Gyakorlatilag igen, mert a bekapcsolás pillanatában általában minden szervo helyzetjelentést ad, és ekkor rottyan össze a táp.
Ráadásul, ha olyan a rendszer, hogy állando vezérléssel tartja helyben a motorokat akkor, gyakorlatilag állando a fogyasztás , ami átmeneti állapotban igen nagy is lehet (bekapcsolás pillanata).
Ha van is a rendszerben olyasmi, hogy mérsékelt árammal tartja az szervokat nyugalmi helyzetben erre csak akkor kerül sor, amikor teljes vezérléssel visszaigazolja a motor helyzetét, és ha ez stimmel, esik le a tarto áram.
Bonyolult, de ma igy müködnek a dolgok......

Még annyit, hogy ez az átmeneti áramcsucs nem okvetlenül a vezérléstöl függ hanem a szervokba épitett elektronikátol, annak is fel kell élednie, mire képes fogadni a központ parancsait.

Az összes szervód (ha jól számolom 11?) feléledve, nyugalmi állapotban hány A-t vesz fel?

Pillanatnyilag 6 van állandoan áram alatt ( van még vagy 40). Amikor megállapodnak most az áramfelvétel 1A alatt van 12V-n, de 2A-s tápról nem lehet inditani. Amikor bajlodtam a gondokkal dugtam be még 2 szervot az octopusba meg 3 külsö más meghajtásrol ment ( soromponak van szánva, meg még másra, de nem váltokra). Ezek a jövöben is más táprol mennek majd. Csak igy teszteltem, hogy kideritsem a baj okát.

Ez nem hangzik túl "öko-green-A++" megoldásnak, hogy ha ezek szerint egy közepes asztalnál, 30-40 szervóval álló helyzetben elmegy 30-50W teljesítmény, úgy hogy semmi nem működik, nem megy, nem világít...

Dehogy
Egyébként meg simán a vezeték keresztmetszetével van a gond !Gondoljatok bele ,ha X táppal megy 30cm es vezetékkel ,akkor ugyan ezzel a táppal miért nem megy hosszabb vezetékkel ?

Meg lehet oldani (az octopuson extra rezsim), hogy az állo szervok árammentesek.
De manapság nem uszod meg áram nélkül a dolgot, mint a hajdani analog világban.
A minap rendeltem 20 MTB motrot is - kiprobálom azokat is.

Tudjátok az a vicces, hogy ezt a jelenséget másfél éve itt tárgyaltuk ki H0Totyával.

Ha visszaolvasnátok, itt a link: http://www.hobbivasut.hu/forum/topic_37_26.html

Pontosan leírtam a hibajelenséget és az okát, illetve a megoldást!



És te Jenő szintén beleírtad a véleményed később!

Tudtam, csak elszámoltam magam, azt hittem, hogy annak kapcsitápnak van némi tartaléka. Meg az octopuson van egy DC-DC - átalakito aminek jobb viselkedésére számitottam. ( meg nem volt kéznél hamarjában jobb táp - csak tegnap kaptam 2-t.

Meg azzal sem számoltam, hogy igy jelentkezik az energiahiány.....
Majdnem egy évig tesztegettem s minden gond nélkül müködtek a mühelyben.

Conrad állítómű pwm-el?

Így a szervó motor sokkal egyszerűbb nekem erre a célra.
A sorompót még kipróbálom pwm-el.
Tudom hülyeség, de ha nem eszik 130mA-nél többet a motor, akkor simán ráköthetem az 555 kimenetére (egyszer biztos)
No majd mesélek róla

Ne már!

Az 555 valóban tud 200mA-t. ami viszont gond, a szervomotor PWM vezérléssel nem 150mA-t fogyaszt. Ilyen esetben a fogyasztását úgy tudod megállapítani hogy az 555 max kimenőfeszültségét direkt rákötöd, ami áram ilyenkor folyna, kb az az áram amivel számolnod kell. ( ez viszont bőven több lesz mint 200mA )

Ha az Octopus lekapcsolja a vellanyt a szervóról, miután elérte a célpozíciót, akkor a következő állításnál, amikor ismét rákapcsolja a tápot, akkor nem játszódik le a jól ismeret szervó startup jelenség, vagyis nem rángatja meg magát jobbra-balra, hogy beazonosítsa a pozícióját?
Pár sorral lejjebb már elhangzott a kérdés, hogy ha a táp kapacitása volt végül a probléma, akkor hogy lehet, hogy 30cm-s vezetékkel működött, csak hosszúval nem?

A kábelek hossza vezetett engem is tévutra. Nem tudom, hogy miért ez játszik föszerepet.
A nyugalmi állapottal eddig semilyen gond nem volt. Még nem mértem, de talán csak az impulzusokat állitja le.

Közben elgondolkodtam egy kicsit a jelenségen. Nyilvánvalo, hogy a táp kimeneti impedanciája játsza itt a kulcsszerepet (akkus táplálás eseten akár 10 m-s kábelek is müködnek). Mint mindig hasonlo esetekben, több ismeretlenes volt az ügy és a jelenség megtévesztö volt. A hosszu vezeték impedencaiája sorba kapcsolodik a táp impedenciájával és egy osztot alkot, amiben pillanatokig nagy áramok folynak, igy a kábel csatlakozási pontján a vezérlési oldalon az áramtüskék megjelennek a GND vonalon, olyan szintben mint a két impedancia forditott aránya. Ez nyilvánvaloan zavarja a proci helyes müködését, mert ugyanahhoz a GND-hez viszonyitva jelennek meg a bemeneti parancsok is, igy a bemeneten a kimenetjel keveredik a bemenettel. Rövid kábelnél az impedancia elhanyagolhato, igy az nem okoz gondot ( és elvben ilyen feltételekkel tesztelik a berendezéseket is. Körülnéztem a modellboltok kinálatában, hát nem igen van szervohosszabito kábel...)

Amit észrevettem kísérleteim során, az analóg szervó simán ledermed abban az állapotban ahol van és engedi a kart is mozgatni, ha megszüntetem a vezérlő jelet. Így áramot sem fogyaszt túlzott mértékben. A digitális szervótól viszont ha elveszem a vezérlést , továbbra is próbálja tartani a beállított pozíciót, tehát rángatja a tápot.
Emlékeim szerint ilyen esetekben egyik szervó sem gabalyodott meg újbóli vezérlésre.

Igy van. Az analog szervonak a 0 pontot is meg kell adni igy jel nélkül mozdulatlan. Elvben lehetne a kart is mozgatni jel nélkül, de nem ajánlatos mert föleg a miniszervoknál megsérülhetnek a fogaskerekek vagy ami még rosszabb, elfordul az utolso a motor tengelyén. Ha ez megtörténik - kuka.
A digiszervo maga nullázza a mechanizmust igy jel nélkül visszatér a középhelyzetbe.

Valószínű típusa válogatja. Az enyém masszívan ragaszkodik az utolsó érvényes parancshoz.

Lehet, hogy lehet programozni - ki tudja - hogy jel nélkül neutrális allásba menjen. Az én vevömhöz adtak egy sokoldalas könyvet, mint programozási utmutatot, de eddig semmi szükség nem volt rá, igy bele se néztem...

Íme...

Nem ilyen rövidekre gondoltam, ilyenekböl nekem is van egy dobozzal, de egy terepasztalon méteres kábelek elkerülhetetlenek, és azt hiszem a leghosszabb ami van az 1,5 m. Ezekböl a darabkákbol meg összerakni nem éppen A++ megoldás. Meg jo vicc, hogy a filléres szervohoz az ár sokszorosát kell a pultra letenni a sima drotokért.
Persze lehet gyártani (ahogy én s tettem) de az más kérdés.

Van folyóméterre is....
Bővebben: Link

Azt használtam, de az a legrosszabb, mert nagyon vékony 0,14mm2 vagy még kevesebb - igy abbol csak valoban rövid kábeleket lehet csinálni.. Akkor már a sima ( és joval olcsobb) 0,35mm2-s kábel jobb, ha már ugyis veszödni kell a csatlakozokkal.

Helyzetjelentés az ágy alól... A kapcsolásom amit korábban csináltam remekül működik szervónként vezérelve, és még akkor is ha 2-3 szervót és vezérlőt kapcsolok egybe DE összekötöttem 8db szervót és 8db vezérlőt vágányútba és így már egészen rapszódikus lett a működése (össze-vissza mocorognak) Egyszerűen zavarják egymást, így együtt nem lehet ennyit vezérelni...

Hogy mégse kelljen minden váltóhoz 2 nyomógomb az pulton, most arra gondoltam, hogy váltónként lesz egy nyomógomb amivel áram alá helyezem, és "központilag" lesz 2 nyomógomb a két iránynak megfelelően - így ugyan csak egyesével tudom majd kezelni a váltókat de már tuti nem zavarhatják egymást... (viszont így elveszítem a váltónkénti végállás beállításának lehetőségét) Vagy marad a váltónkénti két nyomógomb (vagy rugós váltókapcsoló)

Kiegészítés: rugós váltókapcsolóval váltónként tökéletesen működik. (4 váltóval kipróbáltam)
Úgyhogy a vágányut ugrott marad a váltónkénti vezérlés, de így legalább stabil.

Az SG90-et használóktól kérdem, milyen a meghibásodási arányuk.
Én 10-ből egyet elkoptattam egy egész éjszakás nyüzsgéssel, 4 meg csak úgy elröppent.
A megbízhatóságáról csak az etwg által linkelt nagyszerű könyben (utólag kösz. Eugen!) találtam valamit:
„Cheaper servos wear out after only 25 hours of use (on the other hand, that is
30,000 point operations based on 3 seconds per point movement).”

Csabeszq, a könyv 115.oldalától nézelődj,nálam ilyen van,ha nem lehet közvetlenül a tűvel húzni. (Hegedű A-húr (0,5mm) + 0,8mm acél szál)

Az „ Apró”-ban kiraktam egy hírdetést.

pl. repülőmodellekben éveket el mennek

Egy kicsit gyanus ez nekem is. Az tény, hogy az SG90-s szervok többnyire az árukrol hiresek, és elöfordul hibás darab köztük, de azért 20-30 ezer állitást kibirnak (ami nagyságrenddel több, mint ami egy modellvasutin elöfordul és nagyságrenddel kevesebb, mint amit az eredeti környezetben ( repülömodell, automodell ) teljesitenek. Nekem még nem ment tönkre egy sem, az 50 darabbol amit egyszerre vettem 1 volt rossz.
Hogyan ment tönkre nálad?

Egyet lesikáltam véletlenül, egy véráldozata a fejlesztésnek, elrohant az egyik véghelyzetből a másikba, és a legbelső fogaskerék 99 fogú lett.
Kettőben a híd egyik FET-je adta meg magát, egyben a poti valahol közép felé kontakthibás lett, össze-visszaröpködött, nem talált rá a pozícióra.
Ezt offseteléssel tudom használni, kérdés, meddig.Ahogy felénk mondják, a halott ember öt perce még élt.
Az ötven szervót ugyanarról a forrásról járatod?
Ilyenkor (9.30) (is) lélegzet elállítóan gyönyörű az akarattyai öböl a vonatról.

Nem, 8-sával van külön kapcsitáp 12V/5A.

Akarattya mindig szép......

Tapasztalat vitrinvonatból:
2db sg9 szervó (Zsolesztől beszerzett) teljesít szolgálatot a két sorompónál - egy szervó kimenetről mennek.
Napi használatban vannak (azaz legalább 20-30 nyitás csukás/nap *350 azaz kb 10 000 állításon lassan túl vannak.....)
Februárig egy trainmodules szervóvezérlő állította őket, utána Zsolesz állítóelektronikájával szépen mennek a mai napig.

Az 5 V-os ágba be van téve sorosan kettő dióda, így sokkal lassabban, és folyamatosabban csukódnak.

Ezenkívül van egy áramkörétől megfosztott teszt szervóm (sg9), amit ez elmúlt hónapokig rendszeresen nyüstöltem, és még mindig működik.

(És a végére a sokat szidott conrad: az átalakított végálláskapcsolójával, már több mint egy éve szépen dolgozik...)

Tegnap a szervók telepítését végeztem. Az elsőt csont nélkül bekötöttem és beállítottam a végállásokat. A gond a másodiknál kezdődött. Mikor be akartam állítani a végállásokat csak zúgó hangot adott ki a motor, de nem mozdult meg. Több próbálkozás után szétszedtem és láttam hogy a motor hajtó fogaskerék és a áttételező műanyag fogaskerék hol érintkezik, hol nem. Akáthogy próbáltam a tegelyeket állítani nem működött. Sebaj gondoltam hátha egy másik. A következő szintén ezt produlkálta, a harmadik is kb két végállás beállítási kísérlet után.
Lehet hogy ilyen gyengék lennének, hogy 4-ből csak 1 működik rendesen?
Lehet ezeket valahogyan javítani, vagy az olcsó hús és a híg lé esete áll fenn?

üdv:ati

Nem tudjuk mivel hajtod meg a szervokat, de azok aránylag érzékeny szerkezetek és kimondottan nem tesz jot nekik, ha szabálytalan jeleket kapnak. A jel generátoron mielött még bármilyen szervot hozzákötnél be kell állitani a max impulzusszélességet. (Erre szabvány van). Csak ezután szabad hozzákötni a szervot és csökkenteni az impulzus szélességet. Ha ezt nem teszed, az lesz az eredménye ami történt. A motor bivaly erös igy kitöri a fogakat, azaz kuka. Javitani aligha érdemes ( ilyen árak mellett) igy sokkal inkább vigyázni kell a beállitásoknál.

Hűha ez nekem kicsit kínai
Korábban is próbálgattam hasonlóképpen a szervókat, akkor nem volt ilyen probléma.

Még mindig nem tudjuk mivel probálgatod. Milyen az az elektronika amivel a szervokat akarod vezérelni, mert ott a hiba s nem a szervoban (azokban valoszinü te csináltad.)

Sajnos az elektonika nekem sötét ló. A vezérlőket egyik topictársunk által ajánlott szaki készítette.
Képen 4-es csoportokban látod a 16 db vezérlőt. Minden vezérlőkörhöz tartozik két-két potméter amivel a végállásokat be lehet állítani.

Ha jól tévedek ez az én korábbi vezérlőm amit a miskolci ismerősöm csinált Neked.
rajz

Egy db 555 ic és két poti (trimmer)

Nekem teljesen jól működtek! Mindkét trimmert középre kell csavarni és úgy rákötni a szervót, majd az egyikre áramot adva beállítani az egyik majd a másik végállást..

Vagy túlzottan ki van tekerve a poti és a szervo már nem tudta lekövetni, vagy a táppal van gond. Nálam stabil 6v-ról működtek!
(Van is még itthon egy tucat ilyenem miután arduino-s bluetooth-os vezérlésre váltottam)

Igy sajnos nem igen tudok segiteni. Nem ismerem ezt a szerkentyüt, és azt sem tudom, hogy a gyárto mit állitott be. Ezt vele kellene tisztáznod.

Felteszem ez az...

Igen. Ha jól gonolom megegyezik a forrásunk
Neked volt hasonló tapasztalatod?

Igen, anno én barkácsoltam össze és az ismerősömmel csináltattam meg "kultúrált formában" (Ő sokkal szebb nyákot készít mint én tudok)
Nekem remekül működtek, de privárban megírom a számom és megbeszélhetjük mi lehet a gond..

Néhány hét kihagyás után folytattam a szervók beépítését. Jelenleg 6 db-ot már sikeresen beépítettem.
Néhány gondolatban leítnám a tapasztalataimat.
Az elején sikerült 2-3 szervót hazavágni a végállás beállítások közben . Harcisün segítségvel ezek a problémák már a múlté .
Amit észre vettem, hogy a szervók átváltási sebessége különböző. Van amelyik azonnal átcsattan, van amelyik már-már valósághűen vált át.
A legutóbbi szervónál pedig úgy jártam, hogy a végállások beállítása közben (rövid idő alatt 8-10 kapcsolás) egyszer csak se kép se hang. A kapcsolásokra nem reagált. Másnap újra megpróbálva tökéletesen működött. Lehet valamilyen hőkioldó van bennük?
Egyébként eléggé "érzékeny" kis mechaniukájuk van. Sajnos hamar haza lehet vágni a kis műanyag fogaskerekeket.

Valóban nem egyforma a szervók sebessége: ahogy az áramfelvételük sem. Szerintem ez az olcsóságból fakadó gyártási szórás...
Én nem tapasztaltam, hogy bármilyen hőkioldójuk lenne, nem lehet inkább valami kontakt hiba vagy a táp hülyéskedése?

Vagy egyszerűen megszorult végállásban, aztán valahogy megütődött , vagy csak másként kapta el a vezérlés..

Sikerült megtalálni a szervó beépítés legüzembiztosabb módját (valahol a neten láttam ezt a beépítési módot).
A szervót nem kell rögzíteni a profilban, mivel a motor kicsit túlméretes, így jól befeszül. A végállások "túlállításával" lehet az erős váltást biztosítani.

Néhány hozzászólással ezelőtt panaszkodtam, hogy hazavágtam néhány szervót. Egyik esete nekiültem szétszedtem őket, és csodák csodájára sikerült mindegyikbe életet lehelni. Most már jól működnek. Érdekes volt látni, hogy egyes meghajtó fogaskerekek műanyagok, míg mások fémből készültek.
Találkoztam olyan hibával (motor folyamatosan forgott), hogy a motor és a potméter közötti három kábelből, az egyik forrasztása elengedett. Volt olyan, hogy a motor "lötyögött" a házban, így a fogaskerék kapcsolat bizonytalan volt. Egy kis szigetelő szalaggal sikerült bepozicionálni a motort, így a hajtás már jól kapcsolódik. Volt hogy a végállás beállító túlfordult, így a fogaskerekek szétszedése és pontos összeállítása is segített.
Összefoglalva, úgy tűnik hogy javíthatóak csupán türelem és egy jó nagyító szükséges hozzá.

Szerencséd volt, nekem egy túlvezérelt a motor tengelyén lévő fogaskereket törte el.

Egyszerü és nagyszerü!

Ha jól látom a drót nincs rögzítve a szervó nyelvéhez tehát abban el tud forogni valamennyire..? Lőhetnél néhány képet a másik oldalon a váltókhoz való csatlakozásról is - esetleg videót a működésről.

A "drót" egy kihajtott egyengetett 1mm átmérőjű gémkapocs.
A másik vége az asztalon átdugva a kitérő furatába felcsúsztatva, a talpfa magasságában visszavágva. Felülsemmi sem rögzíti. Mozgatáskor a drót vége egy körív mentén mozog, így fent kicsit ki-be mozog.
Megpróbálom hivatkozni az ötletgazda videót.
szervó beépítés