Olvastam több helyen azt, hogy amikor a Finnek megkaoták a Mig-21-eseket, darabokra szétszedték és minden alkatrészt újra megmunkáltak hogy precízek legyenek, aztán miután újra összerakták a gépeket, egész használhatóak lettek...

De érdekes módra amit tudok a kanadai légierõ Mi-17-eseirõl, a személyzetek egészen kedvelték õket, csak a politika/optika miatt gyûlölte õket a magasranguak...

Van saját tapasztalatom a szovjet technikával is, ugyanis gyûjtöm a szintetizátorokat, van összesen 11 db szovjet készülékem (szinti, dobgép, effects unit) és azt vettem észre hogy lényegében lottózás: van olyan, ami elso pillanattól tökéletes, soha nem kellett foglalkozni vele hibajavítással, vagy olyan stabil az oszcillátor hogy egyszer felhangolom és hónapokig hangban van, van másik, amit szinte óránként újra kell hangolni, stb... van kettõ ami olyan brutális, hogy majd valaha az összes mindent a ... (gõzöm sincs mi a "circuitboard" magyarul, meg ami azokon van, resistor, capacitor, diode, IC, stb) ... kicserélem a nyugati megfelelõre... majd.

Nekem is szerencsém volt szinte egyszerre szovjet, NSZK meg amerikai csucstechnikával dolgoznom késöbb japánnal is.
Az orosz kacifántos volt, de többnyire müködött. Igaz, hogy méretekben meg zajban 2x nagyobbak voltak mint a többi és a néhány 1000 uF-s kondik külön dobozban voltak a sok kicsiböl összerakva. Érdekes volt, hogy a feliratok többsége angol volt csak ciril betükkel irva.
A németek javitása és az áramkörök logikája elképesztöen körülményes volt.
Az amerikai gépek legnagyobb baja, hogy hiába vették a többséget egyszerre 2 egyformát ritkán találtunk köztük. A gépkönyv meg a javitás aránylag egyszerü volt ( ha volt alkatrész, amit sajnos aranyárban mértek az átkosban).
Az áldás a japán technikával jelent meg. Azok ha nem is tudták egyböl a csucsminöséget, de a megbizhatoságban verték az összes többit ( studio videorekorderekröl van szo), annyira, hogy mind a 3 márkát gyakorlatilag csödbe vitték és mind eltünt a TV studiokbol).

OFF
Kamov KA-26 -hoz volt szerencsém mint utas. Na annak a fülkéje élvezetesen nézett ki ....
ON

Ez a lottozás sajnos az amerikai cuccokkal is elöfordult. Egy Oberheim szintit a koncert elött mindig gyufaszálakkal kellett kitámogatni ( a belsö PCB-k böl 2-t), hogy szoljon. Már a második darab volt, az elsöt kicserélték. A billentyüs srác mindig azzal volt elfoglalva, hogy még a közelébe se menjen senki a szinpadon. Igy járta be a fél világot. De az ARP sem volt a megbizhatoság csucsa.

Én meg akkor csodálkoztam, amikor láttam az amerikai ürtechnikát Floridában, Hustonban meg Washingtonban. Hát nem sokban különbözött az orosz Szputnyikoktol legalábbis kivitelre nem. Csak a Szaturn rakéta volt sokkal nagyobb mint az orosz.

Igazad van, az amerikai cucc sem sokkal különb. Mint minden másban a legjobb minõség, megbízhatóság a japánoknál van. Na meg, bár saját tapasztalatom nincs velük, de általában nem hallottam sok rosszat a brit EMS-ekrõl.

(EMS úgy látszik nem a Lucas Electric-tõl vette az alakatrészeket)

Elég megnézni az amerikai kocsikat. Europában még a traktor is különben van megépitve.

Itt a legujabb példa az EU kizsákmányolásra még a szellemi értékekre is.
A Trains különkiadványa az USAban $12,99 itt meg pofátlanul elkérnek a németek €20,90-t, mig a sogorok még ezt is megtetözik €2,00 -val.
S minö érdekesség, Svájc akik nem tagjai a vámunionak 18,80 Frankot kérnek mig a luxemburgi adoparadicsom is megelégszik €17,80.
Vajon mi az alapja ezeknek az áraknak.

A 60-as évek vége óta édes kevés van ami egyszerre "made in USA" és jó is.

Az árakról meg ne is beszéljünk. Itt egy kontinensen vagyunk, mégis van pofájuk többet kérni tõlunk... amikor erõsebb volt a CAD, még akkor is többet akartak...

... de ellenkezõleg ugyanaz a helyzet onnan jövet ide - egy európai magazinért elkérnek egy huszast, egy Telegraph is $6...

Tudod mi a legszomorubb, hogy több mint 20 évig elöfizettem az MR-t darabonként kevesebb mint $3 volt. Az egész évre postával együtt eleinte $45, majd $59 volt a 12 szám ( ennyiért itt nem kapni semmilyen modellujságot - az átkosban még az elöfizetés is trükkös volt), és most sem kérnek sokkal többet érte, igaz, hogy ma már 100 oldal sincs ( amikor az elsök megjöttek még több, mint 300 oldal volt 1 szám.)
Tavalyelőtt csak a vicc kedvéért megvettem az 1000. számot, vagy 2 honap késéssel jelent meg a polcokon €14,80-rt ( ami tavalyelött átszámitva több mint $20 dolcsi lett volna).
Már gyakorlatilag számomra értéktelen, leamortizálodott a lap, szinte kizárolag még kezdöknek sem valo cikkeket hoznak, vagy belebolondulnak a DCC elektronikába, (mintha egy nögyogyász értekezne az atomfizikárol), meg akkora terapasztalokrol beszélnek, amikröl Europában még a klubok sem igen álmodhatnak.
Szomoru.

Szerintem az ezredforduló utáni MR nem ér sokat... 80% hirdetés. Azok a hatalmas terepasztalok ideát is egyre kevésbé lehetségesek... legalább létezik még az RMC, az még egy egész elfogadható kiadvány, többnyire jó/használható cikkek vannak benne. De a legjobbak mint például a Mainline Modeler már rég megszüntek...

Igaz lehet.

Nekem egy másik Mig-es sztorim van, de a hasonló, mint a finn.
Pajzs '87 hadgyakorlat, Varsói Szerződés haderőivel. Kecskemét is részt vett benne.
A gyakorlat keretében más országok gépeit is kiszolgáltuk. Leszállt az akkori, Csehszlovák légierő Mig-23MF vadászgépe. Gurult be az állóhelyre, és a mi katonáink a megszokott módon vitték/gurították a gép alá a megfelelő helyekre a különböző edényeket/csepegtető tálcákat. Ugyanis az összes Mig-ből (mindegy melyik típus, az összesből, 15-től a 29-ig) csöpög/folyik ki álló helyzetben a kerozin, hajtóműolaj és hidraulika folyadék. A cseh pilóta csodálkozik, és megkérdezi, hogy azok a tálcák minek a gép alá? Mondtuk, hogy a kicsöpögő/folyó folyadékoknak. Mire a pilóta elmosolyodik, ingatja a fejét, hogy nem kell. Közben megütögeti a gépe oldalát, és mosolyogva mondja: Skoda!

A csehek is megsimogatták picit a Mig-et, az sehol sem eresztette magából a kerozint, meg semmi egyebet.

Ipari kultúra megléte, illetve hiánya...

Ez lenne az a baleset?

Hapag-Lloyd 3378

Már pontosan nem emlékszem a névre, de valoszinü, hogy ez volt. Le is fényképeztem a nyomait, ugy a repülögépböl is jol láthato volt, de az utrol is, ami a repülötér keleti keritése mentén megy Fischamendtöl délre.
Jo nagy gödröt ásott a földbe.

A suli, ahol a nagyobbik fiam tanult, minden évben emlékgyűrűvel díjazza a legkiválóbb tanulóit.
A mai tanévzárón is "meggyűrűzték" a legkiválóbbak három legjobbját!

Szép hagyomány, grtulálok a díjazottaknak!

Gratulálok a "gyűrűzötteknek", de legfőképpen a fiatalúrnak!!

Köszi!
464 pont.

A mienk meg itt szolgál mint önkéntes a hétvégén, sajnos tul messze van odamenni pedig jo bulinak látszik.

Tegnap buli volt a Nagy-Víz túloldalán, ott készűlt ez a kép.

Ez egy 914mm keskennyomközű vasút: E&PR azaz Eureka & Palisade Railroad

Elég lett-e rengeteg pont?

Na mit jelent ez a tábla:


( vagy ahol még a hurokra sem futja. )

Non conosco italianio...

Ott a google.
De a lényeg ugy sem érthetö, ha nem tudod miröl van szo.
Ez egy trolibusz vonalon van az olosz Riviérán Riminiböl. Ahol a vonalon van egy fordulo, de csak látszatra, azaz a troli a drot alatt meg tud fordulni (Azaz mindig elöre megy). De a fordulás után már nem tud az adott vezetéken tovább menni, ezért a soförnek felhivják a figyelmét, hogy rakja át a csápokat a másik vezetékre és ugy menjen tovább.

Azért tudnak a hazai forgalmisták is "alkotni":
rossz vágányon
Kíváncsi vagyok mennyi lehetett az összes késése a vonatnak? Képzelem, aki hajnalban Miskolcról indult, az estére csak odaért...

Kolléganőm lányai pont a vonaton voltak, elmondása szerint kb. 2 óra késéssel célba ért.

Az üzemirányítói napi jelentés szerint 1 vonat 133 perc késést szenvedett. A forgalom nem állt a helyzet magaslatán, de a mozdonyvezetőnek sem tűnt fel, hogy rossz irányba megy... Nem volt arra vonalismerete sem!

Csak egy a google fordító alkotásai közül:

Schnelltriebwagen = gyorshajtókocsi

Hát igen...
Azért van némi tájolási különbség a Százhalombatta felé és Székesfehérvár felé vezető vonalon... Mondjuk lehet, hogy előbb nem is tudták volna megoldani...

Ja!
Szép a szakzsargon, de nem a vonat szenvedte el a késést, hanem az utasok és a személyzet.

Ebben van valami.

Az egészet nem értem, de mindegy. Annyi ember dolgozik a vasúton, és ráadásul kötöttpályás, el nem tudom képzelni, ilyen hogyan történhet meg. Mindegy.
Ezek után meg problémázunk itt a terepasztal vezérlésen, hogy mennyire legyen biztonságos, és élethű.

MesTTer! Elég lett-e a sok sok felvételi pont (meg a gyűrű) a bejutáshoz???

Egykori forgalom tanárnőm szerint: "Egy ember a vasúton még készakarva sem tud balesetet okozni." Nagyjából igaza volt.
Ami a konkrté esetet illeti:
A forgalmi irányító engedélyt kért a személyvonatnak, amelyik Pusztaszabolcsra ment, mert a mögötte érkező balatoni előtt akarta elküldeni. Menetrend szerint ez fordítva lett volna. Amikor azonban a tényleges leközlekedtetésre került a sor, visszacserélte őket, és mégis a balatonit küldte előre. A mozdonyvezető a balatonin - mivel elég ritkánt járt a Balcsi felé - nem ismerte a pályát kellőképpen, és nem figyelte, hogy a jelzők, állomások sem stimmelnek, hanem ment, amerre a vas állt Neki.
Azután Százhalombattán megállt/megállították (ez még nem tiszta nekem), és közölték Vele, hogy nem jó helyen van... Az üzemirányítás végül úgy döntött, hogy ott kap dízelt, nem viszik vissza Érdre (ahol "eltévedt"), mert a Puszaszabolcs-Székesfehérvár vonalon nincs felsővezeték, és majd a dízel (egyébként egy Szergely) behúzza Székesfehérvárra, ott leakad, és megy tovább, mintha mi se történt volna. Csakhogy ez a kis "móka" bő két órás késést okozott.
Röviden ennyi történt. Hibázott a szolgálattevő, aki rossz felé küldte, és a mozdonyvezető, aki ezt nem észlelte/jelentette, nem állt meg. Végül is itt is bebizonyosodott, hogy (legalább) két ember hibázott.

Hátha még a higanygözös egyenirányitot fordittatnád idegen nyelvekre...

Persze, bőven!
280 pont volt az alsó határ, az ifjú embernek volt összesen 464.
Már be is iratkozott, jogilag is az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán villamosmérnöki karának hallgatója. Évnyitó: szeptember 5. Várkert Bazár.

A héten egy kisebb magán tanulmányuton jártam a francia vasutakon. Sok minden érdekességet láttam ami nekünk nagyon feltünö, mert a közhiedelem pontosan az ellenkezöjéröl van masszirozva. Ime egy kisebb válogatás elektromos szempontbol.
1. Ök többnyire I idomacélbol horganyzott oszlopokat használnak a felsövezetékhez. Ezeket természetesen földelni kell. Érdekes modon a kb 20 mm² kábel vastag szigeteléssel csak egy kb 30 mm széles fémsaruval odacsavarva az oszlophoz. A sarun kivül nem látni semmi nyomát annak, hogy belül átszurná a szigetelést.
2. A TGV vonatok valoban elérik a 350 km/h sebességet. De olyasmi, hogy pl a WIFI is menne a vonal egész hosszán szinte ismeretlen. A 6 orás utazás alig 20 perce alatt van müködö WiFi, a többin akadozik az internet. A képen csak ott megy jol a WIFI ahol kék a vonal.
3. Az uj kétszintes TGV vonatok sajnos messze vannak az elödjeik egyszintes kényelmétöl, és a francia vasutak az utolso helyig kitömik a vonatokat. Meglehetösen hangosak, szükek, és a levegö cirkulácio sem optimális. A vagonok közötti átjárás a felsö szinten van, igy az also szintre csak a lépcsön lehet lejutni, igy a felszolgálok egyenként hordják az utasnak az italt meg az ételt, ha a telefonon megrendelik. Elképzelhetetlenül bonyolult ügymenet. Amugy a körülményességben a franciák legyözhetetlenek. Egy kis bisztroban egy kávé megvétele 14 percbe tartott (ketten voltunk a bisztroban).
4. A GSM telefonhálozat is messze elmarad a nálunk megszokottol. Sok vidéken orákig nem volt szignál - mezei vonatokkal utazva. Adooszlopokat is alig látni. A földi TV szolgáltatás valoszinüleg müködik, de szinte minden házon a központi vidékeken 3-6 más-más irányba és tipusu antenna volt. ( az ország központi részein).

( s márcsak hab a tortán a kaja. Ha az ember talál nyitott éttermet ( ) elképzelhetetlenül ocska a kaja minösége. És többnyire mindenütt ugyanazt a 4-5 ételt kinálják (cézár saláta, burger, rántott hal, sült kolbász), este csak 19-22 ora között, bizonyos vidékeken (kizárólag) alkolholmentes sörrel vagy borral ( ) vagy üditövel).

Élmények vasuti szempontbol.

Az SNCF elképesztö jármüpark tartalékkal rendelkezik. A vonatok legalábbis az ország középsö részén aránylag pontosak és több viszonylatban ütemes a menetrend. A pályák többsége villamositott, de érdekes modon a hajdani elképesztöen bonyolult Párizs - Marseille vonal nem az - valoszinüleg a rengeteg alagut miatt. Igaz van már egy ujabb vonal a TGV-nek meg a modern teherforgalomnak. Ami érdekes még a legujabb pályákon is bal oldali a forgalom fö iránya.
Ennek ellenére minden jármütelep tele van mindenféle motorvonatokkal és mozdonyokkal. Sok több mint 50 éves mozdony is láthato uj festésben, foliában.
Ami érdekes, hogy a vonatok még egy olyan vicinálison is, tele vannak, ahol a vonat több mint egy oráig megy megállás nélkül, mert a környék teljesen lakatlan.
Minden állomáson meglehetösen nagy a tömegnyomor, és a nagyobbakon állandoan ott vannak a zsaruk meg a vasuti rendörök golyoállo mellényben és felfegyverezve.
Valoszinüleg a törvények tiltják a boltok nyitvatartását, igy azok este 9 körül kivétel nélkül bezárnak, holott a rendszeres vasuti forgalom még éjfél után is müködik. Igy pl Grenobleban ( félmillios város), a 20:20-s vonat elött már minden be volt zárva, sem ujságot, könyvet, sem frissitöt ennivalot nem lehetett venni, pedig jo másfél orás ut várt ránk. Egy két üditöital automata volt csak a pályaudvaron üzemben.
A kisebb vidéki állomások meg teljesen üresek, se bolt, se pénztár se automata nincs, csak a vároterem meg a WC és monitor a menetrenddel.
Az egyik másik nagyvárosban - Le Puy - meg egyik étteremben sem tudtunk rendes sört vagy bort rendelni, mert a város területén ( szintén több százezres) be van tiltva az alkoholos italok árusitása.
A franciák - állitolag a covid alatt - átálltak a kajarendelésre, igy több családot láttunk akik nagy kajás dobozokkal szálltak fel a vonatra és ott ették meg a vasárnapi ebédet, és hagyták maguk után a maradékot ( alig van szemetes kosár a modern vonatokon. A TGV-n gyüjtik a szemetet, más vonatokon ilyet nem láttunk.
A vonatok belülröl és kivülröl aránylag tiszták ( francia viszonyokhoz képest a kiindulo állomásokon), de nem érik el pl az osztrák vonatok kényelmét. Ez jol jött mert a tiszta ablakokon át egészen jol tudtunk fényképezni.
A nagy állomások egyébb vágányai viszont nagyon rossz képet mutatnak. Voltunk olyan állomáson, ahol jo 20 vágány volt a tehervonatoknak, részben foglalt - azaz használt, de a sinek nem látszottak a gyomtol. Az ilyen állomásokon még elég gyakori volt a váltok helyi kézi állitása. Egészen más elveken müködnek mint a nálunk szokásos állitomüvek, és nincsenek váltojelzök.
Ami még érdekes volt, tisztességes, nálunk is megszokott felsövezeték csak a fö vágányokon van ( ahol peron is van) a többi vágány felett, csak a villamos felsövezetékhez hasonlo egyszerü drotok vannak. Azt nem tudtam kideriteni, hogy azokban milyen feszültség van.

Talán jó ha tudjátok!

159 éve történt

1863.09.04. – Ganz Ábrahámot Buda díszpolgárává választják.

Gyönyörű kép a V60.003 -as gépről.
Vasútgépészet 2022/2 szám
Németh Andor képe

Erröl jut az eszembe, hogy alig van leirás arrol, hogyan is kellett ezeket a Kando mozdonyokat kezelni. Mennyi volt benne az automatika.
Ha valaki tud erröl forrást nagyon örülnék neki.

Egy másik pihentagyu konstrukcio.
Ilyet sem láttam még.

Forditókorong.

Csak egy kérdés. Létezik még a nagy terepasztal az Andrássy uton?

Sajnos kb. egy eve mar nem letezik (miniversum volt a neve). Nagy allando kiallitas van Keszthelyen, nemreg voltam, tetszett.

Kösz! A keszthelyit nagyon jol ismerem...

Csak kipihent modellezöknek ajánlom. Söt érdemes a biztonsági öveket is bekapcsolni.

A modellvasutak Mekkája 1.
A film végén a nyilra kattintva jön a folytatás.

Ma nagyot alkotott Raikjet ITs hattere. Kb 15 perccel az indulas elött jött a mai, hogy "a szerelvény be lesz tolva a peronhoz."
Gondolfam nem a kocsmaba.
Az allomason 9 peron volt.

8:1-hez hogy eltalálod melyik!