Én szereletem az elejére egy kefét ( ajtohuzat korlátozo - barkácsbolt), aminek a szöreit töltésalakura vágtam, igy aránylag szép töltést csinál. Valoban azonban hosszu szakaszokra érdemes bevetni - mert van egy sereg más macera is vele.

Kedves HoTotya!
Rendben tudomásul vettem.

Amikor nekem nagyon jó lett volna ez hajtás, akkor még tényleg csak bácsizhattalak volna. A régi motorjával mindig baj volt, sosem ment szépen.
Most végre ismét használhatom!

Ágyazatkészítés. Tegnap próbálkoztam.
Úgy csináltam, hogy pici csepp jöjjön ki a csőből, így nem úszik fel a kavics a cseppre, nem kell előkezelni az ágyazatot permetezéssel, csak mehet mindjárt a higított ragacs (mire jó egy infúziós szerelék )

Ilyen lett - beáztatás után, száradva, és másnap készen.
Mellé tettem a noch ágyazatos habját, és a peco szivacsát, amire már én vittem fel a kavicsot (ez a peco a felébe kerül mint a noch - így talán érdemes vele játszani, mert valahol ugyanúgy néznek ki...)

Ne hogy már komolyan vedd....csak ugrattalak...

Sziasztok.

Van egy rész a terepasztalon, ahol 3 váltó van 1 méteren belül és szépen zötykölődnek rajta a vonatok, a szigetelő és vezető papucsok miatt.

Azon gondolkoztam, hogy lehet kapni váltó építőkészletet, amibe a sínek nincsenek beragasztva, veszek hozzá méteres síndarabokat és egy sínre felfűzök 3 váltót és a köztes szakaszokat. Minden második papucsot ezzel a megoldással elfelejthetnék és a vonat kevésbé zötykölődne.

A kérdés, hogy a TT váltókon miért fix és kemény a sín, miért vannak beragasztva? Működne-e ha nem ragasztanám be, csak bedugdosnám a hosszú síneket a talpfába?

Másik kérdés: jobb-e ha eltolom a síncsatlakozási papucsokat, hogy csak egy kerék ugráljon mindig, ahelyett hogy egymás mellett lenne mindkét sín csatlakozó papucsa?

A vonatban az a szép ha zakatol. Ezzel szerintem ne foglalkozz, inkább dolgozd meg azokat a csatlakozásokat, hogy hibátlanok legyenek, akkor a hangon kivül más zavaro körülmény nem lesz!

Nem az a baj, hogy zakatol, hanem le is repül a pályáról.

Vegyek fémkerekeket a kocsiknak, hogy súlyuk is legyen?

Igazából elég sok bajom van a váltókkal.

A terepasztal úgy van megoldva, hogy ha rövidzár van, akkor zenél és ha sokáig fennáll lekapcsolja magát.

Ezeken az új váltókon (kép ) a belső két sín túl közel van egymáshoz (V alakú) és a vonatkerék simán rövidre zárja őket.

Ez FZ1-en még nem probléma, max szikrázik egy jót, de a terepasztalom folyamatosan idegesítő zenét játszik, hogy már megint rövidzár van.

Arról ne is beszéljünk, hogy a régi DDR-es kengyeles kuplungokat szétkapcsolják áthaladáskor. A keresztsín megemeli a kuplungot. Láthatóan kocsileválasztóként funkcionál.

Persze lehet, hogy a kengyeles kuplungok dobálják le a kocsikat a sínről, mert képesek beakadni, annyira lelógnak.

A kocsik tömegére vannak szabályok ( igaz, hogy a nagyok többsége fütyül rájuk), de a fémkerék mindenképpen alap a jo müködéshez. ( meg persze a jol lerakott sinek). Azt nem tudod kikerülni.

A jo kerék semmi esetre sem zárhatja rövidre a váltokat. (Erre is van szabvány és a Tillig ezt böven betartja). Ha te jármüveid rövidzárt okoznak akkor nem jo a keréktávolság. Be kell állitani ( szabvány szerint). Ez alap.

Ugyanez van a kapcsolokkal, azok kb. 1 mm-re vannak a sin felett, azaz semmihez sem érhetnek hozzá - ismét csak be kell állitani vagy jobbra cserélni.

A kuplungokat szabványosra fogom cserélni. A mozdonyok kerekével nem tudom, hogy mit lehet kezdeni. Megnézem, hogy lehet-e őket állítani.

A másik kérdés a külső íven elhelyezkedő papucsok. A vonat igencsak könnyen kilép miattuk a pályáról.

A nagyvasúton belső sínt szoktak rakni kisiklás ellen. Ilyenkor amikor a külső kerék kilépne, a belső sín a belső kereket pályán tartja. Lehet ilyen belső műanyag sínt kapni?

Lehet, hogy próbaként veszek egy flexibilis N méretarányú sínt és berakom a TT sín közé. Ez a nagyvasúti kisiklásgátlókra hasonlítana.

Ez nem jó ötlet, nagyon magas lesz. Vegyél egy szál flexi sínt, abból vágj egy darabot, és azt ragaszd be. Nézd meg, merre siklik, és az ellenkezö oldalra.

Esetleg a papucsokat egy csavarhúzóval nyomd rá rendesen a síntalpra.

El sem tudom képzelni miért nyomná ki a papucs a kereket. Annak minden része ott van ahol a kerék nem is lehet (hacsak nem teljesen elfuserált kerekeket használsz). Még a 30-40 éves kerekek sem akadhatnak a palucsokba. Ezek remdszerint már a talpfákon futnak ( zörögnek) de nem érnek a sinpapucshoz. Jobban vizsgáld meg valoban mi a gondod, mert egyre misztérikusabb amit itt irsz.

Nem tudom, de nekem a Tillig most kiütötte a biztosítékot. Képes mindent rosszul csinálni. Vettem új típusú vonatcsatlakozót, rosszabb, mint a kengyeles.

A váltó ugye teljes gáz. Bárhol érsz hozzá, mindenütt rossz. Hol beakad az elektromos állítószerkezet, hol kisiklik rajta a vonat,...

Legújabban megnéztem, hogy miért ugranak le a vonatok a sínről. A 8 cm-es vagonok átmennek, a 12 cm-es vagonok leugranak. A probléma, hogy a váltó kisiklásgátlói összecsípik a vonat kerekeit és leugrasztják a sínről.

Míg a 8 cm-es élesen kanyarodik és nincs baj, a 12 cm-es kereke becsípődik és leugrik a sínről. Lehet, hogy más gyártó termékeit megnézem, mert ez teljesen gáz.

Felesleges vulgáris szavakat használni, így is érthető.
Frankye

Milyen méretben modellezel TTvagy H0?

TT. Kicsit állítottam a vonat kerekein, kijjebb húztam és most átmegy a váltón.

Már csak a csatlakozásokat kellene valahogy megoldani.

Fontos, hogy a kerekek belsö távolsága 10.2-10.4 mm közöttl egyen. Ezt kell a lehetö legpontosabban ellenörizni.

Szia
Több százan foglalkozunk TT-vel. Ha olyan lenne mint írod valószínű, hogy másoknál is megjelenne a probléma. Először nézz körbe a házad táján, utána alkoss ilyen vélemenyt.

Nézd, valamit elsőre összeraksz, más századszorra sem megy.

Most már kb. 1 órát képes volt futni a vonat a kengyeles csatlakozókkal szétválasztás és kisiklás nélkül. Néhol a csatlakozásokat összébb kellett szorítani, máshol a külső ívet emelni, mert a belső ív volt magasabban.

A váltó volt a legnehezebb, mert a belépési pontján 3mm magasan volt, kilépésnél 0mm. A terep a váltón görbült és gondolom a kocsik nem rajongtak ezért. Szóval most már a váltó kb. lineáris és nincs is problémám a szétkapcsolással.

Csak a rövidzárral van a baj, mert ugye a Tillig értelmesen milliméteren belül rakta egymástól a két vezetőt, amit a vonatkerék frankón rövidre zár. Ez gondolom a Tillig saját hulladékjával megy, mert nincs benne rövidzár védelem, csak az én saját trafóm nyomja kifelé a tápot másodpercekre egy ilyen akció után.

A világon több ezer embernek minden gond nélkül müködik a Tillig válto ( nálam is 48 ) szoval a summás kommentárjaid helyett inkább a pályavezetésre kellene koncentrálnod s ne beszélj hulladékrol, ha ennek az oka föleg te magad vagy.

Van néhány nagykönyvben megirt szabály:

Ilyenek.

A váltoknak mindig sikban kell lenniük.
A modellvasuton az iveknek is sikba kell lenniük, csak nagyon kis sinemelkedés lehet az ives pályán ( nyilvánvalo, hogy a külsö sinnek kell magasabban lennie ~ max 1 mm)
Ha elektronikus kütyüt gyártasz a modellvasuthoz, annak türnie kell a rövid idejü rövidzárlatot, és a legnagyobb marhaság, ha erre reagál az elektronika ( már volt ilyen, hogy minden rövidzárlat után meg kellett nyomni egy gombot).
Szoval a mesék helyett figyelj inkább oda hogyan épited a pályát, annak a vonalvezetésére és a minöségére, utovégre nem gyakorloterepet épitesz a tankoknak.

Jo volna ha ezekkel, meg a többi idevágo szabállyal , tisztában lennél mielött bármit is minösitenél.

Igazad van, túl maximalista vagyok.

Át tudom írni a programot, hogy ne reagáljon azonnal a rövidzárra. Lehet, hogy ez lesz a legegyszerűbb: szoftverből javítani a hardver hibát és örülni annak, ha a kocsik nem siklanak ki és nem szakadnak szét. Ez pedig úgy tűnik, most sikerült.

Az asztalon az elektronika magától azonnal kikapcsol, szoftverből lehet visszakapcsolni.

Semmiből sem áll a kódot átirni, hogy először 50ms utána 200 ms után kísérelje meg visszakapcsolni és ha nem megy, akkor pampogjon.

Sajnos nem elöször tévedsz.
Te a program átirásával nem a hardware hibáját küszöbölöd ki, hanem a saját tévedésedet korrigálod. Egy modellvasut aránylag bonyolult hardware, annak minden jo és rossz tulajdonságával.
Ezt Neked kellett volna alapbol figyelembe venned és erre fejlesztened a szoftwaret! Alapbol hibás a gondolat, ha a SW kezeli a rövidzárlatot.
Ahelyett te megálmodtál valamit, ami mindenre jo, csak modellvasut kezelésre nem, s ahelyett, hogy ezt elismernéd szidsz mindenkit, aki neked a HW-t szállitott.

Nem szoftver kezeli a rövidzárat, hanem hardver. A szoftver a rövidzár feloldásáért felel.

Ha egyszer a hardver rövidzárba lép, akkor az idők végezetéig ott marad, míg nem kap feloldás jelet.

A szoftver nem elég gyors a rövidzár kezeléséhez.

Szia
Próbáld ki a Khün vágányanyagot is. Vegyél egy készletet, abból egész jó pálya jön ki.
Amúgy nem értem a rövidzár problémádat, mert több gyári és saját magam által összerakott kitérőm van EW1-től EW3-ig - +IBW- és nem voltak ilyen gondok. Az elektronikát meg tényleg felesleges belekeverni, mert először az okokat kell megszüntetni. Itteni és hobbielektronikás hozzászólásaidból az tűnik ki, hogy nem mélyedsz el eléggé abban amit csinálsz. (pl. panelkészítés) Mindig az lebegjen a szemed előtt, hogy egy gyár általában már letesztelt termékeket dob piacra. Ráadásul ezek nem is új termékek a piacon, ezért az esetleges hibákat először magunkban keressük utána kérdezzünk. Ha másnál nem volt ilyen gond akkor biztosan nálunk van valami. Az említett kitérők elég nagy terepasztalokon szerepelnek kiállításokon is ezért nehezen elképzelhető, hogy konstrukciós hibáik legyenek. További jó modellezést.

Alapvetö tévedés a rövidzárkezelést a SW-re bizni. Azt teljesen automatikusan minden intelligencia nélkül még a 40-50 éves HW is megoldja.
Alapvetö hiba, ha ilyesmit valaki a SW-re biz.... Azt sokkal jobb dolgokra is használni lehetne, a rövidzárvédelemre felesleges.

Nálam mind a négy Tillig váltó csinálja, egyik állandóan. Lehet, hogy a régi DDR-es mozdonyoknál a kerék vastagagabb a kelleténél.

Egy Tillig váltóvezérlőm már elfüstölt, mert valahogy mindkét oldalra áram került. Semmi védelem nem volt ellene. Szanaszét olvadt az egész, pedig egy 50 Ft-os regenerálódó hőbiztosíték megvédte volna.

Német áron kínai minőség.

Más világ van, nem a 40-50 évvel ezelőtti. Ma mindent a szoftver intéz. Ha pedig nem tetszik a viselkedése a rendszernek átírod. Minél kevesebb elektronika, minél több szoftver, a viselkedés szoftverrel mindig könnyebben javítható, mint hardveres úton.

Az ebay-en vettem 400 Ft-ért LCD voltmérőt. Van benne egy 7-szegmenses kijelző és egy STM8 mikroprocesszor. Felprogramozták és szevasz. Az egész voltmérő 2cm x 3cm panel volt.

Az egyetemi jegyzeteket olvasva mulatságos volt a 7-szegmenses kijelző vezérlőjének adatlapját olvasni. Mintha vonatkerék-pumpa adatlapot olvasnál. Egy IC, aminek az égvilágon semmi értelme a mikrovezérlők korában.

Lehet a dolgot szeretni, vagy nem szeretni, ez van.

Szia!

Elnézésedet kérem, hogy így ismeretlenül beleszólok a diskurzusba.
A Tillig váltóknak ( némelyiknek ) valóban vannak kisebb hibái, amiket józan paraszti ésszel, némi műszaki érzékkel fűszerezve könnyedén, percek alatt orvosolni lehet, néha csupán kisebb beállításokkal el lehet hárítani őket.
A precízen megtervezett, kiszerkesztett és kivitelezett vonalvezetés meghálálja magát.
27 darab Tillig váltóm működik 8 éve, az itthoni használaton kívül két többnapos kiállításon hiba nélkül üzemeltek, a 8 év alatt egyetlen állítómotor sem ment tönkre villamos hiba miatt.
Neked is azt tudnám ajánlani tisztelettel - mint eddig minden ilyen esetben - hogy előbb legyél kedves tájékozódni, kérdezni, tapasztalaton alapuló információkat szerezni, aztán utána belekezdeni egy ilyen építésbe.

Üdvözlettel : Balogh László
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Ne vedd sértésnek, de sok dolgot rendbe kellene tenni ( a fejekben).

A SW-t ott kell használni, ahol annak értelme van! De nagyon helytelen SW-rel megoldani olyan feladatot, ami nem is feladat, hanem egy rossz feladatelemzés ( modellvasut) eredménye. Egy modellvasutat a legjobban egy filléres 15-25W-s autoizzo véd, egyetlen bitnyi SW nélkül.

Szoval ez korunk egyik legnagyobb zsákutcája ( rengeteg követövel), amikor SW-rel akarnak megoldani rosszul feltett feladatokat. Ilyen a biztositék is! Az eredeti formájában már vagy 100 éve müködik, és még a laikus is tudja hogyan kell kezelni. Te meg rágodsz, hogy a szoftwared mikor kapcsoljon, holott nem is ez a feladat!!!! Neked gondot okoz a vonatok müködése a pályán, holott az emberek ezreinek ez nem gond ( igaz, hogy ök nem is irnak általában SW-t).
Sajnos ez korunk komoly baja, hogy sok SW fejlesztönek gondja van az elektronikai alapokkal, és a sok megabájtnyi SW végeredményben még egy 3 tranzisztoros ösrádio minöségét sem éri el!

Ezért ragadok meg minden alkalmat ( >40 éves elektronikai meg SW-s multtal), hogy a fiatal SW titánoknak elmeséljem legalább az Ohm törvényét, még mielött azt is SW-be öntenék ( majd meg kényük kedvük szerint hozzáigazitják a feladathoz)
( orákig sorolhatnám a modern High Tech ipar ballépéseit, és a felhasználok szenvedéseit.)

Szoval, mielött nagy dumákat irkálnál, meg sok MB szoftwaret, jobb lenne, ha megértenéd a feladatot, mert anélkül nem tudsz jo SW-t irni ( a HW-röl ne is beszéljünk).

Hali!
Bocs, hogy beleszólok, de nincs igazad!
A fenét van más! Ugyanaz, van csak te hiszed el, hogy más. Amiről most beszélünk - azaz a rövidzárlat.

Én imádom "ötvözni" a 30-40 éves technikát a mai DCC-vel. Ha hiszed, ha nem működik. Ha rövidzár van ott nem a programot kell átírni, hanem a rövidzárat megszüntetni!!!

Nekem van olyan vagonom, ami gyermekkoromban könnyen siklott, és sokat szikrázott. Aztán felnőttem (?) eltelt 30 év és most DCC-ben állandóan lehúzkódta a központot. Rámértem a kerekek távolságára tolómérővel.. 0,2mm-el közelebb volt a kettő egymáshoz, mint a többi. megigazítottam. Azóta nem siklik, nem szikrázik.

Tehát nagyon-nagyon valószínű, hogy valami ilyesmi gond lesz nálad is. Az már szakmai ártalom, hogy a hibát nem úgy akarod megoldani, de erre vannak itt a fórumok!

Van egy sines-színes kérdésem:

Lefújtam egy sínt ilyen rozsdabarnára.
Ez nekem valahol túl realisztikusan lehasznált

Abban tudna-e segíteni valaki, hogy milyen festéket használjak a fémes sötét színhez?
Olyasmire gondolok mit a tillig elite szürkés barnája, vagy ez a mellékelt kép amin a felénk közelebbi sín van szürkésen festve.

Pedig ez nagyon élethű lett. Szerintem így jó. A szürkés szín a frissen fektetett és frissen hengerelt sínszálakra jellemző, de csak pár hónapig.
No meg az sem mindegy, hogy a pályán tuskós fékes vagy tárcsafékes járművek közlekednek-e többségben.
Én így hagynám, és nagyon büszke lennék rá.

Írtad:
Ne haragudj, de komolyan gondoltad, hogy ezért a Tillig a hibás?

Hűha! És ezt pont Tőled kapom válaszként!
El sem hiszem!
Köszönöm!

A szürkés szín pont azért teszik, mert mindig az éppen átadott pálya látszatát tudja kelteni.

Engem az zavar az új modellsínszálaknál, hogy szinte virít a fényes rezes szín a sín oldalán. Ez nagyon rikító (más a felület, ahol áramot kell átadni), az mástészta.

Ezért próbáltam eddig a vegyszeres barnítást, ami besötétítette a síneket. Valami hasonlót szeretnék légecsettel, mert a barnító nagyon büdös, és a szelén dioxid nem egy túlzottan barátságos vegyület. Valamint nem terül szépen a sínen, így eléggé lutri mennyire szépen barnítja be a szálat.

No de ki vagyok én?

Az egyértelmű, hogy a sínszálakat illik festeni. Az öntödéből kijövő sínszálak hónapok alatt berozsdásodnak, és "friss rozsda" színük lesz, erősen narancssárgás árnyalattal.
Az még gyakoribb, hogy a beépítésre váró sínszálak évekig állnak az esőben, mire beépítik őket, így természetesen a sínszálak színe is változik a rajtuk kialakuló rozsda miatt.
Egy újonnan átadott pályának sem olyan színe van, mint amit a beillesztett képen látni.
Modellfestékek terén én Revellt használok, no nem azért, mert ez lenne a legjobb, hanem mert a közelben ez érhető el elég nagy színválasztékban és árban. Ebben a rozsdának az imént említett minden árnyalata megtalálható és kikeverhető.

Biztosan igazad van, de nekem valahogy így tetszene:
Tudom Sógoréknál még a sín is szürkébb
Szükre sín
Azt nem tudom ezt mikor adták át, de ez a szín nagyon jó.

Erre van esetleg színötlet?

Nézd, a mikrovezérlőnek tudnia kell a rövidzárról. A rövidzár természetes a terepasztalon, hanggal figyelmeztet az asztal, hogy szedd le a fogót a sínről. Én így szeretem és mivel magamnak építem a terepasztalt, nekem az FZ1-es bimetál nem volt elfogadható.

Nem érdemes filozófiai vitát nyitni arról, hogy mindenkinek vanília fagyit kell ennie, mert a pisztácia fagyi elkészítése sokkal bonyolultabb.

A rövidzár-védelem megfelelően működik, akadjunk le a témáról. Azt kell megjavítani, ami nem működik, nem azt ami jól megy.

Ismét kevered a Gizikét a gözekével. Senki sem beszélt arrol, hogy mit kell tudnia a mikrovezérlönek meg mit nem.
Mi arrol beszéltünk, hogy nem a mikrovezérlönek kell kezelnie a zárlatot, azt még a buta izzo is jobban tudja. ( még a bimetalltol is jobb)
Hogy utánna te mit kezdel az informácioval ( hogy zárlat van/volt) az a te dolgod, de eddig csak azt mutattad be, hogy nem megy ez neked, s a Tilliget meg másokat szidtad a vackaik miatt.
Senki sem beszélt itt a vanilia fagyi evésröl, hanem az elektronikus áramkörök filozofia alapjairol, meg arrol, hogy nagyon rosszul teszed, ha visszaélsz a modern elektronikai lehetöségekkel.
A fagyibol is sokkal jobb a török fagyis otthon kotyvasztott terméke minden nagyipari imitáciotól....

Írtad:

Stimmel!
Kezdjük az elején!
1: A váltók síkban fekszenek, nincs semmilyen szintkülönbség a két végük között.
2: Kerekek nyomtávja. Korában írták, hogy a belső részen mérve 10,2 - 10,4mm között kell legyen. Ezt amúgy tolómérő nélkül is szemre be lehet állítani. Sajnos a BTTB modelleknél - 20-30 éves modellekről beszélünk! - az előfordulhat, hogy a kerekek "elmászkálnak" a tengelyen a helyükről. Most nincs nálam fotómasina, majd fotózom, hogy mire gondolok.
3: Nem lóghatnak a kupplungok! Gyanítom, hogy ezek még a régi slicces kocsikapcsolók. Ha az ember fia egy kicsit is nem oda figyel, akkor a belső végük nem lesz a helyén, ergo a fejük lógni fog lefelé, így mindenben felakadnak majd.

Ha megvannak, és minden OK, akkor nem is lesz baj. Hidd el, sem most Sebnitz-ben, sem annak idején Berlinben nem lükék ültek a tervező asztaloknál!

Nem bántani akarlak, félre ne érts, csak ráébreszteni arra, hogy vegyük elő a józan, paraszti sütnivalónkat! Majd jön sünöcske kolléga, és szakavatoTTként elmondja, hogy a nagyvasúton mennyi lehet a sínek illesztésénél a tűrés bármelyik irányban. Itt nálunk, TT országban nem olyan nehéz ám 1mm-t elnézni! Ezt szorozzuk csak fel 120-szal! Az 12cm. Ennyi már katasztrófát okozhat a nagyvasúton! Ez nem az Einhorn favonat, ebben a sportágban eléggé precíznek kell lenni ám! (Lásd még a H0 klubtopicban a ROCO 109-es gőzösével kapcsolatos tapadógyűrűs bejegyzésemet. Ott kevesebb, mint 1mm okozza a galibát.)


Amúgy, ahogy elnézem ez nem is terepépítés ám...

Tudod, hogy miért van igaza Lezlinilzen kollégának?
Mert elnézve a patikai vasutadat, ez a stílus, amit alkottál, pont ahhoz illik. A járművekhez, a környezethez. Ha most elkezded beszürkíteni az egészet, akkor mihez kezdesz majd a talpfákkal? Betonaljra cseréled? Azokhoz a modellekhez, mik futnak rajta, ahhoz ez a talpfás, barnás-rozsdás színvilág sokkal jobban passzol.

Az otthoni vasutadat nem tudom, hogy milyen, ha nem a mai, modern, és anyagilag jobban eleresztett vasutat idézi, akkor... De Te tudod, végül is a Tiéd.

Még valami eszembe jutott, de bejezem már!


Bocsánat, de egy frászt! A rövidzárlat sehol sem "természetes"...

Istenem, ha ez lenne életem legnagyobb problémája, hogy túl realisztikus a teperasztal.

(csak halkan merem: na és a hurokmodul?)

> 1: A váltók síkban fekszenek, nincs semmilyen szintkülönbség a két végük között.

Ez sajnos még nem elég. Ha mondjuk egy 12 cm-es kocsi jön, az simán rövidzárat csinál a kuplungjával.

A probléma megoldásához nálam a váltók előtti-utáni 10cm-es szakaszokat is szintbe kellett rakni.

A jelenlegi kocsikkal működik is. MÁV személykocsival nem fogom kipróbálni, mert ismerem a végeredményt.

Félve merem megkérdezni: mekkora az az emelkedő, hogy ezen a minimális távon akkorát billent a kocsin, hogy annak a kupplungja leér a sínkorona szintjére, vagy netán az alá?

Gyanítom, hogy végig kellene olvasni egyszer Gerhard Trost Modellvasút című könyvét (Műszaki könyvkiadó 1972), vagy ennek a kicsit "szelidített" változatát, Vasútmodellezés a címe, és 1975-ben jelent meg*. De a neten megtalálható a Helyes vágányon a TT vasúttal című kiadvány, meg kellene keresni! Rászánsz egy kis időt, és sok gondtól megszabadulsz, hidd el!

*Ezt esetleg át tudom küldeni az e-mail címedre.

Az pont a zárlatot megakadályozni hivatott eszköz...

Kétféle váltó van.

Az egyik esetén a felső V sín össze van kötve és elektronikával kell kapcsolgatni. A másikon nincs összekötve és a két sínen külön feszültség van 1 mm-es távolságon belül.

Nekem értelemszerűen a második van. Egyszerűbbnek tűnt, mint külön elektronikát berakni, ami a V sín-t kapcsolgatja.

Persze lehet, hogy ráfaragtam.

Üdv!

Neked az EW1-es kitérőd van, mágneses állítással (tapasztalatom szerint ez sem zárlatol, ha csak nincs extrém hiba az átgördülő szerelvényben...). Amikor megírsz egy szoftvert nem szoktad letesztelni és javítani a hibákat? Vagy csak elküldöd a pokolba a "gyártót"?
A másik az EW2, vagy EW3 kitérő, ahol valóban nincs elválasztva a két sínszál, ezeket a következő vágányelemtől szigetelőpapuccsal kell elválasztani. A szív polarizációjához nem kell semmi elektronikai hókusz-pókusz, azt elvégzi a váltóállító motor.
Hidd el nem hulladékot árul a Tillig. Megjegyzem a többi gyártó is gyárt ugyanezzel a műanyagszíves technológiával kitérőket, különböző méretarányban, azok is rosszak lennének?

Sikerekben gazdag modellezést!
Józsi

Kis asztalon semmi sem egyszerű. Bevallom, van 5%-os lejtő az asztalon, 10 cm magasságig legalább 2m-en át kell ehhez emelkednie.

Ez nagyjából meg is van. Az asztal mérete 120cm x 200cm, ebből következik, hogy sok lehetőség nincs a lejtő szögének csökkentésére.

2m-es asztalra nehéz 3.5m-es emelkedőt felvarázsolni.