Szerkeszt/Alaplap létrehozása

Majd alul vannak a tanácsok az egér használtatára.

Nem volt könnyű rájönnöm, hogy mit akar az egér!
Szerintem jobb lenne úgy, hogy beírni mekkorát akarok mint összebohóckodni egérrel körül belülre a méretet.

Nincs itthon az asztal, de találtam egy régebbi fotót, látszik itt is a Peco szívdarab.

Négyzetnél, meg téglalapnál igen, de minden más formánál valoszinüleg a többség megizzadna, mire kiszámolná az oldalakat...

A bal oldali a Peco, ha valaki esetleg összekeverné Váltógyártó angolváltójával.

Ívet lehet vele csinálni egyben?

Milyen ivet? A pályán természetesen, söt több modja is van.
Ha az asztalnak akarsz ives részt, azt nem tudom, ki kell probálni!

Íves asztalszélre gondoltam, de ha már így összefutottunk az emelkedést hogy lehet?

1) alaplap
Az alaplap billentyűvel pontosan is megadható:
Eszközök/szerszámosláda
A megjelenő kis ablakban a legördulővel megadható az "Alaplap (Téglalap)", vagy az "Alaplap (absz. koordináták)"
Ez utóbbival egy poligont tudsz megadni, amivel nagyjából le tudsz követni egy ívet.

2) Emelkedés megadása
Ha megvan a pálya, kijelölsz egy vágányt (vagy vágányszakaszt), majd fent az ikonsoron van egy piros 'h' betűs ikon. Ha erre kattintasz, a vágányvégeken megjelenik a magasságuk. Ezután bele kell kattintani a módosítandó magasságba (pirossá válik a háttere), majd a fel/le nyilas ikonnal léptetni lehet egyesével, shifttel tízesével. Új ikon a 4., amelyikkel a magasságérték billentyűvel adható meg.

A magasságra közben rájöttem teljesen véletlenül!
A többit majd holnap kipróbálom!

Sziasztok!
Egy kérdés a rutinosabbaktól
Fűre lehet füvezni még valamilyen módon, vagy vissza kell bontani a régit?
üdv: SN

Nálam ugyanaz az eljárás volt mi, mint fű nélküli részen!
Sokat javít a kinézetén ha van kéznél statikus szóró berendezés!

Szakirányú kérdés!

Mellékvonali, de nem keskeny nyomközű, delta elágazás van vagy volt az ország területén valamikor?

Egészen biztos, hogy volt, több nagyobb csomopont környékén. Szerintem Pesten is van, de Esztergom felé a dorogi delta is ilyen.

Az nyílt vonali?
Na ma ezt alkottam unalmamban, kérem megvéleményezni alkalmas-e megépítésre!
Zöld (TT) a normál nyomtáv, kék (TTm) a keskeny nyomtáv vagy az úgynevezett kisvasút!
Az alsó felén csatlakozna a mostanihoz és a két szélén a további asztalokhoz remélhetőleg!

Ha bekukkantasz a google mapsbe eldöntheted magad is.

Hát a Dorogi az elég furcsa mert két vége is állomáson van!

Általában a delták többnyire állomásokon vannak/voltak ( legalább egy váltojuk), mert különben igen macerás volt a biztber meg a kiszolgálás. Még az argentiniai pampán is, ahol alig jut egy lakos egy négyzetkilométerre viszont delta több van mint fél Europában ( gyakorlatilag szinte minden állomáson volt) a delta mindenütt az állomásbol indul ki, gyakran a másik csucsa szintén ugyanazon az állomáson van - közben meg a megállo. Föleg a forgalmasabb vonalnál a váltokat kezelni kell, azaz oda bakterház meg egyébb berendezés kell.
Egy idöben Europában nagyon eröltették, hogy minden elágazás állomáson történjen - mert igy a legbiztonságosabb. A 2. Vh. után sok nyiltvonali elágazást elvittek a közeli állomásra.
A tengerentulon még ma is vannak nyiltvonali kitérök, gyakran még védöváltok nélkül is. Tudtommal ez mifelénk tilos - vagy csak a nagyon kisforgalmu és lassú pályákon engedélyezett. Innen a delta gondja is.

Akkor ezek szerint a terv nem jó.

A terepasztalon, ha nem mutogatod ( alagut stb.), vagy hosszléptékkel manipulálsz ( amivel amugy is kell), akkor azért elmegy. A valoságban is a delta egyes váltói több km-re vannak egymástól ami a terepasztalon 10 m-reket jelent, ami többnyire kivitelezhetetlen.

Mellékvonalon egyébként sem volt jellemző a deltavágány, hát még nyílt vonalon. Pont amiatt, amit etwg is leírt, macerás lett volna üzemeltetni. Egyszerűbb volt bemenni az állomásra, aztán onnan elindulni másfelé (meg ha már ott volt, hát tolatni is lehetett a tehervonatokkal egy-két kocsit)

Olyan deltavágány, ahol csak az egyik végpont van állomáson, van több is. Ha azt feltételezzük, hogy a 150-es vonal pl. mellékvonal (nem az, de akár lehetne is, amilyen az állapota), akkor rögtön kettőt is tudok mondani: Fülöpszállás és Kiskunhalas.

Mellékvonalat azt nem tudom, de Ceglédnél Nyársapát felől Abony felé rá lehet menni a 100-as vonalra, és viszont.

Bánrévénél is volt sokáig egy Ózd felé...

Mellékvonalról volt szó!

Egerben még megvan a szilvásváradi vonal deltája Eger személy és teher pu. között. Végülis mellékvonal...

Tisztelt olvasóság a felsorolt érvek-ellenérvek hatására úgy döntött a Rendessytelepi magánvasút vezérigazgatósága, hogy áttervezi a nyomvonalat mivel a vasútüzemet akarja szimulálni továbbra is.
Készült 2 példányban, kapja:

1. pld. faliújság
2. pld. iktató

Na jó, akkor vegyük bele a felsorolásba a hatvani deltát is, aminek ráadásul "kisdeltája" is van (hogy Jászfényszaru felől ne csak a személyre, hanem a rendezőbe is be lehessen járni).

Pontosan ez volt az ami miatt egy kicsit bizonytalan voltam mit válaszoljak.
Mit is értünk ugy általában a delta alatt?
Elhangzott, hogy lehet rajta 1-2 kocsival tolatni, én meg olyan deltákat is ismerek ahol 1-1 ágba több hosszu vonat is elfér. Ez valoban a megoldás lényege.
Deltákat általában 3 szempontbol szoktak épiteni.

1. Az legközvetlenebb amikor a kiágazo vonalak alkotnak félig meddig ilyen alakot. Pl. A fejállomásokba 2 iránybol jönnek a vonatok, de egyesek feleslegesen ( tehervonat ), igy ezeknek egy elkerülö vágányt épitettek.
2. A kis delták sok helyen a mozdonyok forditására épültek, olcsobb mint a forditokorong, és bármilyen mozdony, söt vonat forditásra is alkalmas. Ezek méreték a minimális ivek határozzák meg, ill. a terepviszonyok.
3. Üzemi szempontbol pl. egy T - alaku vonal csatlakozásnál ( pl. a dorogi). Ilyen esetben a delta egyes ágainak joval hosszabbnak kell lennie, mint legalább 1 vonathossz. Itt ugyanis a vonatnak gyakrak kell várakoznia a váltó elött, de egyben nem blokkolhatja a delta másik 2 ágának a forgalmát. Az ilyen delták ágai sok km hosszuak, azaz modell szempontból szinte beláthatatlan hosszuak. A valoságban is akár állomások is lehetnek a delta ágaiban.

Gyakran tehát a terepasztalon a delta váltoi közelebb vannak a szomszédos állomáshoz, mint a delta másik csucsához. Igy aránylag könnyebb "üzemileg" az állomáshoz kötni, mégha nincs is közvetlenül az állomáson.
Ami viszont fontos, hogy ha "nyilt vonalon" van ( látszolag), akkor mifelénk elengedhetetlen a védöváltó, hogy baj esetén az elszabadult vonat ne a helyesen közlekedö pályájába rohanjon.

Kisdeltának ott volt Aquincum és Szob még talán meg is van.

Szob megvan, csak tökig ér a gaz...

Ráadásul speciális abból a szempontból is, hogy 50 kg/fm sínekből épült.

Üdv!
H0 méret mellé szeretnék keskeny nyomtávút építeni, melyik méret elterjedtebb, tudnátok tanácsot adni? Én a 12mm-re gondoltam.

Pedig a 9mm!

Ott van a H0m ami 12mm-s!!!Ne hallgass a Lacira..

Olvassunk kolléga, olvassunk! Elterjedtebb!!!

Oké, melyik illik hozzá legjobban? Melyik mutat jobban?

És ahhoz hogy építek mozdonyt, vagonokat? Na és váltót??
kell nekem álandóan variálni

Mit szeretnél modellezni?
Svájci 1000mm-es vasutat, vagy a Harz-hegységi szintén 1000mm-est? Ekkor a Te építési nagyságod a H0m, ez 12mm-es modellnyomtáv. Sínanyag: Bemo vagy Tillig. Járművek: Bemo, Tillig, pmt, és pár kisszériás.

Ha a hazai keskeny nyomköznek is megfelelő 760mm-es kisvasutat, akkor az építési nagyságod a H0e, ez 9mm-es modell nyomtávolság. Sínanyag: ROCO, Tillig, Bemo. Járművek: ROCO, Tillig, Liliput, Bemo, pmt, és sok kisszériás.

Léteznek más nyomtávolságok is, pl. a 600mm-es bányavasutak, H0f, meg egyéb tök egyedi dolgok is.

Úgy látom, Csíkos mesTTer megadta a tökéletes és kimerítő választ. Ebből adódóan (ha jól láttam, magyar témában nyomulsz) a 9 mm a tiéd. Váltókat pedig ugyanúgy kell építeni hozzá, mint a H0-hoz, csak jobb szem, vagy erősebb nagyító kell hozzá!

Köszi,ez tényleg teljesen kimerítő válasz volt. A 9 mm lesz a választás, köszönöm.

A szemmel nincs gond, a többinek meg utána nézek. Ha jól emlékszem a FastTrack oldalán H0e cuccok is vannak. A sinszál az lehet ugyan úgy 2,5 mint H0-nál?

Ha lehet mindig az alacsonyabb sinszálat válaszd. A mai standepard szálak még mindig nagyon magasak 2 mm TT-ben 240 mm-s sint jelent a valoságban meg mind alacsonyabb 200mm-nél ( tisztelet a kivételnek).
A keskenynyomközün meg még kisebb sinek vannak ( megint vannak csuf kivételek, amikor a 760 mm-n jobb hijján nagyvasuti maradékbol épitették ujjá a pályát).

Csak a két méret összefonódik az állomáson, és a H0-hoz 2,5-öst használok.

Ott sajnos nincs más választásod. De csak valoban ott kell ilyen sint használni.

Pl.JHMD

Miután ez már váltózás, inkább a váltós topikban válaszolok...

Ezt baker6600 kollégának szántam a 26613-as hsz-ra!

Ennek az apróhirdetési rovatban a helye, innen kivettem!

Pár kép.
http://www.hobbivasut.hu/fototar/ModellvasutH0/modedllvasuth0_tt_h0e/

Oksa!

Sziasztok! Valaki tudna nekem térközjelzők fizikai méreteiben segíteni (magasság, fej szélessége, magassága, stb.)? Nem találtam eddig sehol a neten erre utaló információkat.

Minden szükséges információ benne van a Linzbauer Vasútmodellezés könyvben.
Ha nem tudsz hozzájutni beszkennelem és felteszem neked a hétvégéig!

Azt nagyon megköszönném! Most nem állok úgy, hogy be tudjam szerezni, de gyűjteni fogok rá (feltéve ha találok még olyan antikváriumot ahol van), mert más is biztosan van benne ami hasznos. Addig is a fényjelzős részt köszönöm!