Jobban nézd meg az adatlapot. Legalább 2 képen láttam a nyilat az érzékelö felületre.

Megnéztem itt és itt
Itt
itt
itt
ugyanaz. Nem mutat sehova.
Nembaj, ettől még jó lesz ez 300Ft-ért. Mert pofonegyszerű, és könnyen illeszthető az S88-hoz is. (kvantált jeled ad).

Köszönjük az ötletet BRUT kollegának!

A korábban belinkelt képen is ott van a Detector center nyil, ettöl több nem hiszem hogy kell.

Magyarán az érzékelő oldalon levő, a kivezetésekhez közel eső pici lencse csak megtévesztés, mert az érzékelő a lapka közepén van.
(nekem ez jön le)

Nincs ilyen IC-m, de szerintem ez van. Az a "lencse" csak egy lyuk ( halvány fogalmam sincs, hogy minek).
Egészen biztos, hogy az egész felület erzékeny hiszen az IR fény kevésbé irányithato.
Az biztos, hogy a tetején van valami védelem a normális fény ellen.

Az a lyuk nagy eséllyel technológiai okokból van ott... Vagy gyártáskor/ellenőrzéskor vagy pedig felhasználáskor (automata gyártósoroknál) van szerepe (pl. pozicionálás).

Köszönöm mindenkinek a választ! Így már világos, hogy az a lencsének látszó rész nem a szeme az ic-nek

Feldobtam egy hevenyészett videót.
Itt lehet megnézni.

5V bemenetet kap. Először csak szórt fény van, aztán egy 30W-os halogén közvetlenül rávilágít az IC-re 10cm-ről. Ennek ellenére szépen működik.
Kicsit gyengén látszik a piros LED, mert elnyomja a halogénlámpa fénye.
(Alagútban is használható, mert kb 6 cm távolságról már tükröződő felület sem kapcsolja be az érzékelőt.)
Kipróbáltam 12V-ról is. Ugyanezzel a kapcsolással. Tökéletesen működik.

Sziasztok,

elektronikailag analfabeta vagyok, ezért elnézést, ha nem szakszerű kifejezéseket használok...

Szeretnék építeni egy Inglenookot Kato Unitrack sínekből. Mivel a célközönség gyerekek úgy szeretném megépíteni, hogy "bolondbiztos" legyen, vagyis pl a váltókon ne forduljon elő siklás amiatt, mert rossz irányba állították, ezért a kezelőpulton nem az egyes váltókat, hanem a vágányutakat szeretném állítani és jelezni (LED-del). Továbbá jó lenne, ha az áramkör védené a kitérők tekercseit azzal, hogy ha valaki sokáig "rátenyerel" az egyik gombra, akkor ne égjen le a tekercs. Bónuszként kérdezem, hogy arra van-e ötlet, hogy lehet kivédeni azt, ha a gyerkőcök egyszerre több gombot nyomnának meg.

Ehhez kérném a segítségeteket.

Annyit tudok a Kato unitrack kitérőkről, hogy egy darab elektromágnes van bennük, és a váltáshoz a 12V egyenáram polaritását kell felcserélni.

A tervem, hogy az asztal szélén lenne egy kezelőpult a pályatervvel, és a három vágányon lenne egy-egy nyomógomb és egy egy LED (vagy esetleg a kettő kombinálva ilyennel: Bővebben: Link
Mindíg csak a kiválasztott vágányútnak megfelelő LED világítana és ha megnyomnák valamelyik vágányon a nyomógombot, akkor beállítódna a vágányút. Értelemszerüen ez azt jelentené, hogy a két kitérő egyszerre kapná az áramot, bár lehet, hogy átváltani nem kell, mert már jó irányban áll.

Flöcsy

Link javítva.
Frankye

Ha valoban polaritásváltással müködnek a váltok, akkor sajnos a lehetö legrosszabb erre a feladatra.
Minden más váltomotor technika jobb lenne.

Elektronikai ismeretek nélkül nehéz , a vágányutas közlekedés amúgy is inkább a processzoros kategória felé halad. Talán a tekercs leégés ellen annyit tudsz tenni, a tápegységet méretezed ( akár egy soros égővel), hogy egyszerre csak egy tekercset a lehető legkevesebb árammal tudjon ellátni, így két tekercs esetén már biztos nem elég a leégetéshez. Védelem lehetne, a két egymástól távol elhelyezett gomb együtt kezeltetése ( a nagyvasúton is az van) Azon nem felejti rajta a kezét.
Rossz váltóállás ellen talán hatásos védelem, ha a szívdarab polarizálását kiterjeszti az ember az utána következő 20-30 cm sínre. Így ha rossz irányból jön a vonat egyszerűen nem kap áramot , és megáll.

proba, "Processzoros" ismeretem van (programozó volnék) és tisztában vagyok a handycapemmel elektronika terén, majd remélem idővel tanulok sok érdekes és hasznos dolgot. Nem igazán értem hogy a "processzoros" karegória hogy segítene ebben a témában. Vehetném a Kato saját váltóállító kütyüjét (ami minden, csak nem processzoros, mert az inkább manuális), ahhoz persze kéne a saját trafója is. Leginkább azért nem szeretném, mert iszonyú nagy és csúnya. Meg szeretem is a kihívásokat amiből még tanulni is lehet!

Ha jól értem azt tanácsolod, hogy egy hagyományos égőt kössek a kitérő motorja elé. Ha így elég áram marad arra, hogy üzemszerűen (1 rövid megnyomásra) átváltson a váltó, akkor gondolom még mindíg leéghet hosszú távon ha "rátenyerelnek" a gombra, nem?

Ami a két gombos biztosítást illeti, a modul összesen 110cm széles, és elárulhatom, hogy ovis és alsós gyerekeimből kiindulva sokkal találékonyabbak, mint gondolnád És mivel nem a saját gyerekeimre "méretezem" az asztalt, mert a munkahelyemen szeretném elhelyezni, és ezáltal "kitenni" avatatlan gyerek és felnőtt kezeknek, ezért inkább áldozok még egy kis ötletelést és némi anyagiakat is, hogy minél üzembiztosabb legyen.

Amit a vátóállásról és polarizálásról írtál azt eleve így tervetem, mivel az Inglenook 3 vágánya mindössze mintegy 30-50cm-esek és mindenkor pontosan 1 db mozdony fog tolatást végezni rajta.

etwg, megfontolom, lehet, hogy valamelyik másik sínrendszerrel tervezem meg. Ez még eldöntetlen, bár több helyről is üzembiztonság szempontjából ajánlották a Kato Unitrackot, de ha ez leegyszerűsítené a kitérők kezelését lehet ajánlani másik N-es sínrendszert is.

Ha nem polaritásváltos a motormeghajtás, akkor egy primitiv diodamátrix is untig elég a vágányutak ( valamennyi válto) kezeléséhez.
Ha valoban csak olyan pályát tervezel mint az általad emlitett forrásban van ( 1 bemenö vágányt osztasz el többre - a másik végén nincs vágánykapcsolat) akkor pl egy PECO válto a vágányok kapcsolását is megoldja ( más tipusu váltoknál kell némi ügyeskedés, de megoldhato.).
Szoval ha nem ragaszkodsz a KATO megoldáshoz akkor pofon egyszerüen megoldhato a feladat 2 nyomogomb megnyomásával kiválasztod a vágányt, odaállitod a váltot és az bekapcsolja abba a vágányba az áramot.
A tekercsek védelmére jo az izzo is, de lehet valamivel profibb megoldást is alkalmazni ( tranzisztorral).

Szia!
A Kato váltókkal itt baj lesz, ahogy etwg barátom is írta, bármi más jobb lenne. Vagy legalább is Számodra egyszerübben megépíthetö. A Kato-val úgy lehene megcsinálni, hogy minden váltónál egy-egy H-hidat kellene vezérelni, a hülyeségvédelem miatt egy processzorról. Pl. egy Arduino nano is megteszi.
(Bövebben majd holnap, most telefonról írok.)

Tapasztalatlanságról írtál. Ha processzoros, meg egyebek, akkor a processzor olvassa a gombot kiad 1-2-3s impulzust ami a váltót vezérli, semmi leégés, semmi veszélyeztetettség. Nyomhatják a gombot amíg akarják. Ha meg nem így akarod, akkor mit csinál a processzor.
Azt gondolom ha jól méretezed az égőt meg a tápot, nem ég le egy tekercs.

Jobbnál jobb ötletek jönnek

A Peco sínrendszerről is jókat hallottam, főleg esztétikai szempontból (bár ebben a projektben az az utolsó szempont), és pont megy egy kollega novemberben Londonba, úgyhogy megfontolom!

Ami meg az Arduinot illeti ez is járható út, sőt, van is egy Uno valahol, azt meg bátrabban tudom programozni. Ha beválik a prototipus kicserélhetem egy Nanora. A baj csak az, hogy nem tudom mi az a H-híd - most rákerestem, asszem megértettem, na nem a működését, de a funkcióját legalább.

Lehet, hogy a két dolgot ötvözni kéne. Ha jól értem a Peco váltók 2 elektromágnessel váltanak, azokra meg az Arduinoval már rá tudom programozni a pillanatnyi kimenetet mondjuk 100ms-ra, és ezzel a vágányutak és a rátenyerelős gyerek problémáját is megoldhatom. (Sőt a több gomb egyszerre nyomvatartására is tudok szoftveresen reagálni) Sőt nem gond még 3 LED kapcsolgatása a vágányút visszajelzéséhez.

Kérdés, hogy egy ilyen megoldás esetén mi kell még az Arduino és a kitérők közé?
Kell-e az izzó mindkét váltó elé?
Nem probléma, ha a két kitérőt egyszerre állítom? Vagy ilyen esetbe úgy kéne programozni, hogy legyen egy 100 ms-os pulzus az egyik váltóhoz, majd utána egy másik 100ms-os pulzus a másik váltóhoz?

Ha a PECO (stb) sinrendszer mellett döntesz, akkor ahhoz jobb az MTB váltomotor ( kisebb árammal megy) és nem kell semilyen proci. Egy diodamátrixon keresztül hajtod meg a váltokat, amik automatikusan kapcsolják a vágányokba az áramot. Ennyi az egész.
Rajzold le a vágányzatot akkor pillanatokon belül megmondjuk hány dioda kell. (Lehet, hogy meg is rajzolom ).

Ha az arduinot használsz, egy tekercs esetén H-híd , ha két tekercses, akkor tekercsenként egy tranzisztor/fet szükséges. Azt hogy hány váltót állítasz egyszerre a tápegység terhelhetőségén múlik.Izzó felesleges, az csak hosszú üzemidőhöz kellhet.

Az Inglenook vágányterve pofonegyszerű.

Elképzelésem szerint ideálisan 3 nyomógomb lenne, amelyek megnyomására beállítódna a vágányút és egy LED jelezné a panelen a kiválasztott vágányt.

más:

Mivel kezdőknek készül egyrészről az lenne célszerű ha mindig csak a kiválasztott vágányon lenne áram - másrészt viszont jó lenne, ha kis 2 tengelyes mozdonykával lehetne a tolatásokat végezni és nem akadna el a kitérőn - ezért még keresem a jó megoldást ilyen szempontból is (insulfrog vs electrofrog) Mondjuk annyiból egyszerű a helyzet, hogy mindig csak 1 mozdony lesz az asztalon.

4 gomb fog kelleni
A
B
C
D

Mindig 2 gomb megnyomásával választod ki a vágányutat A plusz 1 a BCD közül.
Ha olyan váltot veszel, ami kapcsolja a vágányt (PECO) akkor ennyi az egész. ( néhány dioda kell csak ehhez meg egy táp)
Ha nem PECO a válto, de MTB a meghajto akkor a motor kapcsolja majd az áramot a sinekbe.
Ha a pultra is kell visszajelzés az az MTB esetében szintén megoldott ( extra drotok nélkül).
Döntsd el, hogy melyik sinrendszernél maradsz és milyen motort használsz, s akkor léphetünk tovább.

Közben konzultáltam a nagyobbik fiammal, váltónként elég lesz egy L272-es IC. Ez egy motor vezérlő, dupla erősítő, amit hídba lehet kapcsolni, és pofon egyszerű vezérelni. Már abban az esetben, ha KATO lesz a sínrendszer, a mi szempontunkból szerencsétlen váltójával.

L272 adatlap itt!

Mi a különbség az MTB MP1 és MP5 között?

Nem tetszik az "egyszerre két" gombos megoldás. Ez a biztonsági funkció miatt lenne?

A Dominó pulton is két gombbal állítják a vágányutat, kezdő és végpont.

Nem akarok nagyon bele-vaú de miért nem szervó motoros állítás?

(~5-600Ft/db a szervó kínából, ha váltó polarizálás kell akkor kis tolókapcsolón keresztül állítva a váltót, kb 3-4ezerből a WiFi-s vezérlő aminek a "programját" igazán bolondbiztosra lehet csinálni pl Web alapon, vagy ha gombos vezérlés akkor arduino nano...)

Bele-vau jó, azért kérdezek, hogy meghallgassam az ötleteket!

Igazából ennél az Inglenooknál nem célom az élethűség. A gördülőállománynál is az a cél, hogy rövid és különböző színű kocsik legyenek

Olyan felnőttek és gyerekek fogják használni akik még életükben nem láttak hasonlót sem, ezért is szeretném pl az ő szempontjukból egyszerübb vágányútkiválasztásos kezelőpultot amin csak meg kell nyomni az 1,2,3 feliratú gombot és tekergetni a vezérlőt. De mondhatjuk úgy is, hogy mivel minden vontatáson az egyik vég az A vágány, ezért azt örökre benyomva tartom

Persze nem elhanyagolható cél az is, hogy kipróbáljak dolgokat, tanuljak, nem zárkózóm el a szervós megoldástól sem.

A polc amúgy így néz ki keresztmetccetben: Bővebben: Link nem tudom, hogy ez előny, vagy hátrány-e inkább... lehet, hogy bármelyik asztal alatti megoldáshoz kevésbbé alkalmas.

A linket javítottam. Légy szíves az URL+Név gombbal beszúrni a webhivatkozást! Köszönöm.
Frankye

Az ára meg az utobbit srégen is be lehet épiteni de valamivel nagyobb.

Váltógyártó Művész Úr, ehhez mit szólsz?

Csak AC-ról.

Mivel egy kollégám megy jövő héten Londonba, úgy döntöttem, hogy Peco code 80 sínekből fogom építeni az Inglenookot. Mivel nem hiszem, hogy örülne ha 1m-es flexi síneket kell cipelnie, ezért Setrack lesz, bár elvileg a váltóknál ez variálható a Streamline-okkal is.

A vezérlést (PWM, vágányutak beállítása) Arduinóval oldom meg (már megírtam a progit és a tinkercad.com-on megterveztem kb az áramkört, ha valakit érdekel elküldhetem) és a váltást SG-90-es szervókkal.

Mielött megtervezném a végleges pályatervet el kéne dönteni, hogy Electrofog vagy Insulfrog váltókat vegyek-e.

Az én értelmezésemben (ami jó eséllyel hibás) az electrofrog előnye, hogy a rövidke mozdony jobb áramszedéssel remélhetőleg elakadásmentesen jut át a váltókon, míg az insulfrog előnye, hogy azzal megoldható, hogy a váltó után csak abban a vágányban legyen delej amelyik irányban áll, ezzel megoldva azt a problémát, hogy fel próbálják vágni a váltót (ami gondolom nem fog sikerülni, mert a szervó erősen fogja tartani) és kisiklana.

Kérdésem, hogy melyiket ajánljátok? Isulfrog vagy electrofrog? Valamint, hogy esetleg van-e olyan megoldás, hogy a fent említett mindkét dolog egyszerre működjön?

Én inkább az insulfrogot szeretem. Ott világosak a viszonyok az áramellátásban. Az electrofog esetében a válto egy kapcsolo is, gyakran beláthatatlan következményekkel.

PECO

Amugy Londonban nem lesz egyszerü ilyesmit beszerezni. A modellboltok többsége bezárt vagy kiköltözött a városból. Ha biztosra akarsz menni rendeld meg - akár egy londoni cimre is.

És milyen tapasztalatod van rövid, 2-3 tengelyes mozdonyokkal rajtuk? Most egy ilyenen gondolkodom, ez valamelyest illene az apró Peco teherkocsikhoz meg a rendezéshez: Bővebben: Link

Persze, online rendelem. Eddig a hattons.co.uk-t ismertem, de most találtam még olcsóbbat: track-shack.com

Semmi gond nincs az áramellátással. Mind a két fajta válto van az FLRR-n, az electrofogokat buherálni kellett, mert gond volt, nem a válton, hanem a vágányokon. A te esetedben azonban az electrofog jobb lesz, mert megsporolsz néhány kapcsolot.

Na most teljesen összezavartál
Elöbb mintha azt írtad volna, hogy as insulfrogot ajánlod a könnyebb vezetékelés miatt. Most meg az electrofrogot ajánlod.

Milyen kapcsolókat spórolna meg az elektrofrog? És hogy kéne bekötni őket?

Ha insulfrog lenne, akkor ha jól látom megoldható, hogy az A vágányt betáplálom, és a B,C,D közül pontosan abban lenne áram (mindkét sínben) amelyik vágányutat beállítottam. (remélem ez érvényes a PWM-re is. Én úgy számolok a PWM-el mintha sima DC lenne - és nem olyan, mint a DCC)

És ha jól értem az electrofrognál be KELL tenni szigetelő papucsokat, vagyis 2 megoldást látok:
1. betáplálom a B,C,D vágányokat is állandóan (működne, csak akkor ráhajthatnak a rosszul beállított váltóra)
2. vagy valamilyen módon én oldom meg, hogy a B,C,D vágányok közül csak a kiválasztotton legyen áram. Ezt le tudnám programozni az Arduinoval, csak egyrészt már elfogytak a kimeneteim, másrészt meg ehhez kell gondolom 3 relé amin át menne a 12V PWM csak a kiválasztott vágányra. Vagy az electrofrognak van olyan bekötése ami ezt biztosítani tudja?

Bocs, hogy összezavartalak, de sajnos ez a PECO ötlete, és sokan összazavarodnak. (Más ilyen megoldásokat nem alkalmaz - innen a bonyodalom, azért raktam be a kapcsolásokat, hogy lásd a különbséget).

Igen, mert én nagyobb terapasztalon használtam öket, ahol az állomáson párhuzamos vágányok vannak - mindkét végén egy egy electrofoggal. Ez nem müködik.
A te diorámádon, ha jol emlékszem, csak elágazik a vágányzat a másik végén bakkal. Itt viszont jobb az electrofog. Az electrofog mindig abba a vágányba vezeti az áramot ahova állitod, nem kell extra kapcsolo meg drotozás. Ennyi.
(Persze bármelyiket veszed pillanatok alatt át lehet alakitani.)

Igen, jól emlékszel, csak elágazik. De a linken amit küldtél a második ábrán amin az electrofrog sematikája van, a jobb oldalon a két "belső" sín szigetelve van a következő síntől (a képen sárga "insulated joiner")

Azt értem, hogy a zöld "frog" megkapja a szükséges polarítást, de mivel a két csonkavágány egy-egy síne szigetelve van, ezét nem értem, hogy hogy működhet amit írtál: "az electrofrog mindig abba a vágányba vezeti az áramot ahová állítod". Biztos elsiklottam valami fontos rész felett...

Az az ábra már egy kicsit DCC-re van csinálva, azaz a válto után van kétszer a betáplálás azért kell leválasztani a szivet - sárga, hogy ne legyen rövidzár. Ha azt a csucssinek látják el árammal - ugy jön a gyárból, akkor annak az állástól függ a polaritása, melyik tösinhez ér a válo csicssine. Ha a csucssin felöl tálplálod a sineket akkor müködik, de mondom ezen kár ennyit spekulálni, mert pillanatok alatt át lehet alakitani ugy ahogy kell. ( ha jol emlékszem - >10 éve - alul vannak az átkötések).

De én ilyen csökönyös fajta vagyok, úgyhogy spekulálnék még egy kicsit, mert nem értem:

Ami zöld az egy polatitás, ugye? Márpedig, ha a sárga szigetelés nélkül csatlakoztatok hozzá két csonkavágányt, akkor attól függóen hogy a váltó melyik állásban van az egész zöld és ezáltal mindkét csonkavágány "belső" (egymáshoz közelebbi) sine azonos polaritású (vagy kék, vagy piros) ami által az igaz, hogy ha a kiválasztott vágányon áll a mozdonyom, akkor az megkapja rendesen az áramot, viszont ha a másik vágányon áll a mozdonyom, akkor az mindkét sínből kéket vagy midkét sínből pirosat "kap".

Javíts ki ha nem jól értem. Persze lehet, hogy ez igaziból nem probléma, csak nekem tűnik furcsának azonos színt látni mindkét sínen. Vagy ha mindkét sínen azonos polarítás van az ekvivalens azzal, amikor semmi áramot nem kap a mozdony (a dobozban áll) mert nincs feszültség a két kereke között?

Felejtsd el.
Az Electrofog ugy müködik mint a 2-12b ábrán a zöld rész meg a kapcsolo - ami maga csucssin. Azaz az kapcsolja az áramot a zöld mezöbe. Az ahhoz kapcsolt vágányok egyike áram alatt lesz a másikban meg mind a két sin egyforma polaritásu, azaz azon állni fog a mozdony. Ez változik ha átállitod a váltot. Nem kell semmi szigetelés stb ( ha nem DCC-ben utazol).

OK, köszi. Ez jó lesz.

Tiszteletem!
Még mindig Is471f (megjött kínából is a csomag, a Conrad ár töredékéért)

Itt egy kép, hogy hol tartok. A vagon ilyen belógása esetén már jelez a rendszer. Azaz teljesen megbízható, akár vágány foglaltságjelzőként is használható - ezen még gondolkodom. (a vagon alá nem kell semmilyen tükör/stb. Viszont H0-nál nagyobb léptékhez nem jó, mert a matt fekete vagonok alját még 2-3mm plusz távolságig érzékeli, de az felett NEM! (egy nullás kocsit lehet nem vesz észre.

Egy (kettő) technikai problémám van vele:
Kb 50 cm-ről, ha rávilágít kettő 30W-os halogénlámpa, akkor bekapcsol az érzékelő. Egy halogén lámpa 20 cm-ről teszi használhatatlanná az érzékelőt. Ez azért furcsa, mert az először készített hevenyészett videón szinte 10cm-re van a lámpa az érzékelőtől, akkor sem zavarta.
Szóval ezt nem értem.
Nagyon könnyen kinyiffan az ic. Vigyázni kell a feltöltődésre.... sikeresen kinyírtam egyet

Kerüld a halogén lámpát, mert az tul sok IR fényt ad. Moder LED-ekkel ilyen gondod nem igen lesz.

Itt most pont azt próbálgatom mennyire zavarja a külső fény.
Ha majd be fogom építeni, ne akkor szembesüljek bajokkal.

Törpöltem még egy picit.
Tettem a led-re egy kis zsugorcsövet. Így már nem zavarta a halogén lámpa, viszont a matt vagonaljat már nem érzékelte 100%-osan - túl sok fényt vett le a cső.
Még próbálok 1206-os, nagyobb smd leddel próbálkozni, de szerintem már ez is így elég, hiszen nem fogjuk 30-40 centiről halogénlámpával megvilágítani a pályát

Befejezve eszmefuttatásaimat:

Rendeltem nagyobb smd ledeket 3528-ast azt könnyebb lesz beforrasztani mint ezt a minit. Egy hónap múlva megérkezik, aztán kiderül jó lesz-e.

Az infra/halogénlámpa teszt rejtélyem pedig megoldódott: a feltett videón más szögből világít a halogén lámpa. Ha a halogén fénye az ic-re néz akkor beérzékenyíti - ez van.

Sziasztok! Remélem jó topikban próbálok érdeklődni, hogy ismeri e valaki , van e tapasztalata valakinek a Digikeijs DR 5000 es digitális központjával. Eddig csak a Roco/Fleischmann Multimaussával van tapasztalatom. A z21 illetve a Dr 5000 es között vacilálok.

Na megjött egy ITX (pici ATX) táp, de kicsit tartok attól, hogy azt beépítsem egy Ikea polcba ami karton papírból van, mert nem szeretném ha az egész leégne a táp hőjétől.

Ezért kerestem olyan megoldásokat hogy stabilizált 12V-os táppal táplálnám a terepasztalt, a 12V menne egyrészt a PWM-be, másrészt egy (vagy 2?) 12V->5V transzformátorba ahonnan menne 5V az arduinonak és a szervóknak (abból a naív feltételezésből kiindulva, hogy ha a 220->12V transzformálása egy külső tápban történik, akkor a 12V->5V már csak nem fejleszt annyi hőt és az lehet a polcon belül)

Erről az ötletről kérdeném a hozzáértők véleményét. Pl, hogy ha a külső táp valóban stabil 12V-ot ad, akkor ezekkel a 12V->5V transzformátorokkal mind a 3 cucc (arduino:5V, szervo:5V, PWM:12V) megkapná a stabil tápfeszt vagy bezavarnának egymásnak?

Ezek az opciók amiket első keresésre találtam, ár szerint növekvő sorrendben:

$4 Buck Step Down Power Module Synchronous Rectification Power Converter

$5 Dual USB Output Buck Regulator Power Supply Module

$15 Buck Converter Car Display Power Supply Module

$24 DC-ATX PSU 12V 250W PC Power Supply Module

*) csaltam, mert a legolcsóbb az lenne, ha vennék egy ilyen kábelt, és levágnám az apa fejét és a kábeleket kötném be ahova kell, és az anya végét meg kilógatnám, és arra csatlakoztatnám az ITX tápot. Csak ez azért nem tetszik, mert nem szeretném, ha a gyerekek mindenféle kábelek meg ATX tápok között játszanának:

$2 ATX power extension cable

Kezd égnek állni a hajam.
Már sokszor elmondtuk, hogy egy hálozati trafoval (lehet az kapcsitáp is) nem jo terepasztalt ellátni árammal.
Ugyanennyi energiával mokolás nélkül vehettél volna olyan egyedi tápokat amilyen pontosan kell:
12V
5V
19V ( variálhato)
Stb.
Ezeket a hálozati oldalon párhuzamosan kötheted az alacsony feszültségü oldal meg szabadon használhato. Bármelyik kimenetet közösitheted, igy csinálhatsz egy hálozatot közös GND-vel, amihez képest lesz egy
+12V
-12V
+5V
+19V
Stb és minden tiszta és átláthato.
Ráadásul olcsobb is. Pl egy 12V/6A trafo kb 4-6€ a kisebbek olcsobbak. 5V-t akár 2-3 € kapsz.
Tiszta és biztonságos munka!
Ha minden igaz az ATX tápon van egy +5V, és két +|- 12 V kimeneted. Ehhez jobb esetben kell még egy extra táp variálhato feszültséggel 19V-ig.
Semmi másra egyelöre nincs szükség.
Nem tudom mekkora lesz az áramigény, de nálam semmi nem melegszik igy szinte minden tápot be lehetett szerelni a vezérlöpultba, ahova csak egy hálozati kábel megy.
Ha a kisfeszültségeket akarod kábellel csatlakoztatni 5-8 eres kábel kell megfelelö csatival. Ilyen licnis huzalokat még egy csöbe is be kehet huzni és igy mindössze 1 kábel lesz a külsö táp meg a terepasztal között.

Ez egy mini N-es terepasztal, pontosan 1 DB mozdony lesz rajta amivel lassú tolatásokat végeznek, egy arduino, két szervó és néhány LED.

Mire kellene a 19V? 12V megy a PWM-be. Mit kell azon kívül variálni?

A másik "baj", hogy ez egy kész Ikeás polcba megy, amiben az alsó és felső MDF réteg között 4cm hely van, meg rengeted karton ami "merevíti". Oda bepakolni egy hálózati elosztót meg 3 tápot... nem biztos hogy belefér.

Ha nem kell 19V akkor semmi gond, csak példa volt (pl ha DCC-t vagy relés logikát használsz).
A hálozati elosztot meg lehet oldani intelligens modon is, a kis dobozos tápok általában IEC csatlakozoval rendelkeznek azaz ha készitesz egy kábelkorbácsot 2-3 ilyen csatival akkor eloszto nélkül is odavezetheted a villanyt. Ilyet készen is kapni de otthon elkészteni sem müvészet.
De ha már meg van az ATX tápod akkor nem is tudom mi kell még? Abban ott van a 3 feszültség.

Ha a tápodon most csak 12 V van ( nem tudom milyen az az ATX táp ami csak 1 feszt ad ki), akkor azzal a BUCK átalakitoval tudsz 5 V-t csinálni a szervoknak meg az Arduinonak.

Ok, és ezzel a BUCK átalakítóval elvileg rendben lesz, ha a 12V-os táp valóban stabil, vagy ez már az "égnek áll a hajad" felé megy. Mert nekem inkább tetszene ha a meglévő 12V-os laptoptápot dugnám rá (vagyis az egyetlen bemenet az asztalba 1 db dugó) és a többit eldugom belül, mert ez a BUCK átalakító elég pici.

Tudod, ha nem irsz teljes infokat akkor nehéz segiteni. Te pici ATX táprol beszélsz, amin alapbol több feszültség van. Most meg laptoptápot akarsz az asztalba dugni.