|
Terepépítés
|
Témaindító: SzerNoh, idő: Júl 6, 2010
Témakörök:
|
|
(#55583) róbertke válasza Váltógyártó hozzászólására (#55575)
|
Válasz •
|
Márc 15, 2017 |
|
Nemcsak nyomtáv bővítéssel kísérletezz, hanem túlemeléssel is. A külső sínszálat megemeled 1-2 mm -el. Nagyvasúton talán a Pusztaszabolcsnál a Dunaújváros felé menő vágány az egyik leglátványosabb, de majd megkérdezem a pesti pályamestereket, hátha találnál közelebb is ilyent... |
(#55584) etwg válasza róbertke hozzászólására (#55583)
|
Válasz •
|
Márc 15, 2017 |
|
Ez a modellben nem igen jo ötlet. Itt sok nagyságrenddel nagyobbak a surlodások igy a vonatok emelés nélkül is hajlamosak bedölni az ivbe. Ha megemeled a külsö sint akkor a helyzet még rosszabb lesz.
Sajnos. |
(#55585) róbertke válasza etwg hozzászólására (#55584)
|
Válasz •
|
Márc 15, 2017 |
|
Akkor csináljuk úgy, mint a II. V.h. -ban a jugoszláv hadifoglyok? A belső sínszálat emeljük meg?? |
(#55586) etwg válasza róbertke hozzászólására (#55585)
|
Válasz •
|
Márc 15, 2017 |
|
Hát a modell dinamikájának ez jobbat tenne, csak hülyén néz ki.
|
(#55587) somitomi válasza róbertke hozzászólására (#55583)
|
Válasz •
|
Márc 15, 2017 |
|
Van még sok helyen túlemelt ív szerintem. A frissen felújított 30a-n Háros bejáratánál látványos például, a Kastélyparknál meg Érd és Tárnok között is túlemelt ív van. Emlékeim szerint egy vasútvonallal odébb, Érd felső előtt szintén, de arra rég jártam, lehet nem jól emlékszem |
(#55588) Váltógyártó válasza róbertke hozzászólására (#55583)
|
Válasz •
|
Márc 15, 2017 |
|
Hát ívet túlemelni nem fogok, az biztos, a nyomtávbővítés tuti elég lesz, mivel már jelen állapot sem volt túl vészes. |
(#55593) csíkosháTTú válasza róbertke hozzászólására (#55583)
|
Válasz •
|
Márc 16, 2017 |
|
A 100-as vonalon, Pestlőrinc vasútállomás Ferihegy felőli bejáratán. A Ráday Gedeon utca felüljárójáról (itt a vasút egy bevágásban vezet el a közúti híd alatt) nagyszerűen lehet láni. |
(#55596) sunocske válasza csíkosháTTú hozzászólására (#55593)
|
Válasz •
|
Márc 16, 2017 |
|
A legtöbb ívben van túlemelés. Kivéve a kitérőkben és a vágánytengely-elhúzásokban lévő íveknél (előbbiek esetében a kis sebesség, utóbbiaknál a különösen nagy ívsugár (10-20.000 m) miatt), meg ahol a nagy ívsugár-relatíve alacsony kiépítési sebesség lehetővé teszi az elhagyását. |
(#55606) etwg válasza sunocske hozzászólására (#55596)
|
Válasz •
|
Márc 17, 2017 |
|
Ha már ilyen komoly dolgokról beszélgetünk, te biztosan tudod a választ az alábbi két kérdésre:
1. Europában állitolag mindig a külsö sint emelik. Japánban állitolag szimmetrikusan süllyesztik a belsöt és emelik a külsöt. Mi ennek az oka?
2. Van valamilyen elöirás a függöleges átmeneti görbére ( vizszintböl az emelkedöre majd a csucson a lejtöbe)?
A jármüveken gyakran megadják a minimális iveket, de a pályaépitésnél nem tudom hogyan van ez. |
(#55612) sunocske válasza etwg hozzászólására (#55606)
|
Válasz •
|
Márc 18, 2017 |
|
Hát japán vasutat még nem építettem, úgyhogy az ő nevükben nem nyilatkoznék
Nálunk is a külső szálat emelik a belsőhöz képest. Ennek az az oka, hogy a vágányszabályozó gépekkel csak emelni lehet, süllyesztebni nem. Az ív előtt jóval kiválasztjuk a belsőt bázis sínszálnak, azaz ez az etalon, ehhez igazítjuk hozzá a másik szálat (egyenesben egy szintre, ívben meg a beállított mértékkel túlemelve), persze közben a gép a mérőkerekek segítségével a belső szálat is a "helyére teszi".
A túlemelést az átmeneti ívben kell kifuttatni vagy lineárisan, vagy 120 km/h felett egy elnyújtott cos görbéhez hasonlóan (az ilyen átmeneti ívekben az ívsugár változása is koszinuszos, míg alacsonyabb sebességnél az ív egy klotoid görbét követ - tehát a "delta R" is lineáris).
A minimális ívsugárra (sok minden mással egyetemben) van egy tervezési utasítás (vagyis inkább irányelvek), ebben funkciótól és tervezési sebességtől függően meg vannak adva a pálya geometriai jellemzőinek ajánlott (min-max) és esetlegesen a még megtűrt értékei is. |
(#55613) etwg válasza sunocske hozzászólására (#55612)
|
Válasz •
|
Márc 18, 2017 |
|
Kösz, világos.
A másik kérdésben talán nem voltam pontos. Nem a vizszintes ivsugár ( iv, kanyar) érdekel, hanem az átmenet az emelkedöbe, illetve annak csúcsán amikor ármegy a lejtésbe milyen elöirások vannak ezekre a görbékre?
Alagutakban meg a metrokban gyakori. A vágány az alagut közepéig emelkedik, majd kifelé lejt ( hogy a viz mindkét irányba kifollyon, a metroknál meg, hogy a bedöglött szerelvény magátol is elguruljon a közelebbi állomásra. |
(#55617) róbertke válasza etwg hozzászólására (#55613)
|
Válasz •
|
Márc 18, 2017 |
|
Várszegi Gyula: Metró építés története c. könyvében azt írja, hogy az állomások mindig a legmagasabb pontjai az adott vonalszakasznak. Amikor elindul a szerelvény, akkor egy lejtőn halad lefelé, hogy minél hamarabb felgyorsuljon, az állomás előtt meg emelkedőn megy felfelé, hogy minél hatékonyabban tudjon fékezni. Egyfajta szinusz hullámban halad a metrószerelvény. |
(#55618) sunocske válasza etwg hozzászólására (#55613)
|
Válasz •
|
Márc 18, 2017 |
|
Írd be a gugliba, hogy "függőleges lekerekítő ív", jó eséllyel kiadja a konkrét szabályt is rá. Tippet most nem tudok adni, mert egyrészt 10 éve nem számoltam ilyet, másrészt már arra sem emlékszem, hogy hogy kell |
(#55619) róbertke válasza etwg hozzászólására (#55613)
|
Válasz •
|
Márc 18, 2017 |
|
Függőleges lekerekítő körívnek a sugarára gondolsz?? |
(#55620) róbertke válasza sunocske hozzászólására (#55618)
|
Válasz •
|
Márc 18, 2017 |
|
Gajári József: Vasútépítéstan I. kötet 153-156. oldal. |
(#55621) etwg válasza róbertke hozzászólására (#55617)
|
Válasz •
|
Márc 18, 2017 |
|
Egy másik könyben meg pontosan az ellenkezöjét irják, ahogy irtam, hogy a hibás szerelvény mindig az állomásra guruljon, s ne az alagutban maradjon mozdulatlanul tele utassal.
Érdekes lenne kideriteni melyik elmélet aktuális manapság. |
(#55622) etwg válasza róbertke hozzászólására (#55619)
|
Válasz •
|
Márc 18, 2017 |
|
Ha igy hivják akkor arra. Sajnos idevágo irodalmam már nekem sincs... csak a fiamnak jutott az eszébe az egész dolog. |
(#55623) róbertke válasza etwg hozzászólására (#55621)
|
Válasz •
|
Márc 18, 2017 |
|
Rosszul írtam a könyv íróját és címét:
Kelemen János: A Budapesti metró története /most találtam meg a szekrényemben/
Holnap átolvasom az egész könyvet .... |
(#55624) róbertke válasza etwg hozzászólására (#55622)
|
Válasz •
|
Márc 18, 2017 |
|
Gurítódomboknál a Domború körív sugara min.: 300 m; a lejtő aljában levő Homorúé 400 m. |
(#55625) etwg válasza róbertke hozzászólására (#55624)
|
Válasz •
|
Márc 19, 2017 |
|
Kösz!
|
(#55630) sunocske válasza róbertke hozzászólására (#55620)
|
Válasz •
|
Márc 20, 2017 |
|
Ez a könyv nekem is megvan (a 2. kötet is). Csak nem volt épp a közelemben, és a google kézenfekvő megoldásnak tűnt |
(#55634) róbertke válasza sunocske hozzászólására (#55630)
|
Válasz •
|
Márc 20, 2017 |
|
Azért is írtam oldalszámot, hogy megerősítsél vagy cáfolj, ha esetleg rosszul idéztem volna... |
(#55638) sunocske válasza róbertke hozzászólására (#55634)
|
Válasz •
|
Márc 21, 2017 |
|
Hiszek neked |
(#55952) gigantati hozzászólása
|
Válasz •
|
Ápr 20, 2017 |
|
Sziasztok!
Hegyi terepen mellékutat szeretnék építeni. Milyen maximális meredekséggel lehet számolni, ami még nem lesz durva. Közúti tábláknál 12%-nál nagyobbat nem szoktam látni. Jelenleg 130cm hosszan 20cm emelkedés jönne ki.
|
(#55958) etwg válasza gigantati hozzászólására (#55952)
|
Válasz •
|
Ápr 20, 2017 |
|
Épits be szerpentint, az amugy is jobban mutat egy terepasztalon. Amugy az ut osztályátol függ a legnagyobb emelkedö, és azért elsö osztályu utakra alig szokott egy terepasztalon hely lenni. |
(#56084) gigantati hozzászólása
|
Válasz •
|
Máj 1, 2017 |
|
Az út kérdését átgondoltam. Az út felénél befordul egy alagútba, majd az alsó részen kijön egy vak alagútól az út. Közuti alagút kijáróra kellene még egy jó minta. A domboldalt csibehálóval kezdtem kialakítani
|
|
(#56085) etwg válasza gigantati hozzászólására (#56084)
|
Válasz •
|
Máj 1, 2017 |
|
Ha régi az ut nyugodtan lehet ugyanolyan mint a vonaté. A valoságban is gyakran ugyanaz a csapat épitte az alagutat ugy a vonatnak mint a közutnak.
Az uj alaguta bejáratai meg vagy egy felvágott csö vagy vasbeton idomokbol van. (Csuf mind a kettö) |
(#56162) Frankye moderátori
válasza zse105 hozzászólására (#56149)
|
Válasz •
|
Máj 9, 2017 |
|
Egy hozzászólást csak egy helyre! |
(#56344) gigantati hozzászólása
|
Válasz •
|
Máj 29, 2017 |
|
Sziasztok!
Az előző képen látható "hegy" alagút ki és bejárójába a végleges burkolás előtt elkezdtem a töltés kialakítását. A kavicsokat leszórtam, ecsettel eldolgoztam, majd mosogatószer+víz elegyével beszórtam. Utána fecskendővel (palmatex) faragasztó és víz 1:3 arányú keverékével beáztattam az ágyazatot. Ez két napja történt, de a töltés kb 60%-a még mindíg laza.
Lehet a 1:3 (ragasztó:víz) arány túl híg lenne? Esetleg próbáljam több alkalommal átragasztózni?
Másik kérdés. Hungarocelt mivel szoktatok festeni? A tempera nem fogja be rendesen, az akril spray viszont megeszi az anyagot.
üdv:ati |
(#56347) etwg válasza gigantati hozzászólására (#56344)
|
Válasz •
|
Máj 29, 2017 |
|
Én a ragasztoba szoktam keverni egy pár csepp mosogatoszert ( egy injekcios tübe, vagy ha sok kell egy kis joghurtos tégelybe készitem elö, majd innen injekciostüvel megy a kövezetre.
Száritás sok mindentöl függ, föleg a hömérséklettöl, a nedvességtartalomtol meg az idötöl. Napokig is eltarthat.
A hungarocellt (stb) egy latex alapu festékkel festem be elöször (vastag festék, gyakran gipszet is keverek hozzá, hogy még vastagabb legyen. Ez adja a terep alapszinét ( nagyon ronda ha a fü alul kikukucskál a fehér hungarocell). Az alap lehet világis barna, szürke vagy vöröses földszin. Ha ez megszárad, bármilyen viz-, tempera, akril stb. festékkel alakitom ki a végleges szint. |
(#56349) HarciSün válasza gigantati hozzászólására (#56344)
|
Válasz •
|
Máj 29, 2017 |
|
Nekem hungarocel festésére (és úgy általában az "alap színhez") leginkább a falfestésnél használt szinezőpaszta vált be. Sőt, az alap barna színhez maradék diszperzit + szinezőpaszta kombót használtam. Nem csöpog, nagyon jól fed és relatíve gyorsan is szárad.
színezőpaszta |
|
(#56353) gigantati válasza etwg hozzászólására (#56347)
|
Válasz •
|
Máj 29, 2017 |
|
Tehát ha jól éretem a faragasztót nem higítod, csak a pár csepp mosogatószert keversz bele.
Hungarocelből csak alagútkaput szeretnék készíteni, azt próbálnám lefesteni. A fű alatt rétegelt lemez van, azt fogja bármilyen festék. |
(#56354) etwg válasza gigantati hozzászólására (#56353)
|
Válasz •
|
Máj 29, 2017 |
|
Annyira higitom a faragasztot, amennyire kell a csepegtetöböl vagy a fecskendöböl, hogy szépen csepegjen vagy folyjon. A ragasztok állaga eléggé változo, igy mindig egy kicsit probálgatni kell az optimális sürüséget. Inkább a sürübb jobb, ami kb 10-20 mp alatt teritödik szét a kövezeten.
Ha csak a portálra kell arra is jo a latex ( nem mindig ilyen néven fut a falfesték, de aprobetükkel ott van a dobozon). A szaga is elárulja - ecetes szag hasonlo a faragasztohoz. Fehér szin kis dobozokban is kaphato 1-2 kg kiszerelésben.
Ha kisebb mennyiség kell, akkor a jobb papirboltokban meg festékboltokban kapni 0,3-0,5 l-s flakon fehér akril festéket ( nem szobafestöknek). Ezekkel öröm dolgozni. Tökéletes a fedés, olcso és szagtalan. Vizzel lehet higitani amig meg nem szárad, utánna sima matt felületet ad. Bármilyen vizes alapu szinezövel lehet szinezni az iskolai vizfestéktöl kezdve a drága festö szinadalékokig. |
(#56355) gigantati válasza etwg hozzászólására (#56354)
|
Válasz •
|
Máj 29, 2017 |
|
Köszi, megpróbálom!
Majd beszámolok a fejleményekről. |
(#56366) gigantati válasza gigantati hozzászólására (#56355)
|
Válasz •
|
Máj 30, 2017 |
|
Megpróbáltam csak kicsit higítva a faragasztót.
Ma reggel már lényegesen szilárdabb volt.
|
(#56382) gigantati hozzászólása
|
Válasz •
|
Jún 2, 2017 |
|
Az volna a kérdésem, hogy a gipsszel lehet-e rögzíteni tartósan? Gipszből készült szikladarabokat szeretnék feltenni a szintén gipsz felületű domboldalra. |
(#56384) etwg válasza gigantati hozzászólására (#56382)
|
Válasz •
|
Jún 2, 2017 |
|
Elvben lehet, de nem annyira egyszerü, és törékeny lehet.
Bekeversz egy kásasürüségü gipszet, amibe legalább 30% latexet vagy faragasztot keversz a viz helyett. Ez olyan sürü legyen, hogy ne folyjon le a felületröl. Egyszerüen ebbe belenyomod a másik gipszdarabot. A kinyomult kását levakarod, vagy vársz amig meghuz ( még nem köt) és akkor ovatosan késsel lekaparadod a felesleget. Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a ragasztott darab ne mozduljon el. Két három nap mulva már olyan kemény lesz a ragaszto, hogy csak vésni fogod tudni.
Egy másik megoldás, nagyon jo ragasztokat kapni (Montage Kleber néven futnak több márkátol). Ebböl elég egy két pötty és már oda is ragasztatod az uj alkatrészt. A ragasztáshoz mindkét alkatrésznek 100% száraznak kell lenniük. Gipsz esetében ez min 1 hét száradás. |
(#56387) olley válasza gigantati hozzászólására (#56382)
|
Válasz •
|
Jún 2, 2017 |
|
Erre megfelelő megoldás lehet még a modellgipsz és a rigipsz keveréke. A rigipsz miatt az elegy ugyan lassabban köt, de közben egyszerűen formázható. Előnye, hogy tartós és gyors kötést biztosít - legalábbis amennyire én tapasztaltam. |
(#56407) gigantati hozzászólása
|
Válasz •
|
Jún 6, 2017 |
|
A hétvégén készítettem néhány közúti alagútkaput. Az első 2cm vastag, a másodjára öntött csak 1cm.
Festéshez ki kell száradni teljesen a gipsznek? 1-2 nap után még kicsit nyersnek tűnik. |
(#56408) gigantati hozzászólása
|
Válasz •
|
Jún 6, 2017 |
|
a képek |
|
(#56409) gigantati hozzászólása
|
Válasz •
|
Jún 6, 2017 |
|
Beillesztve leendő környezetébe... |
|
(#56411) etwg válasza gigantati hozzászólására (#56407)
|
Válasz •
|
Jún 7, 2017 |
|
Ha viz(alapu)festékkel dolgozol, akkor nem kell kivárnod a teljes száradást, lakk, nitro stb festéknél viszont igen. |
(#56416) gigantati hozzászólása
|
Válasz •
|
Jún 9, 2017 |
|
Alagútbejáró készítés három lépésben, avagy mire jó a Lego (ha a gyerektől kölcsön tudod kérni).
Várom a zsűri véleményét |
|
(#56419) csíkosháTTú válasza gigantati hozzászólására (#56416)
|
Válasz •
|
Jún 9, 2017 |
|
Nem lesz ez rossz, sőt, ügyes!
DE!
Az ilyen boltívesnek induló alagútkapuk sohasem egyenes tetjűek, mert alátámasztás nélkül egyszerűen beszakadnának. |
(#56472) KromekPal hozzászólása
|
Válasz •
|
Jún 16, 2017 |
|
Elnézéseteket kérem. Most kezdtem egy asztal építésbe. Az asztalos munkával megvagyok.
250x125 ös a lap mérete. OSB lemez. Mit szoktak rátenni, egyből az asztal lapra építik a terepet, vagy tesznek rá valamit?
Bennem megfordult a mű fű és a gipszkarton. Talán a mű fű tetszetősebb gondolom nehezebb rá építeni. |
(#56476) gigantati hozzászólása
|
Válasz •
|
Jún 16, 2017 |
|
Festés után az alagútkapuk. Festéknek fekete szinezőpaszta és fehér tempera elegyét használtam. Egész jól keverhetőek!
Érdemes még valamilyen szinnel felbobni a kapukat, vagy elég ez így?
Üdv:ati
|
|
(#56477) gigantati válasza KromekPal hozzászólására (#56472)
|
Válasz •
|
Jún 16, 2017 |
|
Kedeves Pál!
Korábban nekem is az OSB lap volt az ötletem (leginkább anyagi okból) alapnak. Sajnos az OSB lap felülete nem egyenletes, a vizet (amit füvesítésnél, sinágyazat kialakításánál kapni fog) kevésbé bírja, nem utolsó sorban esztétikailag sem túl szerencsés. Én végül is 8mm-es rétegelt lemezt használtam. Erre előszőr felépítettem a sinpályát épületeket, stb, majd a köztes üres részt kell "kitölteni" fűvel homokkal...
Műfűről korábban itt is volt szó. A méretarány miatt nagyon rövid szálút kellene venni. Sokkal realisztikusabb ha Te magad szórod.
Ami nálam bejött talajnak: sima szitált homokot (esetleg kis szárított kávézaccal szinezve) terítettem egyenletesen, azt faragasztó+víz elegyével befolyattam. Egy korábbi próbaszórásnál így nézett ki.
Üdv:ati |
|
(#56485) KromekPal válasza gigantati hozzászólására (#56477)
|
Válasz •
|
Jún 17, 2017 |
|
Köszönöm a hozzászólásod.
Most írtam a kezdő topikba, hogy az OSB volt. Na és közbe megvettem a mű füvet is.
Én úgy tervezem, nem tudom meglehet-e csinálni, hogy a fűre, hungarocellt, -ez könnyen vágható,- vagy valamilyen szivacsot teszek, a sínek alá, a nyomvonalra, hiszen az egész pályám emelkedni fog. Ha sikerült összehoznom, stabilan a kiemelkedő hungarocell nyomvonalat, akkor szeletekből készítem el a terep egyes szakaszait,, bevágás, töltés, meder, stb. Ezeket külön készítem, talán drótvázra, gipszel, vagy ezt is valami tömör anyagból, nem tudom. Egy egy ilyen rézsűt, vagy terepdarabot egyszerűen a nyomvonal mellé teszem és rögzítem. Tehát a mű fű csak az asztal lapja lesz és ahova nem került épített terep, csak ott látszik.
Na, de, Isten útjai kifürkészhetetlenek.
A mostani gondom az emelkedők és a vízszintesek kapcsolódása.
|
(#56489) csíkosháTTú válasza KromekPal hozzászólására (#56485)
|
Válasz •
|
Jún 17, 2017 |
|
Idézet: „A mostani gondom az emelkedők és a vízszintesek kapcsolódása.”
A Kezdő modellező topicban egy kicsit visszakeresel, tettem be egy képet, hogyan csinálom én. Csak az a bökkenő, hogy Nálad az alaplap az OSB lemez, azzal meg ezt nem igazán lehet megcsinálni... |
(#56491) KromekPal válasza csíkosháTTú hozzászólására (#56489)
|
Válasz •
|
Jún 17, 2017 |
|
Köszi megnézem. |
|
|
2024. Dec, 22. Vas 10:07:45 |
|
Jelenleg 10 fő olvassa az oldalt |
|
|