Akkor vagy az általad megadott számok nem stimmelnek, vagy nem a kérdésre válaszoltál

Marci!

ez a hasraütés nem mindig jön be...

A most tett "ötöd körív se" már közelebb lehet a megoldáshoz, de még mindig elég pontatlan. A körív ötöde az 72 fok.

A mellékelt képen méretarányosan kiszerkesztettem az eddigi adataidat (pirosas színű vonalak, ill a 18 cm légvonalbeli távolság).
Ezen láthatod, hogy ezt a távolságot 72 fokkal áthidalni egy kb 150 mm sugarú ívvel tudsz.

Mivel földivel van dolgod, ezért zölddel berajzoltam a 310 mm sugarú ívet (bár fogalmam sincs, hogy mit tervezel használni...). Ez 34 fokosra jön ki...

De mindenféle további találgatást és értetlen kérdést megspórolhatsz magadnak, ha konkrét adatokkal jössz, de legalábbis ha sokkal pontosabban és meggondoltabban becsülsz

A föld és a táp közötti 100 nF-es zajszűrő kondenzátorok megvannak, de csak egy oldalon. Az Atmega16-nak egy VCC, egy AVCC és két GND lába van (VCC-AVCC összekötve). Összesen 2 100 nF-es kondenzátort raktam be, egyet a VCC-re, egyet az AREF-re.

Nincs a két pont messze egymástól, viszont 2 oldalváltás van benne (feljön a vezeték és újra lemegy). A közeli lábaktól 0.5 mm-re van, a távoliaktól 4 cm-re 2 oldalváltással.

Ami nekem nem tiszta, hogy van ez a váltóállítómű, kimértem, 13 ohm soros ellenállással. Ha 14V-ról járatom, 15W-ot fogyaszt csúcson.

Van egy mozdonyom, ami 200 mA-t eszik és az ólomnehezékekkel együtt simán felmegy a lejtőn és lejön. Max 2.5W-ot fogyaszt.

Már ránézésre is sokkal nehezebb az ólomdarabokat felcipelni az emelkedőn, mint egy süket váltót egyik irányból a másikba áttolni. Lehet, hogy megpróbálom korlátozni az áramát, mert ugye a feszültség és a teljesítmény között négyzetes összefüggés van. Ha kisebb áramról is tud váltani, akkor nyertünk, mert sokkal kisebb zaj is lesz. Mellesleg egyesével váltva kisebb valószínűséggel száll el, mintha 4 váltó mozdulna egyszerre.

Annyit fogok kipróbálni, hogy PWM-mel korlátozom az áramát a váltóállítóműnek és hogy sikerül-e.

Oké, az MTB-t fogom kipróbálni, ha arra jutok, hogy a jelenlegi felállást cserélni kell.

A 72°-os ív áll a legközelebb a valósághoz.

A különbségre már az egyiptomiak is rájöttek: Nem ugyanaz feltolni a piramis köveit a sikon az emeletre, mint ugyanazt a követ görgökre tenni és igy felguritani a sikon.
Ugyanaz a helyzet a váltok mágneses állitomüveiben.

Szaúdi BR220 (1977 - 2002) Ha jók az információim, kettő darab gépük volt nekik, a 220.021 és a 220.046

Mester az SBB Am 4/4 18461-18467 nálam hét darab (Forrás: RocoReport) 1986 - 1997 között használták, majd az összeset átvette a német Regentalbahn AG. Albán, Algír, Spanyol, Török, Franciáknak kikölcsönzött (???) alfajokról most szót se ejtsünk....

Én egyről tudTTam, de ezekben a kérdésekben Kend az iparos!
Köszönöm a javítást!

Négy-öt éve leveleztünk erről az alfajról sokat....

phuuuu... Látok én még olyan messzire...?
Mindenesetre az SBB vontató állományának jelentős részét képezte a tipus az adott időszakban...

Valami átépítés miatt kellett csórikáimnak, mert náluk a vonatok alapból madzag nélkül nem mennek....

Meg rájöttek, hogy nincs mivel cimbálniuk a nehezebb mentö-, meg munkavonatokat, ha nem csurog delej a drotokban. Ha jol tudom azota vettek néhány füstölgö mozdonyt is ilyen célokra...

Nem kicsit emlegetem a konstruktőr felmenőit...

Az odáig OK, hogy a plexiből készült, és csak festett kasznin átüt a fény ott is, ahol nincs is ablak. De az, hogy a kaszni plexi lapjai hullanak szét a ragasztás mentén...

Szerencsére nem kell magyar festésű Avmz meg WRbumz kocsikat vennem, mert a DR III. korszakos témába nem illenek bele. Egy forintot sem ér az egész konstrukció...

Hát igen. Az ének szólt már erről: Bővebben: Link

Egyről beszélünk...
Egy alkalmas fejfedő méretű végtermék az egész kocsi úgy, ahogy van. A kerekek, meg a PEHO kinematika ér belőle valamit, a többi ipari hulladék...

A "vicc" az az, hogy jó pár éve megcsináltam már bele a világítást, de nem emlékszem, hogy ennyire kiborított volna a modell (vagy nekem volt még több türelmem...). Most kaptam 3 ilyet, de éktelenül vacakok. Ami a honlapodon van kép, azon látszanak az "illesztések", na azok ehhez képest még istenesek...

Szia. Nekem megvan a sorozat, raktam is bele világítást, de nem voltak ilyen problémáim vele. Mondjuk régebben volt, azóta öregedhetett az anyag, vagy éppen jó sorozatot fogtam ki.

Ezt nézzétek meg.

http://www.ebay.com/itm/8-pcs-of-TT-scale-Vintage-freight-cars-railway-model-Modelleisenbahn-spur-1-120-/191633901583?pt=LH_DefaultDomain_0&hash=item2c9e45480f

(Sajnos nem megy a LINK)

Egy honfitársunk TT-nek árulja (elképzelhetö, hogy Rokal), de ez derül ki a legkevésbé a leirásból meg a fotókból...

N -es kocsik (többségében Piko) H0 -ás kapcsolókkal.

Arra szvsz tul kicsik ( a H0 kapcsolok kb 8 mm szélesek, azaz szélesebbek mint az N ütközök közötti tér).

Pedig azok sima kurz befogós H0 kengyeles kupplungok, egy jókora M2-es, vagy M3-as csavarral odacsvarozva. Csak tudnám, hogy miért kellett a sima N-es kupplungok helyére ezeket odagá... odamesterkedni. Az a hab a tortán, hogy ezek tényleg N-es kocsik, a kolléga mérése 3mm-t csal!

Már többen is leméretteték a nyomtávot, az állitolag 12 mm.....

Ami még elöfordulhat, ha nem Rokal, akkor Wesa jármüvek ( ha nem is mind) azokon volt igy szerelve az otromba kupplung ( nem ez, hanem a Wesa által használt a Rokalt is felülmulo szörnyüség).
Már egy érdeklödö megkérte az eladot, hogy rakja egymás mellé a valodi Zeuke jármüveket ( azt is árul) meg ezeket, mert akkor láthato lenne, hogy miröl van szo ( az elado egy hölgy, és az sem biztos, hogy kezeügyében vannak a modellek, hanem valaki nevében árulgat).

Legalább 3 kocsi a képen régi N-es PIKO, még Erich Honecker idejéből.

Megjelöltem, piros "P" betűvel azokat, amik biztos, hogy N-es PIKO modellek.

Nekem valojában mindegy, mert nem nagyon érdekel a vétel. Csak mint érdekesség képpen hoztam fel, hogy még azt sem sikerül kideriteni, hogy mit is árulnak az E-bayen..... Ráadásul hazánk lánya...

Mh...
Tudod, mi a szőke nő hajában a barna tincs?
A remény...

Ha festett a tincs, akkor pedig mesterséges intelligencia...

Csakhogy az ember átlát rajta

A tamáskodók kedvéért elmondanám, hogy lehetséges a vonat helyzetét megbecsülni úgy, ahogy leírtam.

A pályát 15 szakaszra osztottam, a belépési és kilépési idők arányában megbecsülöm a végsebességet és az alapján idő alapon becslem a helyzetet. A PWM sebesség görbét durván lineárissal közelítem.

A végeredmény: lejtővel, emelkedővel, akármivel 10%-os hibahatáron belül vagyok, ez 10 cm átlagban. Videót nem sikerült készítenem a sötét miatt, de gyönyörűen mutatja a számítógép a vonat helyzetét. Természetesen a szoftver tiszta bughalmaz, de most hátradőltem, mert 5 éve dolgoztam a projekten és végülis van eredmény. A hibák javítása még el fog tartani egy darabig.

A számítógép és a terepasztal között a kínai HLK-RM04-es Wifi RS-232-es router duruzsol.

A kérdésre, hogy a motor lineáris-e a PWM-mel kapcsolatban: a válasz hogy nem, csak majdnem. Minél alacsonyabb sebességen vagyok (50Hz), annál kevésbé lineáris, de 70%-os PWM 73%-os sebességet eredményezett.

Ügyes! Aztán el ne rontsd!

Senkinek nem javaslom, hogy így építsen terepasztalt, hacsak nincs felesleges 5 éve. Mert a legnehezebb, a stabil működés ezután jön.

10 percet megy, utána szoftver hiba miatt leáll. Vagy félreszámol valamit, leállítja nullára a mozdonyt, majd újraindítja.

Szóval lesz mit javítani, míg elérem, hogy 1 órát hiba nélkül letoljon a vonat a terepasztalon. Kellően bonyolult ahhoz, hogy értelmesen működjön és eltart egy darabig, míg minden hibát javítok.

A PWM jel frekvenciája elég sok mindetől függ, hogy mennyi az optimális érték. Az 50Hz gy kicsit alacsony szerintem, legalábbis ontopic modellek estében. A műhely kifutó PWM Handy szabályzója az kb. 13-140Hz-en megy, ezzel nincs gond a modellek 99%-a esetében. (A Tillig TFi2 kb. 20kHz-es frekije viszont sok az OFF Fuggerth M41-nek, a mozdony meg sem mozdul ezzel a vezérlővel.)
Szóval az oprimális frekvencia alapban függ:
- a motortól,
- a motor előtt található szűrőtagoktól.
Namost esetünkben a motor gyakorlatilag egyforma, ha jól sejtem a BTTB körmotor. (A régi, nagyobb Zeuke motor sem rosszabb.) A fojtótekercsek esetében lehetnek eltérések, meg a szikraoltó kondenzátor néha 33nF, máskor 47, megint más esetben 22. Ilyen alacsony frekvencia esetében ez nem oszt nem szoroz. 50Hz-ről azért elmozdulhatsz feljebb, mint írtam az én PWM szabályzóm ennek a háromszorosa, de Endre barátom (medvend elektronika) vezérlője is alapban kb itt működik. Itt most annyi köze van a digitális dekódereknek a témához, hogy azok is PWM-mel etetik a motort. A Tran PWM frekvenciája 20kHz, ezzel is mennek rendesen a régi körmotorok.
Szóval, ezzel érdemes kísérletezni. 150Hz-i bűntetlenül felmehetsz, az biztos.

Megmondom miért 50 Hz-et választottam.

A DDR-es mozdonyok stabilizálatlan tápról mentek ami hasonlóságot mutat az 50 Hz-es PWM-mel. Erre a frekvenciára garantált, hogy nem lesz rezonancia problémája.

A 150 Hz szerintem is működhet, jobb is lenne, mert a szakaszhatár átlépését pontosabban venném észre.

Ezek a mozdonyok mennek, mint állat. A programom 606 mm/s-et írt ki, ami ugyebár fél m/s felett van! Ki nem néznéd elsőre, hogy 60 cm-et lenyom 1s alatt. Egy 50 Hz-es periódus alatt több, mint 1 centit megy előre.

A PWM frekvenciája minél alacsonyabb, annál lineárisabb. Gondolj bele, mész 10 percet végsebességgel, állsz 20 percet, megint 10 percet mész, megint állsz 20 percet, tiszta lineáris az egész.

A kHz tartományban már nem tudom, hogy hogyan viselkedne.

Egy kicsit csodálkozom, hogy ilyen szuper programokat tudsz irni, de az alapokrol igen kevés fogalmad van.
A DDR trafok soha nem adtak ( nem is igen adhattak) 50Hz-s lüktetö egyenáramot, hanem miután kétutas egyenirányitásrol van szo, a lüktetés 100Hz.

Kevertem. A 17 VAC váltóáram 50 Hz-en ment.

A vonatot is szinusz jel vezérelte, ezt fordították meg egy graetz híddal, így valóban 100 Hz lett. Stabilizálatlan táp volt.

Egyébként főállásban informatikus vagyok és nem fizikus, vagy villamosmérnök. Értelemszerűen a programírás mindig jobban megy. A fizikától meg kapom a pofonokat és folyamatosan szembesülök vele, hogy kicsit másképp működik.

Informatikusként a fizikát ( modellek mozgását) probálod vezényelni, ehhez elegedhetetlen az ilyen dolgok ismerete.....látod, hogy mekkorát tévedtél a saját károdra.....

Az elmúlt 5 évben több fizikát tanultam, mint az előtte lévő 30 alatt.

Az egy dolog, hogy bevésed az egyetemen a tananyagot és felmondod, és egy másik amikor alkalmazod is.

Hogy szemléltessem a példát: egyetemen egy 30 kilós villamos motort mértünk üresjáratban és terhelés alatt. A terhelést sorba kötött ellenállással szimuláltuk. A motor nagyon lassan forgott.

Jött az ötlet, hogy minek sorba kötni az ellenállást terhelés méréséhez, amikor megfogod a motor tengelyét és el kell tőle mozdulni az árammérőnek. Megfogtam a tengelyt, az árammérő nem mozdult. A legerősebb évfolyamtárs megfogta szintén a tengelyt, árammérő nem mozdult. Utána hárman lógtunk a motoron, fogtuk, szorítottuk, az árammérő nem mozdult.

Bejött a mérés vezető: ti mit csináltok?
- terhelés alatt mérünk, de nem sikerül
- röhögött egyet és javasolta, hogy használjuk inkább a soros ellenállást

Szóval szembesültem a gyakorlattal, hogy egy 30 kilós villanymotor számára az általam kifejtett erő pontosan nulla terhelést jelent.

Az a kolbászhajtású erőforrás úgy látszik nem volt jól táplálva

Mármint a modellek?
Azok tápja valóban nem stabilizált, de esetünkben a frekvenciának nincs értelme, mert un. lüktető egyenáram van a sínbe betáplálva. Annak a lüktetése meg 100Hz, mivel egy Graetz híd van a trafó kimenetén. Nem sok köze van a PWM hajtáshoz. Valójában semmi! Ugyanis a hagyományos tarfók 100Hz-cel lüktető egyenáramának csúcsfeszültsége 2-12V között változik, attól függően, hogy meddig tekered ki a trafót, míg a PWM mindig a tápfesz csúcsáig megy fel! Ha jól dolgoztál, és a PWM szabályzót egy rendes tápról hajtod, akkor 12V-ig. Ennél nagyobb tápfesz esetében ne nagyon csodálkozz, hogy száguldanak a vonatok!

Igen, mert hiába a relatíve kis fordulatszámú motor (a mai motorok ennél háromszor-ötször gyorsabbak), az áttételeket úgy csinálták meg, ahogy tudták. Ezért nem tudott szép lassúmenetet a PIKO FZ1 trafóval a BTTB BR81. PWM-nél egyszerűbb a helyzet, korlátozod a maximális kitöltési tényezőt. Nem viszed el 80-90%-ig, csak 50-70%-ig. (Most saccoltam, csak egy irányszámot adtam.)*

Persze, csak el tetszik felejteni egy dolgot: a modell mozdony nem csak a villanymotorból áll, abban van egy áttétel, meg a modellnak adtak egy relatíve nagy tömeget is, hogy tudjon vontatni is.

*: Az ebben a pontban leírtak akkor érvényesek, ha a PWM feszültségimpulzusok csúcsértéke nem több, mint 12V! Ha ennél több, vagyis a PWM generátor nagyobb feszről jár, akkor nem! Ugyanis ebben az esetben a motorokat túlterheled, és gyorsabban igyekeznek forogni. Amíg bírják! Eklatáns példa pár OFF Z mozdony, amiket 16V-os PWM jellel tápláltak, miközben a Z méretben a modellek 10V-ot kaphatnak csak!

Izé, khmm-khm...
Ez nem egészen így van ám! Vagy nem vagy jártas ilyesmikben, vagy nem azt írtad le, amire valójában gondoltál.

A Mig-21MF vadászgép indítómotor/generátora kb ennyi. Tudom, ettől kaptam lumbágót 1987-ben. Ha ráadsz 24V DC-t, esélyed nincs kézzel megfogni! Mégis, mire számítottál? A BTTB modellek motorjaira az van ráírva, hogy 12V, 180mA. mA, vagyis milliAmper. Tetszik éretni a különbséget?:

Visszatérve az időalapú becslésre.

A vonatoknál a PWM-sebesség görbe lineáris becslésre meglepően pontosan használható.

A gond ott van, hogy emelkedőn, lejtőn ahány motor annyiféle görbét mutat. Itt kb. teljes szórás volt a vonatok között. Szóval ez az, amit minden egyes mozdonynál külön meg kell tanulni, minden egyes emelkedőnél.

Kezdetben azt mondom +-5% az eltérés emelkedő/lejtő esetén, ha pedig ténylegesen mást mérsz, akkor tárolod.

Ahány emelkedő, ahány mozdony, annyiféle értéket mértem.

Meg tudod fogni. Egyszer. Utána bőr nem marad a kezeden.

Mondjuk az a valóságban is úgy van ám, hogyha emelkedőre megy fel a vonat, akkor a vezér gőzt, gázt, áramot (nem kívánt rész törlendő) ad a gépnek, hogy tartsa a tempót. Lejtmenetben meg elveszi. Mitől lenne egy analóg model más? Ráadásul a sík pályához mért különbséget még az is befolyásolja, hogy milyen, és mekkora a szerelvény a mozdony mögött? Analóg vezérlés esetén mi vagyunk a modell mozdonyvezetők, és emelkedőn nekünk kell több feszültséget adni a modell motorjának a trafóval, vagy a PWM-mel. Lejtőn meg lejjebb venni a szuflát, ha nem akarjuk, hogy begyorsuljon.

DCC-be más a helyzet, ott a dekóder terhelésszabályzott, és a beállított sebességet tartja a mozdony.

Hallottál már olyasmiröl mint visszacsatolás (EMF)? Ha ilyet használnál, akkor konstans sebességet tudnál csinálni ( a beállitott sebesség maradna függetlenül a lejtötöl).

Tiszteletem!
Erről a motorról valaki tudna nyilatkozni? Egy kiselejtített gyermekjátékban találtam, gondoltam megmentem. Nincs semmi se ráírva. 12V-ról saccra nagyságrendileg úgy pörög, mint pl a BTTB körmotor.

((Gashpy!! Nem pontos számadat! Pedig hasraütés. ))

A zárójeles megjegyzésedre reagálnék, remélem, nem sértelek meg. Nem célom Gashpyt védeni, mert ő is felnőtt ember már, de egy kicsit magamra is vettem a csipkelődést, mivel segítő szándékkal mindketten próbáltuk elképzelni, papíron lemodellezni az általad ex-has megadott számokból, hogy kb. mi az elképzelésed, majd a szomszéd témában látva a csatolt látványtervet kiderül, hogy a becsült adataid teljesen rosszak (egyébként építsd meg nyugodtan a hidat pillér nélkül, ekkora hosszon még talán egy igazi sem szakadna le) és félrevezetőek voltak.

Én nem tartom ildomosnak ezt a személyeskedő hangnemet, de ha igazán gonosz lennék, akkor még azt is leírnám, hogy a motorra vonatkozó megfigyelésed hajítófát sem ér, mert a forgómozgást (különösen magas fordulatszámon) még annyira sem lehet szabad szemmel megfigyelni, mint két pont közötti (egyébként állandó) távolságot, ne adj' Isten, íhvosszt.

De mivel nem vagyok gonosz... Ja, de. Gonosz vagyok, nagyon is

Belátom, igazad van. Bocsánat az érintettektől!

AZ a játék, amiből meg lett mentve, mivel működött? Elemmel? Netán két darab ceruza elemmel? Akkor 3V-os a motor.

A fórumon itt már megérttettétek velem, hogy a DCC-t nem érdemes újra feltalálni.

Megveszed a dekódert, felprogramozod a meglévő mozdonyokat, frissíted a szoftvert, hogy DCC jeleket adjon ki PWM helyett.

Jelenleg nincs kapacitás DCC-re, de a kérdés nincs lezárva. Ha back EMF kell, akkor DCC.

Addig meg valószínűleg tenni fogok nagyívben arra, hogy mit csinál az emelkedőn.