Nekem a HP Laptop tápomra (2 db) 19V/90W van írva...
Persze mindkettő "Made in China" ...
Lejjebb a tápon:
Input:100-240 V - 1.8A 50-60Hz
Hát ezt hogyan csinálja ??

Bocs, ha nem voltam világos. Valóban beszéltem több lehetőségről.

1.
Abban egyetértünk, hogy elektronikai szempontból a legjobb megoldás ha felhasználom az ATX tápot, amiben már megvan a stabil 5V és 12V is, és a jelenlegi projekthez ez elég is. Ha veszek $2-ért egy ATX táp hosszabbító kábelt, aminek kilógatom az anya részét és a apa részéből kivágok 1 sárga drótot a PWM-nek (12V) és 2 pirosat (5V) az aurdinonak meg a szervónak és persze 3 db feketét is a földnek, akkor kb kész vagyok.

Ugyan ez a megoldás volt tervbe véve, azonban most hogy látom az ATX tápot meg azt, hogy a polc (ami a terepasztal lesz) gyakorlatilag karton merevítőkből áll, ami eléggé tűzveszélyesnek néz ki nem vagyok benne biztos, hogy be szeretném tenni a tápot a karton mellé. És mivel kisgyerekek is fognak játszani vele és szeretném ha viszonylag mobilis maradna elgondolkoztam egy másik megoldáson:

2.
Felhasználnék egy ugyancsak megévő laptoptápot 12V-os kimenettel. Az egyetlen "lyuk" a terepasztalon ennek a bemenete lenne, és a polcon belül lenne a 12V->5V átalakító (abban a reményben, hogy ott már nem állna fenn a melegedés veszélye). Ezért kérdeztem többek között a BUCK átalakítóról.

USB kérdés:

Mindkét megoldás esetén még meg kell oldani az arduino tápbemenetét. Gondolom vagy be lehetne kötni a USB csati megfelelő két lábára az 5V, GND drótokat, vagy kettévágnék egy USB kábelt és bedugnám a csatlakozóba, a levágott végén a megfelelő 2 lábat meg hozzákötném a táphoz.

Igaz még az jó lenne, ha valahogy a jövőben tudnék "firmwaret" frissíteni az arduinón, (átprogramozni) ehhez meg az kell, hogy valahogy hozzáférjek az USB bemenetéhez (mind a 4 lábához) Erre mi az ötletetek?

Valami ilyesmi kábelen gondolkozom, de az a gyanúm, hogy nem ilyen egyszerű a dolog. A kérdés, hogy egyáltalán ez működne-e:

A piros dugót levágom és bekötöm az 5V-os tápra, a mini dugót bedugom az arduino nanoba, és a fekete dugót meg használnám szoftverfrissítésre. Azt egyedül is kitalálom, hogy frissítés előtt áramtalanítani kell az egészet, hogy ne vágjam tönkre a számítógépem meg a terepastalom, de kérdés, hogy működne-e a dolog?

Egyszerü - durván számitva 100Vx1,8A=180 W a kimeneten ez 90W-t jelent azaz kb 50 % a veszteség. Persze ez igy nem igaz, mert a hálozati oldalon az 1,8A az induláshoz kell, majd lecsökken kb 1 A tájára. (240 V esetén inkább 0,5A-re. Vagy még annyira sem).
Ezek az adatok azért vannak, hogy lehessen számolni a bekapcsolási árammal, kisfeszültségü oldalon sem vesz fel a PC folyamatosan 90W-t, de elöfordulhat, ha egyszerre tölteni kell meg valami igényes program is fut a gépen.

Egy kicsit bajban vagyok követni az elgondolásaidat. Azok a PC tápok sok 100W-t tudnak. A terepasztal áramigénye meg még 20W sem igen lesz ( egy mozdony kb 5-6 W, az arduino meg a szervok csucsigénye talán 5 W, de csak impulzus szerüen, mitöl lenne tüzveszély? Még az is lehet, hogy ilyen teljesitmény igényre a PC táp el sem indul!!!!!
Ha meg berakod a Buck konvertert meg egy 12 V laptoptápot akkor meg minden zárt igy abszolut semmi veszély nem keletkezhet.
Az Arduinon meg ott van a tápellátás csatlakozoja ( független az USB-töl), igy ott sem tudom mi a gondod. Üzemben az USB nem kell, ha meg programozni akarod, akkor meg bedugod a külsö USB kábelt.

Jajj de jó! Eddig nem láttam a VIN,GND lábakat, azt hittem csak az USB-ről kapja. Akkor ez meg is oldódott!

Akkor csak a biztonság kedvéért: Amikor ez így meg lesz építve akkor szabad egyszerre rátenni a VIN,GND lábakon a külső tápról az áramot és rákötni az USB portra egy számítógépet? Vagy mielött rákötöm a számítógépet ki kell kapcsolni a külső áramellátást?

Asszem megpróbálom a BUCK konverteres megoldást!

Mégegyszer köszi a segítséget!

Azt hiszem, hogy egyszerre csak egy táp kell ( vagy az USB vagy a helyi), de szerintem akkor sincs nagyobb gond, ha mind a kettö ott van ( amennyiben jo egyforma a két feszültség). De az a legkevesebb ha a programozás idejére kikapcsolod a terepasztalt.

Én biztos nem kötnék egyszerre két tápot az Arduinora, aztán jól elszáll valami, mert nem pont egyforma a két tápfeszültség. Szükség egyébként sincs rá, szoftverfrissítés közben a terepasztal gondolom nem üzemel.
Úgy rémlik egyébként, hogy van az Arduinon egy hengeres tápcsatlakozónak (valami ilyesminek: Bővebben: Link) való aljzat is. Vagy valami miniatürizált kivitelről van szó?

Ha megnézed az Arduino kapcsolasi rajzát ott nagyon konzekvensen kezelik a tápellátást, igy nem hiszem, hogy gond lenne. De teljesen igazad van, hogy ha programozunk, akkor amugy is jobb, ha lekapcsoljuk a terepasztalrol.

Igen, ugyan egy UNO-n fejlesztem, de a végleges beépítésre kerülő verzió az Nano lesz, azon csak USB port van, de megtaláltam a leírásán a 2 lábat amire rá lehet forrasztani a betápot, ahogy etwg írta. Az nekem tökéletes, nem kell még egy dugó sem. Programozni meg úgyis csak én fogom, majd igyekszem áramtalanítani mielőtt bedugom az USB-t a számítógépbe.

Szia! Nem tudom aktuális-e még, de van vágányútállításos elképzelésre működő megoldásunk, a váltó állapotát is visszajelzi.
Több panelból áll és egyedi minden esetben, viszont bizt.ber. függések egyelőre nincsenek hozzá. De bolondbiztos és eddig (lassan egy éve) nem volt gond vele, pedig nem kis asztal.
Ha gondolod keress meg és mesélek hosszabban.
siemenstaurus kukac gmail pont kom

Miért nem teszed fel ide, közkinccsé? Szerintem többek érdeklődésére számot tarthat. (már persze akkor, ha nem reklám...)

Mert még nem érzem publikálhatónak az összesített leírást. Amennyiben kiállja az általam meghatározott tesztidőszakot, úgy pl. szívesen jelentkeznék vele egy cikk formájában.
Itt viszont akut projektről van szó.
Reklám nincs a háttérben.
Egyébként régebben már volt téma,ott leírtam az alapokat és akkor ha jól emlékszem meg is vitattuk.

Van egy kb kész arduino progim és kapcsolásom. Az arduino egyik lábára egy ellenálláson keresztül egy zöld LED-et kötöttem, és a programból HIGH vagy LOW jelet kapcsolok a lábra, és ezek alapján ég vagy nem ég, jelezve, hogy az a vágányút van kiválasztva.

Meg lehet csinálni plusz arduino láb felhasználása nélkül, hogy legyen egy piros LED is, ami pont "fordítva" világít a zöldhöz képest? (piros XOR zöld)

Probáld ki igy ( sajnos nem tudok most rajzolni).
Kösd a zöld LEDet egy ellenállásal a +5V és a GND közé. Az ellenállás menjen a +5V-ra. Igy a zöld alapbol világitani fog.
A piros LED anodját kösd a zöld LED anodjához a katodját meg az Arduino kimenetére. Ha most az Arduino kimenetét LOW-ra állitod, akkor a piros fog világitani a zöld nem. (A kapcsolás csak akkor müködik, ha az egyik LED piros a másik meg zöld, kék vagy fehér, mert a LEDek különbözö nyito feszültségét használja ki).
Ha mégse menne jol , akkor a zöld LED katodja meg a GND közé iktass be egy 1N4148-s diodát.

Úgy, hogy ez nem trafó, hanem kapcsoló üzemü tápegység.

Akkor azok az értékek amiket kiszámolt etwg most jók vagy nem jók??

Kipróbáltam az arduino emulátorban. Jó az irány, de nem biztos, hogy menni fog. Persze nem tudom, hogy az emulátor mennyire pontosan utánozza a valóságot...

A baj az, hogy úgy tűnik, hogy mindkét LED egyszerre világít. Amikor betettem a diódát az általad még zöldnek hívott LED katódja és a GND közé akkor javult a helyzet, most már egyértelműen látni, hogy melyik LED ég erősen és melyik halványan. Ezután kicseréltem a piros és zöld LEDet, hogy a zöld jelezze a beállított vágányutat.

Az lenne a kérdésem, hogy van-e valakinak másik ötlete?

És ha nincs (vagy akár akkor is), akkor, ha ezt próbálom megépíteni, akkor amikor élesben kipróbálom lehet ezt valamelyest finomhangolni mondjuk azáltal, hogy kisebb vagy nagyobb ellenállást teszek be? Vagy ez nem fog menni, mert csak a LED-ek nyitófeszültsége határozza meg mennyire világít a "halvány" LED?

Annak, hogy az adott tápegységet milyen konnektorba lehet dugni, nem sok köze van ahhoz, hogy mire használjuk a kimenetét.

Cseréld ki a zöldet pl kékre és ugy probáld ki - mennie kell. Mindig a pirosat kell a szinessel párhuzamosan kapcsolni, ha ez megtörténik a szinesnek ki kell aludnia. Ha van voltméröd, akkor alaphelyzetben mérd med a világito szine LED anodján a feszültséget. (>2,2V -nak kell ott lennie). Ha leföldeled a piros katodját akkor a feszültségnek 2V alá kell esnie.
A berakott képet nem tudom követni, mert ott a zöld a felsö részen van, és a nyomogombrol sem irtál eddig egy szot sem.

Nem tudom mit kevertél össze, amint hazaértem kiprobáltam s nekem tökéletesen müködik dioda meg szimulátor nélkül is:
A sárga jumper kábel a GND-t vezeti a piros LED katodjára.

Egyik led a pluszhoz a másik a negatívhoz természetesen előtét ellenállással mindkettő. ha a kimenet magas, világít a GND-re kötött, fordítva meg a másik. Az analóg pinekkel nem használható.

Csúcsszuper! Egyszerű és elegáns és nem is kell hozzá más.

Csupán egy alkatrésszel több

Igaz, kell még egy ellenállás, viszont működik, nem világít halványan amikor nem kéne, és erősen világít amikor kell.

Akkor valamit nagyon rosszul csinálsz, láthatod a képeken, hogy semmit nem világit az a LED aminek nem kell világitania.( s ez nem egy pillanatnyi ötlet hanem sok százszor használt kapcsolás.)

Ügyes ez a kapcsolás!
Én tuti IC-vel oldottam volna meg benne NOT kapukkal

Én meg kimondottan szeretem az egyszerü, szinte primitiv megoldásokat, mert azok átláthatók, nem kell még müszer sem, söt koponyaléböl is csak kevés, igy több marad arra, amire viszont gyakran kell az agyzsir...

(Egy másik forumon 90 nyomogombot akar egy bajtárs egyenként egy-egy AVRtinyvel helyettesiteni, mert lehet, hogy már sikerült neki egy AVR-be betölteni egy LED kapcsolo programot.)

Ma megjött pár dolog a postán, és sikerült összeraknom a prototipust.
Itt látható a video

Eddig jo!

Kicsit off, de talán megengeditek. Segítségre lenne szükségem, hogy tudjak reklamálni.

Rendeltem pár apró PWM vezérlőt (még mielőtt az arduino mellett döntöttem) és tegnap kisérleteztem velük picit. A "jó" fajta az elvárásoknak megfelelően működik, szépen lassan is megy a mozdony. A "rossz" fajta viszont ugyanúgy viselkedik, mint a sima analóg DC trafóm. Gyanakodni kezdtem, hogy lehet, hogy ez nem is PWM? Multimeterrel megmértem mindkettő kimenetét (DC-ben), és ez is megerősített a gyanumban: a jó vezérlővel a bemeneti feszültségnek megfelelőt mérek a kimeneten akár lassan, akár gyorsan jár a vonat, viszont a rossz vezérlő esetén 1.5-6V változik, a vonat sebességével arányosan. Szerintem ez nem is PWM, hanem egy buck power supply. Meg tudtok erősíteni abban, hogy a mérésem (DC módban mértem a multimeterrel) megfelelő erre? Hogy tudnám még eldönteni, hogy változó kitöltésű PWM jel van-e a kimeneten? (Mértem frekvenciát is, mert találtam Hz állást is a multimeteren, de az mindkettőnél 16-20kHz körüli ferkit mér, igaz a jón stabik 16k, a rosszon meg ingadozik ossze-vissza)

Azt DVM-l nem tudod eldönteni, ahhoz szkop kell. A DVM össze vissza mér, föleg ha a freki nagyobb mint 400 Hz. Ettöl nagyobb frekihez már drága müszer kell. Te 16 kHz-t mértél, ami jo meg rossz is lehet. Lesz motor amihez jo a nagy freki, lesz motor ami meg semmit sem tud ezzel kezdeni. ( a régebbi motorok boldogok 500 Hz alatti frekvenciákkal).
Ha esetleg beraknál valami képet akkor azt is tudnánk miröl is van szo.

Ha mérni nem is tudod, ha raksz a kimenetre egy ledet a pluszhoz ,egyet meg a mínuszhoz (nem nevetni), a két led fényerő eltérése a kitöltési tényezőre jellemző. (ha jól választod az előtét ellenállást). Ami jelenséget leírsz, azt a nem kellően szűrt tápfeszültség is okozhatja.

Itt a képe. Ezt írja a leírásban:

Title:
Universal PWM DC Motor Speed Regulator 1.8V 3V 5V 6V 12V 2A Speed Control Module

Description:
Features:
Ultra low voltage dc motor governor
Input DC1.8-15V voltage range
Applicable current within 2A
Product with self-restoring fuse,
Excessive current automatically disconnects. After cooling, the fuse automatically recovers.

Specifications:
Dimensions: (length width height)32mm X 32mm X 14mm/1.26 X 1.26 X 0.55in
Net weight: 18g

Special reminder:
DC motor governor connect DC power supply,
Do not directly connect home 220V AC,
This is A governor of the maximum current of 2A, the continuous current is greater than 0.5A, 775 motor, not suitable for the motor of the children's car.
It is not recommended that the power supply be greater than 12V, such as 12V lead-acid batteries, which may cause the governor damaged.

Included:
1 X Speed Regulation Module

Ez egészen biztos, hogy PWM. A többit mérned kell. ( nem DVM-l, hanem ahogy proba kolléga irta LEDekkel vagy szkoppal).

Helló Urak!

Rég jártam itt, mert szerencsére hibátlanul működött a kis állítómű kezdemény. Gödöllőn a kiállításon élesben is használtuk, igaz, nem váltott túl sokat, de nagyon szépen tette a dolgát.

De! Valaki még az értekezések idején beletette a bogarat a fülembe, hogy egy nagyobb kondival meg lehetne oldani a gombos irányítást is. Új lendületet adott a dolognak, hogy észrevettem, hogy a benne lévő 100uF-os kondi önmagában vagy 50 fokot tud fordítani a motoron. Nosza, gondoltam, megpróbálom kicsit nagyobbal is. A 4700uF már majdnem jó, megtámogatva egy 2200uF-ossal kiváló. Bőven elég neki egy gombnyomásnyi idő, hogy 180 fokot fordítson a motoron. Persze ehhez egy erősebb táp kell 12V 650mA. Egy 7,2V 250mA még hurka hozzá.

Viszont a bevezetőben múltidőt használtam a működésre, ez pedig azért van, mert kipukkant benne a driver IC. Lehet e ez a kondis próbálgatástól, vagy csak lejárt az ideje, oszt ennyi? A kondi a stab IC előtt van, tehát elvben nem kéne, hogy bántsa, de mivel továbbra is láma vagyok a kérdésben, ezért inkább megkérdezem a hozzáértőket!

Ez szerintem nem igazán kivitelezhető ebben a felépítésben.Ha a táp közös kondenzátorát növeled, vezérlés hiányában a motornak nem igazán volna szabad működnie, ha meg a gombok után teszel egy egy kondenzátort, akkor a kétoldali egymás utáni vezérlés lesz gond. Az IC jó tervezés mellett örök élet, olyan magyarázat nincs hogy egyszerűen kipukkadt. Kérdés, túlmelegedett, a hiányos tápellátás/nem határozott vezérlés miatt összenyitottak a fetjei, túlfeszültséget kapott, olyan úton amire nem számítottunk.....
A tápfeszültség lassú csökkenése, növelése, a vezérlő feszültségek nem határozott váltása, a legtöbb elektronikának feladja a leckét, ezért ha lehet ezt az állapotot kerülik, vagy nagyon komoly elektronikával védekeznek ellene.
Egy lehetőség nagyon jól el kell találnod a vezérlő lábakon lévő kondenzátorok, meg a tápszűrő kondenzátorok arányát, mikor a táp elfogy a vezérlés még meglegyen. Hátrány a gyors irányváltás kiesett, meg kell várni, míg a vezérlő kondenzátor kisül. De mint említettem ezt az irányt inkább nem erőltetném, eléggé drága és ingatag a talaj. A másik ami ellene szól több ezer mikros kondenzátor gyors töltése rettenetesen igénybe veszi a nyomógombot, akár milyen jó igen rövid lesz az élete.

Laci!
NE cseszd el a már működő(és már megtervezett)megoldást!!!!

Nyugi, most még lehet próbálkozni!

Ok, akkor nem erőltetem ezt a dolgot. Amúgy normál használatban már nagyon sokat működött gond nélkül, úgyhogy lassan megtervezem házastul (ill. nagyrészt már meg van), és csinálok egy tíz darabos nullszériát nyúzásra.

Ismételten kösz a segítséget!

A tipikus laptop tápegység induláskor a Graetz utáni üres kb. 200uF-os kondenzátort a primer
feszültség értékétől és fázishelyzetétől függően 20A csúcsárammal is töltheti 2-3ms ideig, ezt
a benne lévő NTC korlátozza, ami hidegen kb 100Ohm, melegen kb. 1Ohm. Nyilván 230V-nál
nagyobb az igénybevétel.
Mivel az NTC kihűlési ideje 1perc körüli, el lehet töprengeni, hogyan viselkedik rövid hálózat
kimaradás esetén egy laptophoz tervezett tápegység, ha a terhelés az akkumlátoros laptop
vagy az állandó terhelésű terepasztal.
Nem véletlenül van ráírva pl. „FOR IBM PERSONAL COMPUTER USE ONLY”.

Ha kiveszed a max. 90W-ot a 19V-os tápodból (4.7A), 80% -os transzverter hatásfoknál
a bemenő teljesítmény igény 112,5W, ami 325VDC-re töltött elkoból 0,35ADC,
a 230VAC-ról 0,48A effektív (!) áramot jelent. Ez (mivel a folyási szög kb.30-40 fok másképp
3-4ms,) a hálózatról befolyó, kb. 1,5A csúcsértékű, ilyen alakú áram effektív értéke.

Áramalak

A primer oldalra írt 1,8A csak azt jelenti, hogy milyen biztosítékot kéne a 230V-os konnektorba
rakni, azaz ez a tápegység meghibásodása esetére javasolt áramkorlát.
Nyilván 100VAC esetén az áramok kb. kétszeresek, a „biztosítékot” kb 1A melegiti.

Művész uram, végül is milyen a kapcs.rajz?

Haladok! Van ez a H-bridge aminek vannak a következő bemenetei: +5V, GND, +12V, (és EN, IN1, IN2)

A kérdésem, az, hogy mit kell a GND-re kötni, ha a következő a konfigurációm:

Arduino USB-ről kapja (mert most percenként programozom) az áramot, viszont a H-bridge egy PC tápról kapja az 5 meg a 12V-ot.
EN,IN1,IN2 az arduino logikai kimenetei amivel vezérlem a PWM "sebességét" és irányát.

Abban elég biztos vagyok, hogy a PC táp GND-jét rá kell kötnöm a H-bridge GND-jére. De az Arduino GND-jét is rá kell kötni? (azaz közössé tenni?)

Természetesen a GND mindig a referencia, ahhoz képest változik a kimeneti jel, azaz a két GND-t össze kell kötni.

Sajnos nem működik valami. Kipróbáltam két különböző L298-as modullal is (pont azzal a kettővel amit itt is használtak) és a következő a helyzet:

1. amikor "szárazon" tesztelem, azaz nem rakok rá mozdonyt a sínre, csak tekergetem a rotary encodert, és kiirom a serial portra a változókat, minden jónak tűnik.

2. de amikor ráteszek egy mozdonyt, akkor amikor el kéne indulnia (bármelyik irányba), azaz amikor kiadom a következő parancsot:

digitalWrite(MODULE_IN1_PIN, HIGH);
digitalWrite(MODULE_IN2_PIN, LOW);
analogWrite(MODULE_ENA_PIN, 10);

akkor a mozdony elkezd búgni, ahhoz hasonlít, mint amikor DCC pályára tenném fel (ezt a DC mozdonyt)

Tanácstalan vagyok. Elsőre arra gyanakodtam, hogy a modul a rossz (előfordult már, hogy selejt jött az ebayről), de mivel egy másikkal is pont ugyanaz a baj, gyanítom, hogy a hiba "bennem" van.

Ti mivel próbálkoznátok?

Na, volt egy merész pillanatom, és kicsit feljebb tekertem a sebességet. Úgy tűnik, hogy amikor 30-70 körüli értékeket adok a PWM ENA pinre, akkor megindul a mozdony. Még mindig búg, de kevésbbé, mint 10 vagy 20 esetén. Mi lehet ez? Talán a PWM frekvenciáját nem szereti a motor? Lehet azt egyáltalán állítani az arduinon?

Elöször is nem processzorral, ha nem vagy tisztában az alapokkal. Nem tudod milyen frekvencia megy a motorba, meg azt sem, hogy milyen a kitöltési tényezö. (abbol a 3 kodsorbol mi sem tudjuk). Az ilyen munkához nem árt az oszcilloszkop.
Ráadásul 10-12 olcso alkatrészböl müködö PWM tápot lehet épiteni ahol az történik amit a tervezöje megtervezett, a procis megoldásnál ez rád marad.

Csak gyors tippek:

A sínbe menő vezetéknél mérd meg egy multiméterrel, hogy megvan-e a 12V ha PWM jelet adsz rá.

Ha a 12V megvan akkor lehet, hogy alacsony PWM szinten még nem indul meg a motor, tekerd fel és nézd meg, hogy ott elindul-e rendesen!

Az arduino-ba alapból benne lévő PWM freki fix, de akár Te is irhatsz sajátot sima DelayMicrosecound parancsokkal!

Ha nem megy készíts egy rajzot a bekötésről, hogy mi hova kapcsolódik és megpróbálom kisakkozni.

Nem én csinálom, de a tippek jok.

A multiméter nem fogja megmérni a PWM 12V-t, csak a max. kitöltési tényező közelében. Az alatt kevesebbet mutat.