Azt is megteheted, talán még jobb is, mert azok a vezetékek kevésbé lesznek érzékenyek.

Látom nem olvasol...

Mi van abban az esetben, ha a nyomógombok, vagy kapcsoló CSAK a két vezérlő lábra hat, vagyis az 555 7, 6, és 2. lábára? Az 555 tápja meg fixen maradna, vagyis a 4. és 8. láb fixen 5V-n van?

Akkor az van, hogy kell egy állandó tápot is vinnem minden áramkörhöz (ha a szervó és a vezérlő áramkör egy helyen van), tehát összesen 4 vezetéket: +, -, és vezérlés 2 ág, így meg a két diódával ez elkerülhető. (közös negatív szervótól - szervóig, és 2 + vezérlőjel minden szervóvezérlőhöz)

Ha a vezérlő áramkörök ott maradnak a pultnál, a szervók pedig párhuzamosan kapnak tápot folyamatosan (egyiktől a másikig), akkor csak 1 jel vezeték kell hogy menjen minden szervóhoz - akkor elhagyható a két dióda. - de ebben az esetben a hosszú jelvezetékek nem szedhetnek össze több zavart?

Akkor a kérdés az, hogy vajh a szervóhoz menő jelvezeték vagy a kapcsolt két + vezeték érzékeny kevésbé a zavarra?

Utóbbi

Kezd derengeni a dolog!

Egy valamit azért figyelembe kéne venni, ez pedig az, hogyha egy vezérlő áramkörön a tápfeszültséget kapcsolgatjuk, akkor minden egyes be- és kikapcsoláskor isten tudja mi játszódik le! Ugyan nem szervó, de a CSM140 fényjelző vezérlő tervezésénél a kísérletekkor derült ki, bekapcsolás esetén a két CD4013 tetszőleges állapotba áll be. Be kellett tervezni egy bekapcsolási nullázást, így minden táp bekapcsoláskor a cucc alaphelyzetbe, vagyis "Megállj!" jelzésre áll be. Na ehhez képest itt egy időzítő IC-t kapcsolgatunk, és elvárjuk, hogy a bekapcsolási tranzienskor minden külső segítség nélkül, azonnal egy biztos állapotba kerüljön, vagyis stabilan adjon msec. nagyságrendű impulzusokat. Khmm, khm...

Ez alapvetö dolog minden digitális áramkörnél, ezért minden bemenetet "kezelni" kell az átmeneti ( indulási ) állapotra. Ez csinálja a szervo is, sokban egy egész rutin van - ezért van, hogy bekapcsoláskor ide oda moccan ( különben honnan tudná, hogy hol is van a kar? ).

Azt hogy a kar hol van egy potencióméter alapban tudatja a vezérlővel. (legalábbis az SG90-ben az van) Meg csak valami egyszerű analóg áramkör van bennük. Különösebb belső infót nem találtam róla de nem tűnt túl digitálisnak a benne lévő IC. A külső kondenzátorok töltődése okozhatja a lengést.
555 -nél szerintem az első impulzus minden képen fals, hiszen az időzítő kondenzátor nem a táp 1/3 -án, a későbbi komparálási szinten áll, viszont a többinek már pontosnak kellene lenni.

Majdnem igy van, csak a vezérlönek ehhez kell igazitania magát, ha tudja és van ennek megfelelö jel a bemeneten - de mit csinál olyankor, ha nincs jel, és a kar nem áll neutrál helyzetben ( középen)?

Mintha az SG90-et próbáltam volna, és beállt valahova fixen.
Azután addig nézegettem bármit csináltam vele , néha zizegett, és /vagy sok áramot igényelt, ezért áttértem az 1.2V-os, belső elektronika mentes kísérletekre.

Ha kiveszed a belsö elektronikát, akkor minden ilyen gond megszünik!

( Elején én is többször javasoltam, de mindenki a szervok vezérlése mellett voksolt - ahonnan ide jutittunk. . Kikerülünk egy gondot - egy szervo szétszedését - és mindjárt lesz 3 uj. )

Én még az elején szétszedtem és "kiheréltem" egy szervót (kiszedtem az elektronikát) és a polaritás változtatásával vezéreltem, de úgy valóban nagyon gyors is volt (tudom, kisebb feszültséggel esetleg PWM-el le lehetne lassítani), másrészt nincs végállás hanem a mechanikai "végállásig" csapódott ide-oda. Nekem az elég dúvad megoldásnak tűnt...
Az elektronikus végállás állítható és stabil megoldást ígér. - persze ez csak az én véleményem, lehet másnak más válik be.

Egyébként mindegyik tud működőképes lenni (az összes szervó vezérlős variáció is ami itt eddig szóba került)

Lehet, lassan érdemes lenne egy helyre összegyűjteni az összes szervós tapasztalatot (egy cikk formájában pl) aztán abból lehet válogatni esetleg később kiegészíteni.

Egy kicsit azért agyrém ez a végálláskapcsolo igény.
Mi francot akartok kapcsolgatni? A szervo el van néhány 10mA-s árammal, azaz, ha eléri a mechanikus végállást, akkor lecsökkenthetö az áram ennyire, s ha nincs benne elektronika, akkor meg amugy is lekapcsolod a tápról (de nem muszáj!). Természetesen nem 12 V-t kell a szervora engedni, hogy csapkodjon, hanem csak annyit, hogy éppen vánszorogjon.
Sok régebbi megoldás igy müködött, a motorral sorbakötöttünk egy ellenálást, ami éppen elég volt a mozgatáshoz (elnyomta a váltot). Ha ott a motor megáll (mert mechanikailag amugy sem tud tovább nyomulni), egy kicsit megnö az árama, ami viszont növeli a feszültségesést az elötét ellenálláson, azaz kevesebb jut a motorra és igy beáll az egyensuly.
Ennyi semmi nem kell hozzá csak egy ellenállás.

Ez a vágálláskapcsolo mánia abbol az idöböl valo, amikor még nagyáramu mágnesek csapkodták a váltokat és mindenféle vacak nyomogombok meg sinkapcsolok voltak üzemben (a vonat rendszerint a sinkapcsolon szokott megállni).
Azokra veszélyt jelentett a nagy áram (2-3 A), és egyszerüen vagy elolvadt a szerkezet vagy a elégett a tekercs.
A motoros meghajtások nagyságrenddel kisebb árammal dolgoznak és nem is égnek le olyan könnyen, igy elég felesleges ilyesmivel manapság foglalkozni, illetve, ahogy elöbb irtam egy nagyon primitiv megoldás is többet ér mint egy rosszul müködö, bizonytalan végálláskapcsolo.

Jelen pillanatban ott tart SG90 servoval 1.2-1,5 voltal egy nehezen állítható váltót simán átnyom, a 1,5mm réz villanyvezeték U dróthurkot éppen görbítve a végén. A hosszabb rúd közepe vége van használva 100mA árammal, végállásban megszorulva kb 180-200mA. Ennyire korlátozza a táp meg a motor saját ellenállása.A végállásra meg azt találtam ki megy 2-3 s ig aztán nincs áram, átért átért ha nem már úgysem fog. Gondolkodom még a végállásokon, a polarizáció miatt egyébként jó lenne, de lehet hagyom és a váltási idő után/közben vált azt kész.
5V ról már tényleg durva volt, örökké megszorult , gyors volt....
Elektronikának talán két sorbakötött 3-3,7V zener közös pontja a motor egyik vége, másik végét meg az 5V-os táp + vagy - sarkához kötve talán működni fog három tranzisztorral két bemenettel (jobb -bal) .

Ha az igényelt 1,2,-1,5V-t egy puha táprol biztositod (5V plusz elötét ellenállás 33 Ohm, vagy még jobb 12V-rol 120 Ohm, akkor megpuhitja a motor hajtást, és végállásban sem eszik többet, mint 100 mA-t. Egy kicsit játszani kell vele, de ha minden szervo egyforma, akkor könnyü beállitani.

Ennek a két kapcsolásnak egészen más a terhelésre/indulásra adott válasza, a soros ellenállásos dolgot valamiért nem tartottam jónak, több helyen láttam az áthidaló kondenzátoros indítást. Gondoltam másképp állok hozzá. Fix táppal az indító árama sem korlátos túlságosan, nem kell kondenzátor/ellenállás kísérleteket végezni. Volt otthon pici kínai tápmodul, a kis feszültség stabil előállítása nem volt gond. ezen kívül csak két mikrokapcsoló kellett hozzá, és lehetett játszani. Ha több váltó van, simán lehet őket párhuzamosan vezérelni, hiszen az áramkorlátot maga a motor ellenállása adja.Úgy néztem, pár tized V-on belül nem nő kritikus mértékben a nyomatéka a motornak, így az egyedi különbségek annyira nem fontosak.
Lehet azért kipróbálom ellenállással is érdekesség képpen.

Probáld ki. Minél nagyobb kiindulo feszültséggel dolgozol, annál jobb lesz a müködése, mert amikor megakad a motor, nagyobb ellenálláson veszik el az áram (az elöbbi példában 33 Ohm helyett 120 Ohmon). A Feather motor (ugyanilyen elven müködik, csak mga a motor sokkal precizebb igy 16 Voltról 1-2 kOhm az elötétellenállás és tényleg csak néhány mA a fogyasztás, igy nyugodtan állandoan áram alatt lehet tartani. Az eredeti ötlet csak egy polaritás kapcs+oloval kellett a váltot állitani.

Magyarán azt mondjátok, hogy úgy használjuk ezeket a szervó kütyüket, mint a conrad állítóművet?
Elektronika kivesz, a motor és a táp közé pedig egy 1 (néhány) kOhm ellenállás, és kész? A polaritást kell "forgatni" a végállással meg nem is kell foglalkozni, mert nem ég le a motor?
Ez olyan túl meseszépnek tűnik

1.2-1.5 V + görbe drót esetén 200mA végállásban a fogyasztása, azt nem tudom ezt mennyire bírja tartósan a motorja. Én mikrokapcsolóval állítgattam, ott értelemszerűen csak addíg kapott áramot amíg nyomtam.De ha koppant a túloldalon akkor sincs baj, ha tovább nyomom.

Gyakorlatilag igen, persze egy kicsit el kell szorakozni a hangolással. Mint irtam, minél nagyobb ellenállás kerül a motor elé annál biztosabb lesz a müködés. ( elönyben a jobb motorok, amik kisebb áramot igényelnek).
Szoval beállitod az ellenállást ami még biztonságosan mozgatja a motort. Az U iv a mozgato rugoban biztositja a rugalmas váltoállitást. Ha megáll a motor megnövekszik az áramigénye, emiatt növekszik az áramesés az elötétellenálláson igy kevesebb jut a motorra ( azaz kevesebb teljesitményt kell a motoron elfüteni). Figyeld a motort, hogy ilyenkor mennyire melegszik, illetve egy voltmérövel, hogy mennyi ilyenkor a feszültség a motoron, ha 1 V alatt van ( az 1,5-3V-s motornál), akkor minden rendben van.
A forgásirányt megoldhatod egy dupla átkapcsoloval, de ugy is mint a Conrad 2 diodával és váltoárammal.

Ilyenkor azért elgondolkodom, hogy mi a fenének kell bele akkor az elektronika?

A modellvasuthoz valoban teljesen felesleges, de nem árulnak szervot anélkül. Vacak árukapcsolás......
Lehetne a modellvasutasoknak olyan szervot gyártani amiben csak egy ellenállo van.

Jó estét!

Elkészültem a sorompó+szervó kombóval. Meglepő, de szépen megy. Itt szervóvezérlő áramkör van (régi trainmodules) egy kimenet hajt két szervót. (A másik kimenet majd az egy szem váltóhoz kell, ha kikönyököl a conrad állítómű.)
Mellékeltem egy képet, ezen jól látszik, hogy a szervókhoz induló +5V-os tápra tettem két diódát sorba.
Azt vettem észre hogy ettől sokkal "lágyabban"/folyamatosabban megy a sorompó, nem akadozva lépked. Valószínű valami első generációs a szervóvezérlőm van, ezért ilyen durva a lépkedése. A pozíciókat szépen tartja. Baj, hogy benne van a két dióda?
Az egész áramfogyasztása üzem esetén 160mA (két szervó megy, + a vezérlőelektronika)

Semmi gond a diodákkal, nyugodtan hagyhatod. ( nem tudom hogyan van kialakitva a Modulon a táp.)

Ok köszönöm!
A táp egy 5v-os fesz stab ic. előtte utána gyárilag pufferelve.

Játszottam a soros ellenállással 8-16V 150 ohm:Azt csinálta amit vártam, gyorsabban ment (mivel fix áram az több volt mint kisfeszültségről járatva az üzemi áram), lendületből ért véget , ezért vissza már ezzel az árammal nem mindig indult.Terhelésre könnyebben leállt (hiszen nem volt több áram).
Előny: rajtahagyva a vezérlést kisebb áram folyik a motoron.
Hátrány: A soros ellenállás melegszik feleslegesen. terhelés változást nem igazán szabályozza ki.
A fix feszültséges:
Előny : szebben megy, jobb a terhelés szabályzása, jó táppal kisebb a veszteség.
Hátrány: elakadásnál (végállás) nagyobb áram folyik

Pontosan igy van, és sajnos a motor meg a mechanika függvénye a jo müködés. Nyilvánvalo, hogy az ellenállás melegszik (ismét csak a motor függvénye amugy a Conrad állitomüveiben is ott az ellenállás), ha ez nagyon zavar, akkor használj nagyobb teljesitményüt 1-5W.
Ha bizonytalan az indulás, köss párhuzamosan az ellenállással egy nagy értékü kondit - 1-2uF talán elég (de ne elkot).
Az minden irányváltáskor rövidzárt fog elöidézni, igy a motor nagyobb indulo áramot kap.

Olyasmit viszont ne várj, hogy ez reagáljon a terhelés változásra (pontosan az ellenkezöje a cél, hogy a terhelés növekedésre leálljon), ami nem is igen fordulhat elö, hiszen mindig ugyanazt a váltot kell átállitani, aminek ismertek a jellemzöi.

Tudom, hogy a szervóvezérlés eléggé zsákutcába futott most, de én tovább kísérleteztem a "hol legyen az elektronika" témában. Ugye tehető a pultba és akkor minden szervó kap tápot (akár egymástól párhuzamosan) és vezérlőjelet a központból VAGY az elektronika kerülhet a váltó közelébe az asztalon...

Jelentem, ha az 555-ös IC-s 7-es bemenetére kötött párhuzamos két trimmer és ellenállás kiválasztására használt váltókapcsoló a pultban marad, és a + vezérlő ágat viszem hosszan az áramkörig akkor az antennaként működik, és ha pl hozzáérek az egyébként tökéletesen stabil állapotban álló szervók vezérlő vezetékéhez akkor azok vad táncolásba kezdenek - ugyan így telefon közelségére stb... Az IC 3-as lába, tehát a kimenete viszont érzéketlen a tapizásra.

Tehát ha valaki esetleg váltókapcsolóval akarja vezérelgetni a szervóit akkor az áramkörnek a kapcsoló közelében érdemes maradnia és a már "kész" jelet vinnie végig az asztalon...

Sziasztok!
Én is ezen gondolkoztam, hogy kihagyom a szervó elektronikáját. Viszont én elhagytam a szervó karját is és a váltást "lineárisan" oldottam meg. Szépen vált, csak kicsit lassan kb. 7-8 sec alatt. De majd alakul még, mint a púpos gyerek a prés alatt...

Ötletes!

Elképzelem, micsoda nyomatékkal tekeri azt az anyacsavart

Jó ötlet nagyon!
Én most egy szervó + szívpolarizáció együttesen gondolkodom, mert ezt csak drágán lehet megoldani, de egy, a szervó karjára kötött csúszóérinkező csodákra lenne képes.

Nyomaték az van rendesen
RC autós kollegámtól kaptam ezt a szervót, aminek a H hídja égett le, de nekem tesztnek pont jó volt. Ha minden rendben működik, akkor majd veszek mikroszervót...

A végállásokat 1-1 mikrokapcsolóval szeretném megoldani, ami majd leállítja a szervót és egyben a szívek polarizálását is váltja.

Sok mechanikát megnéztem már (szervo-váltó összekötés) eddig ez tetszett a legjobban.

Kösz, de ezen is van még mit javitani. A vastag rézdrot helyett vékonyabb, de rugalmasabb vasdrotot használok. (Az acél hur tul keménynek bizonyult a vékonyabb meg tul rugalmas volt - más meg nem volt kéznél, igy került a kezembe a nejem virágkötözö vasdrotja, ami egész jo lett. )

ETWG!
A képeden nem igen látszik, hogy a váltó maga hogyan van rögzítve. Gondolom valahogy csak lerögzítetted, hogy a szervó ne nyomhassa el.

A szervó rögzítéséhez azt az L alakú fémet Te magad csináltad vagy valahol lehet kapni ilyesmit? Ahogy nézem a szervó vezetékeit, Te is bent hagytad az elektronikát.

Én mindent szögelek, kivéve a váltokat amiket a csatlakozo szögelt sinek tartanak. Ha megfoditod a váltokat alulrol látni a lyukakat a szögeknek, igy azt is szögelheted. ( eddig csak 2x kellett.
A szervo maga csak alig mozdul (10-20 fokot fordul mindössze) igy mégha akarná sem tudná elmozditani, hiszen ez a forgás alig 4 mm egyenesben, 2.5-3 mm kell a váltohoz a maradék meg elveszik az illesztésekben meg a rud rugalmasságában.
Az L alaku idom a barkácsbolt legolcsobb 15x15 mm-s müanyag sarokvédöje. Fillerekért kapni méteres darabokban. Van fehér meg fekete. A többi fürész munka.

Nekem zongorahúrom van kb, 0,7-0,8 mm vastag.
Kellőképp vastag,nem túl nehéz hajlítgatni és elég rugalmas.

Még elfelejtettem, igen benne maradt ebben az esetben az elektronika, mert Octopus központi vezérlöket használok, amik kezelik a szervokat és az áramellátásukat (ráadásul elö vannak készitve a késöbbi computervezérlésre.).

De azért lesz néhány válto, ami elektronika nélküli szervot kap. (A fütöház területén stb.)

Nekem is utánna kellene még néznem, ugy rémlett, hogy egyszer már hoztam egy tekercset, de nem találom, majd ma megyek szerezni kemény drotokat.

És az a szervó amelyikből kiveszed az áramkört, és mondjuk 12V-ről hajtod, az elé Proba kísérlete alapján 150ohm ellenállás amivel párhuzamosan 2uF kondi az indulás megkönnyítésére? (ezek kipróbált / kb jó értékek?)

Kb igen, de az ellenállás értéke függ eléggé a motortol. Igy minden tipushoz ki kell találni.

A duplikátumot kivettem.

Kösz!

Sziasztok!
Már párszor végéig olvastam a topic-ot, de továbbra is teljes a homály
Szóval azért írok, mert van egy analóg pályám, beszereztem eddig 8db SG90-es szervót váltóállításhoz (kettőt alakjelzőhöz, elő- és hozzátartozó főjelző elosztásban). A vezérlésük milyen módon lenne a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb? Olvastam, hogy ki lehet venni az elektronikáját és "direktbe meghajtani", de ilyenkor mi állítja le?
Elnézést kérek, de valamiért ezeket az elektronikai dolgokat nem veszi be az agyam...
Akár privátban is jöhet a válasz, ha nem akarjátok nagyon levinni a topic színvonalát.

.

Semmi, te magad, addig nyomod a gombot mig át nem áll. Persze rakhatsz hozzá 2 mikrokapcsolot, ami automatizálja a leállitást.

Úgyvan, ahogy etwg is írja a benne található motor direktben hajtható, viszont figyelj oda, hogy sok szervó hajlamos eldarálni a fogaskerekeit (főleg az SG90). Azaz arra ne alapozz, hogy majd váltóállítás után megfogja a motort a mechanikai feszülés... mert ez így igaz, egy ideig. Aztán pitt-patt tűnnek majd el a fogak a fogaskerekekről.
Arról nem is beszélve, hogy az eredeti kiépítésében a szervó azért is alkalmas a váltó állítására illetve egészen pontosan az úgytartására, mert folyamatos szabályzás révén ott tartja a motort abban a pozícióban ahova állítottad. A feszültséget levéve a motorról (vagy a vezérlőjelet levéve) a motor szabadonfuthat és abban a pillanatban már nem húzza oda szorosan rugósan a csúcssínt.

Én nem javaslom egyáltalán az eredeti vezérlés eltávolítását. Ha nem akarsz dekódereket / vezérlőket beszerezni, akkor inkább egy egyszerű NE555-ös IC-vel barkácsolj valamit, minthogy kivedd a szabályzó elektronikát belőle.

Alakjelzőhöz meg végképp nem ajánlom, hiszen ha vezérlés van benne, akkor is rugókkal el kell nyeletni a túlhajtást, mert eltörik/megsérül.

Azt is kitárgyaltuk, s Harcisün kolléga ki is probálta, hogy ha sorbaköt a motorral egy megfelelö ellenállást, ez 100% megvédi a belsö mechanizmust a károsodástol...