Amcsi (de kint USA -ban) fórumoldalon ezt a WD40 szuperszart ajánlják olajozáshoz!

Miért gondolják sokan, hogy egy modellgyárban értenek az elektronikához meg forditva egy elektronikai üzemben értik a modellvasut müködését?
Még olyan kis manufakturáknal is elöfordul ilyesmi ahol a szomszéd asztalon a modellt épitik, hát még egy nagyobb modellgyárban ahol a modell tervezése, kivitelezése es legyártása között kontinensek vannak.
Ma mar alig van polihisztor aki értené a modellvasut világ minden müszaki részletét, azokat meg nem igen akarják a gyárak megfizetni. A vevö meg a rosszat is megveszi...

Majd rájönnek maguktól, hogy mitől megy tönkre minden is a modellben...

Ez az agymenés is ugy terjed szerte a világon mint a bozottüz.

Sziasztok!

Az volna a kérdésem, hogy 5 év pihentetés után ha pályára teszek mozdonyokat, előtte érdemes-e valamilyen karbantartást, kenést elvégezni?

üdv:ati

Próba cseresznye!
Tedd fel, és óvatosan indítsd el. Akadozik? Nyikorog, sípol, melegedik, lassú?
Ha egyik sem, akkor nincs tennivalód.

Kipróbáltam mindegyiket.
Nincs sípolás, nyekergés, melegedés és megy mint a gyorsvonat.
A Nohab esetében a többihez képest van egy erőteljesebb motorhang, ami lehet már korábban is megvolt, csak nem tűnt fel.

Üdv:ati

A próbajárások során egy újabb kérdés merült fel. Habár a nyomvonalmódosítás miatt kikerültek a PIKO R2-es ívek, valamint az iránytörések közé is sikerült hosszabb egyenes szakaszokat betenni, azonban mégis van egy-két ív ahol véletlenszerűen elenged a kuplung. Nagyobb sebességnél többszőr, kis tempónál alig.
Jelenleg a gyári csatlakozókat használom. Melyik a legbiztosabban kapcsoló kuplung?

Az átépítést követő első próbakörök.
Az egyik lekapcsolás a videó végén látható.
próbakörök

Jól látom, hogy a vizszintes - lejtő átmenetnél engedett el? Ha így van, akkor ne az ívben keresd a hibát. Az átmenetet kell módosítani, és akkor várhatóan nem fog szétkapcsolni. Erről régebben írtam, hogy én hogy csináltam meg egy próbapályán és nem volt gond. Ezt egyébként a Linzbauer könyv is részletesen leírja. Csak kell hozzá elég pályahossz, de megéri.

Az már egy vízszintes szakaszon van. A mellette lévő szakasz ugyanabban a síkban fut, ráadásul kisebb R3 ívvel és ott nincs hiba.
Ettől függetlenül tüzetesen megnézem. Köszi a tanácsot!

Hátöizé.
Meg kéne nézni azokat a kuplungokat. Nem-e lóg valamelyik? Itt annyira tökéletes, és egyszerű a pályavezetés, hogy NEM lehet más gond. Nem lehet az hogy, véletlenül mindig az az egy kocsi akad le? Nézzed meg, a kinematikát! Rendesen a helyén van-e. Ez a pályavezetés így túl szép ahhoz, hogy ilyen szétakadások legyenek!!!

Köszönöm

Megnézem a kinematikát is!

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Unokáim elég sokat nyúzzák a gördülőállományt, nem mindig rendeltetésszerűen. Előfordult, hogy a kocsikat az asztal lapján tologatták, kézzel kapcsolták szét és ehhez hasonló dolgok (3-7 évesek!). Ezért mielőtt a próba emelkedőt teszteltem, beállítottam a kuplungokat a NEM szerinti rajz alapján. Csináltam egy egyszerű sablont, ami az SK fölötti magasságot ellenőrizte és egy másikat, ami a szétkapcsoló nyelv pozícióját nézte. Nem volt kevés munka beállítani. És valóban arra is kell figyelni, hogy nem lóg-e valamelyik. A másik probléma lehet a pálya síkbeli egyenletessége, ez független a vonalvezetéstől. Én régi PIKO sínekből építkezek. A pálya egyenletességét egy kb 4-5 cm hosszú, élére állított lemez darabbal ellenőrzöm. Többször előfordult, hogy helyenként korrigálni kellett kis papír alátéttel a magasságot. Rossz esetben pár tized mm egyenetlenség már szétkapcsolást okozhat, mert a kocsi "bólint" egy kicsit.

Ezt publikusan meg lehet osztani? Több NEM szabványom is van, de ez nincs közte.

Természetesen! Nekem a mellékelt 4 db NEM szabvány van meg. A kuplungokról a 360-as szól. Igazából mérnöki szemmel nézve kicsit slampos a rajz méretezése, mert szerintem nagyon fontos méret a fül alsó élének SK feletti magassága is és ez nincs megadva. Én úgy voltam vele, hogy erre 0,5 mm-t saccoltam. 10 mm-es rétegelt lemezből csináltam 9 mm-est, és a kuplungokat úgy állítottam be, hogy erre símán, éppen érintve feküdjön, amikor rátolom. A fix résznél probléma lehet, hogy nem egy sík felület, nálam több ilyen is volt. Ezeket műszerész lapos fogóval addig igazgattam, amíg kb egy sík felület jött össze. Szétkapcsoló használatánál nagyon fontos, hogy a kengyel rendesen kiemelkedjen, több olyan kuplungom volt, amelyiket 3,5 mm-rel megemelve, nem nyitott 13 mm-re és nem kapcsolt szét. Ezeknek az aljára kis fémdarabkát forrasztottam, így már működtek. Fontos, hogy a C rugó is jó erőben legyen, nekem volt több olyan kocsim, ahol ezek semmit sem csináltak és nem tartják irányban a kuplungot. A rövid kuplungokról a 352-es ír. A kocsik tömegét is érdemes ellenőrizni a 302-es alapján, nálam főként tolatásnál volt gond, hogy a könnyű kocsik kisiklottak. Bocsánat, hogy ilyen hosszú lett, de ezek a tapasztalataim.

Itt a 4. szabvány is.

Egyébként ezek a szabványok nyilvánosak, én is az internetről töltöttem le. Ha megtalálom, hogy honnan, akkor azt is felteszem.

Ha megnézed bal oldalon a fontos informáciokat ( pihenö vasutasok alatt) ott van a link az összes szabványra.

Szia Ernő!
A "C" rugó csak a régi, még NDK-s PIKO és Schicht kocsikra érvényes, a mai modellekre már nem. Egyébként a régi kocsik legnagyobb baja az a tengelyek befogása, és rögzítése. Sokszor ezek trehánysága okozza, hogy a kupplungok eltérő magasságban vannak. Ráadásul a kerekek méretpontossága sincs a helyzet magaslatán. A régi, lemezes kupplungokat még úgy, ahogy lehet hajlítgani, de a mai, kinematikás kocsik esetében ez nem járható út!

Nem jó az átmenet a sík/emelkedő pályaszakaszok között!
A kép Gerhard Trost Vasútmodellezés (Műszaki könyvkiadó 1975) című könyvéből való. Arra is kell figyelni, ha az átmenet ívben van, akkor ez fokozottan érvényes, és a vágánymezőknek síkban kell lennie keresztirányban is.

Sajnos egyre nehezebben tarthato be ez a szabvány. Trost amikor ezt a könyvet irta pl a TT méretben a merev keret hossza alig 10 cm hosszu volt, a 2 tengelyes kocsiknál is kevés olyan volt aminek hosszabb volt a tengelytávja. Ma már más a helyzet és ráadásul az uj KKK kupplungok extrán érzékenyek az ilyen hibákra, ami viszont föleg a 4 tengelyes hosszu személykocsiknál okoznak problémát. A kocsi az átmenetben akár 4-5 fokot is elérhet az öt követö kocsi sikjátol ami okvetlenül szétakasztja a kuplungot - föleg lejtmenetben, mert a következö kocsik nyomják a kuplungot, azaz erösitik a szétakadásra a hajlamosságot.

Ehhez jön még az is hogy majdnem egy méterrel meghosszabbitja az emelkedöt.
(3% emelkedö hossza 6 cm szintkülönbséghez elméletileg 2 m, átmeneti ivekkel 2,6-2,8 m.)

Korrigáltam az átmeneteket ahol nagy volt a bólintás. Érdekes hogy nem mindig itt szakadtak szét a kocsik.


Valóban, a korábbi videóban bemutatott szakadás csak lejtmenetben volt. A próbák után viszont úgy tűnik, hogy csak 2 hosszú személykocsinál lesz gond.
Az 1-2 tengelyes tehervagonok például oda-vissza, jobba-balra szépen futottak.

A kuplungokat megnéztem a személykocsik csatlakozó része kb 2 mm-rel alacsonyabban van!
Ezt hogyan tudom korrigálni?

Pontosan ezt irtam. A hosszu jármüvek okozzák a gondot. Minel hosszabb a jármü annál nagyobb a szögeltérés a vizsszintes meg az emelkedö sik között. Azaz a KKK kuplungokban ugyanekkora lesz a törési szög ( azok tudvalevöleg sikra lettek tervezve - tisztelet a kivételnek) aminek a következménye, hogy lefelé szétakad.)

Nem a pályával lesz gond, az tuti!!!
A Roco KK fecskefarok is 2-3mm szintemelkedést ki tud küszöbölni, a bügel is sokat. De itt alapból van egy nagy eltérés a kettő csatlakozó között!!
Azt kell megnézni, hogy melyik a ludas? A mozdony, vagy a kocsi? Ezt egy másik kocsi/mozdony melléállításával lehet a legegyszerűbben kideríteni.
Ekkora szinteltéréseknél elég egy döccenő, és leakad.
Továbbra is fenntartom: nem a pályával van a baj!

sziasztok!
a baj ott van, hogy a Taurusban nem a megfelelő KK kinematika összekötőt használod.
a Roco KK-nak van egy magasságában állítható összekötője, lásd a fényképen.
Ez egy fecskefarkas kialakítású, a fényképen a két szín miatt jól kivehető. Itt a magasság állítható kb 1,6 -2mm között.
Javaslatom: kérlek ellenőrizd le a szabvány szerint, hogy a KK kinematika mind a kocsikban valamint a Tauruson a megfelelő magasságban van-e?
Én gyakran a mozdonyoknál tapasztaltam eltérést - de lehet a kocsiknál is - és amelyiknél egyszerűbb azt a KK összekötőt ki kell cserélni.
A képen mutatott KK összekötő is mozdonyhoz készült.

Itt megtalálod:

https://vasutmodell.com/pics/roco/roco-40396-univerzalis-kuplung-allithato-magassaggal-12-db-607983.jpg

Itt valami nagyon nem jó!
Milyen gyártmányű a kocsi? Tillig, vagy Brawa?
1: Ellenőrizni kellene, hogy a kupplungtartó kinematika eleje, az belül van-e az alvázon? Van egy kis pöcök az elején, az támasztja meg mozgás közben az elemet. Ha ki van ugorva, akkor lóg lefelé a kupplung, és akadályozva van a mozgása is.
2: Gyári kerekek vannak a kocsi alatt? Ha kisebb az átmérője, az is okozhat bajt, mert az egész kocsi lejjebb van a kelleténél így.
3: PIKO Taurus mozdonyok (meg az ACME M63 és V63 is!!!) el vannak cseszve gyárilag. Ugyanis - ezt a PIKO olcsó modelljénél még elnézhetjük - kispórolták a kinematikát, a kupplungtartót egy csapra simán csak felcsavarozták a mozdony alvázára!!! Ha nincs kinematika, akkor a forgóvázra szerelik az értelmesebb gyártók, lásd az első generációs ROCO Taurus-t, vagy a PIKO BR218 dízelt! Vagyis, kinematika hiányában ívbe befordulva a kupplung csak elfordul, de "megnyúlni" nem tud, így a mozdony mögé kapcsolt 303mm-es kocsi ütközője ráfeszül a mozdonyéra, jobb esetben leakad, rossz esetben kisiklik.
De a legnagyobb baj, hogy valami banális hiba van, mert ekkora magasságkülönbség nem szokott lenni a modellek között!

A személykocsik Tilling és ACME mindkettőnél a kerékméret 11 mm. A mozdonyoknál Taurus, Traxx 13mm Nohab 12mm. A Taurus kuplungja a szélső állásban nem távolodik el.
A tehervagonok kerekei is 11 mm-esek. Itt viszont a rövid tengelytáv miatt nem lehet gond.

A személykocsiknál érdemes (lehet) kereket cserélni?
Bár lehet egyszerűbb ha a mozdonyoknál cserélek állítható magasságú kuplungot. Az csak 8db és minden egy magasságba kerül.

Mielött bármilyen cseréhez hozzáfogsz, mindenféle képpen ellenőrizd le, hogy melyik járműnek: Traxx mozdony, vagy a 4 tenmgelyes személykocsinak van alacsonyabban a KK kinematika!
Nézd meg, hogy a mozdony más 4 tengelyes kocsival is szétakad? Próbáld ki 4 t teherkocsival is.
MÁV személykocsi: mindkét véggel szétakad, melyik van alacsonyabban?
Legegyszerűbben fogj a 2 tengelyes bármilyen kocsit és ellenőrizd le - lásd a szabvány szerint -, hogy melyik járműnek a KK felfogó csatlakozó felső éle van alacsonyabban mint 8,5mm!!!
Lehet, hogy a kocsi kinematikája kiugrott?
Lehet a mozdonynál is a hiba!
Kizárásos alapon előszőr mérjél és csak utána cserélj.
Bocsi, de a szabvány nekem csak németül van meg, de az ábra egyértelmű.

Lemértem a mozdonyok kapcsolója a szabvány szerinti 11mm magasságon van, míg a kocsiké 8,5mm.

Valamit elnézhettél. Csak egy szabvány van. A mozgo huroknak 8,5 mm kell lennie a sinkoronátol.

Mind a két végén 11mm magasan van a KK felső éle?
A rajz segít: sinkorántól a KK felső éléig???

Ha 11mm-t mértél és mindkét végén, akkor nem jó KK van a mozdonyon!

Csak hogy világos legyen itt a szabvány.

A PIKO Hobby kivitelű Taurus modelljein nincs semmilyen kinematika!

Ahogyan az ACME M63 és V63 modelljein sem! Csak egy szimpla NEM kupplungtartó van, ami egy csap körül el tud fordulni. Slussz! Ez a megoldás erősen korlátozza a mozdonyok használhatóságát, pláne hosszú kocsikkal összekapcsolva.

Sajnos, nekem nincs Piko Hobby mozdonyom.
Piko Expert BR117-m van, annak nincs ilyen problémája.
De azt el tudom képzelni, hogy ezt a kupplungtartót rosszul szerelték össze valamelyik kinai gyárban.

A BR117-nél az áramszedőn volt probléma, a csúszótalp középre állító egyik parányi rugó hiányzott a 4db-ból.
Sajnos nem én vásároltam, ajándékba hozták szülinapomra kintről.
Így fénykép, levél az ügyfélszolgálatnak, majd ismét email, s 3 hónap mulva küldtek egy új áramszedőt.

Az Expert kivitelekkel már nincs gond.

A vicc az, hogy a Hobby mozdonyoknál is csak a Taurus-k vannak elszúrva. Más Hobby mozdonyok, pl. a BR218 már úgy van megcsinálva, ahogy azt már évtizedek óta csinálja mindenki, aki úgy szerel kupplungot a hosszú mozdonyra/kocsira, hogy mellőzi a kinematikát: vagyis a kupplungot nem a mozdony vázára szereli, hanem a forgóvázra.

Értetlenül állok egy ilyen konstrukció előtt amúgy, mert ez olyan, mintha most tanulnának biciklizni...

Még 1985-ben voltam a Piko gyárban Sonnebergben.
Akkor szerelték össze a BR106-os diesel mozdonyokat. Én is vásároltam 2 db-t ott a helyi üzletben.
De a fizetés elött kértem egy rövid futáspróbát. Csalódtam, mert az egyik gép bólogatva haladt a sínen.
Kiderült, hogy a keréktengelyeket központosságra nem ellenőrizték, így a kerékkarimához képest a tengely nem volt középpontban.

A régi NDK-s HO; TT; mozdonyok motorjai is katasztrofálisok voltak.
Sokat el kellett belőlük adnom.

Inkább a gyártás minőség extrém szórásával voltak gondok.

BTTB BR56 karbantartás után

Én is minap elövettem a 40 éve épitett Mallet mozdonyomat ( eddig a vitrinben mutogatta magát) és egészen meglepödtem, hogy némi tisztitás után egyböl elindult és meglepöen szépen müködött a 40 éves konstrukcio amit akkoriban a konyhaasztal egyik sarkán épitettem és a mühelyem egy kofferben is elfért.

Megnéztem beállítottam az összeset (8,5mm).
A "legnagyobb" maradó eltérés az első képen látszik.

Amit viszont csak most vettem észre (habár korábban már írtátok) a kuplungról a (kengyel szorító lemez?) több helyen hiányzik (személykocsik kb felénél). Ez viszont ha jól gondolom csak cserével javítható.

Én sem igen láttam külön árusitva kengyelt, de kizárni nem lehet. Ma már annyi mindent maratnak,, habár az nem lesz mágnesezhetö, ami néha jol jön. És az sem biztos, hogy a különbözö gyártmányu kuplungokon egyformák a kengyelek.
Szoval ha cserélhetök a kuplungok egyszerübb ujakat rendelni.

Külön kengyelt én sem láttam még, de lehet hogy percek alatt rálelsz itt a Net-en. Nálam bevált az alábbi kapcsoló: roco-univerzalis-kuplung-allithato-magassaggal Régi Piko és új építésű kocsik között tökéletes kapcsolatot lehet biztosítani. A vételárat oszd el 12 -vel, és már mindjárt barátságos darabárat kapsz. Esetedben kocsinként csak egyet használj fel, a másik kuplung maradjon meg nyugodtan kengyelesnek.

Az utobbi idöben több beszélgetés volt régi modellekröl. Találtam egy linket ahol hasonlo modellekkel foglalkoznak. Érdekes megnézni mennyit változitt a technologia az utobbi 60-70 évben.

Régi modellek

OK, lecseréljük az izzót LED-re, meg kipofozzuk az öreg Fleischmann-t.
De az a halálom, hogy vörös zárfényeket teszünk egy porosz T3 gőzösbe!!!

Minek? Sose' volt olyan, pláne nem az ex tartományi vasutak gőzösein!

Egyébként is feleslegesnek tartom, elvétve köröz egy házi pályán egyedül a mozdony, legyen az bármilyen is, hogy a zárfény ott virítson a végén.

Az sokkal érdekesebb, hogy a szétszedéshez le kell huzni a kereket a tegelyröl. Vajon hányszor lehet ezt megtenni, s mi van a negyedeléssel?
S hány olyan gyári mozdiny van aminek van vörös zárfénye?

A habot a tortára azt teszi fel, hogy mindez Angliában történik ahol még ma is alig van világitás a mozdonyokon.

Fleischmann alap. Egyébként sokat nem kell szétszedegetni. Nem attól lesz baja, hanem attól, hogy ennyi idősen (a videóban szereplő modell még a legelső ilyen T3-s, amit a Fleischmann kihozott, ma már 60 éves lehet) a kerék öntvény anyaga elfárad az acél tengelyhez képest, és a kerék elforog a tengelyen.

Én ezt már 11:20-tól néztem az Esztergom-Budapest közötti vonaton, és előre röhögtem sejtvén a reakciódat. Strapabíróbb gépeket, kocsikat készítettek régebben mint most!

Megoldottnak tűnik a szétkapcsolás probléma. Igazatok volt a pálya tényleg rendben van. A hosszú kocsikat úgy soroltam be, hogy a kapcsolatnál min egy jól működő kuplung legyen. Láss csodát gond nélkül futott munden. Még a hobby Taurus a fapados csatlakozásával is jó volt!
Köszi mindenkinek a sok hozzászólást, infót!

Szuper!
Annyit megjegyeznék, hogy ezekhez a kinematikás kocsikhoz - főleg tolt üzemben - nem igazán jó ez a bügel kuplung. A közelkapcsoló kuplungok (roco-fecskefarok/FL/univerzál) és a kinematika lényege, hogy összedolgoznak - azaz rögzítik a két vonószerkezetet, így ívben eltávolodik (tolt üzemben is), egyenesben viszont közelre húz.
A bügel, mivel csak "akasztópeckes", csak összeakaszt, a kinematika nem tud működni. Mindez főleg tolt üzemnél jön elő, ott lehet belőle siklás is.

Szvsz. ezt nem kell javítani. Nem tudom, hogy miért álmodta meg egyik-másik gyártó, hogy ilyen kell a kengyeles kapcsolóra, de szerintem túlbiztosítás. Indokolatlanul nehézzé teszi az össze- és szétkapcsolást. Régen egyáltalán nem voltak ilyen leszorítóizék a kapcsolókon, ma is csak egyik-másik gyártó alkalmazza.