István, azt is vedd észre, hogy az MTB az egyetlen gyár ami eredeti magyar modelleket gyárt és árul. Nyivánvalo, hogy a mühelyedbe nem japán meg amerikai modellek lesznek többségben. Teljesen független attol, hogy milyenek az eladási statisztikák.
Épp tegnap kerestem a TT csörgöhöz gyári müszaki leirást. A legnagyobb meglepetésemre a google csak magyart talált...azaz valoszinü más országokban nem is igen volt a boltokban.

ÉS?
Ez mentség arra, hogy olyan hibákat követnek el, ami nem pénz, hanem odafigyelés kérdése?

Még valami!
Ettől, hogy "" Ettől idegbajt tudok kapni! Tudod hány modellezőt kell győzködnöm, hogy egyetlen olyan modell, ami (bocs Frakey!) sz*r, attól még nem az egész Vasútmodellezés vacak, elfelejtendő hobbi? Sokat!
Az emberek mentalitásán nem tudunk változtatni. A sajátunkon, azon, hogy odafigyelünk arra, hogy megfelelő diódát használjunk, azon igen! És ez gyártóként az én felelősségem, meg az MTB-jé lenne, ha nem tojna az ilyenekre magasról. És ez dühít! Mert rombolja a piacot. És az nem mentség, hogy a többi gyártó is követ el hibákat.

Amit írtam dióda, az tudod mennyibe kerül? Vegyük az MTB M41-t. Abba négy ilyen kell ahelyett a Schottky helyett, amit beleraktak, mert dilettáns volt, aki tervezte! 2,50Ft, bruttó, amiben benne van a magyar 27%-s ÁFA is, csak meg kell venni egy tekerccsel, ami 4000db dióda, ez 1000db M41-re elegendő. Ehelyett beleraknak egy ennél drágább Schottky-t, ami miatt előbb-utóbb lerobban a modell.
És ez csak az M41-es ez javítható, akár házilag is. De teljesen elhibázott ABbmot motorkocsival mihez kezdjünk? Vagy a Bzmot-tal, aminek a kerekei vacakok, és a befogatásuk is hibás, már elvi szinten is?

Ja, és persze szó nincs arról, amit a ROCO csinált idén a NightJet vonataikkal.

Nézzem el, mert csinál magyar mozdonyt?

István nem tul egészsèges ilyen dolgokon filozofálni, söt felszivni a vizet.
Ök a gyártok olyan a portéka amilyen, ha el lehet adni, akkor nincs gond. És te is látod, hogy veszik az emberek, s nem mindenki fut hozzád vele. Nekem csak 2 MTB modellem van - egyikkel sincs gond.
Az, hogy az ABmot milyen én már szinte a katalogusbol olvastam ki, hogy el a kezekkel a modelltöl. De ugye ilyen volt 30 vagy hány éve a TTBahn román dizel CoCo meg a villanymozdonya is. Azokon is csak egy alváz volt hajtva abban is csak 2 tengely - még magát sem tudta felvinni az emelkedöre. De ilyen a PikO kis dizele is.
A világban kis millio termék van, amit még rosszabbul terveztek, épitettek, varrtak stb. meg, mégis tele vannak a boltok vele.
Te villamos szakember vagy, tudod mi a különbség a diodák között, miért gondold hogy ezt más is tudja, amikor még gyakran a tipusszámot sem lehet leolvasni a miniatür alkatrészröl? És láttuk sok drága TV milyen alkatrészekböl és hogyan lettek összerakva. A hugom TVjét is ugy tudtam megjavitani hogy a tápegységet kivittem a készülék hátára és fejjel lefelé szereltem oda, hogy a teljesitmény tranyok ne a 8 elkot melegitsék ( mint eredetileg) . És ebböl a TVböl talán 100000 darabot, ha nem többet gyártottak.
És abban a profi gyárban szinte mindenki elektronikus szakember a modellgyárban nem biztos.
Az is nagyon mellékes, hogy mibe kerül az a fránya dioda, talán már meséltem a cégünk egy 50 centes alkatrész miatt vagy 3 honapig állt, mert a kedves alkatrészgyár “upgradelte” a termékét, ami azután nem hozta azt a paramétert mint 20 évig gyártott elödei. Mit lehet ilyenkor tenni? A károk 100000 dollárokba kerültek.
De hozhatok nagyvasuti példát. A szuper modern Nightjetnek a mai napig nem müködik a vezérlökocsija. Ráadásul nincs elég kocsi, igy mindenféle muzeumszökevényeket alakitgatnak át, s amikor besorozzák a modern kocsik közé ledöglik a vezérlési hálozat, ami vagy leolt minden fényt a vagonokban vagy forditva mindent bekapcsol és a szerencsétlen kalauz az éj leple alatt probálja rendbe tenni a vezérlési hálozatot - nem gyakran sikerül.
Nagyon nagy tévedés amikor mindenféle árlistákkal eredményt lehet elérni. Te is tudod, hogy az elektronika a modellekben anyagárban aligha jelent tételt sokkal inkább drága tervezés a programozás a SW meg az optimális kompatibilitás minden felhasználo minden ketyeréjével. Én nem vettem meg a Tillig T3-s mozdonyát, mert olyan alkatrésztemetöért nem hiszem, hogy érdemes majdnem 100 euro extrát fizetni, amikor alapbol DC pályán lenne csak bevetve.

Van azért a "nagy " gyártónál (Tillig) is hasonló megoldások. Az összesen 6 tengelyes Desiro motorvonatnak is csak 2 tengelye hajtott, az is az egyik végén.

Erröl beszélek, söt.

Nézegetem a hajtott forgovázakat ( van két projektem már évtizedek ota dobozolva) szintén hosszabb motorvonat. Eredetileg a közepére terveztem a motort hosszu kardánokkal. Nem tetszett, de akkor más nem volt. Közben megjelent a butorzat az ilyen modellekben, igy már végleg eljárt az idö a konstrukcio felett.közben elkezdtem számolgatni az alvázak forgoszögét, kiderült, hogy a kardán sem jo ekkora forgásra. Ehhez jön a másik gond egy sima csiga áttétel ilyen kis kerekenél ( 7,5 mm futofelület) M0,4 modulnál alig 1:12 áttételt jelent ami a mai modern motorokkal tul kevés és nem igen lehet egy torony fogaskereket beépiteni. A finomabb M0,3 fogazat alig javitana valamit, de nagyon pontosan kellene dolgozni.
Nézegettem a Tenshodo meg a Halling hajtott forgovázakat egyik sem fönyeremény, ráadásul a most használt vasmentes motorok még kisebbek, de gyorsabbak is, igy kizárt, hogy egy fokozatos áttétellel jo sebesség jöjjön ki. A Hallingnál még megoldhato 5-6 voltos táplálás ami már majdnem elfogadhato sebességet ad. A japán motor meg kb 3 voltnál ad realisztikus sebességet. Már majdnem beépitettem a modellbe, de csináltam egy kisérletet elötte. Akkor jött az ujabb pofon a 300 mm-s ivben az alváz többet fordul ki mint amilyen széles a kaszni, azaz nem fér el és ennek valoszinü siklás lenne az eredménye. Igy valoszinu megy vissza modell a dobozba. Akármilyen szép és kedves a modell sajnos nem lehet müködökésre megépiteni a kis ivek miatt. Lehet, hogy kisebb tengelytávval a forgovázakban lehetne nyerni valami, de nincs sem a Hallingnál sem a Tenshodonál kisebb. Egy mikromotorral ( telefonvibrator) talán lehetne kisebb alvázat épiteni, de azt még csak mérlegelem.

Olvasom a HE-n hogy márkás csöves gitárerösitö is bedöglött.
Az erösitöben DC a csövek fütése és ki tudja miért csak 1A -s diodákat épitettek a körbe meg egy 1 A biztositékot.
S nicsak, meghalt az erölködö.
A diodákat 3A-sre cserélte a kolléga, meg egy uj biztositék és azonnal bekövetkezett a feltámadás.


Ki követhette el a hibát?

Április 10-én délután klubnap, tali.

Én csak mondom a magamét: Cseh Pleticha hajtásra építem motorvonataimat. Olyan tengelyelrendezést és kerékátmérőt gyárt , amilyet lerajzolok, amilyet kérek. Erre a hajtásra építem a járműszekrényeket. Réz fogaskerekek, csigakerekek, hangja van, de villamos motorvonatba is elmegy (KISS).

Ezzel nincs semmi baj, én megépitek akármilyen hajtást, de ha még elméletileg sem jön ki valami, akkor nincs megoldás. Persze ki lehet tömni az ablakos motorvonatot mindenféle mechanizmussal, de az nem néz ki tul jol ha még belsö világitást is akar az ember. Sajnos nincs nnyi hely mint a KISSben!
Nekem mindent a motort az eröátvitelt stb a padlo alá kell berakni.
Az adott esetben már ott a gond, hogy a modellkerek majdnem 2 mm-l vastagabbak mint a modellhü méret lenne, ráadásul külsö csapágyazásu és keretes és ennek kellene a kaszni alatt elfordulnia 300 mm-s ivben. Megprobálom még a keretet elcsalni ( a sarkait) lehet, hogy ugy kijön.

Nos, hogy ki követhette el a hibát?
Kb. mindenki.

"elso bekapcsolaskor le fel nyomtam a ki-be kapcsolot. Azonnal lehalt a gep. Kiderult, hogy a vegfok csovek futese egyenaramrol megy. A bizttit kiverte. Itt a tervezo 1 Amperes diodakat tervezett be, amelyek zarlatosak lettek. Latszott, hogy valaki mar javitotta."

A tények: nem tudni ez eredeti vagy már Kínában gyártott erősítő. A gyári rajzon a fűtésökben 3 A-es biztosíték van, nem 1 A-es, tehát itt nincs tervezői hiba, hanem valaki rosszat tett bele. Dióda 1 A-es van benne, a csövek 0,9 A-t vesznek fel. Itt már lehet beszélni tervezési hibáról. Azonban, ahogy én olvasom, fel-le kapcsolgatta az erősítőt, ami egyfajta sokkolás, nem üzemszerű, főleg csöves technikánál. Lehet a hibát ez is elősegítette.

Azonban felmerül a gondolat, hogy ezekben az esetekben, mint ahogy az István által említett mozdony esetében is, nem hiszem, hogy az összes mozdony meghibásodik, csak bizonyos százalékuk. Itt inkább tervezési szürkezónáról beszélhetünk, ahol bizonyos üzemeltetési körülmények esetén előjön a hiba. (Jelen esetben az analóg üzem és ki tudja ott is milyen paraméterek esetén.)

Kb igy van sajnos a modellvasut meg szabályozatlanabb mint az adott erösitök világa. Senki nem tudhatja ki milyen DC vezérlökkel dolgozik. Sok táp van a piacon (gyári is, és itt sincs helye a kinai jellemzönek), ami legfeljebb a kötelezö biztonsági szabványoknak felel meg, de semmi másnak nem. A gyárto nem biztos, hogy ki tud zárni minden lehetöséget. Nem tudjuk ( mert a kutyát sem érdekli) hogyan viselkednek a modern motorok mindenféle, tápokkal. Tudjuk csak a DCC lehetöségei adhatnak PWM jeleket kb 100 Hztöl több kHzig. DC pályán a helyzet még rosszabb ott a sinekben SIMA DC feszültségtöl a szüretlen 50/100Hz-en át akár 10-30 kHz-s PWM is lehet ( ami felesleges mégis van .) És mindez közvetlen kapcsolatban van az emlitett diodákkal meg LEDekkel DC hajtás esetén.
Az is közismert, hogy a kommutátoros motor sima 12V táplálás esetén akár 70V-s induktiv impulzusokat kreálhat, hát akkor mi minden lehet ott egy alacsonyfrekis PWM esetén, ami egyben a legoptimálisabb mechanikus jellemzöket varázsolja ki a motorbol ( legsimább futást, legjobb nyomatékot stb).
Szoval a több a kérdés mint a válasz.

Nem felszívom a vizet, csak közlöm a tényeket.
Ez ugyan nem TT-s modell, de ez a kivitelezés nem pénz kérdése!
Ez szimplán igénytelen bunkóság a vásárlóval szemben. Erre nincs mentség, vagy magyarázat. (Még mielőtt azt hinné bárki is, hogy egyedi problémáról van szó, az sajnos téved.)

Ja, a modell amúgy azért van itt, mert zárlatos a motorja. Már készen van, a kb. 1-1.2A áramfelvétele engedelmesen visszament 0,3A-re.

Ja! És az nem érv, hogy más gyártó is követ el hibákat! Beszéltem a Tillig-gel, amikor megjelent a porosz T3, és emlegeTTem nekik gúnyosan, hogy DCC-ben használva a mozdonyba nem is kell hangdekóder, mert meginduláskor pont olyan hangja van, mint a németeknél BR185-ként ismert TRAXX villanymozdonyoknak. Mert rossz dekódert választottak hozzá...

Még annyit, hogy lehet iTT szidni a Tillig-t, meg talán divat is, mint a legnagyobb gyártót. Legalább egy lépéssel a többi előTT járnak.

Szép tölük több mint 70 éves tradicioval.