Nemcsak a forrasztásod szörnyü, hanem az anyag tisztasága is - emiatt nem folyik az on és alakul ki az ongubanc.
Az ilyen munkához okvetlenül használj forrasztovizet. Minden barkácsboltban kapni valamilyent.
Ha komolyabb fémmunkákhoz készülsz a jövöben, akkor ajánlatos beszerezni vagy készitetni forrasztovizet - foszforsav és spiritusz higitott keveréke. ( nem veszélyes igy nyilvános). Ezzel az oldattal ha bekened a rezet, alpakkát stb. az on jobban fog rajtuk futni, mint a szem a harisnyán.
Amugy az ongubancot hatásosabb éles késsel - sniccerrel stb. levagdalni mert a reszelöd két huzás után megtelik és átváltozik simogatóvá

Forrasztóolaj nem jó?
A forrasztást még gyakorlom. De ezt ezentúl ragasztani fogom.

Nem.
1: Fémtisztának kell lennie a felületnek, amit forrasztani szeretnél. Nem is fogdoshatod össze!
2: Egy tisztességes forrasztó ónban van valamilyen folyató szer, általában gyanta. Elég szokott lenni, de a fémfelületet előtte lekezelheted valamilyen forrasztókrémmel, vagy folyadékkal. Zsír és olaj kerülendő messzi ívben!
3: Hidegen nem lehet forrasztani, ez nem ponthegesztés! Összeillszetjük a felületeket, a pákával átmelegítjük, majd jöhet az átmelegített felületre a szükségesnél nem több ón, annyi, amennyit a felület felvesz, szépen elfolyik rajta, és nem keletkezik "bogárhát". Ezt gyakorolni kell, de kb fél óra odafigyelést igényel.
4: Ha az ónban lévő gyantán kívül használtál még folyasztószert, akkor a forrasztás után langyos, mosogatószeres vízzel a maradékot tűntesd el, különben randán oxidálja az anyagot.

Nem tudom mi az a forrasztoolaj, még ezt a kifejezést soha sem hallottam. Forrasztoviz, folyasztoviz stb. ismerösebb.
Mindenképpen olyasmi kell, ami oldja az oxidréteget a felületen, mert attol nem fut az on. Esetleg forrasztás elött forro vizben és lila vanish-el moss le minden alkatrészt ( abban is foszforsav van) s utánna már ne fogdozd.
Ha az egyik lábat sikerült megforrasztani arra rakj egy hajcsipeszt ( olyan mint a ruhacsipesz, de fémböl van és kisebb). A régi szép idökben az elvtársak probáltak alumininiumból is csinálni, ami semmi másra nem volt jo, de ilyen munkákra ideális volt ( jol vezette a höt, pehely könnyü volt és nem ragadt hozzá az on. Sajnos mi nem voltunk elég vevöképesek, igy ma már még ocskapiacon sem találsz).
Az ujak acél lemezböl nikkelezve diszitik hölgyeink tincseit. Esetleg egy kis nedves vattát is foghatsz a csipesz alá, hogy ne olvadjon meg a forrasztás. Az ilyen munkához erösebb páka kell, hogy igen gyorsan melegitse fel az anyagot mielött a hö eljutna a másik, már megforrasztott lábhoz.

OFF

Létezik a TS 570 forrasztókrém, illetve van TS 560 forrasztóolaj:
Link
Én sem ismertem, legutóbb a helyi villamossági üzletben akartam TS 570-et venni, és akkor mondták, hogy csak forrasztó olaj van. A forrasztóvíznél sűrűbb, olajszerű, talán ezért hívhatják olajnak.

ON

Jo a réz fittingekhez használt zsir is ( nem jo viszont a bádogosok által használt horganyzott lemezhez gyártott forrasztoszer - mindegy milyen elegy, mert az utobbi sosavat tartalmaz, ami zabálja a rezet.). Szoval nagy a választék és kicsi a tévedés esélye. Az agresszivabb szerek már amugy is eltüntek a polcokrol.
Utánna amugy is festés elött jol le kell mosni az egész munkadarabot.

Nos kérem én azt tapasztaltam, hogy a pillanatragasztó nehezen fogja meg a sínszálat, ha egymáshoz ragasztanám őket. Hogyan tovább?

Tényleg nehezen fogja meg! Én azt csináltam, hogy ahol ragasztani akartam picit megcsiszoltam és megragasztóztam a két részt külön-külön. Hagytam megszáradni így keletkezett rajta egy vékony "hártya" amit utána már lehetett ragasztani (ragasztót fog a ragasztó alapon)

Kicsit pepecs de jobbat nem tudtam kitalálni...

Na ezt kipróbálom!

Majd számolj be, hogy hogyan sikerült!

Egyébként bár mostanság nagyon kevés időm volt foglalkozni a vasúttal, egy régen bosszantó dolgot mégis megcsináltam: Az ipartelepre vezető vágányoknál 3 váltón is előszeretettel siklottak a vagonok - de csak ha tolva mentek, ha elől volt a gép akkor nem. Kis reszelgetés illetve csiszolás után most úgy néz ki megoldódott a gond bár még mindig nem mondom, hogy tökéletes. Az íves váltóknál ott ahol a cúcssín törik ott nem volt az igazi. Sajnos a megtört mozgó résznek van egy pici holtjátéka is oldalirányban az állóhoz képest...

Kérdeznék is ha már itt vagyok: mozdonytisztításról van valahol valami leírás? A kerekeket én eddig alkohollal törölgettem át, de ha lenne valami profi "tananyag" azt szívesen venném.

Én tisztítoTTam már TT-s mozdonyt N-es sünivel.
Íves vátókkal tapasztalatom nincs, most rendeltem Lacitól kettőt.
A sorompóról meg természetesen beszámolok!

Az anyatopicban már kitárgyaltuk a tisztítást.
Az alkohol nem jó megoldás, mert a kosz, ami nálunk képződik, az olajos, zsíros kosz. Az alkohol meg ezekez nem oldja fel, így ezzel csak szétkened a pályán, meg a kerekeken.

Én egy kindertojásos flakonba nyomtam ki egy kis WD40-et és abban áztattam a kivett kerekeket.

Jajjj...

Gondoltam, hogy ez lesz a reakciód.
A koszt szépen feloldotta, majd áttöröltem puha ronggyal, és jött az isopropanolos fürdő, ami az olajos trutyit levitte a kerekekről.

A hétvégén nekiestem a BTTB V100-asomnak és a szintén BTTB narancs Nohabomnak. Kerekek ki, benzinnel minden kerék és áramszedő alaposan megtisztít (sok dzsuva le is jött), pályára fel és... jobb lett de így is képes megakadni...

Egy másik BTTB-s nohab gond nélkül rótta a köröket, az egyébként is napi használatban lévő Tillig szergejjel és H.Feri féle Csörgővel. Nu ilyenkor mi van?

Ez még szerintem mindig áramszedési probléma - bár nem okvetlenül biztos, hogy a kerekeknél van a gond. Lehet, hogy beljebb kell másznod a gépek anatómiájába. Nem maradt rézlemez elhajolva? Mindegyik a neki megfelelő felületen érintkezik?

Tegnap este újra szétszedtem az egész gépet - most a forgóvázakat is kiszedtem és úgy néz ki meglett a "bűnös": a forgóváz és a keret közti kontakt nem volt tökéletes, szerintem egyszerűen "lelapultak" a réz érintkezők. Kitisztítottam, összeraktam és az áramszedés meseszép lett!
Viszont valahol szorulása van a gépnek mert csak nagyon nagy áramról indul meg és úgy is elég lomhán... Szóval még jön a III. kör.

A fogaskerekek kenésére kevés szilikon használható? (műszerolajam sajna nincs, viszont szilikon zsírom és fújós szilikonom igen)

Ne kenj te semilyen fogaskereket. Az inkább árt, mint használ. Legfeljebb a csapágyakat kell egy kicsit (!!!) kenni.

Ok, akkor ha nem a kenésben, akkor máshol kell a Nohab nehéz járásának okát keresni. Pedig minden a helyén van, max arra tudok gondolni hogy túlságosan ráhúztam a forgóváz csavarját, vagy most meg túlságosan nyomja az áramszedő a kerekeket és az fékezi...

Egyébként ha lecserélném a motort egy átalakítókészletként kapható lendítőkerekes motorra az látványos/minőségi javulást hozna a mozgásában vagy zajosságában? Van tapasztalata erről az átépítésről valakinek?

1: Szilikonzsírt, és fújós szilikont könyörgöm NEEEE!!!!
2: A motor átépítő készlet szerintem fabatkát* sem ér! A mechanika szorulásán nem segít az erősebb motor,. legfeljebb ahol most szorul, azt szét is tépi. Ráadásul a motor túl sokat forog, az áttétel nem módosul számottevően, így a modell már 3-5V közötti feszültségen is kb kétszer olyan gyors lesz, mint a gyári motorral.
3: nem tudom melyik széria a NoHAB-od, de, ha a tapadókerekes változat (a forgóvázban a középső tengelyen lévő kerék nem sima, vagy tapadógyűsűr, hanem maga a kerék tapadó műanyagból van), akkor ez hajlamos "összemenni" a tengelyen, és súrlódik a forgóvázbetéten.

Ha nem boldogulsz, hozd ki a műhelybe megnézem.

*: Természetesen nem örökbecsű főkertészünkre gondolok, a modellfát és terepépítés felkent Nagymesterére.

Nekem csak a néhai Zeuke Nohabokkal volt ilyen gondom, azok is ezt csinálták, csendesebb volt, mint a ugyanilyen felépitésü krokodil, de sokkal több áramot vett fel, azaz valami jobban szorult benne, mint a másik modellben. Több alkatrésztiskicseréltem, de nem találtam meg a szorulás okát, igy a mai napig igy megy mind a 3.
Az átépitö kit igéretes, egyet már vettem, de még nem épitettem be, mert még nem müködöképes a terepasztalom.

Majd nézd meg a fogaskereket a kardán végén, amit adnak hozzá, meg az első közlőt, ami marad a gyári. A motor úgy 12.000/min-t forog, nekem több kérdésem nincs a versenyzőhöz. Gyárilag is gyors a Zeuke/BTTB M61, ezzel úgy a duplája lesz a végsebesség.

Egyébként úgy 300-350mA a max egy BTTB NoHAB.

Hasznos infókat kaptam mindkettőtöktől! Egyrészt igen, ez az a típus amin a középső kerekek "tapadós műanyagból" vannak - megnézem a nyomtávot végig mert lehet összement... Másrészt a 300-350mA-t is lemérem, hogy nálam mennyi.
Az átalakítókészlettel kapcsolatban viszont nem lettem akkor okosabb - meccseljétek le, szavazzátok meg, én meg kivárom

etwg-vel én????

Pusztán annyi, hogy ő még nem építeTTe be, nekem meg már kellett, és lehet, hogy az ügyfélnek tetszik, nekem speciel - magán emberként!!! - nem. Én a sajátjaimat nem alakítom át, mert pusztán a motort, és az első fogaskereket kicserélni értelmetlen. Ahhoz, hogy valóban mai színvonalra hozzunk egy régi Zeuke konstrukciót, ahhoz csak az új motor, önmagában kevés, és csak pénzpazarlás. Ahhoz egy komplett új áttételsor kell, ilyet HoTotya kolléga műhelyében láttunk etwg-vel, az már valódi megoldás. Csak legalább annyiba kerül, mint egy tip-top állapotú, gyári dobozos, régi modell.

Erre gondoltam, igy már megvan az egész áttételi lánc finomabb fogaskerekekkel igy nagyobb áttétellel. Majd ha elkészül beszámolok. Engem föleg a motor meg lendkerék gyözött meg, de meglátom mennyire lesz jobb. ( azért is csak 1 kitetvettem.).

Én persze nem vagyok szakértő, de nekem a lendítőkerék annyiból tetszik -az újabb modelljeimben is-, hogy ha egy pillanatnyi kontakthiba van pl egy váltón vagy kereszteződésben azon simán "átgurul" jelentősebb rántás nélkül, míg ha nincs akkor hamarabb meg tud torpanni (még ha aztán tovább is megy)

A sebességnövekedés viszont valóban nem jó hír...

Pontosan erröl van szo, ma már egy lendkerék kötelezö minden modellbe.

Mester ha valakinek van egy régi gépe és jó neki a HoTotya-féle hajtás, inkább bátorítsuk ..
OFF H0 Piko gépem alá az új HoTotya hajtás ára megegyezett az általad leírt példáéval, de lett egy olyan gépem fél Roco gép áráért, amiben egy sb-modellbau hajtással megegyező szív dobog....

Akkor vegyétek rá H0Totyát, hogy TT-ben is dolgozzon.....

Csíkosmester nem TT-hajtásról írt??

Elnézést,hogy az érintett is megszólal....
TT-n is dolgozom....csak csak most nincs annyi időm.......

BTTB Nohab III. nekifutás...

Ha a mozdony két szélső meghajtott tengelyét kiveszem 4V-on már szépen stabilan "fut" (megemelve) és 100mA-t vesz csak fel. Ha visszateszem az első-hátsó tengelyeket is akkor csak kb 6V-n indul meg és máris 300/350 mA az áramfelvétel.
Kézzel, óvatosan tekerve a fogaskerekeket ugyan ezt tapasztalom, ha bent van minden tengely minden fordulatnál érezhetően meg-megakad és csak nehezebben fordul át. A fogaskerekek és a csigák épnek tűnnek...

Tényleg nem tudom mennyire lehet ezt feljavítani (akár a készen kapható akár HOTolya féle motorral/hajtással, majd később a kaszni újrafestésével) illetve érdemes-e vele foglalkozni egyáltalán, vagy egyszerűbb lenne az összes BTTB mozdonyt eladva egy modernebb gépbe beruházni...

Egyrészt kedvem is lenne javítgatni, később csinosítgatni, de annak sincs értelme hogy pénzt és időt beleölve a végeredmény felemás legyen. Mi a meglátásotok?

Róbertke: Kíváncsi lennék arra a feljavított hajtású gépre! Nincs róla videód véletlenül?

Nevezzük át a topicot!
TT pálya az agy alatt...

Megtaláltad a hibát, ki kell cserélni egy, vagy mindkét hajtott tengelyt. Épnek látszik a fogaskerék, de nem az.

Agy alatti pálya?

Egyébként most néztem meg, hogy 2012 végén nyitottam a topic-ot, és az eredeti elképzelés (ágyba épített terepasztal) tökéletesen bevált.

Bár az elején sok újratervezés, lassú anyagbeszerzés és sok felesleges munka (építés-visszabontás) volt, mára azt mondhatom, hogy a koncepció működőképes!

A vonalvezetés egész sok játékot tesz lehetővé, a rejtett keresztezés miatt a vonatnak elég nagy utat kell megtennie mire visszaér az állomásra, a hurok pedig nagyon feldobja a tolatási műveleteket azzal, hogy meg tudok vele fordítani akár egy egész szerelvényt.

A magam által összeforrasztott PWM vezérlő jól bírja, és sok küzdelem után a szervós váltóállítás is teljesen megbízhatóan működik (lekopogom) A siklás is ritka már és úgy általában egész jó az üzembiztonság. A terep lassacskán szépülget, de a tó és a hidak is dobnak a megjelenésen. A működő olajkút a szívem csücske és lassanként a töltő-átfejtő állomás is alakulgat.

Mindent egybevetve én elégedett vagyok. Szerintem átlagos "gazdasági helyzetből", helyből és kézügyességből kiindulva nem lett rossz az eddigi végeredmény. Persze messze nem profi munka és rengeteg hibát lehet találni, de a "hobby" szintet amit én megcéloztam megüti...

Na akkor a IV. kör az lesz, hogy a másik nohabból próbaképp átteszem ezeket a meghajtott tengelyeket és megnézem úgy mi történik...
Köszi!

Nem tudom milyen a te mozdonyod, itt a BTTB Nohab ami csak a kardánban és a csigatengelyekben tér el az eredeti Zeuke modelltöl.
Nohab szerkezet

Abban forgovázanként csak a középsö és a külsö tengely van meghajtva, igy a 3. tengely nem oszt nem szoroz.
Ha azt mondod, hogy egy tengellyel ( valoszinü a külsövel) könnyen megy akkor a középsö tengely csapágyazása a gond. Erre ül rá a mozdony ha berakod a közepsö tengelyt is (ez volt a Zeuke hibája is) valoszinüleg elszámolták a távolságokat)
Itt még egyéb konstrukcios hiba is volt - a csigatengely csapágyazása szerencsétlen igy a kardán gyakran szorulásra kényszeriti ( az a két fémcsapágy nincs mereven befogva igy elmozdulhat és szorul).
Szoval ezen hagyományos konyhaasztali felturbozással nem igen lehet segiteni.

Félreértés van, bocsánat nem voltam világos:

Szóval a mozdony bármelyik vége felől a közepe felé haladva egy forgóvázban sorban:
-meghajtott és áramot is szed (na ha ezt teszem be akkor akad!)
-meghajtott, áramot nem szed (műanyag vagy gyűrűs kerék) - csak ezzel szépen pörög kis feszültségen is, kis árammal.
-futó, nem hajtott csak áramot szed

A mozdony közepe felé néző futókerekek valóban semmit nem jelentenek csak áramot szednek, a forgóvázban a középső tapadó meghajtott kereket ha beteszem még minden ok. Ha a mozdony eleje/vége felől az utolsó meghajtott és áramszedő tengelyt beteszem na akkor szalad fel az áramfelvétel jelentősen és akad.

A csigatengelyek előre-hátha tudnak tengelyirányban mozogni kb 1mm-ert, de egyébként semmi nem látszik rajtuk. A bajos meghajtott kerekek ferde fogazású műanyag fogaskerekén sem látszik semmi de tény, hogy használt.

Szia!

Mindkét irányban járatva és/vagy kézzel mozgatva ugyanúgy szorul? Sajnos ezeknél az öreg gépeknél a gyakori egyirányúban futtatás (mondjuk ez inkább a gőzösökre jellemző, lévén azoknak "van eleje, és hátulja") extrém kopásokat okozhat a hajtásláncban.
Nem biztos, hogy releváns példa - ezt döntsék el a tanult kollégák - de nekem 4 startos kéttengelyes BR92-esem van. Nagyjából egyivásuak lehetnek - már amennyire én tudom - nagyjából ugyanakkor estek, esnek át tisztításokon "szemléken", de a 4 mozdony legalább 5 féle viselkedést produkál ugyanazon pályán. Az egyik - nevezzük hármaskának - kimondottan utál előre irányban közlekedni, előnyben részesíti a tolatást.

Igen, az irány mindegy, érződik hogy egy fordulat után kb ugyan ott megakad bármelyik irányban.
Kisebb feszültségről (de ha pont "akadásban van" akkor nagyobbról is) ilyenkor csak a fények világítanak (led-esre alakítva) de meg sem moccan, megfordítva a polaritást majd vissza "átlendül".

Nekem van egy zöld BR92-es, 4 tengelyes ami anno a Csíkos műhelyt is megjárta, de az annyira szét van kopva (30 éve kaptam gyerekként és rengeteget ment) hogy már csak a vitrinben áll emlékként, a V110-esemmel együtt ami egy utálatos szerkezet, csak siklani tud (mindig is ilyen volt) A két Nohab közül jó lenne legalább az egyiket újra szolgálatba állítani, de nem nagyon hagyja magát...

A Startos mozdony az más. Ott csupán 2 tengely van, a csatlo is csak az egyik tengelyhez kapcsolodik. Igy ott alapvéve kopott a fogaskerék azért megy rosszul.
A Nohabnál nagyságrenddel több baj lehet. Ha a külsö tengely okozza a gondot, akkor ott is a fogaskerék ill a csapágyazá lesz a ludas.
Probáld meg egy szivacságyon fejjel lefelé meghajtani, ha ekkor is megnö az áramfelvétel akkor a mechanika a ludas, ha nem akkor az áramfelvétel a mozdony tömege miatt nö meg ( illetve az hat a külsö tengelyre), ezt ki kell vizsgálni, hogy miért ennyire.

Eleve fejjel lefelé próbálgattam, hogy kizárjak minden mást. Akkor valószínűleg fogaskerék gond

Csapágynál mire gondolsz? Simán a műanyag vájatokban vannak a tengelyek...

Pontosan azok a fémlapok, amik csapágynak szolgálnak nem ülnek jo helyen, vagy a keret görbült. Ha erre hat a csiga meg a kardán dinamikája, akkor jelentkezik a baj.
Probáld megcserélni a középsö meg a külsö tengelyt.

Szia!

A csatlás és a kerék kapcsolatának ebben a példában nincs jelentősége, - mint ahogy írtad is - mert a csatlás csak az egyik (hátsó) tengelyen van, és ezért csak dísz, a hajtásban nem játszik szerepet. Sokkal inkább az, hogy a csigatengely mindkét tengelyt hajtja, azonkívül gyanúm szerint a motorból kijövő kardán után lévő "osztómű" műanyag fogaskerekei is ludasak a mozdony makrancosságában.

Azért a találgatások, meg a tök más konstrukcióval bíró modellek belekeverése helyeTT, néha hallgathatnátok a szervízesre...

Két baja szokott lenni ennek a modellnek, meg a "testvérkéjének" a BTTB féle BR130-nak:
1: Amit írtam, hogy a látszat ellenére tönkrement a hajtott tengelyen a fogaskerék. Ez a kerékpár cseréjével orvosolható könnyedén.
2: Ki van kopva a kenetlenség miatt a forgóvázbetétben a hajtott tengelyek fészke, konkrétan: szögletes helyett a tengelyfészek már szép kerek. Ez egy sima nagyító alaTT szépen látszik, de egyébként én a sima szemüvegemmel is látom, eléggé feltűnő. Sajnos ilyenkor elő kell venni a tartalék alkatrészt a fiókból, vagy, ha az nincs (Sebnitzből már nem lehet ilyet szerezni), akkor mehet a modell a vitrinbe, vagy a kukába.

Szia!
Ez nem videó csak kép,de én így oldottam meg a régi TT-s modellek átalakítását.......réz forgóváz + új motor és egy csomó meló....... v118-s, Br130-s

Meg kell hagyni, szép munka!

Steve

Ez mind igaz, de nekem van néhány (vadi) uj modellem ( anno bespajzoltam a Nohabokbol), ami szintén sokkal nagyobb áramot vesz fel, mint az E94.
Nincs kikopva rajta semmi és nem müanyagkerekes a forgovázak közepén.
Semelyik hasonlo konstrukcioju modellel nem volt soha ilyen gond (V200, V180. E94 stb). Gyakorlatilag már akkor csalodtam a 6 tengelyes dizelekben és nagyon sokáig kerültem minden 6 tengelyes mozdonyt. ( az uj Roco Sergej törte meg a jeget).
Ráadásul még kaptam ajándékba egy U - boatot amin csak 1 alváz volt hajtva... Az meg teljesen használhatatlan a mai napig.

Hát, lehet nagyon rossz hír nekem amit írsz...

A meghajtott tengelyek cserélgetése nem változtatott semmin, ami a két szélső helyre kerül az szorul. Lefotóztam az alvázat, Itt látszik, hogy a tengely fészke kerek (U alakú) és nem szögletes mint a mellette lévő (bár az is kezd már csúcsosodni)

A különbség akkora, hogy ha csak a középső meghajtott tengelyek vannak bent, akkor az áramfelvétel 5V-on 100 mA felett van valamivel, ha meg a szélsők akkor meg meg sem indul csak kb 8-9V-ról...

Kísérletképp átraktam a másik Zeuke Nohab futó kerekeit a meghajtott helyére (tehát csak a középső tapadó tengelyek voltak meghajtva) A mozdony így vígan fut, de már ívben is képes megakadni és kipörgetni a kerekeit, tehát ez sem megoldás...

HOTolya: valóban nagyon szép munka! Ez gyakorlatilag egy teljesen új hajtás.