Hali!
A SCARM-ban nincs benne? (Nem tudom most megnézni, nem ezen a gépen van teplepítve, hanem a vonatozósomon, mármint, ami a táskámban van mindig.)
Amúgy a régi ROCO N sínanyagot átvette a Fleischmann, esetleg ott kell kereni. De nagy hibát nem vétesz, ha Minitrix sínekkel tervezed, ugyanaz.

Most hogy már meg van a SCARM, benne van!
Köszönöm!

A SCARM-ban legalább 5 N sinrendszer van a ROCO, az ARNOLD, a MINITRIX, a LIFE-LIKE, BACHMANN és KATO (az utobbi kettö ágyazatos).

Egész jó ez a SCARM, elsőre nem is volt annyira gáz a tervezés vele. Persze van még mit gyakorolni.
A képen lehet úgy néz ki, van ahol kilép az alapról a pálya, de nem csak nagyon ki van centizve.

Első terv

Sziasztok!
Kérdésem:épített már valaki DCC mozdonydekódert?
Én találtam PIC alapú dekódert a következő linken:http://www.merg.org.uk valakinek van tapasztalata?
Üdv.

Bocsánat, hogy ilyen ismeretlenül és "kezdőként" beleszólok, meg látom, három hónapja volt téma, de nem lenne jó az a megoldás, hogy csak egy vázszerkezetet csináltok, meg egy keskeny "deszka" lenne a sin-hordozó, a többi rész meg hungarocell, vagy polifoam vagy ezekhez hasonló anyag lenne. Lényegesen kisebb lenne a súlya a terep alapjának. A váz ötlete a modul rendszerű terepasztaloktól van a képen az elgondolás alapja van amit egy vasútmodellel foglalkozó oldalról töltöttem le.

Nem gond, de a lényeg hogy már kész az asztal alapja.
Azért vas mert én ahhoz jutottam hozzá és ahhoz van gépem összerakni.
A súly mint tapasztalt kollega írta fontos a halkabb futás miatt (nehezebben mozgatja meg a vonat). Egyszer lesz berakva a helyére után mozgatva ritkán lesz.
A lap amin lesz a sín pedig ingyen jöt,t és a célnak pont megfelelő vékony préselt lap.
Viszont ez az elképzelés is jó, lehet hasznosítani belőle.

Érdekelne hogy a betáplálást hogyan érdemes megcsinálni?
Mi a legjobb elkészítés?
És milyen közönként ajánlatos tenni?

Köszi

Én méterenként vagy flexisinenként szoktam alulrol 2 darab kb. 5 cm-s drotokat forrasztani, amikek átszurva az alaplapon levezetem az asztal alá, igy kesöbb bármikor oda tudom vezetni az áramot, ha kell.

Értem köszi, ez jó ötlet
Érdekelne milyen átmérőjű vezetéket és magán a sínen hova forrasztottad?

Kösz

Általában csengödrotot használok -van tekert fehér barna vagy fehér piros, de néha vannak egyenként is. Az átméroö 0,5-0,6 mm.
Egy helyen kivágom szikével a talpfarács részt és a sin aljára forrasztom.

Szia,

én azt mondom építs ki egy betáp gerincet végig az asztal vonalán, nekem 1,5mm-es sodrott rézvezetékből van. Aztán jelöld ki azokat a csomópontokat, ahonnan eloszthatod a delejt. Ezekre a pontokra tegyél fel csokit és abból kösd be a pályát. Erre jó az UTP-től a telefonkábelen keresztül sok minden. Csak rugalmas legyen, mert nagyon megnehezíti a dolgod a merev vezeték.

Azon is sok múlik, hogy milyen síneket használsz. Jó megoldás lehet a csatlakozó papucsok aljára forrasztani a vezetéket, ha az új típust használod. Én mondjuk a régi bttb-re is forrasztottam...még ma is rajta vannak a kötések így 25 év után is.

Tuti tipp!
Ezt így kell csinálni, akár digi, akár analóg a vezérlés!

Csk egy apro megjegyzést, egy uj terepasztalnál a csillagkapcsolást helyezném elönybe, azaz a gerincvezeték helyett az azonos potenciálokat egy helyre kell vezetni. Ez sokkal zavarállobb mint a korábbi gerincvezeték. Ráadásul egyformán jo analog meg digi pályára is.

Ahogy csíkosháTTú és etwg kolléga is mondja, ez egy nagyon jó megoldás. Pár aprósággal egészíteném ki:

Zavarkibocsájtási szempontból és a pályán lévő a sín által keltett kapacitások kezelésének szempontjából el kell különíteni az analóg is digit vezetékelést. Talán általános érvényű, hogy ami jó digitre, az jó lesz analógra is.

Nagyon sok "belengő induktivitás" okozta problémát lehet sodrott erű és csavart érpárral kiküszöbölni. Akár csak DCC-t, akár multiprotokoll sínjelet vezetsz végig a jel differenciális (jó esetben még szimmetrikus is). De minden esetben a két vezeték ér egymás ellentétét hordozza (szimmetrikus esetén a központ 0 szimmetrikus +/- jelet ad, differenciális esetén V/2 szimmetrikus 0/+ jelet ad)

Ilyen jeleknél nem csak a környezetet védi a sodort érpár, hanem magára a pályára is pozitív hatással van.

Etwg kollégának teljesen igaza van, hogy csillagpontost kell előnyben részesíteni ha lehet (például hagyományos asztalnál), modul asztalnál az NMRA ajánlás szerint is gerincvezeték ajánlott a terepasztal / modul asztal teljes hosszában, amiről leágazásokat kell készíteni az adott szakaszra (busz topológia).

Mi a modulokba 1,5mm²-es egyszerű hangszóróvezetéket használunk. Minden modulnak saját gerincvezetéke van ami megszakítás nélkül megy tovább a következő modulhoz (persze a végein csatlakozó). Középen pedig minden modul tartalmaz egy csatlakozót ahol a gerincvezetékből leágazott ponthoz lehet csatlakozni.
6 db 1,5-es vezeték megy végig (2 sínjel, 2 dekóder jel, 2 +12V) Ez van szerelve egy lábaiban közösített Canon DB25-be.

Teljesen igazad van, Keszthelyen mi is sodrott érpárokat használtunk!

Azonban kisebb, házi pályákon, ahol nem nagyon hosszúak ezek a vezetékek, ott ennek a jelentősége kisebb, ámbár nem vitatom, hogyha valaki mégis megcsinálja, az kétség kívül hasznos!

Sok rejtélyesnek tűnő dekóder "megbolondulásért" a hibás, zavarokkal terhelt betáp a felelős. Sajnos vannak DCC erősítők, ahol a végfokozat is felelőssé tehető ezért, mert tisztán ohmos terhelésre ugyan nagyon szép kimenő jelalakot produkálnak, de már egy pufferelt kocsivilágítás is alaposan lerontja ezt a képet... (ROCO 10761, 10764, vagy a Trix MS) Ezeknél egyértelműern hasznos az ilyen kivitelezésű vezetékezés, amit írtál!

Nálam egy picit kombináltabb a helyzet. Az asztal három részből áll, szétszedhető 1x1m-es táblákra, és ezek vannak központi helyről végig kábelezve.
Úgyhogy végeredményben egyesítve minden amit ti is leírtatok. Egy dologgal nem foglalkoztam a sodrással. Egyrészt, mint ahogy Csíkos kolléga is írta, rövid szakaszokról van szó, másrészt még mindig orvosolható a kialakítás miatt.

Ezért kérdés, érdemes ezzel foglalkozni ekkora méretben?
(Persze nyilván igen, mivel az UTP is sodort, még az 50cm-es patch is!)

Úgy vélem csak annyira, hogy próbálj meg törekedni rá hogy csillagpontos legyen, de emiatt kis méretben nem szükséges nagy átalakításokat végezni.

Nem tudok egzakt határt mondani, de azért ez inkább olyan 5-10 méter egyenes fölött lényeges. Vágányok számától is függ sajnos.

(Azért függ a vágányok számától, mert a két sínszál közötti ágyazat+parafa+egyéb egy kondenzátort alkot. A két sínszál a fegyverzet a köztes a dielektrikum. Párhuzamos sínszálak kapacitása összeadódik.)

További zárójeles infó: Újbudás vagy északis kiállításokon volt már nem emlékszem, hogy olyan méretű modulrendszer jött össze, hogy hiába tápláltam meg középen, hiába volt gerincvezeték (sajnos csak a mi moduljainkban) a pálya végén a hurokban közel 20 méterre a betáp ponttól már 50-60V-nál is nagyobb túllövések keletkeztek, és ahogy csíkosháTTú is említette, ez már némely dekódernek sok stressz.
Ezt csak fokozta, hogy más klubok moduljaihoz csatlakozáskor és az ott lévő kontakt problémák miatt nőtt a pálya ellenállása.

Végére tettem egy lezáró elektronikát még ott helyben és minden helyrejött... Másnap több darabra szelve 6 boosterről üzemelt a pálya, hiba mentesen.

Egy szó mint száz, komolyan kell venni, de nem egy pár méteres terepasztalnál.

Ez a kondenzátor leírás így durva! Mármint belegondolva, hogy ezzel tényleg feláll egy komplett pályaudvaron a kapacitás.
Mennyit javít vagy ront a helyzeten, hogy a pálya ragasztva (pálmafa) van és ágyazatkaviccsal feltöltött?

Azért olyan nagyon nem veszélyes ám, csak figyelni kell erre is. Milyen erősítőt használsz?

Igen, fennáll, de csak igen nagy méretekben lesz jelentős amivel számolni kell.
Nagyon-nagyon sokáig ez semmilyen problémát nem okoz, és foglalkozni sem kell vele. (Ez csak egy kis műszaki kitérés volt, inkább csak egy "miért"-re egy magyarázat)

Egy ESU ECOS2-vel megy az asztal. Éppen most teszteltem a pályát délután, azért is tűntem el egy picit játszottam...
És hibátlanul működik, jelentem!

Egy bánatom van, hogy a TILLIG Szergejem, időnként megáll és nagyon megakad a hajtása az egyik zsámolyban. És akkor már csak segítséggel tud kizökkenni. Mintha a fogaskerék áttétel nem lenne pontosan illesztett. Te tudod, lehet ilyen? És hogyan orvosolható?

De nagyon hasznos, és nekem tetszett a téma körbejárása!

Azzal a központtal egy darabig nem lesz gondod))

Tillig Szergejjel két baj lehet:
- valamellik fogaskerék megadta magát
- valamit felszedett a pályáról, és az beszorult.

Ha nem boldogulsz vele, hozd ki a műhelybe.

Köszi, megnézem és cselekszem.

Értem tehát sodrot 1-1,5 vezeték a gerinc.
Hm érdekes mintha a digitálisra az lenne írva kevesebb vezetékezés kell.

Ez csak marketing maszlag volt, s ráadásul gyakran drágább drotok s kellenek.

Na ha már így belemerültetek abba ami nekem nem világos akkor lenne egy kérdésem.
A zavaró tényező csak többvágányos állomásnál vagy hosszú egyenes pályán lép fel vagy hosszú és kacskaringós egyvágányos vonalon is figyelni kell ilyesmire?
A betáp dupla csillagos a két darab 3 vágányos állomás miatt amelyek az asztal két szembelévő oldalán helyezkednek el.

A konklúzió az volt, hogy a mi kis házi mókánknál nem áll fenn. De néhány dolgot nem árt megfogadni, mint a sodrott érpárt és a csillagpontos kiépítést.

Ezt a csillagpontos bekötést hogy is kell elképzelni?

Ha a sínpárok alatt vezetem a betápot (gondolom mindkét szálat) és párhuzamos közlekedés van, elég egy-egy vezeték (+ -) és köthetem mindkét sínpárra? (természetesen nem zárlatot előidézve, az oldalak megtartásával)

A csillaghuzalkozás lényege, hogy valahol kialakitasz egy sereg csatlakozo pontot különféle elektromosságok számára:

Példa:

1. vontatási trafo (vagy booster) A1, B1 (+ -)
2. vontatási trafo (vagy booster) A2, B2 (+ -)

3. 16 V AC X1, Y1

4. Világitás V1, Z1

stb. és a pálya egyes csatlakozo pontjairol mind a 2 vezetéket a fent felsorolt (amit lehet böviteni) pontokhoz kötöd.
Tehát ne legyen olyasmi, hogy az egyik fogyasztorol a másikra vezeted a kábelt. (a modulokon szokás, hogy van egy gerincvezeték, és ahhoz csatlakoztatják a fogyasztokat, ami sajnos egy kényszerszült megoldás, és van is vele néha balhé.
A két polus egyike esetleg egy-egy kapcsolon mehet a kivánt helyre pl. B1 - megy a kapcsolora, majd onnan a sinbe), de a másik sin ugyanarrol a helyröl az A1-hez menjen.
Ez nagyon hasonlit a házi villanyhálozathoz, ahogy majdnem minden stekker vagy lámpa mindig külön két szál vezetékkel van a központi elosztohoz vagy biztositékdobozhoz huzva.

A központi eloszto egyégen ajánlatos olyan megoldást használni, hogy az egyes áramforrások teljesen leválaszthatok legyenek egymástól.
Pl. gyakran közösitik a B és az Y pontokat (a válto- meg az egyenáram közös pontja).
Ezt a csatlakozást a központi egységen kell elvégezni és ugy hogy bármikor bonthasd. (és igy tovább)

Lehet hogy értem, de nekem ez egy kicsit most zavaros.

A sínt betáplálom, az stimt. Az magában egy fogyasztó.

A többi fogyasztót ha egy elosztóról táplálom, mindegyik saját vezetéket kap egy elosztóról. Ha egy gerinc vezeték van kialakítva nem elosztóként szerepel? Milyen elosztókat használtok?

Valaki olyasmit mondott, vagy olvastam, hogy a sín alatt érdemes több ponton levenni a betápot, vagyis gerincvezeték legyen alatta hogy az illesztések hibalehetőségét kiküszöbölve mindenhol stabilan kapjon 16V-t, akár minden illesztett darab. Vagy ez felesleges?

Lehet keverem a szezont a fazonnal?
Valakit jó lenne személyesen is gyötörni, ne adj isten látni ezt a dolgot.

Bocs ha reménytelennek tűnök, de ilyen formában még nem tevékenykedtem.

Képzelj el egy vasútvonalat, sok megállóval. Maga a vasútvonal a gerincvezeték, a megállóknál lehet "leszállni róla", vagyis ott lesznek a sínbe a bekötések.

Most képzelj el egy másik vasútvonalat! Bemegy a vonat középre, itt talál minden egyes megállóhoz - vagyis sín bekötési ponthoz - egy-egy külön-külön vonalat, ami csak ahhoz az egy megállóhoz vezet.

Na ez az utóbbi a csillagpontos bekötés.

A gerincvezeték egy potenciálon van, de fizikailag szét van huzva, és ez baj. Igy a gerincvezetékhez az egyes kivezetések nem egy pontbol mennek ki.
A csillaghuzalozásnál nincs gerincvezeték hanem egy jo nagy csokoládé (csavaros kábelcsatlakozo) és valamennyi huzal innen indul a sinekheź ahol, ahogy korábban irtam méterenként kell betáplálo pont. Ugyanez a másik sinhez egy másik csokirol stb.

Köszönöm a válaszokat!
Még egy kérdés. Ha jól tudom, a csoki (sorkapocs), ill. bármilyen fizikai kontakton nyugvó csatlakozás gyengébb, veszteséges kapcsolat a forrasztással szemben.
Vagy itt ennyire nem lényeg, illetve csak praktikusabb a szerelhetőség miatt?
Mert mi lenne, ha pl. forrasztava lennének a csatlakozó vezetékek és nem csatlakozó, vagy csoki lenne.
Mondjuk egy darab vörösréz lemezre vagy gömb anyagra gondoltam.

Nem tudom miben vagy jártasabb, természetesen lehet forrasztani is, de itt igyekezz ugy kialakitani, hogy minden huzal egy önallo forrasztofülhöz legyen forrasztva, mert garantáltan ha valami baj van akkor a legalso drotot kell kiforrasztani, ha mind egy nagy fülhöz van forrasztva. A vörösréz lemezt meg kerüld, mert az ha nagy fel sem tudod melegiteni, ha meg mégis sikerül, akkor meg mindenhol felolvad az on.
Amugy kapni a barkácsboltokban un. Földosztot - ez egy sárgaréz rud sok lyukkal és mindegyikbe megy egy csavar ( olyan mint a csoki). Ez szerintem jobb, mert könnyen bonthato bármilyen átméröt kombinálhatsz és egy csavarhuzoval bonthatod egyenként. Egy lyukba 2-3 huzalt nyugodtan becsavarhatsz, ennyi még kezelhetö.

A kiolvadást illetően igazad van! Nem tudom miért írtam vörösréz, meg gömb anyagot.
Csak érdeklődésként írtam, hogy a forrasztás számít e valamit a csavaros rögzítéssel szemben?

A jo csavaros kötés messzemenöen megfelel. Gond a licnis huzaloknál szokott felmerülni, de megoldható, pl. beonozod a végeket, vagy az erre gyártott csöveket használsz.
Amugy a csillaghuzalozás esetében a kötési hibák is kisebbek, hiszen egy helyen vannak a kötések, és minden vezeték egy helyröl indul.

Hello

Érdekelne a középső emelt szint ilyen összekötése okoz-e hurok problémát?

Köszi

Amennyit én értek hozzá úgy látom,hogy az első rajzon nincs gond,de a második képen a felső pu.-nál kell

Célszerű lenne alul is egy átvezetést csinálni, mert ha a felső pu.-nál visszafordulsz, akkor utána csak úgy tudsz újra irányt váltani, hogy behúzód a szerelvényt az alsó pu.-ra, és átállsz a géppel a másik végére, Ha ott is megcsinálod az átvezetést, ahol a képen van, akkor vissza is tudod fordítani.

Jogos, és úgy már nem is tudok felmenni ha az nincs.

Na várj, ez nem okoz hurok problémát?

Na az elsőből csináltam a második rajzot.
Viszont a kettős váltó kapcsolatban bízok hogy amiatt esetleg nem kell.
Tehát a középső híd utáni váltó miatt.

Túl sok lesz szerintem a nyílt vonali kitérő!

De igen, ugyanúgy, ahogy a fönti. A hózentrógereken elvben párhuzamosan el van szigetelve a két oldal egymástól (az enyémeken biztos! ).

Kitérőből nem lehet sok!

Akkor mindkét esetben hurok modult kell beépíteni?
Ráadásul kettőt is kell vennem.

És hogyan, hova érdemes azt bekötni?

"Kitérőből nem lehet sok!"
Egyet értek Így lehet változatosan játszani rajta.

Kaptok ti mindjárt olyan játékot, hogy arról koldultok!
Ez nem játék, ez egy komoly dolog!
Nekem most 22 db váltóra (ebből kettő angol) kell kitalálnom valami játszóteret ami azért modellezi a vasútüzemet is!
Kéne csinálnom egy fejállomást, egy fordítókorongos fűtőházat, egy kikötőt vasúttal és egy ipartelepet.
A fejállomás kivételével minden WWII.

Én 91db-nak már kitaláltam......

Rákos Rendező vagy Ferencváros?