Hát igen, egy tolatógép nagyon jó lenne de jelenleg nem engedhetek meg magamnak egy bobo-t (közeleg a kis trónörökös születése nálunk és a családosok biztosan tudják ez milyen kiadásokkal jár)

Néztem a kis kéttenges piko v15-öst amit átmatricázással A26-011 ipari mozdonyként lehetne használni (passzolna is a MOL ipartelephez) de nagyon tartok a két tengely általi áramszedés megbízhatóságától, meg hogy a váltókon mennyire viselkedne stabilan.

Kérdezd Lezlit, neki van egy. De ez az iho.hu-ról származó kép nagyon tetszik. Majd idővel elkezdem nyaggatni Ferit ezügyben.

Isten éltesse a kicsi Sünit!

A Piko jószág egy nagyon eltalált masina.
Nálam a kalapprofilom is úgy megy , mint az óramű. Nagyon meg vagyok vele elégedve.

És ereje is van, ha gurítómozdonynak nem is, de ipari gépnek tökéletes.

Gurítódombhoz azért valami nehezebb, nagyobb gépet szokás használni, nem a V15-öst...

Idehaza Ferencvárosban ma remot Szergejek, vagy V46-ok végzik ezt a feladatot, korábban, még a '60-as években meg az 520-k csinálták ugyanezt.

Hmm... a kedvenc szaklapunk INDÓHÁZ mindig is tele volt azzal, hogy classic Szerdzsókat fotóztak a Fradiban gurítani... egyik exkétszázas gép úgy lett remot, hogy ment volna gurítani egy reggel a fűtőházból, csak elállították a korongot. Ivánunk meg tudta a gravitációt. Talán a 318-as gép megszületésèhez lett ez a kontrollermozdulat a kezdőlökés.

Hát, mivel nálam nincs gurítódomb (és sajna nem is lesz) de még csak emelkedő sem így a mozdonyok ereje nálam ilyen szempontból indiferens. Az ívekben érezhetően lassulnak a mozdonyok de ez így van kezdetektől fogva (gondolom nagyobb az ellenállás)

Kombi: ha ajánlott a Piko gép akkor felveszem a kívánságlistámra Köszönöm a leírást! Az áramszedés nem túl "sovány" a két tengelyen?

Elővettem viszont néhány rég nem használt kocsimat, nevezetesen egy 2 tengelyes DR zárt és egy 4 tengelyes MÁV-os hűtővagont. Mindkettőnek még műanyag kereke van és (gondolom ettől) baromi könnyen siklottak tolatásnál. A MÁV-os hűtővagon olyan könnyű ráadásul mintha papírból lenne. Érdemes ezekbe súlyt tenni és fém kereket tenni alájuk, hogy javuljon a menettulajdonságuk?

Van egy szabvány, amire sajnos szinte mindenki fittyet hány, az pontosan leirja melyik vagonnak milyen nehéznek kell lennie ( csakis a hossztol függ). Többek között ez a felületesség is az egyik oka a guritodomb kinjainak.

NEM 302

Ha siklik a kocsi, érdemes megnézni a keréktávolságokat is, mert a műanyag kerekek hajlamosak az elcsúszásra és így viszont már a kocsi is sokkal esendőbbé válik.

A fémkerék mindenképpen megfontolandó beruházás, nagyon sokat segíthet a kocsik futásjóságán.
Ha egyszerre nem megy a teljes járműállagban csere, akkor leginkább a hosszú kéttengelyű kocsikkal érdemes a csereberét elkezdeni. Hatalmas lesz a változás a futási tulajdonságokban nemcsak a BTTB kocsik de még a régi Zeuke kocsik esetén is.
A kerékátmérőkön kívül érdemes figyelni a tengelycsap kialakítására is, a BTTB általában már kúpos, a Zeuke kocsik jó része még hengeres tengelycsapú kerékpárokkal készült.

Néhány éve én is kicseréltem valamennyi hosszú kéttengelyes kocsi (Gbs, Pwi30, Bi30) alatt a kerékpárokat, ég és föld a különbség.

A négytengelyes MÁV hűtő esetében arra is érdemes figyelni , milyen hosszú a kapcsoló szára, mert ebből létezik a rövidebb és a hosszabb változat.
Nos, ez utóbbi, a hosszabb való inkább a négytengelyes hűtőkbe, a rövidebb szár esetén már kellemetlenül befeszül a kocsi az ívbe, esetleg ki is potyoghat.

Kerékcsere persze a négytengelyes kocsi esetén itt is játszhat, de hogy pontosan mekkora átmérőjű kereket is kell betenni az ORE forgóvázba --kövezzetek meg -- de azt sajnos nem tudom.

Lesúlyozás ezek után szerintem már nem biztos hogy szükséges lesz. A fémkerék eleve nehezebb, mint a műanyag kerék, így a általa már stabilabban fog futni a kocsi.

Szerencsére csak 2 fajta fémkerék van a tehervagonokhoz, igy aránylag könnyü a választás. Én is kicseréltem már mindet ( >100 tengelyt) a kisebbekböl kellett több.
Valoban ég és föld.

A Máv-os hűtővagonnal valóban csodát tettek a fémkerekek! A súlya és a stabilitása is jobb lett.

A másik nagy történés, hogy beszereztem az apróban is hirdetett Mabochi motort és sikeresen be is szereltem a Nohabba. (ebben az eladó iránymutatásai sokat segítettek! Nagyon segítőkész volt, másnak is ajánlom!)

Csináltam egy előtte-utána VIDEÓT amin látszik, hogy 5V-ról mennyi áramot vesz fel és szerintem a hangja is magáért beszél.

Hajjaj... nem tetszik olvasni hoTTó blogját. ugyanis EZEN a linken szereplő kerekek közül én nem tudok választani-a bőség zavara miatt.

Biztos ami biztos itt a pdf.

Szép a hajtás!
Nekem is kelleni fognak majd a fémkerekek, hisz a vonatérzékelés szivárgóáramos lesz, ehhez meg minden kocsiba kell többek között fémkerék, hogy áramot szedhessen a kocsi. Reményeim szerint sikerül úgy megcsinálni az áramszedést, hogy magához a réz perselyhez vigyem a drótot, ne kelljen még megfékezni a kocsit.

Ez gyakran elöfordul, de azért tehervagonok esetében könnyü leszükiteni 2 tipusra a választékot. ( a gyárban sem használnak igen többet).

De melyik kettőre? Mert a listán van harmincféle legalább.

Ne ezt a kivánságlistát tanulmányozd, hanem a Tillig katalogust. Ott vannak a kerekek átmérövel stb. Mérd meg a kocsik kerekeit, és az szerint válassz ( akár innen is - én is többek között Modmüller kerekeket használok.

Na akkor felteszek egy hülye kérdést (bocsánat!): jól tudom, hogy nyomkarima nélkül kell lemérni?

Természetesen a futofelületet kell mérni

Megjöttek a matricák.

Nekem nagyon tetszik!

Az első képen még kicsit ferde a pályaszám, a másodikra már igazítottam rajta.
Bevallom én egész elégedett vagyok, főleg ahhoz képest, hogy én csináltam és előtte még sosem csináltam ilyet...

Lehet érdemes lenne bárcát meg pályaszámot is felnyalni a vagonok oldalára. Ha úgy esik a fény akkor persze picit becsillan a matrica a vagonok oldalán, gondolom ezért kellene matt lakkal lefújni..?

Én nen értek hozzá, csak azt tudom, hogy nekem tetszik. Apróbb feliratok kellenek még rá, ezen felül jó!

Köszi!

Ráértem ma ragasztgatni úgyhogy csináltam a gyártelepre egy újabb "ipari bigyót" (csőhíd akar lenni) A korlát a toldásnál középen ki lesz vágva és majd kap egy létrát a középső pillérnél.

És este bekerült az ágy alá...

Nagyon jól néz ki!

Hmm, az az olajraktár szinte könyörög egy kis A26-osért

marci, etwg: köszi, igyekszem szerény lehetőségeimből kihozni amit tudok

Sünöcske:
Egen Pont az oldal tetején ecseteltem, hogy be kellene szereznem egy kis tolatóst - csak most nincs rá keret a család bővülése miatt.

A homokkal leszórt részen pedig nagyon filózok, hogy mi legyen. Ok, odatettem most azt a 4 kicsi tartályt, tudok tenni alá "betont" meg néhány csövet de valahogy nem az igazi... Lehet inkább be kellene tennem még egy váltót a mostani iparvágányra és kiágaztatni oda 2 rövid csonkát ahova Z alakban tudna úgy betolatni töltésre 1-2 kocsi, a másikon pedig lehetne egy mozdony üzemanyagtöltő. Nem tudom, még nagyon filózom - ha van valakinek valami ötlete szívesen várom

Egyet ne felejts, ha már ilyen szép hidra raktad a csöveket, azok a hid elött meg utánna is a levegöben maradnak, csak nem magasan. ( senki nem ássa ki a csöveket a földböl, hogy hidra rakja majd meg vissza a földbe). Ezért a hid mindkét oldalán kell lenni valaminek, ami ezt okolja. Vagy külsö csövezeték pár centivel a föld fölött vagy valamilyen épület, tartály stb, amiböl a vezeték indul/érkezik. Én a tulso oldalra egy nagyobb tartályt raknék (vertikális henger, kupos tetövel) meg egy kis házikot a pumpáknak. A vágányoldalhoz meg a föld közelében futo csöveket a kerités mellé.

Az ötleted tetszik, csak nekem az fura, hogy kétnyílású a híd, miközben egy alatt megy vágány. A másik nyílás alá kitalálnék valamit.

etwg:
Az eredeti elképzelés az volt, hogy azért kell a híd hogy a cső ne a sínek alatt menjen (nem tudom a valóságban mennyire számít ez)
Amit írsz az jogos, majd kitalálom hogyan vigyem tovább a csöveket.

marci:
Azért kétnyílású a híd hogy a vonat és a teherautó is elmenjen alatta - de lehet hogy a másik helyen is vonat fog menni alatta ahogy írtam. Akkor a töltő/lefejtő torony átköltözik onnan az új csonka mellé. Ehhez viszont kell egy teljesen "beburkolt", útba süllyesztett váltó (kb mint a villamosoknál) Ezt még ki kell találni/méricskélni.

Akkor csak megtévesztett a felfele menő út és a híd vége közti rés.

Ha tudok segíteni szabályos sárga/fekete sávos papírral az oszlopok lábaira festett figyelmeztető jelzésekhez akkor szólj!
(Bocs a gyenge képért!)
Én függőleges gáztartályt pezsgőtablettás hengerből készítettem, a "kupolája" nem kúpos volt hanem domború, amit munkavédelmi szemüveg domború műanyag lencséjéből készítettem (sajnos erről nincs képem).

Én az ilyen felragasztós papírokban nem bízom, pláne ha kör alakban kell ragasztani és picike helyre. Sokkal inkább csinálnám, hogy a sárga-fekete rész egészét lefújom sárgára, majd aprólékosan kimaszkolom a sárgán maradókat, a többi meg megy a fekete festék alá.

Talán jobb ( egyszerübb) megoldás egy vékony papirlapot ( valamikor másolopapirnak használták az indigos korban) befestel fekete vizállo filctollal, majd sniccerrel kivágsz megfelelö vékony csikokat. Ezeket igy könnyü felragasztani faragasztoval. Könnyü igazitani, és éles széleket ad.

Nekem önmagában a papírral van a gondom. Magamból kiindulva nem lehet a papír végeit úgy ragasztani, hogy ne látszódjon az illesztés. Ezek után én maradnék a festésnél.

Ha finom papirt használsz ( már eszembe jutott a neve - selyempapir) az olyan vékony, amit nem lehet látni. Ha levágod a csikokat, akkor még a széleit is lefestheted, hogy ne világitson.

Az utobbi idökben az ingek csomagolására is használják az ilyen papirt.

Több verziót, lehetőséget kipróbáltam már s vízdarumon - hasonlóakat is mint amit Ti is mondtok - elég szerény sikerrel. Lehet, hogy én vagyok béna, de szerintem tökéletes nem lett.

Nézd meg ezt a háromtengelyes mozdonyt! (Letenyei Tamás fényképei) Ismerős gépek?

Igaz, nekem A26-fétisem van, de szerintem az sokkal jellemzőbb típus nálunk mint az általad linkelt Rosnička...

Enigma:
Eddig ezt simán lefestettem sárga modellfestékkel, utána fekete alkoholos filccel behúzgáltam a csíkokat - a lap amit mutattál lényegesen szabályosabb de ilyen rácsos szerkezetre nem tudom hogyan lehetne ráillesztgetni. Azért köszönöm és észben tartom a "felajánlásod"!

Róbertke, Sünöcske: az A26-os valóban nagyon passzolna a MOL telepre de az két tengelyes (áramszedés, stabilitás) a 3 tengelyes meg ritkább... - de teljesen mindegy is, mert momentán egyikre sincs keret

Az egész üzemterülettel egyébként az a legnagyobb bajom, hogy mivel az "asztal" ugye az ágy alatt van, a gyártelep meg annak majdnem a közepén így elég nehéz ott bármilyen munkát végezni. Most azon filózom, hogy visszabontom az egészet és egy vékony, kivehető pozdorja lapot vágok amire kényelmesebben tudok építkezni és úgy betenni... Csinált már valaki ilyet?

Ha mar hozzányúlsz, akkor csináld kihúzhatósra, úgy akkor is tudsz vonatozni, ha az asszony épp az igazak álmát alussza.
A pozdorja pedig gyenge szerintem, bar nem vagyok szakértő.
Én sajnálnám elbontani ezt a jó kis asztalt, tök jól néz már ki. Amennyit vacakoltál-törődtél vele, nem érné meg.

Dehogy bontom az egész asztalt! Csak a gyártelepet - azt építeném újra!

Örülök, hogy végre összeállt, többet-jobbat ennyi helyen úgysem tudnék.

Ja akkor jó!! csak azt írtad, hogy visszabontod az egészet - én ebből a terepasztalra gondoltam. Hála Istennek az asztal marad.
Vágányokkal együtt csinálnád kivehetőre? Ha igen, úgy meg kell oldani, hogy kapjon áramot a telep. Az érdekes móka lesz.

Nem tudom még, hogy hogy legyen - ezen filózom.

Most egyetlen iparvágány megy be, ezt is bővíteném egy ebből kiágazó ellentétes irányúval, valamint tényleg az a bajom, hogy nem férek hozzá rendesen a területhez, így további csövek és apróbb dolgok felrakása elég körülményes...

Sok terapasztalon van ez sajnos igy, és ugy nem is rossz megoldás, ha kivehetö részekre bontod. Azokkal szépen el lehet játszani akár a konyhaasztalon is, s ha kész visszatenni a helyére. Csak az illesztéseket kell okosan kialakitani ( sajnos itt jelentkeznek a legnagyobb gondok). Sok helyen a sineket ott hagyják ( az illesztések miatt), ugy könnyebb.

Igen, én is ilyen kivehető és külön megcsinálható szegmensekre gondoltam az ipartelepnél.

A kérdésem akkor már csak az, hogy az ipartelep közepére kerülne egy váltó, azt be szokás "burkolni" (tehát az útba süllyeszteni)? Egyáltalán van olyan a nagyvasúton, hogy - mint a villamosoknál - teljesen beburkoljanak egy váltót?

Ne haragudj nem ócsárolni akartam a művet, csak találtam ilyen anyagot gondoltam jelzem feléd.
Bár még később akartam ezzel kijönni - még vissza van a szervós meghajtás kiépítése - ezért egy kis hevenyészett enteriőrbe tettem csak bele, én itt egy magam által barkácsolt vízdarut "öltöztettem" fel vele.
A 3,2 mm vastag aluhuzalra sem könnyű ezt ráhúzni, hendikepnek pedig még a daru rudazata is ott van, így sikerült.
(Tervezem a 2.0 verziót is, ugyanis a Linzbauer könyvben utánanézve láttam, hogy a mi méretarányunkban ennek az "oldenburgi" vízdarunak a vastagsága mindössze 1,6 mm-re jön ki. No arra lesz kihívás rácsavarni ezt a papírt)

Mikor hol, van beburkolt is, de van olyan is hogy egy nagy lyuk van a terep közepén (hogy ne járjanak teherautokkal a váltokra). Azaz nyugodtan fedetlenül is hagyhatod.

Dehogy haragszom! Sőt, köszönöm, hogy megmutattad, hogy ilyen is van!!! Én aztán maximálisan elfogadom egyébként is az építő kritikát, örülök ha valaki elmondja, hogy mit csinálok rosszul és hogyan lehetne jobban abból csak tanulok.

Ez a vízdaru teljesen saját gyártmány? Szép!

etwg: Na ez a váltókérdés az ipartelep közepén akkor még egy nyitott kérdés, megpróbálok körülnézni és anyagot gyűjteni, hogy mégis hogyan kellene kinéznie.