Sziasztok!
Egy ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló asztalt szeretnék csinálni Piko A H0 sínekből, analóg rendszerrel. Hol tudok ennek áramot adni? Elég egy ponton, vagy több kell? Régi Piko FZ1 trafóm van. A pálya összhossza kb. 14m.

Kb 1,5-2 méterenként kell áramot betáplálni. A zárt körben extra, valamint a kiágazásokban külön.

Lásd az idevági irodalmat a az Infotopikban.

Klikk ide!

Az ne zavarjon, hogy TT-s a füzet, az elektromos megoldások érvényesek H0-ban is.

Hamár több ponton kell úgyis táplálni, nem ártana néhol szigetelni is. Így későbbiek folyamán talán kicsit több lehetőséged lesz.

Köszönöm a gyors válaszokat!
A bekötéshez csak erre gyártott sínt használhatok, vagy valahogy hozzá is forraszthatom a vezetéket?

A forrasztás sokkal megbizhatobb.

Sejtettem
Ezt a sín melyik részén tehetem meg kulturáltan? Bármilyen vékony, sodrott rézvezeték jó (pl. ha van sok UTP kábelem), vagy nem gond, ha esetleg kicsit vastagabb?

Ekkora asztalra az UTP vagy csengödrot is jo. Bárhova forrasztahtod, ahol hozzá tudsz férni. Ha a fektetés elött teszed akkor akár alulrol a sin talpához is forraszthatod

Sziasztok!
Tillig (16V AC) asztal alatti váltóállítómű (86110?) irányvisszajelzésére keresek megoldást. Olyat szeretnék, ami állandóan jelez, nem csak akkor ha éppen állítás történik.
Bistabil relé, jelfogó?
Relés megoldással lehetne a jelet tárolni?

Tehát valami a "mórickarajzhoz" hasonlatos billenőkört keresek (alkatrész, kapcsolás, relés kapcsolás) amit tudna 16VAC (egyenirányítással is akár) vezérelni, és jeltárolni a galvanikusan leválasztott visszajelző 5V DC kör egyik vagy másik ágát.
36 darab ilyen váltó van, ezért az ár sem lenne mellékes. (16V AC max 1A)
Köszönöm!

RS flip flopot raktam össze eddig amit a vezérlő PIC kimenő jelei állítottak ("emelet") de ez így csak közvetett visszajelzés, nem a végállást mutatja, plusz össze vissza zavarták a dobozban lévő egyéb más relés kapcsolások az FZ1 trafóról nem is beszélve. Alul optotriakok kapcsolják a váltókat, a vezérlő pedig a vágányútállítás sorrendjét adja a nyomógombok lenyomása függvényében.

Nézd meg a #53599 hsz-t annak müködnie kell.

Ha nincs a váltódban végálláskapcsoló, akkor az rs tárolós részt tedd stabillá, az a legolcsóbb.

Ha a váltódnak nincs visszajelentése, akkor mindenképpen közvetett lesz csak a visszajelentés. Ebben az esetben a pic panelre az optok elé tenném a tárolókat, akkor kevésbé lesz zavarérzékeny kevesebb szintillesztés kell. ( mellékesen spec CMOS ic-vel, ami tolerálja a 3,3V-ot, a kommerszek nem tudják stabilan).
Esetleg a visszjelentést valami portbővítővel/esetleg másik piccel mint portbővítő, programból vezérelve oldanám meg inkább.

Ha nincs visszajelzése, akkor elég felesleges mindenféle extra RS stb áramköröket bevetni, mert csupán ugyanazt éri el mint, ami már a prociban is megvan - azaz, hogy kiküldte a parancsot. Hogy az csinált-e valamit vagy nem arra semilyen áramkör nem igen tud felelni.

Ezt javasoltam is, de sosem lehet tudni, honnét származik a program, milyen szintem programoz fórumtársunk....Így az RS tár sem kizárható mint működőképes alternatíva.

A baj az, hogy a megoldása még sok sebböl vérzik - zavarérzékeny - az RS áramkörök meg még ezt is felulmulják az érzékenységben.

Itt a váltó kapcsrajza, lemaradt.
Van visszajelentésem, de csak addig amíg az optokapu jelet kap a végállásban, vagyis nem végállás!kapcsoló!.
Tehát a vezérlőjelnek olyan hosszúnak kell lennie, hogy a váltó átálljon és a végállás még kb 0,5-1 secig "világtson"amíg mondjuk egy bistabil relét átnyom? És a relé vezérelt oldalán a visszajelentő áramkör már stabil.
A váltóállítás működik, azt nem zavarja semmi. A PIC bemeneteket levédtem, a probléma valóban az RS kör.
De ha tudnék közvetlen visszajelentést csinálni, akkor arra nem is lenne szükség.
Ha a lejövő félhullámot (szürke-zöld) Graetz-híd + előtét ellenállással egy bistabil relére vezetem az megoldást jelenthet?
Vagy két tekercses "latch-relére"?
Na de ha a tekercsről lejövő egyenirányított áram megy vissza a váltó közösre az nem bajos?
Alap kérdések tudom, de szeretném ha letisztulna.

Köszönöm a segítséget, nekem az elektronika hobbi, és érdekel. A programozás megy, a gond inkább a perifériákkal volt/van, azt próbálom tanulni.
Viszont azt álmomban sem gondoltam volna, hogy egy terepasztal ennyire "zavaros" hely; nem egy VisualC++ vagy fejlesztői panel.

A 4. Meg a 6. Kimenet miért nem jo? Azokon csak akkor van jel, ha az adott állásban van a motor.
Vagy ha még jobbat akarsz akkor köss párhuzamosan a két diodával 1-1 kb 2kOhmos ellenállást és akkor a 3 ill 5 s lábon kapsz egy kis áramot ( váltot) amit valos visszajelzésre használhatsz.

Igen. Addig amíg kinn van a vezérlés. Ha állandóan fesz alatt lenne egy másik váltó átállásakor rövidre záródhatnak és leégnek a motorok vagy a panelok.
Ennek a kimenetnek kellene átbillenteni valamit (lassan körvonalazódik hogy bistabil relé) ami átkapcsolja a LEDet a pulton.
Az maradt még kérdés, hogy a félhullámos váltóáram behúzza-e a relétekercset, vagy egyenirányítsuk előtte? Vagy maradjak a gépészetnél.

Simítsuk....

Felejtsd már el azt a relét. Azon a motoron van két pár morze, ki kell találni hogyan kell abbol megkapni a visszajelzést!. Azok a kapcsolok átbillennek, ha a motir átvált azaz onnan kell a jelet kicsikarni minde relé nélkül. Az sem ártana ha beraknád a meghajto kapcsolást is

Vagyis van egy optokapu, ami jelet ad? Ezt miért nem tudod felhasználni visszajelzésnek?

Már tényleg ideje lenne ha látnánk a kapcsolási rajzot legalábbis azon elemekét amik közvetlen kapcsolodnak a motorhoz.

A 7,8,2 kivezetés miért nem jó visszjelentéshez? Ha meg a motort direktben vezérled, akkor aztán az érintők tárháza áll rendelkezésedre.

Sziasztok
Szeretném megtudni hogy analóg módban az Esu loksound v4.0 tud e valami hangot adni?
Köszönöm

A Tillig ágyazatos váltóhoz, melyik elektromos állítómű a legjobb-legmegbízhatóbb amit javasoltok vezérelni.

Amíg RA3=1 (időzítve van) addig a váltót húzza kitérőbe. Ha átért zárja a végállást és 6os lámpa világít. De csak addig amíg RA3=1.
Ha a jelet elveszi a triak megszakad és a lámpa sem világít már.
Másik irányba RA4-en keresztül ugyan ez.
A vezérlőjelet nem hagyom rajta.
Ezt a lámpavilágítást szeretném állandósítani egy billenőkapcsolással ami nem érzékeny a zavarokra. Az eddigi megoldásban maga a vezérlőjel állított egy RS-t.
Lehetne egy fix állású kapcsolóval is gondolom, ilyet már láttam, de az egész lényege a vágányút állításos "vezérlés" lenne nyomógombokkal.
if( KezdőpontA && III. vágány) ----> {RA3 szünet, RA2 szünet, RAX...}
7,8,2 a polarizációhoz van bekötve.

Kösd a lámpákat párhuzamosan a triacokkal ( de csak igen kis teljesitményü izzokat használhatsz). igy látni fogod hogy világit az egyik. (1-3 és 1-5)

Amugy magunk között ez ugyanaz a beteg motorkonstrukcio mint a Conradé. Nagyon nem kompatibilis a modern elektronikus vezérlésekkel.

Hát igen már agyalunk rajta egy ideje.
Adott rendszerre kellett valamit kitalálni. Ez volt. Az én megoldásom is több sebből vérezhet, de az állítás rész már működik.
Szoftveresen pl. "jól" pergmentesíteni kellett a nyomógombokat, meg minden egyes high kimeneti jel után egyesével visszaállítani low-ra utána lépni tovább a másik címre különben összeakadtak. Ez lassítja ugyan, de legalább üzembiztos.
Mondjuk annak kicsi az esélye hogy az ÉS kapcsolathoz tartozó két nyomogom pont egyszerre hülyül meg de ha egy harmadik beleszól az állításkor már az is akadhat.
Köszönöm!
Mi a tapasztalat? Melyik az a konstrukció ami barátságosabb?
Illetve még egy csavar. Ha elektromágneses váltókra akar valaki ilyen "vezérlést"akkor hogyan kellene zavarszűrni? Egyáltalán nekiálljak-e azért kédezem...

Az izzokat probáltad már?

Még nem. Nem nálam van. Majd jövő héten.

Alapbol egyenáramu rendszerek a jobbak. A vezérlés kimenete a földet kapcsolja ( huzza le a vezérelt berendezés bemenetét a 0 V-ra) azaz az olyan rendszerek a jobbak ahol ezt meg lehet tenni. Ennél a motirnál nem.
Az elektromágneses váltok igy valamivel egyszerübbek ott egy-egy diodával kell terhelni a tekercseket
Ebböl a szempontbol az MTB motor utcahosszal veri a konkuranciát.
A zavarok ellen viszont mindig büvészkedni kell, mert mindig valami ujjabb zavar jelentkezhet.
Ezért használnak gyakran hálozati (bus) vagy egyébb aszinkron ( RS) kapcsolatot, mert azok jobban védettek és a vezérlö elektronika is távolabb kerül a zavarforrástól.

Mondjuk a 782-vel vezérelj egy/két relét, utána ismét érintők tárháza. ha a bistabil relé drága lenne.( bár szerintem az is kb 1-2e ft ).Vagy szedd szét és a két diódán keresztül direktbe vezéreld, akkor is lesz egy csomó szabad érintőd. De áramkörileg, huzalozásilag, még mindíg a plusz processzort, mint periféria bővítőt részesíteném előnybe. Ha valamely váltó a vezérlés hatására nem vált át, az mondjuk nem derül ki belőle, de remélhetőleg túl nagy anyagi kárt sem okoz. Jut eszembe, miért nem lehet rajta hagyni a vezérlést folyamatosan? Az érintőknek az a dolga, hogyha átváltott lekapcsolja a motorról az áramot.( ha jól gondolom)

Tisztelt Uraim!
Siemenstaurus kolléga az én terepasztalom vezérlését készíti, és az utóbbi hozzászólásokban ehhez kérte a segítségeteket.
(ha lenne, aki nem ismeri még a szóban forgó asztalt:Bővebben: Link )

Néhány esetben már én is belefutottam olyan segítségekbe, hogy ha azt kérdeztem, hogy hogyan tudnék kivágni egy fát, akkor az volt a válsz, hogy miért akarok én kivágni egy fát, amikor egy hurkapálcát sokkal könnyebb lenne.
Nos Uraim azért, mert ez a feladat. Adott. Mint a fotókon látszik, nem a vezérléshez fogok asztalt készíteni, hanem az asztalhoz vezérlést.
Miért nem lehet rajtahagyni a vezérlőfeszültséget? Kérlek, nézd meg a belinkelt kapcsolási rajzát a váltónak, ott a válasz. Nem egyéni váltóállítás lesz, hanem a program a vágányútban érintett váltókat egymás után állítja be. Ha jól számolom, csak az egyik állomáson 24 vágányutat lehet beállítani, ezekből jópárat egyidőben.
A vezérlésnek ez a része működik is rendben.
A feladat, hogy a motorok 16V váltakozó áramú vezérlőfeszültségét felhasználó visszajelző-érintkezőpárról kell állandó váltóállapot-visszajelzést generálni. Ezeken addig van jelen a 16V váltóáram, amíg a motorokon rajta van az állítófeszültség. Ez egy szőnyegvasút 4 darab kitérőjén állandóan rajta lehet, de ezen körülmények között nem.
Továbbra is megköszönöm az együtt gondolkodást és az építő jellegű tanácsokat.

Tisztelettel: Balogh László, alias Lezlinilzen

Laci

Ez mind világos, de...

A rendszeren, ha rajta is hagyja a vezérlést, a motor belsö kapcsoloja (végállás kapcsolo) amugy is lekapcsolja. Egyszerüen a motoros meghajtonál ez azért van, mert elöre nem tudhato mennyi idö alatt tekeri át a motor a váltot.
Pontosan amiatt nem a legszerencsésebb a triacos kapcsolás, mert az mágátol kikapcsol a váltoáram 0 átmenetén (azaz 100x másodpercenként). Ezért a kollégának ujra kell kapcsolni addig amig a motor el nem éri a végpontot.

Te is segithetsz neki az egyik feladathoz.
Az #54075-s hsz rajzán van a motoros válto rajza.
Az izzokat kösd le a 4,6 lábról és kösd öket a 3 ill 5 lábra ( párhuzamosan a nyomogonbbal, késöbb majd a triackal) a közös vegüket meg a táp másik polusára (ahova a nyomogomb közös vezetéke megy). Szoval ha kis izzokat használsz (<50 mA/16V), azok extra huzal nélkül visszajelzik a motor állását. ( elvben forditva ahol valoban a motor áll, de ezt egyszerü megoldani az izzok helycseréjével). Azaz az az izzo fog világitani amelyik nyomogomb megnyomhato és a motor átáll a másik állásba.
Ird meg mire jutottál és segitünk.

Én már kezdek kételkedni saját magamban. A motor 3 vagy 5 lábára ha rákötök feszültséget folyamatosan ( ac/dc szerintem mindegy) A motor elindul, átér a másik oldalra a váltó, a motor kapcsolói átkapcsolnak, a motorról leveszik az áramot, a megfelelő izzóra meg rákapcsolják, ha a vezérlés fent marad.( hol tévedek?) Túl sokat fogyaszt az optotriak? A sok opto túlterheli a mikrovezérlőt ? Nehezebb úgy megírni a szoftvert? Vagy milyen elektromos probléma akadályoz a vezérlés folyamatos fent tartásában, ami miatt még szórakozni kell a visszajelentéssel? Túl sok vezeték kell a motorhoz? Vagy mi az amit eddig még nem írtatok le?
Bocsánat rossz helye címeztem.

Ha mindenáron relé akkor léteznek 2 tekercses bistabil relék 7-800 ftért is. pl AZ850

Ott tévedsz, hogy az izzok áramköre a motoron át zárul. Azaz a táp bal polusátol a motoron át folyik az egyik diodán és a hozzátartozo végállás kapcsolon keresztül az áram a 3. vagy az 5. lábra és innen az izzon keresztül a táp jobb oldali polusára. A végállás kapcsolo miatt csak az egyik izzo világithat minthogy a motort is az adott állásbol csak a másikba lehet forgatni. Teljesen független a váltokapcsolotol vagy a triactol.
Ebböl az következik, hogy rajz szerinti állásban az 5. lábra kötött izzo fog világitani, és ezt az izzot rövidrezárva elindul a motor az ellenkezö irányba, amint eléri a másik végállás felgyullad a 3. lábra kötött izzo és készenlétbe kerül a motor a visszaváltásra.
Ezért kell kis izzokat használni hogy az izzo árama ne legyen elég a motor mozgatására. Idövel ki lehet majd váltani LED-del de ez most másodlagos.

A rajz szerint az 5 lábon nincs is izzó... (bár azt nem tisztáztuk melyik rajz szerint)

Akkor áramkörolvasásból megbuktam.

A rajzon levö izzokat felejtsd el!
Az átkapcsolo ( ami a 3 és 5 lábra megy ( meg a tápra) köss párhuzamosan egy- egy izzot s meglátod mi lesz.

Amugy az #54128 hsz-ben pontosan leirtam mit kell tenni.

Szerintem meg ne izzót tegyen oda, hanem egy LED-et és vele sorba egy áramkorlátozó ellenállást. Így elég lenne 10mA, és kevesebb áramtól még kevesebbet melegedne a állítótekercs.
Más: szerintem Proba kolléga azt nem érti, hogy a visszajelzésre szolgáló izzó (esetleg LED) árama nagyon kicsi lenne az állítóáramhoz képest és így nem okoz gondot az állítómágneseken folyó áram, ettől nem állhat át. Sőt teljesen máshonnan kaphatna áramot is, így ez "elvett" állítóáramtól független lenne a visszajelzés ténye, csak a váltóállítás idejére nem lenne visszajelzés, csak a végállásokban

Azzal még várj mert még váltoáramu a rendszer, igy az valamivel bonyolultabb.

Én ezt nem értem...Ebben a logikában hol a hiba. De lehet csak azért nem, mert nincs ilyen váltóm. Ha meg a sok vezeték a probléma, akkor semmiképpen nem lesz hiteles a visszajelentés.akkor legyen akár a kapcsolóval párhuzamos led, megfelelő fordított polaritás védelemmel.

Urak!
Nem egyszerűbb a nyomógombbal párhuzamosan kapcsolni egy ku... egy egyszerű bistabil relé működtető tekercseit??

Ugyanis valódi váltó véghelyzetet visszajelezni ezzel a hajtóművel és a régi "zongorabillenytűkkel"/nyomógombokkal nem igazán lehet. Ugyanis a Tillig a leírásban "tastenpult-ot" ír, vagyis a billentyűs, jó öreg, de agyonverhetetlen kapcsolópultra gondol, de a rajzon a jelek egy átkapcsolóra (umschalter) utalnak. Vagyis nem megnyomunk egy gombot/billentyűt, hanem a kitérő állításakor egy kapcsolót átkapcsolunk. Van egy "árnyalatnyi" különbség, nem? A motor végállás lekapcsolását meg rábízzák az állítóműben belül található csúszókapcsolókra.

Ha elektronikusan vezérelnénk így, akkor meg tartós áramot kellene adni a hajtómű két ehhez tartozó vezetékére. Csakhogy ez nem egyszerű, mert Tillig-ék abból indultak ki, hogy a terepasztal alatt/mellett van egy 16V-os tartozék trafó (mondjuk az általam egyre jobban nem szeretett PIKO FZ1 zubehör kimenete), és erről megy a hajtómű. Két út áll előttünk, ami három:
- Vagy kiheréljük a hajtóművet, kiszedjük a két soros diódát belőle, amik felelősek a motor forgásirányának megváltoztatásáért a vezérlésnek megfelelően, és ezt mi intézzük el kívül, mondjuk egy L272D IC-vel, mert az a legegyszerűbb talán.
- Vagy az etwg által javasolt triak-os megoldás, ami képes váltóártamot is kapcsolni. Ebben az esetben nem kell belekotorni a hajtóműbe, de a traikokat vezérleni sem egy leányálom.
- Vagy relézünk egyet az elektronika és a váltómotor között.

EZ van... Elvileg van egy tartósan átkapcsoló belső kapcsolója is a hajtóműnek, de ez kell a szívdarab polarizálásához. Modjuk, ha tartósan van valamilyen vontatási feszültség a sínben, akkor ezzel párhuzamosan is lehetne ám kötni egy-egy LED-t... Mivel automatikus vonatvezető rendszerről van szó, gondolom valamilyen feszültség mindig van a sínekben (Laci barátomnál ez szerintem úgy 5-8V lehet, vagy tévedenék? ), csak a azokban a szakaszokban nem, ahol éppen megáll a vonat, ez pedig véletlenül sem a váltó, így a lehetőség szerintem adott.

Ez így elég egyszerű?
Két LED visszajelzésnek.
Két optocsatoló, ha bármire fel szeretnéd használni ezt a jelet. (Leválasztott: a legtöbb optokapu esetén akár hálózati feszültségen is lehet a másik oldal...)
A motoron kb. 10mA folyik. (Ha ez sok, akkor bele lehet tenni egy-egy tranzisztort, azzal 0.1mA-re is le lehet menni a motorárammal, ha kell...)
Megjegyzés: A helyes működéshez a rajzon lévő izzókat le kell kötni, mert azokon is záródna az áramkör.

Most nézem a rajzot.
A motor nem csak a szívdarab kapcsolójának a lemezeit tologatja, hanem a rajzon a kívül elhelyezett visszajelentő izzókét is. Ergo, ha átáll a motor, akkor kapcsol tartósan áramot az izzóra...

Van nálam ilyen hajtómű javításon, holnap megnézem, ha beértem az autószervízből a műhelybe. (Elvileg csak olajcsere van...)

Végre valakinek volt kéznél egy rajzolo programja. Ezt szajkozom már néhány napja. Kösz! A modern LED-k boldogok 5 mA-rel is azaz dupla nagy ellenállást rakhatsz be, söt elég egy közös ellenállás is.
A külsö relék azért nem jok, mert azok állapota nem a váltotol függ, hanem a vezérlö jeltöl. Pl ha nagyon röviden nyomod meg a gombot a relé átkapcsol, de a motor nem.

Az optokapu biztos működése miatt gondoltam a 10mA-re. Ha arra nincs szükség (vagy a típus megelégszik kevesebbel is), akkor valóban elég a fele is.
Ami viszont ennek az áramkörnek a hibája lehet (bár nem ismerem a váltómotor lelkivilágát), hogy a felhasznált ("diódás") kontaktust a végállásban szakítja meg. Vagyis mozgás alatt (két állapot között) mindkét LED világít.
Ez persze előny is lehet: összehasonlítva a két optokapu jelét, azt fel lehet használni hibajelzésre XOR (kizáró-vagy) művelettel. Pl. addig nem indul a vonat, amíg nem lesz határozottan valamelyik állásban. Lehet figyelni az időt, és ha túllép egy értéket (a szokásos átkapcsolási idő 2-3-szorosát), az hibára utal. Nem tudom, hogy pl. a felvágott váltó esetében mi történne: elmozdul-e annyira a mechanika, hogy átkapcsoljon az érintkező. Vagy, ha hamarabb szűnik meg a motor árama, minthogy elérné a végállapotot (túl hamar megszűnik a vezérlőjel).

Windows Paint...

Épp tegnap szereltem egy relés panelt ahol optokapukon keresztül kapnak vezérlést 5 V-rol 1,5 kOhm ellenállással is kitünöen müködik. Igy ez nem hiszem, hogy gond lesz..
Ami a LED-k világitását illeti, ott egy kicsit más a helyzet. A világito LED-t a külsö elem ( nyomogomb, triac stb) a kapcsolás idején söntöli, azaz akkor egyik LED sem világit.
A válto nyelve nincs merev kapcsolatban a motorral ( mint a nagyvasuton), azaz a felvágott válto nem mozditja el a végálláskapcsolt.


(Én mostanában mindenféle táblagépekröl irogatok, amik rajzoloprogramjai csak a reklámokban meg a TV müsorokban használhatók)

Üdv!
Pár hónapja mutatott it valaki képeket egy optokapus tengelyszámlálóról. Sajnos nem emlékszem ki volt, de ha valamilyen formában megosztaná velem a tapasztalatait, azért rendkívül hálás lennék.
Előre is köszi!

Diginewl kollégát keresd.