Szervusz!
Remélem meg engedsz nekem egy észrevételt! Már szemre is borzalmasan rossz a BHV kocsi ablak és az az alatti oldalfal rész aránya! Annak az aránya 1:1 kellene hogy legyen. A Bhv ablak 1100X1000 mm a keret külső oldalán mérve.
Saját gyártású ablakkal dolgoztál, vagy valami "gyári" börzéssel? Sajnos amit annak adnak el, az köszönő viszonyban sincs az valósággal. Annál még tán a BTTB hálójé is jobb.

Jóllehet hogy valamennyire kicsiek az ablakok,de szerintem azért nem néz ki "borzalmasan rossz"-nak. Összetételben szerintem tisztán Bhv-nek hat a kinézet, annak ellenére hogy az ablakalatti fal egy kicsit szélesebb a kellettnél...

Nem egészen értem Tilligék logikáját.

Pár nappal ezelött megérkezett egy csomag, amiben más között a két JŽ személykocsi is volt (Aeelmt meg Beelmt). Szépek, de abszolut nem értem hogy - ebben a szürke/kék színezésben - miért JŽ felírattal csinálták ezeket HŽ helyett, amikor JŽ-ként csak 1-2 évet léteztek így, de HŽ-ként nagyon sokáig?

Ilyen volt a megrendelés, ilyet csináltak.
Érdekes, hogy ilyesmin csodálkoztok 30 évvel a kapitalizmus ujrabevezetése után....( nálatok Kanadában meg mindig ez volt )

Ezt nem értem, "ilyen volt a megrendelés". Ki rendelte?

Nálunk (általában) azt gyártják, amiből úgy gondolják, a legtöbbet fognak eladni. Ezért van az, hogy amiből sok van, abból sokat is lehet kapni, amiből kevés van, nem kapni...

Építőkritikát bármikor szívesen látok.
A kocsit a jellegrajz albumban lévő Bah kocsi alapján terveztem (gondolva, hogy ugyanolyan mint a Bhv, mert utóbbiról rajzot nem találtam), így az ablakméret az annak megfelelő 1100x910 mm. De köszönöm, hogy szóltál, a következőnél javítom.
Az alvázon kívül minden saját gyártás, így az ablak is.

Pedig létezett a színezés JŽ felitartal:
Bővebben: Link

A jellegrajz albummal vigyázz, az bevisz az erdőbe, és legtöbbször pontatlan, torzított! Az mellett mindig használj fotót is. Ne légy rest oda menni egy valódi járműhöz, és méregetni! Szerencsére ismerlek annyira, hogy elég precíz vagy mind ehez, és megoldod.

Érdekes tanulság az index fórum Magyar modellek topikjába amit leírt valaki a H0-ás Bhv kocsi és az M41-es születéséről. Az oda nem figyelés, nem törődés mintapéldája. A mesterdarab készítője arra nem vette a fáradságot, hogy legalább lemérjen ezt azt, vagy néhány fotót összevessen a készülő darabbal, döbbenetes volt elolvasni. Mikor szóltak neki, hogy ez azért nem igazán ilyen, az volt a válasza, örüljetek hogy egyáltalán lesz.

A jellegrajz albumról már én is hallottam ezt-azt, ezért onnét csak a megadott méreteket veszem, az ábrákat nem nagyon használom (maximum a kocsik tetőívére), természetesen minél több fotót is összeszedek a kocsikról. A lemérés szabadidő függvénye, amiből sajnos nem mindig van elég (másik, hogy a dunakeszi kocsikból Budapest környékén már nem sok szaladgál, talán csak Bhv, meg Bp(ex-Ap), ez tovább nehezít), de igyekszem

A Fuggerth ügyre csak a (már sokszor hallott, és használt) hozzáállásbeli mottómat tudom mondani: "valamit jól megcsinálni ugyanannyi munka és energia, mint rosszul"

A boltosok rendelik meg mindig (pl Nürnbergben meg hasonlo kiállitásokon), és csak az lesz legyártva amiböl összejön elég megrendelés.
Nálatok is ez ugyanigy müködik, a gyár kinál bizonyos modelleket és a kereskedelmnek el kell küldenie a visszajelzést, és csak az kerül általában a pultra amit megrendeltek. Ma már a gyár nem gyárt (-hat) semmit raktárra.
A horváth kivitel legnagyobb baja, hogy a hatalmas országban talán 2 vasotmodellezö bolt van ( s talán csak egy tucat vasutmodellezö), igy tölük aligha jön megrendelés. Viszont a TT világban a HZ vagonok alig fordulnak meg, azt hiszem csak Magyarországra járnak, igy más országokbol aligha jelenik meg érdeklödés. A JZ vagonok hatosugara mégiscsak egy kicsivel nagyobb volt.

Jó, az elméletet értem, de nem a megrendelés logikáját ebben az esetben.

A HŽ kocsik eleinte a Mimara EC-ben közlekedtek, ami Zágráb és Németország között közlekedett 2002-ig (utána már csak Ausztriába). Ezek a kocsik kimondottan a Mimara vonatra készültek ebben a színezésben, ami 1991-ben indult, és 1992-ben már jött a függetlenség, tehát csak egyetlen évet létezhettek így ezek a kocsik.

A horvát illetve szlovén (mivel a SŽ-nek is voltak ilyen kocsik erre a vonatra) változatok egyáltalán voltak ajánlva?

Csakhát sem Ausztriában sem Bajorországban nem igen ismerik a TT méretet. ( Ausztriában már egyetlen bolt sem tart ilyen árut - a kezdetben még egy boltban volt Roco TT, csak megrendelésre hoz egy német beköltözött boltos / Tillig képviselö, nem messze Bécstöl.
Bajorországban még ilyen sincs.
A JZ kocsik meg itt ott felbukkantank H, SK, CZ, PL és a D vasutakon - lehet, hogy még Malmöbe is eljutottak.

De nem ilyen színekben! A kék-szürke színezés *csak* a zágrábi és ljubljanai ŽTP-knek voltak, amikböl persze a HŽ és SŽ lett, kimondottan a Mimara EC-hez.

A (szerb) JŽ Xeelmt kocsiai eredetileg fehérek voltak harom kék csíkkal az ablakokon, késöbb lettek fehér/szürke/sötét szürke:

Link: Eredeti (szerb) JŽ festés

Link: késöbbi (szerb) JŽ festés

Én nem azon vagyok kiakadva hogy JŽ kocsit gyártottak, hanem azon, hogy *ebben a kék-szürke Mimara festésben*. Sőt nagyon is örülnék, ha megjelennének más színekben!

Egy kicsit off-topic, de apropó:

A JŽ voltaképpen néhány többé-kevésbé független vállalatból volt összetéve, minden tagállamnak sajátja - ŽTP Beograd (ma ŽS > SrbijaVoz), ŽTP Zagreb (HŽ), ŽTP Sarajevo (ŽRS és ŽFBH), ŽTP Titograd (ŽCG), ŽTP Skopje (MŽ), és a ZŽP Ljubljana (SŽ) - és mindegyik máshogy festette a személykocsikat! (A mozdonyoknál egyesített színezések voltak)

Ez másodlagos, talán egy szerb boltos vagy klub mutatott érdeklödést vagy csak simán meggyözte a Tillig döntéshozokat a többiek meg nem....(Németországban elég sok valamikori jugoszláv ember él - jobbára szerbek és lehet, hogy boltjuk meg kuncsaftjuk is van - utovégre te is valahol megvetted. )

Ja, az lehet... bár részemről érthetetlen marad a logika. Mindenesetre nem panaszkodom, mert ezeket nem lesz nehéz horváttá módosítani.

Egy forrás ezt írja: "1991-ben - a Z2-es kocsik gyártásának befejeződésével egy időben - megkezdődik a Z1-es kocsik gyártása a SIEMENS licensze alapján. Ezeket a járműveket a kategóriának megfelelően (a dönthetők kivételével) teli (nem lehúzható) ablakokkal, lengőtolóajtókkal és légkondicionáló berendezéssel szerelték gyárilag fel.
Az első szállításban 3 kivitelben 19 darab kocsi készül el, melyek gyakorlatilag azonnal Zágrábba (valamint Ljubljanába) kerülnek, feladatkörük pedig Mimara EC kiszolgálása lesz. ...

A Z1-es kocsik 1991-ben gyártott példányai a horvát és szlovén területeken maradtak a háborút követően, a szerbeknek pedig - az akkor már hazaivá vált - Goša 1999 és 2001 között összesen 23 darabot készített. A Z1-es kocsik mindegyike - a rendelkezésre álló adatok alapján - a mai napig állagban van.

Ezek is azt erősítik, hogy 1991-ben közlekedtek JŽ felirattal ilyen kocsik ilyen színben, és ha elfogadod ezt a tényt, akkor se a színével, se a feliratával nincs baj.

A függetlenedés után mind a szlovén, mind a horvát vasút át is színezte a kocsikat, így szerintem a HŽ és SŽ felirat már az új színekben érte ezeket a kocsikat.

Szerencsére klubjuk azért van
TT Club Bayern

Klub az van több is, Stuttgartban is van, de modellek a boltokban nincsenek...

Csíkos Mester!

Nem tudom, megkapod-e az e-mail-okat, mert jó régi t-online-os fiókod van , ezért itt is rákérdezek:

Hogy állnak a BTTB CC-7100 kék hobby mozdonyaim? Érkezett már hajtás hozzájuk?

A többieknek: Számomra izgalmas projekt a kis kéttengelyes hobby mozdonyka feltuningolása modern hajtással. Esetleg digitalizálás és hang. Hiába... Gyerekkori kedvenc.

Üdv.

Zoli

Új kérdés:

Egy BTTB Y kocsi milyen hosszú?

Kb 20 cm

195mm

Das optimale zwanzig centimeter

Ha már a részletekbe merülünk, akkor a Zentimetert nagybetüvel kell irni.

Köszi Srácok!

Ezek szerint magdnem egzakt. A mostaiak ugye 204mm-esek.

Köszi!

Nem, az ujak kb 220 mm hosszuak.

Szia! A Tillig honlapján 204mm van.

Most mértem egyet meg (16684), ütközőtől ütközőig 204 mm.

Akkor most tisztázni kell melyikröl megy a duma. Az AB4ÜM 13520-s kocsi 220 mm hosszu.

Hűha! Azt hittem, az Y az egy konkrét kocsitípus. Ezek szerint nem?

Bocs elöbb elnéztem, hogy kimondottan az Y vagonok hosszát kérdezted.

Az Y kocsi az egy > 50 éves konstrukcio (1962), anno a kelet Europai UIC standard volt a maga 24,5 m hosszával. Az ok meglehetösen egyszerü volt nem tudtak hosszabb tarto elemeket gyártani. Miután a keletnémet gyárto szállitotta egész kelet Europának, söt több nyugati vasutnak is a kocsikat ez a hosszméret vált UIC szabvánnyá. Más gyárak is átvették ezt a méretazonosságot, habár a szélességben és a végek meg a tetö kialakitásaban voltak különbségek. (A MAV kocsik alacsony tetövel jöttek) Csak 1976-ban kezdtek el hosszabbakat gyártani, és rengeteg régi Y kocsit átalakitani.
TT-ben a kis ivek miatt röviditették le a modellt 195 mm-ra majd az ujabb kivitelben meghosszabbitották 9 mm-rel. Azota a nagyvasuton is eltünt ez a kategorizálás miután már nincs egy monopol helyzetben levö gyárto (Bautzen) azota a kocsik hossza is szinte megrendelésröl megrendelésre változik.
Az Y kocsik hosszában is voltak különbségek 19500-24900 mm-ig. Az átalakitottakrol meg alig van informácio.

Köszi! Ez érdekes volt!

Tüszős mandulagyulladás jelentkezik. Él az a cím, meg is kaptam. Csak előre lépés nincs még pmt ügyben. A váltóid készen vannak.

Azért ma is többnyire a 24,5 m és a 26,4 m az általánosan elterjedt vagonhossz (a méretet ütközők között kell mérni).

Minek valamin változtatni, ami müködik?
Meg az is érdekes, hogy mi az oka annak, hogy nem igen tudnak még ma sem hosszabb profilokat gyártani. Néhány éve nekem is kellett odahaza egy 15 m hosszu zártszelvény - fél Europát összekerestük, mire Olaszországban találtunk 8 m-s darabokat, amit otthon hegesztettek össze a mesterek. ( egyedi gyártás lett volna de az megfizethetetlen.).

Röviden: Azért, mert ha jól tudom, kb. 6 méter az ipari szabvány.
Hosszabban: Mivel adott a szabvány, ez vált megszokássá, így a hosszabb darabra nincs számottevő igény. Ráadásul az ilyen gépek felskálázása olyan drága lenne, hogy nem érné meg, mert a plusz kapacitás úgyse lenne kihasználva. Plusz a hosszabb darabokat a rövidebbekből össze lehet hegeszteni, anélkül, hogy a hegesztett darab lényegesen gyengébb lenne, mint az egy darabból készített.(hegesztéssel az eredeti szakítószilárdságnak kb. 80-95-100%-át tudják biztosítani, technológiától függően)

Szia Mester!

Ajaj! Mielőbbi jobbulást kívánok!

Melyik hajtást rendelted? Most nézve a PMT oldalát, szinte mind kifutott.

Ha jobban leszel, fel tudnád okosítani az egyik ott lévő gépem az eredeti hajtással, plusz súlyokkal? Szeretnék már velük játszani.

OFF

Semmi gondod nem volt még a t-online-os mail-lal? Nálam a szintén Matávos t-email-os címem folyton rosszalkodik. Nem fejlesztenek már rajta semmit, így már csak feltétel nélküli átirányításon van egy Google által kezelt címre.

OK!
VeTTem!

OFF
A t-online-os e-mail címmel eddig nem volt bajom, a koaxos, pontosabban HFC hálózatukkal annál több. Ami nem réz érpár, és nem 600Ohmos, és nem cN-ben számolják, ahhoz lövésük sincs matávéknak, még ma sem.

Köszi!

De hiszen már matáv sincs!

OFF
Ha jól tudom Mester, akkor mifelénk a FTTH (= Fiber To The Home = optika a lakásig) megoldást alkalmazzák, ahol a belső egységig fénykábel megy, és onnan a számítógép között koaxkábel vagy Wifi működik.
ON

Biztosan ezért van az, hogy észak-Amerikában is a leghosszab vagonok (általában, de van kivétel) 80 lábasak, azaz 24,4 m... érdekes.

Nézd meg milyen az a belsö egység, Docsis modem vagy valami más...

OFF
T-Home, na és? A néven és a színen kívül van különbség? Egy hülyeség az egész. etwg barátommal tudnánk mesélni a "szakértelemről" ami arrafelé dívik...

Made In Kínja

Csodálkoztam volna ha más felirat lett volna rajta.

Sziasztok!

DR V60 (BR106, BR105) kérdés:

Ezek a mozdonyok megtalálhatók most a Piko és a Tillig kínálatában is. Van köztük érdemi különbség egyik vagy másik javára? Esetleg ugyanaz a gyártmány a kettő, csak átadják egymásnak?

Üdv.

Az biztos, hogy nem ugyanaz a 2 mozdony. A TIllig valoszinü, hogy a hajdani JATT modell.