|
Nagyvasutak
|
Témaindító: etwg, idő: Jan 18, 2017
Témakörök:
|
|
(#67691) etwg válasza Lazsi hozzászólására (#67687)
|
Válasz •
|
Márc 31, 2023 |
|
Amugy májusban ünnepli a S&H vasut a 120. évet. Egy májusi hétvégén nosztalgia vonatok fognak járni minden vonalon + valami kulturprogram is lesz. A honlapon naprakész infok vannak/lesznek. |
(#67743) etwg hozzászólása
|
Válasz •
|
Ápr 16, 2023 |
|
Egy kérdés.
Voltak nál7nk üzemben 3 katos föjelzök?
Nem a kombináltra gondolok, ahol az oszlopon egy elöjelzö is volt, hanem amilyiken fent 3 kar volt.
Kösz! |
(#67744) novakerno válasza etwg hozzászólására (#67743)
|
Válasz •
|
Ápr 16, 2023 |
|
Nekem zsenge ifjúkoromból (ami nem most volt) rémlik, hogy láttam ilyet. De ez csak egy vasútbarát homályos emléke. Nyilván a profik tudják a pontos választ. |
(#67746) etwg válasza novakerno hozzászólására (#67744)
|
Válasz •
|
Ápr 17, 2023 |
|
Közben már 3 különbözöt találtam a régi monrachia vidékein.
A teljes értékü 3 karút, ahol 3 piros szélü kar egymás alatt önállo tengelyen forgot, és külön lehetett állitani valamennyit.
Azután jöttek a raffináltabbak.
2 kar, de a felsö dupla. A menetiránybol nézve a piros szélü mögött egy sárgaszélü is volt. Vizszintes állásban a piros takarta a sárgát.
Az also tengelyen meg egy sima vörös kar mozgott, azaz mint egy kétkaru jelzö nézett ki.
S most jönnek a trükkök.
Az egyszerübb kivitelen a sárga lap fixen fel volt csavarva, azaz nem mozgott, csak szabad állásban volt láthato amig a vörös szabadra volt állitva..
Ehhez jött a rövid életü “modernizált” verzio, ahol a sárga lap egy mágneses zárt kapott a bejárati jelzön. A zárt a kijárati jelzö zárta. Azaz, ha a kijàrat fel volt állitva a mágnes zárta a sárga lapot az elötte levö vörössel, azaz együtt mozogtak. Ilyenkor a sárga lap láthatatlan volt.
Ha a kijárat még nem volt felállitva akkor a zár nyitva volt, azaz a sárga lap függetlenül a vöröstöl mindig vizszintes volt. Természetesen ha már a bejárat állt, akkor a sárga magátol nem esett vissza függetlenül a kijárati jelzö állásátol.
A vörös karon az éjszakai üzemre 3 lencse volt - vörös - sárga - zöld.
A forgalmi utasitást még nem találtam meg, de lehet, hogy az is elökerül majd.
|
|
(#67750) róbertke válasza etwg hozzászólására (#67743)
|
Válasz •
|
Ápr 18, 2023 |
|
Szolnok
424,320 |
|
(#67751) etwg válasza róbertke hozzászólására (#67750)
|
Válasz •
|
Ápr 18, 2023 |
|
Szuper, kösz. Ezek szerint nálunk is volt. Söt, ahogy nézem ez már egy kései kivitel lehetett, hiszen csöoszlopon volt. Amit eddig találtam az mind rácsos oszlopon volt. |
(#67754) novakerno válasza etwg hozzászólására (#67743)
|
Válasz •
|
Ápr 18, 2023 |
|
Kedves Jenő!
Emlékeztem, hogy a Linzbauer könyvben is említik ezeket. Megtaláltam, kimásoltam. E szerint 1947 óta használta a MÁV ezeket a jelzőket. azt sajnos nem írja, hogy meddig voltak üzemben. |
|
(#67755) novakerno válasza etwg hozzászólására (#67743)
|
Válasz •
|
Ápr 18, 2023 |
|
Itt az elhelyezési rajz a könyvből. |
|
(#67756) novakerno válasza novakerno hozzászólására (#67754)
|
Válasz •
|
Ápr 18, 2023 |
|
Bocsánat, a pdf nem jelenik meg, berakom jpg-ben is. |
|
(#67757) novakerno válasza novakerno hozzászólására (#67755)
|
Válasz •
|
Ápr 18, 2023 |
|
elrendezés |
|
(#67759) etwg válasza novakerno hozzászólására (#67757)
|
Válasz •
|
Ápr 18, 2023 |
|
Kösz Ernö. A Linzbauer könyvem megvan, csak késöbb jutott az eszembe, hogy ott is utánnanézzek. |
(#67762) sunocske válasza etwg hozzászólására (#67746)
|
Válasz •
|
Ápr 21, 2023 |
|
Az a sárga előjelző kar csehszlovák területen biztosan létezett.
Bővebben: Link |
(#67763) etwg válasza sunocske hozzászólására (#67762)
|
Válasz •
|
Ápr 21, 2023 |
|
Az biztos, mert megtaláltam hozzá a szabályokat is, amik 1955-58 között voltak érvényben. Ellentétbben a cikkel még ma is rengeteg mechanikus jelzö van üzemben, Csehországot járva lepten nyomon találok egész nagy állomásokon is ( pl ma Jilemnicében fényképeztem ilyeneket. Érdekes modon kirivoan jo karban és friss festéssel álltak az állomás mindkét végén.). Igaz 3 karura még nem leltem, de elöjelzövel kombinált több is volt.
A muzeumban van egy sárga karral kiegészitett 2 karos jelzö, de az sajnos német tipusu. Sok ember szerint. 3 karu már sehol sincs üzemben, de kizárni senki sem merte. |
(#67771) etwg hozzászólása
|
Válasz •
|
Ápr 29, 2023 |
|
Akit érdekel egy kis film olyasmiröl amit a halando nem sokat lát a nagyvasuton.
Biztbermuzeum
Ha kell magyarázat szoljatok. ( a video bekapcsolhato az angol felirat) |
(#67794) etwg hozzászólása
|
Válasz •
|
Máj 7, 2023 |
|
Ilyen is volt a vasuttörténelemben.
Ugy hivták, hogy AEROBUS és egy svájci uriember szabadalmaztatta még a mult század hatvanas éveiben. Majd majdnem feledésbe merült amikor jött a mannheimi kiállitás amihez valami eszkluziv valamit kellett épiteni igy megépitették 1975-re a városi vonalat. A kép egy korabeli videobol valo.
Az Aerobus 1979-ig üzemelt majd szétszedték. Egy kocsija a muzeumba került a többit 1985-ig egy zárt területen tárolták majd mentek az olvasztoba.
Érdekessége a vonalnak az volt, hogy voltak föld felszini állomásai is meg voltak magas peronok is.
A jármü maga egy I alakú aluminium sinen logott és futott amit magas oszlopok kötelekkel tartottak. Elönye a wuppertali rendszerhez viszonyitva az oszlopok nagy távolsága ( sokkal kevesebb kell), gond nélkül megküzd az emelkedökkel meg a lejtökkel és halkabb attol.
Sajnos hasonloan a transrapidhoz meg az Alweghez, csak a lexikonokban meg filmen maradt meg az utokornak. |
|
(#67823) etwg hozzászólása
|
Válasz •
|
Máj 17, 2023 |
|
Egy kis keréktörténelem.
Miből készültek a vasuti kerekek 1905-ig? |
(#67824) Lazsi válasza etwg hozzászólására (#67823)
|
Válasz •
|
Máj 17, 2023 |
|
Öntöttvas? |
(#67825) etwg válasza Lazsi hozzászólására (#67824)
|
Válasz •
|
Máj 17, 2023 |
|
Abbol is, de nehezek, drágák és törékenyek voltak ( akkoriban alig volt a kocsiknak rugozása, igy elsösorban a személykocsikra kerestek valami mást. Elsösorban a kerék testéhez. Az abroncsokkal nem volt gond. |
(#67826) asch válasza etwg hozzászólására (#67823)
|
Válasz •
|
Máj 17, 2023 |
|
Fából, nem? |
(#67827) etwg válasza asch hozzászólására (#67826)
|
Válasz •
|
Máj 17, 2023 |
|
Igy van elöbb fábol csinálták a kerekek testét. Sok szegmensböl állitottak össze a keréktestet. Sajnos a fa idövel kiszárad meg rohad is, igy azzal is sok gond volt, de mindenképpen jobb volt, mint az öntöttvas . A század vége felé azonban találtak egy még olcsobb anyagot.
Vajon mi volt ez? Pullman is használta a luxuskocsikhoz.
|
|
(#67828) Lazsi válasza etwg hozzászólására (#67827)
|
Válasz •
|
Máj 18, 2023 |
|
Tömör gumi? |
(#67829) etwg válasza Lazsi hozzászólására (#67828)
|
Válasz •
|
Máj 18, 2023 |
|
Az akkor még nem volt. |
(#67830) Lazsi válasza etwg hozzászólására (#67829)
|
Válasz •
|
Máj 18, 2023 |
|
A gumi vulkanizálását 1835-ben találták fel.
Az első pneumatikus abroncsot 1845-ben készítették el.
Vagyis 1905 előtt már 60-70 évvel lehetett... |
(#67831) csíkosháTTú válasza Lazsi hozzászólására (#67830)
|
Válasz •
|
Máj 18, 2023 |
|
És a Rocket Angliában?
|
(#67834) róbertke hozzászólása
|
Válasz •
|
Máj 18, 2023 |
|
1846-ban Magyarországon megkezdődött a vasutak építése. Akkor egy nürnbergi vagongyárból érkeztek hazánkba az amerikai kéregöntésű kerekekkel készült vasúti kocsik. Ezt tovább fejlesztette Ganz Ábrahám, és mintegy 59 vasúttársaságnak gyártott a világon. 1867 -re már elérte a 100.000 -ik darabszámot. Mindenkit lehagyott legléább 15 évvel a vasúti kerékgyártásban.
|
(#67835) etwg válasza Lazsi hozzászólására (#67830)
|
Válasz •
|
Máj 18, 2023 |
|
Csak azzal ugyanaz a gond volt akkor, is mint 1998-ban amikor az ICE Enschedenél elvesztette az abroncsokat, aminek tragikus következménye lett.
Ugy látszik ez a gumitechnologia csak a villamosoknál vált be.
Valami más anyagot találtak - valoszinü, hogy még a guminál is olcsobbat, és szinte korlátlan mennyiségben volt.
|
(#67839) róbertke válasza etwg hozzászólására (#67835)
|
Válasz •
|
Máj 18, 2023 |
|
Új Magyar Lexikonba sem találok semmit erről, úgyhogy "Szabad a Gazda!" |
(#67841) etwg válasza róbertke hozzászólására (#67839)
|
Válasz •
|
Máj 18, 2023 |
|
Papirbol.
A papirlapokat összeragasztották, egy 600 tonnàs préssel nyomták össze, majd több honapig pihentették.
Két acéllemez közé fogva csavarokkal szerelték össze. Az abroncson belül volt egy perem lyukakkal a csavarok számára.
1904-ben egy baleset történt, aminek az oka az abroncs leválása volt, ez okozta a nem komplett fém kerekek végleges betiltását.
A képen a kerék konstrukcioja, amit elsösorban Pullman cége gyártott a luxus személykocsikhoz. |
|
(#67843) róbertke válasza etwg hozzászólására (#67841)
|
Válasz •
|
Máj 19, 2023 |
|
Idézet: „Egy kis keréktörténelem.
Miből készültek a vasuti kerekek 1905-ig?”
Ez egy elvetélt oldalági kísérlet volt a vasúti kerékgyártás eddigi történetében. |
(#67844) etwg válasza róbertke hozzászólására (#67843)
|
Válasz •
|
Máj 19, 2023 |
|
Azért nem lehet ezt csak ugy kihagyni. A szabványt 1868-ban fogadták el.
1869 ota lett sorozatban gyártva, és amikor 1893 Pullman is beszállt a boltba több százezer kerék lett 30 év alatt legyártva és nagyon keresett áru lett. Állitolag csendesebb futást okozott.
A halálukat az egyre növekvö tömegek okozták. A század végére a fakeretes kocsikat felváltották az acél keretes konstrukciok igy a kocsik is egyre nehezebbek lettek. Ezt a megterhelést a papir már nem birta. Igy egyre gyakrabban kellett cserélni, és több balesetet is okozott. Közben persze javitották a kocsik rugozását, ami átmenetileg feleslegessé tette a papirkereket.
De láttuk alig 70 év után után ujra elökerült a nagyvasuton amikor a Siemens azt a szerencsétlen ICE kereket fejlesztette ki.
Érdekes modon a villamosokban - nálunk elsösorban a Tatra villamosokban követhetők - a mai napig müködnek a gumis kereket. |
(#67845) Gabi hozzászólása
|
Válasz •
|
Máj 19, 2023 |
|
|
(#67846) etwg válasza Gabi hozzászólására (#67845)
|
Válasz •
|
Máj 19, 2023 |
|
Senki nem irta, hogy csak ebböl. Söt azt is iram, hogy csak személykocsikhoz használtak ilyen kerekeket, amikor meg nagyon kezdetleges volt a kocsik rugozása. |
(#67848) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#67844)
|
Válasz •
|
Máj 19, 2023 |
|
Idézet: „Érdekes modon a villamosokban - nálunk elsösorban a Tatra villamosokban követhetők - a mai napig müködnek a gumis kereket.”
Meg itt Pesten a hannoveri villamosok is ilyenek. Csak nem mindegy a sebesség: 60km/h vs. 250km/h.
A Siemens úttörő volt az első ICE kerekekkel, és a DB büszke is volt, hogy nem lötyög a kiöntött vörösbor a pohárban 200 felett sem. Addig nem volt tapasztalat az ilyen kerekek viselkedésével, hosszútávon, ekkora tempó esetén. Sajnos lett... |
(#67849) Gabi válasza etwg hozzászólására (#67846)
|
Válasz •
|
Máj 19, 2023 |
|
Idézet: „Miből készültek a vasuti kerekek 1905-ig?”
Ez a megfogalmazás kizárólagosságot feltételez.
Ismét a galambokkal való sakkozás esete. Sebaj. |
(#67850) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#67848)
|
Válasz •
|
Máj 19, 2023 |
|
Láttam a Siemens kerékkonstrukciot, hajdani tanárunk ilyesmiért azonnal kivágott volna.
Nézd meg hogyan lettek gumizva a villamos kerekek. Nem tudni a Siemens ezeket miért nem tanulmányozta. Akkoriban már vagy 50 éve müködtek
|
(#67859) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#67850)
|
Válasz •
|
Máj 23, 2023 |
|
Ez van, amikor egy technikai paramétert kiradagnak egy komplex rendszerből, és erőltetik a többi paraméter rovására. |
(#67860) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#67859)
|
Válasz •
|
Máj 23, 2023 |
|
Sajnos nem igen beszélünk rola, de a mai napig sok müszaki fejlödést vérrel irnak. Legyen az a világ legmodenebb repülögépe, vonata vagy az autonom auto.
A japánokat csodálom, hogy a szupervonataik immár 60 éve komolyabb balesetek nélkül száguldanak. Persze utolag többnyire kiderül mit rontottak el, és elszomorito, ha csak önzésböl, titánkodásbol vagy valamilyen ceruzanyalo piros ceruzája miatt kellett a rosszabb ( olcsobb) megoldás. |
(#67861) róbertke válasza etwg hozzászólására (#67860)
|
Válasz •
|
Máj 23, 2023 |
|
Nincs is a Világon még egy olyan vasúttársaság mint a JNR, ami olyan sűrün selejtezve cseréli a járműparkját mint ők! Nincs náluk felújítósdi, csak kuka! |
(#67862) etwg válasza róbertke hozzászólására (#67861)
|
Válasz •
|
Máj 23, 2023 |
|
Hát ez a szupervonatokra annyira nem jellemzö. Az elsö sorozatot 2008-ban selejtezték ( 1963-ban épült azaz 45 év után).
A késöbbiek közül több sorozat valoban sokkal rövidebb életü volt, igaz ennek föleg müszaki okai voltak. A neves acélgyár rossz minöségü anyagot szállitott, aminek következménye volt az alvázak repedése és a vonatok selejtezése.
Utánna jöt a sebesség hajsza, az ipar egyre gyorsabb szerelvenyeket tudott sinre tenni ( jelenlegi sebesség 320 km/h felett van, menetrendszerü üzemben. Amiota a teljes csöd után (2000) a vasutat privatizálták megjelent a verseny is a társaságok között ( amugy az egyes vasutak között nincs még átjárás sem) a virtuális harc, kinek van gyorsabb vonata.
Igy értelemszerüen ki kell vonni a lassabakat a forgalombol. |
(#67906) etwg válasza etwg hozzászólására (#67862)
|
Válasz •
|
Máj 31, 2023 |
|
Egy kis japán nosztalgia.
Érdemes megnézni a különleges áramszedöt meg azt is látni, hogy Hokaidoban sem sokkal különbek a villamospályák mint mifelénk.
Villamos Hokaidoban |
(#67910) csíkosháTTú hozzászólása
|
Válasz •
|
Jún 2, 2023 |
|
Fizető utas egy KISS motorvonaton tegnap este. A vonat szerelvénymenet volt Cegléről Szolnokra... |
|
(#67911) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#67910)
|
Válasz •
|
Jún 2, 2023 |
|
Nicsak. A kertünkbe meg 2 sárgarigo költözött, és még a robot fünyirora is néha felszáll az egyik kocsikázni. A macska meg a hüssröl bámulja öket. |
(#67927) etwg válasza etwg hozzászólására (#67911)
|
Válasz •
|
Jún 12, 2023 |
|
Képek olasz modrrn elövárosi vonatokrol. |
|
(#67928) etwg válasza etwg hozzászólására (#67927)
|
Válasz •
|
Jún 12, 2023 |
|
Valamiért csak 1 képet enged feltölteni.
Egy Hitachi emeletes szerelvény. |
(#67929) etwg válasza etwg hozzászólására (#67927)
|
Válasz •
|
Jún 12, 2023 |
|
Egyszerre csak 1 kép megy fel. |
|
(#67930) etwg hozzászólása
|
Válasz •
|
Jún 12, 2023 |
|
Pár kép egy olasz utazásrol.
Egy Alstom meg egy Hitachi EMU. |
(#67931) etwg válasza etwg hozzászólására (#67911)
|
Válasz •
|
Jún 12, 2023 |
|
Egy 4 napos olaszországi vasuti turát csináltam minap. Ezuttal nem a szupervonatok voltak a célpontok, sokkal inkább a vidéki regionális forgalom, de ezuttal az ország északi, fejlettebb részein.
A benyomásaim nagyon jok, mégha a vasut szolgáltatásai nem ritkán csapnivalok. A kisebb állomások többségén már nincs személyzet, néhány nem mindig müködö automata helyettesiti a pénztárat, és elképesztö káoszt tud okozni. Számomra teljesen érthetetlen modon és ki tudja miért, egyszer az egyik bankkártya müködik megint máskor egy másik. Szerencsére ( a korábbi hasonlo tapasztalatok miatt több fajta kártyám van igy mindig találtam egyet, ami müködik, de a megbizhatoság még a 30%-t sem érte el. És a legnagyobb vicc, amikor nem müködik a kártya, akkor a gép felkér, hogy vegyem fel a kapcsolatot a személyzettel, ami ugye már évek ota nincs.
Na szoval ha van jegy a bejárt vonalakon 3 fajta EMU szolgált, egy Hitachi emeletes szerelvény egy Alstom egyszintes, meg a Stadler GTWje, de láttam emeletes Flirt Stadlert is.
A legszebb beltérrel a Hitachi rendelkezett (szerintem) és érdekes modon gyakoraltilag 3 szinten voltak az utasterek, a legalson, egy közbülsön meg a felsö szinten.
A Hitachi volt a leghalkabb futásu, de ami nagyon meglepett a vasuti felépitmény kitünö állapota, a vasuti kerekek csak ugy suhantak a sineken (160 km/h volt szinte mindenhol a sebesség) nem volt hallani semilyen rázkodást és egyébb mechanikus zavart. (Az osztrák Railjettel mentünk Velencéig, átülve a helyi vonatokba egyböl észrevettük a minöségi különbséget). Ez többé kevésbé jellemzö volt mind a 3 tipusu szerelvényre, habár a másik kettö némileg nagyobb zajjal futott.
A Hitachiban nagyon kényelmetlennek tartottam a felsö szint ülléselrendezését, nem volt egyetlenegy olyan hely sem, hogy mindkét szemben ülö utas ablak elött üljön. Az alsobb szinteken ez többnyire kijött. Amugy a belsö design is a Hitachinal tetszett a leginkább.
A pályák mindenütt 2 vágányuak voltak, de több pálya 4 vágányu volt, a másik 2 vágányt többnyire a szuperexpresszekre tartották fenn, de gyakran tehervonatok meg gyorsitott helyi járatok is jártak ott. Ezen a 2 vágányon a kisebb állomásokon nem lehett megállni ( elkeritett volt a 2 vágány az elsö kettötöl.) általában 30 perces intervallumokban jártak a vonatok.
Ami meglepett a korábbi tapasztalatokkal szemben, most szinte minden mozdonyvezetö, aki meglátta, hogy fényképezem kedvesen köszönt, néha rámvillantott stb. ( sajnos korábban még a zsarukat is rámuszitották.)
Ami még érdekes volt, a személyzet nélküli állomások a vároterem kivételével minden ablak meg ajtok massziv ráccsal voltak védve.
Valamint sem a szupergyors sem a regionális pályán nem voltak szuper bonyolult jelzök. Érdekes modon sok olyan jelzö volt, ami csak egy fényü, de több szinü. A komolyabb jelzök 2 fényüek voltak, de ott is változott a fények szine.
Ettöl bonyolultabb jelzök csak az állomásokon fordultak elö. |
|
(#67932) diginewl válasza etwg hozzászólására (#67931)
|
Válasz •
|
Jún 13, 2023 |
|
Mintha egy másik Bolygóról írnál:
Idézet: „a sineken (160 km/h volt szinte mindenhol a sebesség)”
Ez ugye a "vidéki regionális forgalom," ahogy Írtad.
Kishazánkban a 200km távolságot BPest és Pécs között a MÁV 2023-ban interCity-el azaz valamivel gyorsabb szerelvénnyel ~3 óra alatt ugorja meg (mindig késik). Volt amikor egy tolatóvonattal húzták be a szerelvényt, mert az állomás előtt állt ki.
25 éve még ehhez a távhoz elég volt neki kevesebb, mint 2 óra. Akkor volt amikor 100km/h felett ment, most meg se közelíti...
Igen, 25 éve.
öregszem, de fejődést nem látok |
(#67933) etwg válasza diginewl hozzászólására (#67932)
|
Válasz •
|
Jún 13, 2023 |
|
Ez az, csak egy kicsit másképp mint Europa kisebb országaiban. Itt a szomszédos nagyobb városka ( ilyen sebesség mellett) 2 orára van ( azaz kb 300 km-re). És végig 4 vágány van, azaz nem kell kerülgetni a többi vonatot/vonatnak. A pendulinofélék ezt a távolságot 1ora20 perc körüli idöben teszik meg 1 megállással)
Ép a nejem mondta, hogy itt milyen sürün vannak az állomások a helyi vonattal, azután kiderült, hogy a sürüség csaloka, a sebesség miatt az.
Az osztrák déli vasuton is 160 km/h a pályasebesség ( (Bécstöl Bécsujhelyig), de 40 km szakaszon vagy 6szor állnak meg a vonatok. Az olaszoknál meg 10-15 percenként, azaz 25-40 km-nként.
Ráadásul ezeken a motorvonatokon minden tengely hajtott, és nagyon érzödik milyen a gyorsulásuk összevetve egy mozdony vontatta szerelvénnyel.
Ráadásul komoly infratruktura is kell ilyen forgalomhoz, mifelénk meg sok helyen a 2 vágányositás is álom, illetve látni milyen politikai ellenszél van sok helyen.
Itt meg 4 vágány van egymás mellett!
Ja és annyit, hogy 2 orányi vonatozás a helyi vonattal 9,50 euro fejenként, a szupervonatokkal meg 25-68 euroig terjedö jegyek vannak. Ez komoly különbség, ha azt veszed figyelembe, hogy a 300 km-s távolságon 25-30 percet nyersz dupla vagy kitudja mennyivel drágább árért. Ennek sem lehetne mifelénk nagyon örülni.
|
(#67934) róbertke válasza diginewl hozzászólására (#67932)
|
Válasz •
|
Jún 13, 2023 |
|
Pécs - Budapest 1987 -es (36 éve) villamosítása óta szinte ugyanazok a Dombóvári Szilik és Gigantok járnak oda-vissza, Taurust RCA/RCH tehervonatok előtt látsz, Traxx és Vectron arra ismeretlen. Személyvonatnak Flirt megy, de ő hiába tudja a 160 Km/h -t, ha a pálya alkalmatlan arra. Most vannak valamilyen fejlesztések, de ha majd látjuk ...... |
|
|
2024. Dec, 23. Hé 15:57:31 |
|
Jelenleg 12 fő olvassa az oldalt |
|
|