Ennél már csak a Csepeli HÉV színterve ötlettelenebb.....

Jéééézusom!
Rá sem ismertem elsőre szegény V63-ra...
Teljesen kiveszi a formájából ez a festés, a formatervezője ha látná...

Lasan kezdek hozzászokni, hogy idehaza nem tudnak esztétikus festési tervet csinálni...

Tudod ez olyan, mint az egyszeri ember, aki nem talál haza a kocsmábol, mert napközben átfestették a bejáratot....

Szerintem az MTB állítómű már digital-ra lett elgondolva (szép magyarosan fogalmazva).
Az összes eszközdekóder a (+) adja állandóan, és (-)-ot kapcsolja/húzza/open kollektorozza stb (nemtom hogyan helyes).
Ezekbe a legegyszerűbb bekötni az MTBmotort, úgymint egy sima ikertekercset. Az eszközdekódernél beállítható a kapcsolás ideje, így nincs gond a váltással.

Nekem egy probléma tűnt fel: nem pont 180fok-nál kapcsol ki. Így az állításnál egy picit továbbemel, majd indul vissza. Ez nem javítható, mert a bütyköstengely határozza meg, hol kapcsolja a kapcsolót. Amúgy jónak tűnik - nyúztam többször. Illene már beszerelnem a conrad helyett, mert az elkezdett vacakolni a vitrinvonatban (offtopic H0)

Nyilván ha van ilyen opcio ( bármilyen elektronikában - nemcsak DCC), akkor nincs nagyobb gond. Mégis azonban jobb lenne, ha erröl maga a szerkezet gondoskodna, és nem a külsö berendezés, mert akkor örök konfliktus lesz, melyik berendezés tudja, melyik nem, melyikhez kell jelhosszabito, melyikhez nem.
Közben megnéztem néhány más tipust is. ami otthon volt, sajnos ugyanez a helyzet a többi motoros váltoval is ( már amin tud az ember eléggé rövid impulzust adni). Igy semmivel nem log ki az MTB a sorbol (ebböl a szempontbol).
Ami a tulfordulást illeti az valamennyi ilyen tipusu hajtás tulajdonsága ( sajnos még a frissen tervezett automatikus macskaetetömé is - már hetek ota töröm a fejem, hogyan lehetne pontosan kezelni ezt).
A motorban nagy az áttétel (emiatt lassu) igy a motor maga igen gyorsan és könnyen forog. Amikor a bütyköstengely megszakitja az áramot, akkor a motor meg az áttételek még képesek elfordulni pár fokot, azaz a holtpontrol visszafordulnak. Ezt az MTB motoron a váltoállito acélhuzal hivatott kompenzálni. Annak a keménységével lehet egy kicsit kezelni a tullövést. Szerencsére a váltot nem nyomja el.

Tillig?

Tillig most éppen nem volt kéznél, de van Fulgurex, Tortoise meg Feather.

Ugyanazokkal a képekkel, de szöveggel az iho cikkje.

Sziasztok! Kis segítséget szeretnék kérni.
Olyan dologban ami nagyon messze áll tőlem mégpedig elektronika
Olvastam hogy a váltó polarizált vagy nem pl. Az ágyazatos váltóknál nem lehet vagy mi. Most én arra gondolok hogy van egy váltó ami ad egy második vágányt vagy nevezzük kikerülő vágánynak. Akkor ezekszerit ha csak azon a vágányon van áram amerre a váltó áll? Elnézést a nem szakszerű kifejezésekért

Ezt sajnos nem olyan egyszerü megválaszolni. Több fajta válto van forgalomban.
Nézd meg a válto szivdarabját - ott ahol a sinek keresztezik egymást, ott döl el minden.

A te esetedben a legegyszerübb kiprobálni. Épits fel az asztalon egy Y alaku pályát. Legyen minden ág kb 50 cm hosszu.
A lábánál csatlakoztasd a tápot a 2 elágazo vágányra rakj fel egy-egy mozdonyt. Ovatosan tekerd fel a tápot, ha csak az egyik mozdony indul el (a válto állásától függöen), akkor a válto átkapcsolja az áramot (polarizál), ha mind a kettö akkor szigetelni kell a sineket, és extra kapcsoloval (amit a válto is müködtethet) kell a megfelelö sinbe bevezetni az áramot.

Most akkor már kezd derengeni a dolog akkor majd ki fogom próbálni ezt a módszert. Mondjuk egy analóg pályán mindenképp szigetelni kell minden szakaszt ha jól gondolom ugye?

Nagyon szépen köszönöm a segítséget

Nyilván hogy szigetelni kell minden olyan pályaszakaszt, ahol le akarsz állitani egy vonatot.
Még digitálisban is jol jön, ha le tudsz kapcsolni egy pályaszakaszt és azon egy fogyasztot. Föleg ha hangos mozdonyaid lesznek/vannak azok állva is sok áramot igényelnek igy könnyen összecsuklik a központ/booster.
Bizonyos esetekben meg kötelezö a szigetelés - hurok - ez érvényes digitális pályára is. Az ujjaddal indulj el egy sinen a pályán s ha visszaérsz a kiindulasi pontba de ott a másik sinen lesz az ujjad akkor ott hurok, delta stb van - azaz szigetelni kell.

Melyikre gondolsz? Az ötven évesre, vagy a negyvenre?

A polarizáció nem csak a szívdarabra vonatkozik? A szívdarab után már bárhogyan lehet kötve ( gondolom én) A mozdonyok indulása az Y két szárán nem szorosan függ össze a szívdarab polarizációjával. Ha a váltónál nincs semmi átkötve akár az is lehet, egyik mozdony sem indul. (nincs átkötve semmi) vagy a két mozdony sorba kötve indul -bármelyiket leveszi a másik is megáll - ( a két középső vágány nincs elszigetelve, de nem kap áramot) vagy rendes sebességgel elindul mindkettő. (a két külső vágány át van kötve a belsőkre.)
A polarizáció szerintem a mozdony váltón való viselkedésére vonatkozik. A váltón áthaladva folyamatosan kap áramot, a közepére kell kötni táplálást a folyamatos áthaladáshoz, vagy a közepe egy kis darabon szigetelt, mindenképp áramszünet.

A szivdarab ha nincs szigetelve ( a két sin) akkor alapbol rövidzárt okoz, akkor a szivdarab mögötti sineket alapbol szigetelni kell.
Ha az ilyen szivdarabhoz a mozgo csucssinek galvanikusan vannak csatolva akkor a szivdarabnak változik a polaritása a válto állásától függöen.
Ha a szivdarab a válto hossztengelye mentén van galvanikusan szigetelve, akkor a kimenö sineket nem kell szigetelni, de csak akkor lesznek feszültség alatt ha igy megfelelöen áll a válto. (PECO)
A TILLIG váltoknál a szivdarab teljesen szigetelt, igy a kimeneti sinek fixen kapnak áramot ( alul van párhuzamosan kötve a két elágazó vágány). A sziv miután müanyag ( legalábbis az a része ami a csucsba megy - kék a rajzon) igy nincs is mit polarizálni.
A kitérö leirásán követheted miröl van szo.
A kritikus részek a kék és a sárga és a piros részek.
Ha a kék rész müanyag, akkor a kimenö vágányok szigeteltek a nyelvektöl, és alulrol többnyire a megfelelö külsö sinhez vannak kötve.
Ilyenkor mind a két ágon elindul a mozdony a kitérö állásától függetlenül.
Ha a kék rész fém, akkor a kimenö ágakat nem lehet párhuzamosan kötni - rövidzár. Ezért ilyen esetben a szivet teljesen el kell szigetelni a nyelvektöl és a kimenö vágányoktól. Ilyenkor kapsz egy szigetelt szivet amit polarizálni szoktak, azaz a válto állásátol függöen kötik valamelyik tösinhez.
Egy másik megoldás a PECO váltoknál a sziv a hosszanti tengely mentén van szigetelve (azaz nem okoz rövidzárlatot), de galvanikusan össze van kötve a megfelelö csucssinnel, igy csak akkor kap áramot, ha a csucssin odafekszik a tösinhez. Igy a válto vegéhez csatlakoztatott vágányok is csak felváltva kapnak áramot igy a válto elejétöl táplálva csak az egyi vágányon indul el a mozdony.
A polarizácio mint kifejezés még abbol a korbol maradt ránk amikor a szivdarabot egy darab fémböl öntötték ( eredeti Zeuke és Pilz váltok, ill Roco meg egy néhány más márka). Ezeknék a fém de szigetelt szivdarab néhány centis áramkiesést jelentett amit sok kis mozdony nem tudott leküzdeni, ezért szokták a szivdarabot polarizálni - azaz átkapcsolni.
A mai modern váltoknál már nincs mit átkapcsolni inkább rendszertechnikai a kérdés.
Én jobban szeretem a Tillig rendszert ott nincs gond a váltoval és a kiágazo vágányokat ugy szigetelem ahogy akarom ill. kapcsolom függetlenül a váltotol.
A PECO rendszerben viszont pl. a párhuzamos vágányokat ( állomáson kiágazik majd vissza) mindenképpen szigetelni kell, különben rövidzár lesz, ha a vágány 2 végén a váltok nem állnak egy irányba.

Arra amit pár napja felraktak a Facebook-ra.

Hú te nagyon vágod ezt a témát
Köszönöm amiket eddig írtál sokat segített
Igazán most azért lett fontos a kérdés mert akarunk csak úgy egy kis pályát töltéses váganyból. A párom teljesen rákattant erre a töltéses cuccra ami volt a kezdőkészletben és most kicsit erre kanyarodtunk
Szóval veszünk még egy vágánykészletet hogy legyen egy dilikör egy plussz vágánnyal. Olyan mint a képen akkor itt célszerübb ha mindkét vágányt szigetelem és kapcsolóval vezérlem melyikben legyen áram

Volt itt már róla szó hogy valaki itt töltéses sínből épít asztalt csak sajnos nem tudom ki ó
Esetleg valaki tud segíteni?
Köszönet érte előre is

Itt láthatsz egy működő digitális töltéses "asztalt". Még építés alatt.

Katt ide

Üdv. gaTTeros

Azért ez nem semmi honnan indult és mi lett belőle
Ezen aztán lehet játszani gratulálok hozzá
Hogy hogy az ágyazatos vágány mellett döntöttél? Esetleg tapasztal tudom itt kevesebb lehetőség van mint a modell vágánynál,de látom itt minden meg van oldva.

Ha digitális lesz a pályád nem kell kapcsolo.

Ha analog akkor a 2 állomási vágányt egy-egy kapcsoloval kapcsold ( természetesen mindkét vágányon az egyik sint a váltok közelében szigetelned kell szigetelö papuccsal.

A "Helyes vágányon a TT vasúttal" kis füzetet olvastad?

Ezt iTT, ni!

Na szóval!
Amiről Te most írtál, az az un. "Stop rendszerű kitérő" Ilyen ma már a mi méretünkben nincs, korábban a BTTB kézi állítású váltói voltak ilyenek. Ezek csak abba az irányba adnak áramot a sínre, amerre állnak. Ergo: ilyenekkel felépített egyszerű pályákat pl. amilyet Ti is építenétek - nem kell szakaszolni.
A szívdarab polarizálását etwg barátom leírta, a Tillig Bettungsgleis esetében ez nem szükséges és nincs is rá mód. (A Modellgleis esetében az EW2, és és nagyobb kitérők, meg az építőkészeletes kitérők esetében van ennek jelentősége.)
Ha analógban használod majd, akkor füzetben leírtak szerint kell eljárnod, annyi különbség van, hogy nem kell szakaszoló síneket használnod, hanem elég a megfelelő pontokon az egyszerűen cserélhető Unijoiner sínpapucsokat szigetelőre cserélni (Tillig 83952). A szigetelt szakaszokat meg egy kapcsolón keresztül lehet majd árammal ellátni.
Digitális esetben más a leányzó fekvése. Ott csak akkor kell szigetelned, vagyis szakaszolni a pályát, ha automata, vagy félautomata üzemet szeretnél. Pl. számítógéppel vezetni a vasutat, vagy a vörös jelző előtti automatikus megállás. Utóbbi esetben figyelmedbe ajánlanám
ezt,
és
ezt
az írásomat.

Ez a 01833-as vágánycsomag tartalmaz szigetelő unijoinert (elvileg négyet), amiről Csíkos írt az imént. Javaslom vegyél hozzá még legalább egy doboz (6db) BG1 egyenes sínt. Nincs még 50cm sem a hosszabb állomási vágányod, amin a startszett szerelvénye sem fér el úgy, hogy egy mozdony a rövidebb vágányon kikerülje. Ha minden egyenes szakaszba betoldasz 2-2-2db BG1-et sokat fog javulni a játszhatóság!
A szakaszolt rész áram-csatlakozásához is van a csomagban 2db joiner, az árambekötés ezzel megoldható könnyen. Semmit nem kell vágni, fűrészelni, csak jól kell összedugni.

Ha állomást tervezel, a hasznos vágányhosszt így növelheted. (1. kép) Csak szélességben hízik így az asztal. Egy tároló csonkát tuti betennék.
István által ajánlott olvasmányban van egy kis asztalka. A terved figyelembe vételével megrajzoltam és tettem rá néhány épületet. Ez egy aranyos játszható asztalka. Érdemes ezen, vagy valami hasonlón elgondolkoznod. (2.-3. kép)

Köszönöm a sok infót és olvasni valót,most lesz mivel tömni a kis buksimat
Lassan csak megértem a témát

Mégegyszer köszönöm

Most ezzel az írással rávettél hogy holnap keresselek egy kis vágány vásárlás céljából
Viszont akkor kell nekem még egy a képen látható kapcsoló is ugye?

Köszönöm a tippeket valahol innen fogunk elindulni az biztos
Szélességben 110 centiig jók vagyunk. Elkezdjük és majd látjuk merre tovább gyakorlásnak mindenkép jó lesz

Bármilyen kapcsoló használható, akár ez a TT-zongora is.

Mikromodellel van valakinek valami pozitív/negatív tapasztalata?

Nekem sajnos elég vegyesre sikerült. Egy H0-s barátommal rendeltünk 2 db H0-s, 4 N-es, 2 TT-s fénysorompót, ezeken felül TT-ben egy beton padot és egy utcai csapot. Leadtuk a rendelést december elején. A N-es cuccokat karácsonyra akartuk adni egy ismerősnek, ezért igencsak fontos lett volna hogy idejében reagáljanak. Dec.21-én végül megérkezett a csomag postával a következő állapotban:
A H0-s dolgok hiánytalanul, hibátlanul.
A TT-s csomagomból hiányzott egy andráskereszt, nem kaptam pótlást
A N-es csomag meg kész káosz volt. Kaptunk plusz egy oszlopot, ellenben hiányzott két andráskereszt (kaptunk hatot (!!)), néhány gyűrű, és nem megfelelő minőségű volt néhány lencse és hátlap (ezeket megkaptuk)
Ja és Andrisnak (a H0 kollégának) nem válaszoltak, pedig reklamált, hogy fizetni is szeretne.
Írtam nekik, azonnal válaszoltak, megbeszéltük, hogy mikor kapom meg a pótlást és mikor tudom kifizetni. Találkoztunk is személyesen Szilágyi Dániellel, fizettem, pótlást kaptam. Majd itthon nagyítóval belenéztem és ezt tapasztaltam: meg se közelítette a reklamált alkatrészek pótolt darabszáma a mi igényünket. Félkövérrel jelöltem a listán.
Reklamáltam, hogy többlet is, hiány is, és választ nem kaptam


Szolgálati közlemény:
Jakoa; Csíkos: kaptatok tőlem egy-egy emailt! Majd pillantsatok rá!

Rendeltétek volna egyesével...

Mármint hogy minden egyes hangyabokaszőrnyi kis alkatrészt külön?
Sajnos az se segített volna. Dániel azt mondta hogy ezek a N-es "piszkok" gyakorlatilag nem követhetők nyomon. A gyártás során úgy eltűn(het)nek, de úgy... Nem is értem hogy miért vállalkoznak akkor Z-s mütyürökkel...

OFF
Nem jött e-mail Tőled egyik címemre sem eddig. (Mindekettő itt landol nálam, a "té-onlájnos", meg a saját dommain-es is.)
ON

OFF
Én sem kaptam most semmit.

Marci!
LeeseTT a fatantusz! Még nem kaptam válasz az érintett cégtől!

Na látod! Várom válaszod és köszönöm a segítséged!

Szép napot!
Egy kis novemberi visszatekintő ITT!

Ha ez mind kevés, van decemberi is ITT!

A héten volt néhány lyukas órám. Kíváncsiságból készítettem egy magaslest. Hibrid megoldást kellett alkalmazni, mert a balsa egy rémálom. A váz 1 mm karton, csak az oldalak és a tető fa. Csak fényes felületű karton volt itthon, vastagon kenve is alig fogta a festék. Találtam is neki helyet. Egy kis srácnak készítgetek egy játszó asztalt, arra biggyesztettem fel.

Még tartott a lendület, hát egy kis hidat is összedobtam. Az első (balra) túl széles lett és a korlát is magasra került. A második (jobbra) már jobb, de a korlát túl alacsony van. Úgy néz ki, a középső már jó lesz. Holnap lefestem.

Megjött az email, küldik postán az egy szem andráskeresztet!

Nagyon szép a hidad, meg a magaslesed, MaTTato!

Úgy látom ezek lézerrel lettek kivágva. Nagyon szépek! Ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Mekkora teljesítményű lézer kell a karton/hullámpapír vágásához?

Az anyag szerkezete, vastagsága alapján kell beállítani a cső erejét. Nem mindegy hogy gravírozni, rajzolni, vagy netán vágni akarsz. Lehet mindezt kombinálni is. Készítettem magamnak egy táblázatot, amibe felvittem a már vágott anyagok gépi beállításának adatait. Ez egy másik gépen egyáltalán nem biztos, hogy alkalmazható. Eltérő gyártmányú és teljesítményű cső, más program. Ha ismeretlen a cucc, érdemes előtte kitapasztalni mi a legideálisabb beállítás. Értem ez alatt az előtolási sebesség, a vágási, a rajzolási és a gravírozási erő megtapasztalását.
Jelenleg 50W-os csövem van, ami a hármas rétegelt lemezt és ötös plexit gond nélkül viszi. (Ennél vastagabb még nem volt vágva.) Így is a cső teljesítményének kevesebb mint a fele kellett. Ha olyan az anyag hogy elsőre nem viszi át, akár többször is körbe lehet menni.
Amire vágáskor nagyon oda kell figyelni: a lézer két tized millimétert elgőzöl. Ezért szoftveresen be kell állítani, hogy a vonal melyik oldalán, attól milyen távolságra vágjon. Különben elszáll a méret!

Szép munka!

Ilyesmit én is készítettem már!
Igaz, valami vadvirág szárából!

Köszönöm, már ez is nagy segítség volt! Van egy alapszintű (saját építésű) CNC gépem, nagyrészt panelt fúrok vele, meg néha gravírozok, bár ez még messze van attól, hogy meg legyek elégedve vele. Azt gondoltam megpróbálom a karton és hullámpapír vágást is vele. De én jóval kisebb teljesítményekben gondolkodtam (5-10W), ezért jó, hogy írtál, legalább feleslegesen nem veszem meg a tervezett teljesítményű lézert. Várok még és gyűjtök ha meglévő pénzemhez és veszek egy nagyobb teljesítményűt, csak majd a későbbiekben! Még egyszer köszönöm!

Sziasztok!

Helpez kolléga közreműködésével elkészült egy kézi sínhajlító eszköz.

Váltógyártó kollégának van egy kisebb gépe. Nemrégiben tuningolta fel. Kérdezd őt a tapasztalatairól.
Ami biztos: gyengébb teljesítményű csővel is lehet szépen dolgozni, a maga korlátain belül. De! Ugyanazon munka elvégzésekor a kicsi csúcsra jár, míg a nagy akár félgőzzel, vagy az alatt dolgozik. Minél inkább csúcs közelében van hajtva a cső, vele arányosan úgy rövidül az élettartama.
Nem elhanyagolandó, hogy a gép mennyire dolgozik pontosan. Ezt a magam bőrén tapasztaltam. A képen láthatod, a jobb oldali épület díszítő elemeinek sarkai mennyire lekerekítettek és a vonalak rajzolása is hagy kívánni valót. Bal oldali a saját. Az is igaz, hogy szabad szemmel ez szinte észre se venni. Nekem is a kinagyított fotókon tűnt csak fel.

Függőleges irányban nem görbíti el a sínt?
Elsőre én is ilyet csináltam, ami a sín koronáját görbítette, de a fent említett probléma miatt átalakítottam úgy, hogy a sín talpát fogják a görgők.

Vártam az urat üvegezés ügyben vasárnap...
Realisztikus lett a magaslesed! Nem is kell sokat túrni a netet, hogy ilyet láthassunk élőben!

En is vartam, hogy csatlakozzam-e....