Egy apro körkérdés:

Hogyan vezérelnétek egy forditokorongot? A piacon több megoldás is van. Kinek mi vált be, vagy mit lehetne - kellene javitani a kezelésen.

Azért kérdezem, mert elkészült a legujabb korongom ( immár a 7. a modellezö pályafutásom alatt), és egy modern vezérlést tervezek hozzá. Ha elkészül, lehet, hogy termékké érlelem mások számára is.
A hidat egy léptetö motor hajtja és egy AVR mikroprocesszor kezeli. Forgatás már müködik, igy tényleg most a kezelés optimalizálásán gondolkodom.
Minden ötlet jol jön!
Pillanatnyilag nem gondolkodom mélyebb integrácion ( pl DCC stb), mert a korong amugy is mindig komoly figyelmet igényel, azaz ott kell lenni, ha az mozog vagy mozgás van rajta. Azaz a kezelés autonom és a lényeg, hogy könnyen be lehessen épiteni a kezelöpultba, ami természetesen nem zárja ki egy computer interfacet további integráciohoz.
Ezért fontos, hogy egyszerü kezelöszervek legyenek ( forgatogomb vagy nyomogombok) a lehetö legkevesebb kábel menjen a pulttol a hidhoz meg vissza, illetve legyen valamilyen visszajelzés, hogy hol áll a korong. ( ha sok kimenet van nem olyan egyszerü látni, hogy melyik sinen áll a hid).
És ami a legfontosabb ( föleg ha egyszer majd termékké fejlödik) az ára.

Várom az ötleteket.

Én is hasonló cipőben járok, csak PIC-kel csináltam, és igyekeztem univerzálisra tervezni, hogy bárhol használható legyen. Kb. 1 éve már működik, csak mostanában kevés időm volt az utolsó simításokra. Amit eddig tud:
- 24 000 lépés / fordulat, tehát pl. egy 300mm-es hídnál 0,04mm pontosság
- 48 szabadon programozható pozíció
- indulásnál gyorsuló, megállásnál lassuló forgássebesség
- 2 féle üzemmód: minden pozíciónak saját gombja van, megnyomásakor a vezérlés automatikusan választ forgásirányt, hogy melyik irányból lehet hamarabb elérni a célt
- vagy 2 gomb (erre/arra) ha elengedi az ember, akkor megáll a következő pozíciónál
- automatikus sín polaritás váltás, programozható a szög tartomány, hogy hol legyen sima, illetve fordított

Nálam jól működik, de nyilván van még rajta köszörülni való, örülnék, ha más is tesztelné, hiszen több szem többet lát, több vonat többet jár!

Ez érdekel. Látom külsö áttétellel dolgozol, miböl olvasod le a poziciot. A motor lépéseiböl vagy magábol a hidbol ( tacho szerüen)? Abban a fekete dobozban mintha csak LED-eket látnák, van egy másik is a gombokkal?
Hány eres kábel megy a procitol a kezelö pultig?

Ez azért nem jó ,mert nem hihető.Ebből csak azt tudod meg ,hogy ki lett küldve a lépésszám a motornak ,azt ,hogy valóban lépett e ,azt sajnos nem.Jog tárcsa kéne a tengelyre.

Kezelésben legoptimálisabb szerintem egy forgó kapcsoló( mint a műszereken van) .Ennél emberközelibbet nem igazán tudok kigondolni.Lehet a korong helyzetét figyelném,összehasonlítanám a tárcsával nem egyezés esetén forgás.Laikusok, igaz több munkával, de után tudnák jobban építeni, a motortól függetlenül. (lehet nagyon hülye megoldás, de a legegyszerűbb szerintem. A forgókapcsoló kiválaszt egy irányt, az ehhez tartozó sínszakasz alatt kigyullad egy led. A korong addig forog, amíg a dobon lévő vevő szembe nem találja magát vele. A motor leáll. ( a motornak csak egy dolga van forog, míg ledet nem talál, esetleg végállásoknál irányt vált.) Hogy ne induljon rossz irányba talán az még megoldandó kérdés.
Esetleg láttam olyan megoldást, olyan áttételt kell választani a motorra, amiben van olyan tárcsa, ami egy fordulatra egy pozíciót megy arrébb. A tárcsán lévő kivágás pozicionálhatja a korongot.Hátrány áramszünet után az elektronikának kell eldönteni mit hogyan csináljon..
A másik megoldás csinálsz a dobból egy nagy szervót .Bár ez nem tudom mennyire pontos.A forgó kapcsoló meg egy potenciométer arretálóval. ( itt azért a biztos működést nem látom annyira, de egyszerűen telepíthetőnek tűnik.) Az elektronikának meg össze kell hangolni a két értéket egymással, és ennek megfelelően működtetni a motort.

Az sajnos nem jo ( ilyenem már volt, ahhoz akkor még léptetö motor sem kellett).
A CNC gépeken sincs semilyen JOG tárcsa, mégis igen pontosan müködnek. Szoval az kizárom, higy a motor nem lép ha jo impulzust kap.

Pedig nem zárhatod ki

Akkor kidobhatnám a CNC gépemet is.

Ezért van azon is, meg a forditokorongon is a referencia menet, amikor bekapcsoláskor a motor egy bizonyos pozicioba fordul, és ezzel beállitja magát. Innen kezdve már csak az impulzusok vezérlik.

Ezeken már mind tul vagyok. A jelenlegi nagy (1-es méret) minden sinnél van egy kontaktus, és ahid addig forog amid oda nem ér. Nagyin macerás és 2 iránybol majdnem megoldhatatlan (1 mm a különbség ha jobbrol vagy balrol ér oda). A nagy méretben ez nem annyira gond ráadásul a zár ennyit behuz. TT méretben viszont nem jo. Ráadásul igen macerás a, mondjuk 32 érzékelö beállitása.

Most támadt egy ötletem, hogy egy 2számjegyü displayjel mutathatná. hogy hol áll a hid ( mondjuk 20), egy tekerövel ( 32 állásu kapcsolot nem könnyü szerezni) beállitasz egy poziciot (mondjuk 10). A vezérlés innen eldönti, hogy merre és mennyit forduljon.

Azért ne hasonlítsd össze a CNC-n lévő motorokat a korongon lévővel

( Megsugom, ugyanolyat vettem a korongra is.... Csak 5 V-ra megy és van benne áttétel). Zolinak is ilyen motor van a korongján.

Oké !
Megfogadtam ,hogy idén-től nem megyek bele vitákba

Ez szerintem nem vita ( és nem is ez a feladat). Ha a CNC 0,05 mm pontossággal dolgozik, és Zoli is irta, hogy milyen pontossággal megy az ö korongja - ettöl jobb nem kell.
Még azonban továbbra is kérdés, hogyan lenne jobb kezelni a korongot.

Szerintem inkább a többi mechanika pontosságával lehet gond. A motor hiába tud akármilyen pontosságot, egy kis lötyögés bárhol a hajtásláncban, és már bukott is az egész (vagy kellően nagy kereket kell alkalmazni, pl a dob oldalán egy fogaskoszorú . Mondjuk a bordás szíj lehet jó , a szkennerekben nyomtatókban is az van. Azt nem tudom hirtelen, a sraffozott fólia csíkok nélkül is alkalmazzák e pozicionálásra, szkennerben mintha láttam volna anélkül is.
Beállításra azért lehet egy potmétert támogatnék inkább egy AD-vel, számkijelzővel. Ha tekerő, akkor viszont olyan legyen, hogy a gomb helyzete nagyjából utaljon a korong helyzetére, sokkal gyorsabban beállítható.

Ez nyilvánvalo, ezért használ Zoli is fogas szijat ( annak nincs játéka), nekem meg eredeti gyári kotyogásmentes áttételem van a motorban. Összeépitettem a hiddal (200 mm) nincs annyi lötyögés ami zavarna.

Én alapból nem ékszíjjal csinálnám

Mivel mással?

pl csigával ,vagy több fogaskerékkel

Azokban nagyságrenddel nagyobb a holtjáték. Ilyen megoldáshoz elengedhetetlen a jogwheel vagy tacho direkt a hid tengelyén, de még igy is gond van, mert irányváltáskor változnak a viszonyok.

A holtjáték tekinthető állandónak,szoftveresen ki lehet játszani ,viszont sokkal nagyobb pontosság elérhető.

Nem egészen van igy, és nem olyan egyszerü 2 irányba kezelni a holtjátékot. Már irtam, hogy a nagy korongon kb. 1 mm-t tesz ki a különbség, ha ugyanarra a vágányra a másik iránybol közelitek - ez csak az erzékelö pontatlansága. A CNC marogépen a különbség irányváltáskor mintegy 0,12 mm ezt korrigálja a SW.
Ha veszel egy M=0,5 méretü csigát és ahhoz egy méregdrága precizios csigakereket, ( nem olyant ami a modellekben van) azon akár kb. 0,1 mm is lehet a kotyogás. Ha ennek a keréknek az átméröje 50 mm a hidé 300, akkor a hid 6x0,1=0,6 mm-t fog kotyogni, ha máshol ( pl a csapágyakban) nincs semmi kotyogás.
Az autokban is ezért tértek át a vezérmüláncrol a fogas szijra, mert azzal ilyen probléma nincs.

Olyan alaposan kitárgyaltatok mindent, hogy már alig tudok hozzáfűzni valamit!

A fogaskerekes/csigás áttételt én is azért vetettem el, mert vagy:
A. - elérhető, de kotyog, és ezáltal pontatlan, ami meg a 2 irányból közelítés miatt nehezen kezelhető
B. - precíziós, de arany árban van.
És mindkettőre igaz, hogy nagyban felerősítik a léptetőmotor döcögős hangját.

A fogasszíjnál nincs kotyogás, megfizethető, könnyű használni, csendesebb. A léptető motor az aggodalmakkal ellentétben nem téveszt, nem hagy ki lépést, csak akkor, ha túl nagy a fordulatszám, vagy erején felül nagy a nyomaték. Jelen feladatban szerencsére egyik sem fenyeget. Van egy optokapus kezdőpozíció felvétel, ezt magától megteszi a rendszer, és innentől kezdve pontosan tudja az elektronika, hogy hol a vas.
A pontosságát pedig írtam már, szerintem ettől jobb Z méretben is felesleges.

A kezelő pultomon nyomógombok vannak és egy LED, a programozás/működés jelzéséhez.
Ha olyan helyen van a korong, hogy rálátunk a vezérlőpulttól, és még esetleg gombok egy vágány rajzra illesztve vannak elhelyezve a pulton (mint a váltóknál), akkor szerintem felesleges visszajelzés.
Most 20 eres szalagkábellel csatlakozik, de ha nem akar az ember 48 pozíciót használni, vagy a 2 gombos vezérlést választja, akkor kevesebb is elég.

Kösz, teljesen világos, ugyanilyen elvek alapján probálom én is kezelni a dolgot. Még hezitálok a gombok meg a valamivel bonyolultabb megoldás között ( visszajelzéses). A mi asztalunkra a gombok egyszerüek mert csak 2x5 pozicio van azaz mindössze 10 gomb, de gondoltam, hogy ha már megirom a progit, akkor univerzálisra irnám

Egy dolog bosszant egy kicsit, hogy a jobbik motort ( abbol csak 1 volt) már beépitettem egy másik szerkezetbe. Az 720 lépésre fordult egyet. A jelenlegi ettöl durvább. Délután mértem 64 Herzcel ( az egyik lábon) kb. 10 másodperc alatt fordul egyet. Ez durván azt jelenti, hogy 640 (vagy 320 ahogyan vesszük) lépés egy fordulat. Ezt csak egy primitiv léptetömotor teszterrel mértem ( full step).

Ezek áttétellel egybeépített motorok?

Igen, a régiben egy nagyon pontos planéta ( bolygos) áttétel van, az ujabbakban sajnos csak egy sereg fogaskerék ( nem tudom szétszedni, de ez is nagyon finom áttétel, már csak a tengelyekböl itélve. 6 darab 1 mm -es tengelyt látni mig a kimeneti tengely golyoscsapágyas 5 mm-es tengelycsonk. ). Mind a két fajta motor nagyon csendes ( a régebbi egy kameramozgato szerkezetben van, ahol tilos zajoskodnia, igaz amugy is nagyon lassan megy).

Amugy mennyit lassitasz ill,gyorsitasz a megálláskor meg induláskor. Ezek fix jellemzök vagy változnak a cél távolságával?
Ha csak a szomszédos vágányra megy, akkor is variálod a sebességet?

Ugyan nem tartozok a nagy processzoros világhoz, így csak ötletként jutott eszembe a következő megoldás: Ha több pozíció is lenne, nem csak négy-öt akkor esetleg lehetne alkalmazni egy rotary enkódert is a beállításhoz, és egy LCD-t a induló és a cél pozíció visszajelzésére, melyben esetleg a kimeneetek neveit is lehetne programozni, így a forgó kapcsolóval könnyen ki lehetne választani a megfelelő pozíciót, amit ezután az elektronika végre is hajt. Mondjuk benyomom az enkóder gombját, ez után elforgatom a megfelelő pozícióig az gombot, majd újra benyomom, erre elindul a fordítópad. Az LCD-n a felső sorban az éppen aktuális pozíció lenne, a második sorban meg a beállított kimenet neve lenne, a beállásig. Ezzel megoldható lenne programból a beállítható pozíciók száma/neve, így akár univerzálisnak is tekinthető lenne ez a vezérlés, igaz így ide a vezérlésbe is kellene egy processzor, de a vezérlő és a korong között nem kellene sok vezeték.

Van egy fix gyorsítás/lassítás idő. Ha túl közel van a cél pozíció, és addig nem férne bele a teljes sebességre gyorsulás, akkor ezt lerövidíti a program.

Itt egy "mutatja, kiválasztom, elindítom, mutatja" rendszer: HELJAN 89011

Én is valamilyen ilyen változaton gondolkodok. Az LCD helyett lesz 2 darab 2 számjegyü világitos LED display. Az egyiken egy forgogombbal be lehet állitani a kivánt poziciot, a másik meg a hid aktuális pozicioját mutatja. A beállitás után a hid a beállitott helyre fordul.
A poziciokat mindenütt számokkal jelölik, igy szerintem felesleges azok extra programozásával bajlodni.

Jol néz, már láttam valahol. Egy kicsit bonyolultnak tartom a mindenféle programozási lehetöséget, mert nem vagyok biztos benne, hogy erre valoban szükség van. (Nyilván, hogy ezek a lehetöségek mind adottak - sebesség, kalibrácio stb. - de, hogy ezt a kezelöpultrol lehessen elérni nem tartom tul jo ötletnek.).
Ami még zavart az a film végén a hid "tullött" a célon és vissza kellett egy kicsit fordulnia. Ezt nem tudom, hogyan sikerült összehozni.....

Ezt ismeritek?
A lap alján van a videó a müködésröl.

Ez jo, majdnem ugyanugy müködik, mint a kameramozgatom. Ott is mindent be lehet álitani meg programozni valamennyi poziciot (2x200) meg minden sebességet.
Én valamivel egyszerübbet gondoltam, mert nem látom sok értelmét az ilyen beállitásoknak. Nyilván van olyan alkalmazás, ahol ez jol jön, azonban egyszerübb kevesebb ismeretlennel dolgozni....

Üdvözletem.. segitséget kérnék talán nem én vagyok kezdő 1 dül ebben a témában ami nem más mint lenne egy olyan gondom...
miszerint lenne egy pályatervem H0 ás - kezdö készletemhez ami 1 Rocco kezdőkészlet ( természetesen azt szeretném kicsit bőviteni)és igen kezdő vagyok ebbe... jol jönne 1 kis utmutatás
a kérdésem az lenne hogy az ábrán is megprobáltam nagyjábol lerajzolni
amit igazábol szeretnék mire lessz feltétlenül szükségem ahhoz hogy a rocco digit kezdökészletemmel tutira müködö rendszer legyen (it gondolok a kitérök müködtetése..jelzöfény átjáró esetleg modellházvilágitás stb stb) természetesen olyan megoldás érdekelne amit nem feltétlenül a rocco gyárt dekodereket stb hanem pl más esetleg épitet cuccok is érdekelnek (fölleg azok) szoval az érdekelni mi az amit muszály és hány db kell bellölle hogy biztosan tudjam használlni..persze szeretném késöbb mindenképp pc vel összebiggyeszteni ha van rá mod...aki tud ebben segiteni bövebben azt megköszönném.(elöre is elnézést a helyesirásért de ne igazán figyellem irás közben mivel nem vagyok gépelönő.))

Kár, ugyanis azokra sokkal inkább odaszoktunk figyelni.....

Itt egyikünk se gépelőnő. Mégis értelmesen meg tudunk nyilvánulni. Vajon miért?

Tudna-e Valaki segíteni az alábbi kérdésben?

A Traincontroller 7 gold változatához letölthető egy smart hand mobile alkalmazás. Ezt hogyan lehet feltelepíteni egy winphone 8.1-es okostelefonra?
A letöltött file .exe kiterjesztésű, ennek a winPhone csodának meg csak .xap fájlok a megfelelők (természetesen átneveztem a setup file-t de ez sem segített)

Tud ebben valaki segíteni?

Megvan a válasz!
Köszönöm!

Egy ujjabb tapasztalat.

A modern vezérléseken a bemeneti vezetékeket nagyon rövidre kell fogni. Sok közülük még 50 cm-t sem visel el. Ezért minden procit stb. a kezelöpultba kell telepiteni. Az érzékelöket ( optikai stb.) meg nagyon kis impedancián ( <100 Ohm) kell a központokba vezetni.

Alátámasztom !
Már csak azért is - tapasztalatból mondom ,sok szívás után - ,mert a pálya nem más ,mint egy nagy antenna ,ami sugároz mindenfélét.

Reménykedtem, hogy 50 cm-t még kibir. Sajnos nem. Uj pultot ( nagyobbat) kell épitenem.

Igen ,van úgy ,hogy itthon fejlesztek valamit ,aztán a megrendelőnél van lepődés
Mert ugye ,itthon minek tennék kilóméter vezetékeket az íróasztalra....

Tiszteletem!

Gyerekkoromban (80-as évek) volt még két darab H0-s PIKO kapcsolósínem. Mintegy 25 év kihagyás után újrakezdtem, és az új PIKO-sínrendszerrel újítottam fel a régit (annyi mindenem nem volt, hogy érdemes legyen újra használni a régit). Gondoltam, a parketvasútamon ezt-azt megoldanák kapcsolósínnel - de rá kellett döbbennem, a világ elment mellettem, és már nem igazán gyártanak kapcsolósínt... Sikerült ebay-en olcsón Viessmann 4021-es jelzőket szereznem (négy darabot - nekem öröm ez a szint is ), de kapcsolósínt természetesen nem találtam az automata térközvezérléshez. Honnan lehetne mégis az új PIKO-rendszerhez könnyen csatlakoztatható kapcsolósínt szerezni, vagy házilag könnyedén legyártani, vagy mi mást lehetne helyette javasolni, ami olcsó? (Gondoltam, belevágok a 62 mm-es PIKO-sínekbe, hogy kiszigeteljek egy 1 cm-es darabot, de valahogy nem volt edidg még kedvem rombolni...) Köszönöm a segítségeteket előre is!

Üdvözlünk a forumon.

Egy kapcsolosin legyártása pofon egyszerü.
Szerzel valamilyen forraszthato sárgaréz, alpakka vagy horganyzott bádoglemezt.
Ebböl levágsz mintegy 2-3 cm hosszu és kb 1 cm széles téglalapokat. Szerzel valahol vastagabb szakadt gitár, citera stb hurt ( egyszálast). Ezt ráforrasztod a pléhdarabra. A téglalapba furj 2 kb 1 mm-s lyukat. Szögeld a lapot a sinek közé a talpfarácsra. A hurt ugy görbitsd meg, hogy párhuzamosan menjen a sinnel ( 1-2 cm hosszan), de ne érjen hozzá. A hézag legyen kb 1 mm. Ha minden stimmel a kerekek összekötik a hurt a sinnel és meg is van a kapcsolás. Most már csak festék kell álcázni az álcázandot. A hurt nem kell amugy sem igen látni.....

A kapcsolósínes megoldáson kívül van más megoldás is a vonatok érzékelésére, az egyszerűtől a bonyolultig. Megoldás lehet az is ha a sínek közé teszel egy reed csövet, a mozdonyok aljára meg egy kis mágnest ragasztasz, és amint átmegy a mozdony a cső felett az érintkezője zár és már meg is van a jelzésed. Arra azonban figyelni kell, hogy a reed érintkezők elég kis áramot bírnak, így akármit nem lehet velük vezérelni.

Köszönöm szépen mindkettőtöknek a tanácsokat. Nincs tapasztalatom reed-csövekkel, de annyira új nekem, hogy vonz a dolog; megpróbálkozom velük. Rendeltem pár darabot (meg hozzávaló mágnest), majd kiderül, mire jutok velük

A lábhajlításnál vigyázz. Nagyon könnyen törnek.

Az sem mindegy, hogy milyen irányban állnak az érintkezők a mágneshez képest. De majd úgyis észreveszed...

Köszönöm a figyelmeztetést Óvatos leszek. Még soha nem volt ilyen a kezemben. Nem tudom, lesz-e használati útmutató hozzájuk (még nem érkezett meg az áru), ezért minden tanács-tapasztalat megosztása jól jön. Azon már gondolkoztam magamban - ha már (asztro)fizikus vagyok -, hogy hogyan kell állnia, hogy az érintkező a megfelelő iránya mozduljon el, eszerint mégse teljesen rosszul indultam neki a kérdésnek Nyugodtan oktassatok ennek ellenére, vevő vagyok rá. (Hogy pontosan mit akarok csinálni, azt leginkább a próbálkozás-kipróbálás-játszadozás szóhármassal tudom leírni, semmi konkrétabb egyelőre).

A reed csöhöz nem kapsz semilyen használatit, de szerencsére szabad szemmel is látni a müködést. Igy nem kell tenned semmi mást, csak megjelölni a mágnest, hogy hogyan kell állnia, hogy müködjön a reed.
Ennyi az egész. Késöbb majd igy kell a mágneseket a mozdonyok aljára rögziteni, ami sajnos helyhiány miatt nem lesz egyszerü....