Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
 
 
 
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Fórum témák
Fórum » Digitális vezérlésű terepasztal építése
Digitális vezérlésű terepasztal építése
Témaindító: Tibi20, idő: Júl 22, 2010
Témakörök:

Lapozás       4/7    
(#13753) csíkosháTTú válasza Tapti hozzászólására (#13751) Válasz Feb 8, 2013
Nem igazán lehet bővíteni később, pontosabban körülményes, és drága.

Ha azt szeretnéd, hogy a tilos jelző előtt magától megálljon a vonat, ahhoz nem kell sok trükk, és számítógépes vezérlés sem. Ehhez érdemes megfontolni a Lenz ABC fékezés alkalmazását. Ehhez csak egy speciális diódahíd kell, például a Lenz BM1, vagy
ez
Egy kapcsolási példa is van a Z-elektronik könyvben erről. Csak ebben az esetben olyan mozdonydekódereket kell használni, amik ismerik ez a rendszert. Ilyenek N mérethez:
Tran DCX75D
Tran DCX76D
Tran DCX76zD
Tran SL76D (hangdekóder!)
Kühn045
Lenz Silver mini
Lenz Gold mini

Még valami, erről a fékezésről (is)
iTT
hallható egy előadás.
(#13756) Tapti hozzászólása Válasz Feb 8, 2013
Köszönöm, olvasok és megrágom a dolgot!
(#13767) Tapti hozzászólása Válasz Feb 9, 2013
Esetlegesen, ha mégis a jövőbeni bővíthetőség mellett döntenék, Pc-s vezérlés, stb., akkor mely vezérlőkkel szemezgessek?(ár/érték, több százezret nem költenék )
Olyanokat is olvasgattam, hogy érdemes, vagyis lehet nem egy gyártótól származó egységeket rendszerbe állítani a költségek mérséklése érdekében.

(#13768) csíkosháTTú válasza Tapti hozzászólására (#13767) Válasz Feb 9, 2013
Ha PC-s csatlakozás cél a jövőben, akkor indulhatnánk elvileg egy ROCO Multimaus-ból is. Ez úgy 20.000Ft körül van kéz alól. De ehhez még jönnek plusz költségek:
- le kell cserélni a tápegységét, vagy a 10725-ös trafó és a 10764-es erősítő közé kell egy stabilizátor. Ha nincs odahaza egy 16-19V/3A felesleges laptop táp, akkor ez 6.500Ft. N mérethez amúgyis magas a ROCO által adott sínfeszültség, ezt ebben a méretben mindenképp vissza kell fogni!
- kell egy számítógépes interface is hozzá, ez is néhány ezer forint.
Ebben az esetben a PC-s vezérlés kiépítéséig marad a MultiMaus pár kényelmetlensége is: nem jegyzi meg váltáskor, hogy hol hagyta el (sebesség, menetirány, bekapcsolt funkciók) a mozdonyt, és visszaváltáskor lehet előről kezdni; nem tudja a dekóderek CV-it olvasni, csak írni.

Sajnos PC-s csatlakozás terén a többi ilyen szintű vezérlés nem nagyon van eleresztve, az Általad kiszúrt Bachmann Dynamis ugyan egy jól játszható vezérlő, mentes a ROCO korábban felsorolt hibáitól, de a PC-s csatlakozás szempontjából zsákutca. Az ilyen lehetőséggel is rendelkező Dynamis Pro már nagyon drága a tudásához képest.

Gyári cuccok közül idehaza talán a magyar menüvel rendelkező Tran ZF5/HR3 a tuti (magyar használatiját megtalálod a honlapomon a letöltés menüben), de ez kompletten (trafó, 5A-es központ, kézi vezérlő) 300Euro a műhelyben. Ez nagyon sokat tud, és van PC csatlakozása is, nem kell hozzá interface.

Van egy altarnatíva, ha nem zavar az, hogy nem olyan nagyon szép a cucc, ez a nanoX-s88 központ, ami 3A-t tud leadni (kicsivel többet, mint a Dynamis), igaz nem vezeték nélküli, de tudja olvasni is a dekódereket, nem csak írni, kényelmes kezelni, mentes a ROCO említett hibáitól, van benne PC-s csatlakozás, nem kell hozzá külön interface, és rendelkezik s88 szabványú visszajelentő modul fogadására alkalmas csatlakozóval is. Ez némileg túl van a Bachmann Dynamis árán, kompletten 42.000Ft a műhelyben.

Szóval ez van, a műhelyben ezek (meg a DCC leírásomban említett vezérlők) fordultak meg, ezekről vannak gyakorlati tapasztalataim.

Személyes véleményem, amit nem kell feltétlenül elfogadni, - sőt nézz kürül máshol is, hogy mit tudnak ajánlani! - hogy érdemes rászánni 300Eurot egy rendes vezérlőre, ha van rá ennyi. Ha az anyagi lehetőségek behatároltabbak, akkor viszont érdemes gyűjteni egy kicsit, nem belefutni egy 20.000Ft-os alkalmi vételbe, mert a végén többe fog kerülni a leves, mint a hús! Ha később PC-s vezérlés is cél, akkor érdemes megvenni a nanoX-s88 vezérlést, abban benne van minden, és annyival nem drágább, mint egy ROCO, viszont tudásban közelebb áll a 300Euro-s rendszerekhez (Lenz, Tran, stb), mint belépő szintű vezérlőkhöz!

(#13770) Tapti hozzászólása Válasz Feb 9, 2013
Ez a nanoX-s88 jó alternatívának tűnik, azt írtad nem túl szép, van róla esetleg valami kép/videó?
Nekem kell dobozolni? Amit találtam róla kép, az csak egy pőre elektronika. Nincs kézi vezérlő vagy pult? Esetleg magyar leírás?
A vezetéknélküliség nem lényeg!
Az árban mi foglaltatik benne, kell hozzá még valami vagy bekötés után használható? ( leszámítva a kitérőhöz és egyebekhez szükséges dekódereket.


Közben néztem az ESU 50300 Navigatort is, de sok leírást nem találtam.
(#13773) csíkosháTTú válasza Tapti hozzászólására (#13770) Válasz Feb 9, 2013
ESU Navigator = Bachmann Dynamis, csak ezen van egy un. EcOS link, amivel össze lehet kötni az ESU nagy vezérlőjével. Slussz. Ja meg ez tud olvasni is.

nanoX-s88: nem, ez egy komplett készlet, táp, erősítő, kézi vezérlő. Nem Neked kell dobozolni kész termék. Csak nem készítettünk hozzá ehhez tervezett dobozt, hanem egyfajta "egyen műszerdobozban" vannak az egységek. nem olyan dizájnos, mint egy gyári termék, de szégyelni való sincs rajta
Most nem tudok fotózni (értsd: nincs nálam fényképezőgép), de megteszem, és feltöltöm.

Ja, még valami: plug&play, vagyis összedugod az egységeket, bekapőcsolod, és már mehet is a vonatozás!
(#13775) Tapti hozzászólása Válasz Feb 9, 2013
Tetszik a dolog! Szerintem ez lesz a befutó, de azért a képet megvárom.


Az ESU-nál, talán még Pc csatlakozást találtam, de azért a pénzért akkor már inkább egy Tran zf5/hr3 vagy akár, bár még nem sokat tudok róla, de szimpatikus a tabletes vezérlés, Z21.
(#13776) csíkosháTTú válasza Tapti hozzászólására (#13775) Válasz Feb 9, 2013
Nézegetve a Z21-et, azért komoly terepasztalok forgalmának vezetéséhez nem lesz jó. Az nem véletlen, hogy egy komolyabb DCC központ erősítős része azért kb. úgy néz ki, mint a Tran ZF5 vagy a Lenz LZV102.
De hamarosan lesz a műhelyben ilyen Z21, majd beszámolok róla. Ez csak megérzés.
(#13830) Tapti hozzászólása Válasz Feb 10, 2013
Újabb kérdés merült fel bennem, de ha jól gondolom a válasz is meg van.
Ha, a meglévő analóg eszközöket (kitérők, alakjelzők, stb. ) szeretném vezérelni, akkor azokhoz ugyebár dekóder kell, amit a cím alapján utasítok a központi egységgel és ekkor történik meg az ilyen olyan változás.
Láttam olyan vezérlőt és dekódert, egybe, külön, mindegy, amelyik a sínről veszi a jelet és nem szükséges táppal ellátni és van amelyik saját tápról üzemel. Kérdés, melyiket?
Bár mint írtam és ha jól gondolom a válasz is meg van, mégpedig a saját áramforrás szerintem a jobb. Jól gondolom?
Ha saját forrás, az FZ1-t használhatom erre a célra vagy nem? (feleslegesen nem költekeznék, nem Rotschild vagyok csak modelleznék )

Kezd tetszeni ez a DCC a lehetőségek miatt!

Úgy tervezem, amit lehet szervóval fogok üzemeltetni és tervben a fékmodul, személykocsik világítása, foglaltság érzékelő, stb. kánaán
Apropó, foglaltság érzékelő, azon túl hogy jelzi a szakaszon levő eszközt/járművet, tudom vele biztosítani azt hogy ne tudjon rárohanni egy másik szerelvény, hanem megálljon vagy akár elkerülje, ha van rá fizikai mód?


(#13832) jvnd válasza Tapti hozzászólására (#13830) Válasz Feb 10, 2013
Szia. Jól látod a kérdést. Megoldható a saját táp is és az is, hogy a DCC jelből szedje a tápot az eszköz. Itt azon kell elgondolkozni, hogy a DCC jel sokkal "drágább" mint egy egyszerű transzformátorból kapott energia. A boostereknek le kell tudni adni a megfelelő árammennyiséget ez drágítja meg.
AZ FZ1 jó is lehetne, de ha van lehetőséged, akkor egy 12-16V 'X' A-es transzformátort vegyél (nem olyan drága). Az FZ1-et még 220 V-ra tervezték a mai 230V-nál, nagyobb feszültséget ad ki a kimenetén mint régebben, ezáltal többet "fűt" az áramkör (veszteség). Valamint terhelhetősége sem olyan nagy. Ezeket a szempontokat vedd figyelembe.
(#13864) csíkosháTTú válasza Tapti hozzászólására (#13830) Válasz Feb 11, 2013
Újabb olvasnivaló:
Z-Elektronik rendszer
(#13882) Tapti hozzászólása Válasz Feb 11, 2013
Köszönöm ismét!
(#14136) Tapti hozzászólása Válasz Feb 18, 2013
Van egy dilemmám.
Analóg pályám DCC-re átépítésével kapcsolatban lenne kérdésem.

Ha eleve DCC-re terveztem volna a pályát, akkor a szembe fogalom megvalósítása nem lett volna gond, csak két kört kell egymás mellé rakni és bárhol összekötöm a két kört egy váltóval az átjárható egyik irányból a másikba, hiszen az áram "iránya ua." csak a mozdonyba érkező parancs határozza meg annak mozgás irányát és sebességét. (remélem jól írtam)
De, mivel analóg pályán lett szembe forgalom tervezve, tul.kép. az egész egy db. kör addig hurkolva, amíg szembe nem jön a szerelvény azonos áram iránynál. Ezt bonyolítottam azzal hogy az állomás rész le lett szakaszolva és teljesen külön hálózatként is működik külön menetszabályzóról ha átkapcsolom, míg a nagy kör is külön tud üzemelni, de az állomásba torkollik, vagyis amíg rendezem oda-vissza az állomást, értelem szerűen nem léphet be oda más szerelvén, mivel zárlatot csinálna. Amikor pedig vissza kapcsolom ezt a szakaszt a nagy körbe az átvezető kitérők szakaszolás révén el vannak szigetelve egymástól csak arra kell figyelni nehogy átkapcsolja az ember és szembe átvezesse a mozdonyt a szembe forgalomba mert ekkor szintén zárlat lesz. (remélem érthető?)
Na most ha át akarom építeni DCC-re, építsem át a pályát, vagy ide megoldás a hurokmodul? (bár nem értem a polaritás váltást ez megoldaná e?

(#14151) csíkosháTTú válasza Tapti hozzászólására (#14136) Válasz Feb 18, 2013
Tök mindegy, hogy milyen úton-módon, de: amennyiben önmagába viszatérő vágány van a rendszerben (akár analóg, akár digitális), akkor ehhez hurokmodul kell.

(Kivéve a háromsínes Märklin rendszert. Ugyanis ott az egyik pólus a középső tüskesor, a másik a kettő "rendes" sínszál.)
(#14191) zsolesz74 hozzászólása Válasz Feb 20, 2013
Sziasztok!

Tudtok olyan térköz biztosító rendszerről, kiegészítő modulról DCC rendszerben, ahol a térközjelzők csökkentett sebesség jelzésére van megoldás? Ergo, ha ilyen jel látható a jelzőn, akkor a mozdony ezzel a sebességgel halad tovább.
Mert nem találtam...
(#14192) etwg válasza zsolesz74 hozzászólására (#14191) Válasz Feb 20, 2013
Nem is fogsz látni, mert a DCC rendszer a mozdonyvezetöt hivatott leképezni, akinek meg az a dolga, hogy olvassa a jelzöket.
Amit te akarsz azt az automatikus analog rendszer tudja.
Ha majd egyszer a modellvasut is eljut az ETCS-hez, akkor megint más világ lesz, de addig még sok DCC-t kell eladni.....
(#14195) csíkosháTTú válasza zsolesz74 hozzászólására (#14191) Válasz Feb 20, 2013
Most írtam be a TT-s topicba:

Zimo HLU

Lenz ABC. Utóbbiban a sima BM1 modulon túl létezik a BM2, és BM3 is, utóbbival meg lehet csinálni, hogy a lassújelnél lassan menjen a vonat úgy, hogy nem neked kell tekergeni a szabályzól. Viszont ezt csak Lenz Silver, vagy Lenz Gold dekóderrel tudod megcsinálni.
(#14198) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#14195) Válasz Feb 20, 2013
Szerintem a kolléga a jelzön leadott sebességre gondolt. azaz, ha ott pl. 40 km/h van akkor a jelzö után kell 40 km/h-val menni. Ezt szerintem ma még semilyen DCC alapu rendszer nem tudja. (Habár már tudhatná - igaz akkor még bonyolultabb lenne... )
Ez az analog rendszerek kiváltsága a mai napig.
(#14203) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#14198) Válasz Feb 20, 2013
Vegyünk egy mozdonyt, tegyünk bele egy Lenz Silver, vagy Lenz Gold dekódert.
A pálya legyen mondjuk olyan, hogy egy állomás bejárati jelzője. Három jelzéskép lehet: megállj, szabad, szabad csökkentett, 40km/h sebességgel, mert kitérőben áll a váltó.
Szakaszoljuk ezt a pályát úgy, hogy a jelző előtt van egy tisztességes fékútnyi hely, a jelző mögött meg úgy, hogy a kitérőbe menő vonat lassan menjen át a kitérőn, vagyis a szakasz ezen része alaposan a jelző mögött ér véget!
Ezt a szakaszt egy B3 modulon kertesztül lássuk el DCC jellel!
Programozzuk be a dekódert, jelen esetben a következő képpen (VIGYÁZAT! CSAK LENZ-re érvényes!!!):
CV51=3, ezzel aktiváltuk az ABC fékezést,
CV52: ebben beállíthatjuk, hogy tilos jelző ELŐTT álljon meg a mozdony a szakaszon. Értéke 0-255 között lehet, eléggé jól eltalálható a fékút hossza ezzel. Nem feltétlen a szakasz végére kell belőni, mert ez ebben az esetben értelmetlen lenne!
CV53: na itt a trükk, ha csökkentett sebességre utasít a jelző, akkor ebben a CV-ben beállíthatjuk, hogy mennyi legyen ez a csökkentett sebesség. Ez is 0-255 között lehet, gyári értéke 50. Nyilván ezt az adott mozdonyhoz kell beállítani.
A modul a következő képpen működik:
Megállj! jelzés esetén a komplett DCC sínjelet teszi aszimmetrikussá a szakaszon.
Szabad jelzés esetében nem avatkozik be.
Lassújel esetében minden 2. impulzus lesz aszimmetrikus, így aktiválja a dekóderben a lassúmenetet.
Azért ez eléggé jól használható, nem?
Valamelyik régi MIBA-ban van is egy komplett leírás róla, majd előtúrom.

Nyilván a leírásom érvényes egy sima térközre is, csak a szakaszokat kell "tologatni", meg pár CV-t átírni. Hátránya, hogy csak az említett két dekóder tipussal működik.
(#14211) jvnd válasza Tapti hozzászólására (#13775) Válasz Feb 20, 2013
A kép.

Nanoxs88_1.jpg

Nanoxs88_2.jpg
 
(#14222) zsolesz74 válasza csíkosháTTú hozzászólására (#14203) Válasz Feb 20, 2013
Köszönöm István,

ezek szerint nem reménytelen a helyzet. Már azon gondolkodtam, hogy a mostani DCC rendszerekben van menetközbeni kiolvasás és a központ amúgy is utasítja a mozdony dekódert. Tehát, egy ilyen beavatkozó szerkezet meg tudja oldani. Ebben az esetben azonban figyelmen kívül kell hagyni a központi vezérlő jelét, mivel az ugye a beállított értékekkel hajtaná a járművet.
Vagyis a mozdony a jelző előtti szakaszra beérve a jelző kiolvassa a sebességet, és új utasítást ad, a csökkentett sebességre.
De akkor ez a LENZ jóvoltából megoldott.
(#14224) etwg válasza zsolesz74 hozzászólására (#14223) Válasz Feb 21, 2013
A baj nem ott van, hanem egészen máshol.

Olyasmit akartok összehozni, ami nem arra lett kitalálva!
Csak egy hétköznapi hasonlattal élve, a mozdony sebességét ugy csökkentik, hogy behuzva tartják a féket.
Már régebben is csodálkoztam a LENZ-en, mert sajnos üttörö a logikai rövidzárlatokban, márpedig az általad felvetett kérdés, nagyon az.

Nem akarok tulzottan elcsapongni az elméleti világban, de egyet nem ártana figyelembe venni.
A kötöttpályán (most mindegy, hogy modell- vagy nagyvasut), kétfajta vezérlés van:

1. A régebbi, amikor a jármüvet individuálisan a jelzök szerint vezetik - azaz a mozdonyvezetö dönti el, hogy mikor hogyan megy a látott jelek alapján. (A berendezés legfeljebb csak akkor avatkozik be, ha a tilos nem lett figyelembe véve)

2. Az automatikus, pályához kötött vezérlés, amikor a pálya menti berendezések döntik el, hogy az adott pillanatban hogyan megy a jármü - a mozdonyvezetö mellözésével, akinek legfeljebb csak az a feladata, hogy vészhelyzetben beavatkozzon.

A kettö kombinácioja az a hirhedt logikai rövidzár amiröl fentebb irtam, és sajnos igen ritkán végzödik baj nélkül. (még szerencse, hogy a modellvasuton a bajok elfogadhato keretek között vannak )

Az 1.-es rendszer szerint müködik a mai nagyvasut még jelentös része, és ezért könyörgték ki a modellezök a DCC stb. rendszert, hogy a mozdonyvezetöik a jelzök által leadott fogalmak szerint kezeljék a vonatokat.

A 2. rendszer viszont nagyon terjedöben van a nagyvasuton, mifelénk is az uj metro ilyen, de már jo néhány évtizede müködnek ilyen vonatok szerte a világban, és igy müködött valamennyi automatizált analog modellvasut.

Szoval el kell dönteni, hogy mit is akarunk.
Ellentétben a LENZ által hirdetett, és szerencsére nem igen követett eljárás helyett, szerintem egészen másképp kellene kezelni a kérdést, pl. ugy, hogy a jelzök által leadott fogalmak visszakerülnek a központi egységbe, ami meg kiosztja a parancsot az éppen arra járo vonatnak.
Azaz elvileg csak azt kellene a berendezésnek tudnia, hogy melyik vonat közeledik a jelzöhöz.
(#14227) csíkosháTTú válasza zsolesz74 hozzászólására (#14222) Válasz Feb 21, 2013
Szia!
Nem így működik, a Lenz ABC nem olvas ki semmit. A központ csak parancsot ad, és nem érdekli, hogy a dekóder azt hogyan hajtja végre, csak hajtsa végre és kész.
Példa: álló helyzetből elindul egy gőzmozdony, mert a vezérlőn azt mondtuk neki, hogy "menetparancs - előre - fél sebességgel". Nos, a dekóder ebben az esetben a kéménnyel előre (mindegy, hogy az a sínen jobbra, vagy balra áll) megindítja mozdonyt, és felgyorsítja a félsebességre. A központ két dolgot nem fog tudni: mennyi az adott mozdonynál a "félsebesség" (hány cm/s), és azt sem fogja tudni, hogy erre a tempóra mennyi idő alatt gyorsul fel a mozdony. Ezt meg kell tanítanunk a dekóderrel, ha nem felel meg a gyári beállítás a dekóderben.
Nos, ha ez a mozdony, tegyük fel, hogy Lenz Gold dekóder van benne, és aktív minden ABC funkció, befut egy BM3 modul által vezérelt szakaszra, akkor a következő képpen tud viselkedni, anélkül, hogy a vezérlőn a neki adott parancsot megváltoztatnánk:
- Hátulról ér a jelzőhöz: ebben az esetben megy tovább, mint ahogyan a pap jön ki a templomból, mitha mise történt volna.
- Szemből ér a jelző elé, és a jelző tilos: a konstans fékútnak megfelelően lefékez és megáll.
- Szemből ér a jelző elé, és azon max.40km/h sebességjelzés van: lelassít a beprogramozott lassú sebességre, és azzal megy tovább, amíg a szakaszon van. Ha elhagyta a szakaszt, akkor vagy visszagyorsít, vagy, ha következő szakaszon tilos jelzés van, akkor megáll.
- Szemből ér a jelző elé, és az szabadot mutat: megy tovább a vezérlőn kiadott parancs szerint.

Látható, hogy itt nincs semmilyen kiolvasás, vagy kommunikáció a központ és a dekóder között. A megváltozott üzemállapotot a szakaszt (és a jelzőt is) vezérlő BM3 modul okozza azzal, hogy kvázi eltorzítja, aszimmetrikussá teszi a sínjelet. Ezt a dekóder érzékeli, és ennek megfelelően fogja az adott CV beállítások szerint "felülírni" a vezérlőtől kapott korábbi parancsot.

Amit etwg barátom írt, az is meg van már, és minő véletlen a Lenz találta ki azt is
De ehhez már számítógépes terepasztal vezérlés kell, amit meg kell támogatni a RailCom2-vel, hogy a PC tudja, hogy melyik vonat pontosan hol van a pályán. Ugyanis ebben az esetben, a RailCom2 üzemben a központ valóban kommunikál a mozdonyban lévő dekóderrel, és a PC adja ki majd a parancsot, hogy az adott jelző előtt mit csináljon a mozdony, vagyis a parancs fog megváltozni a helyzetnek megfelelően, nem pedig a dekóder írja felül a megváltozott sínjel miatt.

Létezik még a Zimo HLU (High - Low - Ultralow) rendszer. A fékezésen és megálláson kívül, mint látható ez kétféle lassújelet is tud kezelni. De ehhez vagy Tran, vagy Zimo dekóderek kellenek. Azon az elven avatkozik be ez is, mint a Lenz ABC, csak ez nem teszi aszimmetrikussá a DCC jelet, hanem a DCC jelfolyamba betesz egy saját plusz jelsorozatot, ami a hagyományos dekódereket nem zavarja, de az erre felkészített dekóderek ezt képesek érzékelni, és ennek megfelelően "cselekedni is", a kiadott parancstól eltérően. Pontosabban: ez a rendszer a szakaszra behaladva kvázi megfejeli a kiadott parancsot még eggyel, hogy pl: "most állj meg, de ne felejtsd el, hogy mindjárt mehetsz tovább". Ezen felül e rendszer tudja azonosítani is az adott mozdonyt, ugyanis a Tran és Zimo dekóderekben van egy "Zimo Zugnummerung", amit aktviláni kell, és a központ látni fogja, hogy az adott, HLU vezérelt szakaszon melyik számú mozdony van éppen.

Szerintem: a Lenz ABC fékezés házi berendezéseken egy igen könnyen, és jól használható valami. Én nem látok benne logikai bukfencet, ezen az alapon az egész analóg technika az.
Nagy előnye, hogy egy jól megtervezett, és szakaszolt analóg pályát kis költségekkel is félautomatává lehet tenni DCC üzemben. Egyetlen hátránya, hogy nem minden mozdonydekóder tudja a rendszert kezelni.

A másik két megoldás (RailCom2, Zimo HLU) nagy berendezéken használható ki, ahol az utolsó szabályig kötelező leképezni a nagyvasutat. Annyiba is kerül, egy Zimo központ, HLU nélkül, alapban 1000Euro.

Egyébként továbbra is fenntartom azt a nézetemet, hogy a házi terepasztalok 99,99%-n elegendő max. 4 jelzésképet modellezni: "tilos, szabad, lassú menet, tilos - tolatás szabad." Többre ezekben az esetekben elvétve van hely. Erre meg tökéletes megoldás a Lenz ABC, ha az embernek kevés az erre költhető pénze, de azért azt szeretné, hogy a tilos jelző előtt a mozdony álljon meg akkor is, ha nem tekergeti közben valamiért idejében a központot.

Hosszúra nyúlt, bocs, megyek dolgozni
(#14230) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#14227) Válasz Feb 21, 2013
Szia Steve

pontosan ez a helyzet amit leirtál, csak én (lehet, hogy a már régen elfelejtett tanulmányaim okán is ) eme mondatoddal nem tudok egyet érteni:

Én nem látok benne logikai bukfencet, ezen az alapon az egész analóg technika az.

Szerintem, ha a jelzö kezel valamit (kivéve a vészhelyzetet), akkor már baj van a DCC-vel, hiszen degradálodik analoggá, mert a tisztelt mozdonyvezetö uraknak a multimaussal a mancsukban nem sok teendöjük van a vonat menetével kapcsolatban.
Csak szemlélöi az eseményeknek (amit viszont az analog technika sokkal jobban és olcsobban tudott .)
Arról nem is beszélve, hogy a terepasztalon a háttérben ki kell épiteni az egész vonali vagy állomási biztbert, ugyanazon a szinten, mint azt az analog technika is teszi.
(Erröl korábban soha nem volt szó!. Emlékezzünk csak az elsö szlogenekre a DCC-ben: Elég két drotot kihuzni, és minden tökéletesen menni fog.
Hát nem, söt a tökélyt (ami az analog világban majdnem ingyen volt, ha az ember hozzájutott egy halom kiszolgált telefonreléhez ), itt nagyon drága pénzen kell megvenni.

(#14232) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#14230) Válasz Feb 21, 2013
Idézet:
„"Emlékezzünk csak az elsö szlogenekre a DCC-ben: Elég két drotot kihuzni, és minden tökéletesen menni fog."”

Ez a ROCO filozófiája, említettem is a fékezős kiselőadásom elején, hogyan képzelték. A véleményem is meg van róla. (Ezt csak tovább butították a Z21-gyel, mert azon mozdonyt váltani, pláne egy vezetőállás imitációból egy tableten... Brrrr... )

Ennek az egésznek, amiről írtam, akkor van létjogosultsága, ha úgy akarunk több vonatot vezetni egyszerre, hogy csak egyedül vagyunk az asztalunk mellett. Ebben az esetben is max 3-t lehet átlátni. Vagy azt szeretnénk, hogy legyen egy automata vonat követéses forgalom a vonalon, és az állomásunk fővágányain, közben mi meg kézzel tolatgathatunk a rendezőben. Ugyanis ekkor nem lesz a pályaudvaron kívüli rész kihalt, forgalommentes az asztalon. Igaz, ennek nem sok köze van az igazi vasútüzemhez, csak megpróbálja imitálni. De speciel a kisebbik fiam is ilyesmin gondolkodik, hogy körbejár egy vonat a pályán, addig az állomáson tolatgat, árút rakodik, aztán csere. Ebben az esetben azért nem baj, ha a tilos jelző előtt magától megáll a vonat
(#14243) zsolesz74 válasza csíkosháTTú hozzászólására (#14232) Válasz Feb 21, 2013
Sziasztok!

És az egész kezdő kérdésemnek és elmélkedésemnek pontosan ez adta az alapját. Azaz hogy az állomási manőverek közben a nyílt pályán valósághű forgalom legyen.
Ezek szerint István nálatok is terítékre került a téma!

Mivel az asztalomon én játszom, így nincs másik mozdonyvezető. Tehát ebben nem értek veled egyet Eugén!Még ha bővül is a vezetők köre, sem lesz lehetőség kihasználni teljes mértékben az adottságokat!

Köszönöm, hogy megosztottátok a véleményeteket a témában.
Üdv:
Zsolt
(#14249) zsolesz74 válasza csíkosháTTú hozzászólására (#14227) Válasz Feb 22, 2013
Idézet:
„Nem így működik, a Lenz ABC nem olvas ki semmit. A központ csak parancsot ad, és nem érdekli, hogy a dekóder azt hogyan hajtja végre, csak hajtsa végre és kész. ”

Ezt megértettem. Csak azon morfondíroztam, hogy...
vonat belép a szakaszra, kiegészítő egység kiolvassa a szükséges infokat és újra kiadja a mozdonynak a csökkentett sebesség információt.
Persze ehhez a szakasz betáplálásának pontján kell beavatkozni, hogy ne tudjon a központ erre rádolgozni.

De tulajdonképpen ezzel a LENZ megoldás miatt nem is nagyon kell tovább gondolni. Előbb-utóbb mindenki átveszi.
Vélhetően az ESU ezt is beépíti a Loksound dekóderekbe...
(#14251) Frankye moderátori hozzászólása Válasz Feb 22, 2013
Uraim!
A személyeskedést mindenki részéről kérem mellőzni!
Az inkriminált hozzászólásokat eltávolítottam.
(#14256) STTaradder hozzászólása Válasz Feb 22, 2013
Ugyan nem a vezérlés része a kérdés, de érdekelne a mellékelt képen terepasztalnál mekkora hosszúság kell az emelkedőhöz?
Tehát mekkora az a táv ami egy normál emelkedési szöggel számolva szükséges?

A zöld az emelkedő rész a narancs pedig a fenti sín szakasz.
(TT méret és a számoknál fal lesz)

Terepasztalt...jpg
 
(#14257) csíkosháTTú válasza STTaradder hozzászólására (#14256) Válasz Feb 22, 2013
A TT-s topicba betettem egy linket egy régi Modellbahnpraxis újságra mutat: oTT azt írják, hogy 1m hosszon 4cm legyen a maximális emelkedés. Én szívem szerint azt mondom, hogy a maximum 3cm.
(#14258) csíkosháTTú válasza zsolesz74 hozzászólására (#14249) Válasz Feb 22, 2013
Idézet:
„Csak azon morfondíroztam, hogy...
vonat belép a szakaszra, kiegészítő egység kiolvassa a szükséges infokat és újra kiadja a mozdonynak a csökkentett sebesség információt.
Persze ehhez a szakasz betáplálásának pontján kell beavatkozni, hogy ne tudjon a központ erre rádolgozni”
.

Feltaláltad a ROCO 10779 Bremsgeneratort.
Meglehetősen nyakatekert megoldás, és a 10777 Signalmodul nélkül nem is működik. A kettő együtt majd' 150Euro. Ennél egyszerűbb, de sokkal, ha PC-re viszed a vezérlést. Az pont úgy megy, hogy a vonat, ha belép a szakaszra, akkor a PC kiad neki egy új parancsot, a beírt menetrend szerint.

Az ESU a 4. generációval már belépett abba a korba, hogy korlátozottan ismeri a Lenz ABC-t 8megállni már tudnak). Teljesen nem, és a motorszabályzó szoftver is maradt a régi.
(#14259) csíkosháTTú válasza STTaradder hozzászólására (#14256) Válasz Feb 22, 2013
MegkeresTTem Neked (alaposan pörög a TT szakasz, vissza kelleTT lapozni)
Íme:

max emelkedő
(#14266) STTaradder válasza csíkosháTTú hozzászólására (#14259) Válasz Feb 22, 2013
Köszi

Ez sajna azt jelenti hogy nem mehet felnyitott áramszedővel villany mozdony a pályán, mert annyi hosszúság nem áll rendelkezésre
Még 1,5 m sincs a két hosszú szakaszon a belső röviden pedig még annyi sem. Még lehet elő emelnem is kell a sín szakaszt a váltó előtti résznél.
(#14268) etwg válasza STTaradder hozzászólására (#14266) Válasz Feb 22, 2013
Söt ez azt is jelenti, hogy a legkisebb ivböl R=267mm még egy helixet sem tudsz összehozni villanyvonatoknak, mert 3 cm/m emelkedésnél a körben mindössze 5 cm emelkedést lehet elérni (amiböl le kell vonni a konstrukcios magasságot - legalább 5 mm).
Egyenesben vagy nagyobb iveknél még elmegy a 4cm/m emelkedés, de a kanyarokban már az is sok lehet (mozdony- és vagonfüggö).
(#14269) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#14268) Válasz Feb 22, 2013
Nem is beszélve arról, hogy a Tillig azt írja:

Idézet:
„A legkisebb használható ívsugár 310mm. A 267mm sugarú íveket csak iparvágányoknál szabad használni, és csakis 2 tengelyes, rövid kocsik esetében.”
(#14270) csíkosháTTú válasza STTaradder hozzászólására (#14266) Válasz Feb 22, 2013
Mondjuk én nem is onnan indítanám a mellékvonal emelkedőjét, ahonnan Te, hanem jóval előrébb. Ez így semmire sem elég. Csalni még úgy tudsz, hogy az alatta lévő vágányok nyomvonalát lejebb viszed 1-2cm-t.
(#14271) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#14269) Válasz Feb 22, 2013
Még ezzel is meg lehet szenvedni, hiszen ez is körönként mintegy 58mm emelkedést ad ki, a villanyvonatatáshoz felsövezeték nélkül 48 mm ürszelvény kell.
(#14272) etwg válasza STTaradder hozzászólására (#14256) Válasz Feb 22, 2013
A középsö hurkot a zöld sinek alatt viszont 1-2 cm-el siomán levihetnéd, mondjuk - 2 cm szintre és egyböl meg lenne a kivánt különbség.

(Bocs most látom, hogy mig én a rajzot keresgéltem Steve már válaszolt.)
(#14274) BR95 válasza STTaradder hozzászólására (#14256) Válasz Feb 22, 2013
Szerintem a dupla "S" kanyarral kellene kezdeni az emelkedést, akkor a belső fővonali vágányok fölé kerülne a mellékvonal, bőven van hely emelni. (Halkan jegyzem csak meg, csatlakozva etwg gondolatához, kell a kétvágányos vonalat eröltetni?)

Józsi
(#14287) STTaradder hozzászólása Válasz Feb 22, 2013
Köszönöm a tippeket.
Gondoltam hogy előbb kell kezdeni emelni. Süllyeszteni nagyon nem tudom mivel egy 10-es Osb alapra egy szintén 10-es rétegelt lemez megy a sín alá 3-as parafa lemez.

A terepasztal témája hegyvidék lenne, ezért van a külső megemelve a hegytetőn és a másod vonalat a kacskaringó végén ha lesz rá hely bevinném a másik alá amennyire lehet, egy oldalt oszlopos támasztású nyitott alagút formájában.
Csak a tervrajzon tűnik ennyire egyszerűnek.
Bár ha nincs elég hely akkor elkezdem emelni és a hegyet húzom be felé a nyitott alagút formájában mintha a hegyoldalban menne.
(#14289) etwg válasza STTaradder hozzászólására (#14287) Válasz Feb 22, 2013
Itt csinálják a legtöbben az elsö hibát.

Soha nem kezdünk +/-0 szintröl épiteni. A terepasztal középpontját (rendszerint a nagyobbik állomás) mindig fel kell tenni 2-3 cm magasra (a valoságban is az állomás mindig az általános terepszint felett van).

Az OSB lap csak mint szerkezeti alap jó (néha még arra sem kell), azaz az állomásból kiindulva mész le- ill. felfelé.
Ezzel az elrendezéssel egyböl megoldottad az emelkedök felét!, és kaptál elég teret a terep egyenentlenségéhez, a házak pinceszintjéhez, a vizmedrek kialakilátásához stb.

(#14292) etwg válasza etwg hozzászólására (#14289) Válasz Feb 22, 2013
Mi is nekifogtunk a tervezésnek a legujjabb terpasztalnak..

Itt vannak képek:

TT asztal

A felsö szint még nem végleges (most tanuljuk a proggram kezelését), mert azt az állomást ki szeretném egy kicsit egyengetni.
A bal also sarokban egy kis bányavasut lesz.
(#14314) STTaradder válasza etwg hozzászólására (#14289) Válasz Feb 22, 2013
Itt kell az Osb alapnak, az tartja össze a felsőket.
Így akkor teszek két réteget rá és így lesz az Osbhez képest 2 cm szint amivel magasabban kezdek és ha kell ez csökkenthető 0-ra. Ha sikerül még szereznem egy rétegnek valót akkor lesz az 3 cm is.
Kösz a tippet.
(#14320) etwg válasza STTaradder hozzászólására (#14314) Válasz Feb 22, 2013
Ez fix asztal lesz vagy mozgatható. Az OSB ugyanis nagyon nehéz tud lenni. Ha még nincs meg, akkor keress valami könnyebb anyagot (butorlap vagy cseréplécrács.)
(#14331) STTaradder válasza etwg hozzászólására (#14320) Válasz Feb 22, 2013
Fix, majd meglátom milyen nehéznek találom amikor a falhoz a többit megveszem.
Szerintem ekkora bútorlap ami 18 mm vastag szintén nem könnyű a vékonyabb meg drágább, még asztalos ismerősön keresztül is.
Inkább a rács amit meg olcsóbb építeni.
(#14336) etwg válasza STTaradder hozzászólására (#14331) Válasz Feb 22, 2013
A valodi butorlap (két rétegelt lemez között lecek) könnyebb mint az OSB - valamikor még a régi forumon valaki ki is számolgatta a fajlagos tömegeket. A rács nyilvánvaló, hogy a legkönnyebb.
(#14340) Tapti válasza jvnd hozzászólására (#14211) Válasz Feb 23, 2013
Köszönöm a képeket!
(#14341) Tapti válasza STTaradder hozzászólására (#14331) Válasz Feb 23, 2013
Csak tippet szeretnék adni a költség és a súly csökkentéshez.
Igaz, a költség aránya nem jó, de a rétegelt lemez (Nyír) könnyebb a 18mm-s laminált bútorlapnál.
Ha laminált bútorlap, akkor meg kell kérdezni a lapszabászatban, hogy nyomólap van e? Ez a az a lap amivel a bútorlapokat védik szállítás közben alulról felülről. Ezek rendszerint sérülnek egy picit, de később festhető, javítható amennyiben szükséges.
És a legfontosabb, hogy féláron adják, de csak táblában!
(pici csiszolás, glettelés a hibákra és diszperziós festékkel színezhető!)

Szerintem érdemes rákérdezni.
(#14347) etwg válasza Tapti hozzászólására (#14341) Válasz Feb 23, 2013
Kösz a tippet (ezt nem is tudtam, hogy ilyen lapok is vannak, na megyek könyörögni valahova.
Mindenképpen azonban meggondolandó, hogy egy massziv keret kitöltve lecekkel (hasonloan az ágy+rostra) szokta adni a legstabilabb és egyben a legolcsobb szerkezetet.
A mostani asztalhoz is ugy terveztem, hogy 10cm széles butorlapokból megcsinálom a keretet amit, keresztben néhány léccel megerösitek. A korábbi terepasztalom is igy készült, de ott sima gyalult (12x2cm) deszkából volt a keret. Egy asztalos barátom ajánlotta, hogy a deszka helyett probáljam ki a butorlapot.
(#14352) Tapti válasza etwg hozzászólására (#14347) Válasz Feb 23, 2013
Igazán nincs mit, én is csak a napokban tudtam meg, egy asztalostól, hogy létezik ilyen. Mindezt abból kifolyólag, hogy ami van asztalom, kénytelen leszek szétszedni és kisebbre tervezni, mert sok helyet foglal és a " házisárkány" szóvá tette.

Végül is építeni jó!

Ha esetleg, valaki ki tudna segíteni, annak örülnék. Tudna valaki kölcsönözni egy használható programot ami N-s is tud és exRocoval is műkszik.
Igazság szerint van két terv ami tetszik, de egyik sem N méretű. Láttam szorzókat a Gleisplan-Datenbank-ban ahol a terveket is találtam, de nem tudom pl. hogy ezeknek hihetek e?
A mostani asztalon egyébként is van elég hiba, ezeket nem szeretném ismételten elkövetni.
Szóval ahogy egy GPS mondaná: Újra tervezés!
( immár eleve DCC-re)


Lehetséges terv alapok:


Az egyik

Ezen egy két mellék ág mínusz és a terv alsó részén a szürke részben lévő vágány teljesen elválasztva a pályától, itt városi villamos vonallá alakítva.


A másik
Ez szinte 100% os pálya egyezéssel
Lapozás       4/7    
Frissek
  2024. Nov, 14. Csü
4:23:28
  Jelenleg 5 fő olvassa az oldalt
Hirdetés