Sziasztok!
Tegyük fel, hogy van egy vágány, ahol van egy jelző és jelző előtt egy szigetelt sínszakasz, hogy csak akkor tudjon továbbmenni a vonat, ha zöld a jelző. A kérdésem az, hogy hogyan lehet megoldani azt, hogy egy ellenkező irányú vonat (amelyikre nem érvényes a jelzéskép) akkor is el tudon menni a szigetelt sínszakaszon, ha vörös a jelző? (analóg rendszerről lenne szó)
Előre is köszönöm a segítséget

(egy rajz, hátha könnyebb megérteni a kérdést. A kék a szigetelt szakasz, a piros pont pedig a jelző a fekete nyíl a szembejövő vonat)

Szia!

A kérdéses dologig hogy van megoldva ?

Eddig még sehogy, jelenleg tervezem csak az asztalt, és szembejött ez a probléma, pl állomáson a kijárati jelző előtt lenne ilyen, és meg kéne oldani, hogy a vonat be tudjon járni (közben ugye vörös a kijárati jelző, csak nem neki)

Küldtem üzit...

Egy diodával amit a szigelt szakasz elötti vágánytol áthidalod a szigetelést ( sinhézagot) ugy, hogy ellenkezö irányban a vonat ne álljon meg. ( gyakorlatilag azt a kontaktust kell áthidalnod amit a jelzö kapcsolgat.).

Köszönöm a segítségeteket

Mellékelek egy képet, ugyan ez a relé miatt készült, de jól látható a dióda bekötése.
Az "információk és hasznos linkek" című topikban találsz több szakirodalmi linket. Van pár ami az alapvető kapcsolásokat tartalmazza (Pl: Helyes vágányon TT-vasúttal című), sok segítséget adnak ezek. Ajánlom nézz ezekbe bele!

Igen igy van. Néha viszont érdemes elgondolkodni, hogy hova tesszük a diodát. A képen láthato megoldáson a visszirányban a jelzö elötti szakasz a jelzöt követöhöz van kötve.
Ha a diodát odakötjük ahova a relé kontaktusai mennek ( a szigetelt szakasz másik végébe akkor a szigetelt szakasz visszirányban a jelzö elötti szakaszhoz lesz csatlakoztatva.
Ilyen elgondolásoknak akkor van értelme, ha valamelyik szakaszt külön kapcsoloval (pl az állomáson) ki lehet kapcsolni, hogy ott álljon a vonat - mindkét irányban.

Ez teljesen igaz, a képet csak szemléltetésnek szántam, csak pont erre találtam "hírtelen" rá.

Ez a kapcsolás működhet?

Igen

Tuodom, hogy az info topicban benne ven, de belinkelem ide még egyszer:
Kilkk ide, és olvasd végig!

Még egy fontos alapszabály, AXIOMA, (az ember szinte természetesnek veszi, és csak akkor jön rá a gondokra, ha egy modellezö nem is hallott ilyesmiröl, és végtelen gondokba kerül).

Ma már ellentétben sok matuzsálemi tápegységgel és anakronizmussal a modellvasuton szinte kizárolag egyenáramot használunk ugy a sinek táplálására mind a kigészitökhöz is (váltok, jelzök, világitás stb).

Azaz a váltoárammal ellentétben az egyenáramnak 2 polusa van; egy (+) és egy (-).
Itt kezdödnek a bajok, mert sajnos nem mindegy, hogy a fogyasztora melyik polust kapcsoljuk pl egy kapcsoloval vagy relével illetve valamilyen elektronikával.
A mai modern elektronika szinte kivétel nélkül a negativ polust (-) kapcsolja. (érdekes modon még a HE testvérforumon is sok elektronikusnak ez ujdonság volt).
Ebböl az következik, hogy a közös vezetö a plusz (+) polus és a minusz polus lesz a fogyasztora kapcsolva, hogy az müködjön.

Hogy a dolog még bonyolultabb legyen a terepasztalokon rendszerint több tápegység van ezeket viszont ugy kell bekábelezni, hogy a minusz (-) polusok össze legyenek kötve egy pontba, ez lesz a GND, és a plusz (+) polusuk fogja alkotni az adott áramkör közös pontját. A feszültség itt másodlagos, lehet pl egy 5 V-s áramkör, egy 12V-s meg egy 24 V-s stb. áramkör. Az adott áramkörben valamennyi fogyaszto egyik vége a megfelelö (+) polusra van kötve a másik végét meg egy kontaktuson vagy tranzisztoron keresztül a GND-re kapcsolva helyezzük üzembe.

Mivel a GND a közös (viszonyítási) pont, és a mínuszok (-) legyenek összekötve, így tehát az a közös vezető. A plusz (+) nem is lehet közös vezető, ha eltérő feszültségek (5V, 12V, 24V) vannak a rendszerben.

Mivel (mint megtudtam) a negatívat szokás kapcsolni, természetes, hogy minden fogyasztóhoz el kell juttatni valamelyik pozitív pólust is, de attól az nem lesz "közös vezető".

Annak, hogy a negatívot szokás kapcsolni praktikus oka van: Ha egy (kapcsolt) vezérlőjel vezetéke elszabadul és hozzáér valamihez, leginkább valami fém alaphoz, földeléshez, árnyékoláshoz, akkor nem megy tönkre a tápegység, legfeljebb bekapcsol az adott áramkör. Ha nem a földet (GND) kapcsolnánk, hanem a tápfeszültséget, akkor egy ilyen hiba esetén zárlat keletkezne. Másrészt, ha egy eszköz ki lesz cserélve, mondjuk egy 12V-os izzó-világítás 5V-os LED-világításra, akkor magát az áramkört kell áttenni más feszültségre, nem pedig a vezérlését, az maradhat változatlanul "földre-kapcsolós". Igazából a vezérlésnek nem is kell tudnia, hogy maga a fogyasztó milyen feszültségről üzemel (ha a kapcsolóelem kibírja az előforduló legnagyobb feszültséget). Még egy előnye van ennek a rendszernek: több kapcsolóelem gond nélkül párhuzamosítható. Pl. az asztal túlsó felén lévő eszközhöz ki lehet alakítani helyi, nem üzemszerűen használatos vezérlést, hogy pl. egy kitérő tesztelésekor/hibajavításkor az átállításához ne kelljen visszamenni a vezérlőasztalhoz. És emellett egy távvezérlés is működhet (pl. PC-s). Ha a tápfeszültséget kapcsolnánk, akkor előfordulhatna, hogy két különböző tápegységet kapcsolnánk ugyanarra a fogyasztóra. Ez azonos feszültség esetén is probléma, de eltérő feszültségek esetén szinte biztos valamelyik tápegység halála.

Pontosan itt van a keveredés. A fogyaszto (izzo, LED, motor stb szempontjábol a közös a plusz (+), mert valamennyi azonos áramkörben levö fogyaszto ehhez a (+) vezetékhez van kötve ( azaz ez számukra közös és ennek a polusnak mindig jelen kell lennie), mig a minuszt (-) GND-t bárhonnan kaphatnak.
Ez egyezik a berendezésgyártok elnevezésével is, ahol a közös pontot pl. COM, (+) stb jelölik, és nem GND-vel stb.

A leirásod teljesen rendben van, csak a definiciokban térünk el.

Ellentétben, tehát pl ahogy a házi villanyhálozatban is be van vezetve, a modellvasuton nem a (+)-t ( hálozatban a fázist) kapcsoljuk, hanem a GND-t ( a nullást).

Uraim!

Szakik segítségét kérném! Olyan áramkörre lenne szükségem, amit a mozdony-/funkciódekóder vezérelne és a kocsikban elhelyezett világítási áramkör ( ami jelenleg direktre van kötve a sínre ) és a sín közötti betáplálást zárná, ill. nyitná. Így a világítás ki-be kapcsolását vezérelné, de annak teljesítményét nem a dekóder venné fel, hanem maga a digitális központ.

Köszönöm a segítséget és remélem nem olyanra vágyom, ami kivitelezhetetlen.

Amit szeretnél, az egy sima funkció dekóder (hogy magamat reklámozzam: egy FD2013T).

Ezt a mondatotad viszont nem értem. A világítás áramfelvételét mindenképpen a vezérlőközpont erősítője adja majd, a funció dekóder csak a "távvezérelt, kódolt kapcsoló" szerepét játsza.

Szerintem itt úgy értette Csitti, hogy a világításhoz szükséges áram nem a mozdony felől jönne, hanem a vagonok kerekein szedné a kocsi, így az áram nem a mozdony dekóderén menne keresztül, az csak kapcsolgatná egy áteresztő elemen.

Most is azt teszi, hiszen a mozdonynak nem sok köze van a kocsi világitásához. A kocsi a saját kerekein szedi az áramot és a dekoder belül kapcsolgatja.

Én ahogy értelmezem, azt szeretné hogy a világítás árama ne a dekódert melegítse. Aminek max akkor van értelme, ha rossz hatásfokú hagyományos izzóval akar nagy fényerőt elérni. Ebben az esetben a dekóder kimenetére egy relét kell kötni, a megfelelő ellenpárhuzamos védődiódával, és a világítást meg az érintőjén keresztül mehet direkt a két sínszálból.

Ha meg rosszul értelmeztem, akkor minden kocsihoz sajna kell egy dekóder, amire a világítás van kötve, és ez nem központosítható. Dekóder a két sínszálra, a világítás meg a dekóderre.

Esetleg a booster kimenetére egy jelfogó, amit a jelfogó elé kötött dekóder vezérel, és a komplett vágányhálózat ellátását megszünteti. ( akkor viszont senki nem megy sehova feloldásig.)

Mindenesetre valami pontosabb megfogalmazás , de leginkább egy rajz elkelne.

A dekoderben nincs nagyon mit melegiteni. Az FET csak vezetövé válik és még langyos sem lesz pár 100 mA-ig. A relét még be is kell gyömöszölni valahova.

Estét az uraknak!

Hogy teljes legyen a kép. Vannak ingavonati szerelvényeim, amik 4 pólusú áramvezetős kapcsolóval vannak ellátva, illetve a hozzájuk kapcsolható mozdonyok is. A vezérlőkocsik homlokfényei a mozdony dekóderéről működnek. Ezek a 4-ből 3 eret használnak.
Belső világításnak LED szalagot használok kondenzátorral és a többi szükséges dologgal, ami bizony élből leoldatná a zárlatvédelmét a dekódernek. A "minden kocsiba dekódert" megoldás számomra azért nem jó, mert a mozdonyokat tudom cserélgetni, ezáltal minden egyes alkalommal programoznom kellene az összes funkciódekódert.
A Jägerndorfer High-End railjet vezérlőkocsija tudja ezt a dolgot, hogy egy funkciókimenetet kapcsolva a hasában levő elektronika összeköti a világítási panelt a sínnel, ezáltal a hét kocsiban elhelyezett világítások árama nem a dekóderen keresztül folyik.

Egy aproság kerülte el a figyelmed, hogy a JC Railjetben majdnem egy komputernyi elektronika van meg ha jol emlékszem 7 polusu csatlakozok a vagonok között. Ez teljes átépitést igényelne a te szerelvényeidben.
Talán egyszerübb lenne megerösiteni a mozdony dekoder kimenetét ( az erösitö lehetne a kocsiba, igy bármilyen mozdonyhoz használhato lenne de valoszinü, hogy a 4 polusu csati nem lesz elég.

Van kettő Roco H0 Silberling vezérlőkocsim aminek a menetirány szerinti homlokvilágítását az egyik forgóvázban elhelyezett ötletes, a tengely által működtetett kapcsoló végzi. Nappali üzemmódban utastér világításra nem tartok igényt, tehát jelenleg nincs a kocsijaimban működő világítás..... majd ha veszek vezérlést.....

Azzal csak annyi a baj, hogy álló helyzetben meg nem világít, ha épp úgy áll meg!

Azok valoban nagyon ötletes megoldások voltak (nemcsak a Roconál). Kár, hogy elvesztek a fejlödés temetöjében vagy feláldozták a digitalizálás oltárán.
Pedig könnyen lehetett volna tökélesiteni, hogy állo helyzetben is legyen fény. Ha nekem lenne ilyen gondom már régen világitana.

Akkor marad a régi felállás, amúgy is az osztrákoknál éjjel nappal világít az utastérben a világítás.
Viszont ha már itt tartunk, van egy Roco Railjet szerelvényem is, szintén high-end. A gyári dekóderét lecseréltem a vezérlőkocsinak, mert nem tudta a hosszú címet. Kapott egy 8 pólusú funkciódekódert egy ESU Plux átalakítóval, így viszont a gyárilag a dekóderhez rendelt kondenzátorok kiestek a körből. Hogyan tudnám őket újból a dekóder segítségére befogni? A graetz-híd után kössem rá őket megfelelő ellenállás és védődióda segítségével (mint ahogy az ESU leírásában is van, igaz ott csak rendes mozdonydekóderhez írja, meg ott nem is a Graetz-híd-hoz)?

Jaaaa, hogy LED-szalag... Rosszabb, mint egy izzó.
Csak halkan megemlíteném, hogy egy 7 részes H0 Railjet szerelvény utastéri világítása kb. 70mA-ből stadionnyi fényerővel is mehet... Csak mondjuk nem LED-szalaggal, az fix... Vagy LED szalag marad, és kell valami istentelen, nyakatekert valamit egyedileg faragni, vagy el kell felejeteni a szalagot.
A JC vezérlőbe kell egy funkció dekóder, mindig.

Ez kizárt, ZIMO dekóder van benne, valamit nem jól csináltál.

Sikerűlt már olyan megállást is produkálnom, hogy a fehér és a vörös is egyszerre világított .....

Álló helyzetben is világít a homlokfény a vezérlőkocsin, mert a mozdonynak kell szakaszolt részen megállnia..
Ha volna ICE vonatom ott már tényleg másképp lenne..

Csakhogy az úgy működik ám, hogy a tengelyen van egy "szakszervezetek bólogató Szent Jánosa", amit a tengely forgásának nyomatéka szorít oda az aktuális oldal érintkezőjéhez. Ha nincs nyomaték, akkor meg a bólintás iránya tetszőleges, és nemleges is lehet.

(Amúgy ez már nem a terepasztal vezérlése ám...)

Pedig osztrák fórumon is ment emiatt az anyázás, hogy nem tudja a hosszú címet. Bár az enyém pár éves kiadás, azóta lehet változott a helyzet.

Olyan ZIMO deoder nincs, és nem is volt, amit nem lehet 127 fölé címezni. (Osztrákiában is vannak ám "csodagyerekek" a programozás, meg az észosztás frontján...)

Próbáltam, nem működött...

Hű.
Ezt egy picit bővebben is kifejtenéd? (Ha nem sértik védjegyoltalmak, és egyéb jogok?)

A led szalagban (ami nekem van) 3 led van sorba kötve, és egy pici ellenállás. Ez ismétlődik, 12V-al megy. Egy picit sokat fogyaszt az tény egységenként megzabbant vagy 15-20mA-t.

Amit én alkalmazok, de tisztában vagyok a hibáival/veszélyeivel: azonos ledeket kötök párhuzamosan, így 5-6mA-el is szépen világítanak led driverrel egybekötve. Ehhez nem kell előtét ellenállás, és 4V-tól 24-ig megy, de ezt senkinek sem ajánlom!!!! Mert ez nem a szabályos út, mert nem ismerhetjük előre a ledek karakterisztikáját próba szerencse elv...

Ezek szerint van még több más út is az alacsonyabb fényerő eléréséhez, kevesebb fogyasztáshoz, és az nem az előtét ellenállás növelése.
Hanem pl: pwm?
Nekem sem tetszik ha "atomvillanás" van egy kocsiban.

Azért messze nem ilyen bonyolult a dolog némi "anyagismeret"-l a háttérben. Ha most a 3 LED-d 15-20 mA fogyaszt akkor nem LED drivert kell eléje kötni, hanem egy 16V/50 mA-s izzot. Az leveszi az áramot mintegy 1/3-ra azaz a 15-20 mA helyett 5-8mA fog folyni (teljes DCC tápon) analogban meg az izzo nem lineáris karakterisztikája miatt mintegy 7-8V-tol stabil fényt kapsz ( a 3 LED sorban határozza meg ezt az indulo szintet).
Ha analog a pálya, akkor érdemes lenne a LED-ket párhuzamosan kötni (ha nagyon nem egyformák akkor egy-egy ellenállással). Ilyen esetben 3-4V-tol kapsz kontans fényeröt.

Miért is készitünk LED világítást, akár DCC, akár analóg üzemre?
- Egyenletesebb fényerő.
- Kisebb áramfogyasztás.
- Egyenletesebb a fényeloszlása a kocsiban (ha jól dolgoztunk).

Na most ehhez képest a LED-szalag:
- Sokat fogyaszt. Te írtad, hogy egy 3-as egység 15-20mA. Egy izzó meg 30-50 között van.
- Csak termes kocsikban lesz jó a LED-k elhelyezése, fülkésben nehéz lesz olyat találni, ahol mindenhova stimmel. A legújabb ROCO fülkés kocsikban, vagy akár a Tillig TT-s Y kocsiban annyira precíz a belső berendezés, hogy az utóbbi 2. osztályú kivitelében 16 LED kell a panelra, hogy minden fülke, a folyosók és az előterek is szépen ki legyenek világítva.

Egyébként a 15-20mA az sok. A mai, modern LED-k már 5mA-től gyakorlatilag max. fényerővel világítanak. De nem a szalag! Az más célra készült! DCC üzemben (ahol a sínfeszültség ugye állandó, azzal fixen számolhatunk) eléggé egyszerűen, egy soros ellenállással be lehet állítani ezt az 5mA-t, és 3 LED-et sorba kötve már lehet is világítani. A Fuggerth Bhv kocsikba én 8db LED-t teszek a panelra, 4-4 van sorbakötve, ezek 5-5mA-t vesznek fel. Ehhez jön a PIC, ami pár mA-rel elboldogul, így a dekóderes világítás a teljes kocsira 12-15mA.

A LED szalag ebben az esetben nem nyújt annyi előnyt az izzóhoz képest, mint egy rendesen megépített, a kocsihoz passzoló DCC világítás.

Az analóg nyűgökre most nem térnék ki.
1: a kolléga DCC-ben dolgozik.
2: ez nem terepasztal vezérlés, hanem kocsivilágítás, lassan szétfeszegetjük a topic témáját.

Ki tudod olvasni a dekóderből a CV8, és a CV 7 értékét?

Ok! Köszönöm a leírást!

Már évekkel ezelőtt elpasszoltam azt a dekódert, viszont most a ZIMO-nak van rendes Plux16-os funkciódekódere. Azzal teszek egy próbát a Roco railjetben, miután visszaállítom az eredeti állapotot.

Végre elkészültem a fénykapu valamennyire szabványosításával, és a hosszá szükséges nyákok tervével.
Ami furcsa az egészben, hogy működik.

Így a fénykapu tud hurokmodulként a szakaszhatáron fordítani DCC-ben, így kell a másik oldalra egy kis szigetelőbetét arra a részre (lásd képeken)

Illetve, csak egy sínszál megszakításával pontos pozíciót tud küldeni. (pl jelző előtt pontos megállás). S88 busz felé mindenféle visszajelentő felé működik (Paco, JVND, Digitools, Trainmodules, Gaspar DCC). RP25-ös kerékkel, maximális sebesség esetén is jelet ad a visszajelentő felé.

Sikerült, amit elképzeltem, és ennek örülök. Ismételten köszönöm az Itteni segítségeket.

A nyákot magam terveztem, készítettem vasalásos technikával. Van még mit fejlődni. Itt is látszanak néhol a hibák, de azóta sokat javult a technikám. Ez az első prototípus nyákom.

Itt pedig egy csatorna beforrasztva, és összekötve egy s88-as modullal.

Miért nem használsz valamilyen NYAK-rajzolo programot (eagle, sprint, freepcb stb. ). Mindegyiknek van ingyenes verzioja, ami nekünk több mint elég és a NYAK mindjárt profin fog kinézni.

Free pcb! Azt használom - még én is megtanultam.
Nem lett tökéletes a vasalás, aztán javítottam (volna) maratásálló filccel, de az csak nem akart fogni rendesen.... Ezért lett maszatos.

Egy kicsit gyanus, mert a kollégám a freePCB-vel nagyon szép profi NYÁKokat rajzol ( én hülye meg csak késön kérdeztem meg öt, amikor már megvettem az egyik rajzolo programot).
Nem a vasalás hibáit firtatom, hanem a vonalvezetést, amit szerintem a freePCB sokkal szebben csinál.

250 Pin-ig free.
Azt mondod, hogy kapcsolás rajzból készíti a NYÁK-ot? Tud olyant is?
Én a fejem után mentem, és rajzolgattam, azért ilyen, amilyen.

Természetesen és nem tudom, hogy 250 pinig vagy bizonyos méretig ingyenes.
Itt van egy rajz, amit majdnem automatikusan rajzolt meg az ingyenes verzio is. (eagle - ahol rajzoltam egy idegen PC-re töltöttem le gyorsan az ingyenes verziot)
De szerintem a FreePCB is tud ilyet.

Nem tudom már vagy 5 éve annak, hogy utoljára freePCB-vel dolgoztam. Szerintem is beállitás és használat kérdése az ügy.
Az autoroutingot már 30 évvel ezelött is sok program tudta ( vagy félautomata is volt). Én szeretem az autoroutingot, sok mindent gyorsan és jol megcsinál, az eagleben meg könnyü befolyásolni ( törölni a rosszat és ujrarajzoltatni). Persze utolag mindig mindent igazgatni kell, de az már izlés és az igény kérdése. Müködni fog anélkül is.

Én nem választottam semmit.
Fogtam az áramköri elemeket leraktam szépen sorba közel egymáshoz, aztán meg összekötögettem a lábakat. Azaz a gép helyett én gondoltam ki, mi hol legyen.
A semmihez képest (kézzel rajzolás) ez nekem hatalmas lépés volt ám! Arról nem is beszélve, hogy az elemlista a másik oldalon ott van szintén vasalással. Csak raknom kell bele a dolgokat.

Ezt az autorutert kipróbáltam, de össze/vissza rakta az elemeket.... szóval nem értem, hogyan működik. Valahogy úgy vagyok vele, hogy nem mindent kell tudnom