Köszönöm Mindenkinek az elismeréseket!

Egy dolgon még tudok valamelyest finomítani: a híd forgási sebessége.
A behúzómágnes 14V-on már rendesen behúz, viszont a motor ilyen feszültségen elég gyorsan megy. (gyárilag 16V AC-n kellene járatni... ) Még kap egy kis előtét ellenállást, amitől kevéssé fog száguldozni.
Amikor lassít, akkor egy 100Ohm-os ellenálláson keresztül megy már lassabban.
Tudom jobb lett volna egy pwm szabályzó, de már nem fért el a híd alatt.
Így is lassabban megy mint a gyári változata.

Üdvözletem.
Azért it kérdem ,mert itt hamarabb kapok választ.
Még mindig a fordítókorong a csapás irány.
Egy olyan erős elektromágnesre lenne szükségem ami reteszeli a korongot. Mi a szakszerű kifejezése, hogy a neten utána tudjak nézni?
Kicsi, de erős legyen. Köszi a javaslatokat.

Olyat nem fogsz találni mert fizikailag nem lehet megépiteni. A zárra a mini szervo, mikromotor áttétekkel az opcio. Ilyen mikromotorok kaphatok a miniautokhoz ( a motor kb 4-6 mm átméröjü az áttétellel együtt 15-20 mm hosszu.

Pl ilyenek:

Mikromotor

Egy valamit kiprobálhatsz, de nem biztos, hogy beválik. Valahol szerzel használtan Piko, Pilz vagy Zeuke mágneses váltomeghajtokat. Azokbol ki lehet bontani 2 szolenoidot ( igy hivják az elektromagnes tekercseit). Azok aránylag rövid idöra nagy eröt tudnak kifejteni, de ha hosszabb ideig áram alatt tartod akkor leégnek. Áramigényük az amperes tartománybn van.
Esetleg probálj PECO váltommeghajtot venni. Az is egy dupla elektromágnes, de az még nagyobb energiát igényel - 4-5 A

Üdvözöllek.
Köszönöm a tanácsokat ,de a hogy itt érdeklődtem utána egyből eszembe jutott az MTB elsőszériás kisméretű váltó állítója. Ez még simán befér a forgórész alá, a kismérete révén. Köszönöm.

A nagyobb forditokorong hidban igy van megoldva a zár

Üdvözöllek.
Jó masszív a fórgorész. Ha jól vettem le a képről a tényleges hajtásátvitel a gumi görgővel történik. A reteszelést szintén motor végzi. Leköteleznél, ha esetleg már elkészült egy képet mutatnál.

Én is egy picit nagyobba gondolkozom mint a roco kb.240 mm. a hasznos felálló. A fordító aknában egy körkörős sínszálon gördül körbe ,amely szakaszolva lenne a kiálló sínek alatt. A két végén két -két réz (motor lendkerék) végezné a körbe mozgást, egyben az áramszedést is, ami a szakaszoló részhez érve megkapva az áramot, reteszelné a kívánt pozícióban MTB váltóállitóval. Forgó motor kikapcsol ebben a pillanatban.
Egyelőre ez még csak a fejembe van meg. A 90 százalék megvan hozzá ,már csak egy lassú motor kellene a forgatáshoz.
Mit szólsz hozzá, járható ez a megoldás?

Ez nem TT méretü, hanem egy 80 cm hosszu kerti forditokorong része. Ráadásul olyan, amit télre egy mozdulattal el lehet raktározni. Ezért a gumihajtás.
A TT meretben. ( most csak a vezérlöegység képe van keznél) ez nem jo megoldás.
A kerti korong vezerlése DCC és 420 fokot tud fordulni, hogy a királycsapba dugott kábel ne csavarodjon össze ( nincs forgo áramszedés ).
Ahogy a képen látod igy egyben ki lehet venni a gödörböl.
A TTben lehet zárat csinálni, de felesleges, mert más tömegekröl meg erökröl van szo. A gyári - jo 50 éves konstrukcio (FLM, Roco) egy mechanikai mestermunka, a mai napig nem igen tudtak jobbat, megbizhatobbat és olcsobbat kitalálni.
Az én korongomat TTben egy léptetö motor hajtja ami garantálja az arretáciot is meg a pontos hajtást, de ahhoz proci kell meg ahogy láthatod egy célkonstrukcio a vezérlésre és nagyon pontos mechanikai kivitel. Már ez nagyon megdrágitja az egész berendezest. ( a hidrol talász itt korábbi képeket.)

Nem akarlak elkeseríteni, de az ördög a részletekben bújik meg. Éveken át tervezgettem H0-ban egy kb 25cm-es saját korongot - mert mekkora hecc, ha elkészül... Fejben minden megvolt, és működött.
Aztán jöttek a gondok: a korong központos illesztése, a meghajtás, és a pontos megállítás, az áramfeladás a korongra, stb. Aztán vettem egy lerongyolt FL 30-as korongot, amit felújítottam, rendbetettem, és kapott egy saját lassító/DCC/jelzőforgató vezérlős áramkört. Ez már elég elfogadható lett. Beállás előtt lelassít, és a gyári reteszeléssel megáll.
Itt van róla egy videó:
Korong - még gyors
A videó után még kb a felére lassítottam a beállás előtti sebességet. DE! Van a forgató motoron egy kis pöcök. Ez azonnal megállítja a motor forgását, ha a fémpöcök reteszel a hídon. Viccből leszedtem ezt a kis pöcköt. Így annyira beszorult a reteszelés, hogy csak kézi feloldással lehetett a korongot felszabadítani. Azaz a motor már amúgy is lassú forgási tehetetlensége is továbbviszi a korongot, és a reteszelés nem lesz jó, vagy nagyon lötyögni fog. Azaz a motort meg kell tudni azonnal állítani valamivel...

Erröl beszélek. Az a több mint 50 éves FLM konstrukcio egy svajci oraval hasonlithato össze., minden alkatresze nagyon ki lett találva.

Meghajlók a tudásotok elött, de nekem nincsenek ilyen irányú digitális ismereteim. Én szeretem a mechanikai kihívásokat, nyilvánvaló hogy nem lesz gyári kinézetű ,de megfogom találni a megoldásokat.
Még egyszer köszönöm az információkat.

Pontokba szedem, nálam miért vérzett el az ötlet, ha ezek rendben vannak, akkor hajrá (nem tudom milyen eszközháttérrel/és precizitással rendelkezel)
- A csapágy/központi tengely ne billegjen (ezt egy HDD csapággyal oldottam meg jó lett), és központos legyen - ez már nem sikerült.
- A korong alatt, a felszín alá terveztem egy nagy korongot, ami szíjjal hajtok meg, egy léptető motorral, így lassú is lesz. Ez jó volt, de nem volt elég precíz a leállás. Azaz kell egy reteszelés is a hídba - ezt lehet mtb/szervó motorral megoldani. Ezt össze lehet kötni a motor megállításával is.
- áramfeladás a hídba (legalább 2 vezetéknek fel kell mennie) Az áramfeladó forgós bigyók mind lötyögnek, központi csapágynak (királycsapnak) nem jók. A korongról csúszóérintkezővel áramot feladni a legjobb, de nagy precizitást igényel.
- Mindezt úgy vezérelni, hogy ne gabalyodj bele.
Nekem kb ezek voltak a gondok. Talán segít.

És még kihagytad, hogyan vezérled a hidat az adott pozicioba.

Egy nagyon jó építési leírás
Itt olvasható Erő János munkája

Nagyjából én is ezen az úton gondolom a megvalósítást. A pozicionálás rém egyszerű. Már említettem az előzőekben a fordító aknában körkörösen egy rendes sinszállal ami flexibilis talpfa körbe meglesz hajlítva, ezen fog valójában a fordító haladni. Ezért a billegés is minimalizálva lesz ,a reteszelés igy pontosabban megoldható. (Ettől függetlenül középen csapágyazva lesz. )A pozicionálás a körben haladó sinszálon keresztül történik oly módon ,hogy a kihajtó irányban a sin szakaszolva van ,jelen esetben kb.tíz helyen. Ezt egy 12.poziciós forgókapcsolóval történik. Tehát a forgókapcsolóval beállítom melyik szakaszólt sínbe legyen áram, mikor odaér a forgópad a két görgőn keresztül megkapja az áramot és az MTB állító reteszel, ezzel a fogómotort is leállítja. Tisztában vagyok vele, hogy nagy precizitást követel ennek a megvalósítása.
Kérdezném hogy ilyen 12.v motor megfelel a célnak.
A leírásban 18ford/perc de ezt még lassítanám.

Remélem most már a kép is átmegy.

Ez léptető motornak tűnik. Ez is megoldás lehet. Ha tudod reteszelni a hidat, akkor tulképp. mindegy mekkora a lötyögése a motornak.
Ezektől a kijelentésektől óvakodj, mert ha tényleg annyira egyszerű lenne, akkor minden vasútmodellező magának faragná a fordítókorongot ))
Majd számolj be, ha jutottál valamire! Az ötletek jók.

Föleg az elektromágneses kivitel egy agyrém.

A PECO hajtóműveit én kerülném!
Pakson elhalványulnak az erőmű lámpái, ha működik...

Én messziröl kerülném a koncepciot is.
Csak a kolléga erös mágnest keresett.

Üdvözöllek István.
Én az előzőekben egy MTB váltóállitoról írtam, ami max 150.ma az áramfelvétele. Szerintem a meglévő Paks 1. csak elbírja.

Nem nagyképűségnek szántam, de szerintem tényleg megoldható.
Nem holnap állok neki ,mert az életemben most vannak fontosabb dólgaim. De jövő nyártól már időmilliomos leszek .Addig is szerzem hozzá az alkatrészeket. Ha elakadnék, továbbra is kérdezősködőm.

Sokat kell tervezni, ez így van.
Nézd, ez a videó több mint 5 éves:
első próba

ami meg működik megalkuvó macskaként:
Fleischmann felújítva, tuningolva
Ez utóbbival csak egy bajom van: NAGY. Szerettem volna egy 23-25cm-est, de a roco sem tetszett.
Amit tudnék így javasolni, és talán sokat tud egyszerűsíteni:
A fazéklemez alatt a koronggal egy tengelyre érdemes egy nagy kör korongot tervezni. Véleményem szerint ezen érdemes a reteszelést, és a pozícionálást is megoldni, mert akkor nem kell a hídon ilyen apró, de pontos/precíz dolgokkal foglalkozni. Ha a lenti nagy, nem látszó körkorongot pozícionálod/reteszeled, az ugyanúgy fogja fenn a hidat is, mivel egy tengelyen vannak. Az alsó korongra tettem egy acélszálat, így sikerült elérnem (0,5mm-es acélszál volt a fénykapuban a jel), hogy reteszelés nélkül is jó legyen a korong megállítása. Előtte egy másik fénykapun áthaladva lassított a korong. Így egy kiállás 3 fénykapuba "kerül". Viszont elég egyszerű volt.

Ez az alsó korongos megoldás egész jó tanács, de én a fénykapus megoldástól kicsit tartok. Mivel a nyolc kiállás egymás után szorosan van ,nem tudom hogyan férnének el a fénykapuk, jelen estben 24.db. Gondolom ezeknek folyamatosan feszültség alatt kell lenniük. Meg én mint említettem már ,nem igen értek ezekhez. A reteszelő impulzust én mégis a szakaszoló sínről veszem le.
Én is azért kezdek bele a kb. 24. cm. fordítóba ,hogy a BZmot a mellék kocsijával felférjen megfordításhoz.
Köszönöm az eddigi tanácsaidat.

Ha forditva csinálod akkor csak 1 optokapu kell ( a hidra) es minden kijárathoz egy drotocska amit csak hajtogatni kell pontosan oda, ahol meg kell állnia a hidnak. Ha megelegszel azzal a rendszerrel amit a FLM csinált, a hid addig forog amig a nyomod a gombot ( vagy tárcsát) akkor a hid a következö kijáratnál megáll. Ha ettöl többet akarsz akkor már kell egy kis elektronika meg a yaxley kapcsolo. De arrol majd máskor.

Én is sokat törtem a fejem, hogy hogyan csinálnék fordítókorongot. Szerintem a kulcskérdés az, hogy a forgatás áttételének ne legyen holtjátéka. Tudom, hogy léteznek erre mechanikai megoldások - amiket a CNC gépeknél alkalmaznak például - de nem tudom, hogy mik ezek, és hogy kell megcsinálni.
De ha meg van csinálva, hogy egy léptetőmotor tudja forgatni és minimális a holtjáték, akkor reprodukálhatóan ugyanoda be tud állni akárhányszor egymás után teljesen biztosan. És a léptetőmotor helyben is tartja a forgorészt kellően nagy áttétel esetén, nem kell külön reszetelés.

Egyetlen jeladó pozíció is elegendő - amit optóval a legjobb megvalósítani - , amit áram alá helyezéskor "megkeres" a rendszer, és utána innen számolva a lépéseket pontosan tudja, hogy merre áll a feje.

A korongot 3d nyomtatnám, mert azt tudom megcsinálni, de valójában esztergálni kellene, azzal alapból teljesen forgásszimmetrikus lesz az alkatrész és központosan kerül bele a csapágy.

Ehhez nyilván programozott digitális vezérlő kell. Ha valaki ilyet akar csinálni, a programozást elvállalom szívesen ingyen.

Egyetlen jeladó pozíció is elegendő - amit optóval a legjobb megvalósítani - , amit áram alá helyezéskor "megkeres" a rendszer, és utána innen számolva a lépéseket pontosan tudja, hogy merre áll a feje.

Ezt eltudnád szájbarágósan magyarázni ,mint már említettem én nem nagyon értek hozzá, főleg a digitális részekhez.

A fordítókoronghoz találtam ,szerintem egy elég jó megoldást. Van a narancssárga színű 250-es átmérőjű csatorna cső, ennek a tokelzáró végét vettem meg (3300 ft) Ez nagyon nagy szilárdságú és elég körkörös ,csak a mélységéből kel majd levennem. A belső átmérője 235.mm. ami pont megfelel. A meghajtást bordás szíj hajtás lesz, jó lelassítva.
Köszönöm az ötleteidet.

A direkt léptetömotor hajtással egy gond van, hogy azok osztása 200 illetve ennek a többszöröse. Ami ugye egy 360/200=1,8 fok lépésszöget jelent., ami általában nem passzol semilyen jelenleg használt singeometriához.

Az én hidamon is van egy ilyen kiindulo pont, azaz amikor bekapcsolom a rendszert a hid elkezd forogni és megkeresi azt a helyet, ahol ez a „tüske van a gödörben“ ( gyakorlatilag egy gimbostü hegye). Amikor ezt eléri 10 lépéssel tovább megy majd megint irányt vált és ujra keresi a tüskét. Ilyenkor a proci számolja a lépéseket. Tudja, hogy 10 lépéssel ment jobbra es 8 lépés kellett a vissza forduláshoz, azaz 2 lépés a hiba ( a tüske vastagaága kotyogás a csapágyakban stb ezzel a hibával számol majd a jövöben. Fontos, hogy a tüske a korong szélén legyen minél közelebb a peremhez. Mert akkor tudja a legpontosabban beállitani magát.

Amit én korábban felvázoltam, az proci nélkül dolgozik azaz nem kell ezzel nagyon foglalkoznod. Ne feledd 1/10 kotyogás a királycsapban ( ami nem sok) egy 200 mm-s hidon akár 2-3 mm hibát okozhat ami már H0-ban is sok.és ez csak a kotyogás, hol van még a hid pontos, koncentrikus felszerelése a királycsapra, meg az osztovonal pontos megrajzolása. Nekem 2x kellett a sineket ujra szerelni a hidra, mert kb 2/10 mm-l tért el a szimmetriátol, ami csak emiatt 0,4 mm hibát okoz, ha pl 180 fokot forditasz. Ezért valoban jobb hozzáállás egy gyári roncsot venni, vagy esetleg ezeket a kritikus alkatrészeket nyomtatni, mert még jo mühelyfeszereléssel is lehet pár tized mm hibát csinálni. És az nagyon szivás amikor a végleges adjusztácio van soron.
Ezért zseniális a FLM megiodása, mert a hajtás, az aretácio stb a meder szélén történik és a királycsapban akár 1 mm kotyogás is lehet. Ott ez nem számit.
Ezért ajánlom neked is ne a királycsapra vidd át a hajtást, biztonságosabb és egyszerübb egy fogasléc beépitése a perembe, pontosan kiszámitani a modult, hogy az illeszkedjen a kijáro vágányszöghöz, ( ideális ha két egymásmelletti vágány mondjuk 10 foggal tér el a fogasgyürün. ( a lényeg az egész szám.) A fogas lecet ma egy 3 D nyomtaton könnyü kinyomtatni, egyforma szegmensek, pl ha 24 állása lesz a korongnak akkor 24 egyforma fogszámu szegmens kell egy körhöz. Csak a rajzolo feladata hogyan illeszkednek pontosan a szegmensek egymáshoz.

Léptetőmotor esetében úgyis kell valamilyen áttétel... Ha ez 36/20, akkor ott vagyunk, hogy egy lépés 1°. Megfelelően növelve/csökkentve az egyik fogaskerék fogszámát megoldható akár 0.5 - 0.2 - 0.1 ° / lépés...

Csak abban a pillanatban ha oda egy áttétel kerül jelentösen romlik a pontosság.A fogaskeréknek mindig van játéka ( kotyogás) megjelenik egy ujabb tengely minden gondjával. Ez utobbi rontja a fogasszij pontosságát is.

A 3 D-és nyomtatás kilőve ,mert arra nincs lehetőségem.
Két hét múlva megjön a Kínaiaktól a lassú motor, és a hozzá tartozó áttételes bordás szíj hajtás. Marad a fapados hajtás ,akkor már én is jobban átlátom a dolgokat.

Fotelharcosként egy javaslat az adott pozicióban való megállításra, pillanatnyi reteszelésre:
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Még egy olyan megoldást is el tudnék képzelni, elindítod a forgatást pl. egy nyomógombbal öntartásba teszel egy relét, a szakaszolás pedig bontja az öntartást. Maga a szakaszolás is lehetne mechanikailag egy olyan rész, ami például egy süllyesztett "döccenő", ezen a részen megszűnne az elektromos kapcsolat, leállna a hajtás, illetve mivel egy mélyedésbe érne a réz görgő, igy pozicionálva is lenne rögtön. Ehhez természetesen a központi tengelynek fel-le tudnia kéne mozogni vagy az áramszedő görgőknek tudniuk kellene kicsit rugózni.

Ha a csatornacső végzáró dugót használod egy kicsit növeld meg a tömegét valamivel, így szerintem sokkal kiszámíthatóbb lesz a mozgása, az esetleges túlfutása, illetve nem annyira befolyásolja az éppen forgatott mozdony tömege.

Üdvözöllek.
Én minden ötletet számításba veszek, de én nem tartom jó ötletnek ,hogy a királycsap le -föl mozogjon ,mert ez a kotyogásához vezetne.
A másik probléma az általad felvázolt golyós csap, beugrik a helyére.
A következő pozíció indításánál ,hogyan varázsolod ki a helyéről?
Én a reteszelést rudazat segítségével fogom megoldani. De köszönöm a hozzászólásodat.

A vertikális mozgás nem jelenti azt hogy horizontálisan is mozognia kellene valaminek. Persze ez a mechanikai kivitelezésen múlik.
A golyós csapot elég sok helyen alkalmazzák. (Akár a multimétered forgókapcsolója, akár egy régi yackley kapcsolónál is hasonló az arrettálás megoldása.) Ha belegondolsz, a beugrás után a motornak semmiféle más erővel nem kell megküzdenie jelen esetben, mint a rugóval, az pedig nem akkora ellenállás, hogy egy áttételes motornak akadály legyen.
Természetesen ez csak ötlet, kinek mi tetszik.

Egyet elfelejtettél, mekkora erö kell egy ilyen golyos arretálo szerkezet mozgatásához.( több nagyságrenddel nagyobb, mint ami egy modellkonstrukcioban rendelkezésre áll).

Az a rugóerőn is múlik...
Meg esetleg azon, hogy süllyesztve van beépítve, vagyis nem kell a teljes tartományban elmozdulnia a golyónak, hanem elég csak kisebb elmozdulás.

Tehát ki kell próbálni, hogy mekkora erő kell oda:
- minimum akkora, hogy a szerkezet már ne mozduljon el magától / ráhajtó mozdonytól
- maximum akkora, amit még a motor le tud küzdeni
- optimálisan a kettő között akkora, hogy lekapcsolt motor esetén a "majdnem pontosan" megálló hidat behúzza "egészen pontos" helyzetbe.

Szerintem kell hozzá sok próbálkozás, meg állítási lehetőség (sugárirányban az erő beállításához + érintőirányban a pontos helyzethez), de megoldható!

"B" terv:
Az arretáló szerkezet valóban olyan erővel rögzíti (szándékosan!) a hidat, hogy a motor ne tudja tovább forgatni. Ezesetben egy megfelelően elhelyezett behúzómágnes teszi be a kiválasztott arretálót (és csak azt) a híd útjába. (Behúzómágnes = inkább bistabil, hogy ne kelljen folyamatosan áram alatt tartani sem a forgatás alatt, sem utána a rögzített helyzetben. Vagy szervó - de akkor az már bonyolultabb elektronikát igényel...)
Ebben az esetben lehet teljesen analóg módon vezérelni! Egy megfelelő kapcsolóval (yaxley vagy nyomógomb) aktiválni a behúzótekercset és elindítani a motort. Amikor odaér, megszorul, és a motort a nagyobb árama miatt azonnal lekapcsolja egy áramkör (ez egyébként is hasznos dolog, ha valami, pl. egy beleesett tárgy megakasztaná a forgást...).
Kicsit több mechanika, de egyszerűbb (uC nélküli) elektronika - ha valaki ezt jobban kedveli!
(Egy nagyon perverz megoldás: a vezérlőpultról rudazattal, bowdennel vagy huzalozással mozgatni az arretálókat. "Kibicnek semmi sem drága" jeligére... )

Nem kell probálkozás, ujra feltalálni a kereket felesleges, amikor már rengeteg jol müködö megoldás van.
Azokbol tanulni kell is kiválasztani azt, aminek a megépitéséhez meg vannak a mühelyi lehetöségek meg a tudás.
Söt a fiam kis terepasztala szélén van egy kurbli amivel oda kurblizod a hidat ahova akarod és a csigaáttétel megoldja az arretáciot is.

Nem felejtettem el, naponta találkozok ezzel a golyós rúddal. Nem kell hozzá sok erő, de ezt látni a kivitelezéséből, fizikájából. Ezt nem úgy működik, hogy beugrik a golyó egy mélyedésbe és onnan aztán semmi ki nem mozdítja. Amúgy csak mint ötletet vetettem fel, akár modellezhető is egy rugalmas lemez, csapágygolyó kombóval.
A szerkezetről semmit nem tudunk, csak annyit, hogy áttételes motor fogja hajtani, innentől csak ötletelni lehet, aztán a főkonstruktőr eldönti, mi hogy lesz.
Az áttételezés feltételez egyfajta erőt is.

Pontosan ez lett volna a működési elképzelés ezzel a golyós rúddal.
Kevés alkatrészigénnyel, egyszerűen megoldható az "arrettálás" és a pontos pozícióba állitás is, mechanikusan, mindenféle elektronika nélkül. Igaz, az a módszer feltételezi a viszonylag közel pontos pozícióba forgatott hidat, amikor már a golyó tud "működni". Viszont itt jön a képbe az, hogy egy áttételes motort mennyire tud például a golyó "visszamozgatni".

Gondolom a kérdező is azért fordult ide, mert nem találkozott rengeteg jól működő megoldással vagy azokat nem tudja megvalósítani. De ahogy itt visszább olvasható volt, valakinek is az lett a megoldás, hogy egy gyári hidat tunningolt.
Tehát jelen esetben a kérdező szeretné újra feltalálni a meleg vizet, mi csak dobálunk néhány gallyat a tűzhöz.

Gondolom az áttételes DC motort, az elektromágneses rögzítést a minnél egyszerűbb vezérlés miatt szeretné, de szerintem pont ez lesz a bonyolult.
Személy szerint ilyen esetben a léptetőmotort használnék, init után a pontos pozícióba áll, tartóárammal lehet rögzíteni a hidat.

6 darab korongot épitettem az életemben 20 cm-s hidtol 80 cm-sig. Az utolsot már korábban felraktam ide.
Igy kb tudom mi a gond egy ilyen modell épitésével. ( jo 45 éve megprobáltam a FLM konstrukciot is lemásolni, de az akkori lehetöségeim meg a mühelyi felszerelésem ezt nem tette lehetövé, de ma mindenképpen abbol az ötletböl indulnák ki).

Nagy érdeklődéssel olvasom nagytudású modellező kollégáim okfejtéseit a fordítókorong meghajtás, arrettálás tekintetében.
Mai eszemmel ha építenék fordítókorong működtető hajtásrendszert, azt léptetőmotorral és csigahajtással tenném.
Jóminőségű csigahajtást régi műszerekből lehet kiépíteni (sajnos Bojtár utca bezárt) vagy elkészítettni.
Szerintem a lényeg, hogy elég nagy átmérőjű meghajtott kerék legyen.
A csiga-csigakerék áttétel megakadályozza a z elfordulást, nincs szükség arrettálásra.
Mindenképen szükséges egy optokapu az alaphelyezet megtalálására a bekapcsolás után. az optocsatolóhoz alkatrészeket egy egérből is ki lehet építeni. Ezek elé csak egy-egy nagyon keskeny rést kell készíteni a fotódióda és a fototranyó elé.
ezután már csak a léptetőmotor vezérlő hiányzik: Arduino. a motorvezérléshez az Arduino Motorshield megfelelő, és még marad üres láb, az érzékelőhöz, sőt egy LCD kijelzőt is lehet csatlakoztatni I2C kapcsolaton keresztül.
Erre példát a net-en rengeteget lehet találni.
A bekapcsolás után az arduino a hidat az alaphelyzet megkeresésével törődik, mert utána már a programnak megfelelően csak lépésszámot kell megadni a különböző csatlakozó vágányokhoz.
Az Arduino programozását meg lehet tanulni.

A témában szerepel a tolópad is. Egy ötlet:
Lapscanner felhasználása!
A lapscanner általában 2400dpi (dot / inch) = 0,01 mm felbontású.
Ezt látja a letapogatófej és rakja össze a képet soronként.
a letapogatófej hejére lehetne a tolópad hídját ráépíteni, és elkasirozni a működtető fogasszíj, vagy fogaszsinór működtetést.
Itt még az alaphelyzet érzékelő is adva van.
Talán sikerült ötletet adnom...

Két dolgot nem szabad azonban összekeverni, ha a tengelyhajtás garantálja a poziciot ( azaz a királytengely) akkor nagyon pontosan kell dolgozni, mert a legkisebb hiba a perem szélén millimétereket jelent. Pl egy 200 lépésü léptetö motor lépései a 200 mm-s perem szélén 3,14 mm-re vannak, és azt senki, semmi nem garantálja, hogy a léptetö motor milyen pontosan áll meg az adott pozicioban. Azaz a 3,14 mm lehet akár +/- 2 mm is a peremen. A sima motorokon csak a lépésszám garantált a szög már nem annyira, illetve azt a lépésszámbol számolják vissza.
Ez minden hajtás buktatoja ami királytengelyt forgatja, azaz ehhez mindenképen kell arretácio ami kompenzálja a hibát mechanikus hibát. Az nem lehet mágneses, mert ha szorul az arretácio akkor a mágnes nem tudja kihuzni vagy benyomni zárat. Azért a zárhoz mindenképpen motor kell ( szervo, motoros állitomü)
A hid pozicioját kizárolag a perem szélén lehet megfelelö pontossággal meghatározni, ezért nyerö az 50 éves FLM konstrukcio.
Elektronikusan sok mindent ki lehet váltani - de az sem mindig leányálom és gyakran tul bonyolultá vagy drágává teszi a megoldást.
Es még hol van a változo terheles a hidon. Egy H0 -s mozdony böven lehet akár fél kilos is. A direkt hajtás másik gondja, hogy a lépetö motor nem forog hanem ugrik lépésröl lépésre ami nagyon csunyán néz ki modellben. Szoval egy folyamatos mozgásu motor jobb eredményt ad.

Azért egy léptetőmotor nem ennyire "tojás", akkor kb. sehol nem tudnák használni, ahol pont ezért használják. Egy nagyságrendet levehetünk a hibából, kb. 0,3-0,5 mm lehet a peremnél, és ezt bármilyen lassító áttétel tovább csökkenti. (A bordásszíj szerintem nem kottyan, tehát nem visz újabb hibát a rendszerbe.) A lefektetett fix sínek sem lesznek tized mm pontosan lefektetve, tehát valamiféle pozíció hangolás mindenképp szükséges. (Ezért is lenne jobb egy akár mikrovezérlős vezérlés, mert annak meg lehet adni ezeket az egyéni pozíció hibákat is vágány helyenként.) A léptetőmotor vezérlők többsége manapság már tudja akár az 1/16-os mikrolépést, ezzel tovább csökken a hiba a peremnél, illetve finomodik a mozgás, nem lesz darabos. A súlyproblémára fentebb írtam, hogy meg kellene növelni a forgó tömeget.
Hiba lehetőség az is, hogy a forgó vágánytengely mennyire központos a királytengellyel.

Én a királytengelyre erősítenéma csigakereket. Ha a csiga hajtás áttélele: 42:1, az már elég jól arrettálja a korongot.
Az általam használt NMB léptető motorok 1,8° lépést tudnak (egészlépés).
Ha most ezt még elvezetem egy 42:1 csigahajtásra, akkor a normál lépés az 1,8° negyven ketted része lesz.
Az általam használt csigahajtás egy katonai adó/vevő antenna hangoló egységéből lett "kioperálva".

Szia!

Bocsi,de ez így hülyeség amit a léptető motorról írtál(már mint nem pontos) Én pl. a fröcsigépekbe is használom és még soha nem tévesztettek!! NEM midegy,hogy milyen a motor és milyen a hozzá való vezérlő!!! Rengeteg helyen már csak léptető motorokat használnak,mivel pontosak és megbízhatóak. A megfelelő áttétellel megoldható a hajtás és vannak kottymentes hajtások,áttételek is!!!
Bocsi,hogy bele kotty....

Én nem azt mondtam, hogy nem pontos, hanem azt, hogy a lépések ( állo helyzetek) nincsenek definiálva, ami a a profi gépeken nem jelentkezik, mert ott a rotor helyzete egy áttételen mozgat valamit, de ha rászerelsz a motorra egy mondjuk 20 cm hosszú hidat, akkor az a hid végein (10 cm hosszu a kar) egy-két miliméter pontossággal fog megállni. Ez olyasmi mint amikor a toronyora mutatoja 9 orakor az osztás also szélén áll meg mert nehéz mutato 3 orakor szintén az osztás also szélére megy. Azaz a két állás nincs pontosan 180 fokban.
Ugyanezt teszi léptetömotor is.
Természetesen ahol fontos a pontosság ( pl a CNC gépeken ezek a hibák elhanyagolhatoak, hiszen mondjuk 200 lépés = egy fordulat, 1 mm mozdulat, akkor 1 lépés 1/200 mm-t jelent, ami már pontosabb, mint a mechanika lehetösége igy természetesen az a 0,9 fok tolerancia a rotor pontos helyén az adott pozicioban a lépések között ennek az 1/200 mm elhanyagolhato részét alkotja. Szoval a CNC gépen ha el kell valamit mozditani 1 mm-rel akkor neked mondjuk 200 impulzust kell kiküldened, igy az motorod állási pontossága elhanyagolhato, mert a 200 lépéshez képest a megállás pontossága 0,9 fokon belül van, ami jobb mint kell
A korongon azonban nem ez a helyzet, ott a 200 mm-s hid esetében egy lépés 3,14 mm azaz a motor kb 1,6 mm pontossággal fog ott megállni ( máshol ha üresen forgatod meg máshol ha terhelve.)
Konkrétan az egyik forgatokorongomon 1/24 az áttétel a királycsapra amit egy csiga hajt meg. A csigát a léptetö motor forgatja azaz 1 fordulatra (200 lépés) a hid 15 fokot fordul el 0,005 pontossággal ami jo ha nincs kotyogás a csigahajtásban meg a csapágyokban.

Igen csak itt 2 komoly dolgot kell megoldanod - találni olyan csigaáttételt aminek nincs kotyogása ( szinte kizárt ilyen méretekben) és ugy felszerelni a csigát, hogy annak ne legyen axiális játéka..
Szintén nem egyszerü feladat. A csigát egy massziv sárgaréz blokkba raktam a tengely egyik végét egy 2 mm-s acélgolyo támasztja meg, amit egy M3-s csavarral lehet pontosra beállitani, és rögziteni. Már kétszer kellett utánnaállitani..

Pedig az, söt, és nézd meg az uj nyomtatokat meg szkennereket már egyikben sincs léptetö motor, hanem egy sztroboszkopos film ami egy precizios optokapu elött forog és az határozza meg a DC hajtás pontos helyét Ez a tárcsa nagyságrenddel pontosabb mint a korábbi léptetömotoros hajtás ( felbontás).
A képen láthato egy ilyen tárcsa. Nagyon nehéz volt fényképezni, lehet, hogy 4000 osztás van rajta, de talán az árnyékból látni, hogy osztások vannak rajta igaz nem olyan durvák mint az árnyék - a LED világitás villog nagy frekivel igy a kamera többszörösen vette fel az árnyékot.

A bordásszijat még nem probáltam mert nem találtam ilyen nagy méretüt legalább 1:10 áttétel kell azaz 2000 lépés egy fordulat.