HarciSün!

Arduinoval szeretném én is megoldani az asztalom vezérlését, beleértve a mozdonyokat is (analóg rendszeren, L298 H híd). Abban is van tapasztalatod?
Szívesen vennék javaslatokat (azon kívül, hogy NE! )

(a szervók nem csak a PWM lábakon vezérelhetők, hanem bármelyiken, max 12 db-t egyszerre. Csak a 9 és a 10 -es lábon nem lesz a PWM/analogWrite funkció elérhető)

Mielött nekifogsz, jol gondold át mit is akarsz vezérelni. A vasutmodell vezérlés elég komplex feladat, igy könnyen juthatsz zsákutcákba. A nagyvasuton is vannak sajnos ilyen helyzetek, pedig ott hatalmas csapatok dolgoznak a feladaton.

Ma már vannak többé kevésbé elfogadott megoldások és irányvonalak és kár az idöt meg az energiát pocsékolni a kerék ujrafeltalására.

A vasuton alapbol 2 dolgot kell kezelni:
A: A vágányut biztositását (ide tartoznak a váltok, jelzök, sorompok)
B: A vonat (vonatok) mozgását

Miota elindult a vonat a B feladatot igyekeznek teljesen az A faladatcsoport alá rendelni, azaz függetlenné tenni az embertöl (mozdonyvezetötöl). A mai szupervonatokon a mozdonyvezetönek esélye sincs a vonatot vezérelni, igy még vészhelyzetben sem tud beavatkozni.

A modellvasut egy kicsit másképp fejlödött az akut mozdonyvezetö hiány miatt. Igy itt az A feladatkör már régota meg van oldva ( relés, számitogépes vágányut kezelés).
Egy rossz vágányállitás volt amikor az automatizált pályákra DCC mozdonyok kerültek, azaz lehetövé vált a mozdonyok független vezérlése. ( A nagyvasuton föbe járo bün lenne ha a vezér önszántábol össze vissza menne a mozdonnyal). Erre a modellvasutasok is rájöttek, igy most vagyunk megint ott ahol már vagy 50 éve voltunk, hogy a mozdonyokba telepitett mozdonyvezetöket (dekoder) alárendeljük a forgamisták (jelzök stb) utasitásainak és a szabályoknak. Amivel a mai modellvonatok igy jobbak lettek az csakis a kultiváltabb mozgásban és esetleg a hangban jelenik meg.

Ehhez jönnek az alapvetö technikai kihivások, hogy a modellvasutak, meglehetösen primitiv modon, de nagyon megbizhatoan a sinekböl kapják az energiát. Ehhez viszont nagyon nem passzol az általad emlegetett L298-s áramkör. Probáld kitalálni, hogy miért?
Keresd meg csabeszq irásait ö már egy utat megjárt, és vond le a tanulságokat.

Szia,
kicsit megrémisztettél. Nem nagy asztal, 2 kör, közötte meg egy köztes pályarész, ami kapcsolhatóan az egyik vagy a másik körhöz tartozik. Azt olvastam korábban, hogy szerinted a modellezés legyen a valóság élethű modellezése. Nos, én nem lennék ennyire szigorú magamhoz és a gyerekeimhez se. Szeretném a saját vagy az ő kezükbe adni az irányítást (váltók, mozdonyok és egy sorompó).
De azt nem értem hogy a L298 -as modul miért nem passzol ide. Csabeszq írásait 2014 júniusáig visszanéztem, lehet 'túl hamar' feladtam. Nem akarok sebességet becsülni, (jelenleg) nincs szakaszolás a pályámon.
16VDC betáp mellett PWM jelet tervezek adni a sínekre. 1-2V elveszik 14-15V -os csúcsfeszültségű PWM -el egész jól elboldogulnak a mozdonyok (bár lehet h ez egy kicsit sok). Tegnap kipróbáltam, 480Hz -es PWM -el mind a 4 mozdonyom elindult. Volt amelyik szépen, volt amelyik kevésbé. (de találtam hibát a programomban, szóval furcsa is, hogy mentek! )
Valahol mintha azt is említették volna, hogy a L298 nem ad stabil földet az egyik ágra, hanem csereberéli a földeket. Így van, de az miért gond egy egyszerű pályán? A szakaszokat dupla elválasztó darabbal kell egymástól elválasztani.
Tervezek még rövidzár védelmet tenni a betápra, tényleg egy egyszerű 16V -os 20W -os izzó jó erre (hidegen alig van ellenállása, amint rövidzár van felizzik s lefog - bár most ilyen izzót hirtelen nem találok)?

Így hirtelen most ennyi. Előre is köszönöm az észrevételeket.

Nem akartalak elrémiszteni, de te sem irtál eddig egy szot sem, hogy mit és hogyan szeretnél az arduinoval kezelni. Csak arra kivántalak rávezetni, hogy ezeket gondold át és esetleg ird meg, hogy lássuk is mit akarsz.
Ahogy már korábban is irtam jo lenne eldönteni, hogy mit akarsz vezérelni. A vagányutakra tökéletes az arduino amennyiben elég lesz a port.
Én nem keverném ide a vonat vezérlését. Az olyan kis pályán amugy is jo esetben csak 1-2 vonat mozog, amit aránylag könnyü kézben tartani. ( egy egyszerü PWM kapcsolással meg egy irányválto kapcsoloval.)
Szoval ha lesz több info lehet, hogy tudunk majd segiteni.

Sziasztok!

Véleményeteket szeretném kérni a következőről:
z21
Erről a vezérlőről eddig csak azt hallottam, "ja az a kicsi z21-es" .
Jelenleg a régi ROCO ICE2 vonathoz kapott fekete dobozos boostert használon. Ehhez képest jobb, rosszabb, más?
Igazából ami kellene az a kijelzős multimause. Így együtt mozdonnyal kocsikkal ár-érték arányban nekem egész jónak tűnik.

üdv:ati

Az arduino portjai elegek lesznek, idővel a nano-ból lesz egy mega, s mind a huszonvalahány port (már összeírtam) meglesz. Felújítok, ami annyit tesz, hogy a régi U profilu sineket kiszedem(/szedtem) s I profilúra cserélem. Jelenleg az első (alsó) körrel vagyok meg, úgy-ahogy. Ki kell egészíteni a parafa talapzatot, mert itt-ott lelóg a sín róla, s le is kell majd rögzíteni a sínt. Egy szervóm van, azt a sorompóhoz beszerelem. Amint megjön a többi, a másodikat a váltóhoz is berakom (magam szereltem össze a fiammal az EW1 -est, fémgyökkel, erre büszke vagyok). A vonatok körbe már tudtak menni, szóval nagy gond nem lehet velük s a pályával se.
Ezt tervezem idén befejezni, aztán a középső kört, s legvégül a felső kört, de az még beláthatatlan idő (és terep építés). 3 gyerek mellett azért annyira nem kapkodós ez.
Az irányító pultot egy tabletre cserélem, ezért egy raspberryPI (én egyelőre nem bluetoothban gondolkozom, hanem web - de ez persze módosulhat) is tervben van mellette. A pultban egyébként 2 Fz1 -es van - amiből az egyik nem jó - és egy rakás olyan fehér nyomógomb, amiket ki is lehet akasztani, meg rengeteg drót alul. Na ennek a pultnak mennie kell, elég alacsony a WAF (wife attraction factor) értéke, mert igen ronda.
A végállapotában az asztalnak lesz 7 váltója, a középső kör váltása, egy lekapcsolható mellékág, s néhány piros/zöld led. Ja igen, jó lenne egy szétkapcsoló is, de az 16V AC -ról megy. Ezen egyelőre erősen gondokozom hogy hogyan lehetne 16VDC -ről meghajtani...
A váltókat a szervókkal terveztem irányítani, a kapcsolásokat pedig relékkel.
S ezeket mind az arduino vezérli. Azt meg majd a PI webszervere (az egyes raspberryPi -n csak 1 PWM van a tüskéken, de az egyéb GPIO lábak is kevesek lennének)
És valóban, egyszerre 2 mozdony mehet rajta.
A 16VDC-t egy 3.36A -es laptop táp adja (na jó, valójában 16.5VDC), az 5V -ot a pedig egy kapcsolóüzemű regulátor (? - ennek 2A a kimenete).
Dióhéjban ennyi.

Mint mindig, a kutya a részletekben van elásva.
Én is egy elvben hasonlo - igaz nagyobb pályán dolgozom ( talán már az 5. az életemben - a H0-s terepasztalokat nem számitva), és csak egy olyan aproságon mint 5 vágányu rejtett állomás és a föpályaudvar 4 vágánya amin kétirányu forgalom van bizony sok hetet rabol el mire minden kombinácio és lehetöség kezelve van - és végül a krumplit amugy is fözve esszük, azaz, ha elindulnak a vonatok derül ki, hogy mit kell másként csinálni.
Én is helyileg relékkel meg ahol lehet, fix logikával dolgozom, csak a vezérlését fogom majd az arduinora bizni. A lényeg az adott pályaszakaszoknak maguktol is müködöképesnek kell lenniük, az arduino majd csak a forgalmista szerepét fogja betölteni, azaz beengedi és kiengedi a vonatokat rejtett állomásrol. Ezért a logikai egységben kialakitottam a portokat amiken keresztül majd az arduino fogadja és küldi a jeleket.
A föpu-n meg a váltok állása szerint kapcsolodnak a sinek polaritásai ill a bejáro védöjelzök.
A vonatok mozgását csak a láthato részen hagyom a kezelöre máshol fix sebességgel, de automatikusan mozognak.
Még a kezelöpulton rágodok, a vágányzat tábla pillanatnyilag (átmenetileg) kapcsolos és nyomogombos, de még kb 100 LED-t kéne beépiteni (váltovisszajelzö, foglaltságjelzö stb), de ez rengeteg drotot meg helyet igényel, igy azon gondolkodunk, hogy hogyan lehetne ezeket a dolgokat pl. 3 egymás melletti táblagépre felvinni valami egyszerü grafikával. Sajnos ilyesmit még nem programoztam igy fogalmam sincs mi lenne az idevezetö ut.

Dikdom!

Arduino vezérlés tökéletesen megoldható mind bluetooth mind webes kapcsolattal.

De kezdjük az elejétől.
A váltók vezérlése ugye szervó ami pwm jelet igényel. Alap esetben minden szervó megkapja a tápot (+5V és föld is) és azt a PWM jelet ahol épp állnia kellene. Viszont így egyrészt minden szervó lefoglal egy PWM képes kimenetet az arduino-n, másrészt mivel ezek a szervók szeretnek "zizegni" folyamatosan fognak is.
Ezért én úgy oldottam meg, hogy minden szervó megkapja a + tápot és egy közös pwm képes arduino kimenetet is, és a föld van kapcsolva (egyszerre csak egy szervóé)

Tehát a sorrend az, hogy előbb beállítjuk a kívánt pwm jelet, ráadjuk a kívánt szervóra a földet amitől az beáll majd elvesszük a földet - tehát ott marad.

Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy mivel csak kapcsolgatni kell azt egy Shift IC+darlington is meg tudja oldani aminek a vezérléséhez csak 3 vezeték kell és egymás után is köthetőek 8-asával. Nálam 2 Shift IC van tehát 16 kapcsolható kimenet amihez 3 vezérlő vezeték kell az arduino-tól és egy pwm. (a darlington erősítőnek van betéve, a bemenete +5 -al kapcsolható amire a földet kapcsolja a kimenetén)

Ugyan ez az analógia van a relék vezérlésénél is (csak PWM nélkül) tehát újabb 3 arduino kivezetés, újabb shift regiszterek és darlingtonok = n*8db relé kapcsolási lehetősége. (nálam így megy a világítás és az olajkút kapcsolása - de persze a relé kapcsolhatna analógban szakaszt is)

Ezzel 3+1+3 arduino kivezetésen megvan az összes szervó és relé vezérlése. Ha a vonatokat is azzal akarod vezérelni analóg módon pwm jellel az +1 kivezetés +még egy relé ami fordítja a polaritást (a mozdony irányát)

L298 helyett ha a sínbe menő PWM jelet egy egyszerű BUZ11 FET-el erősíted akkor még olcsóbban ki is jössz. (lehet 298-al is, annak előnye, hogy tudod forgatni a polaritását tehát megspóroltad az irányváltó relét - meg kell nézni melyik olcsóbb)

A kommunikáció, azaz, hogy bluetooth-al vagy weben szeretnéd kapcsolni megint opció.
A Bluetooth modulok stabilak, egyszerűek és nem túl drágák, az android eszközök pedig könnyen kezelik őket (pl. AppInventor programból amiben nagyon egyszerű programot "írni")

Ha Web-es vezérlő felület akkor én inkább a szintén Arduino kompatibilis ESP8266-os családot javallanám, vagy annak a nagyon felhasználó barát Wemos D1 mini változatát pl egy sd kártya shield-el kiegészítve amin már tényleg látványos webszervert lehet kialakítani és egyben a vezérlőlábak is adottak - de innen már határ a csillagos ég...

etwg:
Neked is ezt a két utat javaslom:
Táblagépes vezérléshez arduno+bluetooth modul (HC-06 - sima soros vonalként kommunikálnak) a táblagépekre pedig App inventor-ban "írt" program. Ez tipikusan a táblagépről az elektronika felé kiadott parancsokban jó. (ezt használtam már több helyen)

A másik út (főleg ha sok a visszajelentés) valamelyik ESP8266-ra épülő (szerintem a legjobb a Wemos D1 mini) kis számítógép esetleg kiegészítve egy SD kártya olvasóval amin tárolódik a "weboldal" és az azokhoz tartozó kép, és a shift-elve lekérdezett bemeneteknek megfelelően cserélgetni a képeket a "weboldalon". videó

Mindkettő szerver-kliens kapcsolatot valósít meg, csak az cserélődik, hogy ki a szerver és ki a kliens.

Kétszer ment el az előző hsz-em, bocsánat...

- Buta, pontosabban butított verziós, továbblépni vele nem nagyon lehet.
- Relatíve kicsi a teljesítménye.
- Nem igazán működik együtt gyakrolatilag egyetlen hurokmodullal sem (korábban már írtam erről, a "nagy" Z21-es ettől a hibától mentes).

Hát igen - elvben ugy ahogy világos mi lenne a feladat, de sajnos ismereteim még nagyon messze vannak egy ilyen programozástol.
Egy ASM programot még valahogy kiizzadok, de a többi már nagyon messze van. Remélem majd a fiam egyszer nekifog ( a saját érdekében is) ilyen programokat irni.
Az alábbi panelt kellene kezelöszervekkel (most még nyomogombok meg kapcsolok) átvinni 3 táblagépre.

A csatolt pdf-ed sajnos nem nyitható.

Nem is a bonyolultság, hanem a hosszadalmas munka az ami nehézséget okoz. Mire az ember megírja a vezérlőprogramot egy adott asztalra az 1-2 hét is lehet. Ha ezt nem tudja/akarja az ember magának megcsinálni hobby-ból akkor már mindjárt nem éri meg...

Én pl rég gondolkodom rajta, hogy jelenlegi ismereteim alapján is elvben lehetne csinálni egy olyan általános terepasztal vezérlő számítógépet ami mondjuk 16 szervót és 16 relét vezérel visszajelentésekkel együtt, és még DCC központként is funkcionálna - mindez táblagépről, de úgy megírni a programot hogy az minden asztalhoz alakítható legyen (tehát össze lehessen dominózni belőle a vágányrajzot) az baromi nagy munka lenne, ráadásul ahhoz, hogy "pofás" is legyen már grafikus kellene...

(mellékállásban több mint egy éve fejlesztek egy ehhez (vezérlési szempontból) hasonló wifis céltábla-irányítórendszert ami számítógépről vezérelhető - rengeteg lehetőség van benne de iszonyat időigényes)

Nekem olyan szervó libet sikerült találnom (itt), ami nem a PWM lábakkal vezérli a szervókat, hanem tetszőlegessel. Ezért cserébe a timer1 -ről kell lemondani (PWM a 9 és a 10-es lábakon). Állítólag 12 szervót tud kezelni, egymástól függetlenül, egyszerre. Nekem ez azért vonzó, mert amíg a sorompó mozog, tudok váltani. Ezzel kapcsolatban van rossz tapasztalatod, vagy miért használsz kimondottan PWM lábat?
A zizegésről még nem tudok, ott nem tartok. Ha ki kell, hát ki kell kapcsolni.
Őszintén szólva én inkább modulokból építkezek, nincs otthon nyákkészítéshez felszerelésem. Ebayen az Arduino Mega kb 2eFt, a Nano olyan 700Ft volt, a 8bites shift modul 400Ft. A 8 csatornás relé 800Ft. A szervók olyan 350 és 400 között, darabja. Szóval elkövettem azt a hibát, hogy ezeket már megrendeltem, de persze lehet h darlingtonra lesznek cserélve a relék, hogy váltáskor ne kattogjon semmi az asztal alatt, de egyelőre ezekkel tervezek dolgozni.
Az L298 is megvan már (700Ft, diódástól, 5V-os feszstabbal, sajnos a current sensing nincs beépítve, azt utólag kell - ha akarom - belehekkelni).
A Mega mellett az szól, hogy rengeteg lába van. Ami ellene, hogy nehézkes ráforrasztani a jelvezetékeket. Azt azért szeretném, mert nem akarom, hogy az arduio csatlakozások miatt legyen megbízhatatlan az asztal... (és már van 1 Nano a fiókban)
Webszervert arduinon futtatni... hát, ezt emésztenem kell még egy kicsit (mellesleg a Pi-t sem kell megvennem, az már évek óta megvan, hónapok óta kihasználatlanul porosodik. Hozzá a wifi dongle is megvan).
Azért ódzkodok a natív Android app -tól, mert mondjuk 5-10 év múlva már nem biztos hogy el fog tudni indulni (ilyen-olyan) androidos tableten.

Nem tudom miért ( nálam sem nyithato), itt egy link
Pult

1-2 hét. én néha honapokig irom a kodot, mire jo..
Csak a föpu vágányutjain illetve azok kezelésén modellvasuti szempontbol már több mint 2 hetet eltöltöttem.
A türkisz szinü rejtett pu már egy éve müködik, mégis a minap felfedeztem egy hibát a vezérlésben ( a fiam ellenkezö irányban akart vonatozni és ekkor derült ki a bibi. A váltomotorok lassabbak mint az irányváltás, igy a érkezö vioat még rossz vágányra megy. Igy most gyorsitom a váltokat, és be kell épiteni egy kis késleltetést is....

Kimondott rossz tapasztalatom egy elfüstölt arduino panel volt amit a szervók vágtak haza - méghozzá elég érhetetlen módon... Ha több szervó van kötve egyetlen arduino-ra akkor szervók valamit "visszapofáznak" amit az arduino (nálam) csak rövid ideig bírt. A zizegés szinte borítékolható, hisz ha az összes szervó áram alatt van és valamelyiket állítod akkor tuti megrántódik a táp ami miatt az összes picit elállítódik amit megpróbál lekövetni, ami miatt megint rántódik a táp...
Én ezért csináltam azt, hogy eleve csak az a szervó kap áramot amelyiket állítani akarom és utána lekapcs - így viszont elég egy közös PWM láb (diódával leválasztva az Arduino a szervóktól!!!)

Webszerver arduino-n: igen! Így akkor nem kell natív android kód sem, cserébe lehet még a html-el is szenvedni... (én spec utálom)

Az arduino IDE - maga a számítógépes program környezet - csak egy keret amibe többféle alaplap betölthető. Ha fogsz egy Wemos D1 minit az önmagában egy wifi képes ESP proci és arduino egyben - sajnos kevesebb lába van az tény... A lábak száma viszont shift-ekkel növelhető bármeddig.

Egyébként gyorsan kipróbáltam: Wemos D1+2 led ellenállással, szépen felcsatlakozik a wifire, nyit egy szervert ami böngészőből megnyitható és kirak 2 On/Off gombot és be és ki tudom vele kapcsolni a ledeket. Működik és kb 10 perc volt mert van mintakód!

ezért mondtam, hogy olyan koncepciót kell kitalálni ami később is működőképes és fejleszthető. Ha megvan, hogy az arduino (ESP/Wemos/Uno/Mega/Nano - bármi) már tudja egyesével állítani a váltókat parancsra akkor már a vágányutak kombinációit könnyen le lehet programozni mert csak kötegfájlokat kell csinálni hogy mely váltók hova álljanak.

A grafikai felület okoz legtöbb fejfájást. Annak idején amikor az elsö terepasztal vezérlést csináltam 4x32 porttal még egy Sinclair volt a vezérlö számitogép aminek nagyon egyszerü és átláthato grafikus kimenete volt. Azota sem találtam hasonlo számomra érthetö felületet igy mindig büvészkedni kell még egy vacak 340-240 pixeles kijelzövel is.
De lehet, hogy csak én nem értem a logikát...

Én is utálok grafikázni, ezért csináltam meg "lyukas" képként a fix vágányhálózatot és benne a váltókat kis képként külön a két állásnak megfelelően. Így is szenvedés pozícionálni de működik...

Csináltam egy gyors telefonos youtube videót a webszerveres vezérlésről:
WebServer-es áramkör vezérlés

A mintakód innen letölthető:
Arduino IDE mintakód

Kiegészítés:
Ha az otthoni wifi amire csatlakozunk úgyis neten van akkor a képeket nem is kéne helyben tárolni (sd kártyán) hanem betölthetné egy webes "adatbázisból" is. Szóval egy webtárhyelen valahol ott lenne a lyukas vágányhálózat és a váltók képei a különböző állásnak megfelelően és az arduino csak a hivatkozásokat cserélgethetné... költséghatékony megoldás de akkor kell, hogy legyen netkapcsolat...

Kösz majd megnézem de a netes kapcsolat már eléggé zürös.

Az egészben az a baj, higy azokat az ON/OFF kapcsolokat most szét kellene rakni a képernyön ( ha pl váltot akarok kezelni), és a méretükkel is el kell szorakozni, mert igy nagyon valoszinü, hogy nem fér fel elég a képernyöre meg nem oda ahova kellene. Szoval ez a legnagyobb bajom, higy ezeket mind meg kellene csinálni....

A Tillig TT-nek kétféle sínbetáp csatlakozójával találkoztam. Az egyik az analóg és van egy kondi a két pólus között, míg a másik a digitális és ott (ha jól láttam) nincs kondi. Én analóg betápot vettem és azt használtam az eddigi kicsi tesztjeimhez.
Ha én PWM-el szeretném meghajtani a mozdonyaimat, akkor kell az a kondi oda? Ha jól értem a PWM alapú meghajtásnak az az (egyik) előnye, hogy teljes nyomatékot tud a mozdony leadni kis sebességnél is, mivel a teljes tápfeszültséget megkapja - igaz rövid időkre csak (így egyenletesen tud elindulni a mozdony).
Ez a kondenzátor milyen szerepet tölt be az analóg betápoknál, miért gondolhatták a Tillig mérnökei, hogy szükség van rá?

Az a kondi eredetileg zavarszürésre volt ( analog pályán lehetséges, némileg elfojtja a szikrázási zavarokat. DCC-ben azonban váltoáram van a sinekben, amit a kondi vezetne, ezért ki kell szedni. ( A zavarokkal meg érdekes modon a kutya sem törödik).
A PWM-hez benne hagyhatod.

PWM elektromosan ugyan az mint a DCC. Azt gondolom a sínbe PWM-et küldésnél már praktikusabb a DCC ( bár dekóder kell hozzá) Úgy gondolom semmi előnye nincs a DC-hez képest, viszont zavart azt termel rendesen.

Nem egészen, mert a PWM egyenáram, nem válto, nem hordoz egyébb informáciot és általában sokkal kisebb frekvenciáju.
Az elönyét már többször kitárgyaltuk - akár 10-szeresen is kiszélesitheti a vezérlési tartományt ( legkisebb sebesség / legnagyobb sebesség).
Az viszont tény, hogy ugyanugy zavar, mint a DCC.

Ha időm engedi, akkor kimérem oszcilloszkóppal milyen különbség lesz PWM-nél kondival s anélkül. Nyilván függ a kondi méretétől, de engem az zavar egy kicsit, hogy a kondi pont azt nem engedi a PWM-nek, amire az jó: a teljes nyomatékot a mozdonynak (hiszen a kondi nem biztos hogy engedi a full feszültségre felfutni a jelet, amikor alacsony a PWM kitöltöttség).

Ez nem egészen van igy. A kondi lefogja kerekiteni a PWM felsö sarkait. Persze ez függ a frekvenciátol meg a kondi kapacitásátol. Ha jol emlékszem a sinben 33 nF van ami alig okoz valamit a PWM jelen ha annak a frekije kisebb mint 1kHz.
Azaz a kondi miatt nem lesz teljesitmény veszteséged.

Összeállitottam néhány dominokocka képet. Kinek mi hiányzik még a választékban.

dikdom:
Azt ne feledd ,hogy a szakaszolásnál ugrani fog a mozdony ,amennyiben 2 vezérlőd van !

Úgy tervezem, hogy 3 szakaszom lesz, ebből a középső kapcsolhatóan valamelyik szélsővel lesz azonos. Ha az egyik szélsőből át akarok menni a másikba, ez megoldható, de középen meg kell állítani a mozdonyt, átkapcsolni a szakaszt és onnantól a másik vezérlő viheti tovább a mozdonyt. A szakaszhatáron nem fog ugrani. A szakasz közepén meg fog állni!
Nem automata, oldschool, tudom, de az én narancsom!

Az "oldschool" megoldások néha igen jók tudnak lenni. Én pl addig szenvedtem hurokmodulokkal míg végül egy egyszerű polaritásfordításra használt relével oldottam meg a hurok-zárlat gondot - igaz azt telefonnal vezérlem és DCC rendszer (ahol az irány nem függ a polaritástól) megállás és döccenő nélkül megy a mozdony úgy, hogy amikor a hurok közepénél jár simán megfordítom alatta a polaritást. (az átkapcsolás így nem automata ugyan de hát legyen már valamennyi dolgom nekem is)

Megnéztem oszcilloszkóppal, gyakorlatilag nem volt különbség a kondis és az anélküli jel között.

Ezt vártam.

Mert a kondi kicsi a PWM kis frekvenciáju.

Mint már írtam egy párszor, szoftveresen rendeld össze a polaritásváltást a hurokba bevezető váltóval. Így látszólag automata lesz. Ha a váltót felejted el átállítani azt biztos észre veszed.

Szia!

Sima átmenő vízszintes és függőleges vágány (mint a 3. sor jobb két szélsője, csak nem haránt irányú).
Függőlegesből sarokba (mint az 1.-2. sor 4.-5. kockáihoz hasonló 4 kép, csak nem vízszintesből sarokba).
Sorompó, fénysorompó (ha automatikus, akkor visszajelzésként).
Fordítókorong (a mérete miatt lehet, hogy 4 db. képből kellene összerakni).
3-as elágazás.

Sajnos az RS flip-flop-ok élvezéreltek, ha 4043-ból van felépítve, megpróbálhatod
10k/100n sz- keresztül meghajtani.
Persze, ha tetszik az 54142. h.sz. kapcsolása, akkor ad acta.


Ezt hogy érted? Egy triac kikapcsolása begyújt egy másik triacot?
Elvileg egy PIC kb.12-14 MOC3081-et tud meghajtani egyidejűleg, a motorok induló
csúcsáram felvételének eloszlásához elég lenne kb. 10ms késleltetéssel léptetni.
Gondolom a read-modify-write szabályt betartod. A port irány frissítést is?

Talán érdemes ezt is megfontolni.
Bővebben: Link

Tökéletesen igazad van! Sima huroknál valóban össze lehetne rendelni a váltót a polaritásváltással - de ez inkább delta - tehát a polaritásnak akkor kell fordulnia amikor a vonat épp a szakasz közepén van.

Kösz majd otthon megnézem.
A korongon én is gondolkodtam, de az elég nagy valami (sok helyet elfoglal a panelen) és nem is igen tipikus a dominoban ( azt rendszerint nem a forgalmista állitja). Szerintem az talán jobb ha külön panelre kerül ( már készül egy variáns).

Hogy néznek ki azok a kockák amik a sorompot/fénysorompot kezelik?

Tisztelt Uraim!

Siemenstaurus barátom nevében is köszönöm a segítő szándékot, a rég esedékes vezérlés átalakítása sikeresen befejeződött.

A szóban forgott váltóvégállás-visszajelentés is megoldódott, nem is kellett hozzá részecskegyorsítót építeni, csupán motoronként egy darab 500 forintos polarizált bistabil relére volt szükség, így tényleges végállás visszajelzést kaptam.

Íme az eredmény kívülről:
( a belvilágot és a hozzá tartozó terepasztalt igénye szerint bárki megtekintheti előzetes egyeztetést követően )

Milyen típusú relét használtál (márkanév, típusjel)?

Szia!

Ezt használtam: Relé

Köszi!

Harcisün!
Kipróbáltam, amit elmítettél. A SG90 -es szervók tényleg zizegnek. Két okot is találtam rá az interneten, sajnos nem tudtam egyiket sem teljesen kizárni: 1) a Servo lib nem pontos, ha több szervó motor is csatlakoztatva van. A beeső egyéb interruptok 'bezavarnak', kicsit torzítják az elvárt jelet.. 2) valami zavar keletkezik a jel-vonalakon.
1) Ha csak 1 db szervó van csatlakoztatva, akkor nem zizeg a szervó (ha nem fúj a szél - bocs). Viszont ha rákötök sok (4db) szervót és kikapcsolom a timer0 -t (a servo lib a timer1 -et használja), akkor is zizegnek. Vagy nagyon rossz a Servo lib, vagy van másik interrupt is, amiről nem tudok.
2) A neten láttam ezt a videót, nem vagyok benne biztos, hogy itt releváns: Link. Valahol 1 percnél kezdődik a lényeg. Na, ezt nem próbáltam ki...
Meg találtam olyan videót is, ahol a csóka egyszerre 20 szervót vezérel egy arduinoval a saját programjával, bár az is igaz, hogy azok nem SG90 -esek itt.

A megoldás számomra az lesz, hogy mozgatás előtt csatlakoztatom a szervót egy attach(pin) hívással, utána pedig lecsatlakoztatom a motort a detach(pin) hívással. S akkor szépen csendben van mindenki! A motorok pontossága így is megkérdőjelezhető, de ez a megoldás már elég jó.
Vagy beszerzek egy ilyet.

Ja, még annyit, hogy kipróbáltam a mozdonyaimat különböző PWM frekvenciákon s a 122Hz lett a befutó (a nagy gőzősnek szinte mindegy volt, nagyon szépen indult el 490Hz-ig, a Nohab viszont itt indult a legszebben), de ezt csak a 3, 9, 10 és 11 -es lábain lehet elérni az Arduinonak (timer1 és timer2). Viszont így legalább a timer0 -hoz nem kell hozzányúlni és a millis() fgv is 'jól' fog működni.

A szervók zizegése szerintem egyszerűen az összeszedett zavartól van + ugye amikor mozogni akarnak akkor fogyasztanak is ami megint zavart generál és így tovább... szerintem ez lehet a gond.

Amikor elveszed a szervó tápellátását és visszaadod neki akkor viszont van egy pici random "ugrása" valamerre - ami után be is áll, én még ezt az ugrást nem tudtam kiküszöbölni sajnos de ez lesz a következő kísérlet...

Ja és még egy probléma amit viszont sikerült megoldanom: az arduino (de bármelyik más ilyen vezérlő is) induláskor random be-kikapcsolja a lábait, így a rákötött szervók jel nélkül "elmozdulnak" indításkor/újraindításkor: annyit csináltam, hogy két lábat kineveztem "tiltó/engedélyező" lábnak, és csak akkor engedélyezik a tápellátást az összes szervó felé ha az egyikük 0 a másikuk 1-en áll, így megszűnt a vezérlő indításkori fals impulzusa.

De honnan jön a zaj? A 20 szervós videóban hogyhogy nincs zizegés?
Bekapcsoláskor a 328P IO lábai tristate-be (inputba) kerülnek a specifikáció szerint, nem random állapotba.
Ha 0-n tartod a jel-csatornát a szervónak, akkor az áram elvétele/visszaadásakor nem kellene megmoccania se. Valahol 500us és 2000us között kell fent tartani a jelet, ha el akarod tekerni a szervót. Ha lent tartod végig a 20ms-os ciklusban, akkor nem lenne szabad meg se moccania. Persze az lehet, hogy az SG90 kicsit szabatosabban kezeli a saját speckóját.

Én is látom hogy nem jól viselkednek és nem teljesen értem, hogy miért.

Az áramot az adruino 5V -járól kapják a szervók nálad?

Szia!Én nem vagyok egy nagy elektromos,de a tapasztalatom....a tápra NAGYON érzékenyek a szervók!!!!komoly táp kell nekik amit igencsak "meghúznak" működéskor! A zaj: nem szeretik,ha hosszú a kábel....én beárnyékoltam a kábelt(vagy audió kábelt használható)és sok zavaró zizegést kizárhatsz.....A bekapcsolási zizegéssel én nem foglalkoztam....

Árnyékoláshoz öreg Koax kábel is jó erre??

Jó, de csak mazochistáknak!
A szervóhoz ugye 3 ér kell, a koaxnak 1 van. Szóval váltónként odavinni 3db vastag kábelt, ami olyan merev, mint a fagyott kutya lába... hát... nem embernek való, szerintem

Persze jó az,ha van legalább 500fm-d és karvastagságú kábelköteget fogsz készíteni.........

A koax dul durva ilyesmire. Elég a 2 eres mikrofonkábel ( ha valoban az árnyákolás okozza a zümmögést).

Szia! Mit értesz azon hogy igencsak meghúznak? Mekkora kezdőáram kell nekik? Egy 5V -os 2A -es DC-DC konverter modult szereztem be (MP2307 IC-vel), erről kapja a naftát az arduino, a szervók (amiket nem tervezek egyszerre üzemeltetni), illetve majd a relésor is. Remélem 2A elég lesz neki.

Az árnyékolt érpár jó ötlet, ki fogom azt is próbálni.