Na, most ezzel egy kicsit vitatkoznék. Állomásokon (különösen teherpályaudvarokon, ahol rendszeresen tolatásokat végeznek) ún. tolatási padkát szoktunk építeni a két vágány közé, régebben gyöngykavicsból, újabban dolomitmurvából vagy egyéb jól tömöríthető anyagból (ill. abból, amiből a megrendelő kéri, használtunk már rostaaljat is, ami az ágyazatból jött ki). Az más kérdés, hogy egy idő után felgyülemlik rajta a szemét, meg elburjánzik a növényzet, de attól ez a feltöltés még mesterséges létesítmény, nem "csak úgy" lesz.

Amit etwg írt az teljesen igaz a mai állapotokra Magyarországon. Amit ti elkészítetek 1-2 évig jó, aztán az idő haladtával a következő rekonstrukcióg - ami több évtized is lehet - lassan az enyészeté, az emlékeké lesz a ti munkátok. Karbantartás nuku. Sajnos ez van...

Kedves Fórumtársak!! Modellezésben Gazdag, Békés és Boldog 2018-as Évet Kívánok!!

Én ezt értem, de ettől függetlenül nem állja meg a helyét az az állítás, hogy nincs feltöltés a vágányok között.

Nemcsak Magyarorszagon, de szerte a világban. Ha volt is töltés ( nyilván hordanak oda valamit, amikor a vágányokat fektetik, meg amikor a gép pucolja a kö aljzatot is alakul ki ott némi emelkedés, járda), de az általában csak ujkorában láthato. Évek multán a sinköz benö gazzal, vagy ha van ott mozgás akkor kialakulnak járdák.
Ismerek olyan rendezöt, ahol a járda az aljak also szintjén van ( légtornásznak kell lenni a tolatonak, ha fel akar mászni egy vagonra), meg olyat is ahol a sinköz fel van töltve a sinkorona szintjéig. Sünöcske majd biztos fogja tudni, mikor melyiket kell alkalmazni.
BUÉK 2018

Előszőr is modellezésben gazdag boldog újévet kívánok mindenkinek!

Az elmúlt időszakban lehetőségeimhez mérten próbáltam haladni az építéssel. Jelenleg itt állok!

Az állomás területén az ágyazat elkészült. A teherpályaudvar burkolata kiöntve (bár ilyen hűvös időben a pincében egy hete nem szárad ki a gipsz).

A hét végén úgy gondoltam életet lehellek az asztalba (újra feszültség alá helyezem). Mit is mondjak hát eléggé darabos volt a villany . Hiába takarítottam a terepépítés alatt a sineket, az áramszedés nehézkesre sikeredett. A hozzáférhető helyeken szennyeződéstől függően oldószer, víz, köröm használatával sikerült az egyik pályát használhatóvá tenni.
Tisztítás után még közelről látok "foltokat" a sinen. Bár az áramszedést nem befolyásolják szeretném eltünteni. A sinradír hatékonyabb lehet ez ügyben?

Itt én vésővel és kalapáccsal dolgoznék...
No persze nem az asztalon, hanem a csempéket verném le a falról... műtőben csempéznek plafonig..
Az összes pára mind az asztalodon csapódik le, pláne ha nem is fűtöd a helyiséget... maholnap elkezd jobbra-balra gőrbűlni minden ...
Gondolom a hullazsákban egy ventillátor bújik meg .... hogyan fogod kicsomagolni és működtetni ?

Majdnem! Egy rozsdamentes bogrács várja a szebb időket
A szellőzés a kép mögötti falon van megoldva! A pince egyébként száraz, mint egy jó cabernet sauvignon.

Tegnap sikerült megtisztítanom a sineket radírral. Megdöbbentő volt a különbség. A második képen a piros vonal bal oldalán a tiszta (fényes), jobb oldalt a tisztítás előtti (barna) állapot.

Másik érdekes esemény, hogy mivel találkozhatunk hosszú állásidő után. A pálya próbáját általában a kezdőkészletes ICE szerelvénnyel végzem (azért nem kár címszóval). Minden jól működött, átamszedés rendben. Gondoltam megpróbálom a Nohabot is. Ekkor természetesen a pálya legeldugotabb részét elérve rövidzár miatt leállt az egész rendszer. Vonat kézzel visszahúzva, újra próba, ismét hiba. Miután ezt 5x eljátszotta, (mivel szabad szemmel nem látható részen volt) befényképeztem a lyukba és mit látok. 3.kép. Az ICE még átment az U szeg felett a Nohab alacsonyabb forgóváza minden alkalommal lenyomta a szeget, a két sint rövidre zárva.

A viz sajnos mindig kialakit ilyen barna oxid réteget. (A kövezet ragasztáśabol leginkább, de ha egyszer megpucolod és száraz a helység, akkor már nem lesz gond....)

Hú, hogy ez mekkora szivacs tud lenni! (Mármint az U szeg...)

Sziasztok!

Első videók az asztalról:
1.rész

2.rész

Sikerült néhány MÁV-os kerítést beszerezni.
Ezeket csak vasútüzemi épületeknél, vagy más vasút körüli "magán" házaknál is használták/használják?

Vasút közelében lévő magánházak kertje körül akkor látsz ilyeneket (ha meg vannak még egyáltalán), mert azok a házak valaha vasúti őrházak voltak. Eléggé jellegzetes, szabvány MÁV épületek egyébként. Meg persze állomások körül, pl. Kispest a 142-es vonalon.

No meg a "cuclista" időkben általános volt, hogy a szoc. ipar termékei a magánházaknál (is) kötöttek ki, lévén a "Közvagyon? Akkor az enyém is!" elvet követték nem kevesen. De jellemzően inkább a vasút közelében jelentek meg, mert ezt nem lehetett a kistáskában/zsebben hazavinni.

Ismerősöm szomszédja ott dolgozott az üzembe ahonnan ezek származtak. Elmondása szerint a "selejtet" olcsón megvehették a dolgozók, így neki is ebből lett az utcafronti keritése megépítve.

Sziasztok!

Lehet új topic-ot kellett volna létrehozni "Terep(le)építés" címmel, de szerintem itt is elmegy.
Szóval, ez az utolsó kép az asztalról ebben az állapotban. A napokban megkezdődik a szétszerelése. Eddig a rossz hír.

A dolog jobb(?) része költözünk Az új helyen a pincében már egy 20-25m2-es helység áll az asztal rendelkezésére. Itt mivel egy 7x3 méteres hely van talán érdemes kicsit módosítani (bővíteni) a vonalvezetésen is. Erre szoktam mondani a családnak, hogy a modellező olyan, mint az ideális gáz, mindig kitölti a rendelkezésre álló teret.

Szerencsére már tervezéskor gondoltam erre, így az asztal négy részre szétszedhető. Mivel a tereprendezés nem végleges úgy gondoltam, hogy az asztal illesztéseknél nem vágom a sínt, hanem (mivel csavarozva van) felszedem. A kábelezést "csak" sorkacsokból kell kikötni.

Szóval most bontás, utána házfelújítás költözés, majd talán egy jó év múlva eljutok oda, hogy újra életre kelhet az asztal.

üdv:ati

A költözés jó dolog. Mindig új kihívásokkal szembesül az ember, megtanul új szakmákat, stb.
Én már annyit költöztem életemben, hogy megmondtam: a mostani házunkból már csak "talppal előre" vagyok hajlandó költözni.
Az viszont jó hír, hogy lesz megfelelő helyed a modellezésre, és motiválni fog, hogy minél hamarabb elvégezd a felújítást, hogy végre modellezhess!

Frankye! Moderáld Magad - vagy már ilyen öreg vagy????! Ilyet sosem mondunk! Az élet mindig változik. Mi van ha tényleg lehet egy jobb helyre menni??? Akkor az egyes pont lép érvénybe? (1: a Főnöknek mindig igaza van!)

Hali! Ha költöztök, és az annyira nem a kényszer szülte dolog, akkor jó eséllyel tudsz vasutazni később is.
Mivel az asztalod még messze nincs sok helyen készen, ezért könnyen tudsz az új helyen is alkalmazkodni, ideális gázként. A nyomás, meg a falfeszültség is csökkenni fog, így a légköri is sokkal kellemesebb lesz

Ez nem kor kérdése. A rengeteg költözés során vesztek el nem pótolható könyveim, mentek tönkre bútorok, lettek betegségeink (a feleségemnek is, nekem is), szóval egy halom olyan dolog volt, ami miatt nem akarok én már költözködni. Csak erről van szó. (De eléggé eltértünk a "Terepépítés" témától. Majd jön a moderátor, és jól "megbarackol" minket érte...)

Azért van ennek itt létjogosultsága.
Sajnos tervezni kell a mozdíthatóságot is. Itt is és az indexen is megannyi terepasztalt látok elkezdeni építeni, aztán néhány év múlva a "terepasztal bontásból" megmaradt dolgokat árulja az illető, mert nem tudja áttelepíteni az új helyre a terepasztalt.
A szétszedhető, moduláris jellegűnek az illesztés a legnagyobb problémája, ezért inkább bele sem fognak.

Nekem is van egy "kezdeményem" - ezen fogok most kísérletezni. 150*250-es, amikor csináltam volt egy nagyobb helységem rá. A lakásunkban is elférne ideiglenesen a nagyszobába - amíg játszunk vele. DE! Nem fér fel a lépcsőházban, és nem tudom szállítani sem (furgonunk az nincs). El fogom bontani, és 3 darabra fogom bontani. Így már befér egy személyautóba is.

A projektről majd beszámolok, de ahogy figyelgetem itt lehetőségeimet, években mérhető
Tehát én is belefutottam egy mozdíthatatlan valamibe, holott az egész asztalt egymagam tudom vinni olyan pillekönnyű lett...

Valoban vannak gyakran nagyon rejtett kihivások. Az egyik terepasztalom a nagyszoba plafonja alatt lakozott, el is volt ott évekig, és ugy méreteztem, hogy biztosan kiférjen az ajtokon. Addig nem is volt baj, amig ki nem kellett probálni (költözéskor) az ajton kifért, de utánna kanyar és egy másik ajto következett. És ez már gond volt. Egy nap alatt szétfürészeltem, de már soha nem raktam össze. Egy másikat épitettem...

Sziasztok!
Új vagyok itt, de már gyerekkoromban megfertőződtem Azóta jó néhány év eltelt, most jutottam el oda, hogy készítek egy terepasztalt. Végigolvasgattam az összes fórumtémát, a véleményeteket szeretném kérni. H0-ás, valószínűleg digitális asztal lesz. 2 m * 2.6 m helyem van. Több tervet is készítettem, a hozzáférhetőség miatt U alakú látszik ideálisnak. A mellékelt képen remélem minden jól kivehető. Tudom elég szimmetrikus (és van még 1-2 finomítani való is rajta), de jelentős szempont, hogy látványos legyen (ne alagútban, vagy nem látható helyen legyen tele vágányokkal). Minden hozzászólásnak örülök - a kritikának is -, sőt ha valaki "jobb" vonalvezetést tud az előre is köszönöm.

- A tervrajzon az állomást a két bejárata között egy harmadik színnel jelölném.
- Az állomás két végére ahol a sárga és a zöld vonal találkozik beraknék egy-egy hózentrógert ( vagy 2x 2 jobbos - 2 balos váltópárt) és akkor érvényesűl a mindenhonnan/mondenhová elve.

Mekkora emelkedőkkel számoltál? Elég húzós.

Fel tudnád rakni a scarm fájlt? Így több minden látszik a tervedből.

3.8% a legnagyobb emelkedés.
Tessék a fájl:

38 °/°° az már kicsit húzós ....

Köszi a fájlt. Első ránézésre a következő észrevételeim vannak. Szerintem is meredek az emelkedő. Én elég sok tesztet csináltam különböző összeállításban. Egy kéttengelyes gőzös 3 db kéttengelyes kocsival nálam felment 4,2%-on is egyenesben. Középen megállítottam és utána símán el tudott indulni. Másik kéttengelyes mozdonnyal már voltak gondok. Ha íves a pálya, akkor már sokkal rosszabb a helyzet. Az előbbi összeállítás csak 3,5%-on ment fel. Sokak véleményét osztom én is, ha biztosra akarsz menni, akkor ne lépd át a 3,5%-ot, de ha kevesebb, az csak jobb. Persze tudom, a helyszűke. A másik gond az emelkedőiddel, hogy éles függőleges töréssel indul. Persze átmeneti ívet nem könnyű csinálni, de van más megoldás is. Ha van egy kis türelmed, én scarm-ban megpróbálom az általam javasoltakat megrajzolni. A 2.- 3. vágány jobboldali átkötése sem szerencsés, mert sokat veszítesz a hasznos vágányhosszból. Ha megvan a módosított scarm, jelentkezem.
Üdv: Ernő

Lenne még egy - most csak 1, később lesz tuti több is -kérdésem. Érdemes-e, jobb-e flexibilis sínt használni konkrét elemek helyett (pl egy félkörív) ?

Köszönöm, türelmem rengeteg

Sokkal jobb a Flexit használni.

Türelem pályatervet terem.
Itt a módosított rajz. Nem tudom milyen hosszú kocsikat akarsz közlekedtetni én kb. 25-28 cm-rel számoltam. Ennek az emelkedő aljának és tetejének a kialakításánál van jelentősége. Megtartottam a Te eredeti vonalvezetésedet. Az emelkedőket lecsökkentettem max 3.4%-ra. Az emelkedőknél látni fogod a pályaterven, hogy 3 lépcsőben éri el a névleges értéket. Vagy függőleges átmeneti ívet csinálsz, ami nem lehetetlen, de nagy gyakorlatot kíván, vagy így csinálod. Ezt ajánlja a Linzbauer könyv is, én kipróbáltam, nagyon jól bevált. A módszer lényege a következő. Az emelkedő alját és tetejét 3 részre osztod. Egy-egy szakasz hossza legalább annyi legyen, mint a leghosszabb kocsi. Ha a lejtő emelkedése e%, akkor az első szakasz e/3, a második 2e/3, a harmadik már e emelkedésű. Így esztétikailag szebb, és nem lesz gondod azzal, hogy a lejtő alján, vagy tetején folyton valahol szétkapcsol a vonat. A baloldali íves feljáró hosszát muszáj volt megnövelni, hogy csökkenjen az emelkedés, ezért vezettem kicsit kacskaringósabban. Róbertke javaslatát is beépítettem, így az állomási vágányok hossza egy kicsit rövidebb lett, de valóban mindenhonnan/mindenhova lehet menni. Remélem tudtam segíteni. Üdv: Ernő

Köszönöm szépen.
Flexi kérdésben mit mondanál?

Picit bővebben?

Nagyobb az egybefüggő sínhosszúság, kevesebb a kontakthiba.
Te magadnak alakítod az egyenes hosszakat és íveket, az ívsugarakat, nem vagy ráutalva a kész gyári vágánygeometriára.

A flexi sínen én is gondolkoztam, de egyelőre lemondtam róla. Amit Róbertke ír, az teljesen igaz és ez nagyon nagy előny. Teljesen szabadon tudsz tervezni. Viszont én úgy gondolom, hogy a precíz megcsinálása nagy felkészültséget igényel. Róbertke példájánál maradva van egy egyenes szakaszod, utána ív. Nagyon jó, hogy nem kell két darabból összetenni. DE! Vegyük a jobbik esetet, amikor a flexi sín kiadja a két szakaszt együtt, és van maradékod is. Az íves sín végét pontosan sugárirányban, a megfelelő szögnél kell elvágni. Én egyelőre nem tudom, hogyan oldanám meg egy egyeneshez csatlakozó, 425 mm sugarú, 38,5 -os szögű íves darab levágását úgy, hogy a vágás sugárirányban legyen és a szögérték is pontos legyen.. Ha ezt elrontom, akkor vagy nem csatlakozik normálisan a következő síndarabhoz, vagy torzul az egész pálya. Jó lenne hallani mások véleményét, hogyan lehet ezt jól csinálni. Másik aggályom, hogyan tudom elkerülni a hulladékdarabok keletkezését.

Scarmmal kapcsolatban néhány tanács. Használd bátran a rétegeket is, valahogy úgy, ahogy én átrendeztem a tervedet. Teljesen jó, amit Róbertke írt, hogy az állomást színezd más színűre, így áttekinthetőbb. Ha viszont e mellett még külön rétegre teszed az állomást, az alsó és a felső pályát, akkor bármelyiket külön-külön ki tudod kapcsolni. Ez különösen olyankor jön jól, amikor egymást keresztező, vagy részben fedő vágányzattal dolgozol, csak azt látod, amit szerkesztesz, nem zavar a többi. ízlés dolga, de könnyebb bármit mérni, vagy számolni, ha valamelyik sarkát az asztalnak a 0,0 pontba teszed. Nálad ez célszerűen a bal, vagy jobb felső sarokpont lehet.

Flexi sínek....
Két buktatója van: amikor egyenesből elindulsz ívbe, és a flexi végén is ívben végződik. Az a fránya sínszál csak nem úgy akar ám beállni, ahogy szeretnéd.
A sínszálat előre már le kell hajtogatni, hogy hol megy át egyenesből, ívbe, a végén pedig valamivel meg kell hajlítani, mert kirúgja magát. (vannak sínhajlító kütyük)
Evvan.
Tényleg nagyon jó, hogy 4/5 csatlakozást megspórol az ember, tuti jó a betáp. Én úgy építettem meg a tesztpályámat, hogy abban egyetlen sínpapucs sincs
Szerintem élethűbb, mint a sok-sok papucs látványa. Ami nagyon leegyszerűsíti a munkát az a tillignek a gleiswellen-jei: Talpfarács. Van belőle egyenes/íves. Ezekkel a legegyszerűbb a flexi sínszálat továbbvinni, és egyenesből ívbe áttenni.
Így már majdnem ugyanott vagyunk árban, mint a darabsínekkel, de az egy méter egybe szál nagyon jól tud kinézni.

Kösz ... nem teljesen erre értettem a bővebbent.

Köszönöm mindenkinek, ma is okosabb lettem

Tovább folytatom a kérdezősködést
Roco váltókhoz milyen állítóművet ajánlotok ... előny-hátrány? Kicsit húzós az eredeti Roco.

Asztal alatti, motoros, MTB MP1 vagy MP5?

Digit, vagy analóg lenne a váltóállítás?

Ha egy picit is értesz az elektronikához, akkor szervós.
Na nem, akkor MTB, ahogy az előttem levő írta.

Olcsó, egyszerű. Kell a szervókhoz vezérlő. ebből létezik pofonegyszerű, bonyolultabb, PIC vezérelt, DCC-s. Azaz egy kis munka van vele.

Igen, asztal alatti, motoros, MTB MP1, MP5, ja és szervós, ahogy diginewl írta.
Mittudomén ... ezért kértem tanácsot, hogy melyiknek mi az előnye, hátránya.
Az elektronikával elboldogulok.
A teljes asztal digitális, H0.
Köszönöm a válaszokat.

Ha az elektronika nem nagy probléma, akkor javaslom a szervó vezérlést. A szervó topikban piltdownman feltett egy késleltetett indulású szervó hex-et.
A PACO honlapján mindent megtalálsz, ami csak érdekelhet a DCC terén egyszerűbb igényekhez (fényjelző, kocsivilágítás, stb.)
itt

Vagy van ott még a szervó vezérlés topik végén egy saját ötletem, ami 16 szervót tud vezérelni. Az az áramkör még nem 100% de működik, és nagyon könnyű vele a szervókat beprogramozni. A PIC a lényeg benne.

Javaslom a szervók mentén maradni váltóállítás terén (is). Meg akkor jön az igény néhány sorompóra, meg karos jelzőre is. Oda mind, mind jól jön egy szervővezérlő

Köszönöm, átnézem amiket javasoltál.

Kicsit megtörném a csendet, ami egyre nagyobb errefelé (is).

Pontosan 5 évvel ezelőtt 2014 április 28-án kaptam engedélyt Édesapámtól (családi patikánk tulajdonosától), hogy a felvázolt terveim alapján a betegtérben (officina) levő 3 méter hosszú üvegvitrin aljában, a bútorzatot alagutak gyanánt átfúrjam.
Így kezdődött el a vitrinvasút építése, amiről ebben a topikban többször is beszámoltam.
A mai napig működik. Évente egyszer/kétszer cserélek benne szerelvényeket, és pucolom a sínt.
Érdekes, hogy a varázsa még minidig megvan kicsiknél, és nagyoknál egyaránt. Valamint az ellenőrző Hatóságunknak is megfelelt - mert nem bontatta el - ennek külön örültem.

Mindössze jelzem, hogy megvan működik.
Ami feltűnt az évek során, hogy inkább kuriózum kezd lenni. Megnézik, oszt jónapot. Nincs már kérdés: "hogyan készült ez-az stb." Kezd ez érdeklődés az építéssel/modellekkel kapcsolatban a nullára esni. Ott van, szuper, működik, jön-megy világít. Lekapcsol, és kész. Megköszönik, elmennek. Rossz irányba megyünk...

Még egyszer köszönöm az itteni sok-sok elektronikai segítséget, ahol elakadtam, kaptam segítséget!
Newl

Szia!

Az utóbbi 10 évben kezdett hihetetlen mértékben teret nyerni a "háztatrási" digitalizáció. Okostelefonok, tabletek, okostévé, játékkonzolok stb. Már a LEGO is számítógépen, moziban, rajzfilmeken fut. Úgy látom, nincs számottevő utánpótlás ezen hobbi folytatásához.

3 fiam van. Rendületlenül vasutazom. Be-be kapcsolódnak, de az a fajta rajongás, mint nekem van nincs meg sem náluk, sem a szélesebb baráti, rokoni társaságban.