Annyi még hozzátennék, ha olvasgatod az oldalt, vannak Mesterek akik árulnak kipróbált mozdonyokat korrekt áron, az apróban .Aki itt árul szerintem nem fogja kitenni magát, hogy átveri a másikat, hiszen nem erröl szól a topik.
Nekem is több, százmillió éves modellem van, amit most kezdek rendbehozni.
A vicc, hogy némelyik mégsem megy úgy ahogy szeretném, vagy kellene.
Fogok én is venni egy ezeréves modellt, amit felújítottak ,mert kiváncsi vagyok a különbségre.
Az idö persze lekorlátoz rendesen
A régi BTTB síneimen, ami nem rozsdás, de a felülete ugye nem fényes, de oxidált, ennek ellenére egy Hohab mozdonyom megy rajta, mint állat, semmi rángatás, semmi szikrázás a kerekeknél, a többi meg csak kinlódik-meg-megáll, nyekereg.
Allapota pedig ugyanolyan, megtisztítva a motor stb.
Ezért klassz ez a modellezés.

Köszi

Bocsánat ha kérdezek, de még mindig nem adtatok választ, hogy a BTTB sinekkel mit csináltok..
Ha titok, akceptálom.

Csak a szépre emlékezünk.

Hamarosan ebben a topicban megmutatom, fényképekkel együTT. Szétszed, megtisztít, különös figyelemmel az oxidációra az összekötő papucsoknál.

Sok munka, és nem minden esetben garantált végeredmény.

Valami ilyesmi lesz a vége:

zsombi13 olvtársnak válaszoltam a H0 klubtopicban, de ide is beszúrom a képet. Hamarosan neki kell fognom egy kis játszóasztal építésének. A kiindulási alap képe a jól ismert lengyel TT-s oldalról származik.

Köszönöm!

Szia Mester!

Mekkora lesz? Milyen vágányzat? Miért a kezdő topikban?

(Nem ér infó nélkül hagyni a kíváncsi olvasót.)

Üdv.

Mert TT.
Mert ez egy kezdőknek szóló leírás lesz egy relatíve egyszerűen megépíthető, "belépő szintű" pálya.

Ja, ami lemaradt!
A mérete rajta van a képen ám!
BTTB sínek, dafke!

Hű! Kinek készül ezzel a "vintage" vágány-anyaggal? Már alig várom a képeket!

H0-ra min mekkora helyre lenne szükségem?TT -ben gondolkozom de nem tudom melyikből van nagyobb választék?

Erre így nem lehet választ adni. Csak azon múlik, hogy Te mit szeretnél modellezni. Sokan elvannak akár 0,5m2 alatt is H0-ban, ilyesmikkel:

Micro TymeSaver Designs

Másnak meg a 3m2 is kevés TT ben...
A kompromisszumot neked kell meghozni, a lehetőségek és az elképzelések között. (a kettő között általában nagyságrendnyi a különbség )

Köszi

TT az jobb lenne szerintem mert nagyobb helyen sokkal több mindent ki lehet hozni belőle.

Ha "adott helyen mi fér el" szempontból nézzük, akkor ebben igazad van.
Emellett van sok egyéb szempont, amiket célszerű mérlegelni.
Pl.:
- elérhető választék
- modellek szerelhetősége
- részletgazdagság
- kiegészítők házi elkészítésének nehézsége
- érzékenység a pálya minőségére(pl. 1-2 tized mm szintkülönbség a sínek illesztésénél)
- megbízható üzem (pl. nagyobb súly miatt stabilabb áramszedés)
Ezek viszont mind a H0 javára szólnak.
Ne érts félre, távol álljon tőlem, hogy bárkit lebeszéljek a TT-ről, nekem is van, csak ha választani akar az ember közöttük, akkor a fentieket mind érdemes belekalkulálni.

KicsiTT viTTatkoznék...

- elérhető választék Ez attól függ, milyen a téma választás.
- modellek szerelhetősége Ez kisebb méretek miatt amatőr kézben valóban lehet gond, de sok olyan H0 modell van, ami a Tillig legbonyolultabb, kényesebb modelljeihez képest is egy rémálom, még nekem is.
- részletgazdagság Tessék megnézni egy Tillig BR50-est, vagy a BR23-at! Simán oda lehet tenni egy ROCO vagy Fleischmann mellé. Sőt!
- kiegészítők házi elkészítésének nehézsége Türelem, kézügyesség, megfelelő szerszámok, gyakorlat. De ezek H0-ban is kellenének...
- érzékenység a pálya minőségére(pl. 1-2 tized mm szintkülönbség a sínek illesztésénél) Ezen azért H0-ban is zökken ám a vonat! Számoljuk csak ki, hogy ez mennyi lenne a nagyvasúton? Lezárnák a pályát sünöcskéék.
- megbízható üzem (pl. nagyobb súly miatt stabilabb áramszedés) Ez igaz. Viszont a koszolódás miatti gondok is csak jóval később jelentkeznek, amikor a baj már nagyobb. Ezért szoktam írni, Z-től a H0-ig minden pályára, és a modellek áramszedésére egyforma gondot kell fordítani.

Ha egy adott helyünk van, akkor a méret kiválasztásánál egy lényeges, ha nem az első szempont, hogy hogyan tudunk kompromisszumot kötni? Egy adott helyen, ha fontos a modellek nagysága, hogy nagyobbak, szebben mutatnak, akkor néha el kell fogadnunk, hogy ezen a területen H0-ban nem fér el, csak egy kis gőzös, meg pár rövid kocsi, vagy egy kis motorkocsi. Ha fontosabb a nagyobb vasútüzem, akkor meg nyitni kell a kisebb méretek felé.

Kicsit hezitáltam, hogy megírjam-e az előző hozzászólásomat, mert gondoltam, hogy ebből hitvita lesz
Persze, lehet kiragadott példákkal cáfolni vagy igazolni az állításaimat, de én nagy általánosságban értettem mindegyiket, és ilyen szempontból szerintem mindegyik megállja a helyét.
OK, hogy H0-ban is kell a kézügyesség, pl. SMD LED-et forrasztani, de TT-ben még több precizitás kell, a még kisebb LED-hez.
OK, hogy a H0 mozdony is zökken 0.1mm-en, de a kisebb kerekű, rövidebb TT mozdony jobban zavarba fog jönni ugyanezen.
Stb...
De ismétlem, nem azt mondom, hogy a TT-vel gond lenne!
Hisz van ott még N/Z is, és azok is működnek, csak tudomásul kell venni, hogy mi mivel jár.
Szerintem

Dehogy hitvita!
Beszélgetünk. Hozzuk csak fel az érveket! Aztán majd a kérdező, vagy csak nézelődő olvasónak ez hátha segít a döntésben!

Ezzel is adunk információt, támpontokat.

Sziasztok!

3-4 lappal és hónappal ezelőtt jelentkeztem be ide, tanácsot kérve az induláshoz. Nos, azóta annyit változott a helyzet, hogy másik helyen lesz az asztalom, ami nagyobb. Cserébe az új hely egy pince lenne, ahol a kazán is üzemel. Pontosabban annak egy leválasztott része. Az előző tulaj szerint a kazán miatt ott sosem fagyott, ami jó, de vajon a tüzelés nem okoz-e komoly porosodást? Vizesedéssel biztosan nem lesz gond.

A használható területre elfér egy 6.5 m2-es asztal, amit majdnem teljesen körbe is lehet járni. U alakú lenne, aszimmetrikus szárakkal, a szélessége és a hosszabbik szára 3m, a rövidebbik szára 2.2m. Más megközelítésben van egy 3m x 1.6m rész, amihez csatlakozik egy 0.6m x 0.8m és egy 1.4m x 0.8m méretű rész. Az U belső részébe helyezném el a vezérlőpultot. Elkezdtem tervezgetni TT-ben és H0-ban is, de valahogy az utóbbin alig fér el valami.
Abból indultam ki, hogy ha beülök középre (az U két szára közé) lenne előttem egy nagy állomás, ami
- több vágányú (legalább 3-4),
- átmenő rendszerű,
- legalább az egyik oldalon kétvágányos vonal legyen.
A problémám az, hogy 3 méter hosszba bele kellene férnie:
- magának az állomásnak, ahol a mozdony mögött elfér legalább 3 hosszabb személykocsi
(H0 20cm+3x30cm = 110cm, TT 15cm+3x20cm = 75cm)
- mindkét oldalon elforduló csatlakozó vágányoknak
(legszűkebb ív, egy vágány esetén: H0 2x40cm = 80 cm. TT 2x30cm= 60cm)
- mindkét oldalon a váltókörzetnek
(A rendelkezésemre álló hosszból levonom a peron hosszát és az ívek hosszát, akkor marad H0 110cm, TT 165cm)
Ez elégnek tűnik, de... Minél több vágány, annál több váltó és annál nagyobb helyszükséglet. Ebbe a hosszba belefér H0-nál 6 db., TT-nél 16db. váltó. 3-4 vágányos állomásnál minimum kétlépcsős a váltók elhelyezkedése, ez a két oldalon összesen elvisz 4 "váltóhelyet". És azt még nem is néztem, hogy ha az egyik kijárat kétvágányos, akkor illene megvalósítani a "minden vágányról - minden vágányra" eljutás lehetőségét...

Mindezek alapján megvalósítható ilyesmi H0-ban? Vagy jól mértem fel az adott hely lehetőségeit és ha ragaszkodom a tervemhez, akkor csak TT-ben gondolkozhatok továbbra is?

Elnézést kérek, ha túl sokat írtam, de nem ismerek más helyet, ahol kérdezhetnék. Szerintem a méretarány kiválasztása a legfontosabb, mert később igen nehéz váltani másikra. (Hogyan magyarázzam meg a feleségemnek, hogy mindazt, amit eddig vettem súlyos 100 ezrekért, most "ki kell dobni"...)


Lenne még egy kérdésem, az éppen előttem zajló párbeszédhez (H0 vagy TT) kapcsolódva. A felsorolt érvek mellett arra lennék még kíváncsi, hogy árban van-e észrevehető különbség?
Arra gondolok, hogy egy adott gyártó, adott minőségű terméke mennyire drágább/olcsóbb a két méretarány esetében? Gyakori típusok és különlegességek esetében is? Mi a helyzet a vágányzat, épületek és az egyéb kiegészítők esetében? Egy digitális dekóder ára függ-e a méretaránytól, vagy általában ezeket már úgy gyártják, hogy méretaránytól függetlenül mindenben elférjen?

Szia!
H0 tervek környékén érdemes körülnézni a Märklinnél.
Kilkk ide!
DE!
Arra figyelj, hogy ötletgazdának jó ez az oldal, de a Märklin következetesen használja H0-ban a 360mm-es, legkisebb íveket is. Ez azért eléggé rosszul mutat, míg TT-ben a legkisebb ív az 310mm, ami azért sokkal szebb berendezést, látványt ad!

Árak: azért nem beszéltünk erről, mert gyakorlatilag nincs különbség. Ma már. Illetve van, egy komoly Tillig gőzösz az legalább 250Euro, míg egy H0-s is legalább ennyi, ha nem több.

Szia!
Saját tapasztalataimból merítve néhány ötlet. Próbáld meg az asztal szélével nem párhuzamosan kiépíteni az állomást. Kicsit elforgatva (nálam ez 15°, egy félbevágott íves sindarab) értékes cm-eket tudsz nyerni.
Ez H0 ban nagyon kis sugarat jelent. Nem gondolkodtál abban, hogy összetolva az "U" alak helyett "L" alakú asztalt építs.
Az én asztalom egy kb 3,5x1,4 és egy 1,3x1,3 darabból épül "L" elrendezésben. Ebben a méretben szerintem már a H0 is mutatós.

üdv:ati

Az hagyján, hogy rosszul mutat az R360-as ív, de helix-be is simán berakják, amitől nem csak az emelkedés lesz nagy, de a kis ív miatt a kerekek is nehezen fognak fordulni. Főleg hegymenetben ez nem lesz mozdony gyilkos? Vagy az nekik külön jó, mert a kedves kuncsaft hamarabb vesz újat...

A "hitvitában" odaát (Zindex) is felhozták az érveket:

"Ha helycsökkentés céljából kisebb méretnagyságú modellvasútat keresel, inkább válaszd az N jelzésű nagyságot.
Sokkal újabb és elterjedtebb mint a TT."
Újabb? Nem tudom melyik létezett előbb, de miért is lenne előny méretarányoknál, ha valamelyik újabb?

"Szerintem a TT a modellezők között egyre inkább népszerűtlen méret."
Nem ismerem a statisztikát, de mivel egyre többen kezdenek TT-t gyártani, nem tűnik túl logikusnak.

A TT "mindössze" 15-20 évvel veri az N-t, és csak a propaganda ( nyugati gyártok által fütött) terjeszti a népmesét, és sajnos a mai napig nem jutottak el N-ben még közelitöleg sem a TT modellek müszaki minöségéhez.

Ezt ki mondta? Bizonyára a másik forum fömodija, aki annyit ért a modellezéshez, mint Joska bá a Hortobágyon a pershing rakétához.

Nem modi volt, modellező kolléga.
A "Vasútmodellezés kezdőknek/amatőröknek" topikban megtalálható.

Sziasztok,

egyébként nem mindegy ki mondta, (80 feletti jófej "Z"- s kolléga) ebbe a méretbe már nem lát bele. Imádom mikor ezen a két fórumon egymásnak estek (mondom én aki H0-ban Märklint és DC-s modelleket, néhány kedvemre való TT és Z-s miniket is gyűjtöget). Láttam már kiváló H0-ás asztalt is 1,5m2-en kiváló kivitelezésben. Az egymás földbedöngölését meg el kell felejteni.

Nem tudom milyen két forumrol van szo, és nem én hoztam ide az okoskodást.
Nem is érdemes folytatni, föleg nem ugy, hogy mástol hallott, olvasott kijelentések ismétlésével terjesztett valotlanságok jelennek meg itt!

Sejtem, hogy ki lehetett. Nincs is igaza.

Mindegy is. A lényeg, hogy azt döntsük el, hogy mi az, ami fontos?
- Nagy vasútüzem kis területen, akkor TT, N, Z.
- Nem fontos a nagy vasútüzem, de legyenek nagyok, és szépek a modellek, de jó lesz a mellékvonali vicinális is? Akkor lehet H0.

Ha meg mindkettő fontos, tessék bérelni egy gyárcsarnokot

Olyat csinálj,amiben örömöd lelet.
A kollégák hozzászólását azárt tartsd szem elött

Sziasztok!

CsikosháTTú: Köszi a linket! Van benne pár ötlet, amit talán felhasználok majd a tervben. Sajnos, ami globálisan tetszik, az általában 4m feletti hosszúságú... (Még csak 10-12-t néztem meg.)

gigianti: Sajnos vannak tereptárgyak, ami miatt az U két szárát (ami 80cm széles) nem tudom összevonni, mert akkor már a körbejárhatóság is elveszik. Ami legjobban hiányzik, az a kb. 50cm, amennyivel a te asztalod hosszabb... Az átlós elrendezést próbáltam, de akkor a pályaudvar uralja az asztal közepét, és nekem furcsán jön ki, hogy "pár centire" ott van egy másik állomás / megálló. Ha meg nincs, akkor meg hova megy / honnan jön a vonat?

DZolTTán: Jó, hogy ezt is írtad, mert akkor azt is elvethetem, hogy alagútba építsek ilyen szűk ívet, ahol nem látszik.


Nincs esetleg a "Fotótár" mintájára "Tervtár", ahová fel lehet tölteni az elkészült asztalok terveit?

Ha gondolod, csinálj egy beméretezett alaprajzot, a rendelkezésedre álló hely/ség-ről, és tedd fel ide a topikba.
Illetve egy kb. elképzelés skiccet, hogy nagyjából milyen asztalt, pályát szeretnél.
Több szem többet lát, biztos hogy sok tanácsot fogsz kapni hozzá, csak látnunk kéne, hogy miből főzünk

Az alagútban nem baj, ha nem szép a pálya, de műszakilag 150%-nak kell legyen! Ha ott baleset van, akkor nem lehet csak úgy odanyúlni, és megcsinálni.

Szerintem hiába lett nagyobb a rendelkezésre álló hely, az a 80cm nagyon kicsi lesz H0-ban. Még a legszűkebb ívekkel is 72cm átmérőjű a "kör", vagy marad 4-4cm-ed oldalanként a széléig. Ez kevés lesz, ráadásul a hosszú, négytengelyes kocsik nagyon esetlenül néznek ki, ha a kilóg a pálya a hasuk alól. Nem is minden modellel járható be ez az ívsugár, pl. az ACME MÁV V63-mal sem, de a Liliput nagy gőzösei sem mennek el rajta.

Én a TT-t választanám.

Sziasztok!

Ezek szerint mégis marad a TT.
Csatolok egy tervet, ami mondjuk kiindulási alap. Ne kíméljetek a kritikával!
- Tudom, hogy nem annyira jó a szélén vezetni vágányokat, de teszek oda plexit, és nem lesz gond. Illetve bizonyos helyeken szélesíthetek rajta 1-2 cm-t.
- Alagútban haladó pályarész többnyire a szélén lesz, ahol az oldalfalat nyithatóra készítem, egyrészt a szerelés, másrészt a hibák esetére.
- Igyekeztem az emelkedőket nem túl meredekre, az emelkedés szögét lépcsőzetesre tervezni, illetve a váltók előtti utolsó szakasz már egyszintű a váltóval. Állomások vízszintesek.

- Szürke szín az alap: jobbra elhagyva a "Nagyállomást", oda balról tér vissza, illetve a bal oldalon van fordítókorongos mozdonyszín a a tárolóvágányok.
- Zöld szín a nagy kör: balra elindulva némi kanyargás után megérkezik a "Megállóhoz", majd onnan tovább a jobb oldali katlanszerű hurok után jobbról visszatér.
- Világos zöld leágazás: balra a zöldön elindulva jobbról röviden visszatér.
- Piros leágazás: a "Megállóból" balra kiágazik az "Ipartelephez"
- Narancssárga leágazás: a "Megállóból" jobbra kiágazás a jobb oldali "Kisállomáshoz". Itt van némi teherforgalomnak rakodási lehetőség (az "Ipartelepről")
- Citromsárga: "Kisállomástól" a "Nagyállomás" felé
- Kék: rejtett tároló-pályaudvar Ez inkább csak lehetőség, mert nem gondolom, hogy olyan sok vonatom lesz, hogy tárolni kellene...

Elég-e egymás feletti vágányoknál a 76mm? A zöld huroknál egy híd lesz, de nem tudom mennyit kell a híd szerkezetére hagyni? Nyilván az még csökkenti a 76mm-t.

Jól látom, hogy az emelkedők több helyen 4,5% körül mozognak?
Ennek papírforma szerint max. 4%-nak szabadna lenni, de még jobb, ha alatta tudod tartani, 3-3,5% körül.

Feltehetted volna sima képként is, mert nem mindenkinek van feltelepítve ez a tervezőprogram, így nem is tudják(juk) megnézni!

Az emelkedőket korábban ellenőriztem, azután átterveztem, és a végén már nem ellenőriztem még egyszer... Köszi, átnézem újra.

Nos, próbáltam sima képként is feltenni. (A programban .jpg-ként mentettem, de az eredmény .bmp lett ?!?)
De az nem jelent meg az üzenetem végén, csak ez a .tra .
Most ismét megpróbálom, talán átmegy...

Nagyjából... Vagyis egy helyen volt nagyobb az emelkedő, mint 4%, de az egy hiba volt, mert beletettem két olyan elemet, ami eredetileg magasabban volt (nem töröltem és újat tettem le, hanem áthelyeztem egy másik helyről).
Kicsit kiigazítottam, így most egy hurokban (zöld rész jobb oldala, ahol a talajszintről felmegy a híd magasságáig) 3.1%-os emelkedő van, minden egyéb helyen 3% alatti.

A bmp nem fog átjönni. Konvertáld át jpg.-be ( IRFAN, PAINt stb).

Átkonvertáltam.

Azta....... Hát ez nem egy amatőr pálya lesz!

Szép terv. Az a jobb oldali földalatti hurok nagyon szük lesz ( nekem 76 cm széles egy hasonlo helyen az asztal és a 310-s iv szinte teljesen kitölti a hosszu vagonok meg egyébb pályatartozékok miatt.) az ilyen ivben majdnem 10 cm-l kell a vágányok tengelyei között. A hosszu kocsik ki-, illetve belognak az ivekbe. Nem tudom, hogy a tervezö program ezt figyelembe-e veszi.

Emlékeim szerint az R286 és R 310 közötti, 44 mm-es vágánytengellyel már nincs gond. Bár a 220mm-es (pl. halberstadti ) kocsik éppen hogy csak nem súrolják egymást.

A szabvány 10 mm-t bövitést ir elö a 300 mm-s ivre.

Igen, de mihez képest 10 mm? (az eredeti hozzászólásodban 10 cm-et írtál )

Az egyenes minimum űrszelvény szélességhez, azaz a 36 mm-hez képest
a 44 mm-es vágánytengely esetén maradt két mm eltérés.

A gubanc szerintem ott oldódik meg, hogy más részről a NEM szerint C csoportú kocsi a TT esetében 227 mm hosszú lehet. A halbi csak 220. Így már, ha érintőlegesen is, de összeér a madzag két vége.

36 mm vagy mennyi a az egyenes ürszelvény ezt bövited 10mm-l a másik vágányon szintén akkor az 46 mm tengelytávot kapsz 2 vágányra a 3. Esetén ujabb 46mm azaz a 3 vágány tengelytávja 92mm plusz kivülröl rá kell számitanod a 46 felét azaz, 23 mm, igy a belsö vágány közepétöl mérve 92+23=115 mm kell a 3 vágányhoz csakis az ürszelvényhez. ( innen a saccolt 10 cm ) Ha oda még oszlopok is jönnek akkor az mind extra.
Ha a belsö kör 310mm a külsönek 310+92 =402mm-nek kell lennie + 2x23 mm ürszelvény ( a kör mindkét oldalán) az már (2*402)+2x23=804+46=850 mm asztalszélességet igényel. Ezért szük a 80 cm-s asztal.

Abban igazad van, hogy R310-es belső ív esetén nem jön ki a matek.
De egy ponton sántítani vélem az érvelésedet:
A kutya szvsz. ott van elvermelve hogy ha jól látom, a tervrajz BTTB vágányelemek felhasználásával készült, így a legkisebb ívsugár itt 286 mm.

A rajzon a kérdéses alsó hurokban a belső ív 286 mm, a középső ív a gyári 330 mm. A 44 mm-es vágánytengely távolságnak, akárhogy is nézzük, elégnek kell lennie kb. 200-205 mm járműhosszig, hiszen ne feledjük el, évtizedekig csak ez a két gyári ívsugár létezett.
Erre egyébként nagyjából a matek is kijön, ha a számítás alapjaként pedig a szabványos nyíltvonali vágánytengely távolságot (34mm) vesszük -- valljuk be, itt egyébként, a modulozókat fejvakarásra késztetően tényleg van némi ütközés a 36 mm-es űrszelvényszabvánnyal --, majd a 34mm-es tengelytávolsághoz számoljuk hozzá az általad vett 5 + 5 mm-es ívpótlékot.

Hosszú jármű, így a C csoportú halbi valóban nem való már a belső ívre, de mint mondtam, a próbák során, (igaz csak hajszál híján) de a két halbi sem ért össze a 286/330-as félkörön.

A középső és a külső ív között pedig, mivel nagyobbak az ívsugarak, valamennyivel kevesebb űrszelvény bővítés szükséges (nem sokkal, talán 1-2 mm kevesebb) mint a belső és a középső vágány között.
Ha maradunk az 5 mm-es szelvénybővítésnél, és a középső ív 330 mm akkor a harmadik ív minimálisan: 330+ 34 +10 = 374 mm

De ha belső ív ugye 286 mm, akkor 44 mm vágánytengelyekkel számolva (BTTB kitérő is ezt adja ki) tehát az ívsugarak 286, 330 és a harmadiknak legyen hát önkényesen 374 mm. (gyárilag ilyen ív nincs, ide bizony flexi kell majd)

R 374-es külső ív esetén a körív félszélessége:
(ívsugár + fél űrszelvény +ívpótlék) 374 + 17 +5 = 396 mm

Összegezve, ha a leesés elleni védelem megoldott, akkor BTTB geometria esetén elméletileg szerintem elegendő a 80 cm széles szerelőlap. Ugyanakkor nem lehet a C hosszúsági osztályba tartozó járműveket közlekedtetni, azaz gyakorlatban ezen a szakaszon az Y kocsi a határ.
A gyakorlatban az alsó hurokba e inkább én is csak két vágányos hurokállomást építenék be, nagyobb ívsugarakkal.

Sajnos az egész terv egyik rákfenéje egyébként a BTTB geometria. Ez helytakarékosabb, mint a modellsínes verzió, de a szűkebb ívek miatt számos, 1990 óta megjelent jármű közlekedése (pl nagy gőzösök) is nehézkessé, vagy lehetetlenné válik.

Az is kérdéses, hogy manapság mennyire szerezhető be elfogadható minőségben ez a típusú vágányanyag.
Ha pedig mindenféle típusú jármű közlekedtetése a cél és mégis modellsín lesz, akkor az eltérő váltógeometria és a nagyobb minimális ívsugarak miatt sajnos alapos újratervezés válik szükségessé.