Leginkább sínprofil, és csíkokra vágott nyáklap. Ezekből tk. minden elkészíthető. Én szeretem a szerkezeti szempontból nem fontos talpfákat lézervágott rétegelt lemezből készíteni, mert egyrészt szebb, másrészt kevésbé macerás így kialakítani a kitérőt, mint minden egyes talpfát forrasztgatni. Viszont így valamivel drágább.

És a nyáklap az milyen? A rétegelt lemezt ragasztani szokás gondolom!? CODE 83-as profil az jó hozzá?

Egyszerű másfeles kétoldalas nyáklapból van vágva. A fa talpfát egyszerű pillanatragasztóval ragasztom fel, miután a sín talpát alulról kicsit megérdesítettem.

Ha kicsit lejjebb nézel, van három N-es váltó. A két hosszú fa talpfás, a rövidebb végig nyák.

Most?

Leesett az állam
Ilyet is akarok
A középső vágánynál hogy működik a csúcssín?

Beszéld meg a bankároddal és Váltógyártóval .... )))))

Megépítem én, értek hozzá

Egyszerűbb, mint hinnéd! Gyakorlatilag két (egy jobbos és egy balos) kitérő egybeépítve. Az egyik állítórúd (mert bizonyosan kettő van, csak a képen nem látszik) a balos tehát az 1. és a 3., a másikon a jobbos (2. és 4.) váltó csúcssínjeit mozgatja. A plusz izgalom, hogy a csúcssínnyitás mértékét úgy kell meghatározni, hogy a csúcssínek ne akadályozzák egymást és a kerék is elférjen.

Így már jó!
Nagyon zsír ez a cucc, csak értelme van kevés. Ha meghagyod a két belső hármast, és a legalsó és a legfelső két szélső váltót (vagy fordítva), ugyanazt éred el, csak jóval kevesebb kapcsolatból.

Indonéziában létezik az eredetije ....

Ezt én készséggel elhiszem neked, de ez a lényegen nem változtat!

Bocs, lemaradt:
Sok féle profil van, azt kell használni, amelyik megegyezik (vagy nagyon hasonlít) a többi vágányoddal.

Ezen több az egyidejű menetek lehetősége. Szerintem ez lehet az értelme.

Nem tudom, hogy annak ilyen rövid távon mennyi értelme van.?

Próbáld úgy képzelni - a valóságban is így van - hogy ez egy pályaudvar elején van, ahol több vágánycsoportot köt össze.

Nem győztél meg!
Ennek max annyi előnyét látom, hogy egyszerre két szerelvény tud vágányt váltani, de ahhoz túl bonyolult. Kis forgalomszervezéssel sokkal gazdaságosabb az egyszerűbb verzió. Legalább is szerintem, akinek semmi köze a nagyvasúthoz.

Vasúton a hétköznapi logikát ne keresd .....

Szerintem ez inkább a südamerikai vagy indiai fejállomások utolso szegmenséröl van szo. Náluk az volt a szokás, hogy a vonatok a két külsö vágányon bejártak a peronokra, majd a mozdonyok a középsö vágányon lejártak a vonatok elejéröl.
Majd megkeresem szerintem van ilyen képem Buenos Airesböl.

Südamerika = Délamerika


(sok volt a sör.

Lentebb írtam: Indonézia

Ma 12mm-re váltottam, de a méretarány 1:87!

Egy H0m RhB témájú asztalra készülnek kitérők egyedi geometriával. Tk. a Tillig TT EW3 geometriát koppintottam le, csak a talpfakiosztást változtattam meg, ami a PECO H0m flexi vágány kiosztásához lett igazítva. Öt kitérő lesz, egy háromutas, és hózentróger angolváltóval. A hármassal kezdtem.

Ma ötlött a szemembe, egy váltónál sem láttam biztonsági határjelet, pedig ez az eredeti váltók kötelező tartozéka. ( vagy csak én vagyok figyelmetlen ? ) , esetleg ez nem a váltó hanem az asztal tartozéka?

Jogos a meglátásod, nem árt ha a modellezők közül minél többen alkalmazzák a terepasztalaikon, de a Biztonsági határjelző nem a váltó tartozéka. A jelenleg is érvényes F.1. Jelzési Utasítás szerint az Egyéb jelzők csoportjába tartozik ugyan úgy mint a váltójelző.

Így van, ráadásul a biztonsági határjelző szerkezetileg sem a kitérő (főleg nem a váltó!) tartozéka. Jelenleg a MÁV-nál járatos formája egy szabványosított vasbeton hasáb (kb. 30 cm mélyen van az alja az ágyazatban), aminek a teteje "háztető" alakú, és általában az ágyazatból kilátszó részét festik csak le.
Még annyit a témában, hogy a biztonsági határjelzőt ott kell elhelyezni, ahol a két összefutó vágány vágánytengely-távolsága eléri a 4 m-t (ha jól emlékszem, de nagyságrendileg kb. ennyi). Ez alapján, ha szabványos 2,60 m-es talpfával számolunk, a két aljvég között 140 cm a távolság, ami azt jelenti, hogy ide már 6,60 m hosszú talpfa kellene, ami egyrészt nem létezik (5,20 m a leghosszabb járatos méret), de a kitérő irány- és fekszintszabályozása (aláverése) szempontjából is aggályos. Egyébiránt egy egyszerű kitérőben általában 4,40 vagy 4,60 m a leghosszabb talpfa, afölött már két 2,60-ast tesznek egymás mellé. De majd legközelebb, ha a mintagyűjtemény közelében járok (szerda) és nem felejtem el, pontosítok.

A határjelzönek elvben ott kell lennie, ahol a két ürszelvény találkozik + a biztonsági távolság. Az ürszelvény mifelénk 3150 mm széles + 40 cm ( hogy pl. el lehessen menni a két jármü között), ebböl jön ki a többé kevésbé szabványositott távolság 3,5 m a vágánytengelyek között, ahova a határjelzöt telepiteni kell.
Miután ez a jelzö elsösorban a tolatási müveletekre vonatkozik, nem kell figyelembe venni egyébb vasuttechnikai kérdést ( ilyen a sebesség, a vágányok dölése az ivben vagy a modern vonatok billenése a kanyarban stb.)

Nem túl autentikus a forrás, de gyakorlatilag a MÁV utasítás szövege alapján:

Biztonsági határjelző

Jól emlékeztem a 4 méterre, de simán elképzelhetőnek tartom, hogy más európai vasutakon ennél kevesebb az előírás.

Uraim, Tisztelettel!

EZ NEM VÁLTÓGYÁRTÁS!

Ti is írtátok. Tessék az értekezést a megfelelő topikban folytatni!

A MÀV-nál biztosan jobb karban levö vasutasokra méretezték a távolságot.
Hogy váltogyártás is legyen benne, a váltogyárto kolléga meglelölhetné a határjelzö helyét a váltokon - pl. piros/sárga filctollal......

Szándékozol rendelni a jövőben is tőle??

De csak akkor, ha szerez piros sárga filctollat, különben a PFT-m képtelen lesz kimérni a bukokö helyét....

Akárha én írtam volna... Köszönöm.

Igen, ez vágányzat gyártás .....

Imádom megfigyelni, amikor a művem egy nagyobb mű részévé válik!
(Foto by Benő)

Már lassan tölem is kapsz referencia képeket!!!!

Már csak festésre vár a "kis" H0m hármas:

Noha teljesen saját tervezés, azért felismerhetőek a másod-unokatestvér vonásai!

Elkezdtem a H0m hózentrógert. Egy angolváltó, és egy kifelé forduló kitérő van rajta. A vágánytengely-távolság 60mm. Megnehezíti az építést, hogy átmenőköríves kitérők alkotják, ezért a belső rész nem csak egyenes háromszögekből áll.

Elkészültem a három kitérővel és az átszeléssel. Érdekes lesz ez a kígyózó rész a hózentróger közepén!

Valaki gyártana rendesen H0 méretben spanyol 1668mm / 19.17 mm nyomtávot? Mert rábukkantam egy ilyen kocsikerékre ....

18,5 mm-st aránylag könnyen kapsz.

No comment!

Nemrégiben, mikor építettem egy teszt pályát, szembesültem a Piko A kitérők (egyik) gyengeségével. A csúcssínek lemezből készültek, ez 2 problémát is eredményez.
1. A keresztmetszete más mint a profil sín, és ha még (gyárilag) lötyög is, akkor a mozdony kereke szemből nekimegy a profil sínnek. Ez sikláshoz vezet.
2. Gyenge, emiatt nagy sebességnél a súlyos mozdony tehetetlensége elhajlítja azt. Ez is sikláshoz vezethet.

Ezért fogtam egy kitérőt, amit nem sajnáltam, akár tönkre tenni is és kicseréltem a csúcssíneket benne. Célom az volt, hogy megbízhatóbb kitérőt kapjak. Az egész művelet elsőre kb egy óra volt. Sokat kísérleteztem, későbbiekben szerintem 15 perc lenne egy átalakítás. Ezen a prototípuson még egy picit megolvadt a szomszédos műanyag talpfa, mondjuk a működést nem befolyásolja, de már megvan a technika, hogy ezt elkerüljem.

Íme a képek:

És a folytatás:

Nagyon jól néz ki! Az tuti, hogy sokkal stabilabb lett, mint a gyári!

Kész a vágányzat. Remélem, holnap felkerül az állító "rudazat", és hét végén már fújhatom az első réteget.

Nem tudtam az elején, hogy az angolváltó közepén miből lesz a vezetősín, mert nem túl nagy a hely. Végül régi PILZ 2,5mm-es profilnak a talpát használtam. Sz.tem egész jó végeredmény született, de majd akkor derül ki igazán, amikor kész lesz.

Az nem okoz zökkenést, amikor a vonat a kitérés irányából jön, és a kerekek odaérnek, ahol oldalról a csúcssínek végének belereszeltél a a sín koronába?

Több ok miatt sem:

1. Ha kitérő irányból jön a vonat, akkor ugyan a külső ívre támaszkodik fel, de ott ugyebár a csúcssín van, tehát nincs hézag, ha csak nem vitted nagyon messzire a bevágást a csúcssín végétől. A nyomkarima amúgy is tompít a dolgon.

2. Nyomósabb érv, én simán a tősín mellé illesztem a csúcssínt, nem szoktam bereszelni a koronát!

Sziasztok!

Zoli:
Én mindig ki szoktam munkálni egy kis fészket a csúcssíneknek.
Nem okozott zökkenést soha,és a gyári Peco váltókon is ki van munkálva a csúcssínek helye.
Tetszik,mert így nem kell annyira elvékonyítani a csúcssíneket,stabilabbak maradhatnak.
Úgy tudom,hogy a nagyvasúton is előfordul ilyesmi.

Váltógyártó:
Alulról is le szoktad fújni színre a váltóidat,vagy nyersen hagyod?

Jó Váltógyártást mindenkinek!

De igen, döccenést okoz, csakhogy ez gyárilag ilyen, nem én reszeltem ki. Tehát gyári állapotban is döccen egyet, de siklást nem okozott még nálam egyszer se. A jelenség érzékelhető, de gondot nem okoz.