|
TT klubtopic
|
Témaindító: sunocske, idő: Okt 1, 2012
Témakörök:
|
|
(#47782) angyal.marci válasza etwg hozzászólására (#47781)
|
Válasz •
|
Okt 22, 2015 |
|
Tényleg szép, de azért sajnálom a Conradot. |
(#47783) sunocske válasza DZolTTán hozzászólására (#47776)
|
Válasz •
|
Okt 22, 2015 |
|
Nem szóródik, mivel a púp széle alacsonyabban van, mint az oldalfal teteje, azaz nem rakják "fullra" a kocsit
Van, amikor a zúzottkövet is ilyen Res kocsiban kérjük egyébként, tipikusan komplett kitérőcsere, vagy rövidebb (20-50 m) vágányátépítés során célszerű. Ugyanis ilyenkor a munkagép beáll a tükörbe, és a szomszéd vágányon álló kocsiról szépen "magára szedi" az anyagot, majd elteríti, utána hengerrel tömörítjük a réteget. Aztán ha megvan a kb. 30 cm vastag alsó ágyazat, akkor jöhet rá a vágány (vagy a kitérő), és csak a felső ágyazatot (ami kitölti az aljak közötti és körüli részt) engedjük önürítős kocsiból. Megpróbálok szerezni fényképeket egy-egy munkafolyamatról, amit egy szűkebb körnek esetleg bemutathatok (mivel munkavédelmi szempontból nem mindig 100%-os a csapat, ezért nem publikálnám nyilvánosan). |
(#47784) etwg válasza angyal.marci hozzászólására (#47782)
|
Válasz •
|
Okt 22, 2015 |
|
A Conrad nagyon jol tudja mi a konstrukcio gyengéje, és rengeteg ideje lett volna azon javitani (pl motorcserével - egy ilyen motor abban is csodákat tett volna). Nem történt semmi az utobbi 5-10 évben, az áremelésen kivül. ( Az elsö Conrad meghajtokat 4.90€ -rt vettem, ma már néha 7.95€ is kérnek.
|
(#47785) angyal.marci válasza etwg hozzászólására (#47784)
|
Válasz •
|
Okt 22, 2015 |
|
Majd beszerzek egy Conradot, és elkezdem bütykölni. Ilyen motor gondolom beszerezhető külön is, a réz nyomóérintkezők helyett meg mikrokapcsoló meg nem lehet ördöngösség. Persze ezekkel a módosításokkal megnő az ára is, de Harci Sün árul használt-új állítóműveket, baráti áron. |
(#47786) etwg válasza angyal.marci hozzászólására (#47785)
|
Válasz •
|
Okt 22, 2015 |
|
Ezt ne tedd.
Ahhoz komoly beavatkozás kell az egész konstrukcioba, és valoszinü a motor meg a 2 mikrokapcsolo külön beszerezve többe kerül mint maga a Conrad állitomü, amiböl csak a háza maradna meg és az 2x nagyobb mint az MTB motor
Akkor már sokkal jobban jársz egy kész MTB-vel vagy a szervokkal (nálam is van vagy 20-25 üzemben). |
(#47788) masTTertape válasza angyal.marci hozzászólására (#47785)
|
Válasz •
|
Okt 22, 2015 |
|
Marci,
Nem értem, hogy miért kell kínkeservesen újra feltalálni a spanyol viaszt akkor, amikor elfogadható áron van egy korszerű szerkezet, ami fényévekkel jobb, mint az, amit meg akarsz mókolni. Igaza van Eugennek, a ráfordított plusz alkatrészek többe lesznek, mint a készen kapható állítómű.
És ismerve az ő kritikus szemléletét, ha egyszer valamire azt mondja, hogy jó, akkor az biztos úgy van. |
(#47789) angyal.marci válasza masTTertape hozzászólására (#47788)
|
Válasz •
|
Okt 22, 2015 |
|
Hiába, javíthatatlan vagyok. Nagyon szeretek barkácsolni. |
(#47790) etwg válasza masTTertape hozzászólására (#47788)
|
Válasz •
|
Okt 22, 2015 |
|
Én ettöl jobb konstrukciot ennyi pénzért és ekkora méretben még nem láttam.
(Pedig van otthon egy tucat mindenféle állitomü - eddig a Feathert tartottam a legjobbnak; hangtalan, megbizhato, de marha nagy és méregdrága).
Ezért engedtem meg magamnak ama véleményt.
Az MTB-hez nagyon hasonlo a néhai Hubner 1-s (LGB) vágányzathoz szállitott meghajtoja ( belsö kialakitásban), de az is mintegy 30-40%-l nagyobb, a kapcsolok szintén egyszerü kontaktusok, és kb 2,5-3x annyiba kerülnek mint az MTB. |
(#47816) róbertke hozzászólása
|
Válasz •
|
Okt 23, 2015 |
|
|
(#47818) diginewl válasza etwg hozzászólására (#47781)
|
Válasz •
|
Okt 23, 2015 |
|
Kérdés, de mintha már lett volna róla szó:
MTB állítómű működése.
Ez az állítómű ide/oda járatásához kell-e fordítani az egyenáram polaritását (mint a néhai Conrad-nál kötelező)?
Mintha úgy olvastam volna, hogy nem, de kérném a megerősítést.
A motor mindig egy irányba forog (motorban a főtengely), csak a bütykös tengely, mint egy szelepvezérlő kapcsolja az egyik/másik állapotban való megállítását.
Amúgy marha jó ötlet, nem tudom, de eddig ez senkinek nem jutott az eszébe??? |
(#47819) etwg válasza diginewl hozzászólására (#47818)
|
Válasz •
|
Okt 23, 2015 |
|
Idézet: „Ez az állítómű ide/oda járatásához kell-e fordítani az egyenáram polaritását (mint a néhai Conrad-nál kötelező)”
Nem, mert a motor mindig egyirányba forog, csak a mikrokapcsolo allitja meg 180 foknál.
Idézet: „Amúgy marha jó ötlet, nem tudom, de eddig ez senkinek nem jutott az eszébe??? ”
Eszébe jutott immár 40 éve, csak ipari kivitelben senki nem gyártotta ( mintha az iparnak kötelezö lenne szart gyártani.)
Ime a 30 éves konstrukcio, az elödjei már elkallodtak (még nagyobbak voltak egy kicsivel).
|
|
(#47820) diginewl válasza etwg hozzászólására (#47819)
|
Válasz •
|
Okt 23, 2015 |
|
Ok köszi!
Így még a DCC váltó dekóderekről is egyszerű vezérelni, mintha egy sima ikertekercs lenne.
|
(#47821) etwg válasza diginewl hozzászólására (#47820)
|
Válasz •
|
Okt 23, 2015 |
|
Még attol is könnyebb, mert sokkal kevesebb áramot igényel ( <150mA), igy olcso mezei tranyokkal vagy ULN-nel is lehet kapcsolgatni.
|
(#47823) róbertke hozzászólása
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
|
(#47824) róbertke hozzászólása
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
|
|
(#47825) sunocske válasza róbertke hozzászólására (#47824)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
Ezt próbáld újra, mert én nem tudom megnyitni mobilról. |
(#47826) etwg válasza sunocske hozzászólására (#47825)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
Én sem....
|
(#47827) saetta válasza etwg hozzászólására (#47826)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
Én asztali gépről se... |
(#47828) róbertke válasza sunocske hozzászólására (#47825)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=98114748&t=9155436&openwith=1 |
|
(#47829) róbertke válasza sunocske hozzászólására (#47825)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
Ez így megy? |
|
(#47830) saetta válasza róbertke hozzászólására (#47828)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
Hát nem vállalnám be, hogy nekimegy a gyerek.... |
(#47831) sunocske válasza róbertke hozzászólására (#47829)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
Igen, köszi
Hááát... ötletes |
(#47835) angyal.marci válasza róbertke hozzászólására (#47829)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
Elkezd fújni a szél és leesik a vonat.. |
(#47836) angyal.marci hozzászólása
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
Mit lehet a maradék 3-4 cm-s sínszálakkal tenni? Rozsdásra festve mehet pl a vágány mellé, mintha ottfelejtették volna az utolsó karbantartáskor. Ezen felül? Pl. kocsiba tehető? |
(#47838) etwg válasza angyal.marci hozzászólására (#47836)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
Lehet táblalábnak használni, vagonra rakni, ocskavastelepet tölteni, daru sin a mühely beja.rata felett stb. |
(#47839) angyal.marci válasza etwg hozzászólására (#47838)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
Jó ötletek! Köszönöm. Szerintem táblaláb lesz ez a darab. Milyen táblát szokás rátenni? Ha van erre valami szokás...
Azon filóztam még, hogy szigorúan modulon lehetne-e hosszúsínszállító vonatot járattatni? |
(#47840) etwg válasza angyal.marci hozzászólására (#47839)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
Ami éppen kell. Tolatás határ stb. Igen gyakran volt sinekre szerelve. |
(#47842) etwg válasza angyal.marci hozzászólására (#47839)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
A hosszusinekkel vigyázni kell nem annyira rugalmasak és a kocsik is könnyüek igy kis ivben ki fognak ugorni.
Ide modellsin kellene valami könnyü és hajlékony anyagból. |
(#47843) angyal.marci válasza etwg hozzászólására (#47842)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
Ezért mondtam modult Otthoni terepasztalon eszemben se lenne ilyet járatni. OFF N-ben összeraktunk egy igazi tehervonatot kb 20 kocsiból, és az első ívben úgy dőlt ki, hogy öröm volt nézni... Terepasztalon persze. Ez mind a modellívsugarak miatt. |
(#47849) Gashpy válasza angyal.marci hozzászólására (#47836)
|
Válasz •
|
Okt 24, 2015 |
|
De pl. sok hétvégi telek kerítésoszlopa is sínből van... |
(#47850) sunocske válasza angyal.marci hozzászólására (#47843)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Még a modul is szűk lenne ehhez.
Hosszúsínszállító szerelvényen ritkán szoktak 1-2 szál sínt szállítani, ahhoz túl drága a közlekedtetése. 6-8-10 szállal már valószínűbb (a maximális terhelhetőség egyébként sínrendszertől (folyómétersúlytól) függ, 20-28 szál a maximum, ha jól emlékszem). Fogj meg hat szál méteres sínt (az TT-ben pont egy 120 méteres hosszúsínnek felel meg), 3-4 ponton rögzítsd őket egymáshoz valamivel, majd kezdd el óvatosan hajlítani. Meg fogsz lepődni, mekkora oldalirányú erőt kell kifejteni, hogy meghajoljanak. |
(#47851) etwg válasza angyal.marci hozzászólására (#47843)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Ahogy Sünöcske mondta, nem fog menni a modulon sem, és még a váltokrol nem is beszéltünk.... |
(#47853) angyal.marci válasza etwg hozzászólására (#47851)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Meggyőztetek |
(#47854) sikumegalifter válasza angyal.marci hozzászólására (#47836)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Kösd a villamos után ☺ |
|
(#47855) sikumegalifter hozzászólása
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Nekem viszont tetszik ahogy a kitérőket szállítják. Régen azt hittem hogy a helyszínen építik őket össze |
|
(#47856) angyal.marci válasza sikumegalifter hozzászólására (#47854)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Ez tetszik! kénytelen vagyok egy villamost is felvenni a terveim közé de érdekes maga a "rögzítés". Összeszedtek két fvázat, oszt' rátették a síneket... |
(#47857) angyal.marci válasza sikumegalifter hozzászólására (#47855)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Jé, betonaljas kitérő. |
(#47858) sunocske válasza sikumegalifter hozzászólására (#47855)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Látom, Gyöngyösön jártál!
Ez a technológia (mármint a ferde szállítókocsi) hazánkban még viszonylag új, nagyjából 3-4 éve van használatban. Három vagy négy szállítószerelvény van, melyet a VAMAV az osztrák anyavállalattal közösen használ, szóval a kocsikban van kilométer rendesen
A kitérőket háromféleképpen lehet építeni a nagyvasúton:
1. tükörben kötve
Ilyenkor a kitérőt a kész alsó ágyazatra fektetik le alkatrészenként (először leosztják az aljakat, majd erre építik rá a vasanyagot). Mondhatni, ez a legkényelmesebb megoldás, viszont ez igényli a legtöbb vágányzári időt is, vagyis ez okozza a legnagyobb zavartatást a forgalomban. Egy kitérő összeszerelése ilyen környezetben akár két napot is igénybe vehet!
2. munkapadon lekötve
A kitérőt a beépítés helyének közvetlen közelében (valahol az állomás területén, ahol van rá hely és nincs útban) kialakított munkapadon (értsd: sík területen vagy egy nem használt vágányon) szerelik össze, majd a vágányzár alatt a kész alsó ágyazatra daruval vagy ún. KICSE (KItérő CSErélő) gépsorral teszik be a helyére. Előnye, hogy rövidebb ideig tart a régi kitérő elbontása és az új beépítése, egy 12-16 órás vágányzárba belefér a régi kitérő elbontása, a teljes ágyazatcsere és az új kitérő beemelése. Hátránya, hogy a munkapadon nem lehet olyan pontosan dolgozni, mint "laboratóriumi" körülmények között, illetve az összeszereléshez a kitelepülés is néha problémás, a helyigényről nem is beszélve.
3. gyári előszerelt kitérő beépítése
Nincs szükség munkapadra, mivel a kitérőt két-három fődarabra megbontva szerelik össze a gyárban (egyben nem lehetne szállítani, mert túl nehéz és túl nagy lenne). A gyárban az aljakat sablon szerint osztják le, így a tévedés és a pontatlanság gyakorlatilag kizárható, ráadásul Gyöngyösön egy mozgatható sátor is van, a munkapad fölött, így az időjárástól védve, ráadásul telepített eszközökkel lehet dolgozni. A vágányzári idő hasonló az előzőhöz, mivel csak annyi a különbség, hogy a kitérőt nem a "földről" kell fölvenni, hanem a ferde szállítókocsiról kell levenni. Levétel előtt a rakfelületet természetesen vízszintesre állítják (azért kell eldönteni, hogy a rakomány beférjen az űrszelvénybe).
@Marci: ma már a betonaljas kitérő igen elterjedt jószág, a közelmúltban felújított vasútvonalainkon szinte már csak ilyet látni. Egyébként körülbelül a '80-as évek végén kezdtek kísérletezni a betonaljas kitérőkkel (a legelső azt hiszem Budapest-Nyugati pu. 10 sz. kitérője volt, ez pont a Ferdinánd híd alatt van, így csak vonatból látni). Új kitérőt már nem nagyon építünk talpfás kialakítással, legfeljebb iparvágányokban vagy alárendelt helyeken.
Sínszállítás témához: a villamos mögött egy "sztenderd" 24 méteres sínszál látható (TT-ben 20 cm), ezt idehaza két négytengelyes (Res/Rgs) vagy három kéttengelyes (Lgs vagy Ks) kocsival oldjuk meg. És még mindig problémás a "tekeredése" A képen látható módszerhez hasonlót csak TVG-vel szoktunk alkalmazni, és azt is inkább csak rövidebb távon, lehetőleg vágányzárban. |
(#47868) angyal.marci válasza sunocske hozzászólására (#47858)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Idézet: „a közelmúltban felújított vasútvonalainkon szinte már csak ilyet látni. ”
Az esztergomi vonalon én nem láttam betonaljas kitérőt, pedig a közelmúltban lett restaurálva. Az IHO - t is rendszeresen olvasom, ott is alig láttam betonaljas váltót... |
(#47869) sunocske válasza angyal.marci hozzászólására (#47868)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Akkor csak a kedvedért, az említett médiumtól
Pilisvörösvár, páros oldal
Sőt, idehaza Cegléden is szinte csak betonaljasok vannak. De a főépítésvezetőségem területén lévő betonaljas kitérőket is estig sorolhatnám...
Néhány, amit csak az elmúlt pár évben építettünk be:
- Budapest-Déli 1, 2, 42, 45, 51, 52, 53 sz. kitérők
- Budapest-Nyugati pu. 16 sz. (ezt a kéthetes kizárás alatt építettük be)
- Kelenföld 70 sz. kitérő (illetve kb. három hete cserélve lett a 61-es is, de azt nem mi csináltuk)
- Kőbánya-Kispest 24 sz. kitérő
- Rákos 15, 21 sz. kitérő (2016-ban pedig elkezdjük az állomás páratlan végén a nagysugarú kitérők cseréjét B60-1800 rendszerűre, mely kitérő irányban 120 km/h sebességre alkalmas!)
- Ferencváros 9, 29 sz., (ezek most az elmúlt hetekben épültek be), 55, 65 sz. (ezeket meg tavasszal) kitérők.
És még egy sor másik, amire sajnos már nem emlékszem De a 150-es vonalon is épült be jó pár 2007 óta (akkor kezdtem el dolgozni a cégnél).
Szóval tessék nyitott szemmel vonatozni, mert alvás közben elszalasztod a betonaljas kitérőket |
(#47870) angyal.marci válasza sunocske hozzászólására (#47869)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Ez már viszonylag sok, bár még mindig a faaljú kitérők vannak túlsúlyban. Vörösváron kívül van a "kettes oldalban" még betonaljas?
Ezentúl pedig nem fogok a vonaton aludni, hanem igenis figyelni fogok! |
(#47877) masTTertape válasza angyal.marci hozzászólására (#47870)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
A másik oldalon pl. Vác is betonaljas kitérőkkel lett átépítve. |
(#47879) etwg válasza sunocske hozzászólására (#47869)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Ma vonatra várva tanulmányoztam néhány talpfát (felujitott 160kmh-s pálya), és azt figyeltem meg, hogy a talpfák felülete az aprovasak alatt egyedien ki volt marva, szinte minden darabból más volt leszedve 1-2 cm vastagságban. Volt olyan amin semmilyen marás nem volt. Nem tudom miért van ez igy, de valoszinü, hogy a modern pályaépités igényli, higy valamennyi talpfa egyforma vastag legyen. (Egyforma magas legyen a sintalp a faalj also sikjától). |
(#47883) saetta válasza sunocske hozzászólására (#47869)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Hááát Dávid!
Igyekszel, igyekszel, még a MÁV-hoz is beszivárogtál, de ez akkor sem bizonyít semmit! Mert csak!
|
(#47884) angyal.marci válasza masTTertape hozzászólására (#47877)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
A felújítas óta nem jártam arrafelé, ezért nem tudok hozzászólni, de természetesen elhiszem. |
(#47885) jáTékTigris hozzászólása
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Sziasztok!
Pár napja volt szó rakományokról, de Marcival ellentétben én fatörzset szállítanék. A kérdésem az lenne, hogy az alábbi két elrendezés közül a mai vasúton hogyan rakják fel a fatörzseket: hosszirányban vagy merőlegesen. (Az egyikre már láttam képet, a másik meg a BTTB javasolt megoldása volt műanyagból, viszont egyiket se láttam élőben...) |
|
(#47886) etwg válasza jáTékTigris hozzászólására (#47885)
|
Válasz •
|
Okt 25, 2015 |
|
Igy elég ritkán, ha igen, akkor keresztbe. Sokkal gyakoribb, hogy hosszabak a fatörzsek, és rakoncás kocsin ( oldalfal nélkülin) viszik.. Ott hosszában 2-3 rakás szokott lenni, attol függ milyen a kocsi. |
(#47887) sunocske válasza angyal.marci hozzászólására (#47870)
|
Válasz •
|
Okt 26, 2015 |
|
Óbuda, Solymár, Piliscsaba, Leányvár, Dorog (csak ahol átépült, tehát a rendező maradt talpfás), Esztergom-Kertváros.
Egyébként nem tudom, merre jársz vonattal, hogy ennyire nem hiszel nekem
Különben meg nem azt mondtam, hogy a betonaljas kitérő kizárólagos egy-egy állomáson. De fővonalon, legalább az átmenő fővágányokban egyre jellemzőbb. A frissen felújított vonalakon, pl. Kelenföld - Székesfehérvár, Szajol - Püspökladány csak mellékvágányban találsz talpfást. |
(#47888) sunocske válasza etwg hozzászólására (#47879)
|
Válasz •
|
Okt 26, 2015 |
|
Idehaza láttad vagy külföldön? Mi már csak import fával dolgozunk (Magyarországon megszűnt a gyártás), és a folyó vágányba való 2,60 m-es fából valóban ki van szedve kb. 0,5 cm mélyen egy rész a lemeznek. Az okát nem tudom. |
|
|
2025. Jan, 22. Sze 19:19:57 |
|
Jelenleg 14 fő olvassa az oldalt |
|
|