Páran mennénk előbb, hogy sarló-kalapácsos vörösbe öltöztessük az oktatótermet.

Na igen a te nézetedtől ez is várható hogy így vélekedsz.
De azért sokszor 6X ár különbéget azért nem mindenki tudja család és egyebek mellett kifizetni hobbi céllal.
(Nem mindenkinek van boltos ismerőse aki adhat neki kedvezményt vagy akkora fizetése.)

Végül egy magány vélemény, magas szintű pofátlanságnak tartom hogy a hosszú sín árától a fél de még a negyed sín hosszúság ára sem különbözik. Ugyan azt nem tudom milyen arányban aratja ezt le a gyár és a boltok egymás közt.
Ezt még mi sem csináljuk meg sem az alapanyag áraknál sem a kész termékek esetén. Az utóbbinál azért már kisebb az eltérés elismerem de azért nem ilyen szinten.

Igazándiból jobban jár az ember ha vesz sínpapucsokat és a hosszút elvágja.

estleg egy kis dekoráció?

No, a sín kérdés időről időre előkerül. Anno mikor újra kezdtem a vasút modellezést, nálam is előkerültek a régi sínek. Tisztítottam, minden csatlakozást forrasztással hidaltam át. Alapvetően működött a dolog, DE bekerült a gyűjteménybe néhány három tengelyes mozdony, és kezdődött a digitális őrület.... Akkor itt álljunk meg egy kicsit! A régi kalap sín folyamatosan keni szennyezi a gördülő állományt. Ez tény! Itt felmerül a kérdés a gördülő állomány karbantartása. A mennyiben önmaga végzi valaki akkor némi anyagi ráfordítás a tisztító szerekre és a ráfordított idő. Amennyiben mesterre kell bízni a dolgot nyilván ettől magasabb lesz az összeg. A modernebb I profil sínekkel ezek a kiadások, vesződségek nagyságrenddel csökkennek.
Nálam volt az a pont mikor beláttam érdemesebb váltani. Az megint döntés kérdése ki miből építkezik, bevallom őszintén én a flexi mellett döntöttem.
Árképzés: mikor a lányom született, az első pár cipőt még "gyerek árban" kaptuk. Fél év múlva döbbenten tapasztaltuk az ár összemérhető volt egy felnőtt darabéval. Ekkor közölték hogy az anyag költség elenyésző a munkaerő költségeihez képest.

sünöcske!
szeretnék még olyan képeket, mint a topiknyitó melléklete.

Nem tagadom amit ő írt, teljesen igaz.
De az ár nem mindegy hogy 500.000 ezer vagy 50.000 ezer.
"Ekkor közölték hogy az anyag költség elenyésző a munkaerő költségeihez képest."
Ez pedig hablaty és kifogás, a három sín méret közti különbség ugyan azon a gyártósoron csak gyártókészlet cserével megoldható nem adja az árat amit adnak. Inkább a valódi konkurencia verseny hiánya.
Elég széleskörűen bele látok ebbe a piacba mind alapanyag mind késztermék ügyileg.
Sajna a modell üzlet rész már kimarad.

Bocsánat, egy kicsit az az érzésem, hogy itt rezeg a léc. Az a bizonyos léc, amit eddig kimondatlanul helyezett fel a topik és a klub közössége arra a szintre, ahol mindenki reménye szerint nem érhető el sem a személyeskedés, sem pedig az egyes tagok, gyűjtőtársak, hozzászólók e hobbihoz való, anyagi viszonya.

Pontosan mi is várható az én nézetemből? Megfogalmaztam egy olyan véleményt, amit csak és kizárólag saját tapasztalatokból alkottam. Mindamellett, hogy volt arra is alkalmam, hogy a régi, elavult sínanyagot is közelebbről megismerjem.
Lásd, mások is írtak véleményt pro és kontra, függetlenül attól, hogy ki, mennyit költött csak a sínanyagra.

Azt, hogy egy hobbi mekkora költséggel jár, mindenki felnőtt fejjel, saját belátása szerint ítéli meg. Azt szoktam erre mondani, hogy senkit nem kergettek gyerekkorában, fejéhez fogott stukkerral, hogy márpedig neki vasútmodelleznie kell. Egy technikai passzió szinte minden területen fokozatosan növekedő költségekkel jár. Ha egy ponton nekiállunk spórolni, akkor az egy másik területen bosszulja meg magát. Lásd pl. a régi sínek okozta olyan probléma, amit esetleg az újabb modellek már nem tolerálnak.

Sajnos azt el kell fogadni, hogy az árak nem centi és gramm alapján változnak lineárisan. És azt is el kell fogadni, hogy ezek az árak még akkor lettek kitalálva, amikor nem volt ilyen pocsék helyzetben a gazdaság sem határon túl, sem pedig itthon. Másrészt, amúgy sem a mi pénztárcánknak alakították ezeket az árcímkéket.
És ha már így meg lett érintve a személyes kapcsolódásom, akkor elárulom, hogy bár vannak boltos ismerőseim, de az ilyen kapcsolatot nem pár százalékos cigánykodásra használom, hanem többek között olyasmire, hogy pl. az egész klubtagság élvezhessen valamekkora kedvezményt, ha bemegy egy szaküzletbe és felmutatja a klubkártyáját...

Elhozod Gyuri bátyám?

Akkor félre értettél, téged olyannak látlak ezen a téren hogy valóban nem sajnálod a pénzt amit rászánsz a jó minőségre, mind sín mind gördülő állomány szinten. Ez szerintem pozitívum.

A többi részét a hozzászólásomnak okkal választottam szét, más személyben is írtam. A bolti részt valóban nem választottam el elégé ezért elnézést tőled.
Mivel azt nem tudom neked volt-e van-e ilyen lehetőséged, nem neked szántam.( Nem kéne menet közben átfogalmaznom a hozzászólásaim mert így ilyeneket hibázok)
Nem neked szólt közvetlenül. Csak azt írtam, megérthető hogy nem mindenkinek futja újra főleg ekkora árkülönbségnél.

Az hogy minek mi az ára megint egyéni meghatározás, én a sín méretek és azok ára közti nem létező különbséget véleményeztem, mikor tudom hogy van.

Ehhez csak annyit, hogy a képen látható néni egy csökkent munkaképességű hölgy, pontosabban siket. Ettől függetlenül remekül elvégzi napi 8-9 órában azt a munkát, amit rábíznak. Nevezetesen az az ő feladata, hogy kézzel befűzze a sínszálakat a talpfarácsokba, legyen az váltó, vagy sínszál. Szépen összeillessze az egyes részegységeket, rendben összeszerelje a terméket.
Az ő szemszögéből tök mindegy, hogy mekkora síndarabot, vagy éppen H0-ás (a képen), vagy TT méretűt épít-e össze. Van egy bizonyos bére, ennek egy költsége, ebből levonódik az a tartományi támogatás, amit a Tillig gyár kap minden egyes csökkent munkaképességű dolgozó után (a teljes állomány 10%-a). És erre rakódik a cég profitja, ami nem kicsi, hiszen nem egy alapvető élelmiszereket gyártó vállalat, hanem igen drága hobbihoz készít termékeket. Gondold el, ha nem lenne támogatva a néni munkahelye, akkor mennyibe kerülne egy darab sín...

Természetesen a Tillig gyár működését Te is megszemlélheted a következő nyílt napon, nem ördögtől való szembesülni az ottani állapotokkal. (csak hozzáteszem, hogy a győri Märklin gyár high-tech laboratórium a sebnitzi üzemhez képest. pedig ez utóbbi jóval nyugatabbra van tőlünk.)

Valóban félreérthető volt.

Ami biztos, hogy tényleg csak a minőséget szabad megvenni.
Ha relatíve sokba kerül valami, vagy éppen meghaladja az ember aktuális kereteit, akkor fokozatosan kell beszerezni azokat. Ez a sínanyagnál teljesen működőképes. Egy-egy ritka modellnél kevésbé, mert arra akkor kell kiadni a nagy pénzt, amikor adódik a lehetőség. Sajnos manapság már elenyésző, hogy a gyűjtő hetente költsön a hobbijára. Mindenhova begyűrűzött a válság...

De mint minden ilyen terméknél a néni fizetése csak töredéke az adott terméknek.

"És erre rakódik a cég profitja, ami nem kicsi, hiszen nem egy alapvető élelmiszereket gyártó vállalat, hanem igen drága hobbihoz készít termékeket."
Így van és ez teszi az árat amit írtam kisebb ua. áron = nagyobb profit. Nincs valódi versenyhelyzet, véleményem szerint.

De igazad van, ők diktálják az árat az én véleményem itt nem számít. Viszont cserébe tényleg jó minőséget adnak. És mint írtátok sokat javult ez a szegmens az elmúlt időkben.
Legalább a szerszámokat, alapanyagokat töredéke áron szerzem meg.

Valamit nagyon félreértesz.

Egy sin vagy váltó anyag- és gyártási költsége messze elmarad az egyébb (pl. munka-) költségektöl, még akkor is ha olcsóbb munkaeröt és egyébb trükköket alkalmaznak.
Igy szinte teljesen mindegy, hogy sindarab 1 cm vagy 100 cm hosszú. A modellvasutra sajnos ez jellemzö mindenütt, hiszen a modellek ára sem a felhasznált anyagár miatt annyira drága, hanem a gyártást megelözö fejlesztések, a helyes anyagmegválasztás és formaépitések miatt. Ezek árát viszont elöre kell finanszirozni ami sajnos sok évig terheli a gyártót és rosszabb esetben viszi el a hasznát.
Ráadásul láthattuk a közelmultban, hogy hova vezet, ha a fentiekhez nem járul megfelelö üzletpolitika és azt se felejtsd, hogy ha a kereskedök nem látnak hasznot a termékben, akkor te is csak jobb esetben a képernyön simogathatod az áhított modelleket.

ermészetesen, ahogy parancsolod!

Ehez a sín kérdéshez egy gondolatom lenne, ha beleszólhatok:
Gábor kimondta a frankót: senkit se kényszerítenek a hobby gyakorlására. Mindenkinek saját elhatározása, és a családi kassza terhelhetősége függvényében kell eldönteni mennyit vállalhat be.
Azt se feledjük, hogy az egyre szebb és igényesebb modelleket senki se fogja pusziért előállítani. Régen elmúlt az az idő, amikor Petrik Ottó bácsi könyvében a bádoglemezből készült modelleket tanulmányoztuk.
Ez kőkeményen üzlet és mindenki tudja hogy a félmilliós csodamozdony sem kerül félmillióba, de nagyon szép és nagyon kevés készül belőle. Ki ilyet akar fizesse meg.
A gazdasági környezet meg magasról tesz arra, hogy a modelgyárak modelleket készítenek, vagy kaucsugbabát. Az számít mennyi adót fizetnek be és ez bizony kényszerítő erő, amit mi modellezők fizetünk meg, ha tetszi, ha nem.

Más:
Az "üzletekbeni ismeretségek" kamatairól csak annyit, hogy a napokban benn jártam az egyik BTTB klubot kedvezménnyel támogató, (automata üvegajtós, emeleti) boltban vásárolni. Nem a régebbi kolléga szolgált ki, hanem egy számomra új arc, aki szintén nagyon előzékeny és kedves volt. Amiért írok róla, az történt, hogy elfelejtettem szólni a klubkedvezmény miatt, de a régebbi eladó kolléga, aki egyébként más vevővel volt elfoglalva, odaszólt fiatalabb társához, hogy részemre érvényesítse a klubkedvezményt.
Nem szoktam százezreket otthagyni a boltban, mégis olyan figyelmességet tapasztaltam ami mindenképen kiemeli a többi üzlet közül. Ez az a plusz szolgáltatás, amivel meg lehet fogni a vevőt amiért visszamegy oda az ember, pedig nem is az én kapcsolatom érdeme ez a kiemelt figyelem.

Azt helyesen látod, hogy gyakorlatilag monopol helyzetben van a síngyártás. TT-ben nagyjából így volt ez mindig is. Ok, most a Kühn kicsit megbolygatta az állóvizet, de biztos vagyok benne, hogy megfelelő kapcsolatot ápolnak ezek a gyártók egymással, a békés egymás mellett élés érdekében. Ha ez itthon lenne, akkor már biztos az egyik kikezdte volna a másikat...

Viszont ettől függetlenül az egész modellipar felülárazza önmagát, pontosan etwg barátunk magyarázata alapján.
Gyakorlatilag semmiben nem lehet összehasonlítani az egykori szocialista modellgyártást a maival. Akkor az egyik iparág igénye fejlesztette a másikat. Az egész modellgyártás voltaképpen csak mellékterméke volt az ndk-s vegy- és könnyűiparnak. Keresztbe kasul volt dotálva minden, sőt az import-export is, ezért a fogyasztói ár igen kellemesen összemérhető volt a munkabérrel. Apukám annak idején elhatározta, hogy a fizetésének 10%-áért vesz modellt, vagy kiegészítőt. Amikor a '70-es években keresett 2-3 ezer ft-ot, akkor ennek megfelelően, boldogan meg tudta venni a havi 1-2 mozdonyt, vagy 5-6 kocsit, plusz síneket. Ma ehhez az arányhoz min. fél millát kellene keresni, de ha ez össze is jön, nem biztos, hogy marad a hobbira. Ne részletezzük, hogy mi viszi el az ember pénzét...

Azóta minden megfordult és a szigorú kapitalizmuson belül is kőkemény üzletté vált a passzió iparág. Legyen az bármi. Nem is olyan régen megláttam a horgászkiegészítők árát. Hát mit is mondjak... Az sem a kispénzűek sportja. Akkor meg miről beszélünk?
Néha előbukik belőlem, hogy nézzünk meg egy dohányost. Havi szinten mennyit költ bagóra? Napi egy doboz cigiből kb. két db. egyenes modellsínt lehet megvenni. Egy hónap alatt igen szép sínanyag gyűlne össze.
És akkor folytathatnám a feleslegesen szedetett gyógyszerekkel és így tovább....

De a lényeg: a modellezés szabad döntés. Ha az ember a tökélyre törekszik, akkor vagy sok pénzt áldoz rá, vagy rengeteg időt. Vagy mindkettőt, ha teheti. De ezek közül egyiket sem vethetjük a szemére.

Olyan kérdésem lenne felétek: a sínkorona és a munkavezeték (felső vezeték ) közöt mekkora a pontos távolság? A Viessmann és Hobex nél az oszlopoknál be van számítva , hogy pl . parafát teszünk a sínek alá ?

Nem tudom melyik mondatomból olvasod ki, hogy a modellipar felülárazza magát.
Ha ez igy lenne, akkor már senki sem lenne a piacon, hiszen eladhatatlan lenne a termék.
Megint csak a közelmult eseményei mutatják, hogy a horribilis árak ellenére is sok modellgyár éppenhogy csak veszi a köröket, és nem igen ismerek senkit, aki ebben az iparban dagadtra kereste magát.
Ennek többek között az az oka, hogy sok modellezö a csillagos eget is elvárná, viszont amikor ezért fizetni kell, akkor siránkozásba megy át a dolog - nemcsak nálunk - söt föleg nem nálunk.
Azt se feledd, hogy a modellgyárak nem az un. modellezökböl élnek, hanem a véletlen vevökböl, akik a gyerekeknek alkalomadtán gondolkodás nélkül vesznek azt amit éppen kapni.
Merülj magadba, és számold össze mennyit költesz kb. modellekre évente, szorozd meg ezt kb. 5000-el - ennyi kb. a magyar piac értéke. Utánna gondolkodj, el, hogy hajlandó lennél-e pénzt fektetni egy ilyen vállalkozásba ilyen kilátásokkal.


PS:

Valami történt a forummotorral, mert nem a helyes topiklakot tünteti fel a válasz fejlécben.

Itt van a szabvány:


http://www.miba.de/morop/nem201_d.pdf

NEM 201-es szabvány:
alsó állás: 45,5 mm
középállás: 50 mm
felső állás: 52,5 mm

Értelem szerűen alagútban alsó, nyílt vonalon felső.

Akkor segítek értelmezni a saját gondolataidat (is).
Felülárazza magát= magas fejlesztési költségek, lehetőség szerint az első szériában megtérülő befektetés, nem szociális iparág.

Néha ugyan sokat szövegelek, de nem mindig szeretném a kályhától idézni a gondolatokat.

Amúgy pedig teljesen felesleges mindig visszatérően a modellipar ars poeticáját fejtegetnünk, mert egyrészt földrajzilag is eltérő helyen él(het)ünk, másrészt pedig ahány modellező, gyűjtő, annyi féle anyagi helyzet és világnézet.

Ez inkább a mai gazdasági környezet diktátuma, s nem a modelliparé. Ma, ha valamire kapsz pénzt (fejlesztésre, gyártelepitésre stb.) már másnap kopognak, hogy mikor látják a hasznát a kölcsönzött pénznek.
Hidd el a modellipar nem igen várná el, hogy "lehetőség szerint az első szériában megtérülő befektetés".
Nem vagyok még abban sem biztos, hogy ez már valakinek sikerült (kivéve mindenféle olcso játékvasutakat.)

Köszönöm nektek !

Pedig én is masTTertape álláspontját tartom igaznak.
Nem mondom hogy könnyű egy szegmens de azért nem kell félteni szegény gyártó tulajdonosokat hogy felkopik az álluk.
Sírni a számunkra gazdagabb is tud hogy nincs elég pénze.
Ha annyira rossz lenne a helyzet nem "törne" be a piacra egyre több gyártó, hisz mint írtátok pl. a TT méret régebben kizárólag a Tillig-é volt.

Ez a nem tartanak pisztolyt a fejekhez hogy modellezzen meg csak (lehet magyar) felfogás mint a cigi leszokás sok pénzed marad, vagy ugyanezt mondják a tanárok is.
És ha már valaki felveti a témát rögtön ezzel jönnek, lehet tenni ellene vagy érte nem csak beletörődni.
Én is ezt teszem és lásd több dolgot is be tudtam szerezni olcsóban (Vatera nélkül is) csak egy kicsit dolgoznom kell érte, utánajárni amit meg nem bánok mert pl. szeretek "barkácsolni".
Kis türelem és kompromisszum és egy kis kreativitás kell ehhez a mérethez lassan megtanulom és belejövök, de nem adom fel.

Lehet hogy hülye kérdés, és csak ügyetlenségem miatt teszem fel, de hogyan lehet flexibilis talpfarácsba behúzni a sínszálakat úgy, hogy a talpfák kinézzenek valahogy - ne girbe-gurba, hanem párhuzamos talpfaelrendeződéseket kapjak? A hétvégén fiammal próbálkoztunk, neki se sikerült, bár ő csak két és féléves. A terepasztal vázát viszont lelkesen csavarozta. Utóbbi egyébként fenyőléckeret + 50mm-es lépésálló XPS lap kombinációja - őt simán, horpadás, süllyedés, beszakadás nélkül elbírja - a 2db 950mmx1100mm-es modul összesen 8kg...

A sinszáltalpát egy kicsit megszoktam zsirozni, majd hajlitgatni az egészet és simán el szoktak rendesen osztodni.

Ide címzem ugyan, de mindenkinek szól!

Mint gyakoló elektronikai (egyelőre ) gyártó hadd legyen pár gondolatom.

Amiket én gyártogatok, ráadásul kicsiben, kézzel, azokról tudok nyilatkozni, de sok különbség nincs. Az igaz, hogy valóban az alaktrészek vagyis esetemben az anyagár, az egészen kicsi. Például a legdrágább építő eleme a hamarosan kész CSM230TB váltódekódernek a NYÁK lap! Nem a nyers rézfóliás lemez, hanem az, amit készen kapok az üzemből. Ha azonban csak az alapanyag szükségletet nézzük, akkor az valóban nem sok! Csak egy üres NYÁK lemez, meg egy fél marék SMD alkatrész még nem váltódekóder! Kell a processzorba egy program is, azt is meg kell írni, és feltölteni. A nyomtatott áramkört is meg kell tervezni, és az odáig OK, hogy én ezt megcsinálom a laptopomon, amíg vonatozok Szolnok és Budapest között, de...
Még így is szerencse kell ahhoz, hogy a fejlesztési költségeket az első pár száz példány behozza! Ha még elkezdeném beszorozni a német mérnöki óradíjjal is, akkor...
És ehhez képest kell képezni nyereséget, félretenni a garanciális gondokra is, meg valami pofát adni a csomagolásnak, hogy eladható legyen a termék, úgy, hogy az esetleges viszonteladók, vagyis a kerekedők is találjanak rajta valamicskét!

Az OFF méretű, készülő modellünkbe meg nem is tudom mennyi ideje öljük bele az időnket HOTotya barátommal, meg a pénzünket, és még nincs készen! Ha ezt a fejlesztési időt pénzzé szeretnénk tenni... Áááá, reménytelen. De csináljuk, mert szeretjük, és nem sajnáljuk az időnket, és úgy néz ki. hogy sikerült pár felesleges kanyar után megtalálni azt a megoldást, hogy ilyen kis példányszám esetén is a gyártási technológia adott, és egyenletes minőségű lesz a sorozat. Mindezt úgy, hogy nincs mögöttünk nagy gyártó a gyártási soraival, és technológiájával.

Egy modell gyártása mögött, pontosabban, amíg eljut addig, hogy már gyártmány lesz, és nem prototipus, addig nagyon sok észmunkát emészt fel, meg időt, és ez nem látszik rajta.

Bocsánat,hogy belekotyogok!!
Nem a modellek ára az ami "drága" pl. a mozdony vagy kocsi!!!! Az a rengeteg egyéb költség az ami felnyomja az árat!!!Gondoljatok bele,hogy megtervezni egy mozdonyt a legkevesebb (a CAD-a megtervezni hamar megvan) Tegyük hozzá a szerszám készítést ami manapság elég profin van megoldva!!! Ez még mindig semmi költség ahhoz amit ki kell fizetni a rezsire (bérleti díj,világítás,stb.)és az alkalmazottak bére és plusz a járulékos összegek!!!!Sőt még ott a reklám ami nem két fillér!!! A profit nem az egykét darabnál van hanem a szériánál!!! Nem véletlenül adják ki "átfestéssel" ugyanazt a modellt!!! Bár nem sajnálom őket,de megértem mivel amit az Istvánnal is próbálunk össze hozni nem biztos,hogy ilyen kis "szériát" haszonnal lehet úgy legyártani,hogy abból meg is élj!!!DE erről órákat napokat lehetne "vitatkozni" csak nem sok értelme van

Gondoljatok az örökérvényű Márkus féle előadásra:
"De mi kerül annyiba ezen a fotelon" (ha jól idéztem.)
Mint többen írták a járulékos költségek többszörösét teszik ki annak mint amit az ember -mint matéria- a kezébe fog. Egy gyárnál meg a "fix" költségek is tetemesek. (gépek beszerzése -nem két fillér-, energia igény, dolgozók bére TB-je, adó stb.) Ezekkel akkor is kalkulálni kell, ha mindenki "vigyázzba" ül és nem csinál semmit. A költségeket az éves eladásokból kell fedezni. Gondolom sokan tanulták a klasszikus szállodás példát a szobaárképzésről. Miért kerül pont annyiba a szoba az egyes időszakokban. Hát a mi esetünkben is hatványozottan érvényesek az elvek. (Csak néhány szempontot villantottam fel a teljesség igénye nélkül.)

Megvan valakinek a Sommerfeldt felsővezeték építő füzete? Erre gondolok: Klikk ide Bele szeretnék nézni, mondjuk a csütörtöki klubtalin, ha lehetséges. Köszi előre is!

Csak bólogatni tudok CsíkosháTTú hozzászólására. Sajnos én is a magam bőrén tapasztalom, hogy egy OFF termék végső eladási árának kikalkulálása mennyire összetett tud lenni - főleg ha elektronikai dologról van szó ahol nagyon csalóka, hogy maguk az alkatrészek filléres tételek.
Aki nem hiszi próbáljon meg készre legyártatni bármilyen SMD áramkört, garantáltan dörzsölgetni fogja a szemét
ON

Gyerekek, Hölgyek, Urak,

Ma egész véletlenül Soroksár állomáson összetalálkoztam a Kárpát Vasút Nohabjával, igen csak festék szagú volt a masina, és annyira jól nézett ki, hogy még most is a földön van az állam!

Sajnos semmi fényképkészítéshez alakalmas ezköz nem volt nálam a gyönyörű idő végett.
Esetleg valakinek volna már róla fotója, vagy valami hely, ahol található róla kép?
Én nem leltem


Feri

Csak egy facebook-os linkkel tudok szolgálni:
KÁRPÁT

Sziasztok!

A holnapi klub összejövetelen csak elméleti modulozás lesz vagy próba is?

Üdv: D.

Kedves ÁpolTTársak!

Most már végleges, hogy mint azt korábban már pedzegettem, a havi szokásos összegyűlésünket előrébb hoztuk 1 héttel. Tehát:

A klubnap holnap, április 4-én, 16:30 perctől a szokott helyszínen kerül megrendezésre.
A vezérfonal a modulosok Temofesztes szereplése, továbbá a számítógépes adatnyilvántartás (FreDL) lesz. Vendégünk a TT-Bayern képviseletében Heiko Muffel, ill. a Temofeszt szervezőjeként Pataki László lesz.
Természetesen a szokott tevékenységek sincsenek megtiltva . (még csak az kéne...) Majd mi elfoglaljuk a terem egyik sarkát, akit meg érdekel, az csatlakozik hozzánk.

Gashpy

Ha valaki hozna egy dilikört, megköszönném! Lehet digi is, csak akkor mozdonyt is hozzon. R353 ívesből bettungsgleisnak örülnék több kívánságom most nincs .

Köszönöm Mester!

Hát a felső vezeték még arrébb van de még az alagút bejárat építése is.

Öregem, látom, nem viccelsz,

Szép nagy asztal lesz, és a gyerek hova került?

Szép nagy holmi.
Ha kész leszel, akkor majd ki kell menned a szobából, hogy játszani tudj rajta.

Én viszek modult, mert alakul a cucc.

Van külön szobája mindenkinek . Ez az asztal kisebb, mint az előző !

KÁRPÁT

Ezzel most találkoztam:
Lok-Schlosserei újdonságlap 2013

Digiben TT-zők Figyelem!
Elkészült az ágyazatos kitérőkhöz a váltódekóder!
Holnap fotózok, és megy is fel a honlapomra!
A dekóder kényelmesen elfér az ágyazat alatt, hasonlóan az OFF ROCO geoLine rendszeréhez. Csak sínjelet kell neki adni, és már működik is. A csatlakozója passzol a Tillig mágneses állítóműhöz.
Lenz (NMRA) rendszerben működik, már 12V-os DCC sínfeszültségtől is biztosan állítja a váltót!
3.500Ft lett az ára!

Ez de komoly!

Tiszta retró

Hát épp kopottan sem volt szép, de ez a "Santa Fe" festés a hazai motívummal kombinálva kimondottan ronda, a "tolólapról" meg ne is beszéljünk.

Persze ez magánvélemény, nem kell megkövezi érte

Nálam így néz ki "madártávlatból".