De ha profi és olcso , bikaerös váltoállitot akarsz, akkor ezt nézd meg: csak ajánlani tudom:

Polip

Akkor normál szervomotort kell alá tenni, nem mikroszervot!

Vagy marad a mikroszervó és csinálsz hozzá egy kis áttételt,mint én ... és meg háromszorozódik az ereje!!!

Ez pontosan így van, az elektronikán nem múlik.

Még a legkisebb szervo is képes kitépni a sint a müanyag talpfábol, igy jobb ha vigyáztok, ha szervokat szereltek.

Köss párhuzamosan egy 10k-s ellenállást és egy 10uF kondenzátort a fesz.mérő kapcsaira és egy diódán keresztül kösd rá az FZ1-re. Kb. a csúcsértéket fogja mutatni nem a nyomatékkal arányos átlag fesz.-t.
Ha nem lcd-s, hanem ledes a kijező, a 10k elhagyható. Elko, dióda polaritásokkal vigyázni!

Szia!
Először is köszönöm!
A diódás részt nem igazán értem, bocs ehhez noob vagyok
A többit így gondoltad volna megvalósítani?

Igy gondoltam:

„Váltók, vágányzat készítése házilag / (#32691) sany hozzászólása” –hoz

1.Zárd rövidre a kondenzátorokat és nézd meg, hogy egyáltalán elég-e a 16VDC?
Ne nyomd a K11-t egy másodpercnél tovább!
Ha nem vált, emeld a bemenő fesz.-t addig, amíg biztosan működik!

2.Szüntesd meg a rövidzárat, ha most sem működik, emeld a kapac. értékét!

Sziasztok!
Szeretnék készíteni egy váltóvédő kapcsolást. Találtam is egyet ezen a weboldalon az internetet böngészve. Arra gondoltam, hogy a második képen talált kapcsolást kicsit átalakítom. Az áramkör működéséből adódóan a relés meghajtást elhagynám és egy váltókapcsolót építenék be helyette. És magát váltást egy nyomógombbal valósítanám meg. A kondenzátorokkal a váltó tekercsét védeném. El is készítettem egy próbaáramkört. Ami megfelelően működik is egy sima elektromágnessel, de ha magára a működtetendő váltóra kapcsolom rá akkor már nem váltja át a váltót. Gondolom, nem elég az áram a meghúzásához. A váltó tekercsének ellenállása 35,3 Ω. A kérdésem az lenne , hogyan kellene megváltoztatni az áramkör paramétereit?
Remélem tudna valaki segíteni.

Szia!
Először is elnézést szeretnék kérni a kavarodásért.
A váltó működik DC 16V -ról, rendesen meghúz és átvált. Rendben megpróbálom kikísérletezni a megfelelő kapacitást.

Nem tudom, hogy ennél egyszerűbben meg lehetne-e oldani?
Még arra gondoltam, hogy csak egy kondenzátort kötök sorba a váltó tekercsei elé.

De még mennyire.
Szerzel egy autoizzot 3-5W/12V. Ezt az izzot egy diodán át a 16V~ kötöd. Az izzo után a 16V~ másik polusa és az izzo szabad végére köss egy >2200uF-tol nagyobb kondit ( =>25V, plusz az izzora menjen). Ez lesz a váltoállito energia- forrásod. Innen bármilyen billentyüs kapcsoloval vagy nyomogombbal oda kapcsolhatod az áramot ahova akarod ( váltok tekercseire), amik vagy átállnak, vagy állva maradnak. Az utobbi esetben az izzo világitani fog. Ha minden müködik akkor az izzo nem világit hiszen csak tölti a kondenzátort. Ha a tekercs megakad, akkor az izzo felizzik és mintegy 0,3-0,5A- re határolja be a tekercs áramát, amit az percekig elvisel, te meg látod, hogy baj van.

Így gondoltad?

Igen,
Lehet, hogy erösebb dioda kell majd, mert a kondi amikor üres jo sok áramot is fogyaszthat.

Szia!
Most tudtam elkészíteni az áramkört. Működik
Már 5,6V-tól szépen mér. Köszönöm szépen a segítséget!

Köszönöm a segítséget!
Akkor,majd egy számítógép tápegységből bontok ki diódát.

Még esetleg annyit, ha egy LED-et és egy 10 Ohm / 5W -os ellenállást kötnék sorosan az izzó helyett, az is működhet?

Nem, mert az izzonak azt a tulajdonságát használjuk ki, hogy amikor hideg az izzoszál igen kicsi az ellenállása, azaz gyorsan feltöltödik a kondi, de ha leterheled és felizzik, akkor meg nagyon megnö az ellenállása és igy megvédi a tekercset a kiégéstöl.
Azaz ez a kapcsolás kizárolag izzoval müködik, illetve ha tudod hogyan, akkor helyettesiteni lehetne egy teljesitmény tranzisztorral meg néhány alkatrésszel. De annak is ugy kell müködnie mint az izzonak.
Miután még elég járatlan vagy az elektronikában, javaslom maradj a primitiv izzonál. Olcsok és pontosan azt teszik amire szükségünk van.
Söt ha szerencséd van sok auto hátso izzoja bilux ( két szálas), a parkolo fény szokott 5W lenni a fék meg 21W. Sok olyan kiégett izzo van aminek az 5W-s része müködik, igy ilyet ingyen is kapsz.

Értem.
Azért azt nem mondhatnám, hogy járatlan vagyok az elektronikában. Csak ezekhez a váltókhoz nem nagyon értek, illetve azt nem tudom mit viselnek el és mit nem.
De azért ha lehet én megpróbálnám a teljesítmény tranzisztoros megoldást, ha nem sikerülne, akkor mindenféleképpen az általad javasolt izzós változatot valósítom meg.
Ne vedd kötekedésnek, de ha nem gond megosztanád a teljesítmény tranzisztoros változatot is?

Kedves Hozzáértők!

Régi Bttb relék kiváltására tennék egy kísérletet, ebben szeretném segítségüket kérni.

12V-os DC relékkel gondoltam megvalósítani. Valahol olvastam rá egy kapcsolási megoldást, amit nem találtam meg újra, ezért emlékezetből összerajzoltam. Az az érzésem, hogy ez nagyjából működne (bár azt például nem tudom, hegy ezeknek a miniatűr reléknek kell-e kondenzátor; illetve úgy emlékszem, hogy az eredeti kapcsolásban ellenállás helyett izzó volt, aminek ebben a helyzetben nem tudom, hogy mi az előnye) , de hátha valakinek van jobb ötlete...

(Az öntartó megoldás azért tetszik, mert visszaáll alaphelyzetbe a rendszer kikapcsoláskor. Arról nem beszélve, hogy a bistabil relék drágábbak...)

Köszönettel:

Juhász Kristóf

Szia,

mindig az árak döntik el mi a drága.
Egy BTTB/Tillig relé még ma is majd 3500Ft, egy Csíkos relé 2000Ft, ha meg barkácsolni akarsz, akkor még kevesebb.

Ezt a részét ne spórold meg! Az legyen bistabil!
Üdv.
Zs.

Még valami a "spóroláshoz".
Ha az öntartó kapcsoláshoz folyamodsz, hogy megspórold a bistabil relék magasabb árát, akkor azt kell(ene) figyelembe venni, hogy meghúzott állapotban a relén folyamatos áram folyik a behúzó tekercsen! Könnyen el lehet veszíteni a reléken megspórolt pénzt, egy böszme nagy trafón, vagy tápegységen*.
Egyébként, létezik egy olyan bistabil relé, aminek az ára nagyon alacsony.
A Schrack gyártja, a tipusa PEO14C12. Előnye, hogy olcsó. Van hátránya is: egyetlen morze érintkező párja van csak, és az átbillenése polaritáshoz kötött. Vagyis, ha pozitív feszt kap, akkor "oda" billen, ha negatívot, akkor meg "ide". Egyébként, ha átbillent, akkor már nem vesz fel áramot, mert belül véglekapcsolós, tehát egye impulzus is elég neki.

*: A régi BTTB relé áramfelvétel amúgyis elég nagy volt, mert az gyakorlatilag egy régi Zeuke váltóhajtómű módosítása. Meghúzáskor kb. 1A-t is képes "felzabálni". A CSM115-ben lévő relé az ehhez képest "mozrsákkal" beéri. Ha egy sima relét öntartóvá teszünk, akkor számoln kell az árammal folyamatosan, ezért írtam, hogy ehhez nagyobb tápegység (trafó) kell, mert meghúzáskor nem elég egy impulzus, hanem tartósan áramot kell folyatni a relé tekercsén. Ez tipusfüggő, hogy mennyi, de egy adott pálya áramellátásának szüksége akár a duplájára is nőhet, ha nam vigyáz az ember.

Köszönöm a gyors válaszokat, javaslatokat!

A "spórolásnál" nem a Csíkos-féle relére gondoltam (sajnálom, de azt csak most láttam...) hanem úgy általában a beszerezhető bistabil relék és egyszerű relék közötti árkülönbségre. Azt nem tudtam, hogy "lapra szerelve" is készítenek ilyet, eddig csak a horror áron kapható Roco meg Viesmann reléket láttam

A javaslatokon elgondolkodok, valóban szempont az áramfelvétel is...

Köszönöm szépen!

Üdv!
A relé drága. Ez van, mert relé. A monostabil is...

Bistabil, amit Csíkos Mestter is írt, vagy amit gyárt is, vagy pl. ez itt:
Bővebben: Link

Ez ezer pénz, és pontosan azt tudja - majdnem - amint a régi relék. Azért majdnem mert ebben nincs végálláskapcsoló. Azaz addig fogyaszt a tekercs amíg áram alatt van, és addig nem tudod a másik irányra váltani/állítani amíg az előző tekercsen nem szűnt meg az áramellátás. Előnye, hogy picike.

Még valami: ha ennyire "újhullámos" ötleted van, miért nem tranzisztor/komparátor/optocsatoló stb. megoldást keresel a relé kiváltására? Olcsóbb mint a relé, nem ég be nem fogyaszt sok áramot, és visszaáll alaphelyzetbe kikapcsolás után

(Lásd pl. az én opto ötleteimet itt a fórumon. Igaz nekem pont nem ez volt a célom, hogy relé mentes legyen a dolog, de a BD139 már elvisz egy mozdonyt is, így akár arról is irányítható a dolog)

Nem, mert ahhoz most nekem megint ki kellene agyalnom (majd az este elküldöm a fényképét), de ha járatos vagy az elektronikában, akkor nem lehet gond magadnak is kiagyalni egy ilyen áteresztö tranyos kapcsolást.
A feladat ismert.
(Hidd el izzo messzemenöen megfelel a feladatnak... )

Itt a képe - ez egy luxus kivitel kél LED-l, a piros a zárlatot a zöld a normalis üzemmodot jelzi ki. A kondi kicsi a régi váltokhoz több kell.

Köszönöm a képet.
Csatoltam egy áramkört, szerintem nem jó , de megpróbáltam átrajzolni ahogy én látom a képről.

Hát nem.
Leirtam a feladatot, te erösködtél, hogy járatos vagy az elektronikában.

Még egyszer összefoglalva.
1. Ha töltetlen a kondi akkor a tranzisztornak a max. árammal kell töltenie.
2. Ha lecsökken a kondi feszültsége és fennáll a terhelö áramkör, akkor csak egy meghatározhato áram folyhat ( 2-300mA), és ezt az állapotot ki kell jelezni - piros LED.
3. Ha megszünik a terhelés a tranzisztornak megint teljesen ki kell nyitnia.

Egyszerü feladat igy nyugodtan megoldhatod. Lényeg tehát az, hogy hogyan érzékeled a terhelés jelenlétét.
A kapcsolást az interneten is megtalálod.

Na jó csak egy kicsit vagyok jártas. Talán csak, úgy ha van egy kapcsolási rajz és arról megcsinálom az áramkört.

Hogy ne törd annyira a fejed, mert kár lenne érte. Itt van a legegyszerübb kivitel: ( most kerestem meg, mert tudtam mi lesz a válaszod )

CDU

Köszönöm. Közben találtam én is egyet.

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy szerintetek az új építésű TT-s asztalomhoz az Fz1-es trafó elég vagy inkább alapból építsek be egy számítógép tápegységet?

Az utóbbiból van elfekvőbe nekem 450W-os és 350W-os is.

Attol függ mire kell. A PC tápon általában csak 2 használhato feszültség van: +5V és +12V a többi gyenge vagy a másiktol függ.

Hát a terepasztal áram ellátására gondoltam.

A számítógép tápja tud 3,3V-ot, 5V-ot, 7V-ot és 12V-ot

Digitális lesz a rendszer majd.

És a PC tápon mivel szabályzod a menetirányt, meg a sebességet?
Amúgyis a jövő héten kész a DCC vezérlőd, és a mozdonyaid lassan digisek lesznek. A váltókat állítani meg elég az FZ1 is 16V-os kimenete is.

Gondolom lehet potmétert hozzá szerkeszteni és polaritást váltani.
Én arra voltam kíváncsi mert sok hozzá szólásban azt olvastam kevés a Fz1-es által leadott Watt mennyisége, hogy érdemes e ebben gondolkozni?

Off:
Akkor ezek szerint tűrhető állapotban vannak a mozdonyok?

Az FZ1, az 1,2A-t tud leadni maximum. Egy rosszabb állapotú TT modell az felvesz cirka 0,3A-t (de ekkor már alaposan melegszik is), így legkevesebb 4 mozdony mehet egyszerre a pályán egyetlen FZ1-ről. Elvileg. Gyakorlatilag analógban nem, és figyelni sem tudsz egszerre mind a négyre.

OFF
Igen. Szólok, ha komplett minden.
ON

Ha digitális lesz a pályád akkor ezek a feszültségek legfeljebb világitásra lesznek jok. Sajnos.

Egy teszt vágányra megtarthatod a frissen beérkező modelleket letesztelni, futtatni.
Ha digitálisan fogsz vasutazni inkább szerezz egy nagyobb toroid trafót, ezt ne használd.

Tisztelt Fórumozók!
Szeretnék szakmai segítséget kérni. A digitális pályát felosztottam 9 szakaszra és a "vezérlő asztalon" szeretném azt jelezni LED-ekkel, hogy az adott szakaszon van-e vonat.
A mozdonyokat és a váltókat (digitools dekóder) Multimaus irányítja.
Ehhez keresek kapcsolást. Addig már eljutottam, hogy a világítás nélküli kocsikra kell egy majd kis ellenállást beépíteni.

Üdv!
Úgy néz ki a szakik szabin vannak, így egy gyors gondolatébresztő ötlet:
Bővebben: Link
Ennek elég a diódás optocsatolós részéig megépítened a műsort. Az S88-as részt nem kell.
Az optocsatoló után kell a ledeket beszerkeszteni, hogy világítsanak.

Helyett!

Egyébként nekem ez a kapcsolás nem működött üzembiztosan, Andris barátomnak meg igen.
A különbség a bekötővezeték átmérőjében volt.


Az Uhlenbrock gyárt vezető lakkot, azzal csak pacsmagolni kell.

Bővebben: Link

Bővebben: Link

Ezt átalakítva: az opto helyett a led, a 330ohm helyett rövidzár,a 150pF elhagyva ,az 1k-val párhuzamosan 10-100n.

Addig „pacsmagold” ,hogy max. 10k legyen a tengely ellenállás.

Ha esetleg mégsem akarsz kínlódni, akkor:
tessék parancsolni!

Ez a 10k érték honnan származik?

A LENZ LB100 helyett meg egyszerűbb, és főként olcsóbb Csíkos visszajelzőjét megvenni!
ha nem akar barkácsolni és NYÁK-okat gyártatni

Az életböl........

Mi a fő különbség a funkciókat tekintve az LB100 és az LB101 között
(mindkettő - dupla, vágány foglaltságot jelez vissza). A kapcsolást (LB100) nézve ezt egyszerűen és olcsón megépíthető. A cél:32859 hsz.