majdnem mindenki ezeket használja. Egy biztos, hogy tisztességes táp kell hozzájuk, mert ezek eleve akkus üzemre vannak tervezve, nagyon kicsi belsö ellenállással. Sok mezei táp összerogyik, ha egyszerre fogod kapcsolgatni a sok motort.
8 szervora kb. 1,5-2A-t kell számolni (igaz csak nagyon rövid ideig). Ha kiveszed belölük az elektronikát, akkor ilyen gondod nem igen lesz, hiszen legfeljebb a motor nem fog ugy forogni, ahogy kellene. A diodákkal nem leszel gondban, azok ennyi áramot kibirnak arra a rövid idöre. Mindenképpen puffereld fel a táp kimenetét (5-10000uF), mert akkor a kondi is elhajtja öket, és iktasd ki a gyors rövidzárvédelmet, mert az tud huncutságokat csinálni, ha egyszerre kapcsolsz egy sereg motort.
Mivel vezérled a H hidakat?

Mint a kérdés feltevőjének a te kompetenciád, hogy esetleg megkérd a T. Moderátor, hogy ezt a szálat rakja át a "Terepasztal vezérlés és elektronika" topikba, mert kikapok "lakasi" kollégától,hogy nem a megfelelő helyen terjesztem a mételyt.

Az SG90 szervoban egy kb. 1:300-as áttétellel ellátott állandó mágneses egyenáramú motor és egy elektronika van. Az elektronika kívülről, egy másik áramkörről 20ms-ként kap egy impulzust, aminek a hossza 0,5 és 2,5 ms között változhat a két végállásnak megfelelően.
A szabályozás arra történik, hogy a beépített potencióméter, ami a kimenő tengellyel együtt forog, olyan jelet adjon vissza, hogy az elfordulás arányos legyen a beadott jel szélességével. Elvileg beállás után a szervo leáll és áram felvétele minimális lesz. A belső elektronika pwm módban fet-es híddal kapcsolja be a motort, minden 20ms-ben kb. 1-4ms-re a terheléstől függően és kb. 600mA csúcsáram folyik 5V tápfesz. esetén. Az átlagáram persze csak kb.80mA, de ha három szervo egyszerre kapcsol, egy 7805 leül.
Beépített kontroller digitális, így elvileg (valószínűség számítással meghatározható esetekben) is ide-oda mozoghat beálláskor, ezért ekkor a vezérlést el kell venni.
A szervo annyira erős, hogy nálam egy rosszul beállított elektronika miatt letépte magát.
A poti 180 fokos, de a tengelyére ragasztott kimenő fogaskeréken van egy felöntés és igazából egy fogja meg a végállásokban.
A motoron fém fogaskerék van - a többi műanyag- és végállásban ledarálta az első fogaskereket, mikor nem figyeltem oda.

Korábbi kérdéseidre.
Stepping motorral is meglehet csinálni, de összehasonlítva egy kb. ugyanolyan térfogatú szervoval mozgás közben nagyobb az áramfelvétele, vezérlés nélkül könyebben elmozdul,drága, viszont u.n. microstep módban finoman hajtható, pontos végállásokkal.
A potikkal csak óvatosan. A szervoban lévő motor kb 5 Ohmos, ha egy 1 kOhm-os Piher potival akarsz kísérletezni, érdemben kb. 10 Ohmra kell letekerni, hogy lásd a hatást, ekkor a 200mW-os potiknak ezen szakasza 2mW-tal terhelhető, pedig mondjuk 100mA -nél 100mW jut erre a szakaszra. 100 Ohmos cermet, de inkább huzal pot.méterrel próbálkozz.
A kezdeti súrlódást itt is le kell győzni, az ellenállással párhuzamos elko (bipoláris!) segít.
Szóval én kontrolleres vezérlést javasolnék, mert evvel a csúcs sínek is polarizálhatóak.

Vessetek a mókusok elé, amiért ilyen hosszú lett!

Senki elé sem vetlek! Sőt, köszönöm a kimerítő hozzászólást!

A helyzet nálam annyival bonyolultabb/egyszerűbb, hogy én eltávolítanám mindegyikből a teljes elektronikát, így csak a motor maradna. Megfelelő polaritás rövid idejű ráadásával forogna át az egyik ill. a másik végállás között.

Köszönöm a belinkelt olcsóbb beszerzési forrást! Rendelek előbb 2-őt magyarhonból, azokkal kísérletezem aztán ha beválik akkor jöhet a "mennyiségi" beszerzés.

Tisztelt moderátor! Amennyiben úgy érzi, hogy jelen téma inkább illik a Terepasztal vezérlés topic-ba, úgy kérem helyezze át az eszmecserét!

ETWG: köszi, akkor ezek szerint működhet a dolog. Mit értesz H-híd vezérlés alatt?

Te irtad, hogy valamilyen H hidbol akarod vezérelni a motorokat.

Ja így már értem...
L298-as IC-k és az egészet egy 7805 stab IC hajtja...

A teljes panelen van 12x2 db bemenet és ugyanennyi kimenet. A közös pozitívot amikor valamelyik bemenetre kapcsolom akkor a hozzá tartozó kimenet annak megfelelő polaritással adja ki a tápot. (és csak addig amíg jelet kap)
Ezekre a bemenetekre megy a diódás kapcsolás ami a vágányutaknak megfelelően adja rá a bemenetekre a tápot.
(annyit "spóroltam", hogy csak 12db ilyen H hidam van a panelon de összesen 15db váltót kell, hogy vezéreljen, tehát van ami párhuzamosan van kötve és egyszerre mozog)

Ezek biztosan kibirják még több motor párhuzamos kapcsolását is.
Ami be fog dögleni az a 7805-s lesz....... (föleg annak a tulterhelés védelme).
Én erre nem raknák stabilizált feszt, csak egy jo kemény trafot 5V-ra.
(lehet akár PC táp is, de arra köss egy nagy kondit, mert az is képes összerogyni a hirtelen áramigényre.)

A legbonyolultabb vágányút-variációnál 8db váltónak kellene egyszerre mozdulnia (vagy végállásban maradnia miközben áramot kap) Persze ez csak kb 1mp - bírni fog ennyit? Lesz még elég áram a szervo motorjainak hogy átváltsanak?

És ha a stab IC után teszek egy szép nagy kondit? Vagy akár párhuzamosan többet..? (ugyanis csak 12V-os tápom van sajna)

Rendeltem pár próbadarabot az említett szervo-ból. Ha megkapom kísérlet aztán meglátjuk...

A legnagyobb baj, sőt hiba, amit sokan elkövetnek, hogy a 78xx sorozatú stabilizátor IC-k kimenetére tesznek egy jókora elko-t. Na ezt nem szabad! Max. 1mikroFarad a lehetséges érték. Ugyanis, ha a kimenetét túlpuffereled, akkor meghülyíted az IC belső szabályzókörét, mert úgy lelassítod, belepusztul szegénykém. Úgy működik, hogy a kimenetén figyeli a feszültséget, ha eseik, akkor nyitja a belső áteresztő tranzisztorát, ha meg nő, akkor zárja, és ezzel szabályoz. Ha ráteszel egy puffert erre, akkor a puffert fogja "szabályozni", az esést későn észleli, a növekedést is. Lassan fog reagálni, hogy nyitni kéne, mert a pufferben tárolt feszt fogja látni, és a késett nyitás miatt előbb kénytelen lesz a puffert feltölteni, ha meg túltölti a puffert, akkor meg hiába fog zárni, a puffer miatt sokáig túlfesz lesz...
Tessék megnézni az adatlapját, az alldatasheet.com weblapon megtalálható!
Nem a szabályzó IC mögött kell pufferelni, hanem előtte...

A baja az, hogy 12V-ja van, mig a motorok csak 3-5 V-t igényelnek - ráadásul nagyon rövid idöre elég sok áramot ( habár ezt lehetne ellenállással csökkenteni, hiszen a szervok terhelése majdnem 0).
Ezt mezei stabi IC-vel nehéz lesz megoldani, sokkal egyszerübb lenne egy mezei áteresztö stabilizátorral, de védelem nélkül. Akár egy massziv tranzisztorral (100W darlington) meg egy 5V-s zénerrel, de még jobb lenne egy extra trafo ( akár egy erösebb, 1A-s csengötrafo is - abban benne van amugy is védelem).

Hali!

A HELIX-re még nem kaptam választ hogy elég az elején és a végén megtáplálni árammal vagy közbe is adjak neki áram ellátást?

2 és 1/4 fordulat lett két nyomtávval R353 és R396 sugárral.

Ez a modul nem tudom mennyire lenne alkalmas, esetleg ezekből van több áramot is tudó, igaz nagyobb méretben. A feszültséget elég nehéz pontosan beállítani rajta, mert elég pici a potenciométere.
A motorokhoz nem tudom mit szól.

Az attol is függ hány csatlakozásod van a helixen. Általában 1-2 m-ként kell betáp, de ez nagyon függhet a sinpapucsok minöségétöl és a sinek állapotától.

Nem kell tulbonyolitani a dolgot. Az ilyen meg ehhez hasonlo áramkörök nem ilyen primitiv feladatokra lettek kitalálva, mint a modellvasut váltomotorjai.
A trafot amugysem tudod meguszni, sok bontoban biztosan találsz régi csöves radiokbol fütötrafot ( rendszerint 6,3V - ideális erre) vagy csengötrafot (3-5-8V kimenettel) . Egy ilyen trafo + 1 dioda + elko és kész a táp. ( még 2 utas egyenirányitás sem kell - vagy ha luxust akarsz, akkor 2 dioda + 2 elko, az egyik a plusz 5V-t adja a másik meg a -5V-t. Igy még H hid sem kell.)


Átkukkanthatsz a HE oldalra, ott biztos felajánl neked valaki egy bontott fütötrafot.

Kijavítanám magamat mert utánanéztem...

A H-hidas panelomnál a 7805-ös stab ic csak az IC-k "digitális" részéhez kellett, a motorokat a bemenő (IC előtti) tápfesz kapcsolgatja, így független a motorok áramfelvétele a stab IC-től. Az egyetlen befolyásoló dolog a bemenő trafó, ami most 12V 2,5A. Ennek már elégnek kell lennie.
A kérdés továbbra is az, hogy vajh mekkora ellenállásokkal kísérletezzek a szervo motorok előtt, hogy ne tegyem tönkre...?

Ha biztosra akarsz menni, akkor minden sínt megtáplálsz.

Valószínű nem fog látszani a "csigautad", így a legegyszerűbb megoldás a forrasztás. Ha összeállt a pálya, akkor a találkozásoknál kívülről tudsz egyszerűen összeforrasztani. Így tökéletes kapcsolatod lesz, elég egy végén megtáplálni a rendszert.
Hátrány: hőtágulásnál érdekes dolgok jelentkezhetnek...

A másik megoldás hogy a papucsokon túl 1-1 cm-re egy-egy rövid vezetékkel forrasztással kötöd át a síneket. Így megmarad a dilatáció, és az áramvezetés is tökéletes lesz.

Ha a szervók H hídja külön tápról mehet, akkor arra 5V. A soros ellenállás eléggé bizonytalan, sok tényezős valami.Függ a motor terhelésétől, tápfeszültségtől, motortól. Ráadásul elég nagy méretű kell.
Ami kicsit stabilabb bár a motor áramfelvétel függvénye, hogy van e akkora teljesítményű: a (tápfeszültség-kívánt motorfeszültség) értékű zenerből kettő szembe fordítva sorba.

Ezt szerintem hagyjuk is ennyiben!

Ha ez egy fix megoldás lesz és végleges, takarásban, akkor forraszd össze az egészet! Én így tettem, ennél biztosabban semmi nem fogja vezetni az áramot!

És aztán lehet betáplálni egy-két ponton mondjuk.

Ha van egy labortápod (vagy FZ1 stb.) meg egy voltmétered akkor pillanatok kérdése az egész. Köss sorba a motorral egy kb. 500 Ohmos ellenállot. Kapcsolt a voltmétert a motorra és addig tekerd az FZ1-et, amik nam kapsz kb. 5 V feszültséget a motoron. Ha ez megvan meglátod, hol vagy az FZ1-el (milyen annak a kimeneti feszültsége, és eszerint változtasd az ellenállást. A cél az, hogy az FZ1 max kimenetén legyen kb. 5 V a motoron.

Köszi, ez hasznos tipp! Így fogok eljárni!

Khmm...
Ez azért a legalapvetőbb feszültségmérési eljárás egy feszültség osztó áramkörben.

50 ohmos huzal potenciométer, ha 12VDC-ről próbálkozol.
Észre fogod venni, hogy az indításhoz kisebb ellenállás kell, mint a folyamatos mozgáshoz,
ezért az ellenállást nem lehet annyira megnövelni, hogy a szervo lefogásakor fellépő áram olyan kicsi legyen, hogy leálljon a motor és ne próbálja eltörni vagy kiugrasztani az egyik fogaskereket illetve a motor 5 ohmos ellenállásán fellépő disszipáció ne elolvassza el a műanyag alkatrészek egyikét.
Le kell korlátozni azt az időt, amíg a motor feszültséget kap.
Mellékelve kapcs.rajz, kipróbálva, mivel három jövendő vill.mérnöknek tartok felvételi előkészítőt.

kapcs.rajz jav.(elko polarítás)

A hibás rajzot tartalmazó hozzászólás - a balesetveszély-elkerülés (elko robbanás) végett - eltávolítva. A hozzászólás szöveges részét ide áttettem.
Frankye

Mi ennek a kapcsolásnak a lényege? Mit tud?

(Azon kívül, hogy szervot vezérel és egy relét kapcsol. analód v. dcc? Meg lehet ICSP programozni...)

Kedves harciSün!

Nos nekem is ragad az az EGY szem conrad váltóállítóm a terepasztalon...

Töröm a fejem mit tudnék tenni. Tulajdonképpen nem ragad, nem akad, hanem mintha egy belső érintkezési baja lenne, mert nem vesz fel áramot sem.
Ha megigazgatom az érintkezőit, akkor egy-két napig jó, aztán megint stop...
Van használva napi szinten, de kicsit kevéssé gondozásmentes váltómotornak/tekercsnek jobban örülnék.
Ez a "szervós" dolog ami itt olvasható nekem már túl bonyolult.
Van erre a motor dologra is valami "váltóvédő" kapcsolás, hogy ne égjen le, akkor kiszedném belőle a végálláskapcsolást.... vagy mikrokapcsoló?

Minden egyenárammal müködö váltomotorhoz használhatod ezt a kacsolást:

Vedötáp

Sajnos amennyiben a Conrad motor gyári állapotban van ( 2 dioda a bemeneten, akkor ott 2 ilyen védö dolog kellene ( 1 a pozitiv feszre egy meg a negativra) házi terepasztalonként.

A Conrad hajtómű kontakt hibái ellen ez nem nyújt védelmet...

Két baja lehet annak váltómotornak:
- a vezérlését biztosító kontaktok vagy beégtek már, vagy csak kilazultak a rugólemezek.
- maga a motor. Ez ugyanaz, ami a PIKO mozdonyokban van, egy Mabuchi klón, és érdekes dolgokat tud művelni, a gyártástechnológiából adódóan, akár pár órás üzem után is.
Sajnos ez utóbbi csak a motor cseréjével lenne javítható. Annyit meg nem ér az egész...

Nem vagyok biztos, hogy ugyanarrol beszélünk.
Diginewl kolléga mintha a végálláskapcsolok kontaktusairol értekezne, mert azokat elvben igazitani lehet, csak nagyon felesleges. Azokat ugy ki kell vágni, ahogy vannak.
A motor maga mozdul, csak nem igen tesz neki jot a sok fesz. (12-16V), és a mozgás végén a durva fogaskerekek egymásra másznak, amitöl aztán mozdulatlanná válik ( nem reagál).
Lassubb forgással némileg segiteni lehet a gondon, de ne legyünk tul optimisták...

Stimmel!
Ha ugyanabból a vacak fehérbádogból vannak, mint pl. a ROCO hajtóműveinek ugyanezen feladatra készült vackai, akkor azok igencsak könnyen beégnek. Pár szikra után egyszerűen nem vezetnek, így a váltó hajtómű nem kap elég áramot, hogy áthúzzon, akár mágneses, motoros. Ehhez jön még a Conrad hajtómű konstrukciója, aminek a vezérelve a "minél olcsóbb" volt. Sajnos olyan is lett a hajtómű...

Ha ezt a gyenge pontot kiszereljük, és alkalmazunk egy korszerű védelmet, akkor meg az fog megakadályozni minket a hosszútávú, hibamentes használatban, hogy a hajtómű többi része legalább olyan minőségű, mint a kiszerelt végállás kapcsoló mechanizmus. Vagyis a komplett cucc alkatrészeinek minősége összhangban van, egyik sem jobb, mint a másik.
Ergo: egyáltalán érdemes vele foglalkozni, és beleölni kb annyi alkatrészt és munkát, mint a komplett hajtómű ára? Ha ezt megtesszük, akkor az eredeti ár duplájáért lesz egy egyetlen ponton felturbózott váltómotorunk, amninek a többi baja megmarad. És ezért a pénzért van profi is...

Ezt már többször leirtam, sajnos , hogy ugy vacak ahogy van - ezért barangoltunk el a szervok világába.....



( most meg vissza oda, ahonnan elindultunk).

Sejtettem... A fene egye meg.
Meglepő, de a vitrines terepasztalunk elég sokszor megy, így előjönnek a hibák is....
Ez a váltóvédő viszont felcsigázott a kondi kapacitásával be lehet lőni a "csattanásmentes" átállást

Van egy épülő "asztalom" azt hiszem itt már írtam róla. Abban 4 Conrad állítómű van, de ott minden végálláskapcsoló ki van szerelve, és DCC-ben váltódekóderről mennek. Kísérleteztem mi az a legrövidebb idő, ami átböki a motort.
Ott szépen muzsikálnak, de itt analógban vagyok.

Azon gondolkodtam, hogy a tillig váltóállító motorja mennyire gyors?
Egy rövidebb jel is átviszi, mint a conrad-ot, vagy az lomhább?

Muszáj valami strapabírót készítenem, mert van érdeklődés

Ezt a váltóvédőt szerintem megcsinálom itt a hosszú hétvégén.
Bővebben: Link

Majdnem mindenem megvan hozzá...
kivéve a BD 679-et. Ez helyett elég lenne egy BD 139 is? (esetleg kettő belőle, hogy valami darlington(?) jöjjön ki belőle.

Egy ilyen vezérlő elég lesz belőle, mert a váltót kettős (egymást kizáró monostabil) reléről vezérlem (hosszú), szóval megoldható egy darabbal is.

A tranyo csak felgyorsitja a töltést - azaz gyakrabban kapcsolhatsz váltokat.

Egy váltót kell állítgatnia, azt is kb 30 másodpercenkét.
Ezek szerint jó lesz.
Köszönöm! Jelentkezem, ha kész!

Megígértem jelentkezem.
Nem építettem meg a kapcsolást. Szétszedtem a váltóállítóművet.
Hehe, hát hogy meri rátenni a nevét a Conrad azt nem tudom. Ilyen kontaktusvezérlést a gyerekek csinálnak, nem mérnökök. Ennyire nem szabad lemerülni az olcsóságba.

Eleve csoda volt, hogy működött. Szétszedtem ezeket a lemezeket, és beállítottam őket előfeszítve, de jóval korábbra kapcsolással. Így most hangtalanul áll át a váltó nincs csattanás! Kb. 60szor nyektettem szépen váltott.
Egyenlőre szépen megy.

Szia diginewl!

Az a baj, hogy az én tapasztalatom alapján míg így sem lesz atombiztos Néha simán előfordul, hogy mechanikailag akad meg és akkor hiába kapja az áramot meg sem moccan..

Viszont a kis szervómotorokkal sem teljesen könnyű az élet. Szétszedtem egyet, kiszedtem az elektronikát és így közvetlenül táplálom a motort ellentétes polaritással 5V alatt. És bizony néha itt is előfordul, hogy a végállásban hallom, hogy "darál" még pár fordulatot, sőt, itt is előfordult kisebb (3V) körüli feszültségen, hogy ellentétes irányba nem mozdult meg csak amikor nagyobb feszt kapott (amikor meg "darál") Nem tudom milyen gyorsan kopna így szét a műanyag fogaskerék...
Kísérletezem még velük. Nem rossz (főleg az ára) de még nem győzött ez sem meg teljesen.

Még annyit csináltam, hogy beragasztottam ezeket a fém érintkezőket a foglalatukba... mivel tudtak a lapocskák mindenfelé mozogni.

Így, hogy most váltáskor nem csattan, hanem szépen átáll, és a lamellák sem tudnak ide-oda mocorogni, a mai napig azaz 3 napja zavartalan a vasútüzem. Ez jónak számít, mert eddig a 2 nap felhőtlen öröm volt a jellemző

Kellene már csinálnom a terepépítést, de arra most nincs érkezésem.

Üdv mindenkinek!

A segítségeteket szeretném kérni: Elkészítettem egy MÁV AS típusú automata, fél-és fénysorompós útátjáró modellt 1:87-es méretarányban. A sorompókat izomhuzal mozgatja (FLEXINOL-LT) a vezérlést mikrokontroller végzi. Egy-egy IR sorompó van a bemeneti, az átjáró és a kimeneti oldalon amelyek egy érpáron vannak a vezérléshez kötve, méretük 1x1,5 cm. A sorompó programozható: tudja a LED-szerű és az izzó-szerű villogást, be-és kikapcsolható az elővillogás, és programozható a zárás sebessége a terepasztal méreteinek megfelelően. Minden az alaplapra van szerelve csak 2 furat kell a terepasztalon a felszereléshez: az egyik a 15V~ tápnak, a másik a 2 db IR-nek, és működik.
A kérdésem az lenne, hogy szerintetek érdekelné-e ez valakit, ugyanis arra gondoltam pár darabot készítenék belőle megrendelésre is. Ha kérdés merülne fel, kérdezzetek!

Üdv!

A vezérlésre, tehát az elektronikára gondolsz, vagy a komplett árbocok félsorompó+ elektronika? De szerintem lenne rá érdeklődés, viszont az ára egy lényeges szempont lenne. De a képek alapján nagyon jónak tűnik.

Vagyunk egy páran akik szintén ezzel foglalkozunk.

Kérdés.

Egy asztalon ugyanazon a sínen analóg és digitális rendszer egyszerre működhet, de nem egy időbe?

Igen, jól sejted! Egyidőben nem lehet ugyanazon a sínen a két jelalak!

De külön időbe megoldható ugyan azon sín rendszeren analóg és digitális rendszer?

Kedves Zsolesz74!

Megnéztem a munkáidat, gratulálok hozzájuk. Sajnos ahol lakom errefelé nincsenek a közelben vasútmodellező társak
akiktől tanácsot lehet kérni. Régóta olvasgatom a hozzászólásaitokat, és sok jó ötletet merítettem belőlük. Én az izomhuzalokkal bibelődtem elég sokat, ebben tudok segíteni, ha valakit érdekel szívesen megosztom tapasztalataimat. Szeretnék majd váltóvezérlést és alakjelző vezérlést is építeni ezekkel a huzalokkal. Félelmetes erő van egy ilyen pici vékony huzalban.

Külön időben igen. Arra kell figyelni, hogy ne maradjon analóg gép, ha éppen DCC-re kapcsolsz.
Fordítva nincs gáz. (kivéve azt a Csíkos-féle képet az FZ1 és ESU dekóder találkozójából)
A kétsínes rendszerekben csak néhány dolog nem működik ugyanúgy. A hurokmodul az egyik, ha jól emlékszem.

Szia,

az izomhuzalokról semmit nem tudok, ezért aztán mindenképpen érdekel a "vezérlésük"!

Lehet, hogy memoria huzalrol hallottál - az a másik neve....

Üdv Zsolesz74!

A Nikkel-Titán ötvözetű huzalokat eleinte az űrkutatásban és a robottechnikában használták, de az idő elteltével egyre szélesebb körben használják már a modellezésben is. Sokféle néven nevezik őket: az angol nyelvű szakirodalom muscle wire, actuator wire, memory wire néven nevezi, nálunk itthon leggyakrabban az izomhuzal név alatt lehetett róla olvasgatni, ezért én is ezt szoktam meg. Fő tulajdonsága, hogy már relatíve kis hőfokváltozásra (50°C)
megváltozik a kristályszerkezete, és összehúzódik, akár egy emberi izomrost. Ezekből összefognak 50-100 szálat egy csokorba, és ezzel mozgatnak mázsás nagyságrendű terheket, innen származhat az elnevezése. Az én sorompómat egy 100 mm hosszú, 0,15 mm vastag darab működteti. Ez 10N erőt képes kifejteni. 400mA áramerősség kell a felfűtéséhez, amikoris 2V feszültség esik a huzalon. A felfűtési idő kb. 0,5 sec, amire a huzal 96mm-esre húzódik össze. A huzalt egy 4mm átmérőjű, 10mm hosszú rugó téríti vissza alaphelyzetbe a hűlés során. Ezzel lehetne mozgatni a kitérőket és az alakjelzőket is. Mivel a huzal csak húzóerőt tud kifejteni, ezért a kitérők és alakjelzők működtetéséhez kétféle megoldás kínálkozik: Az egyik, hogy 2 db huzalt szerelünk föl egymás mellé az egyik és a másik iránynak, vagy egy huzal és egy "bistabil" mechanikus retesz-szerkezet ami minden második összehúzódásra irányt vált. Ebben is szeretném kérni a véleményeteket, hogy Ti hogy gondolnátok megoldani.
Ha tényleg érdekel Benneteket, szívesen lefordítom a huzal gyári prospektusát és közzéteszem a rovatban, hogy minél többen megismerhessék.

Általában kijössz egy huzallal is, ahogy te is csináltad, hogy egy rugo huzza vissza az alaphelyzetbe.
Valoban sok mindenre lehetne használni, a modellvilágban azonban elég szük körre zsugorodott le a felhasználási területe az aránylagy nagy energiaigénye miatt ( 400 mA kell a felmelegitéséhez) és kissé kezeletlen a hülés, mert ott nagyon beszol a környezeti hömérséklet. Ahogy látom te 70 ill 90 fokos töréspontu huzalokat használsz ( én sokat kisérleteztem 40 fokos huzalokkal).
Ezekhez kevesebb energia kellett hiszen csak 20-25 fokkal kellett melegiteni, viszont nyári höségben a terepasztal alatt nem akartak lehülni....

Üdv etwg!

Valóban, a hűléssel én is vesződtem, ezért maradtam végül a magasabb hőfoktartományú huzalnál. Ez még melegebb környezeti hőmérsékletnél is elég jól hűl, és egy félbevágott szívószál "alagútban" húzódik, így a huzat és a légáramlatok nem befolyásolják a fűtési-hűlési ciklust. Mivel a félsorompónál az élethű, lassú nyitási-zárási módot céloztam meg, ez a probléma ennél a felhasználási módnál nem jött elő. A fűtőáramot kapcsolóüzemű kis táppal készítettem el, ez egyrészt nagyon jó hatásfokkal, azaz kevés disszipációval készít 15V-ból 2V 400mA-t, másrészt feszültségvezérelt, ami a mikrokontrollerrel
vezérelve tetszés szerinti áram-idő karakterisztika alakítható ki a programban.