2 kéttengelyes és 2 négytengelyes kocsit tolt.

Igen, igazad van, fogyasztói társadalomban élünk.

Valahol az a kép élt bennem, hogy rárakom a terepasztalra, bekötöm és működik, hókusz-pókusz nélkül. Bevallom a tervezésnél az SMD diódák forrasztását nem kalkuláltam bele a dologba.

Ahogy azt sem, hogy a Wifi router kisebb zajt csinál, mint az elszabadult váltóállítómű. Ugye a mikrovezérlőket nem a 6 DB-s Wifi antenna zavarta.

Szóval összegzem a Tillig állítóműről tanultakat:
- rá kell forrasztani SMD diódát, hogy ne csináljon nagyobb zajt a WIFI routernél
- akkora zajt csinál, hogy optocsatolón is keresztül rúg
- nem szabad egyszerre két gombot megnyomni, mert kiolvad, védelem nincs benne
- amennyiben a váltás félig sikerül (sajnos van ez), olyankor eredeti állapotba vissza kell mozgatni az állítóművet, mert minél közelebb van a csuszka a végálláshoz, annál nehezebben mozdul el ismét a megfelelő helyre.

Igen, nem kalkuláltam bele tervezésnél a Tillig minőséget.

Ez így is van. Azokat a hajtóműveket arra tervezték, hogy 16V AC-ről tápláljuk meg őket, vagyis egy sima trafóról. Úgy mennek is, ahogy elvárnád...

Majdnem: mert ugye néha nem is sikerül váltani.

Ezt úgy veszed észre, hogy a logika nem kapcsolja ki magát. Mondjuk a végállás előtt megáll 0.2 mm-rel.

Na most ezzel az a gond, hogy jelenleg a programom hiába adja rá ismét a kakaót, ez már nem segít. Két elektromágnes van: egyszer az egyik vonzza az állítóművet, máskor a másik.

A félállásnál a váltó nem fog rendesen, viszont már átmenni sem tud. Képzeld el, hogy már a vas 2/3-a a tekercsen áll, miért várnánk, hogy a másik 1/3-ad rálépjen, amikor lendület sincs. Nyomhatod rá a kakaót ész nélkül, magától ráállni nem fog, melegszik és esetleg megolvad.

Most a visszafelé ugratással próbálkozom, hogy ha nem sikerült, akkor messzebbről talán sikerülni fog.

Már a HE-n is mondták, hogy hol hibázol, mert te hibázol, nem a elektromágneses meghajto.
Elöször is az 2 elektromágnes egy egy kapcsoloval van sorbakötve. Ez igy számodra vezérelhetetlen, még a szabadonfuto dioda sem oldja meg a bajt, mert amikor a mágnes áthuz a beépitett kapcsolo leválasztja a diodát a tekercsröl, igy a kapcsolon keletkezö iv kiszáll az éterbe, mint hajdanán a SZER zavaroállomásán.
Szoval ez az elsö gond, amit meg kellene oldanod.

Elárulok egy titkot, a Tillig elödje, a hajdani Pilz, már jó 50 éve megoldotta ezt a bajt számodra ( lehet, hogy rád gondoltak, hogy majd 2015-ben jön egy ficko aki végtelenségug szenvedni fog a tekercsekkel .
Igaz nagyon ocska anyagokbol készült, meg akkor nem voltak mikroprocik, igy annak a váltomünek a klasszikus elektrotechnika volt a halála. Az gyönyörüen menne a mostani te megoldásaiddal.

Hát, a mai napom váltóvezérlő gyúrással ment el.

Ha a tetejét rányomod, akkor akad, ha nem, akkor meg szétesik. A kettő közötti állapotot kell megtalálni.

Végülis én vagyok a hülye, hogy ezekből akartam várat építeni. Tudod bárhol nyúlsz hozzá, mindenütt rossz.

Zajos, akad, nem fogja a váltót rendesen,... mindezt 4700 Ft-ért. A sok balfék meg megveszi.

Ráforrasztva a 2 SMD diódát a tekercsek végpontjaira mindent megold.

Értsd már legalább 300 kapcsoláson vagyok túl problémamentesen.

Értelemszerűen a motor vezérelt váltókhoz le fogom gyárttatni a paneleket, de addig is megpróbálom működőképessé tenni. Jelenleg a 4-ből 2 váltó már üzemképes.

A HE-n nagyon jó volt a hozzászólás, az világított rá, hogy árnyékolás, optózás, tápfesz szűrés helyett a probléma kiinduló okát kell megszüntetni.

Amiben nem értünk egyet, hogy szoktak az elektronikai cuccokba zavarszűrést tenni. Lásd a kondi a Conrad állítóműben, vagy a mozdony motorok kivezetésein.

Azért, mert a motor óhatatlanul kisebb pillanatokra nem kap áramot, és lendületből forog tovább. Ilyenkor meg előjön a motor "generátor énje", és nekiáll feszültséget indukálni. Csak erre nekünk semmi szükségünk nincs, ezért ezt egy szűrőkondival kiszedjük.

Egy baj van, hogy halvány fogalmad sincs arrol amiröl beszélsz meg a feladatrol amit igyekszel megoldani ( elemi fizika).
Te mérted, hogy azokon a tekercseken 1,5-2A folyik, illetve ami még rosszabb, szakad meg egy kapcsolon ( amit nem a te áramköröd kezel).
A motorokon alig fél amper folyik és kb 60-70V-s tüskéket lehet mérni. Sima analog gondolatmenet esetén is 3-4x ekkora tüskék keletkezhetnek a váltokon, amik elöbb utobb a diodákat fogják kikezdeni....

Szoval az a legnagyobb gond, hogy ezeket neked mind elöre ki kellett volna mérecsgélned, meg kellett volna oldanod a feladatot, és csak ezután kellett volna a könyvrevalo szoftot megirni. ( Nagyon az az érzésem, hogy azt is át fog kelleni irnod, mert magad látod, hogy nem megbizhato a müködés).

Nem TT-s téma, de láttátok mit választottak a "hét képének" a RailPictures.net-en?

RailPictures.Net Photo

Nem semmi ilyen kivilágításban a Keleti. Ki csinálja meg a mi méretünkben?

Az 1N4148 adatlapja szerint pár us-ig 4A-t is bír.
A váltószerkezeten 1A-nél több nem folyik, az adatlap szerint azt ms időtartományban bírja.

Amikor a 150 mA-t nézed, az tartós áramot jelent, ami nem történik meg. Ezek át lettek gondolva.

Meglátjuk kikezdik-e a diódákat. Minthogy nincs oszcilloszkópom, a leghalványabb fogalmam sincs arról, hogy mekkora tüskét csinálnak a váltók.

Jó lenne digitális oszcilloszkóp, de a 150eft az nem fér most bele a keretbe.

Azt is megnézted az 1N4148 adatlapján, hogy nyitó- és záróirányban mennyi a maximális feszültsége, amit elbír még?
Ez egy 200mA-es kapcsolódióda, semmi több.

100V, azért azt raktam, mert reléhez gyakori

Van nekem a honlapomon egy CSM210 váltóvezérlő elektronikám. Azon az ilyen védelem az 1N4007-es. Biztos túlméreteztem...

El sem férne akkora dióda, mint az 1N4007-es. Minimális hely volt, gondolj bele, a csuszka a dióda felett megy el.

Levettem a forrasztások magasságából, a helyére ment a dióda. Egy ilyen dióda 2.1 x 0.8 mm. Nagy varázslás hőlégpáka nélkül beforrasztani.

Mindegy, meglátjuk.

Ha már ilyen bátran beleturtál a váltoba, akkor a kapcsolot is kiiktathattad volna, és akkor kivül akár egy hármasszekrénynyi diodát is beköthettél volna...



Ugyanis a kapcsolo kiiktatása alapbol jobb helyzetbe hozott volna.

Nos a váltókat leírtam veszteséglistán, ergo kuka. Na most a szemétben kotorászott cuccokat fájdalommentesen tetszőleges mértékben át lehet alakítani, ezért döntöttem az SMD dióda ráforrasztáson.

Amit javasolsz nem működne, több okból sem.

- a váltóállást úgy érzékelem, hogy 20 mA áramot adok rá egy optocsatolón keresztül. Ha az opto bekapcsol, akkor A állásban van, ha nem, akkor B.
- onnan tudom, hogy sikerült váltani, hogy elfogy az áram a vezetőben. Amikor 4 váltót egyszerrre kapcsolok és 0 áram folyik, olyankor minden váltót átállítottam. Ha még folyik áram, akkor nincs végállásban, hanem valahol középen elakadt.
- ha középen megakadt, akkor értelemszerűen nem is fog rendesen tartani, ha jön a vonat

A kérdés technikailag még érdekes, hogy hogyan szünteted meg a végállást. Ráforrasztani nemigen tudsz, mert azon a lapon mozog a csuszka, a ráfolyt ón akadályozhatja a normális mozgásban.

Erről a szenvedésről megint eszembe jutott egy szösszenet:

A munkahelyemre vezető útvonalon volt egy kiskapu, amihez nem mindenkinek volt kulcsa, így ők rajta átmászva közlekedtek.
Egyik este vagy 3 kollégát láttam átmászni nagy keservesen a kapun, ahogy közeledtem a vasút felé.

Odaértem, rányúltam a kilincsre....nyitva volt.

Szokásos... nem nézi meg az a 3 kolléga, hogy mi a helyzet, hanem cselekszik valamit, aminél van hatszor egyszerűbb megoldás...

Na várjál!
Jól sejtem, hogy az az alap "szityuésön", hogy nem simán 16V AC-vel, meg a megszokott kapcsolópulttal akarod átállítani a váltókat, hanem egy egyenáramot adó elektronikus eszközzel?

Ha igen, akkor:
1: tök felesleges a gyárilag a hajtóműbe épített végállás lekapcsoló.
2: a tekercsre nem adunk áramot tartósan, csak egy impulzust, ami a hajtóművet áthúzza.
3: a tekercs induktivitásából adódó visszarúgásokat meg simán lehet kezelni egy diódával, ami az elektronikában van, nem a hajtóműben.

(Át kéne előbb gondolni, hogy mit is akarunk csinálni, és ehhez meg vannak-e az szükséges eszöközeink?)

Nem értetted pontosan, hogy mire használom a végállás kapcsolót.

Helyzetértékelésre, arra, hogy a váltó hogyan áll.

Amint kiiktatod a végállás kapcsolót, képtelen leszel megmondani, hogy a váltó egyenesen áll, vagy kitér. Ezt akartam fentebb leírni.

Ha 16V-ot kapcsolsz 1k-s ellenálláson a váltóra (mondjuk kitérő vezeték): akkor ha a váltó egyenesen áll, áram indul meg. Ha kitérő állapotban van, akkor a végállás miatt nem indul meg az áram.

20 mA nem fog neked áthúzni egy váltót sem. Ez a hivatalos módja a váltóállás-érzékelésnek, rajta is van a papírján.

Ezekben nem olyan rugós mechanika fogja a kitérőt, mint a régi BB-seknél?

Fémszál fogja (vagy műanyag, ami képes elhajolni?).

A rugózást a szál hajlékonysága adja. Nincs rugó benne.

Nem tudom már mit mondjak, de naprol napra arrol gyözködsz meg itt mindenkit, hogy sem az elektrotechnikárol, sem az elektronikárol nincs még alapvetö ismereted sem. Nem tudom milyen alapokon irod a szoftwaret, de ez igy nagyon kinos. Segiteni akarunk, de te az alapfogalmakkal nem vagy tisztában.
Ha a kapcsolot nem akarod kiiktatni, akkor áthidalhattad volna egy egy ellenállással (1-10k), ami neked továbbra is megtartja az alapáramot, amit mérhetnél, de viszont egyben megszünteti a szikrázást a kontaktuson, mert az áram nem szakad meg, csak lecsökken.
A diodát meg tényleg a külsö meghajtoba rakhattad volna ( olcsobbat és jobbat)
Ahogy Csikos barátom mondja, a váltot vagy impulzussal vagy visszacsatolva hajthatod meg ( azaz addig megy a tekercsbe az áram, amig a visszajelzés nem állitja le - mert már átkapcsolt). Az utobbiba is jo azért egy idökorlátot is berakni ( 2-5 sec), különben könnyen kinyirod a tekercseket.
Én pl. eleve 5 sec impulzusokat küldenék ki, amik azonnal megszünnének amint visszajelez a válto ( azaz rövidebb lehet).

A Tillig elektromágneses állítóművet én is átkoztam. Rendszeresen az a műanyag vagy fém lap kiakadt a váltó csúcssínjeit mozgató kis rudacskából. Szétszedni, berakni, újra szétszedni, jól berakni és ezt viszonylag gyakran. De a véletlen megszabadított tőle. Valahogy sikerült rátehénkedni a kapcsolópultra, és leégett. De legalább tudom, hogy egyelőre a Conrad a nyerő ár/érték arányban nálam. De meggondolandó EZ is...
Ma jártam hoTTónál, beszélgettünk is a Conrad állítómű elérhetőségéről, de azt nem mondta, hogy náluk meg van az MTB...

Na, végre stabilan megy, majdnem így működik, ahogy leírtad. Azért az algoritmust megosztanám, mert vicces.

Szóval a vezérlővel sorosan van kötve 56 ohm ellenállás, meg párhuzamosan egy kapacitás (22000 uF). A kezdeti impulzust a kapacitás adja, de hosszútávon a teljesítmény leesik 2W-ra. A kapacitás feltöltöttségét is mérem, egy optoval, amíg tölt, az opto is behúz, amint 15V fölé kerül kikapcsol. Értelemszerűen amikor töltök, akkor nem váltok.

Ezek alapján impulzusokban vezéreljük a váltót.

- kiadom az impulzust, hogy válthat
- ha lekapcsolja magát a váltó, akkor sikerült a váltás
- ha nem kapcsolja le magát 300 ms után, mert beragadt és nem érte el a végállapotot, akkor behazudom, hogy sikerült a váltás, de újra feltöltöm a kapacitást. Mikor a kapacitás újra feltöltődött, újra próbálom. Addig cseszkurálom impulzusokkal a váltót, amíg tényleg át nem áll. Van rizikója, hogy a váltó félállású lesz, de idővel egyre jobban fog fogni.

Szóval ha benyomod a gombot, akkor azonnal vált, de ha nem sikerül teljesen, akkor ~2 másodpercenként (ennyi kell a kapacitás feltöltéséhez) bizgeti a váltót mindaddig, amíg a végállapotot el nem éri. Általában 3-4 motiválás elég a teljes váltáshoz.

Persze lehet, hogy gyorstöltőzni fogok. Szóval amikor a kapacitás tölt, akkor 10 ohm van, amikor kapcsol 56 ohm. Kicsit nagyobb lesz a teljesítmény a váltókon, de nem bánom. Ha szétmennek max kicserélem motorra.

A többi se' jobb, sőt!

Mármint a többi elektromágneses vagy a többi akármilyen állítómű?

A csuszovasmagos elektromágneses váltok mind ugyanebben a bajban szenvednek. Az ilyesmit jobban, kicsiben és tömegben megcsinálni nem lehet.
Valamikor voltak kisérletek forgomágnesekkel ( amik nagyságrenddel jobbak, hiszen csapágyazottak és a pontos mozgás garantált), de ma már nyomuk sincs.
A motoros váltok más (jobb) kategoriába tartoznak, más fajta a vezérlés és biztonságosabb az üzem.
A többit meg már vagy 100x kitárgyaltuk.

Az eljárásod már majdnem jo.
Egyben azonban még hibázol. Ha nem váltott át a mágnes, rendszerint az impulzus ismétlése sem fog segiteni, mert a váltómü a vasmag mozgásának a kinetikai energiáját is használja, azaz akkor van ereje, ha eléri a tervezett mozgási sebességet (nem ugyanaz egy 1 kg -s tömeget 1 cm magasbol a lábadra ejteni vagy ugyanezt 1 m magasbol megtenni).
Ha ebben megakad a vasmag, az adott helyböl már soha nem tud felgyorsulni hogy elérje a végállást, ezért hiába ismétled az impulzust. Ilyenkor jobb lenne ellenkezö irányba kapcsolni, majd vissza.
A töltési idöt viszont vigan felgyorsithatod.......

Abban igazad van, hogy a tekercs már nehezen megy egyik irányból a másikba a végállás közelében, de amikor a program ide oda váltott, akkor időnként kisiklott alatta mozdony.

Kicsi az asztal 15 másodperc alatt végigér, nincs idő szórakozni vele. Megfigyelésen alapszik, hogy előbb-utóbb a bizgetés sikerrel jár.

A kapacitás-töltés gyorsítását elvetettem. Kísérletezés közben megolvadt az egyik váltóállító (gyorsan melegszik). Nem súlyos, mert a minicsavarhúzómmal elkezdtem reszelni a tekercs belsejét és előbb-utóbb újra mozgásnak indult a vas. Szóval most megint megy, kb. 5 óra reszelgetés után.

Felrakom az asztalra, ahogy megy, úgy megy, utána el lehet kezdeni gondolkozni egyéb megoldáson. Ez az út komplett zsákutca volt, diódástul, mindenestül.

Nem értem mit csinálsz! Mi köze a kapacitás töltési idejének a válto tekercséhez?
Még a legprimitivebb áramkörök is hibátlanul müködnek, igy nem tudom mitöl égeti el a tied a tekercseket? Amikor a váltora megy az impulzus a töltésnek le kell állnia! ( automatikusan).

Ha nem megy át végállásba, akkor leég, mert nem kapcsolja ki magát. Nem csak jobb-bal gomb egyszerre lenyomásával tudod megolvasztani. Ha megakad akkor is olvad.

Az impulzusok sűrűségét a kapacitás töltési ideje szabja meg. Minél sűrűbben pumpálod az impulzusokat, annál jobban melegszik. Gyönyörűen váltott, de forró is volt.

Kijelentetted, hogy Conradot fogsz használni, nem akartalak összezavarni.
Conradban van a BTTB klubtagoknak kedvezménye!

Jó, hogy belinkelted ezt az oldalt. Itt egyesével is lehet MTB-t venni.

Kicsit tudnátok az MTB-ről beszélni, mert kevés a doksi.

Nézegettem, de fogalmam sincs a leírás alapján, hogy mit hova kell kötni. Meg hogy van-e végállás kapcsolója, érzékelhető-e vele az aktuális állása.

Na elgondolkodtató, hogy beállok a klubtagok körébe...
Nem jelentettem ki határozottan, csak mondtam, hogy egyelőre a legvalószínűbb lehetőség.

A töltést milyen kondival csináltad? Ha kicsi lenne, tudok kölcsönözni ilyet. Egy bökkenője van, hogy max 10V-ot bír el... De a 25000 uF talán elég lehet.

Nekem anyám volt villamosmérnök és tőle örököltem ilyen rendszerváltás előtti gigakondenzátorokat. Persze nem építettem be őket az asztalba.

22000 uF-os a kondenzátorom, 25V-os, a méretei 25 mm x 45 mm, Jamicon, az elektrokontha 600 Ft-ért adja.

Összeraktál az udvarotokon egy igazi Szilit??

Már megbeszéltük, a te vezérlésed jobb lenne ha messze kerülné a beépitettt végálláskapcsolokat. Azok okozzák neked a legnagyobb gondot, és mégis még ma is azzal vagy elfoglalva. Ki kell iktatni, és az elektronikának kell ezt kezelnie.
A kondenzátoros kisütés meg nem égetheti le a tekercset, akkor azt rosszul csináltad meg. Keress vissza már itt is volt rola szo. A google meg rengeteg megoldást kinál....

Az MTB mindent tud amit tudni illik ( söt....). Azaz a motor elfordit egy pöcköt ami átállitja a váltomozgato kart. A motor magátol leáll a 2 véghelyzetben. Van benne egy extra átkapcsolo is ( elektromosan független a motortol).

Konkrétan kérdeznék.

Van 6 csatlakozója, ebből 3 a motor mozgatásáért felel, 3-mal meg a váltó V részén tudod állástól függően kapcsolni a feszültséget.

Ebből az első 3 érdekelne.
1 egyenes irány, 1 közös, 1 kitérő irány.

Milyen jelszinteket kapcsolsz rájuk? A Conradnál is 3 kivezetés van, de egyenáramnál 2-t össze lehet kötni. Ha [0,16V] van rákötve, akkor előre megy, ha [16V,0V] van rákötve, akkor hátra.

> Ki kell iktatni, és az elektronikának kell ezt kezelnie.

Végállás kapcsolatok nélkül milyen módszerrel detektálod, hogy a váltó hol áll éppen? Vagy hogy az állítás befejeződött-e?

Nem feltétlen mennek át a váltók azonnal az első impulzus hatására, néha csak 1/3 részt megy.

Már megint kevered a dolgokat.
A kapcsolo maradhat, csak a funkcioja változik ( azaz nincs elektromos kapcsolatban a tekerccsel ).
Már hányszor irtuk, hogy a 2 dolog nem ugyanaz. A kapcsolo amikor megszakitja a tekercsáramot keletkezik a nagy szikra, ami tönkreteszi a cuccaidat. Ezért kell kiiktatni és félvezetövel kapcsolni - ott nincs szikra a többit meg fojtja a dioda. A kapcsolo meg visszajelez ( de erre sincs nagyon szükséged, ha jol müködik a dolog.)
Olyan nincs, hogy nem megy át elsöre ( ha mégis lenne, akkor nem megy át másodikra 3.-ra sem). Akkor a hiba máshol van.

A közös a plusz (10-12V) a bemeneteket a földre kell huzni - ideális az elektronikához.

http://www.mtb-model.com/files/produkty/MP1-setup_CZ_EN_DE.pdf

( nem megy továbbra sem a link gomb)

Próbálom értelmezni amit leírtál.

Azt mondod, hogy iktassuk ki a kapcsolót és mondjuk tételezzük fel, hogy sikerül a váltás, ha 500ms idő letelik, vagy elfogy a kapacitásból a szufla.

Tapasztalatból tudom, hogy ez nem így van. Sajnos. Hidd el, a legelső váltóállító program így működött. Nem érdekelte a végállás, néha jól váltott, néha nem.

Milyen Szilire gondolsz tee?? Mozdonyt még nem raktam össze a kertben.

Van, csak nem spirál.
goto ide:
Bővebben:Terepasztal vezérlés...
Kérd meg a T.Moderátort, rakja át a témát illető h.sz.-kat a szaktopikba, nehogy félre érts,ez csak javaslat.

Azt hiszem szereptévesztésben vagy. Neked nem müködnek a dolgaid, és engem akarsz meggyözni, hogy nem is müködhet.
Elöször is kismillio váltomeghajto müködik végálláskapcsolo nélkül.
Másodszor még mindig nem tudod hogyan müködik a kapacitiv kapcsolo. ( szerintem még utánna sem néztél).
Harmadszor a kutya sem mondta, hogy 500ms elég neki - nem tudom honnan vetted.
Negyedszer, a te rendszered használja a visszacsatolást ( olvasod a kapcsolo állását). Ha ez igy van, akkor addig adod az áramot a tekercsre mig a kapcsolo vissza nem jelzi az uj állást. Ha ez megtörténik, megszünteted az áramot - ez lesz az uj végálláskapcsolo, ami nem mechanikusan szakitja meg a tekercs áramát ( hanem a proci teszi ezt).
A különbség ég és föld....