A műhelyben már rutin feladat az ilyen javítása. Annyi kiegészítést fűznék hozzá, hogy ezek a motorok hajlamosak arra, hogy elkoszolódjanak. A mechanika kenőanyag bejut elég könnyen a motorba, a kefepor keveredik a zsírral, és eltömi a kommutátor lemezek közötti légrést. Ekkor a motor fokozatosan átmegy zárlatba: lelassul a korong forgása, nehezen is indul meg, és melegszik.
Ettől rossz esetben le is éghet a motor, ha nem veszik észre időben.

(Egyébként én nem tarton teljesen elbaltázott konstrukciónak.)

Én sem tartom elbaltázott konstrukcionak, söt forditva. A kivitellel van a gond, azok az önérintkezö motorkontaktusokat lett volna már elég idö átdolgozni, föleg azután, hogy az uj motorok ezen része változott az utobbi 50 évben, és ez nem igen tette megbizhatobbá a konstrukciot.Ma nem biztos, hogy ezt vállalni tudná ilyen formában az ipar.
Szerencsére a baráti körömben már régen leszoktak a modellek kenéséröl. Ezeken sem volt egy csepp zsir vagy olaj sem.
Amit egy kicsit megzsiroztam az a nagy fogaskerék oldala volt, ahol a zár nyelve csuszik.

Hihetetlenül szívos szerkezet tud lenni, a miénk ~30 év és kb 100. kiállítás után állt meg csigarepedéssel amit átmenetileg a pillanatragasztó megoldott. Nem tudom hogy tudták ezt megcsinálni de ridegtartás melett ennyit kibírni azért megsüvegelendő.

Maga az ötlet zseniális, hogyan lehet egy modellben intelligensen megépiteni egy ilyen szerkezetet, elektronika meg extrém pontossági ( finommechanikai ) igények nélkül.
Másnak nem is igen sikerült ilyesmit összehozni.

Okt 13, 2023 -án írtam egy bővebb írást a fordítókorong topikban. Engem is meglepett egy kb 50 éves konstrukció pontossága, de ezzel valahol nincsen semmi baj. Éppen ezért a reteszelést ráhagytam a meglévő mechanikára.
A pontosságot kettő egyszerű, ám szinte csak gyárban kivitelezhető dologgal érik el:
- A körcikkek/kiállások pontosan egyformák, egy cikk pontosan egy negyed fordulat a nagy fogaskeréken.
- amint a reteszelő fémlemez visszaugrik a helyére, fogja egyrészt a korongot, így minimális lesz a lötyögés, mert a legnagyobb külső íven, a széléhez legközelebb reteszel, továbbá ez a fém reteszelő a motor tengelyén levő kiálló tüskét is megakasztja, amikor visszaugrik a helyére. A motor tehetetlenségéből adódó továbbforgást is megakadályozza ezzel.

Igen igy van, ahogy irod. Annak idején ( még diákkoromban) én is nekifogtam lemásolni a konstrukciot, s ahogy irod házi körülmények között akkor nem tudtam megoldani a perem szegmensek gyártását. Nemrég találtam meg a hajdani szilikon formát a szegmensek öntésére. Annak az alig 1%-s zsugorodása már gondot okozott, meg az öntö epoxy sem volt a legjobb anyag.
Természetesen ma már rendelkezünk 3D nyomtatokkal, igy talán már megoldhato lenne a pontos peremszegmensek házi gyártása.
Elöbb utobb erre lehet, hogy sor is kerül, mert a gyári korong egyre megfizethetetlenebb.
( csak a 1-2 dolláros ocska motorért a csigával, több mint 60€-t kellett átutalni és ráadásul a gyártonál már nem is létezik ).

Sziasztok!

Aki Tillig töltéses sínekre vágyik, annak tettem fel az apróba!

Üdv, Gábor

Találkozhatunk 8-án délután.

Március 14-én - második csütörtök - délután tali.

Sziasztok!
A vatera felületén, árul itt a csoportból valaki Lokoshop néven?

Belefutottam a PIKO "Kaluga" kisdízelébe a műhelyben.
Szép, de elkeserítő. 310mm-es ívben sem tolni, sem húzni nem képes egyetlen kocsit sem...

Az a konstrukcio alapbol egy katasztrofa. Szinte érthetetlen, miért is csinálta ezt a PIKO. Még a játékkategoria szintjét sem üti meg összehasonlitva a Piko jelenlegi modelljeivel. Ez olyan eset emikor egy autogyárto belebukna egy talicskagyártási projektbe.

Kész szerencse, hogy nálunk a VEB LKM V18B és V22B mozdonyai voltak ebben a kategóriában az elterjedtek (A26 sorozat). Na, azt speciel szerintem jól megcsinálták, üzembiztos kis mozdonyka. Igaz, vízszintes pályán is legfeljebb 8 kocsit tud perdülés nélkül elhúzni, de ennél többet szerintem a valóságban se nagyon mozgattak velük.

Hát igen azt tették teljesen tönkre, mert a Kalugán elhagyták a csatlokat igy egyetlen tengely maradt hajtva ami egy hatalmas bukás a modellvilágban. Nézd meg a kisebb Köföt ott megoldották a problémát a PIKO meg nem.
Talán ha elöbb a Kalugát csinálják majd abbol a csatlos mozdonyt akkor ez a gond be sem következett volna.

Van nálam Arnold KöfII, azzal semmi baj, pedig kisebb mozdony.

A PIKO Kaluga bajai:
- egy tengely van meghajtva, a fülke alatti,
- az első tengely csak fut, és az áramszedő lamellák fékezik,
- a modell tömege kicsi.
Próbáltam plusz súlyt tenni a vezetőfülkébe, de nem lett értelmezető javulás, mert túl kicsi súly fér csak bele. Ez bizony el lett b_szva, de alaposan.

Egy fizikai alapszabály a modelleknél, hogy minden tengelyt hajtani kell. A modellekben egészen mások a tömeg viszonyok mint a nagyvasuton. Ott szinte a végletekig lehet növelni a tengelynyomást ( a pálya határain belül) a modellen ez nem lehetséges, söt a kerekek rugozása sem oldhato meg amivel a tengelynyomást némileg kezelni lehetne ( mint a nagy vasuton).
De ezt Prof.Dr. Harald Kurz már 1953-ban két szakkönyben a végletekig kivesézte, csak ugye az uj generácio megint megprobálta feltalálni a kereket.

Na igen, ez a rövid, két-háromtengelyes gépekre igaz is.
Összevetve a PIKO V15 (BR102, stb) modellt, a szintén PIKO Kaluga-t, meg az Arnold KöfII-t, akor azt látjuk, hogy a modellek tömege nagyjából azonos.
- A legkisebb méertű mozdony a KöfII, és az Arnold ezt fémből csinálta meg, teljesen. Mind a két tengelye hajtott, ennek a legkisebb a tengelytávja, és a kerékátmérője. Ergo: nagyobb a tapadása is. A vonóereje arra megfelelő, amire a mintaképe is használva van. Nagy hártánya, hogy a kuppluntartója gyakorlatilag merev, kinematika az nincs benne. A modellben világítás sincs.
- PIKO V15: nagyobb modell, nagyobb kerekekkel, és tengelytávval. Mind a két tengelye hajtott, igaz nem úgy, mint a KöfII-nél. Ennek ellenére a vonóereje megfelelő. Van benne kinematika, meg világít, etc. etc.
- PIKO Kaluga: kb akkora modell, mint a V15, hasonló tengelytávval és kerekátmérővel. Csak itt pont az a tengely hajtott, ahol a mozdony tömegének kevesebb része van, a nem hajtott kerekét meg fékezi az áramszedése. Hiába van benne mindenféle világítás, meg ilyesmi, ha nem tud magán kívül elvonszolni semmit! Emelkedőről meg ne is beszéljünk ezen modell kapcsán. Elég drága kis sínautó, mert sajnos ennél többre nem jó...

Ha figyelted a Piko produkcioját akkor láthattad, higy elöbb a V15-s jött ki, ahol az összekerék hajtást a csatlokkal megoldották. Az a mozdony hozza is az elvárt tulajdonságokat. Ekkor világosult fel valakinek a feje, hogy a V15-böl a Kalugát is ki lehet hozni, csak azt felejtették el, hogy csatlo nélkül müködésképtelen.
Volt is nagy felháboridás a német modellezö körökben. Már nem emlékszem pontosan de szo volt arrol is, hogy legalább egy kerékre raknak tapadogyürüt, de nem tudom mit lett a vége. ( az sem lenne nagy ütés mert elvesztenek egy áramszedö pontot a 4-böl.

Bullfrog kell a Kaluga egyik hajtott kerekére

Nem fog segiteni, mert mi történik:
A bullfrogos kerék nagyobb lesz ( a felvitt réteg miatt).
Közismert, hogy egy sikot 3 ponttal lehet meghatározni amiböl az egyik a bullfrogos kerék lesz a másik kettö meg a másik oldal eredeti két kereke. Azaz megszünik az áramszedés a bullfrogos oldalon.

De akkor ezek alapján az egy kerékre rakott tapadógyűrű sem a jó megoldás.

Persze, hogy nem!
Egyetlen, szabadonfutó, de fékezett keérkpáron lenne csak áramszedése. A kéttengelyes, rövid modellek esetében amúgyis gond a megfelelő áramszedés kialakítása.
A PIKO Kaluga-n két dolog tudna segíteni:
- ha megnövelnék drasztikusan a tömegét. Ezt meg csak úgy lehetne, hogy a kaszni nem műanyag, hanem fémöntvény lenne.
- Vagy megoldani az első tengely meghajtását.
Bármelyiket is választják, teljesen át kellene tervezni a modellt. Jelen állapotában semmire sem jó, legfeljebb meghibásodott járműnek egy gazos holtvágányon, csak ahhoz meg drága.
Sajnos a modell teljesen vízszintes: erre se lejt, arra selejt...

Persze,hogy nem .





A tipikus esete annak, amikor mindenki tehetetlen; a gyárto is meg a modellezö is.
Ujratervezés lenne az egyetlen megoldás.

(Kiemelés tőlem.)

Mhhh. Tehetetlen a gyártó? Na ne!
- Ottóéknál ugyan éppen most nincs, de 59.490Ft a legolcsóbb verziója.
- A PIKO webshopban 169Euro.
- Az elriwa-nál sincs éppen, náluk 156,99Euro lenne.
- A Modellbahnshop Lippe-nél 150,41Euro. De csak előrendelésben.
Azt írják róla, hogy ideális ipartelepi tolatómozdony. A valóság meg az, hogy egy kocsit még csak-csak ellökdös/elvonszol egyenes, sík pályán, de abban a pillanatban, hogy az az egy kocsi minden tengellyel - akár kettő, akár négy! - beér egy 310mm-es ívbe, megáll a mozgás, mert a mozdony egy helyben kapar!
A gyártó nem tehetetlen! A gyártó b... baltázta el, nekik kell lépni, mert ez így nem használható arra a célra, amire kitalálták.
Mit tehet? Vállalja, hogy, amit csinált, az... nem írom le micsoda.
1: Leakciózza félárra.
2: Visszahívja az egészet, és kijavítja

Most nézem, van hangdekóderes verziója 259Euro-ért (PIKO-nál 280Euro!!!). Rossz vicc...

Na jo azt nem irják, hogy mozog is, csak ott áll - arra tökéletes.

A többit meg már kitárgyaltuk, és te bizonyitod a leginkább, hogy még akad rá vevö.
A másik opcio ugyanis a besrotolás lenne és egy ujratervezés.

Csak azért, hogy jobban halljad amikor helyben kapar!

Így van, és meg is kellene lépnie.

Habár... Még jó régen vettem egy OFF DR BR120 "Taigatrommelt" egy német kereskedőtől, a nettó gyártói ár feléért, postaköltséggel együtt. Az volt a leírásában, hogy "" Gondoltam, szervizesként majd megjavítom, és pénzzé teszem, mint Mike Brewer, és Edd China a kocsikat. Sokat nem kellett dolgoznom vele, ugyanis az volt a baja, hogy hiányzott belőle az NEM651 vakdugó. Az milyen gyári hozzáállás, hogy a kereskedő egy ilyen "hibával" nem küldi vissza agyárnak, vagy kér egy alkatrészt, hanem inkább törtedék áron eladja a modellt? Topic méretnél egy számmal kisebb építési nagyságú modell volt, és Győrben van a gyártás.

Az egy másik kérdés. Nem tudni miért, miota hiányzik a vakdugo belöle. Te is nagyon jol tudod, hogy sok boltban a vevö kérésére fel is turbozzák a modellt ( beépitenek dekodert stb). Ha a kereskedö is ezt tette akkor könnyen elkallodhat a vakdugo és az ilyesmit utolag nehéz vagy lehetetlen reklamálni. Igy érthetö, hogy ilyen modellt olcson elad, hozzájut a pénzéhez és a vevö gondja lesz a vakdugo beszerzése. ( lehet, hogy azon megkeresi a boltos a veszteséget is).
Sajnos a Kaluga gondjai egészen mások és amig a PIKO nem dönt addig még kiárusitani sem lehet. Sajnos ez egy elég nagy gond nemcsak a boltosnál meg a modellezönél, de a gyárban is. Elég sok pénz lehet a fejlesztésben meg a gyártásban ( söt a transzport sem elhanyagolhato manapság) és vannak számok meg törvények amik kötik a kezeket.
Te még talán emlékszel az off topik szinusz hajtásra. Mekkora csöd volt az. Mégsem hivták vissza, csak suttyomban eltüntettèk a katalogusokbol.
A másik oldalon meg az osztrák gyár kitünö analog tápegység konstrukcioja megbukott a piacon, mert a sok butácska PWM vezérlés kiszoritotta, holott a gyári készülék fényévekkel többet tudott.
Itt a két kontraszt.
Az egyik oldalon egy rossz konstrukcio szitja a kedélyeket a másik oldalon meg a jo konstrukcio nem kell.

A kölni Donnerbüchsen TT boltot is bezárják. Nem hosszabitották meg a bérleményt. Ez a bolt volt az ország legnagyobb modellboltja ahol TT modelleket árultak. Ráadásul a tulajdonos sok különsorozatot is gyártatott.
Kár.

Legalább tudjuk, hogy miről írtál Donnerbüchsen-TT

Szép napot Mindenkinek! Passzív résztvevője - olvasó - vagyok a fórumnak.
Unokáimnak épített "játék asztal"-unk van, kb 40 éves gördűlő állománnyal. Van 1 db új Csőrgő is.
A következő - elsősorban téli - időszak, átépítéssel fog megtelni, Tillig modellsínekre. Ha aktuális lesz, jelentkezem tanácsokért, most "tanulási" időszak van.
Szeretném bővíteni a mozdony- és kocsiállományt. Ehhez kapcsolódik a két kérdésem.
Gimnazista koromban /1964-69) sokat utaztam Győr-Budapest-Pécs- vonalakon a Wiener Walzeren és a Mecsek Expresszen.
Szeretném ezt a két szerelvényt az asztalunkon látni, játszani velük.
Milyen volt a fenti két vonat kocsiösszeállítása? Milyen -jelenleg elérhető - összeállítással tudnám ezeket modellezni?
Gugliban néztem, de én nem találtam érdemi információt a vonatkoztatott 4 évre.
Minden segítséget köszönök, és bocsánat ha hosszú voltam.
Bíró Gáspár

Sajnos tul sok esélyed nem lesz. A Wienerwalzeren többnyire SBB meg ÖBB hálokocsik voltak meg talán volt egy MAV kocsi Budapest - Zürich viszonylatban meg étkezökocsi. Tudtommal egyik sem létezik TT méretben.
A Mecsek expresszen meg valoszinü hogy csak az akkori györi kocsik jártak amik hasonlitanak az Y kocsikhoz csak a tetö meg az ablakok voltak egy kicsit másabbak.

Köszönöm. Nem adom fel, még keresgélek. Találtam egy képet a Mecsek elindulásáról, Pupos húzta akkor, a mögötte levő kocsikat eddig még nem tudtam azonosítani. Majd a fiamat megkérem, hogy érdeklődjön a pécsi állomáson, hátha többet tudnak mondani, esetleg kép is van.
A Wiener elején emlékeim szerint külöldi kocsik voltak, amihez a végére csatoltak egy esetleg két magyar kocsit, amire mi is felszállhattunk Győrben.

Itt van egy késöbbi vonat összeállitás.

Wiener Walzer 1991
Õregebbet sajnos nem találtam.

Púposokat Hubert Feri készített néhány éve viszonylag nagy darabszámban, ha jól emlékszem, Tillig hajtáselemek felhasználásával. Csúcsminőségű munka, ehhez igazodik az ára is. A használtpiacon nem nagyon szokott felbukkanni, mindenki nagyon vigyáz a sajátjára. Nem tudom, hogy tervez-e mostanában készíteni belőle, vagy egyedi megrendelésre is készít, ezt meg kell tőle kérdezni. De arra készülj fel, hogy az átfutási idő akár több hónap, a végösszeg pedig könnyen hat számjegyű lehet.
A Mecsek Expressz győri kocsijai leginkább a lengyel gyártmányú (Cegielski) kocsikra hasonlít, abból átfestéssel lehet valamit ügyködni. Így sem lesz pontos, a homlokátjárók és az ablakok például biztosan hibádzani fognak. Ez a kocsi viszont TT-ben boltban nem elérhető, valahol Lengyelországban valaki készít ilyen kocsikat, de nagyon nehezen beszerezhető és drága is (ezeket én is csak hallomásból tudom, illetve láttam ilyen kocsikat modultalálkozón futni).

Köszönöm. Ezt néztem én is. Ha más nem lesz, alapnak ez is jó lesz. Mi van akkor, ha korabeli gyorsvonati kocsikból állitok össze egy szerelvényt? Nagyot nem tévedhetek, azt gondolom. Az asztal egyébként sem enged meg ilyen hosszú szerelvényt, rövidíteni kell. Emlékeim szerint nem volt "egységes" a szerelvény. Meg van a következő hónapok / évek??) feladata.: -P

Na, ez az a kérdés, amit neked kell eldöntened. Itt senki sem fog pálcát törni a fejed felett, ha véletlenül nem olyan típusú, hanem csak hasonló kocsit sorozol be a vonatodba. Ha téged nem zavar, minket sem

Ha nagyon szőrszálhasogató akarsz lenni, arra azért figyelj, hogy nemzetközi vonatba nemzetközi forgalomra alkalmas kocsikat közlekedtess!

Köszönöm. Valahogy így gondolom én is. Mecsek Expresszről valami információd van? Elől lehet piros csillagos Nohab, zöld Púposra emlékszem még halványan. Egyforma kocsik voltak Mecsek felirattal talán, s ha jól emlékszem büfé kocsi is volt (vagy csak a személyvonaton ?). Régen volt, és az agysejtjeim száma csak csökken.

Nekem is csak annyi infóm van róla, amennyi az interneten elérhető. A '60-as években még a szüleim is óvodába, vagy maximum alsó tagozatba jártak. De én nem filozofálnék róla sokat, ha van emlékképed Nohabról, akkor járasd Nohabbal a vonatot

Jól emlékszel!
Vöcsi-s NOHAB húzta.
Nyáron vitte Szergej is.
Pécsről induláskor:
1.o. legelöl, mindjárt a mozdony után.
Büfékocsi a második.
2.o. kocsik, amennyit csak akarsz, de 10 volt a max.

Mozdony + 12 kocsi, ennyi volt a maximális vonathossz.

NOHAB (1969)

Köszönöm mindenkinek a segítséget!

Áldott Ünnepeket, a Húsvét Békéjét kívánom Mindenkinek! Bíró

A TT konstrukcio őse:

Gilbert H0

Sziasztok.
Egy kezdő kérdezi ,hogy szerintetek melyik dekódernek jobb a Szergej hanganyaga? A digitools , vagy a Roco gyárilag beszerelt dekóderre ?
Köszönöm a tapasztalatok megosztását.

Nekem a Digitools jobban tetszik.

11-én csütörtökön lesz tali? Lesz.

A ROCO-ban ZIMO van, az a német Taigatrommel hangja, nem teljesen fedi a hazai hangtompítós Szergejt.
Egyébkén egyik sem tökéletes, pl. a tolatósíp hangja mind a kettőnél egy elnyújtott hang, amit én egyetlen MÁV mozdonyon sem hallottam üzem közben. A hazai vezérek keze alatt a tolatósíp, egy rövid kis "tüsszentés" csak. (Szolnokon a Jósika utcában lakunk, a konyhaablakom gyakorlatilag az ott kiállított 424-re néz, hallottam elég sokszor ezt a hangot. Is. A kisszoba ablakom meg a fűtőházra.)

A DT hangdekódere meg lehet, hogy nagyon élethű, de sok esetben örjítően lassan reagál a menetparancsra, mert minden kis vacak zajt lejátszik, mielőtt megindul a modell, sokszor ezzel inkább elrontja a játékot. Ezt nem én állítom, hanem a mindkét fiam. A filozófiát egyébként én meg tudom érteni, csak vannak olyanok, akiknek ez nem jön be, és inkább idegesítőnek hat. (Nekem mindegy amúgy, magánzóként nálam DR III. korszak van, oda a ZIMO pont jó.)

A ZIMO egyébként megbízhatóbb, mert a hangszóró kimenete is zárlatvédett, míg a DT-é nem.

Üdvözöllek.
Én azt hittem, hogy a roco TT-és M62-es mozdonyban Uhlenbrock dekóder van. ( Szolnokon lakunk. Mikor költöztél el ,még jó hogy nem mentem el a kispesti műhelyedbe.)