Így van, már a régi kétkötetes Gajári-féle Vasútépítéstanban is benne van, hogy angolváltó telepítését átmenő fővágányban lehetőleg kerülni kell.

Persze, nem mindig sikerül, pl igen kíváncsi lennék, hogy egy Kelenföldet vagy Szolnokot hogy is lehetne összetákolni angolváltók nélkül.

Általában a fordítóhurok nem szerves része a modulnak, tehát az nincs terepezve és éppen ezért nem is kell, hogy ívszabványt kövessen. Akár egy paravánnal is elválasztható, eltakarható. Egy a lényeg, hogy ne legyen rajta siklás, üzembiztos legyen.
Azért gyakorlat az 1m-es fordítás, mert a gyári 310-es ív is 620 mm-en fordul, tehát már az is lelóg az 50 cm-es modulszélességről és a szabványos, egységes méretek miatt ildomos megmaradni az 50x100-as befoglalóba. Így viszont miért ne használná ki az ember az adott területet és arra a legjobban berakható ívsugarat alkalmazni.

Az én meglátásom szerint annyiban kompromisszum a modul, hogy nem lehet végtelen hosszúságban kiépíteni, azaz valahol végének kell lenni.
A leggazdaságosabb megoldás a hurok, ha folyamatos vonatmozgásra vágyunk. A mérete miatt meg akár tárolófunkciója is lehet. Láttunk már ilyet.

Egy alap, 1m-es, síkvonali, egyvágányos modul teljes kiépítésében 60-70 ezer ft. Ha az ember igényesen oldja meg az elképzeléseit, akkor bizony a modulozás sem a legolcsóbb hobbi.
Bárhonnan nézzük, egy állomási modul, 4-5 vágánnyal, átrakókkal, váltókkal, mindennel több százezres költség is lehet.

Ebben igazad van. Maguk az állomások minden esetben hossztorzulnak, de a váltókörzet mindenképp.
Viszont az állomás is lehet önmagában kiváló játékalap, hiszen a tulajdonosa egy, a modulforgalomtól független, állomási üzemet működtethet, ami akár még analóg is lehet(ne).
Arra is láttunk példát, hogy a menetrendi szünetekben igen aktív mozgás volt az állomáson.
Sőt (mert én ilyet tervezek) egy 4-8 vágányos állomást úgy is össze lehet állítani, hogy nagy kiállításon akár 6-7 m-es az egész, de ha kisebb a hely, akkor váltóktól váltókig lehet csak 2 m-es is.
A terepet meg lehet variálni, esetenként kimarad belőle egy élőállat tároló, vagy magtár, vagy hasonlók.

Most akkor tényleg tisztázás miatt, akkor ha németek fejállomáson használnak EW1-est meg gondolom akkor hozzá való R22-es ívet, akkor most nekünk szabad vagy sem.

Itt most a cél (mármint) a terveim között nem egy meglévő üzem lemásolása, hanem egy fejállomás, ami 4 fő feladatnak próbál megfelelni, a többi meg majd kialakul.

1. Tároló pályaudvar, ahol a soron következő, illetve a beérkező szerelvények állhatnak ha futnak még.
2. Vonatfordítás hurokkal. (Így a komplett szerelvény megfordulhat, nem kell lekapcsolni akasztgatni.)
3. Biztonságos felrakása és leszedése a modelleknek (anélkül, hogy a szomszéd szerelvényt felborítanád, hozzáérnél, meglöknéd vagy éppen akadályoznád a forgalmat, stb.)
4. Programozósín biztosítása. (Galvanikusan leválasztva, hogy az eredeti rendszerrel ne legyen kapcsolata.)

Kezdetben 8 szerelvény egyidejű tárolására + 2 le / felpakolására és 1 Programozására lenne lehetőség, aztán ez bővülne ha még kell. (Mindez egy időben párhuzamosan)

Egyenlőre azért kellenének a paraméterek, hogy legalább egy szerkesztőben összehozhassam az elképzeléseim.

Nyilván új anyagból épülne, de azért a költségkeret nem végtelen, így igyekszem redukálni ott ahol lehet, de ez semmiképp sem mehet a használhatóság rovására. Vagyis ha az EW1 és az R22-es tilos akkor megpróbálnám EW2 és R32-esekből összerakni. Feltéve ha ez ilyen "üzemi" részen megengedett.

Az igaz, hogy müködtethetne otthon is egy ilyen állomást ha megengedheti magának ama luxust, hogy 2 métert kizárolag a váltokörzetekre áldoz.
Z
Sajnos ebbe szoktak eddeg mindig belebukni a modulosok, és volt témája sok végzetes nézeteltérésnek.

Sehogy.

Igy van, de szerintem a hurok helyett a bonyolultabb ( esetleg egy nagy dilikörben kifejlödö vonalvezetés inkább illik a modulhoz mint a hurok. A dilikörben lehet egyirányba menni, de lehet oda vissza akárcsak a nagyvasuton.

Persze. Ezt mindig az adott találkozó helyigénye határozza meg. Nyilván hasznos, ha egy klubban van 360 foknyi ív, hogy bármikor önmagába záródó pályát lehessen építeni. Példának okáért egy olyan találkozón, ahol mondjuk a fal mentén lenne a pálya és középen különálló asztalok, vagy vitrinek lennének. Ilyenkor egy 1 nm-es hurok túl nagy helyet foglalna.

Szerintem a szabványok ésszerű változtatása nem vétek.
Nyilván mindenki a saját lehetőségeihez mérten választja meg a modellezni kívánt témát.
Nekem is gond itthon összerakni a 6 fm-nyi modult, de néha próbálkozom.

A németek sok esetben régebbi adottságokból építkeznek (lásd még fix 130-as magasság).
Nekünk megvan az a lehetőségünk, hogy mint újabb csatlakozók, kicsit formáljuk a szabványokat.
Több szempontot kell figyelembe venni pl. a lábak esetében és ez már felkiáltójelesen jelölve is lett a nemzetközi regisztrációban, hogy nálunk a következő találkozó szigorúan 1 m-es magasságon zajlik.
Így az állomási kitérők használata is - szerintem - képlékenyebb lehet. Amit én fontosnak tartok - korábban írtam - hogy a forgalmi vágányok kitérői legalább EW2-esek legyenek. Azon kívül akár lehet kisebb is, ha a geometria úgy kívánja meg. Ebből fakadóan az átmenő vágányhoz kapcsolódó ívek is legyenek szabványosak.

Az elképzelésed jó, nekem tetszik. Ha tárolási, összeállítási funkciója lenne leginkább, akkor még az előírt vágánytengely-távolság is lehet nagyobb, hogy az ember keze elférjen, ne lökje meg a szomszéd vonatot.
Programozóvágány hasznos, de az általában a digit központnál szokott lenni, amit meg nem tudni előre, hogy hova kerülhet. Praktikusan középen kell legyen, ergo ha nálad kellene programozni, akkor meg átmenő állomást kéne építened.

De az egy fontos és viszonylag új állásfoglalás, hogy minden állomási modul építőjének biztosítania kell egy, vagy két nyíltvonali elemet is, ami lehet akár ív, vagy egyenes.

Van kb. egy tucatnyi tervrajzom különböző készültségi szinten különböző (valós, de szükségszerűen torzított) állomásokról. Mindenhova EW2 kitérőt terveztem be, re a líra legszélső vágányához "valahogy" automatice az R22 ívet rajzoltam be. Ez első ránézésre "baj", hiszen egyszer már kizártuk. Valójában mégse az, mivel közös jellemzőjük ezeknek a legkülső vágányoknak, hogy nem fővágányok (ami nem tévesztendő össze az átmenő fővágány fogalmával), azaz ide vonatot nem fogadunk, innen vonatot nem indítunk, csak tolatási mozgásra használjuk (mellékvágány). Szerencsére a magyar vasút ebben a témában igyekezett következetes lenni, bár a mostani állomás-átépítéseknél egyre kevésbé szempont (mivel a darabáru-forgalom és az állomási rakodás mint olyan, gyakorlatilag megszűnt), hogy a legszélső vágány ilyen legyen.

Elvben a nagyvasuton sincs tulzottan szabályozva az ivek/kitérök nagysága, legfeljebb az adott geometriához megfelelö pályasebességet adják meg. Miért ne lehetne ugyanezt megtenni a modulon is?

A legutóbbi tervemben (Dobruška, Csehország) alapból 20 km/h sebességkorlátozás van érvényben az állomás területén, úgyhogy ez el is van intézve

Kitenni a "Lassújel" táblát és egy ellenállással szakaszolni egy adott vágányhosszt?

Digiben?

Abban van a vitamin.

Analógban.

Dávid kérdése arra vonatkozott, hogy digiben ellenállással szakaszolni a pályát?

Egyébként pont az ilyen "egymás mellett elbeszélés" miatt nagyon szívesen tartanék akár én is, de szerintem sokan mások is olyan bemutatót, ahol testközelből végig lehet kísérni egy vonat útját.
A modulokon digitális üzem zajlik, de ne úgy tessen elképzelni, hogy totál automatika minden. Nem. A kézben tartott vezérlővel a pályaviszonyok és jelzésképek figyelembe vételével zajlik a mozdonyvezetés. Tehát ha a modul tulajdonosa teleaggatja 20-as lassújelekkel a pályát, akkor a mv letekeri a szabályzót, azaz lelassítja a vonatát. Nem kell ide semmi elektronika, csak figyelem.

Lenz ABC...
Igaz nem ellenállás, hanem diódák, de van "lassújel" üzemmódja is...

De könyörgöm, mi a fenének?

Az ember ott megy a mozdonya mellett végig a modulpálya oldalában és ha meglát egy vöröset, vagy akármilyen lassújelet, akkor lejjebb tekeri, vagy teljesen letekeri a Fred menetszabályzóját.
Egy ember, csak egy mozdonyra figyel, tehát nem kell a külső beavatkozás.
Na persze, ha valósághű vonatbefolyásolás is bekerül a modulüzembe, akkor lehet ilyesmiről szó.

Csak, ha menet közben elalszik...

ETCS-t a terepasztalokra!

Vagy megszólítják, és elkezd magyarázni, már nem is biztos, hogy észreveszi a táblát
Tényleg, ha már modul. Van valami hír az asztalostól?

Erről az elrendezésről beszéltem, itt elvileg mindent meg lehetne csinálni.

A lényeg, hogy a két oldalt lehet 1-1 vágányon pakolni a modelleket (fel / le), onnantól csak előre kell menni, és előbb vagy utóbb, de mehet kifelé. Ugyanez visszafele is igaz.

A programozó résszel átellenben lenne az "állomásfőnök", így egyik műveletet sem zavarná.

Méretben elméletileg 500 x 120 cm, talán a legjobb megoldás mivel "végállomás", hogy a modulfej két oldala háromszög alakban kiszélesedik a szükséges méretre.

Megkérném, hogy a modulszakosztály értékelje, hogy egyáltalán van-e létjogosultsága. EW2. R31, R32, és R22 van benne, de az csak a középső tároló csúcsainál.

Nagy terepet nem terveznék rá inkább csak bezöldíteném, mert ugye ez "üzemi terület" és a funkciónak szeretném alárendelni.

A szabadon maradt nagyobb területeken, esetleg a szponzoraink plakettjét tehetnénk ki. (Már ha vannak. )

Mellékeltem a SCARM fájlt is.

Még csak koncepció, terv formájában létezik.

Az új asztalostól elvileg holnap már kapok válaszokat. Most beszéltem vele.

Ami mellette és ellene szól az szerintem 50-50% tehát kb pénzfeldobással kell eldönteni.

Egyrészt érdekes megoldás emiatt érdemes megcsinálni kihívásból. Ilyet még nem láttam.

pont ez szól ellene is, feleslegesen nagy méretű a tárolási kapacitásához képest
a felrakás általában nem üzem közben van így nem kell rá külön vágány,
Programozás se nagyon van üzem közben ha mégis arra elég egy szál sín egy asztalon egy külön programozó központtal (nem az üzemit használják)

Túl sok benne a váltó így a megvalósítási költsége is magas.

Megcsinálhatod a kis sugarakkal, de akkor nagy valószínűséggel csak itthon lesz használva és sok vágánya ki lesz zárva bizonyos járművek elől. Sőt, ott a hátsó fordító ív...

Jó lenne feladni a jó magyar szokást, mely szerint a szabványok, előírások azért vannak, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket....

A modulozásnál előnybe részesítik a frizírozott járműveket. Ezeknél pedig a szűk íveket kizárja sokszor a felrakott sok ez+az. Most még okés, hogy gyári járműveket rakunk fel és élvezzük, hogy szaladnak.

Másrészt szerintem túlbonyolítod a pályát. Egy 4-5-szörös időgyorsításnál egy tárolónál nincs idő arra, hogy a szerelvényösszeállítást tolatgatással oldd meg...

Mielőtt ilyen nagy fába vágnád a fejszéd, gyere el egy nagyobb modultalira (németekhez, lengyelekhez, csehekhez) és nézz körül! Hidd el, megéri...

@ Kombi kollega

angol váltónak marad a saját építés (vagy a TT-filigran).
Az EW3 már gyakorlatilag megközelíti az egykori magyar "i" rendszerű vágányoknál alkalmazott kitérőt. és annak 12 fokos a szöge.
Az meg egy régi hiányosság, hogy ehhez nem készült gyári angolváltó, 12 fokos szöggel.


(Egybként Siófokon 1905-1989 között a budapest felőli váltókörzetben az átmenő fővágányon (4. vágány) volt egy angolváltó... )

De jó, hogy megjöttél , két napja az ívekről, váltókról meg a hurokról érdeklődöm. .

Persze szokás szerint volt helyette minden, az ABC féktől kezdve az analóg vezérlésig . Ahogy Gábor írta jól elbeszéltünk egymás mellett.

De nem gond mert még alakítok rajta. Egyenlőre külföldre nem tervezem a menetelt, de ha igen, akkor majd arra egy nyílt vonali modult viszek.

De egyébként már én magam is látom, hogy hol lehetne egyszerűsíteni rajta. Nemsokára jön a REV.2.0.

Azért a közel 40-es sugár már nem az kicsi.

U.i.: Csütörtökön viszem a Donner vázakat.

Nekem tetszik. Grandiózus, igazi kihívás és elegáns.
De ahogy a többiek is írták, teljesen felesleges. Ezt az energiát és pénzt inkább egy jól játszható átmenő állomásba és annak csatolt részeibe érdemes fektetni. Vagy pedig valami nagyon izgalmas nyiltvonali részbe, mondjuk viadukttal, hegyekkel, alagúttal, vízeséssel, stb.
Ok, én értem, hogy miért gondolkodsz ilyenben. Elektronikailag és járműszervezésileg mindenképp izgalmas lenne.

Műszaki ember vagyok, nem képzőművész

Látom... 1,5 napig nem nézek be, aztán utána órákat töltök olvasással... De jól van így...

Donner váz: Számítok a tiedre is...

Nézem Hintertupfingent, de nem látom az EW1-et...
egy idei kép Königsmoosból...

Akkor ilyet tervezek, csak azt sajnálom, hogy a szerelvény nem tud körbeszaladni. Mondjuk az ilyen rendszerben az nem tetszik, hogy a középső rész ***** rossz megpakolni modellekkel, mert véletlenül a többit ledöntheted.

Ha gondolod megpiszkálom a tervet, hogy kicsit jobban közelítsen az igazi vasúthoz a vágányzat!
(de ezt nem sértő szándékkal írtam )
Engem az bosszant, hogy nincs nálunk 2 vágányos modul márpedig a viadukt amelyen munkálkodom 2 vágányos!

Sziasztok!

Nem tudom, hogy modulokra ajánlott e az angolváltó telepítése, de a valóságban biztosan megtalálhatók. A nyugati pályaudvar előtt az állatkerti papagájház mögött 5-6 vágányt is ezzel kötöttek össze, melyből 2-2 a ceglédi és a szobi fővonal vágánya. Rp-Újpest kijáratánál is van az 5. vágánynál, igaz viszont, hogy ez a veresi mellékvonal vágányán van. A felhasználásuk szerintem inkább a modellezendő korszak függvénye. Ep6 esetében biztos, hogy már az EW2 inkább a használatos, mivel a 140-160-ra átépített pályák váltókörzeteit "nagysebességü" váltókkal építik ki (100-as vonal felújított állomásai, Tárnok, stb.). Az egy másik kérdés, hogy a vidámpark mögötti nemrég átépített vágány végén miért hagyták meg az angolváltót.
És mivel nem vagyok sem MÁV, sem modulos szakember, az is lehet, hogy tévedek

Ne zavarjon!
Itt mindenki (azt hiszi, hogy) ért hozzá!

Szia!

Piszkáld persze, azért is tettem fel a forrásfájlt. Kíváncsi vagyok mit lehet(ne) belőle kihozni, hogy hasznos is legyen, meg szabványos is

Itt említi. Bár lehet, hogy azóta átépítették

A "Ceglédi jobb" vágány átépítésében vastagon érintett vagyok és azért maradt meg az angol, mert egyfelől angolt 100 km/h sebességig lehet alkalmazni (és az elérendő cél itt csak 80 volt), másrészt a biztbert is jelentősen át kellene alakítani hozzá, ami már túl költséges lenne főleg úgy, hogy 6-8 éven belül a teljes Nyugati pályaudvart át szeretnék építeni. Egyébként nagysugarúnak akkor már inkább az EW3 kitérőt tekinteném, ha nem baj ;)

Szia!

Én is arra gondoltam, hogy a biztbert nem akarták egyenlőre távolabbra telepíteni. Így még egyszerűbben is átlátható a körzet a toronyból. A 100-as tempó egyenlőre amúgy sincs veszélyben, az egész körzet meg van lassújelezve, legalábbis ami a veresi vonatokat érintő 4 vágányt illeti.
Ep6-hoz tehát ajánljuk az EW3 kitérőket, vagy bármilyen, kisebb szögű, Váltógyártó által készített és a valódinak megfelelő, felvágható váltókat

Most kicsit fáradt vagyok ezért csak ez jött ki!
Egyrészt a vonatfordítás is megoldható másrészt elágazás is lehet a delta (lásd Dorog-Esztergom) a váltókörzeten természetesen lehet változtatni!
A delta felső szárába bárki belerakhatja a modulját és nem muszáj egyenesnek sem lennie.
A gond szerintem a 2 vágányos végén van mert mindenki (úgy tudom) csak 1 vágányos vonalat készít(ett)!

Az egyvágányost is simán fel lehet csavarozni a 2 vágányosra...

Annyi bonyolítja meg, hogy kell egy delta kapcsolás is...

Annyi helyet érdemes hagyni két vágány között, hogy oda szükség esetén még egy kocsit is be lehessen tenni...

Külföldi talit meg lehet modul nélkül is megnézni Kellenek mozdonyvezetők is...

Ott szerintem megugrik majd a vonat!

Nem probléma két vágány-egy vágány átmenet. Van erre Y modulunk, ami betehető egy ilyen és az egyvágányos fővonal közé.

Sziasztok!

Feltöltöttem néhány képet a fotótárba a karácsonyra kapott vitrin "benépesítéséről". Nem sikerült akkorát készíteni, hogy minden beleférjen

De ha azt éppen máshol használnánk, akkor van ütközőbak is...

Egy jó kis fordító: