Te vagy a második, aki ezt a technikát javasolja. Ki is fogom próbálni, köszönöm!

Kár. A makett építésébe sok munkát fektettél eddig, miért pont a festésbe nem fektetsz ugyan ennyi energiát. Az első a festés ami az ember szemét megragadja, csak utána kezd el bogarászni a részletek után.
Nem azt mondom, hogy ezt kell überelni, de ötletet meríthetsz belőle. Egy kis mélységi megjelenítés mivel ebben a méretben a természetes árnyék nem jelenik meg olyan markánsan mint nagyban, festék lepattogzódás az ajtón ablakon, kosz a falakon, esőfelverődés a lábazaton, por az ablaktáblákon....
Sorolhatnám még, de ez a te döntésed. Csak kicsit sajnálnám hogy egy ilyen szépen kivitelezett épület csak úgy egyszerűen le legyen festve.

Igazad van!
Úgy érzem az épületek evolúciója elérkezett arra a szintre, hogy foglalkozhatok a külcsínnyel is. Sajnos kevés időm jut a modellezésre, ezért is haladok ilyen nyögve nyelősen. Lepergő vakolatot és festéket még nem próbáltam készíteni, bár elképzelésem már van róla hogyan fogom megcsinálni. A steril épületet pasztel krétával szoktam egy kicsit feldobni.
Az én biblián Adóba László könyvsorozata. Balogh Laci, Bathó Zsolt, Szűcs Miklós... hmm bármelyikük mellé szívesen leülnék, hogy első kézből tanuljak. Ha egyszer elérem a szintjüket, azt hiszem "elégedett" lehetek magammal.

Adóba Laci és Battka munkásságát én is sokra tartom. Sajnos a többiekét még személyesen nem láttam. Nem tudom Forintos Kálmánt ismered e, de az ö munkái sok makettezőt ihletett meg, köztük Lacit is. És ö hozzá könnyeben is eljutnál, hogy megmutasson egy két trükköt.
Kálmán egyik munkája


Pasztellkrétapor hasznos és jó dolog, de inkább a vége fele érdemes használni. Szerezz be egy pár művészolaj festéket, meg egy flaska Zippo benzint hígítónak. Müvolajból koromfeketét, égetett siennát, nedv zöldet, okkert, fehéret. Fekete é.sienna keverékével mélységi hatást érhetsz el. De más arányban keverve rozsdát. Friss rozsdát é.sienna okker keverékeivel tudsz elérni. Nedv zölddel penészesedést. Fehér, okker, é.szienna, fekete keverékével kontrasztos por megülepedéseket érhetsz el.

Mondjuk, ha komolyabban neki esel az épületnek, mindenképp alapozd le. Nekem az Akemi autó tömítő spraye bevált.

De nehogy azt hidd, hogy csak hasbeszélő vagyok, ezért tettem fel pár képet én hogy oldottam meg egy épület festését. Igaz off méretarányban, de szerintem amiről beszéltem legalább látszik.

még kép:

Szép, csak az eternit van rosszul felrakva.....

Kálmánt nem ismertem. Lenyűgözött ez a diorámája! Látom valóban nem vagy hasbeszélő, volna tőled is mit tanulni! Az eternit meg lehet pala is. Láttam több helyen is így felrakva.
A képeken Miklóst és egy régebbi gyöngyszemét láthatod, a linken pedig legújabb alkotását.Középrigóc

A tetöhöz csak annyit, hogy két fajta lap van közforgalomban. (Eternit vagy pala, müanyag stb.). Az egyik négyzetes mint Milos modelljén vagy romboid alaku mint a mi házunk tetején.
A lényeg ott van, hogy a lefelé mutato élek nem alkotnak egy egyenest hanem van egy kis átfedés (4-5 cm).

Lehet, bár én a 40-es éveket jelenítettem meg. Bár a pala nem volt túl jellemző, inkább a cserép, elvétve a bádog.

Én úgy tudom ez a fajta pala amit mutattál, inkább a német területeken elterjedt. Bár lehet hogy tévedek.

Jó példája ennek a fajta palának amit én jelenítettem meg (nem túl jól, túl vastag és sima, vékony kartonból jobb lett volna) a Déli Vasúti felvételi épületeken látható.

Hát így már mindjárt másabb. Most már értem mit akartál mondani.

de nézd csak:

Köszönöm, hogy megosztottad velem. Fényképről ismerem a munkáit, csak még élőben nem sikerült látnom. Bár ez csak az én lustaságomnak tudható be.

A szüleim házán szintén négyzetes eternit volt ( mint a te képeden), de az is ugy volt felrakva , hogy az élek nem egy vonalban voltak (a tetöfedö mondta, hogy igy kisebb az esélye annak, hogy a viz megtalálja a rést, de ez már nagyon régen volt, manapság meg már nem igen van kit kérdezni, mert az ilyen födémek eltüntek. Csak azért tünt fel, mert akkoriban a maradék lapokat felraktam a kerti játszoházra, ugy ahogy a te képeden van, és amikor jött a szaki mondta, hogy mit vétettem. ).

Ja jol látom ezen a tetön két réteg lemez van, ezért lehetett igy felrakni.

Bocs, de milyen két réteg lemezről beszélünk? Én csak egy réteg palát látok. Azért is tettem fel ezt a képet, hogy lásd, hogy is néz ki valójában. nem kell ezt egyáltalán eltolni, ahogy írod. Ha figyelmesebben megnézed a képet láthatod, hogy a palákat sorban nem egymásra lapolják, hanem egymás mellé teszik, mivel a két szemben lévő sarka gyárilag le van csapva. Aztán a következő sort már az alatta lévő sorra lapolják. Nincs itt semmiféle eltolás, régen is így csinálták.
Faluhelyen, kisvárosokban sok palás épületet lehet még látni.

Rajzold meg a képeden, higy ott ahol a lyuk van higy vannak az egyes lapok elhelyezve. Nem látni.

khmm....

Bővebben: Link

Ezt ismerem ilyen volt a mi tetönk is, de félre ne érts, nem vitatkozni akartam, csak megérteni, hogy hogyan lehet olyan tetöt csinálni, ahol egyenesek a vonalak.
Ezen a rajzon sem azok, mégha nem is nagyon mérethelyes, azaz a felsö lap also csücske belog a két also lap fölé ( ezzel fedi a lapok levágott sarkait), és igy a vonalak egy Z mintát követnek, amit a korábbi képen nem tudtam felfedezni.

Itt megrajzoltam azt a felületet (zölddel szinezve) amit a felsö lapnak fednie kell, ezért nem lehet egyenes a vonal.

bocs, nem tudni miért a gép megtalálta a korábbi hozzászolást ( amit elveszettnek hittem).
Törlendö

A kép amit másodjára csatoltál nekem nem jön be.

Csatolok neked 3 képet.

1. az első sor
2. az első sorra takar a második
3. az első sorra takar a második és arra a harmadik

Mint láthatod sehol sincs rés ahol befolyhatna a víz és mindenhol megvan a kellő átfedés.

Itt az alapvetö gond emiatt szolt meg akkoriban a szaki, és ezért rossz a rajzod. Rés nincs, csak a felsö lap csücske a két also levágott lap sarkaibol kialakitott kapilláris nyilásba vezeti a vizet. Az eternit meg vizszivo tulajdonságu, igy a hézagban a viz felszivodik, és télen befagy (szétfagy a lap). Ezért kell annak a csucsnak néhány cm-l lejjebb nyulnia, hogy a hézagba ne kerüljön nedvesség, ugy ahogy a korábbi rajzon is volt.( ezt nem én találtam ki, hanem a tetöfedö mondta, meg rajzodon is egyértelmü)..
Azaz a felsö lapról a viznek nem a közvetlen alatta levö lapokra kell csurognia, hanem egy réteggel lejjebb levö lap felületére.
Nem véletlenül lett a berakott rajzodon is helyesen megrajzolva.

Végül is amit leírtál teljesen érthető és logikus, csak egyet nem értek, miért nem írtad ezt le korábban.
Na mindegy, részemről ennyi.

Mert szörszált hasogattunk. , és a modellezés szempontjábol mindez teljesen másodlagos. Ott csak a vonalakon tünik fel, ha valami nincs rendben.
Ennyi volt az egész.

De ráérsz.
Én nem.

Mikor hogyan, most éppen meccs közben csevegünk.

Ha már ennyire ráérsz, kérlek mutasd meg, hogy is kellene helyesen pala vagy eternit tetőt készíteni maketten. Szeretnék tanulni valamit tőled. De kérlek figyelj rá, hogy annyi energiát fektess bele mint amennyit mások munkáinak kritizálásába.

Köszönettel: Bódi Krisztián

Nem egészen értem a gondodat. Te kezdtél maTTatonak tanácsokat adni, hogyan kellene a szép modellt festeni.
A te munkád is nagyon szép és nem kritikának szántam, de ha már olyan részletekbe mész, mint amilyen a képeiden látszik ( moha. Lepergö festék stb), akkor a cserépre is oda kell figyelni. Ez mindenkivel elöfordul, és nem egy modellt pakoltam be mert végül is nem tetszett - sokszor nem lehet pontosan megmondani mi nem jo, de valami zavar. A tetö, meg miután a modellben ez látszik a leginkább sajnos nagyon érzékeny dolog, és nem egyszerü valamennyi tetöfedést megcsinálni. Van egy modellem amin a sindely darabokként került a tetöre mint a valoságban -5 x csináltam ujra nem tudom hány 100 sindelyt vágtam és ragasztottam fel.
Az eternitet a attol függ milyen méretben, én más más eljárással késziteném. TT méretben untig elég a papir. Kinyomtatom a eternitlapokat valamivel vastagabb papirra (rajzlap) majd párhuzamos sorokra vágom. A sorok also részén olloval , sniccerrel kivágom a lapok csücskeit azaz kapok egy fogas sávot. A választovonalakat sniccerrel bevágom majd igy soronként egymásra ragasztom a tetön.
Már rendeltem maTTato kollégátol egy épületet azon lesz ilyen palatetö, addig csak a már ismert képekkel tudok szolgálni pl. ITT
Ott nincs pala, de van sindely meg egyébb és pl a papirgyár mérethelyes modelldeszkákbol egyenként lett megépitve. (Kb 40x10x20 cm)
Megigérem, ha majd odajutok, hogy elkészül a palatetös épületem beszámolok itt is rola, és biztosan nem fogok megsértödni, ha bárki javito szándékkal segit még tökéletesebb modelleket épiteni. Több szem többet lát alapon kellene kezelni ilyen dolgokat, hiszen ezért vagyunk itt.
S hogy ne csak irjak, ime amin most dolgozok:G&DTT

Azt látom, hogy nem érted.
Ne haragudj, de ez olyan volt mint amikor az ember sötétben tapogatódzik a villanykapcsoló után. Nagy nehezen azért csak sikerült felgyújtani a villanyt, bár először a szoba túlsó végében kerested.

Mondjuk, ha vetted volna a fáradságot és megnézted volna tisztességesen a képeket a vignettámról. Láthatnád, hogy meg van bennük a kellő lelógás és amikor raktam nem is volt célom egy vonalba rakni. A vastagságáról meg felületéről írtam, hogy nem jó, azzal én sem voltam-vagyok elégedett.


Rajzlap, ehen. Egy pala nagyjából 5mm vastag. Osszad már el ezt 120-al.
Na hagyjuk ezt szerintem, mert itt csak egy valaki kap fényt. Én, Tőled!

Srácok!
Eddig türelemmel vártam, hogy vége legyen ennek a palatető-polemizálásnak, de most már kezd fogyni a türelmem. Tényleg ennyire fontos ez a modellezésben, a makett épületek építésében? Még ha valami nagyobb méretarányról (kerti vasút) lenne szó, de már H0-ban is alig látható különbségekről folyik a vita.

Legyen ennek itt és most vége, ha kérhetem!
Köszönöm.

Szép napot!

Azt a megbízást kaptam, készítsem el Ópaks épületét abban az állapotban, amilyenben napjaink állapotában látható. Jelen képességem szerint ezt sikerült összehoznom...

Még három.

Nagyon szép lett!! Igaza Frankyenek, ahhoz hogy a többiek miatt lássam a fától az erdőt én kigyűjtöttem magamnak a munkáidból párat (+ Battkáét és Lezlinilzenét), de nem akarsz külön nyitni egy képtárat a házaidból? Vagy van már??

Elismerésem!
Szándékosan maradt le az állomásnév a tábláról, vagy az még később kerül fel rá? Esetleg nem is lesz rajta?
Minden szempontból nagyon telitalálat épület.

Köszönöm mindkettőtök dicséretét! De mint örök elégedetlenkedő, a következőt ennél is jobbra szeretném elkészíteni. Hogy mi lesz, az legyen egyenlőre meglepi.
róbertke!
Jelenleg ezen fórum felületén kívül azt hiszem nem is töltöttem fel máshová képeket. Elképzelhető, hogy előbb-utóbb készítek egy galériát, amiben ott lesznek a kezdeti bukdácsolások, útkeresések képei is. Annyi feladat tornyosul előttem, hogy ez most a legalacsonyabb prioritást élvezi.
Frankye!
Amit sikerült a netről összebányászni képeket, a fellelt legfrissebb kép alapján a névtáblát leszedték, esetleg lefestették. Ebben az állapotban nekem egyáltalán nem tetszik az épület, de ez volt az igény. Sokkal jobban nézett ki, mikor skanzenként megnyitották. Valamint anno mikor megvoltak még a homlokzat díszei is... ITT!

Maximálisan egyetértek. Szerencsé(m)re bolt alkalmam megtekinteni még működő "skanzen" állapotában, lévén anyai nagyszüleim paksiak voltak, és ellátogattam oda is.
Persze, ha az igény a megrendelő részéről ez volt, akkor nincs min vitatkozni, "a megrendelőnek mindig igaza van", bár kétségtelen, hogy szebben nézett ki felirattal, díszekkel.
Róbertke - szerintem . erre a képtárra gondolt. (Biztosat nem tudok, de gyanítom.)

Csak úgy rohannak a napok-hetek. Nyakamon a Temofeszt és addigra el kellett készülnöm ezzel az épülettel. Mérete TTe. Alant erre a meglepire utaltam.
Az épület eredetije még megtalálható a néhai 349 vonal Kecskemét KK-Törökfái-Kiskunmajsa vonalon. Bugac és Bugac felső állomások részleteinek felhasználásával, az eredeti terv alapján készült. Nem volt idő tötymörögni, így a próba darab lett az átadandó épület is egyben.

Na ez már igen! Sokat fejlődtél a legutoljára feltett munkád óta.
Ha lehetek őszinte, nekem az eddigi festéseid nem tetszettek, de ez már kezd olyan lenni amilyennek szerintem kell lennie egy makettnek.

Ha érdekel, van egy-két észrevételem.

Mint mondottam, a leggyengébb láncszem a festés. Őszinte leszek: nekem se tetszett! Minden egyes épülettel tanulok. Még sok fogást és technikát kell csiszolnom.
Az építő jellegű észrevételeket, kritikákat meghallgatom, s ha lehet megfogadom, alkalmazom. Úgyhogy hajrá, ne fogd vissza magad!

Előszór egy pár kérdés.
Ahogy eddig láttam, papírból és kartonból építed a házakat. Használsz valamilyen mélyalapozást, mielőtt fested?
Festékszórópisztolyt (légecset) használsz?

Ezeket ismered:
Bővebben: Link

Nem használtam eddig semmilyen alapozót. Tán itt van a kutya elásva... Vízbázisú festéket használok, leginkább temperát. A Pannon Color gyártmányaival festegetek. Ami jó, hogy száradás után már nem oldható. Ami rossz, hogy nagyon vastag. Akvarell is játszik, meg néha Revell. Úgy érzem ez a kombináció nem időtálló.
Légecsetem van, még azt is mondhatnám, egész jó minőségű. A levegővel van még némi gond: a kompresszoron nincs légtartály, így használata bizonytalan. Már minden alkatrész megvan a nyomásszabályzós, légtartályos masszív új kompresszorhoz, de az idő mindig másra kell. Lehet jobban járok, ha készen veszek egyet.
A beszúrt linket ismerem. El kell mélyedni a tanulmányozásába.

Az épület összeállítása után, Akemi szürke alapozó - tömítő sprayal több vékony rétegben átszoktam fújni, addig amíg az teljesen egységes szürke nem lesz. Lényege az, hogy leköti a papír szálait és a későbbi festésnél már nem tudja a nedvesség felhúzni.

Az épület bádogozását, szerintem kicsit barnítsd be, úgy inkább fog hasonlítani rozsdás bádoghoz. Meg jobban elkülönül a tégla színétől. Illetve azt a nagyon vastag rozsdalefolyást szedd vissza, szerintem egy kicsit sok.

Soha rosszabb próbadarabot!

Sziasztok!
Elkészült Bugac WC épülete. Persze a makro mindent előhoz...

A makro már csak ilyen Mindettől függetlenül ez jól néz ki. Főleg hogy el tudom képzelni mekkora valójában

Köszönöm! A nagy titkot most fedem fel: a pasztellport lakkozással rögzítettem. Nem is akármilyennel. Naná hogy szép fényes lakkal. Miután lefújtam, azután vettem csak észre mit is tettem. Most úgy néz ki, mint egy gyári műanyag épület.
Több napos munkám lenulláztam kb öt másodperc alatt. Jövő hétig még egy nem készülne el, így a tulajnak most be kell érni ezzel.

A matt lakkról hallottál már?

Ja! Ott pihen a fényes mellett. És igen van szemüvegem, csak most éppen nem volt rajtam.

Menten össze..osom magam! Jó lett nagyon!

Hogy egy kicsit visszasimogassak...
Igyekeztem a tanácsaid szerint eljárni. Van még mit finomítani, de azt hiszem végre megtaláltam a jó irányt. Valamint "felfedeztem", a tempera megfelelően hígítva kiválóan fújható. Persze a mértékletesség betartásával.
Egy próbadarabon emelni fogom a tétet, megpróbálkozom a málló vakolat megjelenítésével.

A 14 éves fiam munkája, én csak a világitást épittem be, de még hangolni kell a fehér ledek még mindig nagyon világitanak. Az épület papirbol van, PC-n lett megrajzolva és kézzel kivágva. Még jön a koszolás meg a világitás optimalizálása.