A new Siemens SC-44 Charger leads Amtrak 950 out of Chicago towards Grand Rapids Michigan. These new units will be replacing P42's on regional services. Larry Amaloo fényképe 2017.04.29.

Egy nagyon érdekes amerikai téma japán modellezötöl.

D&GRN

Érdekes koncepció.....

Egész éjjel japán minivasutakat néztem...... raktam egy érdekességet a "Z" oldalra....

Láttam, te sem tudsz aludni....

Végre hozzájutottam az MR 1000. számához. Hát hasra nem estem a tartalmától sem a kivitelétöl, sem a vastagságátol. Valamivel jobb, mint a rendes szám, de messze nem annyira mint aminek beharangozták. Kár, pedig nem sok hasonlo tartalmu ujság éri meg az 1000. számot.
Szoval megvan. Örülök neki, de többet vártam. Ráadásul ismerem az ujság utolso 50 évéböl legalább 30-t - itt lapulnak a könyvtáramban. Lehet, hogy öregszem, de az is lehet, hogy kifogytak a témákból vagy a szerzökböl.

Ennyit mostanra.

Nem lehetséges az, hogy más, bővebb tartalmút kapnak az "amcsi előfizetők" mint a pórnép a Világon????

Az szerintem kizárt, legalábbis soha ilyesmit még nem tapasztaltam. Voltam sokáig a lap elöfizetöje, az USA-ban vásároltam sok hiányzo számot, az utobbi idöben viszont egyre kevésbé ragad el az ujság, igy talán ha 2-3-t veszek évente, ha van benne valami érdekes.

A nemrégen megjelent amerikai Model Railroader ezredik számában lehoztak egy cikket az utobbi 1000 honapban a hobbink fejlödéséröl, és megprobáltak egy jövöképet felvázolni a vasutmodellek fejlödéséröl.
A szerzö az alábbi fejezetekbe foglalta össze a kérdést:

* A fejlödés határai
* A fejlödés mérföldkövei
* A mozdonyok müszaki megoldásai
* Az uj hangrendszerek
* A terepépités és architektura
* Mobil alkalmazások
* Szinek
* A modern idök vasutja és környezete
* Terepasztal épités
* A modern szerszámok elérhetösége

A fejlödés müszaki és technologia határait szerintük az ár alkotja. Az uj technologiák ára egyre megfizethetetlenebb, igy egyre kevesebb érdeklödésre tart számot (a gyárnak sokba kerül, a kereskedelem meg nem tudja eladni)
Vajon mi lesz a következö mérföldkö? A DCC nagyon megváltoztatta az egész ipart - mi lesz a következö ilyen rendszer?
A mozdonyok fejlödésebe beleszolhatnak az uj akkuk, amik feleslegessé tehetik a kerék sin kontaktust a mai formában és a mozdonyok akár 2-3 orát is müködhetnek koszos vagy áramtalan sineken.
A mai hangrendszereket csapnivalonak tartja, ezért inkább a külsö interaktiv hangrendszerre teszi le a voksát bluetooth hangátvitellel a jármüvekböl.
A terepkiegészitök között hiányoznak a valoság közeli szinek. A jelenlegi dolgokat tul "szinesnek" tartja, inkább a játékkategoria mint hü modell.
A modern okostelefonos stb alkalmazások izlés kérdése.
Valosághü szinek, ismét az uj technologiák nagyon jo lehetöségeket adnak - pl lefényképezzük az utcát és egyszerüen kinyomtatjuk.
Az uj kor modelljeinek meg kellene jelennie a kinálatban. A göz/diesel átmeneti korszak leköszönöben van. Arra sajnos nem tér ki, hogy a modern architektura és a hozzá tartozo modern vonatok nagyságrenddel nagyobb helyet igényelnek. Ráadásul a modern városkép/táj inkább a hatalmas épületekkel tünik ki, mint a szép, részletgazdag megoldásokkal.
A modern szerszámok kora már itt van. Szinte apropénzért lehet venni egy CNC lézerkést amivel eddig elérhetetlen részletekkel vághatjuk a papirt meg a müanyagot - igy a modellezö bármilyen modellt igen nagy hüséggel meg tud csinálni. A 3D nyomtatok sajnos nem igen váltották be a hozzáfüzött reményeket. Egy egy 3D-s modell megrajzolása honapok munkája és megfelelö tudás és tapasztalat kell hozzá. Igy ezek inkább a sorozat munkákhoz érdekesek, nem az otthoni egyedi feladatokhoz.

Amit én füznék még hozzá. Sok igény ellentétes az ipar meg a kereskedelem érdekeivel igy aligha járul hozzá a modellvasut általános fejlödéséhez. Amit otthon megépit a modellezö, abbol sem a kereskedelenek sem az iparnak nincs haszna. A nyersanyagok ára elenyészö.
Ami még inkább hiányzik az áttekintésböl az az individuális készségek fejlesztése, azaz maga a modellezés. Ez föleg Amerikában feltünö, hiszen ott a vasutmodell mint iparág teljesen más utakat járt, mint mifelénk Europában. Ott nagyon elterjedt volt a modellépités, kismillio tartozékkal voltak tele a modellboltok polcai, és rengeteg, sorozatban nem gyártott modell látott napvilágot. Sajnos ma már ott is inkább a buksza vastagsága a föszerplö, s nem a modellezö tudása és képességei. A felsorolás teljesen mellözi a vasutmodellezés egyik alapkérdését, az elektrotechnikát és elektronikát, ahol még van némi tér az individuális képességek bemutatására, és lenne még nemi tennivalo.
Ennek ellenére inkább pozitiv szinben látja hobbink jövöjét, amit az europai források is alátámasztanak.

Nicsak milyen tolakodás van itt. Vagy mindenki csak a csillagokat számolja a legujabb Nohabon.

Én elolvastam az írást.
Sajnos kevésbé vagyok derűlátó, mint az eredeti cikk írója. Ami tény, hogy az ár, mint korlát, különösen a kelet-európai országokban, biztosan jelentkezik. Hajdan a fizetésből lazán megengedhettem magamnak egy-két új jármű, pályaelem, épület, stb. beszerzését (a minőségről, élethűségről ne beszéljünk, össze sem lehet hasonlítani az akkori és a mai modellek minőségét!). Manapság még egy viszonylag jól kereső modellező is csak erősen spórolva vásárolhat egy (!) "valamit".
A technológiában a miniatürizálás nyilvánvalóan a jövő útja, de hogy ennek mi az alsó határa, azt megjósolni nagyon nehéz. (Mostanában ritkán születnek Vernék, Asimovok...) Talán inkább a modellezők igénye a megbízhatóság, tartósság, illetve az élethűség felé mutat.
Az akkumulátoros táplálással - nekem - fenntartásaim vannak, de nem lehet egyértelműen kizárni azt sem, természetesen, hogy valamelyik, innovatív gyártó kirukkol egy - már megfizethető árú és használható képességű - új cikkel, bár ez még ma is eléggé messze van a tényleges megvalósulástól. (E tekintetben elég, ha az elektromos autókat vesszük: Nem mai találmányok, mégis, az akkumulátor-technológia a legfőbb korlátja az elterjedésüknek ma is.)
Hangrendszer: Egyfelől anno még az is "csoda" számba ment volna, ha egy járműnek olyan hangja lett volna, mint a maiaknak, másfelől a miniatürizálás korlátja itt is fennáll.
A színek kérdése ismét egy jó téma: Egyfelől a modellezők jelentős része a valósághű színeket preferálja, míg a teljesen laikus néző számára az a látványos, ha egy modell (legyen az tereptárgy, jármű, épület, élőlény, stb.) "színes-szagos". Ez is egy reális igényt támaszt, lévén nem kevesen kiállításokra, bemutatókra, tehát nem kizárólag, vagy nem elsősorban a szűken vett szakmai körnek készítik a modelleket. Ott pedig az a "szép", ami nagyon színes.
A dízel és a gőzös modelleket én nem temetném. Nem kevés modellező foglalkozik a vasút hőskorával, és erre - az előző bekezdésben említett célközönség körében is - van igény. Tény, hogy a füstölő, csühögő, pöfögő, zakatoló vonatoknak megvolt a maga romantikája, amit ezekkel a modren, hangtalanul és "károsanyag-kibocsátás nélkül" suhanó csodák nem adnak vissza. De pl. a Vasúttörténeti parkban is mindig hatalmas sikere van egy beindított gőzösnek. Nagyobb, mint egy csillogó-villogó, vadiúj járműcsodának. Gyermekek és felnőttek egyaránt tátott szájjal bámulják a feket füstöt eregető, hatalmas "lokomotívot".
Épületek: Ismét egy igen jó kérdés. A modern kor egyenkocka táposházai (lakótelepek) modellezői szempontból nem jelentenek nagy kihívást. Tény, hogy a valósághoz ezek állnak közelebb, de - ahogyan az eredeti cikkben is megfogalmazódik a gondolat - ennek már igen jelentős helyigénye van, még egy "pici" (Z, N) terepasztal esetén is, nem még egy "nagy (H0) esetében! Ez pedig értelemszerűen kevés modellezőnek adódik meg, a mobilizálhatóságnak pedig egyenesen ellenére, kárára van. Így tehát jó eséllyel maradnak a "kis, vidéki vonalak", a tóparti pecásházzal, víkendtelekkel, a nagyvárosok nyüzsgő utcaképe ellenében. Legalábbis szerintem. Persze, nyilván van egy olyan modellezői réteg, akik ezt a speciális szegmenst, a nyagyvárost akarják visszaadni, de - szerény véleményem szerint - ez még tőlünk nyugatabbra is viszonylag ritka.

(Elnézést a viszonylag hosszú posztért!)

Semmi gond a poszt hosszával, hiszen mindannyiunkat érintö témárol van szo.
Sajnos nagyon egyformán látjuk a jövöt és az sem lenne baj ha fiatalok is megszolalnának. Mi vitte öket a vasutmodellezésre?
Nekem az a legnagyobb gondom, hogy mit látnak a mai gyereke a vasuton, mert nyilvánvaloan az fogja öket elcsábitani. De ha ök csak a hosszu ICE-t, RJ-t, Flirteket látja nyilván az fogja a szülöktöl kikönyörögni, majd otthon ott lesz a nagy csalodás, ha a tipikus dilikörön összeér a szerelvény vége meg az eleje.
Mit fognak ezek a gyerekek modellezni? Teherkocsit már igen keveset látni (hova tüntek?)
Az akkus hajtás szerintem kevésbé kritikus mint az autok esetében. Itt ha egy akku (telefonakku) 3 orát tudna az több mint elég.
A szinekkel én is valahogy igy vagyok. A valodi szinek tompák, inkább koszosak, az europai embernek inkább az uj csillogása tetszik.

Akkor megszólalok, mint fiatal: engem szerintem főleg az unokatestvéreim régi Piko járművekkel benépesített terepasztala vitt el a modellvasút felé. A saját emlékeim alapján azt gondolom, hogy egy kisgyereknek kevésbé számít az élethűség, nem fogja azt figyelni, hogy az asztalon köröző kisgőzösnek semmi köze a Keletiben álló Taurushoz. Az meg még kevésbé, hogy a kezdőkészletes ICE három kocsija köszönőviszonyban sincs az eredeti szerelvény hosszával. Számára sokkal izgalmasabb a menetirány szerint váltó fény, egy egyszerű kürthang (=szinuszos síp) vagy egy füstölő mozdony. Teherkocsik közül meg a nyitott kocsik és a pőrék a legjobbak, azokba lehet tenni rakományt

Ez a fiatalok egyik csoportja, titeket a szülök/öregebb barátok vagy környezetük fertöztek meg.
De vajon egy olyan fiatal srác akinek nincs ilyen környezete, az hogyan jut el a modellvasuthoz és milyenhez?

...nehezen (jut el szerintem a modellezésig egy fiatal vagy gyerek) és ennek bizony az árhoz is nagyon sok köze van.

Én személy szerint nagyon sajnálom, hogy anno a Fuggerth nem TT-ben kezdett el gyártani - mert bár mindenki ismeri a hiányosságait - szerintem sokat lendített H0 méretarányban a hazai modellezésen, egyrészt az alacsonyabb árszínvonal, másrészt a hazai modellek elterjedésének tekintetében.

Természetesen nem vagyok a minőség ellen, de hiába áll gyönyörűen kidolgozott, mérethelyes járművekből egy kezdőszett is, ha annak az ára egy nagyobb TV vagy komplett számítógép konfiguráció árával vetekszik - ziher, hogy nem fogja megvenni a szülő a gyerekének játszani karácsonyra (vagy kevesen) Akkor inkább kap számítógépet maximum egy vasúti szimulátor játékkal: kisebb helyet foglal, több dologra használható "meg úgyis ez a jövő fiam, ezen fészbukolni is tudsz".

A mozdonyoknál az akkus hajtás szerintem igenis jó irány lehet, főleg ha vezeték nélküli (pl mobiltelefonos/pc-s) vezérléssel kombináljuk - máris kevesebb hibalehetőség a kontakthibák miatt, kevesebb karbantartást igényel és "mégis megy". Márpedig aki esetleg be is ruház amatőrként egy kezdőszettre azt nagyon el tudja kedvetleníteni, ha kis idő múltán a szerzeménye akadozik a legkisebb kosztól is.

Szerintem hiányzik a "beetetés", az elérhető árú, üzembiztos belépőszintű készletek amik után az, akit valóban "megcsapott a mozdony füstje úgy igazán" már válthat apránként komolyabb minőségre...

A másik a túlárazottság olyan dolgokban is amiket nem indokol a minőség (vezérlésekre, elektronikákra gondolok pl) - persze, a kisebb célközönségnek gyártani csak magasabb áron lehet gazdaságosan de ez a spirál lefelé megy.

Modern szerszámok: a 3D nyomtatás lehet, hogy még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket teljesen, de az is fejlődik, és láthatunk hazánkban is példát (kis "céget") arra, hogy milyen remek kiegészítők készíthetők ezzel a technikával. Szerintem ez fejlődni-terjedni fog.

Kicsit sci-fi irányban gondolkodva simán el tudok képzelni a jövőben egy olyan rendszert ahol x féle működő mozdony és kocsi "alapra" lehet majd ráhúzni a 3D-ben nyomtatott burkolatot (amit majd a sarki 3D nyomtatónál ki lehet nyomni, mint anno a fénymásoló shop-ok), amit a telefonjáról tud vezérelni - bőven elég lenne egy gyereknek kezdésnek. Aztán ugyan azon méretből lenne élethűbb sín, kidolgozottabb kaszni, valóban mérethelyes alváz stb... de a vasút szeretete, az építés és a megbízhatóság adott lenne már az elejétől...

Ha a jelenlegi üzletpolitikai modell megy tovább akkor a modellvasút egyre inkább a tehetősebbek hóbortja lesz amit a földi halandó maximum egy kiállításon csodál meg...

A modellvasut soha sem volt a szegények hobbija, de annak idején a társadalom valahogy másként áll a dologhoz. Az emberek számára kihivás volt a bolti modellektöl jobbat, hazaiabbat vagy olyat épiteni, ami nincs a kinálatban. Ma ehelyett inkább azt látom, hogy sokan a barrikádokra mennek követelve ezt azt ( még olcso modellvasutat nem, de ki tudja mit hoz a jövö.... ).
Az elsö modelljeimet többnyire hulladék anyagokbol épitgettem, lehet, hogy nem volt olyan szép vagy jo mint a gyári (akkoriban azok sem voltak valami csucsmodellek), de müködött és az volt amit szerettem volna. ( még helyezést is nyertem valamelyik versenyen... ).
Az USA-ban több generácio nött fel igy, hiszen a modellvasuti iparuk mindig haldoklott, voltak gyönyörü drága japán majd késöbb koreai réz modellek, és nagy olcso, mérettelen, hiányos, de megbizhatoan müködö hazai modellek. (Athearn, Linoel, MDC stb) és semmi közöttük. Viszont született sok ezer kis cég akik ilyen olyan alkatrészeket kiegészitöket gyártottak. Europában - föleg a német befolyás hatására ilyen cégek alig keletkeztek és a "nagy" ipar mindent megtett a tönkretételük érdekében. Ehhez jött az ütödött reklám meg más befolyásolás, ami nem mindig tisztességesen igyekszik hatni a vevökörre, hogy csak a tökéletes szép modell a nyerö, és semmit nem kell tudni egy álommodellvasut tulajdonlásához ( a fizetésen kivül).
Persze az ipart csak a forgalom mozgatja és itt zárul a kör. A sok uj modern szerszámmal nem fogjuk a modellvasuti ipar forgalmát gyarapitani, azaz megint növekedni fog különbség a kinálat meg az igény között.

Csak kiegészitésként:
Akár ilyen remekmüvek is készülhetnek, igaz erre nem igen lehet ipart alapozni:

Olasz TT

Érdekes tanulmányozni a szineket is.

Szerintem a modellezésben eleve van néhány feloldhatatlan ellentmondás:

A modellező akkor ügyes, akkor éri leginkább sikerélmény ha maga készít el valamit - de a modellgyáraknak az lenne az érdekük, hogy mindent tőlük, készen vegyen meg minden modellező.

A vasútüzem a távolságok leküzdésére alakult ki - tehát "hely" az van bőven a valóságban, nem úgy mint a modellnél ahol általában a hely pont a legszűkebb keresztmetszet.

Mint gyakorló szervízesnek azért eszembe jutoTT pár gondolat... (Nem lesz szívderítő.)

Igen. CSAK! Ugye a mai, korszerű akkuk azok bírják, de azért lettek kifejlesztve többek között, hogy a Tisztelt Vevő zsebét ne húzza le az "ájfón", vagy a szamszung, vagy akármi. Ergo: könnyűek, viszont azért helyigényük az van. A tömegükből ugyan veszítettek a fejlesztés során, de a térfogatukból nem. Vagyis, ha ilyeneket teszünk bele egy modellbe, akkor az a modell tömegének a rovására megy, az meg a vonóerő csökkenésével jár együtt. (Azt csak zárójelben teszem hozzá, hogy a vezérlés parancsait majd valamilyen RC módon adjuk majd, vagy Bluetooth, vagy Wifi???) Mindez a rossz áramszedésre egy árnyalattal érzékenyebb N, netán Z méretben... Gondolkodni kellene egy kicsit még.

Hogy mi van??? Hangirányítás kifelé egy külső hangrendszerre, és aztán mondjuk Dolby Sourround-ban szólal meg a gőzös, mint a moziban? Na jó, akkor kérdem én, elolvasták már, hogyan működik az emberi hallás? Nem valami irányérzékeny, hiába van "sztereó" bemenetünk... Az iránykorrekciót bizony a szemünkkel pontosítjuk (értsd, arra fordulunk a látásunkkal és oda fókuszálunk), és az emberi agy szépen összedolgozza a két 'input" által szolgáltatott információt. Vagyis, onnan várjuk a hangot jelen esetben, ahol éppen a gőzösünk fut a pályán, és oda is nézünk. Nem pedig a jelátvitel késleltetésével akárhonnan egy pl. Bose hangrendszerből. Roppant zavaró tud lenni. Sokan kérdik, hogy a műhely hanganyagaiban miért nincs állomási hangosbemondás? Mert azt az állomás mondja be, nem a mozdony! Meghallják, a tök süketek kivételével nagy biztonsággal mindenki.

Már, amelyik. Rossz példa a Faller és Noch, habár azért ma már igyekeznek. De tessék csak felmenni Paksinuti honlapjára, vagy Battka fáit megnézni!

Így van. Aki az okostelefon, vagy tablet képernyőjét akarja nézegetni, az használja nyugodtan. Csak azt nem fogja látni, hogy merre meg a vezérelt vonata. Ugyanis amíg a szokásos kézi vezérlőt úgy tekergeted, nyomkodot, hogy oda sem kell nézni, vagy csak egy két pillantás, addig az érintő képernyőt meg folyamatosan bámulni kell. Utóbbihoz meg felesleges egy terepasztalt építeni, azt akkor is nézhetem, ha nincs pályám...

Engem személyszerint leginkább ez az álszentséges hozzáállás piszkál. Mindenhonnan azt halljuk, hogy növelni kellene a fiatalok gyakorlati tudását, felébreszteni bennük az alkotás igényét, amit sokan abban látnak, hogy rájuk soznák a boltokban a portékát. Nézd meg az álláshirdetésekben is szerte világban: 70-80%-ban eladokat keresnek illetve az eladási eredményekhez kötik gyakran még a mérnöki munkát is.
Az iskolákból eltüntek a mühelyek, (vagy öt lakat alá kerültek, nehogy a nebulok a szög helyett az körmükre üssenek).
Városainkbol eltünnek a modellezö boltok (nemcsak a vasuti) az elektronikai boltok és sajnos az idevágo irodalom is.
Valamikor legalább egy tucat elektronikai ujság volt a polcokon ma pl a német nyelvterületen 3 maradt, kettö drágább mint egy arduino. Az angolszász sincs jobb helyzetben, ott is megszüntek a barkácslapok, vagy nevetséges 8-12 oldalra zsugorodtak. (A több 100-bol).
Az egész német modellvasuti ipar ( tisztelet a kivételnek) nem szállit szinte semmit azok számára, akik maguk szeretnének valamit épiteni. A német modell ujságokban évtizedek ota nem volt egy cikk sem arrol, hogyan lehet egy vagont netalán mozdony épiteni.
A leirások kimerülnek a megvett termékek beépitésére esetleg némi feljavitására stb., de semmi olyan, hogy pl hogyan lehetne ilyen vagy olyan hulladékbol ezt az épiteni.

Persze!
Ezért van az, hogy még a nagy kiállítások is csak kidolgozott részletek, motívumok összessége, nem pedig egy tényleges vasúti szakasz leképzése. Lásd: Keszthelyen a semmringi asztal, ami a Semmering - Breitenstein szakasz 1:87-ben. Az sem a teljes szakasz, mert egy kisebb viadukt és egy alagút kimaradt belőle, hiába van hely. (Unalmas lett volna, ha benne marad.)
A modellezés művészet is, nem csak kicsinyítés, és másolás.

Ez azért nem vészes, az akku nem egyszer nehezebb, mint az annyira kedvelt müanyag. Pl ha egy üzemanyagtartály egy csörgön LiPo-bol lenne többet érne mint a mai müanyag imitácio.
A vezérlés meg nyugidtan maradhatba akár a mai DCC is, hiszen a sinek maradnak és a DCC jel joval robusztusabb mint az áramellátás igy az aligha fog nagyon szenvedni a rossz kontaktustol ( lényegeseb kevesebbet mint manapság, mert ma elveszti a mozdony az energiát. A DCC-t sokkal könnyebb pufferelni (ha nem kell energiát továbbitania) mint pl. a LED világitást.
Persze a H0-tol kisebb méretekre ez a kor még messze van.
Ha marad hely akkor lehet a sinen kivül bármilyen más átviteli mod is is -Wifi, BT, RC stb.
Mi használunk kerti vasuton ilyen technikát, mert ott a téli üzemszünet után nem igen mennek a mozdonyok. Igy van 2 akkus mozdony, ami ugye nem igényel sinkontatust. Egymáshoz kapcsolva szépen "becsiszolják" a télen oxidált sineket. Utánna már mennek a sima DCC mozdonyok is.

A hangnál sokkal bonyolultabb a helyzet. A mai vicchangok, igen odavonják a figyelmet ahol a mozdony megy. Ez jo is, még akkor is ha a hangminöség gyakran csapnivalo ( nem vagyok nagyon hangbarát). Ezt ki lehetne egésziteni egy külsö basszus hangokádova stbl - az amugy sem ad irányhatást..
De.
Az uj mozdonyokban mindenféle más hang is van, pl állomási hangok ( bemondja....stb) ennek már nem kellene a mozdonybol szolnia, hanem az állomási hangrendszerböl.

Az okos telefoni applikácioknak sem vagyok a nagy barátja. Már arra várok mikor jön a WCpapir applikácio.....

Például WiFi-n igen. A méret mindenesetre nem lenne probléma..

Ráadásul a WiFi-s megoldásnak megvan az az előnye, hogy a meglévő okos eszközödről vezérled, vagy akinek nem tetszik lehet hozzá gyártani "céleszközt" amin olyanok a fizikai gombok-kapcsolók, hogy elősegítsék a játékot de közben WiFi-n kommunikálhat - persze ez plusz költség de akkor van választása a felhasználónak.

Ez pont rossz példa. Igaz, kívülről az látszik, hogy ott van az üzemanyagtank imitáció, ami üres... nek néz ki! Csakhogy belül a cink öntvényváz lefelé benyúlik, és szépen kitölti az ott üresnek gondolt helyet...
Egyébként H0-ban még csak-csak, egy forgóvázas, modern dízel, vagy villanygép esetében valóban nem nagy gond. Egy áramszdés, és vonóerő kérdésében problémásabb mozdony esetében viszont gond, még H0-ban is. Pl: bay. BB II/II, Ptl2 a Glaskasten, V36, V60, Köf, pr. T3, stb, stb.
Kisebb méretben meg katasztrófális lenne a súly csökkenése még egy Taurus esetében is.

Nem tudom milyen a Lipo akku fajlagos tömege, de minden szerkezetben az akku szokta okozni a legnagyobb tömeget, s lehet, hogy összehasonlithato azokkal az öntvényekkeĺ is.
Szoval ez nem hiszem, hogy tul nagy gond lenne.

Egy nagyon érdekes film a Donner hágórol

Cab forward

Lex Parker's D&RGW Model Railroad; Reconstructing A Box Car in On3;

Eredeti színes fénykép: CB&Q Freight FT's at Keenesburg CO, June 1944.

ITT

photographer Richard H. Kindig.
Roger Lalonde gyűjteménye.

Az okos applikációkhoz egy rövid kis történet. Nem szeretnék belegyalogolni mások lelki világába, akiknek ez tetszik, de a fiamnak is meg van a maga véleménye. Pedgi 14 évesen ő már vastagon az a generáció, amelyik az ilyen okos/buta kütyükön nő fel.

Van nálunk egy PIKO (leánykori nevén ESU) Smart Controll. Elkérte, hogy kipróbálja ő is. Tapasztalatai:
1: Nagyon lasan áll fel a kézi vezérlő. Hosszú percek telnek el, mire használatra készen lesz.
2: Csak hogy nem lesz kapásból használható a mozdonyunk vezetésére, mert a "használatra kész" állapot azt jelenti nála, hogy felállt egy kis kijelzős tablet, és lehet választani.
3: Ha nem csak a saját erősítője (Smart Box) van jelen, hanem más WIFI is van a levegőben, akkor előbb a vezérőn ki kell választanunk, hogy hova szeretnénk kapcsolódni!
4: A kézi vezérlő képernyőjén van egy csomó ikon, a GooglePlay áruháztól kezdve a Facebook-ig minden, és mellékesen ott van a modellvasút irányító applikáció is, csak nem a fő helyen! Most akkor ez tablet, vagy DCC vezérlő?
5: Az Android verzió szánalmas. (Szó szerint idéztem a fiamat).

Amikor letette, akkor azt kérdezte: Apa! Van ennél lejjebb?

Van hova fejlődni még, az tény. De ez az irány tévút, az is biztos.
Hangsúlyoznám, ez nem csak az én személyes véleményem, hanem egy 14 éves srácé, aki nyakig benne van az ilyen okos kütyük világában. Elvileg ugye őket céloznák meg az ilyen fejlesztések. Na most ehhez képest már ő is fogja a fejét tőle. Ezzel nem hogy becsábítják a vasútmodellezés világába őket, hanem éppen az ellenkezőjét érik el...

Na az tényleg mindennek az alja. Egy 5-6 éves okostelefon hardver párosítva egy potméterrel. És mindezt elég drágán.

Egy kis Big Boy update:

Big Boy 2017

John Allen születésnapja közeleg etwg!! Valami szépet majd tőle......

Megjelent a MR 1002. száma, benne egy cikk Rod Stewart terepasztaláról jó pár szép fotóval ..... Ha megnyitjátok a google címet, balról a második kép található az újság közepén: ITT

Egy kicsit elaludtam ( mással voltam elfoglalva).
Igy egy kis extra mára:

Egy video magyarázat John hajdani asztalához
G&D workshop

(Hossszu film!!!)

És egy kép

Ráadásnak meg ime egy mozgofilm ( igen nagy ritkaság ) a G&D terepasztalrol, ahol John bevetette profi látványtapasztalatait is.

Mozgo G&D

Mindez évtizedekkel a digitális modellvasut feltalálása elött.

Egy érdekesség.
A képen lathato mozdonyka jo 60 éve szolgált utoljára Észak Carolina államban az Atlanti oceán partján. Utánna szinte követhetetlenne volt a sorsa, és a barátom nagy meglepetésére a mult honapban a kontinens másik oldalán Nevadában, Carson City-ben került elö.
Mint láthato, hogy ne rozsdásodjon a kazán, leszedték rola a szigetelést, de állitolag üzemképes állapotban van.

A képek alapján amiket még felleltem ez egy keskeny nyomközű gép.

Igy van egy erdei vasut egyik mozdonya volt. Állitolag valamennyi mozdony megmaradt ami valaha NC-ben szolgált.
A barátom a képen gyerekkorában sokat utazott a mozdonyokon.

Egy szép kollekció..

Hibás link, eltávolítottam.

Akkor talán most:

Wigwam


Nálam megy

Nálam nem (HTTP 403 hiba).

Akkor töröld. Valoszinü regisztrácio kell az oldalhoz.

Mert ezt írja ki rá a króm:

"We are sorry, you can not display images hosted by Yahoo! Groups on non Yahoo! Groups pages"

Igen közben nekem is eszembe jutott, hogy a honlap csak a yahoo group tagoknak van fenntartva, és ráadásul egyirányu. Ha oda beraksz valamit, akkor onnan kifelé már nem érhetö el. Érdekes ( mert a kép egy animácio volt, amit valaki Japánban csinált, amint belinkelték a yahoo groupba, már onnan kifelé nem linkelhetö).

Valami "elérhető" oldalra nem lehet feltenni?
(Halkan írom: "kicsempészni"?)

Pontosan ezt probáltam, de nem sikerült. Ha lementem, akkor meg nem mozog ( eltünik az animácio).

Ime egy bevezetö a modellvasutazásba

A modellvasut evolucioja

Szomrú vagyok.

Az alábbi video amugy sokkal jobb.