NEM JÓ!!
A kedves fórumtás I. korszakos festésű Orient Expresszt szeretne venni.
DRG II. korszakos BR01 a Rajna Kincsét húzkodta.
etwg listája a tökéletes.

Pussz ....

Ja, még annyit: idehaza az Orient elé a magyar "pacific" gőzöst tették, de, ha fejbe vertek, akkor sem jut eszembe a sorozatszáma.

Viszek majd neked egy üveg Csopaki rizlinget amire ráragasztom, hogy "Matuska Szilveszter", azt egyből be fog ugrani a MÁV 301.001

Megtaláltam itthon is ..... veszek még pár nagy levegőt (egyenlőre)

Húúúú ! Úgy látom felpezsdült a T. Társaság

Van olyan korszakos rizlinged?
Már csak azért hogy korhű legyen a dolog...

Az Észak-balatoni borvidék a kedvencem, és a száraz, fehér borok híve vagyok!
JÖHET!

Hasonló van használtban is ROCO, vagy Fleischmann, azok azért emészthető árban vannak.
DE!
Mint tanult kollégánk írta, Neked I. koszakos (Ep.I.) szerelvényed van, így az I. Világháború utáni BR01 valóban nem teljesen jó.
Keress egy bajor, vagy badeni gőzöst, de mondom a titkos tipp a ROCO würt. C gőzös.
Mint ez itt!

Rajna Kincse = Rheingold ?
Van olyanom is ..... csak BR 103-al .

Jól látom ? Nem fekete hanem inkább khakizöld??? Legalább is amit eddig találtam. Ennek "szalonképes" a hajtása ?

Csak még annyit a tényekhez, hogy a fém felépitésū kék kocsik 1922-töl kezdték leváltani a teakfa kocsikat.
Azok fa kerete és a fékrendszere már nem felelt meg a követelményeknek. A kék kocsiknak dupla fékrendszere volt ( vákuum és klasszikus légfék, és fém keret.)
Igy gyakorlatilag 1922 után a barna kocsik már csak ritkán lettek bevetve ( sajnos pontos dátum nem találhato), igy aligha huzhatták a barna szerelvényt 1922 után készült mozdonyok. Az átmeneti kor a háboru után aligha volt tul hosszu, és a kék kocsik már szabványos egységes kivitelüek voltak - nagy sorozatban készültek, nemcsak a CIWL számára, a CIWL csak belsö felépitésben lépett szinre, valamint a kocsik oldalfalára felszerelték a CIWL koszorut meg a feliratokat.

A Roco cikkszám nagyot segített !!!!

Gondolom,azért luxus ide, luxus oda, a cégnek minden bizonnyal olcsóbb volt fémből gyártani-gyártatni a vagonokat. Talán egyszerűbbé vált az egyedi design kialakítás is , hiszen a kétszínű festéssel kitűnhettek a sorból, gondolom ezzel is prezentálva azt az egyediséget amit ők a luxusban nyújtanak!

Ő az ?

Az inkább kényszer volt, mert a favázas kocsikat nem igen nézték jo szemmel a vasuttársaságok ( a szabványok keményedtek, tüzesetek is elöfordultak, meg a fékrendszerek is párhuzamosan müködtek, azaz az egyik vasuton vákuumfék volt a másikon meg nagynyomásu légfék).
A CIWL elsösorban a luxus helyeket kivánta eladni, igy alapérdeke volt a legujabb, legjobb futásu és kényelmes jármüveket beszerezni. Azok meg a fém vagonok voltak.
S miután a CIWL alapcélja volt a hosszutávu utazás és a háboru után Europa feldarabolodott, igy az egyes társaságok nem igen voltak elragadtatva olyan szerelvényktöl, amik nem feleltek meg a helyi szokásoknak, és ezt vastagon fel is számolták a CIWL-nek..
Az uj országokban nem igen volt pénz arra, hogy a mozdonyaikat felszereljék mindkét fékrendszerrel, igy a CIWL-nek kellett lépnie.

Jól. Az első korszakban a német tartományi vasutak eléggé színesek voltak.

BR103?
Ezzel? (Fotó: Tillig)

MESTER!!

Csak a szin nem passzol, akkoriban szürkék voltak..

OFF
Aztán a IV. korszakban a DR kitalálta ezt szép, sárga színt ennek a tolatónak. Sebtében a BTTB ki is hozta, de megelőzte a valóságot! Vagyis inkább megelőlegezte a DR-nek, hogy lesz ilyen színű, BR103-ra átszámozott V36-osa. Konkrétan a BTTB lemodellezte BR103 meg is kapta a pályaszámát, de maradt zöldnek, ugyanis mire átfestették volna sárgára, addigra selejtezték a gépeket...
ON

Csak néha jót lehet viccelődni a BR103 sorozat jellel, ha nem tesszük hozzá, hogy DB, vagy DR...

Jól van kötekeggyé!!! )))
Mondtam már, zűr meg zavar van a fejemben a sok infó miatt. Légy már kicsit türelmesebb hátha kitisztul valamelyest

Ilyenem van

Emlékszik még valaki?
Gőzerővel építjük tovább a "Nosztalgia asztalt".

Az alsó állomáson, a BN150-nek szánt motorszín csak ideiglenesen van ott. Kap oda az állomás egy rendes épület modellt, már kinéztünk egyet, csak be kell szerezni.

Mit ne mondjak, elég türelmes a Megrendelő

Tudta mire vállalkozik!

Egy esti kép, egy nagyjából kész, de még cizzellálásra szoruló alagút bejáratról. Régi sínek, régi váltók, PIKO Blocksignal-ok (ezt az utóbbit nagyon utálom szegényt!). Az alagút kapu az Paksinuti barátomtól származik.

Jelentem tisztelettel A BR 43216-s gőzös kazánja befűtve és indul a hazai (leendő) pályára.
Mindenkinek köszönöm a segítőkész hozzászólásokat, ismét tanultam néhány dolgot .
CsíkosháTTú mester ! Ha megérkezik a mozdony, viszem átvizsgálásra !!!!

Nagyon remélem, hogy kifizeti a felesleges fáradozásaitokat a Megrendelő....
Ezzel a pályával csak egyet nem fog tudni csinálni: élvezhetően játszani rajta. A sínek "minőségéből" fakadóan a menetbiztonság a 0-val fog korrelálni, az idő meg csak telik, a rozsda meg ott lesz. Valamint ma (2022) már azért egy satufékes megállás, kaparással elindulás még analóg pályán is kerülendő.
Itt is látszik, hogy pénz, az rettenetesen sok van...

Neeem eszik olyan forrón a kását!
Egy próbavonat már végigment rajta párszor, gond nélkül. Mivel az eredeti PIKO pályterv meg lett növelve, így az emelkedők sehol sem nagyobbak, mint kb. 2,5%.
Nem lehetetlen régi sínekből jó pályát építeni. Csak nagyon sok munka!

Közben épülget egy támfal is, természetesen régi dekorkartonból, a'la Auhagen.

Mester!
2,5% = 25‰
Combos emelkedő/lejtő!!

Este volt, egész nap előtte a kisebbik fiammal az asztal felett görnyedtünk.
1m sínhosszon sehol sem emelkedik többet a pálya, mint 2,5cm. De majd megmérem.
A próbák alatt a régi VEB PIKO BR89-es 5-6 kocsival (köztük a dögnehéz ROCO Donnerbüchsen-k) lassú menetben is szépen ment fel mindenhol. Még az is működik, hogy az emelkedő ívében megállított vonat úgy tudott elindulni felfelé, hogy nem kapart a kis mozdonyka kereke. Mondjuk nagyobb is a pálya, mint az eredeti PIKO terv.

Egyébként gondolkodom rajta, hogyha a befejezzük (tervek szerint augusztus utolsó hetére), akkor a tervet adaptálni fogom egy modernebb sínrendszerhez, de nem H0-ban. Ugyanis maga a pálya nagyon ötletes, és azok imádják, akik szeretnék, hogy egyszerre három vonat menjen a terepasztalon.

Melyik pályatervről van szó?

Épp te is írtad régebben, hogy régi sínnel nem érdemes vesződni. Ezek mind megmenekültek a rozsdától vagy valahogy mégis meg lehet menteni a rozsdásakat is? A képeken úgy látom, hogy a felső felület fényes, de a tövénél meg vannak rozsdás foltok.

Analóg lesz a pálya, vagy digitális?

Szóval 1000mm hosszon emelkedik 25mm-t. Így tényleg 25‰
/Ha úgy írtam volna le mint Te, matek vizsgáról két lábbal rúgott volna ki a tanárom/

Javítás !!! ROCO 43126 gőzös....
Mester ! A mozdony itt van nálam, a jövő héten ha szabadulok, aakor vinném ...

OK!

A régi PIKO pályaterv füzet 41. terve van megnagyobbítva, és enyhén átgondolva. A terepezés úgy nem nagyon jönne ki úgy, ahogy a grafikus megálmodta!
Analóg, 3 áramkör, PWM vezérlés.
A sínek a végén kapnak még egy kis ápolást.
Nem én akartam ebből építeni, így kérték. Lelkük rajta.
Azt továbbra is tartom, hogy nem érdemes már ilyenekből dolgozni, a műhelyben is ez volt az utolsó. (A saját TT-t leszámítva, de az magán, saját részre lesz, ha elkészül.) Nem érdemes, de nem lehetetlen. Nagyon sok vesződséggel jár az elektromos kontaktusok biztosítása, a megfelelően stabil lerakás. Ehhez még jön, hogy a hajdani VEB PIKO egyik vágányanyaga sem volt a pontosság mintaképe, hogy finoman fejezzem ki magam, és a váltók, valamint a sínnel egybeépített blokkjelzők elektromos kapcsolása már 1960-ban is logikátlan, túlkomplikált volt a feladatához képest.

Na majd csak megtanulok gépelni :aakor = akkor

Mester! Kell még esetleg sínanyag ? Ajándékba adnám ....

A pálya műszakilag készen van, működnek a váltók, jelzők, simán fut rajta még a rövid, és csak négy keréken áramot szedő gözöske is.
Még maradt is meg a sínekből. De azért köszi!

Ma vettem át őket, nagyon jó állapotban megörzött darabok!

Ritka is így megmaradt kézi váltó, gratula!
Arra vigyázz, hogy 100%-ban, abszolút, teljesen sík felületen használd! Ha a legkisebb mértékben is hajlik, akkor az állító mechanika műanyag/fém kombó alkatrészeiből a fémmel összekapcsolt műanyag elemek könnyen eltörnek.

Az a baj ezzel, hogy a Megrendelő az érzései alapján megrendeli a munkát, mert úgy érzi ettől lesz igazán retró a dolog. A mozdonyok egy ideig tényleg jól fognak menni a pályán aztán jön a takarítás réme... meg egy fura dolog:
(Én már régebben írtam, hogy szinte elporladtak/rozsdásodtak azok kitűnő fuggerth, és piko sínjeim, amikor a DCC-vel összefutottak.) Érdekes volt, mert külön/külön nem volt baj velük, de amikor keveredtek, beindult valami elektrolízis-féle, és 1 hónap alatt szépen befeketedett mind.) Nem tudom ez PWM-el mennyire jön elő, de mintha a "váltakozó" áram felerősítette volna a folyamatot... Nem is maradt sok sínem, pedig elkísértek vagy 30 éven át, de az utolsó egy évben a használatban levők 90%-a tönkrement....
Egyszóval féltem a drága időtöket.

Az első próbamenetek ideje óta azért (sajnos, vagy hála istennek) eltelt egy kis idő, és - kopp, kopp, kopp - eddig nincs gond. Átadás előtt amúgy is lesz egy végső nagy ellenőrzés, és egy alapos takarítás is.
Ha annyit kibír, amíg épült, az már bőven túl lesz a garancián.

A "takarítás réme" nem válogat, egyformán jelen van minden síntípusnál, és minden építési nagyságnál.

Én is úgy gondoltam, hogy a váltókörzetet fixen egy falemezre rögzítem.

> Én már régebben írtam, hogy szinte elporladtak/rozsdásodtak azok kitűnő fuggerth, és piko sínjeim, amikor a DCC-vel összefutottak.
> Érdekes volt, mert külön/külön nem volt baj velük, de amikor keveredtek, beindult valami elektrolízis-féle, és 1 hónap alatt szépen befeketedett mind.

Erre van valami elmélet, hogy mi okozza, mi ez pontosan? Jó volna ezt érteni, ha valóban van ilyen jelenség.

Passz. A sínek nagy része tönkrement, ami DCC-t látott, főleg ha keverve voltak. Ennyi.

Lehetett sima véletlen is, hogy éppen akkor jött el értük a kaszás, nem? Lehet, hogy ha egy fiókban lettek volna, akkor is ez történt volna.

Vagy pedig valóban van valami hatása a DCC-nek, ami lassan elfogyasztja a síneket, akkor az mi lehet? Mitől más ez mint az egyenáram például? Azt gondolnám, hogy ha elektrolízis jellegű folyamat van, akkor például egy folyton azonos irányban járó egyenáramú pályán a két sínszál között különbség alakulna ki, és mindenki által ismert jelenség lenne.

Milyen fizikai folyamat az, ami a váltakozó feszültség miatt következik be? Csak az érintkezésnél van jelen, vagy a sín egész felületén ameddig áram alatt van?

Ha valami tönkreteheti a drága síneimet, akkor azt a jelenséget értenem kellene. Különben hogyan védekezzek ellene?

Annyit tudok, hogy az egyenáramú sínáramkörök a nagyvasúton is okozhatnak problémát, amikor a biztosítóberendezésekről tanultunk, ott említette az előadó, hogy az egyenáram "megeszi a sínt", és mutatott példákat is, ahol a sín talpa már szinte eltűnt az évek során.

Én azt gondolom, a két dolognak (DCC megeszi a sínt - Nasgyvasúton az egyenáram megeszi a sínt) nincs sok köze egymáshoz...

Nagyvasúton azért lehet ez, mert ott "folyamatosan" (na jó, most éppen nem...) ki van téve az esőnek, hónak, párának, vagyis a feszültség szépen "elgalvanizálja" a fém egy részét máshová, így az elfogy.

DCC-nél pedig az lehet az ok, hogy ott folyamatosan 15-20V van jelen, míg DC-nél ennél jellemzően kevesebb. (Kivéve, ha valaki a pályán teszteli, hogy meddig bírja a mozdony maximális sebességgel... )
Ha helyes a gondolatmenetem, akkor PWM-nél is ugyanazt kell(ene) tapasztalni, mint DCC-nél.

Mi lehet a hatásmechanizmus?
Csak egy tipp: a sín felületén kialakul valamilyen réteg. Nem szigetelő, csak nagyobb ellenállású, ami talán nem is befolyásolja a használatot észrevehetően.
DC-nél megmarad ez a réteg és megakadályozza a további (mélyebbre ható) réteg kialakulását. Kicsit nő az átmeneti ellenállás, de azt az pár %-nyi változást észre sem lehet venni.
DCC-nél a nagyobb feszültség "átüti" ezt, vagyis folyamatosan eltávolítja róla, így az mindig újraképződik, ezért lassan elfogy a sín anyaga.

Mindez csupán egy teória...

Az bizony. Ugyanis a galvanikus hatás - bármilyen legyen is az - csak akkor működik, ha a pólusok állandók. Értsd: egyenáram folyik a sínben. Ez igaz az analóg PWM-re is, ott sem változik a pólus, csak a menetirány váltása esetén. Vagyis a galvanikus hatás létrejöhet simán.

DCC:
Na itt nem. Próbált már valaki mondjuk vizet bontani letranszformált 230V-tal a fali aljzatból? Eléggé rossz hatásfoka lenne...
A sínben DCC - meg bármely más digitális vezérlés: MM, SX, FMZ - esetén egyfajta váltóáram folyik. Vagyis pillanatról-pillanatra változik az átfolyó áram iránya, ahogy a jel bitjeinek üteme diktálja. Így, ha meg is indulna egy folyamat az egyik pillanatban, a következőben már meg is fordult az áram iránya. Mindez másodpercenként több ezerszer.

Vagyis szerintem Diginewl kolléga esetében nem itt kell keresni a baj forrását, hanem a szocialista nagyipar gyártási kultúrájánál. De már mindegy is, hiszen a múltról beszélünk.

Dolgoztam eleget Zeuke/BTTB sínekkel, és most van alkalmam kínlódni a hajdani VEB PIKO-val is. A berliniek más ligában játszottak, a VEB PIKO sínek minősége klasszissal van elmaradva. Értem ez alatt a gyártási pontosságot, és az alapanyag minőségét.
Ami a hajdani NDK modellvasút iparában jó volt, az mind magán cég volt eredetileg: Zeuke & Wegwert, Gützold, Pilz, Hruschka, Schicht, stb. A VEB Berliner TT Bahn-nak az az előnye meg volt a VEB PIKO-val szemben, hogy volt egy komoly műszaki, technológiai, és szellemi/tudásbéli öröksége, amit tovább tudott vinni. Nem is sikerült elrontani nagyon, csak a '80-as évek végén a BR119 és BR250 modellekkel.

Értem, amit írsz, bár nem minden pontjával értek egyet...

A galvanikus hatást én csupán azért említettem, mert szóba került a nagyvasút, ahol
- szabadban, vagyis gyakran nedves, vizes környezetben van,
- az egyenáram jelenti a problémát.
Váltóáram esetén, ami az egyik félperiódusban leépül, a másikban visszaépül (többé-kevésbé...). Mondjuk a vízbontás esetében viszont pont nem... Mert ott mindkét félperiódusban megtörténik a folyamat, éppen ezért mindkét elektródánál megjelenik az O2 és a H2 is. De valóban rosszabb hatásfokkal, mint egyenáram esetén...

A teóriám ezzel szemben NEM a galvanizálás köré épül.
Mint említettem a különbséget abban látom, hogy DC esetén 5-10V közötti a jellemző feszültség, míg DCC és PWM esetén 15-20V.
Nem kételkedem az NDK iparának a minőségében, de a leírtak alapján nem gondolom, hogy csupán az lenne az oka.
Ha olyan ócskák, akkor miért bírtak ki közel 30 évet?
Miért pont akkor mentek tönkre kb. 1 év alatt, amikor DCC-hez kezdte használni a kolléga?
Én erre próbáltam valamiféle magyarázatot adni...

Jó lenne tudni, hogy ez a jelenség csak Diginewl kollégánál jelentkezett, vagy másnál is? Ha csak nála, akkor megnyugodhat Asch kolléga.
Ha másnál is, akkor jó lenne azt is tudni, hogy csak a DCC esetén van így, vagy PWM esetén is?
Csak DCC -> a jelenség oka a polaritásváltással kapcsolatos.
DCC és PWM is -> a jelenség oka a DC-vezérléshez képest nagyobb feszültséggel kapcsolatos.

Azért vigyázni kell ilyen dolgokkal.
Van a világon egyenáramu vontatás is, söt itthon is pl a HEV, vagy a villamos, és ott nem milliamperek folynak a sinekben, mint a biztber esetében. Az is tény, hogy az egyenáram okozhat korroziot amit jol ismerünk a galvanizálásbol. Amerikában pl emiatt forditottak a polaritáson is, mert az acélhidjaik elkezdtek rohadni.
Ahhoz sajnos kevés az ismeretem, hogy mi is történhetett a kolléga sinjeivel. Nehezen tudom elképzelni, hogy valojában mit is ért az elrohadáson.

Szerintem sokkal prozaikusabb lehet a gond.
Az a szigetelés a sinek között.
Ezzel már volt gondom jo 40 éve, amikor a klubban a kollégák mindenáron beágyazták a sineket.
A kövezet szinte a használt ragasztotól függetlenül mindig ugy fog müködni mind egy szivacs és felveszi a levegö páratartalmát, ami viszont a DCC esetében nagyon kis impedanciát jelenthet, ami nagy szivárgási áramot idéz elö. Az sem tudom kizárni, hogy ezek a kosza áramok megtalálják a maguk utját a két sin között, igy a kövezet az idö folyamán még rosszabb szigetelö lesz, ami kiválthatja a sinek extra korrozioját.
Sajnos pontosabb kivizsgálás nélkül csak találgatni tudjuk mi is történt.