Azért nem akarnék belefolyni ,mert pont most lettünk kész egy kísértetiesen hasonló dologgal.Annyi a különbség ,hogy nálunk az egész pályát PWM hajtja.
Amiért elkezdtük ,annak az volt az oka ,hogy PWM szabályzóról PWM szabályzóra áthajtáskor ne legyen ugrás.Semekkora !Valamint a fékmodult is PWM el oldottuk meg.Ez össze is jött.Viszont ennek hozományaként a pálya minden egyes szakaszán tudom a PWM értékét !Minden egyes milliméteren !Nekünk nem helyzetet kellett megállapítani ,hanem a fékutat ,de ez hasonló dolog.Mikor egy fékszakasz elején -a szenzor felett - áthalad a vonat,akkor a fékszakaszra a nem a vezérlő jele kerül ,hanem a PIC generál oda egy PWM et ,ami szépen összecsukódik és a mozdony nagyjából mindig egy bizonyos helyen áll meg ,sebességtől függetlenül.Igen ám ,de mennyi idő alatt ???Na ezt kellett kiszámítani ,erre kellett egy megfelelő algoritmus ,ami a fékszakasz-szenzort megelőző szakaszon lévő sebességet (PWM értéket) veszi alapul.Megspékelve azzal a tényezővel ,hogy a fékszakaszon meg kell e állni egyáltalán (jelző jelzésképe).

Szóval ez nem annyira egyszerű dolog ,mint amilyennek látszik,és ahogy etwg is mondta ,még a mozdonyok "másságával" is kell számolnod !

Gondolom DCC-ben nyomulsz, igy elvben ezeket az értékeket nem a probapadon, hanem terepasztalon kellene dinamikusan rögziteni, hiszen minden vonat más karakterisztikáju lesz. Ezeket nem lehet elöre a probapadon megállapitani.
Egy eljárás lehetne, ha minden vonatot ugyanonnan inditanál, gyorsitanál. Ide ha beépetsz 2 szakaszt ( érdemes elgondolkodni, hogy hogyan), és ezeken mérhetnéd a sebességi koeficienst, amit el kell menteni a mozdony (vonat) jellemzöi közé arra az idöre, amig a vonat ugyanilyen állapotban van kint a pályán.

PWM ről beszélt

Abban is az van.

De ha csak sima PWM-röl bezél, akkor még reménytelenebb az eset.

Nem...Ő konkrétan PWM menetszabályzásról beszél
Ráadásul ott elég nehéz mérni az áramot is

Egyelőre nem DCC-zek. Természetesen szoftvermódosítással DCC jeleket is ki tudnék adni a tápegységgel, de még kérdés, hogy kell-e nekem DCC, amikor a tápegység is képes szakaszonként különböző PWM-et kiadni.

A tápegységem több modulból áll:
- szakaszvezérlők (PWM jelet adnak és érzékelik a vonatot a szakaszokon)
- központi egység irányítja a szakaszvezérlőket, összehangolja az órajeleiket, hogy szakaszváltásnál ne bolonduljon meg minden. A gyorsabbik szakasz tovább tartja a PWM jelet, mint a lassabbik.

Egyik sín van szakaszolva, a másik közös. A PWM vezérlés FET-ekkel megy (H híd), a vonatok kizárólag egy irányba mehetnek.

Az árammérés baromi egyszerű: párhuzamosan kötsz 2 diódát (szembe) és ellenállást. Ha megy a vonat, akkor a diódákon 0.7V esik, ha nem megy, akkor meg az ellenállások felhúzzák.

Ha van vonat, akkor 0.7V-ot, vagy 12V-van, ha nincs, akkor pedig 0V, vagy 12.7V-van. Ezt ellenállásosztóval hárommal osztod és rárakod a mikrovezérlő ADC bemenetére. Ha a vonat áll, akkor néhány us-ig felkapcsolod a jelet, mérsz, majd lekapcsolod. Ettől még nem fog elindulni.

Egy kicsit bonyolult, és azt nem csinálja ami neked kellene, azaz a szabályzott vonat sebesség koeficiensét nem fogod tudni igy kezelni. Gyakorlatilag ilyen esetben neked szakaszrol szakaszra kéne mérned a sebességet és azt mint paramétert, a kitöltési tényezö mellé rakni.
Ezért gondoltam a DCC-re mert ott el lehetne menteni minden vonathoz. Ilyen félig analog vezérlésnél ez nem igen fog menni - ill. csak nagyon bonyolultan. A foglaltságmérés rendben van, azzal nincs (még ) gond, de az nem orvosság a kérdésedre.
A modellvasuton az idöalapu vezérlés igen megbizhatatlan és emiatt használhatatlan. ( nem tudod azt megmondani, hogy az adott feszültség mellett milyen gyorsan megy a vonat, vagy hány másodperc mulva áll meg, ha szigetelt szakaszra ér. Ezért kizárolag a pályavezérlés használhato, azaz a szakasz adott helyein történhet valami.)

Abban igazad van, hogy minden szakaszon más sebességgel megy a vonat, viszont a szakaszok nem változnak.

Minden egyes szakaszra letárolhatod, hogy mi lehet a várható sebesség.

Abban viszont igazad van, hogy vonatról vonatra változhat, hogy kanyarban mennyit veszít a sebességből az egyenes szakaszhoz képest. Mennyire nyög felfelé és mennyire gurul lefelé. Általánosságban ez változhat.

Tehát fel kell ismerni a mozdonyt (sebesség?) és mozdonyonként eltárolni, hogy adott szakaszon milyen várható sebességgel megy végig.

Én reménykedek, hogy jó algoritmussal a 10-20%-os pontosság elérhető.

Szakaszra igen, de vonatra alig, mert arrol egyszerü modon nem lehet informaciot olvasni. Neked meg az lenne a lényeg.
A 10-20% meg aligha lesz elég, hasonlitsd össze pl. egy Piko ICE szerelvény egy Roco BR80 vagy a Tillig hasonlo mozdonyait. Ott akár 40-50% lesz a különbség. Ezért tartom ezt egy zsákutcának.
Szerintem itt összeakarsz ötvözni két teljesen más eljárást. A klasszikus modellvasut pályavezérlését a DCC rendszerek individuális vonatvezérlésével. Itt döntened kell, mert a kettö csak nagyon bonyolult rendszerekben (DCC+PC pályavezérlés) müködöképes, de ott sem hibátlan, ahogy hallhattunk tegnapelött Dunakeszin.

Ez igaz. Ha 2-vel több kocsit kapcsolok rá, az elmentett adataimat kidobhatom a kukába.

A DCC megmondja nekem, hogy hol van a vonat?

Éppen ezért nem erőltetem a DCC-t. Szerintem semmi többletet nem ad, ha szakaszonként PWM-mel vezérelhetem a mozdonyokat (na jó, tudnak szembe is menni).

TFH: áttérek DCC-re, berakok a mozdonyokba dekódert. Mennyivel lesz jobb? Honnan fogom tudni, hogy a vonat merre van?

Amit szeretnék, hogy a rendszer megismerje a mozdonyt. Mondjuk az első körben feltérképezi és megtanulja a viselkedését, amit becsléseknél felhasznál. Minél többet van a sínen a mozdony, a becslésnek annál jobbnak kellene lennie.

Azt nem, de azt igen, hogy melyiket vezérled, azaz tudod, hogy hogyan reagál. Igy ha beér egy szakaszra tudod mit és hogyan kell tenni.
Ezt analog világban nem tudod megtenni, és ott minden vonat ugyanazt a jelet/feszt fogja kapni.

A vasuti üzem alapdolgait akarod modellben szimulálni, de mindezt a kiindulási jellemzök nélkül.
A nagyvasuton, ha egy mozdony átvesz egy vonatot - az mv. féktömeget stb. számol és ö tartja kézben a kontrollert. Ezeket az informáciokat neked is be kellene szerezned, ami sajnos nem fog menni és itt a dead end.....

A terepasztal 16 szakaszra van bontva. A 16 szakaszon 16 különböző PWM jelet tudok kiadni (egyirányú). Ugyanarra a szakaszra DCC-vel sem érdemes 2 vonatot ráengedni.

A számítás főleg ahhoz kellene, hogy ne binárisan közlekedjenek a vonatok (a hátsó gyorsan megy, közelkerül az elsőhöz, megáll, utána újraindul, gyorsan megy, közelkerül, megáll).

Kicsit intelligensebb működést szeretnék, magyarul ha 1.5 méternél közelebb kerül a hátsó az első mozdonyhoz, akkor vegyen vissza a sebességből és próbálja meg elkerülni azt, hogy a szakaszoló leállítsa.

A kezdeti súrlódást le kell győzni, mint mikor a szekrényt be akarod tolni a sarokba, ha már megmozdult, könnyebb nyomni.
A 5% is elég,ha nagy az amplitúdó, energiát kell közölni a motorral.
Ha már „simán” megy, akkor igen. Én kb.3m-es körpályán mértem kb.150Hz-s PWM-el 40,50,.. 90% -os kitöltéssel a köridőt, az ebből visszaszámolt sebesség a kitöltéssel közel lineáris, a legrosszabb is 5%-on belül (lineáris regresszióval) volt, persze mozdonyokként a meredekség és a nullpont különbözőek.
A kis kitöltésnél van a probléma.Indításnál kis sebességnél trükközni kell, a leállítás a csigahajtásnál 5cm belülre hozható, a fogaskerekest fékező üzemű pwm-mel tudod csak jól
megfogni.

Az 5% is elég lehet,ha..

Szeretsz,tudsz programozni, akkor mozdony a pályára, utána annyi kocsi amennyit szeretnél, ezután az egész pályát leméred, szakaszról szakaszra, két három körön át. Az így kapott adatbázis már alkalmasnak tűnik arra, hogy az ez alapján vezérelt mozdonyok ne érjék utol egymást.

A frekvenciával is lehet trükközni, ha az 5% nem menne.

Ha 5s-ig 12V-on megy, 95s-ig áll, azért a mozdony helyet fog változtatni (határeset).

A frekvencia csökkentésével a vonat még mozgásrabírható, bár nem lesz kifejezetten esztétikus, ha darabosan kezd el mozogni.

Minden müködött, de az mv. vagy nem látta, vagy felülbirálta a vöröset - csak ennyi...
A fsz meg azt hitte, hogy egy másik vonatot kezel.....

Üdv! Olvasgatom itt az eszmefuttatásokat, de nem értelek.
Nem tudom eddig mennyi időt töltöttél el vele, de vannak kész, megépíthető megoldások, 2014-et írunk a világ digitális (sajnos).

Meg hát! Még azt is melyik. (Railcom). De ha rákötöd egy pc-re akkor egy programmal szinte mindent meg tudsz vele csinálni railcom nélkül is, mivel ezek nem szoktak ugrálni ide-oda.

(terhelés szabályozás, stb mind default adott, nem kell számolgatni, ezt a dekóder csinálja). Álló helyzetben világít füstöl esetleg zenél, vagy amit akarsz, tudsz egyszerűen hurkot/deltát létrehozni.

A PC programmal beállíthatod, hogy hova lassítsa, hogyan lassítsa a vörös előtt a mozdonyt. Nagyon, nagyon szép vonatmozgások tudnak kijönni még amatőr szinten is a DCC-ből, hidd el csuda dolgot tud. Nem szabad így leírni!

Azaz mindent meg tudok neked most csinálni DCC-vel, amit te most próbálsz valószínűsíteni, és számolni.

Közben nem számolsz azzal, hogy a mozdony kopik, koszolódik. Ezzel azonnal változik a karakterisztikája, így kezdhetsz mindent előröl, egy tisztítás után....

Hogyan folyik a kommunikáció visszafelé?

- megveszek a mozdonyaimhoz egy 6 lábú dekódert fejenként 6000-ért és rákötök ebből 2 lábat a sínre, 2 lábat a motorra
- ahogy a szabványt ismerem, a vezérlőegység 0-1 jeleket küld ki a mozdony felé a sínen keresztül
(ezt a jelenlegi architektúrával simán utánozni tudom, nem lenne szükség külön DCC tápegységre)

De hogy jön az információ vissza a mozdony felől arról, hogy merre jár?

A motorok fordulatszáma meglehetösen lineáris a bevitt energiával - azaz impulzusok felülete, ami viszont egyenesen arányos a kitöltési tényezövel. Az also tartományban azonban jelentös szerepet játszanak a motor veszteségei, igy itt a szerencsén mulik, hogyan reagál a motor. Minél drágább a motor annál kisebb ez a bizonytalan tartomány.
Amit viszont te akarsz az sokkal egyszerübb, csak rosszul kérdeztél. Neked untig elég figyelni 2-3 szakaszt a vonat mögött. Ha azok foglaltsága egy bizonyos idön belül következik be, akkor automatikusan redukálnod kell a szakaszban az impulzusok szélességet. Hogy mennyivel ezt az idöböl tudod nagyon gyorsan meghatározni. Pl. A vonatnak 10 sec-l késöbb kell a szakaszt elfoglania. Ha már 9 sec idöben ott van mondjuk 10%-l veszed vissza a PWM-t. Ha 8 sec-ra érkezik akkor 20%-l stb.
Igy egészen más a helyzet, ezzel kellett volna kezdened.

A vasútmodellezés nálam nem arról szól, hogy bemegyek a boltba, kifizetek 2 millió forintot és megépítenek nekem egy automatizált terepasztalt és PC programot is adnak hozzá.

Van havi 10 eFt, amivel elszórakozok, építek paneleket, próbálgatok ezt-azt. Belefutottam egy csomó zsákutcába, már vagy harmadszor építem újra a teljes elektronikát.

A gyermekek mellett esténként van egy kevés időm, akkor játszok vele. Mindenki nevetgél, mert már vagy 3 éve építem az asztalt, de még 3 év simán belefér. Semmi sem sürgős, nem akarom, hogy holnap kész legyen és nem kívánok a boltban megvenni kész megoldásokat.

Érnek pofonok rendesen. Legutóbb két nap ment el a vonatérzékeléssel, mert bár az elmélet jó volt, hogy a H hidat bekapcsolom és mérem, hogy a diódákon mekkora feszültség esik, csak a világ nem így működik és jött a pofáraesés. A poén az volt, hogy hiába adtam kakaót a végfokoknak, több us késleltetés volt, amíg a FET valóban kinyitott és mértem a nagy semmit.

Játék, nem sürgős, minden belefér.

Nálam sem! Ezért megtanultam a DCC-nek azon részeit, amikkel meg tudom oldani a szükséges feladatokat.
Nagyon hasznos oldalak vannak, komplett megoldásokkal, azokat, ha csak utánépíted, már százezreket spórolsz!
Te viszont, ahogy látom, elég jól kened-vágod az elektronikát és programozást. Csináld meg! Sokkal nagyobb öröm.
Az tény, hogy a vezérlőt és mozdonydekódert nem építettem, azt én is megvettem. De funkció és eszközdekódert, foglaltságérzékelő rendszert, fényeffekteket és vezérlőket igen. Volt hogy átírtam a DCC vezérlő programokat, volt hogy komplett sajátot írtam...mikor mire volt szükségem.

Én is azt vallom, hogy azért nem fizetek senkinek, amit én is meg tudok csinálni.

Nálam sem. De én nem értek hozzá, nekem kell venni, ezt próbálom magyar termékekkel megoldani

Egy szóval sem írtam, hogy VEGYÉL. Csak hogy ilyen van, és azzal egyszerűbb lenne.

Főleg, ahogy írod a dolgokat látszik, hogy értesz hozzá, így nem nagy kunszt lenne neked. Régen készen lennél vele, és tudnál terepet építeni, stb.

(Hidd el, később jön az igény: de jó lenne, ha világítana, stb. DCC-ben már meg lenne oldva )
Mindegy, csak ötlet volt.

Elég sokat olvasgattam a DCC-ről. A terepasztal kialakítása nem véletlenül lett olyan, hogy DCC-re átállítható legyen szimpla szoftver frissítéssel. Egyelőre még nem vált még égetően fontossá a DCC, lehet, hogy csak azért, mert nem ismerem.

Mindenesetre jó, hogy mondjátok, mert építésnél figyelembe fogom venni, hogy a DCC átállás egyszerűen megtörténhessen a panel eldobása nélkül.

Csíkos mester egyszer azt mondta nekem - és ez beleégett az agyamba - ,hogy Érdemes ezen elgondolkodni....

*bocs ,új üzenetben kellett volna írnom

Hát igen, és ebböl jön a rengeteg félreértés és egyébb agyrém, ami ma mindennapos a digitális vezérlésben. Alapban untig elég lenne a pályát kezelni - váltokat állitani a vonatokat meg rákényszeriteni, mint a 4-s metrot, hogy ugy menjen, ahogy vezérlik ( mv és jelzö nélkül).
A jelátvitel a jelzökröl az mv-n át a mozdonyra a vasut legsérülékenyebb és legbizonytalanabb pontja.
Ugyanez áll a modellvasutra is. A dekodér inkább flanc, mint ténylegesen szükséges elem, hacsak nem akarunk manuálisan a jelzök szerint közlekedni,(Azt viszont tudni kéne. ). Ilyen esetben, mint a mai nagyvasuton, minden mozdonyhoz egy ember kell....

Ha nem akarunk vagy erre nincs lehetöség, akkor a pályavezérléssel minden megoldhato, felesleges a jelzö meg a dekodér is ( csak arra jo, hogy világitsunk meg füstöljünk és zenéljünk).
Persze az iparnak ez nem érdeke, igy naponta születnek a bonyolultabbnál bonyolultabb berendezések, amik ugyanazt csinálják egy kicsivel jobban, mint 50 éve egy telefonrelé meg egy lendkerék a mozdonyban.
Azt döntse el mindenki magának melyik utat választja - a kombinált a legdrágább és nem mindig járhato..

mijaza "mv"
kövezzetek meg ,de nem tudom

Mozdonyvezetö

ohhh
Köszi !

Ok. Rendben, tudomásul vettem szavaid.
Nem ütöm bele az orromat a szakemberek beszélgetésébe, elvégre semmi alapom nincs hozzá.

Ok! Köszönöm, hogy maradhatok!

Ezt bővebben kifejtenéd, érdekelne!

Elképzelhetetlennek tűnik, hogy hogyan tudsz milliméterre PWM-et állítani.

Egy LED-es kérdés:
Nehogy vita legyen ám belőle!

Csinálgatok egy-két kocsivilágítást. Régebben kaptam egy jó ötletet a másik fórumon: áramgenerátor LM 334z. Pofonegyszerű a bekötése számolható a kimenő mA az ellenállással.
Nagyon nagy előnye, hogy tudok DCC, és analóg pályán is kocsikat közlekedtetni vele, mert mindegy neki, hogy mennyi a bejövő feszültség. (sínről egy graezt, egy pufferkondi ellenállással töltve, és az LM334z)

Jó megoldás ez biztosan? Olvastam itt valamikor hogy LED elé mindig kell ellenállás. Itt nincs. Nem baj?

Nem baj, mert itt eleve áramgenerátoros a hajtás, igy nem kell korlátozni.

Vannak megkötések benne

- PWM esetén a LED mindig világít, mert 0V vagy 12V van
- ha nincs PWM az analóg rendszerben, akkor

Kell
- 2x 0.7V a graetz-nek
- 2V nyitófeszültség a LED nek
- 1V működési feszültség az LM334-nek

Ezeket összeadva 4,4V-ot kapsz, aminek legalább lennie kell a sínen, hogy világítson.

Ha PWM van, akkor viszont elég a graetz, a puffer kondi, az ellenállás és a LED.

Ok!
Köszönöm mindkettőtöknek a segítséget!

Igen tudom, hogy van alsó korlátja az áramgenerátornak, viszont addig a kondiból eszegetve folyamatosan azonos fényerővel világít - ez tetszik benne nagyon, no meg mindegy, hogy 12V egyenáram, vagy 17V DCC-ről megy...

A pufferkondira meg mindig teszek egy ellenállás+dióda kombót, hogy ne szikráztassa a sínt, hanem lassabban töltődjön fel.

Csak azt nem írta a kolléga, hogy ez az IC melegedni is fog rendesen, mert pl. DCC sínjel esetében a LED-ek meghajtására számoljunk 5V-t, akkor a többi 11-et el fogja fűteni. Teljesen feleslegesen bonyolítod a dolgot, de Te tudod. Amit viszont figyelembe kell venni, ha analóg a rendeszer, és nem PWM, hanem hagyományos egyenfeszültség: 4-5V sínfeszültség alatt a LED-ek nem nagyon fognak világítani, bármit is teszünk, különösen a mai fehér LED-ek, mert ezekben belül két LED lakik, hogy a fényük keverésével a fehéret nagyjából be tudják lőni. Tehetünk ide áramgenerátort, imaszőnyeget, feszületet, gyóntatószéket, akármit, ez akkor is igaz lesz, pláne, ha pufferelünk is. A LED-ek nyitófeszültsége alatt hiába van puffer, nem lesz fénye a LED-nek.

Más a helyzet, ha PWM van a sínen, vagy DCC. Ide untig elég egy Graetz-híd, meg egy puffer. És, ha rám hallgatsz, akkor a puffer elé teszel egy 10-50Ohm ellenállást, vagy egy soros 1N4148 diódát nyitó irányban. És nem kell semmi áramgenerátor, meg ilyen asztrológiai hókuszpókusz, mert minek egy gyakorlatilag állandó feszültségre?

Ide kattintva találsz egy alap kapcsolási rajzot. Figyelem, múzeális tartalom!

Ha fizikailag szemléled a dolgot, akkor levonhatod, hogy a

12V-ból 2V a LED-et világítja, a maradék 10V meg elfüstölődik, kivéve, ha kapcsolóüzemű tápegységet is beépítesz a vagonba.

A te általad javasolt ellenállás berakása esetén az ellenállás fog melegedni, nem pedig az IC. Valakinek valahol a maradék 10V-tal fűteni kell a környezetet.

Jajj neeem!
Miért melegedne az az egy szál 10-50R ellenállás? A rajta átfolyó 10-20mA áramtól, vagy egye fene legyen 40!
Egy ilyen sima Graetz-híd + puffer+ előtét ellenállás + LED nem termel hőt! Legalábbis számottevő hőt azt nem, az fix... Már abban az esetben, ha a LED előtét ellenállását jól méretezzük. A 2V nyitófesz amúgy nem minden LED-re igaz. Átlagban igen, a fehéreket inkább 3,5-4,5V-tal kell számolni, gyártó és tipus függő.

Miért melegedne az IC a rajta átfolyó 10-20mA áramtól?


Arra akartam rávilágítani, hogy pusztán a fizikát véve alapul, az IC pontosan annyi hőt fog leadni, amennyit az ellenállásod.

Kedves Mester!
Azért bonyolítom, mert szép
Az áramgenerátoros táplálás esetén nincs hunyorgás (1-2 másodpercig folyamatosan világít), utána esik le hirtelen a fény.

Eddig nem tapasztaltam, hogy nagyon melegedne, mert próbának már csináltam néhányat.
Számolások/kísérletek alapján eljutottam (nem most régebben) egy egészen jó fényerőv/idővel ellátott értékhez:
kb 1-2mA-el hajtva 5 led-et (párhuzamosan kapcsolva, azonosak) egy 1000mikorF kondi 2-3 másodpercig folyamatos fényt ad. Nekem tetszett a végeredmény. Váltókon is szépen, hunyorgás nélkül mennek át. Nekem ennyit megért

Az igazán jó megoldás a PWM lenne, de ahhoz már messze vagyok - azaz azt vennem kellene. Egy régi schicht vagonba meg csak nem pakolok bele egy ilyen drága dolgot.

A leghatékonyabb a LED-ek soros kapcsolása.

Ha van 14V feszültséged, 5 LED-ed, a LED-ek meg 2V-on nyitnak:

- 5V*2V=10V esik a LED-eken világításra
- 4V-ot fűtesz el

Ez 71%-os hatásfoknak felelne meg.

Őszinte leszek: nem értek hozzá.
Nekem az jött ki, ha pl. 6 ledet 2-2-2 sorba, és a 2-es csoportot párhuzamosan kötöm be, akkor sokkal tovább világítanak, minta sorba kötném be őket 16V-ról.

Így tudnak menni 12V egyenáramról, de az sem baj ha 19V DCC-t kap. Ellenállásnak 22ohmot tettem bele (1,5mA/led)

Nem értem. Ezeket tapasztaltam, leírtam.

> sokkal tovább világítanak

Amikor kapacitásról mennek a LED-ek, a kezdeti esés meredekebb, mint amikor eléri a 0-t. Exponenciális a görbe, tehát 16V-ról 10V gyorsabban esik le, mint 6V-ról 2V-ra. Ezért tapasztaltad azt, hogy tovább világít egyesével, mintha sorbakötnéd.

Amikor sorbakötöd őket, akkor értelemszerűen jóval kevesebb ideig világít, mintha párhuzamosan kötnéd egyesével. 16V-ról 2V-ra tovább tart leesni a feszültségnek, mint 16V-ról 10V-ra, de ennek tényleg semmi köze a fogyasztáshoz.

Jelen esetben az összeadott nyitófeszültségek miatt világítottak rövidebb ideig.

No látod
Az elmélettel tisztában voltam, hogy a kisülés nem lineáris, de idő függvénye. Így amíg van benne annyi feszültség addig világít.
De ha meg árammal megy a LED, akkor miért fogy ki hamarabb a feszültség....na ez már nem világos , hiszen ugyanannyi fényforrást tudok tovább, illetve rövidebb ideig világítani ugyanarról a kondenzátorról, áramgenerátorról.

Nekem az volt a lényeg, hogy egyenletes fényerővel világít egy ideig, aztán amikor az kimerül, akkor hirtelen leesik a fény.

Ezért kapcsolom inkább párhuzamosan (csak egyformákat). A veszteség meg van, ezzel nem tudok mit kezdeni.