Szia Gergő!
Elképzelésem szerint 48x48 as gerendákból lenne. (Az obi szerint gerenda de szerintem ez még léc, de ez mellékes)

Szia Viktor!

Következő kérdés.. csak otthon szeretnél üzemeltetni vagy kiállításra is járni vele?
Mert ha csak otthon akkor elég neki.
De ha már "kirándulsz is az asztallal" akkor teljesen másképpen kellene megépíteni a vázat.

Szia Gergő!
Szigorúan csak otthoni felhasználás, és még egy kérdés. A tartóvázból kettő lesz mert hát a szélesség 4 méter, de nagyon nincs használható ötletem hogy miként csináljam meg a két rész szoros rögzítését. Állítható magasságú gömbcsuklós lábakat barkákcsboltban milyen néven keressek, mert sajnos a padlózat nem egyenletes. Ilyesmire gondoltam de egyszerűbb kivitelben.
Köszi a válaszokat.
Üdv.

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni egy H0 terepasztal építésével kapcsolatban. Egy torz U alakú falra szerelt vasutat szeretnék csinálni aminek a méretei a hosszabb oldala 347x40cm a rövidebb 145x100cm és ezt összekötő rész 116x40cm. Sajnos az összekötő résznél ablak van. Azt szeretném meg tudni hogy a 145x100cm-es asztal részre lehet-e emelkedőt (kör vagy ovál) építeni úgy hogy az látványra és a vonatoknak megfelelő legyen. Esetleg ha nem gond valaki segíthetne egy jó tervet ki gondolni ami nem túl zsúfolt de minimum 4-5 vonat tudna rajta menni. Ez a max helyem többet nem tudok hozzá tenni. Válaszotok előre is köszönöm.

Mekkora szintkülönbséget kellene leküzdenie a vonatnak? Ez fontos szempont!

Annyit hogy a másik vonat kényelmesen elférjen alatta, szerintem 10cm minimum.

Nem így értettem. Azt írod, hogy a két részt összekötő szakasz más szinten lesz, az ablak miatt, mint a két, nagyobb rész. (Legalábbis így értettem én. Ha nem így van, akkor bocsánat!) Nos, a kérdésem arra irányult, hogy ez a szintkülönbség mennyi lenne.
De ez inkább terepépítési téma, és inkább ebbe a topicba tartozik, tehát folytassuk is inkább ott!

Sziasztok!

Már 3 éve építek terepasztalokat és most már olyan szintre jutottam, hogy szeretném a vonataimat PC-ről irányítani. Ebben szeretném a segítségeteket kérni, hogy hogyan kellene létrehozni (programom van: TrainController Gold)

Aki tud segíteni az írjon!

Egy kérdést csak egy helyre teszünk fel a fórumban!

Sziasztok!
A Digitális vezérlés kiépítését szeretném megérteni. Van pár kérdés bennem, ami lehet hogy bugyuta, de nekem nem magától értetődő. Találtam itt egy nagyon jó cikket, idézet : Igen valami ilyesmit szeretnék majd. 1.kérdésem: a vágányfoglaltság dekóder kiszakaszolásához csak az egyik sínszálat kell elvágni (szigetelő papuccsal toldani)? Mindegy melyiket?
Azt olvastam a LocoNet a jó választás. Csatlakozó RJ12 (6p6c), LocoNet kiosztása szimmetrikus a csatlakozó közepétől. Ennek oka, hogy az eszközök külön vezeték fordító nélkül egymás után felfűzhetők legyenek. 2.kérdésem: ha a két dekóder 10cm-re van egymástól vagy ha 1m-re akkor ezekhez külön létezik 10cm és 1m vezeték? Vagy nekem kell gyártani a végén a RJ12 (6p6c) helyes bekötéssel? ( telefonkábelnél láttam hogy a hasonló csatlakozót , blankolás után rányomják a vezetékre, de itt a két vége fordított).
Olvastam marTrain oldalát. Ott K és J ill. R és S bekötési pontok vannak a dekódereken, 3.kérdésem: az akkor a LocoNet-tel nem kompatibilis?

ABC fékezéshez is lenne kérdésem. A "hagyományos" digitális megálláshoz két elszigetelt szakasz kell ( ha jól értelmeztem) és most csak egy irányt nézzünk. Lassítás és megállás szakasz. Az ABC-nél csak egy szakasz kell ugye? Csak az egyik sínszálat kell kiszakaszolni? TT méretben pl25cm-en meg tud állni így a mozdony? Pl. egy villany ami gyors?

Inkább 40cm legyen a fékezési szakasz, minimum!!
ABC fékezés alkalmazása

Meg még egy kis olvasni való:
könyvecske

Az, hogy a központtal a vezérlő hogyan kommunikál, a vágány foglaltság jelzése esetében nem érdekes. Konkrétan a jvnd féle nanoX-s88 is XpressNet-et használ, mégis ragyogóan megy az s-88-as foglaltság jelzéssel.

Ó ezt a könyvecskét köszönöm! Már ki is nyomtattam( a buszon lesz mit olvasnom ) Azt hiszem túl bonyolítanám az éltem ha analóg pályát úgy próbálom építeni, hogy digire át lehessen vele állni. Ez nagy fejtőrés nekem most .

Majd nézd meg a CSM140 jelzővezérlő alkalmazását, és hasonlítsd össze azzal, hogyan kell ugyanezt használni DCC esetében, ABC fékezéssel.
Szinte semmi különbség nincs. Egy jól megtervezett analóg pálya digitális átállítása szinte gyerekjáték

Sziasztok!
Ahogyan azt a bemutatkozó ablakomban is írtam, belevágunk a terepasztal építésbe.
Viszont ezt még megelőzi a vásárlás megkezdése, de mindenek előtt több dologban is szükségem lenne a segítségetekre.
A koncepció, az hogy H0-ás asztal készülne egyelőre analóg kivitelezésben, mert ebben egy egészen kicsit, de mégis jártasabb vagyok mint a digitálisban. A mozdonyokat viszont vegyesen szeretném vásárolgatni, tehát elképzelésem szerint futna rajta egyaránt digitális és analóg is. Karácsonykor meglepne minket a Jézuska egy ROCO digitális kezdőkészlettel, kipótolva esetleg pár darab váltóval és némi sínanyaggal. Plusz itt gondoltam még mellé egy analóg mozdonyt digitális előkészítéssel lévén, hogy teljes digitális kivitelben valószínűleg már nem engedné a költségvetés.
Itt már fel is merülnek az első és legfontosabb kérdések:
-A terepasztalt a PIKO sínkészletével tervezem tekintettel a ROCO-hoz képest is jelentős árkülönbség miatt, különös tekintettel a váltókra nézve. A két készlet kombinálható egymással vagy a tervezett ROCO kezdőkészlet anyagát félre is tehetem nyomban?
-A másik jelentős kérdés pedig az lenne, hogy a kétféle mozdonyt tudom majd működtetni egyszerre az analóg vonalamon, vagy ezt buktam?
Elsőre ezek merültek fel bennem, előre is köszönöm a segítséget.

Hali!
Annyiban "buktad" a dolgot, hogy analóg mozdonyt nem tudsz járatni digitális pályán. Digitális mozdonyt viszont analógban igen, ha a dekoderben engedélyezve van az analóg üzem.
Egy kis olvasni való, ha nem haragszol:
alapok

Nagyon szépen köszönöm a segítséget, és nem utolsó sorban a jó hírt. Ebben a formában nekem tökéletes variáció a digitális mozdonyok az analóg pályán, lévén, hogy egyelőre így lesz kialakítva az asztal.
Az olvasnivalónak különösképpen örülök, legalább kicsit közelebb kerülök a digitális vasút világához. Elvégre ez a hosszabb távú tervem.
Köszönöm

Itt is nézz körül, érdemes! Az alapoktól kezdve......

Sziasztok!

Szervós váltó állítóműveket használóktól kérdezném, találkoztak-e az alábbi problémával:
Amikor bekapcsolom a rendszert, és villany alá kerülnek a szervók, akkor mindegyik rándul egyet, kb. 5-10 fokot oda-vissza. Ezzel 2 baj is van:

1. Több szervónál (nálam most pl. 5db) akkora áramot vesznek fel, hogy lenyomják a központ túl áram védelmét

2. Ha olyan irányba rándul, amerre már nem tud elmozdulni, mert eleve neki feszíti az acélszálat a csúcssíneknek, akkor erőlködni fog, ami nyilván nem tesz jót sem a fogaskerekeknek, sem a motornak

Van valakinek erre tippje, megoldása?

Ez tipikus átmeneti állapot, sokszor, sok helyen elöfordul (más modellnél is). A szervó és a vezérloegysége igy bizonyosodik meg a helyzetéröl. Ez szervó és vezérlöfüggö is lehet.
Okvetlenül nem kellene ilyenkor extra sok áramot felvennie, igy nem egészen értem, hogy mitöl roggyan össze a tápod.

Az, hogy a ilyenkor szervó erölködik (mert végállásban van) az sajnos a te hibád. A szervokat ilyen (és hasonló)alkalmazásban rugalmasan kell kapcsolni a meghajtott szerkezettel (váltóval), pl. a meghajtó drotba egy Z hajlitást alakitasz ki, amit a szervo ilyenkor összenyom vagy széthuz. Ez azt is lehetövé teszi, hogy a váltot a jármü fel is vághatja!

Erre találta ki a CT-Elektronik tulaja és vezetője, hogy bekapcsoláskor a címek szerint fokozatosan élednek fel, egymáshoz képest késleltetve az SW10 szervó dekóderek. Először az 1-4 címcsoport, majd utána fokozatosan a többi. Így nem lesz akkora terhelés a rendszeren, hogy működésbe hozza a túláram védelmet. Másik szalmaszál, hogy külön tápról hajtod a szervó dekódereket, és a sínjelről csak a vezérlést kapják. jvnd kolléga dekódereét használod amúgy? mert azon van lehetőség külön tápról járatni a szervókat, ahogy fentebb írtam.

Szia! Teljesen egyet értek a megoldásoddal. Az utolsó mondatban inkább a felhasítás lenne a helytálló kifejezés, ugyanis a felvágás azt a minősített esetet jelöli, mikor az áthaladó szerelvény a számára helytelenül álló váltót mechanikusan károsítja.

Sziasztok!

Nem szokta károsítani, ha csak nincs lezárva betéttel vagy retesszel...

Lenne kérdésem : 1 : milyen állítómotorról van itt szó?
2 : erre a "Z" formára én is gondoltam már, de hol fér el? Kevés a hely a motor és a váltó között ( az asztal vastagsága ).

Köszönettel : Laci

Itt szervokrol van szó, amik vagy egy rugóval (acéldrot) mozgatják vertikálisan rögzitve a váltot, vagy vizszintesen távolabbról a válto huzokarját (ilyenkor huznak/nyomtak).
Ilyenkor kell bele a Z alakzat.
Ha egyszerü vertikális mozgásról van szo (hasonloan a Conrad motorhoz) elég a megfelelö vastagágú és rugalmasságú acéldrot (alulról felfelé az asztalon át)

Köszönöm, így értem. Én TILLIG állítóműveket használok.

Macsek!
A vasúti teminus technicusban váltófelvágásnak nevezik, ha a helytelenül álló váltót gyök felől haladó menet esetében a rajta áthaladó jármű kerekei állítják át. Ez a rugós váltók kivételével tiltott cselekmény. A nem rugós váltók esetében a "nagyvasúton" valóban valamilyen sérüléssel jár együtt (pl.: összekötő rudazat szakadása, kampózár, retesz, stb. sérülése). Tehát a nagyvasúti szaknyelv szerint ez valóban "váltófelvágás".

Az üzemszerű (rugós) váltófelvágást viszont a BKV-s terminus technicus "hasítás"-ként definiálja. Szerintem 1:1

A képen látható a fizikai kivitelezés, az acélszál enged még valamennyit a végálláson túl, bár látható, hogy már alaphelyzetben neki feszül a sínnek. Digitools és saját gyártású Paco féle 4Servo vezérlővel használom őket. Mindkettőnél áll a jelenség: bekapcsolás után 5-10 fok kilengés balra.
Érdekes viszont, hogy csináltam egyszerű analóg szervó vezérlőt 555-ös IC-vel, és ott ez a jelenség sokkal kevésbé jelentkezik, az oda-vissza elmozdulás alig látható, inkább csak rezdül egyet.
Arra is gondoltam, hogy kikapcsolás előtt minden szervót "jobb" állásba állítok, és akkor bekapcsoláskor van helye balra kilengeni, a csúcssínekkel együtt. Persze lehet, hogy az egésszel nem érdemes foglalkozni, csak valahogy zavar a bekapcsolás pillanatában, az erőlködéstől felsíró motorok hangja.
JVND kolléga ötlete volt, hogy az egyik állás legyen a szervó végállása, ahonnan már elvileg nem tud tovább menni. Ezt ki is próbáltam, de sajnos az a baj, hogy tud!
Pl. a PACO vezérlőben most Fucik féle 3.0-ás firmware van, ebben 90-210-ig lehet papír forma szerint a 2 végpozíciót állítani. Bekapcsoláskor a szervó a magasabb értékhez tartozó irányba leng ki. Ezért próbáltam a 210 helyett nagyobb számokat beírni, egy darabig még megy is tovább, de úgy 240 környékére állítva és próbálgatva, a szervó már nagyon nehezen, akadozva áll be ebbe az állásba, látszik, hogy vagy a mechanikának, vagy a potméternek ez már sok. Viszont ha ki-be kapcsolom, akkor még mindig vígan ezen is tovább lendül egy pillanatra.
A késleltetett indulás jó ötlet, bár nem vagyok benne biztos, hogy segítene. Most 5db szervó veri le 10-bekapcsolásból 7-8x, így nem biztos, hogy négyesével simán indulna. Pedig láthatjátok, hogy nem ipari méretűekről van szó. Mértem áram felvételt, szkóp hiányában csak kézi műszerrel, de még ezen is simán bevillan egy pillanatra az 1.5-1.6 amper bekapcsoláskor. Nyilván a csúcs ettől jóval feljebb van.
Szóval úgy néz ki, meg kell oldanom a külön tápot neki, a DCC helyett, csak hát jó lenne, ha egyszerű lenne a rendszer, és nem táp-doboz-kábel rengeteg...

Szia!
Bocs,hogy mondom a magamét
Sajnos a szervós megoldások NAGYON kényesek a tápra!!!!!!!
Mindenféleképpen kell egy szűrt jó táp s akkor nem lesz gondod velük!!!!De 1.6A azért egy kicsit sok!!!

"Szóval úgy néz ki, meg kell oldanom a külön tápot neki, a DCC helyett, csak hát jó lenne, ha egyszerű lenne a rendszer, és nem táp-doboz-kábel rengeteg..."

Nézd, az ideális megoldás a szervókra, meg bármilyen váltóhajtómű vezérlésére, ha a csak a parancsok mennek a sínjelről, tekercsek/motorok/szervók tápellátása meg egy külön történet.
Vagy szervó dekódert kell használni, mármint másikat. A 4-es PACO amúgysem az ideális megoldás erre.

A megoldás teljesen rendben van, legfeljebb a használt drot tul kemény, vagy tul rövid (esetleg mindkettö)
Ezzel a szervo azonban vigan megbirkozik, legfeljebb a tápod roggyan össze.
Ha nem tervezel több szervót beépiteni akkor édemes lenne vékonyabb drotot használni, az kevésbé terheli a szervot igy kisebb lenne az indulási terhelés (áram), azaz kibirná a DCC központ.

Szerintem is.

Hellosztok

Egy kicsit összetettebb terepasztal építésében gondolkodom.
A mellékelt képen látható is, 2,2-2,4 m-1,2m méretű.

A kis zöld kiálló szakaszok mozdonytárolók.
A nagy pedig egy emelkedő.
A kérdésem érdemes-e kell-e több betáp pont a nagyjából középen elhelyezett lila betápon kívül?

Az érdekessége hogy analóg és digitális is lesz egyben.
A kék szakasz mindig analóg lesz a három vég egy-egy külön kapcsolható szakaszolt tároló.
A fő szakasz digitális és analóg váltható rendszer lesz. Olyan kapcsolóval ami vagy ezt vagy azt engedi rá a sínekre, védőburok alatt a véletlen átkapcsolás elkerülése ellen.
A piros szakasz (mindkét végén szakaszolva lesz) ami csak akkor kap analóg jelet ha a fent említett kapcsoló analóg állásban van.
Így akadályozva meg hogy egy analóg mozdony kifusson a digitális jelre.
A mozdony és vagon tároló rész analóg esetnél nem kap áramot.
Kérdés, most alap esetben kell-e szakaszolni és hol vagy mekkora szakaszokat?

Hát van a pályádban néhány komoly kihivás (kapcsolástechnikai szempontból).

A másik oldalon üzemi szempontból meg néhány hiányzo (de nagyon) aproság.

Amondo vagyok, hoogy mieleött olyan komoly kérdéseken rágodnál, hogy hogyan kapcsolod át a digitális szakasz analogra, inkább probált végigjátszani, hogy hogyan fognak menni majd a vonatok, hol kerülsz elektromos és üzemi szempontból konfliktusokba, és azt hogyan tudod megoldani (mindegy, hogy analog vagy digitális szempontból - mert a konfliktus közös).

"Az érdekessége hogy analóg és digitális is lesz egyben."

Na erről én kézzel-lábbal lebeszélnélek! Vagy ez, vagy az. Megmondom miért: ugyanis, ha mégis véletlenül valaki elszúr valamit, és a "zsilipbe" betévedő analóg mozdony egyenáramot visz át a DCC szakaszra, akkor füstölve repül a DCC erősítőd/központod, és az eléggé egy drága mulatság.

Nyilván ez igaz is lenne ha nem volna ott a teljesen áram alatt nem lévő szakasz.
De a legbiztosabb megoldásként nem lehet a két rendszert ráküldeni egyszerre az asztal semelyik pontjára sem.

Nyilván félreérthető volt a mindig analóg üzem alatt lévő szakasz.
Tehát lesz egy (kék szakasz) analóg mozdonytároló és egy (a lenti tároló szakasz) digitális szakasz ami a másik jelét soha nem kapja meg.
Mindegyik csak akkor kap áramot amikor a saját üzeme van kapcsolva.
A váltómegszakítás már a tápegységek előtt lesz.
Tehát valójában valóban vagy ez vagy az lesz.

Ha van kifejtheted nyugodtam bővebben az észrevételeidet, azért írtam le ezt, hogy várom őket mint pl csíkosháTTú megjegyzését.
A kettős szakaszolást azért rakom be hogy véletlenül se kaphassanak az adott szakaszon várakozó mozdonyok a másik jelből.
(Persze az már a kezelő dolga hogy ne hagyjon analóg mozdonyt a fő szakaszon amikor digitális jelet küld rá. De ezzel az erővel már direkt is hozzáérintheti valaki a mozdonyt egy ilyen sínszakaszhoz.)

Nem, én arra gondoltam, hogy van benne néhány hurok (söt többszörös) aminek a kezelése nem leányálom, függetlenül attol, hogy milyen rendszert használsz.

A másik oldalon alig van állomási vágányod, ahol le tudsz állitani egy valamire valo szerelvényt.

Szoval nem a kapcsolokkal kellene kezdeni.

Mondjuk az is igaz, hogy analógban a hurok kezelése egy agyrém, és igazából olyan hurokmodul, ami tökéletesen megfelel mindkét üzemre, nincs. DCC-ben sokkal egyszerűbb a helyzet ezen a téren.

Nos értem, nyilván az állomásnál (ami a kis betápnál lesz) lévő szakaszt meg tudom hosszabbítani és berakni még egy sort.
Mivel ekkora léptékben nem csináltam sínpályát a hurok dolog nekem még homályos folt. Persze a lényegét értem a dolognak csak a gyakorlati részét még nem látom át.
(a kapcsolást azért tervezem meg mert ahhoz értek és már megy)

A hurok probléma gondolom a belső két kör, az egyik az emelkedő rész a másik a felső beérkező szakasszal egybeni rész.
Az alsó kettős szakasz az?

Ezt szakaszolással és külön betáplálással kiküszöbölhető?

A digitálist tudom szakaszolni és külön betáplálni az egyes sínszakaszokat ua. az erősítő kimenetről?

A hurok mindenütt probléma, ahol más sinek talákoznak (vagy körbemész a vonalon a kiindulási pontba és nem ugyanarra a sinre érsz vissza ahonnan kiindultál):

+ és a -
- és a +

ha az ujaddal végig mész a pályán meglátod ezeket a helyeket. Ráadásul váltik is a hely, mert a váltok állásától függ.

Ezek sokkal több gondot tudnak okozni mint a mezei kapcsolo (DCC- analog)

Értem, ez már tiszta.
A többi kérdésre mi a válasz?

Köszönettel

Nézd a szakaszolásokat egy kicsit másképp szoktam megoldani.
Elöször is neki kellene fogni bejáratni az asztalt. Probálgatni ezt azt, és abból nagyjából kijön hova és milyen szakasz kell.
A szakaszolás sok szempontból majdnem egyforma DCC-re meg analogra. Az elöbbire elvben kevesebb is elég (amit aztán a praxis rendszerint megcáfol...)
Probálj egy vonattal analogban tolatni, mozdonnyal körüljárni stb. ami nagyjából megadja, leállitani stb. hogy hova kell sinszigetelés.
A digitálisnál fontosabb lesz, hogy hova akarod majd leállitani a mozdonyokat, (áramtalan sinre, mert különben állva is terhelhetik a központot/boostert).


Több betáplálási pont sohasem volt rossz - a kevesebbel meg gyakran szivtuk meg.
Azt szoktam mondani, hogy 1-2 méterenkét legyen lehetöség betáp pontra (még akkor is, ha nincs is kezdetben bekötve). Késöbb a kilogo drotokra könnyebb bekötni a tápot mint a szépen kialakitott pályán nekimenni a sineknek forrasztgatni, furkálni, majd eldolgozni a terepet.

Jo és bevált szokásom, hogy valamennyi sinpapucsra alulról felforrasztok egy kb 10 cm-es csengödrotot, és azt átszurom az alaplapon, igy minden papucshoz vezethetek áramot, ha kell, nem kell felül semmit csinálni.

Szia. Ez a két rendszer egy terepasztalon miért is kell?
Szerintem se keverd a rendszereket. Élőhelyzet: meghívsz ismerősöket "vonatozni". Valószínű, hogy a játék hevében előfordul az, hogy egy mozdonyt nem a megfelelő szakaszra raktok le csak úgy kipróbálásképpen. Ekkor amiben nincs dekóder és DCC-re rakod rá szép morgás és füst kíséretében el fog halálozni. Nem kísérteném ezeket a dolgokat. Ha csak egyedül vagy akkor is előfordulhatnak tévedések, de ha többen vagytok akkor már szinte biztos. Nézd meg a szempontokat és utána dönts egy rendszer mellett.
Másik kérdés: honnan tudod egy idő után, hogy melyik mozdonyban van és melyikbe nincs dekóder? Ezt is nyilván kell tartani. Itt is bejöhetnek a hibázások.
(Ez csak egy általános vélemény a pontos körülmények ismerete nélkül.)

Nos egy kicsit átdolgoztam a tippek alapján.
A zöld az emelkedő a világos barna pedig az "emeleti" rész.
Lila az áramról lekapcsolható mozdonytároló.
A kék pedig az analóg szakasz, most már teljesen különálló. Nincs kapcsolat és nincs hurok. (azért van egy analóg szakasz is mert nincs pénzem mindegyik mozdonyom digitalizálására egyszerre, de használni attól még szeretném őket)
A digitálisban a hurkokat, mint csíkosháTTú írta könnyebb megoldani.
És van két hosszabb szakasz kiálló rész is már.

Sz.tem ne vedd külön azt a kört. Inkább kösd össze a mellette lévő vágánnyal 2 v. 4 váltóval, v. egy hózentrógerrel és ezeket állítsd fixre, majd beüzemeled őket, ha már minden mozdonyod digitális lesz, mert később vágányt bontani sokkal macerásabb.

Hát még sok mindent át kellene csinálni. ahogy Váltogyárto kolléga is irta, felesleges elválasztani a két pályát. Az igaz, hogy eltüntetted a hurkokat meg meghosszabbitottad az állomásokat, de nem tetted ésszerübbé a pályát.
Ne azzel foglalkozz (elsösorban), hogy mi analog meg mi DCC, hanem a vonalvezetésen, annak értelmén, és hogy lehet majd vonatozni a pályán. Ekkora területet sokkal értelmesebben is fel lehetne használni. Sok benne az üzemi vétség is - pl. a mozdonytárolo kijároja rossz helyen van (fönalból nem illik) stb.
Csinálj egy hosszu (a lehetöségekhez képest ezen a területen akár 2x olyan hosszu is lehet, mint most) fövonalat meg ugyanarröl az állomásról kiinduló kacskaringós mellékvonalat. (lásd pl. Harcisün kolléga rajzát). Elektromos szempontból nem probléma a kettöt elválasztani és digitalizálni vagy forditva.
A hurok is maradhat, okvetlenül nem kell az kerülni, de feleslegesen sem kell bonylitani

No ismét átdolgoztam egy kissé, az érdekelne hogy látok-e benne hurok gondot?
Vagy ha más észrevétel van az is jöhet.

Hurok gond azt hiszem mér nincs, csak éppenséggel maradt még egyébb. Pl. hogyan kerüli meg a mozdony a vonatot a felsö (sárga) állomáson?

Szoval még lehetne rajta ezt azt javitani.