Sziasztok, na végre ma volt kis időm és sikerült javítanom a hózentrógerem. Ugye gond volt kezdetben, hogy a íves részen a szívdarabról lejövő irányban néha leugrik a mozdony kereke, valamint a tősín és csúcssín között a mozdony kereke néha rövidre zárta az íves területet ami miatt rövidzárlat lett azon a szakaszon.
Az első gondra a megoldásom végül annyi volt, hogy közelebb toltam a talpfákat. Mint kiderült a ez a váltó 5 részből áll. 4 darab egyenes váltó, és a középső kereszt valamint egyenes egyben. Valamiért az én esetembe az váltók le voltak csúszva, azért is volt olyan nagy hézag a szívdarab és csúcssínek között. Ezeket csak össze kellett nyomnom és azóta jó.
A második hibára csak fél megoldásom lett, de egyelőre működik. A képen látható módon a tősíneket összeforrasztottam kis kábelekkel a csúcssínekkel, így azok fixen vannak ellátva árammal. Alulról nem akartam a műanyagot megbontani, így maradt az a megoldás, hogy a sínszálak külső széléhez forrasztottam, így a kerek karimáját se zavarja a forrasztásom. Igaz néhol a talpfa megolvadt, de majd belejövök ebbe is. Ezután kivettem a szívdarabot és a két csúcssínt összekötő vékony kis rézlemezt is. A szívdarab most így nincs ellátva a váltóknál, viszont szerencsére minden 4 tengelyes mozdonyom leglassabb sebesség esetén is átment rajta, és már rövidzárlatot se tud okozni amikor a mozdony picit oldalra kicsúszik. Személykocsikból is amelyikben van világítás azt csak egy kis ponton tudom áram nélkül tartani, de az a többi Piko váltón is hasonlóan viselkedik, néha még az egyenes szakaszon is meg tudom úgy állítani, hogy ne világítson. Bármilyen sebességnél viszont már tökéletesen világít. Taurussal és Traxx-al teszteltem, szerencsére a hangdekóder se resetelt leglassabb menetben.
Ami nem ment jól rajta az egy kis két tengelyes alap gőzös szerkocsival, hiába nagyobb a két tengely közötti távolság annak sajna nem jó egy kerékről az áramfelvétele, ezért az elakad lassú menetben, viszont mivel ez analóg még, ezért nem is fontos. Ha egyszer digitalizálom, úgyis szerkocsiba fogom rakni a dekódert, valamint veszek majd fel onnan is áramot.

A kis papucsokat is lecseréltem Piko-ra mert azok picit szűkebbek és jobban viszik át a betáplálást, mint az eredeti Pilz a Piko sínből. Valamint felraktam mind a 8 sínszálra egy papucsot, hogy ne kelljen rászenvedni a Piko sínen lévő papucsot később, ha szétszedem a pályámat.

u.i.: A második hiba azért áll fent, mert sajnos olyan mintha a Pilz régen picivel nagyobb tengelytávolsággal dolgozott volna így van egy kis kilengése oldalra a tengelynek. Furcsa viszont, hogy ez egyenes szakaszon is ilyen, ahol fixálva van a talpfa középen, vagyis nem korábbi használatból adódik. A kis forgóvázam amivel tesztelem az újabb gyártású Piko síneknél viszont semennyire nem mozog oldalra. Lemérve a Piko 16.5mm viszont a Pilz inkább 16.7-16.9mm között van. A váltó mozgó részén pedig, mozdony súlyától függően, akár 17mm is lehet, ami miatt gondolom a rövidzárlat történt néha. Szerencsére sikerült orvosolni ezt a gondot így és most már jónak tűnik . A tengelytávolságot pedig két darab, S alakú, R2 7.5°-os íves darabbal orvosoltam egyik oldalon ami talán nem terheli meg nagyobb sebességnél sem a mozdonyok forgóvázait, viszont így 55mm-ről 61.9mm lesz a tengelytávolság.

Nem akarlak lelombozni, de a tekercsekkel fogsz még szívni... Érdemes őket szilikonolajjal a belső mágnes/fém csúszórészt megkenni, mert a legváratlanabb pillanatban csak nem fognak átváltani. Ugye 4 db van belőle - Murphy barátunk pedig él tovább

Piko G8.1 és BR55 mozdony szerkocsija befogva áramfelvételhez

Hát egyelőre még manuálisan állítom kézzel az oldalán, igaz megvan hozzá minden szükséges elektronika, de akkor ezt lehet elvégzem majd még, köszi

#62846 róbertke
Köszi, ez segít majd, hogy hogyan lehet megcsinálni. Egyébként még korábban patexati bejegyzésében láttam egyet digitalizálva, bár nekem jobban tetszik az a megoldás, hogy a szerkocsiba kerül minden, nem oda a motor tetejére. Elkészültről link.

Jó ez, csak a tapasztaltaim szerint ehhez érdemes a kerekeket is lecserélni, mert a régi PIKO-nál a kerék az minden volt, csak kör nem.

Minden irányba ütnek, ahogy a három dimenzió engedi, válogatni kell, hogy találj három lefogadható tengelyt a szerkocsi alá. A másik baj, ha üt a kerék, hogy ezzel az áramszedéssel egyfajta fix kéziféket teszel a szerkocsira. Ha ütnek a kerekek, akkor meg kell növelni a nyomóerőt, és ezzel a fékezettségét is a kerekeknek, hogy a kerekek kóválygását a lamella le tudja követni.

Tudom Mester, hogy a szerkocsi úgy megy mint egy Holdjáró ....
De van egy fekete kerekes Piko SNCB festésű gépem, az viszont 1D -ben mozog mint aki csak az X kordinátát ismerné ..... a G8.1 gép szerkocsija alatt meg méregdrága 3db Roco küllős kerék szalad.

Számomra a röhej, és a dühítő az az, hogy az a régi BR55 nem is lenne olyan rossz. Időnként a műhelyben is meg-megfordul egy-két teljesen vállalható példány belőle. Tehát maga a konstrukció jó is lehetne, de a gyártási fegyelem az olyan volt, mintha románok készítették volna, miután romlott puliszkát ettek.

De ez itt off, ugorjunk!

Tiszteletem!

Volt itt már szó róla, de szabványra nem emlékszem. Milyen ellenállás értéket javasolnak szabványban DCC üzemben tengely foglaltság érzékeléshez? A Fremo-nál mintha 12kOhm-ra emlékeznék. Van-e erre valami meghatározott érték tengelyenként?
10kOhmot több helyen látok. Nálam 15, és 20 kOhm is bejelez. Mit használjak?

newl

Nincs, és sok mindentöl függ.
A gyártok általában 5-10 kOhmos ellenállásokat raknak a kerekekbe. A te házi pályádon ez rendben is lesz. Egy vagonba 2 ilyen tengely untig elég ha a sináramkör egy kicsit intelligensebb mint a faék.
Ha a helységben nagyon változik a páratartalom és nem megfelelö a vágányzat kövezete (a felhasznált anyag nem ásványi eredetü hanem füreszpor vagy hasonlo és a faragaszto nem vizállo) akkor az felveszi a nedvességet azaz söntöli a sineket, ott a 10 kOhm-s érzékenység már sok lesz.
A DCC-ben ehhez jön egy extra gond, mivel itt minden sin állandoan áram alatt van, azaz a leállitott kocsik is söntölik a sineket. Ha most 1 kOhmos ellenállások vannak a tengelyeken 10 tengely már 100 Ohmos terhelést jelent, ami már nem kevés. Ezért ezt neked kell kiszámolnod. Ha télen hidegben is müködtetni fogod a pályát, akkor a 10 kOhm/vagon sok lesz. Ha 100 tengely lesz a pályádon akkor viszont az egyes söntölt tengelyek eredöje fogja a DCC-t terhelni.

Ep III. korszaknál és régebbieknél használatos volt minden fajta vonatnál a zárlámpa(-ák). Az izzó (LED) és a dekóder ellenállása elég a vágányfoglaltság jelzéséhez?

Elvben igen, bármilyen fogyaszto jo, a gond az, hogy nem igen lehet minden kocsit felszerelni zárlámpával stb. Igy kerekek modifikácioja a leolcsobb és legegyszerübb megoldás.

Köszönöm. Valami ilyenen gondolkodtam, én is.
Régóta nézegettem az érzékenységet, télen, és nyáron is. 22-25kOhm körül mozog az érzékenységi határ. Ezért gondoltam a 15kOhm-ra.
Valahol olvastam, hogy 12k az előírás a Fremo-ban.
Nálam a sín a Noch habkavicságyában fut a legtöbb helyen, így az ágyazat söntöléstől eltekinthetek. Erről olvastam már itt, hogy volt gond a kavicságy vezetésével.

Ezek után maradok a 15k-nál.

Mire elkészülök ezzel a pályával, már wifis nyomkövető lesz minden mozdonyban...

Az sem jo ha tul érzékeny ( nem tudom milyen elven müködik az érzékelöd). Elképesztö fejtörést tud okozni, ha tul érzékeny a bemenet és nem egyszerü megkeresni a pár méter hosszu szakaszon mi okozza a foglalást. Néha elég valamilyen szemét a sinszigetelésben ( elvágott sindarab) és már keresheted a bajt. Föleg bonyolultabb vágánymezökön szokott ilyesmi elöfordulni, nagyon nehéz kideriteni. A modulosok könnyebb helyzetben vannak, hiszen a modult szinte méterenként fel lehet bontani, és kizárni azt a modult, ami a gondot okozza.
Az én érzékelöimen be tudom állitani az érzékenységet és igyekszek 10 kOhm alatt tartani.

Az a PIC alapú 32 csatornás - biztos emlékszer rá Geert Gibens
PIC
16f887 van benne.

Valami programozott módon szűri a zajt, a próbapályán nem sikerült becsapni, tévesen nem érzékelt egyszer sem. Szóval érdekes.
Kettő+kettő diódás optocsatolós a jelgyűjtő, az megy be a PIC-be.

Egy kérdést csak egyszer, egy helyen teszünk fel!

Valaki segítsen, mert az alábbi dolgot nem értem.

Régi Piko személykocsikba szerelek világítást. Az fényforrás led szalag, 2db 3-as csoport, de mindegyikből 1-1 led leforrasztva és 150 ohmos ellenállással helyettesítve. Ezzel nincs is gond.
Graetz híd után van kötve, meg párhuzamosan vele egy kondi.
12V-os adapterről próbáltam (3-12V-ig szabályozható), 6V körül indul (-1,2V, ugye a graetz után 12V-nál csak 10,8V körül van), max feszültség mellett sem túl erős a fény.

Ezután rákötöttem a Piko FZ1 12V-os egyenáramú ágára.
Trafó kimeneten mikor 5V körül mértem, a graetz után már 5,9V-ot mértem, 7V-os trafókimenetnél pedig már 9V felett
Pedig elvileg a diódák után feszültségnek kéne esnie!
Nem is mertem csutkára tekerni a szabályzót, mivel ugye a trafón eleve több jön ki mint 12V, 10V körül (3/4 állás) pedig már 14,5V-ot mértem a graetz után. Már ekkor bika fényereje volt a cuccnak (30mA folyt egy leden az adapteres 12V-os üzem 14mA-e helyet), meg a kondi is csak 16V-os.

Ez miért van?

Már sokszor és sok helyen le volt irva.
Az FZ trafok ( nemcsak azok) ugynevezett biztonsági játékhoz valo trafok. Ezeknek az egyik jellemzöjük, hogy "nagyon puhák" azaz terhelés nélkül a névleges kimenö feszültségtöl joval többet adnak. Az FZ1 akár 22 V-t is az FZ2 még többet. A névleges kimenö feszültséget a dobozra irt áram esetén adják (1,5 ill 2,5 A). Az NDK-sok rátettek erre még egy lapáttal, mert a tekercsek alu drotbol vannak azaz nagyobb a belsö ellenállás azaz még puhább a trafo.
A másik dolog az eredeti FZ trafokban szelén egyenirányito lapok vannak ott alig van feszültségesés.
A 3. dolog ami nálad történt, hogy az FZ kimenetén nem sima egyenáram van hanem csak egyenirányitott, amit a LEDhez kötött kondi megszür, azaz miután alig van fogyasztás a kondin a kimenö feszültség csucsértéke jelenik meg, ami 1,41x több mint amit a voltméter mér az FZ kimenetén, illetve ami a dobozra van irva. Azaz a 12 V kb 18V-t jelent a kondin, amint azt a mondokám elején irtam a teljesen feltekert FZ terheletlenül nem 12 V DC-t ad, hanem valami 20 V-t, ezt megszorozva 1,41 -l már 28 V körül vagy ( ezt látod az áramon is).
Ezért ha ilyen a tápod akkor min 25 V-s kondi kell és legalább 20 V-ra kell számolnod a LED ellenállásokat. Ráadásul a modern LEDek már nem 20 mA-t fogyasztanak hanem alig 5mA, (föleg azok amik a szalagra vannak firrasztva, mert ott a folia aligha birna ki 100 vagy több LEDet (2A). Én nemrégen a házaimba 10 kOhmos ellenállást használtam stabilizált 12 V DC-re, és még igy is sokat világit, igy lementem 8V-ra.
Persze ha mozdony is lesz a sinen feszültség jo nagyot esik, de általában a LEDvilágitása alig fog változni a fentiek miatt.

Enyémben rézből van a tekercs, szétszedtem már párszor.
Azt tudom, hogy váltóáram egyenirányítás után x1,41.

De ebben az esetben az egyenirányított fesz előbb egy graetz hídon megy keresztül (polarításvédelem miatt lesz a kocsiban), na én a híd után mérek magasabb feszt, mint ami előtte van ( ami s trafóból kijön). Tehát egyenfesz a híd előtt, egyenfesz a híd után. De miért magasabb? Ennyi erővel ha egymás után kötögetnék graetz-eket, előbb-utóbb meglenne a 230 egyen

Elöbb irtam. A váltoáram nem egyenirányitás után lesz 1,41x több, hanem szürés után ami nincs az FZ-ben.
Az FZ kimenetén a te graetzed elött egyenirányitott, de nem szürt feszültség van, amit a müszer kisebbnek lát, mert eleve egy müszer a feszültség középértékét mutatja ( nekeverd a skálával). Azaz a nem szürt egyenáram mindig kisebb mint a szürt ( kondi). Tehát ha most a 2. graetz kimenetén méred ott már ott a te kondid amin a pulzálo egyenáram csucsértéke lesz ( illetve valamivel kisebb mert már 10 mA terhelés. 2x 0 7 V -l csak akkor lenne kevesebb, ha kivennéd a kondit.

Akkor megoldás lehetne, hogy kondival szűröm a trafóból kijövőt még a kocsis graetz előtt?
Ennek mennyire örülnének a mozdonyok?

Az nem tudod nagyon megtenni, mert az FZ változtaja a polaritást és olyan elko meg nem igen van ( legalábbis olyan méretben ami kellene).
De nem tudom miért akarod ezt tenni.?
Tegyél nagyobb ellenállást a hiányzo LED helyére - akár 5-10 kOhmot is. És a kondit cseréld nagyobb feszültségüre. 25V.

Válasszuk szét a dolgot!
Van az FZ1 trafód (A primer tekercse van alumíniumból, hogy vinné el az ördög, aki kitalálta! Azt meg nem látod, ha nem bontod szét a tekercseket!), ebből 2-12V közötti, un. lüktető egyenfeszültség jön ki a sínre, aminek a polaritása attól függ, hogy merre tekered meg a szabályzót. Vegyük a névleges értékét, az 12V, ennyi is lesz a trafó belső egyenirányítója előtt a váltakozó feszültség, meg a lüktető egyenfeszültség értéke is a sín kimeneten. Ezzel nem kell foglalkozni, ez ilyen, és nem is baj, mert szűrt egyenfeszültségre a modellvasútban itt nincs szükségünk!

A kocsivilágításokban, ha LED-es, akkor azért kell a LED-k és a sín közé egy Graetz-híd, hogy a kocsi mindkét menetirányban világítson. Tegyük fel, hogy a sínben 12V feszültség van, ami ugye az FZ1-ből érkezik (erre kell méretezni a LED-k előtét ellenállását, mertc itt lesz az átfolyó áram maximális!), és bejut a kocsiban található Graetz-re. Mivel jelen esetben a kocsi Graetz-hídját egyenfeszültségről hajtjuk meg, így a diódáktól függően kb. 1,5V feszültség esni fog a Graetz-n, így a LED világításra 10,5V kerül majd. Ha ide, a villogások eltüntetéséhez beteszel egy puffer elkot, akkor kell 1,41-gyel szorozni azt a feszültséget, amit a kocsiba szerelt Graetz-híd kimenetén mérsz puffer nélkül, vagyis 10,5V*1,41=14,8V. Figyelem! a ténylegesen megkapott érték két dologtól függ:
- a terheléstől, hogy mennyi áramot vesz fel a világítás,
- és a puffer elko kapacitásától.
Ha kisebb értékűt teszel bele, akkor kevesebb feszültséget fogsz mérni, és rövidebb idejű áramkimaradásokat tudsz majd áthidalni.

A Te esetedben nem tudom, hogy a LED szalag mennyi áramot vesz fel, és milyen feszültségre van méretezve? Ha kell előtét ellenállás, akkor azt ennek függvényében kell kiszámolni! A legkisebb feszültség 2V, de ez értelmezhetetlen érték, 5V-nál kisebb vontatási feszültség esetében nem lehet fehér LED-ket használni. Az előtét kiszámításánál úgy kell eljárni, hogy a LED-re engedélyezett maximális áramot ne lépjük túl 12V vontatási feszültség esetén, és a minimális áramot meg adjuk meg a legkisebb, 5V-os feszültségnél.

Beraktam a graetz után a ledszalag darab elé egy 150 ohmos ellenállást, max közeli bemenetnél 2V felett esik rajta a feszültség, így már a 16V-os elkon is max 12V-ot mértem.

Jahogy a primer? Okos
Az új készletekben a sínbetápban szokott lenni kondi, oda rakják a szűrést és nem a trafóba? Gondolom akkor az is simán elhagyható.

Az szürés, de nem a tápfeszültségre DC tartományára, hanem a zavar ellen. Ajánlatos kivenni, föleg ha DCC-ben utazol. ( sok uj kezdökészlethez PWM vezérlést adnak, ami rengeteg zavart tud produkálni, ezért találták ki a szürökondit.

Egyelőre analógban. Digitben nem kéne ennyit szopódni a kocsivilágítással

Ugyanaz a probléma, csak külön kapcsolo van.

Legalább a fényerő állandó

Az igen, de az nem nagy gond az analog pályán sem, márha ismersz egy pár egyszerü trükköt.

Kapcsolóüzemű áramgenerátorra gondolsz?

A dehogy is, sokkal egyszerübb. A LED maga is hasonloan müködik mint a zener dioda. Ezt a tulajdonságát kell ügyesen kihasználni.

Akkor így marad .....

Kedves Jenő!
Ezzel a hozzászólásoddal felcsigáztál! Kifejtenéd részletesebben is?
Köszi: Ernő

Akkor rongálom a kedved egy kicsit!
1: Állandó fényerő analógban akkor van, ha a peron mellett a lekapcsolt szakaszon áll a személyvonat, és ilyenkor a pálya többi részén bármekkora lehet a vontatási feszültség.
2: Lehet trükközni, hogy nem egyszerűen bekötjük a LED-ket, hanem elé teszünk valami stabilizátor félét, és mondjuk 5V-on megfogjuk a LED-ek világítási feszültségét. Ennyi minimum kell, ez alatt csak nagy kínnal - keservvel lehet bármit is csinálni.
3: Lehet kvázi becsapni a rendszert, és egy nagyfrekvenciás jelet is ráültetni a sínre, de ez macera, és az Általad használt PWM vezérléssel nem hozható össze!

Sokkal egyszerűbb, ha ilyen igény van, ha áttérünk DCC-re. Ahogy azt az éppen ma 813 éve született keleti bölcs, Omar Hadd'l Hamá'n Akkormán is mondta.

Kedves István!
Arra lennék kíváncsi, mire gondolt Jenő, amikor azt írta . Netán arra, hogy világítás közben a nyitófeszültség viszonylag állandó?
Amiket írtál az 1-3 pontban, azzal én is tisztában vagyok, sajnos A DCC pedig majd valamikor a távoli jövőben (ha az unokák már jócskán felnőnek és ők csinálják)
Ernő

Akkor hadd szálljunk bele ebbe a témába.
A legprimitivebbtöl, a legjobbik.
1. A LEDeket nem sorba hanem párhuzamosan kötöd és elötétellenállás helyett egy riszszem vagy hasonlo izzot használsz egy kondenzátorral. Az izzo karaketrisztikája stabilizálja az LEDek áramát és egész jo világitást kapsz szinte az egész 3-12 V-s tartományban. Persze ki kell pontosan kisérletezni az áramkört mielött beépited meg néha két izzo kell párhuzamosan a LEDek számátol függ meg az izzo jellemzöitöl.
2. Veszel vagy épitesz egy 2 tranzistoros áramgenerátort kb 10 mA-re. Ez lesz a LEDek elötét ellenállása
3. A DC táphoz épitesz pl egy 555-sel egy 12 V-s tüimpulzus generátort. Ezt párhozamosan kapcsolod, vagy profi modon összegezed a sinbe ( egy 2 diodás logikai keverövel). Ezek az impulzusok teljesen elegendöen ahhoz, hogy a LEDek világitsanak mindenütt ahol galvanikus kapcsolat van ( a lekapcsolhato szakaszokat külön kell az impulzusokkal betáplálni). Ezek nem ártanak a motoroknak a mozdony meg sem moccan, de a LED-k világitanak. A frekvencia kb 1-10kHz a kitöltési tényezö 10% alatti).
A gond csak a mozdonyvilágitással szokott lenni, mert itt nincs polaritásváltás igy az adott irányban az is világitani fog. A másik gond lehet, hogy a dekodérral felszerelt mozdonyok nem szeretik ezeket az impulzusokat, igy azok nem igen fognak müködni (analog üzemre állitva).

Köszönöm! Most már meg van az elfoglaltság a hosszú, téli estékre! A 3. a legszimpatikusabb, és ezt szerintem a PWM mellett is lehet alkalmazni.

PWM mellett nem is nagyon kell, elég ha a PWM-t ugy állitod be, hogy a legkisebb kitöltési tényezöre a mozdonyok még ne menjenek. Igy akkor ha le is tekered a PWM-t erre a minimumra a PWM-böl még jönnek az impulzusok, ami elég a LEDeknek. Ha a PWM tul alacsony frekvenciáju a motorok miatt (<1kHz) akkor azt is megcsinálhatod, hogy a vontatási 0 állásban (Amikor nem megy már a mozdony) növeled a frekit (egy kapcsoloval lekapcsolsz egy kondit, amit a potival müködtetsz). Azaz ha áll a mozdony a PWM mondjuk 5 kHz-s jeleket küld a sinekbe, ha eltekered a potit a kapcsolo bekapcsol egy párhuzamos kondit a PWM generátorban amivel lecsökken a freki a kivánt pár 100 Hz-re. Mind a kettö ki van probálva és müködik.

A kollégánál kb. 120Hz a PWM frekvencia. Az ötleteddel csak az a baj, hogy vannak olyan modellek, amik 10%-nál kevesebb kitöltési tényezőre is már mozdulnak/kúsznak, és vannak olyanok, amik még 20%-ra sem igen indulnak meg. Sajnos ezek a jelen esetben egyazon pályán is üzemelhetnek.

Jussanak eszünkbe Omar Hadd'l Hamá'n Akkormán szavai...

Az nem baj, ha jo az impulzus a LED 1-2%- nál is világit igaz 120 Hz-n villogni fog. Ezért irtam korábban, ha ez a helyzet akkor ezeket a keskeny tüimpulzusokat nagyobb frekvencián kell beadni - de ez már egy kicsit bonyolultabb feladat. Az én PWM-emben ez megodhato volt (DC vezérlésü a PWM ) kapcsolo nélkül is.

Csak az a vezérlőd nem sokkal bonyolultabb, mint egy DCC központ!

Na azért ne tulozz. már azota van annak procis verzioja is. De az uj pályán nem azt használom ott egyszerübbek vannak.

Végiggondoltam az általad javasolt megoldást. Nálam elég macerás lenne a megoldása, de nem lehetetlen. A pályán "A" kapcsolást alkalmaztam. Minden kapcsolót át kell majd hidaljak kondival. Ez valóban csak akkor működne, ha a világítási freki jóval nagyobb lenne, mint a vontatási, bármilyen sebesség esetén. Csak így lehetne megoldani, hogy a kikapcsolt szakaszokon (ahol mozdony is állhat), világítás legyen, de a mozdony álljon. Most egy kicsit a játékasztal csinosításával foglalkozom (alagút, peronok, útátjáró, világítás). Ha ezzel végeztem (vagy abbahagyom?), akkor valószínűleg kipróbálom a javaslatodat. Mindenesetre jó gondolatébresztő, köszönöm.

Nem tudom milyen nagy a pályád és hány szakaszt kapcsolsz. A kapcsolokat nem kondival, hanem pár 100 ohmos ellenállással nem lehet gond.
A másik megoldás, hogy az állomási vágányokon nem az egész vágányt kapcsolod, hanem a vágány két végén mintegy 2 mozdonyhossznyi szakaszt. Azaz a mozdony árammentes lesz (illetve az ellenálláson át kap áramot), a kocsik alatt meg marad a PWM teljes jele.

Egy olcsó kis DCC központ mit építettem simán kezeli az analóg cuccokat is úgy,hogy a pálya állandó DCC feszültségen van és a kocsik (ezek a videón izzósak) egyenletesen világítanak miközben az analóg BR-185 irányát,sebességét változtatom..Én sem akartam de ez mindenre jó kombinálni lehet a két technikát.Mehet egyben a DCC is és analóg is (a Ludmilla DCC üzemben áll).Meglepett milyen üzembiztos.Persze a jó booster kell,de azt is fillérekből meg lehet építeni és nem smd az sem!Sőt zárlat védett,hurokpályát is kezel elméletileg..Bővebben: Link

Úgy érzem sikerült elég jól elrejtenem az infra érzékelőt.
Működik.
A két utolsó képnél demonstrálom, hogy a led visszajelez, ha van az érzékelő felett valami.
Ez így elkavicsozva, nem alkalmas folyamatos foglaltság adására, mert magasabb vagonok alját nem érzékeli, de elöl, a kapcsolószerkezetet, tengelyt igen. Fényjelző előtt megállításra szerintem jó lesz. 3-at már beépítettem, mindegyik így rejtve működik. Biztató.

Közben elkészült ennek a szegmensnek a visszajelentő bekötése is. 15kOhm terhelésnél jelez mindenhol a fogyasztás, van ahol 22kOhm-al is. Visszajelzi a váltók állását is az s88 (felső LED szegmens -3 váltó kitérőben áll).
Egy szakasz foglaltsága látható a két képen. Alsó LED szegmens.
Nagyon jó ez az s88 kiolvasó áramkör, mert így azonnal ellenőrizhető, hogy minden csatorna, jól működik-e.

Jónapot.

Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok, épitek egy tt terpasztalt és ehez kérnék segítséget. Van egy sorompós átjáróm nics sorompó vezérlés hozzá. A sorompó motoros lenne. Ha valakinek lenne esetleg ötlete, hogy milyen elktronikát kellene használni a működtetéshez azt megköszönném.

A segítséget előre is köszönöm.
Üdv László

Ahhoz tudnunk kéne mennyire vagy otthon az elektronikában. A kérdésedböl az az érzésem nem sokat, mert egy aránylag primitiv kapcsolás is elég hozza. Egy optodiodás érzékelö a bemeneten egy meg a sorompo helyén az érkezö vonat zárja az utolso kocsi elhaladása meg nyitja.
Ha tudsz Arduniot programozni azzal még sok minden mást is megoldhatsz (villogokat, idözitest stb) de vehetsz készen is (pl a Conrad is árul ilyesmit).

Szervóshoz van megoldás, keress meg hétfőn a műhelyben.