Én csak ugy magamban kuncogok, hogy a mai világban mindjárt mindenkinek valamilyen IC meg egy halom egyébb alkatrész jut eszébe amikor PWM kerül szoba, amikor sok évvel a ( komolyabb) ICk elött is csináltunk igen jol müködö filléres PWM modulátorokat 2 tranzisztorbol 4 ellenállásból 2 kondibol meg egy potibol. Kb. Igy:

Astabil

Ha az R2 meg az R3 lábát nem a +6V-ra kötöd, hanem egy poti 2 végére a csuszkát meg a +6V-re egyböl egy PWM-t kapsz, többnyire müködik kb. 3 V-tol. A kimenet (3. tranzisztor egy ellenálloval a lap alján) már a motort vezérelheti. Stabilizátor sem kell, nyák meg duplán nem akár egy "kakukkfészek" technologiával is müködik.

Minden számitgatás ott van az oldalon.

Igen ismertem én is az astabil multivibrátort!
Anno szirénát és fénysorompó villogtatót csináltam belőle a 80-as évek végén...még lelkes kis iskolás amatőrként.

De olyan univerzális az az 555-ös!

Nekem meg nagyon sokáig ilyen PWM-s vezérlésem volt, mert mellette ( a lomhán felfuto élek miatt) még tévézni is lehetett. Emiatt az elsö 555-l épitett PWM-s vezérlést otthonrol számüzni kellett (még a szomszédban is zavart), igy az a klubban végezte. Késöbb elkezdtem a TAT IV elven müködö szabályzokat épitgetni, amik egészen más elven ( de joval bonyolultabb) müködnek és kompatibilisek a digitális mozdonyokkal is.

A kapcsolás megjelent:

Hagen Jakubaschk: Modellbahn-Elektronik
transpress VEB verlag für Verkehrswesen, Berlin 1980

Nekem akkor még vlt egy FZ1-esem, amivel a szükséges feladatokat el tudtam végezni. Mire szükséges lehetett volna egy komolyabb vezérlő áramkör, addigra az asztal lepihent a padlás egy zárt részén...szép hosszú álom volt!

Szia Fordítókorongos, csatoltam a NYÁK tervet (Sprint Layout-ban) és egy fényképet a legutóbbi szériából. A hűtőborda egy régi PC-tápból való, az LM317 és a BUZ11 alá szigetelő alátétet kell tenni. Több fajta trimpotival (ami a működési tápfeszt beállítja) megépítettem, stabilan működik.
Csak megjegyezném, hogy mint PWM-t többfélét is kipróbáltam: csak tranyóst, LM339 el készült sőt LM084-el is készítettem, sőt az első verzió az 555-el az még tranyós volt.
Sok sikert az utánépítéshez.

Igy van ( igaz, hogy majdnem egy évtizeddel késöbb ) , meg nekem nincsenek ilyen könyveim beszkennelve.

Szia Miklós!
Köszönöm a nyáktervet.
Már csak nyáklapot kell szerezni,megvenni hozzá az alkatrészeket és összerakni.
Egyszerű,nem nagy szám összeállítani,és nem kell hozzáértőnek lenni hozzá,ráadásul szerintem olcsón megépíthető.
Flocsy modellezőtársunkat szerettem volna kicsit bátorítani,hogy ne ijedjen meg tőle, nyugodtan vágjon bele a dologba.
Már többféle tápegységet csináltam,de pont ilyet,még nem.
Igazából nincs is rá szükségem,de kíváncsi vagyok rá.
És ha nem jönne össze elsőre,vagy elakadok vele,akkor itt biztos segítséget kapok hozzá.

Zsolesz:
Nincs miért bocsánatot kérni.
Köszönöm a segítséget.
Igen,én digitális pályán futtatom a mozdonyaimat.
Viszont,ha egy új mozdony érkezik a fűtőházba,és nincs még hozzá dekóderem ,valahogy akkor is szeretném egyből megjáratni,megfigyelni futását.(mindig így van!)
Ehhez viszont már szükségem van egy analóg menetszabályzóra.
Ennyi!

Miklósnak külön gratulálok a remek cikkeihez!
(Lehet belőlük mesterfogásokat ellesni bőven)
Köszönjük!

Jó modellezést,elektronika építést!

OK!

Egyébként az a szervovezérlő egy programcserével ezt is tudja, csak a meghajtó fokozatot kell hozzápattintani!

Szia Miklós!
A nyáklaprajzod az alkatrészek felői oldalt ábrázolja,vagy
az elkészítendő rézfóliás oldalt?(Nehogy szívás legyen a vége)
üdv.:korongos

Alkatrészes oldala.
A Grace-ből Rájöttem.

Köszönöm a bátorítást! Na egy kicsit más irányba keresgéltem.

Megtaláltam a pár éve vett, de bontatlan Arduino Decimilámat, a neten meg találtam ezt a kitet. A kérdés csak az, hogy ez egyáltalán jó-e a Decimil-hoz? Gondolom az egyetlen ami kérdéses az az LCD.

Ezzel a kittel össze lehet állítani PWM-et, és van benne jópár az itt beküldött kapcsolási rajzhoz is. A többihez majd keresnem kell egy elektronikai boltot itt (vagy az is ebay lesz) Plusz tudok játszani a többi projekttel is, csak tanulok belőle valami érdekeset!

Viszont ha nem jó hozzá, akkor van ugyanez a kit Nano vagy Uno R3 vagy Mega 2560 klónnal. Ezek közül melyiket érdemes venni?

Na és hogy ne legyen teljesen off:
Én arra gondoltam, hogy a Mega jó lehet majdani terepasztalvezérléshez mert sok kimenete van, viszont az is igaz, hogy még a Decimilával vagy a Nanoval is bőven elleszek egy darabig.

Egy kicsit szerintem ez tul jo még hozzád. Modellvasuti PWM-hez meg egyáltalán nem jo, legfeljebb tanulásra. Kiváncsi vagyok, hogy kitalálod-e, hogy miért nem jo a modellvasuthoz.
A display normális igy amennyiben van 8 adatportod, akkor össze tudod kapcsolni bármelyik procival.
Szoval kezdj egyszerübb dolgokkal illetve áruld el nekünk mit programoztál eddig.
Én nemsokára egy bonyolultabb ingajáratvezérlést fogok épiteni AVR-rel.

Ja, szóval azt írtam ugyan, hogy elektronikában nem vagyok otthon, igaz EPROM-ot még nem programoztam, de programozó matematikus vagyok, úgyhogy ettől a felétől nem tartok

A túl jót hogy értetted? Hogy kezdőként ellenállások meg diódák helyett rögtön processzorral kezdeni? Van egszerübb kit is. De igaziból a 15 és a 30 $ között nem nagy a különbség, ahhoz képest hogy évek óta bontatlanul vár az Arduinó a dobozában, szinte mindegy melyiket veszem, ha ettől végre elkezdek vele játszadozni.

Hogy miért nem jó vasútmodellezéshez ez a PWM? Csak tippelni tudok, hogy ez AC motorhoz való, a vasúthoz meg DC kéne? Vagy nem elég az áram a kimenetén, mert USB-ről nem kap eleget? Vagy mert az én konkrét problémámat nem oldja meg: 3V alatti kimenet kéne. Vagy a PWM frekvenciája nem jó? Egy szóval passz

Szia, akkor jo majd besegithetsz a programba, ha majd nekifogok az ingajárathoz, de addig még meg kell csinálnom egy kameramozgato robotot. ( már a display megy ).

Eddig PWM-röl, meg egyszerü dolgokrol beszéltünk, ezért gondoltam, hogy az Arduino egy kicsit tul sokat tud ilyen egyszerü dolgokhoz/feladatokhoz. De persze megoldhatsz vele egy egész állomás vezérlését ( talán meg nemi relés jnterface is kellene).

Én konkrétan arra a PWM-re gondoltam, ami abban a csomagban van, ill. annak a kialakitására. Mint PWM tökéletes csak a modellmozdonyokhoz nem lesz jo.

Ahhoz a kis 3 V-s mozdonyhoz viszont jo lehet egy a többitöl galvanikusan leválasztott áramkörben ( sineken). Ezzel a PWM-l le tudsz menni 5 V közelébe, amit jo eséllyel elbir a motor, söt egyböl irányt is tud váltani.

Persze, szivesen segítek a programban. Amúgy éppen előkaptam az Arduinomat, de mivel nincs hozzá semmim, egyelőre most azzal játszom, hogy a 13-as kimenet melletti LED-et programozgatom: fade in, fade out... jó móka, és 5 percbe telt.

Mondom, az Arduino évek óta itt lapul, tehát már "kidobtam" rá a pénzt, már csak a breadboard meg a többi cucc kéne, arra pont jó egy kit.

Még mindig nem árultad el miért nem jó az arduino kit PWM-je modellvasuthoz. Amúgy az összes többi kitekben van relé is, valami nagy kék doboz 4 lábbal, meg szervó is, csak abban aminek a linkjét küldtem nincs, abban IC-k vannak.

Mert ha megnézed azt a kitet abban egy L292-s H -hid van. Annak a két kimenete - ahova a motort kell kötni - lebeg, azaz nem igen kötheted más potenciálhoz ( pl. a GND - hoz). Ennek a kapcsolásnak az elönye, hogy programozhatod az irányt is, nemcsak a sebességet ( pl. Egy modellautoba stb. optimális - erre is készült eredetileg) de a modellvasuthoz jobb az asszimetrikus kapcsolás, azaz kiment + GND. Ezt is meg lehet az ardunioval csinálni, meg az L292-s felével, de az irányváltást már nem. Ezért mondtam, hogy arra a kis 3V-s vasutra jo lesz, azt amugy sem lehet összeengedni a komoly 12V-s modellekkel.

Ismerem ezeket a kiteket, néha én is veszek, mert egyszerübb és olcsobb igy sok mindenhez hozzájutni. Nekem is majd szervovezérlés is fog kelleni, mert a váltokhoz ezuttal szervokat fogok használni. Tegnap vettem ismét 10 darabot.
Szoval sok okos dolog van azokban a kitekben meg én is igy tanulgatok ismét programozni ( 22 év szünet után).

Sziasztok, Bocsi majd el felejtettem, de emlékeztettetek rá.
A csatllt NYÁK terv a forrasztási oldal felől értendő, tehát a látott réz oldal!.
A furatok az IC-nek és R részére 0,8mm, a FEt és stabi , dióda valamint a biztosíték részére 1mm, a diódahíd már 1,2mm igényel.
Segítséget szívesen, ha NYák kell irjál. vasalásos technikával gyönyörűen megcsinálható.

Most kezdhetem elölről! (vagy NEM!)
Már megcsináltam a nyákot,a Grace híd eltérő lábkiosztása és az alkatrészek ábrázolása miatt gondoltam,hogy az alkatrészes oldal.
Most már látom,hogy a Grace mindkét oldalról beültethető helyesen,azt hittem,hogy nem.
Ha az 555-öst néztem volna, kiderült volna egyből,de akkor még nem volt meg,és arra nem gondoltam.
Na mindegy,már megszívtam.
Kézzel csináltam,sokáig tartott,lehet ,hogy beültetem nyák oldalról.(A vasalós módszer nálam nem játszik sajnos)
Egyébként az összes alkatrész megvolt 895Ft.-ból egy drága helyen.
Éppen időben szóltál,mert még nem volt beültetve.
Jó modellezést!

Végre leesett a tantusz ( már aki tudja mi volt az ). Grace nem Kelly kisasszony kedves neve, hanem annak a 4 félhülye diodának az elrendezése - csak az a baj, hogy azt Graetz-nek irják.

Ha nagyon óvatosan áthajlítod az IC lábait a másik oldalra akkor simán beültethető a fordítottan gyártott nyákba is! (Már én is jártam így!)

Bocs, de nem "Grace", hanem "Graetz" a diódahíd neve...

Szerk.: Upsz, csak most látom, hogy etwg fórumtárs is erről írt... Elnézést!

Innen nem messze van
egy cikk,
képekkel illusztrálva. Ha valaki NYÁK készítésre adja fejét, érdemes tán elolvasni.

Sziasztok!
Köszönöm a kijavítást.
Nem emlékeztem,hogy kell pontosan írni,ezért megkérdeztem a kollégámat, ő magabiztosan ezt mondta.
Csíkos:
Olvastam a cikkedet,jó leírás,de nagyon rá kell készülni,sok
minden kell hozzá.
Nekem,aki fél évente egy-két nyáklapot csinál,szerintem túlzás,és még körülményes is.
Ne érts félre tetszik a dolog,gyönyörű nyákot lehet vele csinálni,de nekem,túlzás.
Úgyhogy én,vagy festek-maratok,vagy fúróval belemarom a szigeteléseket.
Etwg:
Jó tipp az 555-ös átforgatása,de akkor a tranzisztoroknál
befelé fog esni a hűtőborda,ami nem a leg szerencsésebb.

Ha nem fogsz 1-2A- nál többet leadni, akkor felesleges a hütöborda. Egy PWM-en nem igen keletkezik tul veszteség amit el kell nyeletni.

Sziasztok!

Lenne egy kicsit amatőr kérdésem. A múltkor a Güzold Szergejembe azt a pici izzót kicseréltem egy 470ohmos ellenállásra. Kíváncsi voltam, hogy az FZ1 trafóval meghajtva mennyi áram megy át egy ekkora ellenálláson.Az Fz1 adatlapja szerint 16V/1.2A az egyenáramú szekunder rész kimenete. Multiméterrel mérve ez csak maximum 13,8 V terheletlenül.
Azt csináltam, hogy a DC kapocsra rákötöttem a 470 Ohmot és feltekertem nem maximumra. Multiméterrel mérve az áramerősséget, 7A körül felvillant az FZ1 piros lámpája. Mit tudok rosszul? Azt tudom, hogy nem szabad rövidre zárni egy táp kapcsait, de tulajdonképpen mekkora ellenállásnál mondhatjuk, hogy nincs rövidre zárva a táp? Merjem-e analóg módban használni így a mozdonyom dekóder nélkül?

Hát valamit nagyon rosszul csinálsz s még az Ohm törvényeivel sem vagy tisztában - (elemi iskola kb. 7.-8. osztály.)

Ohm ur azt a merész kijelentést tette, hogy R=U/I. ( és bebizonyosodott, hogy igaza volt).

Ebböl meg közvetlenül az következik, hogy I=U/R, ami a te esetedben

I= 13,8V/470 Ohm,


hacsak nem halott a számitogépem, akkor ez 0,029A, azaz 29 mA.

Hogy hogyan sikerült neked itt 7A-t mérni, söt müködésre kényszeriteni az FZ1 tuláramvédelmét, azt jobb nem is tudni.
De az biztos, hogy az FZ1-böl még ha akarsz, sem tudsz 2-3A-nál többet kicsikarni, és azt is csak néhány pillanatra.

Ugye azt is tudod, hogy feszültséget párhuzamosan, áramot sorosan kötött mérőeszközzel mérünk?

Igen tudom. Szerintem rossz a multimeterem. Nem tudok másra gondolni.

Ha párhuzamosan (azaz a multiméter két mérővezetékét közvetlenül a táp kimenetére) kötötted rá, akkor mostmár - valószínűleg - valóban rossz. Ez ugyanis a berendezés rövid útoni tönkremeneteléhez vezet. Ha szerencséd van, akkor egy biztosíték-cserével megúszod.

Igen ebben az esetben biztos!

Eredetileg az FZ1 váltó kimenete volt 16V-os és az egyenirányítottra 12V-ot kellett tudnia.
A 13,8V amit írtál ezért nem is olyan rossz közelítése ennek a feszültségnek.

Ha ez a feszültség jön ki a trafón nyugodtan ráteheted a mozdonyt, mert azon csak annyi áram fog átfolyni, amennyit felvesz...
A többi ewtg leírta, kicsit ironikusan, de tényszerűen!

Van benne egy 6,3A-es üvegbiztosíték, és nem olvadt ki. Már az meglepő, hogy egyáltalán van benne. Nem tudom, hogy érdemes-e egyáltalán vacakolni vele. Egy olcsó kínai multiméter. Használtan kaptam és a pittyegője már eleve rossz volt és elég viharvert. Próbálok beszerezni egy jobbat.

"Ha ez a feszültség jön ki a trafón nyugodtan ráteheted a mozdonyt, mert azon csak annyi áram fog átfolyni, amennyit felvesz..."

Köszönöm, ez érdekelt, megnyugtattál. Nem ironikus, inkább csak kioktató, és arro...

Ilyen esetben jobb késön elkezdeni a kioktatást, mint hetente egy ujabb müszert szerezni/venni.



De ezt te tudod.
( a vizet meg a szivattyu szokta felszivni.... . )

A multiméter alap árammérö bemenetét nem védi semmi (300mA-1A), a biztositék a nagyáramu (10-20A) bemeneten szokott csak lenni, de az sem védi tulzottan a müszert inkább a mérendö áramkört szakitja meg, mert különben a sönt felgyujtaná a müszert.

@etwg, nézegettem ezt az ingavonat vezérlőt pusztán ötletelés céljából, mert egyszer nekem is megfordult a fejemben, hogy kéne csinálni a hálószoba falára az ágy fölé ingajáratot, és a múltkor bele tetted a bolhát a fülembe... Most csupán szoftveres szemszögből, te tudod hogyan működik ez?

Én kb erre tudok tippelni: az AC 16V megy a jelző kimenetre. (Ilyet is szeretnél? Ha igen, az hogy működik? Megint nem elektronikailag értem, hanem logikailag, avagy vasutüzemileg) a piros-kék megy a sín középső, hosszú szakaszára, aztán kettő az a trafó bemenete. Na eddig kb megvan. De most jönne a lényeg, a két IN. Itt tényleg csak tippelni tudok, hogy a két végállomásnál van egy-egy a motorvonatnál hosszabb szakaszolt rész, és onnan valamilyen módon jön(/megy) a jel az IN- ekbe. Mivel 2*2 csatlakozás van, nyilván mindkét sínszál szakaszolva van, és gondolom azért nem csak az egyik, hogy ne csak hirtelen megállítani lehessen, hanem esetleg szépen lassan leállítani meg elindítani vissza? De nem világos minek ehhez 4 vezeték.

Én így próbálnám: a piros a "közös" azaz az a sínszál nincs szakaszolva. A kék igen, és ahogy belép IN1-re egy fémkerekes jármű, azt érzékeli a vezérlő, és lassító üzemmódban lép. Ilyenkor rögtön a kékkel megegyező áramot kapcsol a leszakaszolt végállomásra azaz IN1-re, és az előre beállított értékeknek megfelelően szépen lassan leállítja a vonatot (a ppiros-kék részen és a piros-IN1 részen is). Leállás után előre beállított ideig vár (opcionálisan hangosbemondózik majd megfordított polarítással szépen lassan felgyorsul a vonat: IN1-piros és kék-piros részen. Ahogy eléri IN2-t, ugyanez játszódik le, értelemszerűen fordítva. Elvileg a két állomáson mind a szakasz hossza, a lassulás üteme, a gyorsulás üteme, és a várakozás hossza is külön állítható lenne. Sőt akár még randomális összetevője is lehet hogy életszerübb legyen mennyit vár.

Te hogyan gondoltad?

Ezt az áramkört pontosan nem ismerem. Eddig a Conradtol többet megépitettem pl. Inga.
Az ingavonatnál a fö gond, hogy a mozdony ( jelado) a két állomáson a vonat más-más végén van.
A conradtol letöltheted a pontos leirást, nézd azt meg.
Ha elökészitett vonatot akarsz járatni - a vonat mindkét vége alkamas jeladonak ( preparált kerekek a vagonon ), akkor valamivel egyszerübb a dolog. A gyári cuccok többnyire vágott sinszakaszokkal dolgoznak ( azaz nincs semilyen más jelérzékelö).
Ha pl. optokapukkal dolgoznál akkor nincs ilyen gond, mert az mindig a vonat végét érzékeli.
Az adott áramkörben valoszinü az egyik szakasz inditja a lassulást a másik meg a pontos ( helyhez kötött ) megállást. Innen indul az idözités majd az irányváltás. Nem egészen tudom mire kell ehhez 3 rele, de ha megy akkor nincs baj.
Amugy ezek a conrad cuccok egész jok, egyet épitettem a bolt számára 5 évig volt a kirakatban, 2 havonta elfogyasztott egy mozdonyt , de amugy hibátlanul ment.

Elolvastam a leirást, hát elég ködös, azon kivül, hogy nem lassit (azaz amint eléri a kontaktust azonnal megáll), ami sajnos nagyon rossz tulajdonság ( fiatal gyerekként az elsö ilyen cuccom is ezt csinálta - egy darab 74121-l meg 2 tranyoval). Az eredménye 2 hulla mozdony lett törött fogaskerékkel.
Szoval igy ne!
Az ingajáratnál a végeken 2-2 szakasz legyen. Az elsö inditsa el a lassulást ( beállitható), majd pedig a végállást ( a lassulást ugy kell beállitani, hogy itt a vonat már csak éppen menjen). A második szakaszon a vonat mindenképpen azonnal megáll ( mint a te áramkörödben).
Már nem tudom melyik ilyen szerkezet, de valamelyik már öntanulo volt. Azaz érzékelte a vonat sebességét és a lassulást maga optimalizálta. Azaz mérte az idöt a két szakasz között és abbol állapitotta meg a lassulást.
A másik baj, hogy két áramforrást igényel 16V~ és 12V=. Ez felesleges, mert amugy is sziget vonal az inga, igy az áramkör maga is képes lenne ellátni a pályát vontato árammal.
( ami sokkal jobb)

Kb. Ez a folyamata az ilyen vezérlésnek:

1. A vonat a pálya közepéröl indul az egyik végpont felé
2. Eléri az állomás szélét és lassitani kezd
3. Eléri a peron végét, itt megáll, vörösre kapcsolja a jelzöt.
4. Vár egy ideig ( beállithatóan)
5. Letelik a várakozási idö átkapcsolja a pálya polaritását, esetleg szabadra állitja a jelzöt.
6. elindul és gyorsit a másik vég felé.

Innen ismétlödik az algoritmus. ( a két végállomás érzékelö és szakaszolo elemei azonosak (azaz nem kell duplázni, hiszen a pályán amugy is csak rgy vonat lehet.)
Elvben még vonatcserét is lehet csinálni ( én is erre készülök), igy az egyik vonat érkezése a másik bentállot indithatja ( ilyenkor váltokat is kezelni lehet).

Nem gondoltam erre, hogy mindkét oldalon 2 szakasz kell, de logikus, a biztonság kedvéért.

Amit viszont nem értettem az amit írtál, hogy nem kell duplázni a kétoldali elemeket. Arra gondolsz, hogy elég 1 áramkör, és szimmetrikusan mindkét vég lassító és megállító szakasza ugyanoda van bekötve? Ez is jó ötlet

Azt tudod, hogy Arduinon hogy kell a szoftver szempontjából elképzelni a jeleket? Űgy értem, hogy pl amikor a vonat elhalad egy bizonyos pont mellett (és itt gondolom mindegy, hogy szakaszolunk, vagy opto-szenzor vagy reed van) akkor az mi történne? Az egyik bemeneti porton magasra vált a jel? Analóg vagy digitális port kéne ehhez? Én mondjuk el fogok tudni boldogulni a program megírásával. És amikor kell, kiadja a program a következő jelek közül a megfelelőt. Szerinted ez kb jó:

1. lassítás: ezt valamilyen módon az Arduino végezné gondolom. Mivel látom, hogy lehet PWM jelet generálni vele, és azzal szép a lassítás, gondolom az lenne célszerű, ha magában a szoftverben lenne az hogy ritkítja a PWM jelet.

2. megállítás: lekapcsolja a kimeneti jelet

3. szükség esetén jelzők reléinek (esetleg ledeknél simán rákötve) állítása

4. várakozás: triviális

5. polaritás váltás (nem biztos, hogy analógban sok értelme van ide tenni, mondjuk digitálisban jól mutatna, hogy a vezető átért, felkapcsolta a fényszórót, de még nem indul

6. további várakozás - opcionálisan

5. indítás: PWM jel a kimenetre

7. gyorsítás

Jól gondolom, hogy bármilyen módon is érzékeljük majd hol haladt el a vonat, kelleni fog egy-két apró áramköri elem, ami a jelet az arduinó számára fogadhatóvá teszi, de nekem a program szempontjából (azon túl, hogy analóg vagy digitális jel lesz-e) ez közömbös?

Analogban aránylag egyszerü megoldani a feladatot, mert ha megfigyeled a sinekbe menö piros meg két vezetéket, azok irányváltáskor felcserélödnek, (relé).

Igy ez egyböl megoldja az érzékelési problémát is. Gyakorlatban még a relé elött a kék vezeték a közös (vagy GND, vagy minusz, ahogy tetszik), a piros meg a sebességet adja (ebbe kell adnod a PWM stb. jelet). Menet közben a elöre a jobb oldali sin a plusz. Azaz, ha a bal oldali sint szakitod meg a szakaszoknak, akkor elég figyelni, hogy a szakaszokban mikor keletkezik azonos potenciál. Amikor a kerék, vagy alváz átmegy a nyilt pályáról a szakaszra, akkor egy pillanatra a két potenciál azonos lesz. Ezt használjuk ki, s ilyenkor vagy relével vagy egyszerü diodával GND-ra huzzuk az elsö szakaszt, azaz kezdödhet a lassulás. Ugy is megcsinálhatod, ahogy a te leirásodban volt, hogy beiktatsz egy kb1 cm-es kapcsolo szakaszt, ami kapcsolja a lassitást. (ne felejtsd el utánna áthidalni ezt a rövid kapcsolosint.)
Az utolsó szakasz nem igényel extra figyelmet analog világban,oda csak egy forditott dioda kell, hogy elöre már ne menjen a vonat, meg egy kapcsolo kontaktus stb.
A pálya másik végén ugyanez lesz, ha megfordul a polaritás. Azaz a két ézékelö kontaktust nyugodtan össze is kötheted, valahogy igy:

------------------------------------------|-^------------|^------
a két sin a vágányban
-------v-|--------v-|---------------------------------------------

A két ^és v kontaktust (belsö kettöt meg a külsö kettöt) nyugodtan összekötheted, azaz mindössze 2 bemenet kell.
Ezek lehetnek sinkontaktusok vagy optoérzékelök.

Az arduinotól persze jó ezeket leválasztani legalább valamilyen tranzisztorral vagy még jobb optokoplerrel. Mindig a GND-hez viszonyitva kapcsolunk, azaz, a kontaktust felhuzzuk 4-10 kOhmos ellenállással a +5V-ra, és a kerék (mozdony) 0-ra huzza. Ez inditja a folyamatot.
Amikor megfordul a polaritás a kontaktusok elvesztik a szerepüket, mert a mellettük levö sinben nem GND potenciál lesz. (persze jo megcsinálni a védelmet is - dioda stb. mert a kerék most a vontato jel + oldalát fogja az érintkezöre juttatni) )
Szóval 2 bemenet kell, meg egy relés kimenet ami forditja a sinekben a potenciált.

DCC-ben maradhat a 2 érzékelö (végenként), de a többit már a SW-ben kell megcsinálnod. Ez már bonyolult dolog (ismerni kell a DCC kodját).

Sziasztok!
Szerintetek az LM555-ös IC helyett felhasználható egy
NE555-ös?
Ez ugyanolyan vagy nem?

Igen, használd nyugodtan.

Sziasztok!

Első terepasztalomat tervezgetem, digitálisan szeretném üzemeltetni, idővel számítógépről vezérelve. És az inga vonat vezérlése engem is érdekelne. Analógban azt értem, hogy 1 szerelvény elmegy A-ból B-be és utána visszajön. De én ettől kicsit (vagy nagyon) bonyolultabbat szeretnék készíteni. Mellékeltem egy rajzot is, hogyan képzelném el. Tehát az 1-es vágányról a vonat elmenne a 4-es vágányra, ha beért, akkor indulna a 3-as vágányról a vonat az 1-es vágányra, ha beért akkor a 2-es vágányról a vonat a 3-as vágányra, és így tovább. A kérdésem az lenne, hogy digitálisban, vagy analógban lenne érdemes megcsinálni (vagy melyikben lehet egyáltalán), mert azért túl bonyolultat nem szeretnék kezdő létemre. Válaszokat előre is köszönöm!

Ezt a verziót én anno analóg vezérléssel, BTTB relékkel csináltam meg. Na meg kell egy-két kapcsolóvágány.

Analogban nem különösebben bonyolult ( lásd az alábbi hsz-t).
Digitálisban megfelelö vezérlö kell meg a hozzátartozo környezet. Egyes jobb vezérlök ( tran, esu stb. ) tudnak ilyesmit, de nem probáltam, hogyan müködnek.

Köszönöm mindkettőtöknek. Közben rájöttem, hogy analógban valószínűleg működne a dolog. Digitálisban megpróbálok még utánaolvasni a tran és esu leírásokban.

Az ESU ECOS2 komplett 8 vonatos ingavezérlőt tartalmaz, ami programozható! De ez a vezérlő nem éppen olcsó Mo.-on!

Igen erről az előbb olvastam a neten, hát van ára, de tud is sok mindent. Csíkos műhelyben is vannak jó dolgok, és elég elérhető áron. Szerintem előbb megtervezem a terepasztalt, és hogy milyen forgalmat is szeretnék pontosan, aztán körülnézek a piacon, miből lehet megvalósítani. Mivel H0-ban gondolkodom túl nagy úgysem lesz. Ingavonatnak meg a 3 db pont elég, nem kell a 8 db (max. a távoli jövőben).

Nem kell a 8, ez a felső határ. És ha a többi funkciót nem használod, akkor nem is jó beszerzés...
Istvánnal nyugodtan beszélgethetsz, elfoglalt, de még olyan nem volt, hogy kérdést válasz nélkül hagyott volna.
A méretarány jelen esetben nem számít, mert az inkább a méret és járműpark szempontjából érdekes.
A vezérlés az univerzális.

Az ECOS2 akkor tud nagyot támogatni, ha esetleg még többféle dekódered is van, nem csak DCC. De belepakoltak mindent az ulmiak, ami a digivasúthoz kellhet.