H0

Hobbivasúton meg index fórumokban is láttam képeket rétegelt lemezből készült rácsszerkezetű asztalokra (8-10mm vastag és 10-15cm széles r.lemez csíkok élére állítva és összerögzítve), a sima fa léceket sok helyen kritika érte, hogy vetemedik, tekeredik (mondjuk ez igaz, ha valamely irányba változik a nedvességtartalma).
Ezt én elfogadtam, csak nem láttam olyan képet, ahol a vágányzat bekéredzkedik az asztal alá ... gondoltam megkérdem a mikéntet

A rétegelt lemez sem jobb, ha nedves lesz, hacsak nem a sötétbarna impregnáltat használod.
Egy terepasztal többnyire bent van igy nem egészen tudom mitöl vetemedne, hacsak nem valamilyen frissen vágott fenyöböl van. ( hány millio ház cserepeit tartják ilyen lecek és ritkán hallani hogy a vetemedés miatt valami tönkre ment volna, pedig ott a léc ki van téve a legvadabb idöjárásnak).
Szoval nem kell tulozni meg valoszinü nem keszthelyi méretü terepasztalt épitesz.
Mindenesetre elöbb jobb durván megtervezni a pályát és csak azután az asztal kivitelét, mert nincs attol nagyobb méreg, ha az asztal konstrukcioja miatt kell majd büvészkedned, hogy hova tedd a válto motorját vagy egy csatlakozot stb.
Épités szempontjábol meg talán jobb is ha egyedi szegmensekböl állitod össze a pályát - egy kicsit több fa kell hozzá, de valamennyi szegmens más konstrukcioju lehet, és azokat már csak a méreteik miatt is könnyebb épiteni a huzalokat bevezetni és elrendezni közben forgatni. Ha egy ilyen szegmens elkészül egyszerüen becsavarod a helyébe és utánna már alul legfeljebb a változtatásokat kell csinálni. Kezdetben mindegyik szegmesnek elég megcsinálni a keretét. Kirakni a földön az egész asztalt. Ha minden stimmel, akkor egyenként csinálhatod mindegyik szegmens merevitését oda, ahol az nincs utban és épitheted rá a pályát.

á
Nézd meg Kisfaludy asztalait. Ott a merevítés egyben a vázszerkezet is. Elsősorban hegyi terepnél jó szolgálatot tesz ez a szerkezet.
Ha az alsó keretrendszerBŐL kivágsz, azzal annak a keretfának az erejét csökkented - értelemszerűen. Ha bele vágsz lyukat (pl 15cm magas abba egy 9cm-es lyukat) akkor nincsen vele gond viheted abban is az alsó szintet.... De egész véletlenül valahol állandóan bele fogsz futni egy keresztmerevítőbe... szóval ehhez nagyon pontosan meg kell tervezni a pályát, és keret helyzetét.

Egy terepasztal keret célszerűen 10-18mm vastag, és 10-15cm magas rétegelt lemezekből álljon. Ezzel örökélet+1 napig nem lesz bajod.
Ha összeállt a keret akkor valami favédő festékkel kend át, hogy véletlenül se vetemedjen.

Köszönöm a válaszod,ezt értem is. A piko A vágányán sajna nem annyira rövid a szigetelt szakasz,sőt! Pl.a Fleischmann ezt megoldotta,a szívben egy-egy rugós érintkezővel,így ezeken a váltókon az ő általuk gyártott legkisebb gőzös is,ami két tengelyes símán áthalad! Lehet hogy ezek a váltók nem annyira élethűek,de üzembiztosak.Igazad van hogy a régi gépek nem akadnak el,mert pl.BN150,Lima 2teng.rudazatos dízel gond nélkül átmegy ezeken a váltókon. A piko BR102 nem. A BR101 szintén nem. Ha tolatni szeretne az ember,akkor a váltókat nemigen lehet kihagyni.Vágtázva tolatni meg elég vacak. A 6 áramszedési pontot hogy érted? Ezeken a gépeken csak 4 kerék áramszedő van. Én többet nem láttam.

A 6 áramszedési pontot a Märklinre értettem.
De valoban vannak, voltak olyan megoldások, amik egy kicsit kiküszöbölték ezt a dolgot, de akkor volt a nagy pofázás az élethüség meg miegymás. ( pl a Zeuke/BTTB válto. )
A modellhü váltoknál nem mindig müködik az ilyesmi, ( pl ha müanyag a szivdarab).
A másik gondrol már beszéltem. A modern mozdonyok nagyságrenddel precizebbek, ezekben nem lehet a kerekeket "lazán" csapágyozni, mert belül finomabb fogaskerekek vannak, amik ezt kizárják.
Meg hát sajnos a bunkoságnak sincs határa. Sok ilyen mozdonyba ma megengedi a gyár magának, hogy csak 1 tengelyt hajt meg ( a csatlo/rudazat nélküli mozdonyban) holott már min 70 éve köztudott, hogy ilyen modell müködésképtelen. Erre mit csinál a gyár, az egyik kerékre még tapadogyürüt is huz!!! Hogy az ilyen mozdonyba hogyan jut el az áram, arrol talán a kristálygömböt kellene konzultálni.
Szoval ez a mai modern technologia, és sajnos születnek ilyen konstrukciok. Már volt itt egyszer arrol szo, hogy egy 4 kocsis, 5 forgózsámolyos csili vili szuper motorvonatba a gyár 2 tengelyt hajt meg a tizböl. Ráadásul az egész szerelvény több, mint 1 kilo és hazai havi átlagfizetés felébe kerül!!!!!
Ezért nagyon meg kell nézni mit vesz meg az ember.... Érdekes modon ilyesmiröl mélyen hallgatnak a tesztelök. A fényszorok szinéröl meg intezitásárol sokszor több cikk is összejön, de hogy a mozdony képtelen átmenni egy válton vagy vagon nélkül sem tud megküzdeni semilyen emelkedövel, ugy látszik nem tartozik az alapvetö követelmények közé. De nehogy hiányozzon egy pont az i-röl, vagy nehogy más legyen a betütipus a 1,5 mm magas feliraton...
Szoval ha ilyen mozdonyokkal kivánsz tolatni, akkor a mai modern vágányokon
1. Megoldod a szivdarab polarizálását ( ha lehet) ha nem, más válto kell.
2. Olyan mozdonyt keress amiben van lendkerék.
3. Megnézed, hogyan van kialakitva a kerekek áramszedöje. Ilyen esetben jobb ha az áramszedö függölegesen lefelé nyomja a kereket és nem belülröl szedi a nyomkarimárol az áramot.
( S már csak zárojelbe, ezek a dolgok évtizedek ota közismertek, dehát minden ujszülöttnek minden vicc uj)....

Igy kellene átalakitanod a váltokat ilyen kis mozdonyokhoz:
A két csucssint galvanikusan össze kell kötni. A gyárban általában a tösinekhez vannak kötve ( piros meg kék). A két csucssint a szivdarabbal kell összekötni.
Majd meg kell oldani, hogy a csucssinek galvanikusan a tösinekkel kerüljenek mechanikus és elektromos kapcsolatba a végeken ( kb ott ahol a zöld nyilak vannak.) . A tösin alá egy lehelet vékony bronz rugalmas lemezt kell dugni amire a csucsin felfut amikor át van állitva, de csak akkor!Azaz a csucssin veszi át a szivdarab polarizácioját.
Ahogy a képen látni most a csucssinek ( mind a kettö) meg a szivdarab ugyanazon a kék potenciálon van azaz nincs a sinekben semilyen holt szakasz. A szivdarab külsö oldalán természetesen mindkét elágazo sint szigetelni kell, de azok tápellátása már nem a váltotol függ. Ha vannak a válton átkötések akkor azokat is ki kell venni. Igy a mozdony folyamatosan kaphat áramellátást. ( természetesen itt is igyekezni kell, hogy a válto sikgeometriája jo legyen, hogy a mozdony ne billegjen).

Köszi a kimerítő választ. A váltó átalakítását megfontolom. Anno azért vettem meg a Piko új vágányát,mert nagyon tetszett és mivel vélemény nemvolt róla így kipróbáltam. A hibái menet közben derültek ki.Van ami orvosolható,amit egyszerűen a hanyagság okoz és van amit nem egyszerű megoldani.Egyébként jó a geometriája könnyű vele pályát építeni. (A BR 101 és a BR 102-ben is lendkerekes motor van.)

Akkor 1-2 cm-t még lassu menetböl is mennie kellene a mozdonynak ha árammentes szakaszra kerül. Vagy kicsi a lendkerék - nem ismerem közelebbröl a mozdonyt.

Nekem van egy ilyen mozdonyom, igaz TT, de PIKO. A lendkerék majdhogynem hiába van benne, alig van kifutása.

Nekem is van ilyen, söt egyet magam is épitettem, de a lendkerék hatása alig érvényesül, maximum annyiban, hogy nagyobb sebességnél kultiváltabb a mozgása.
Ennek több oka van, sajnos, és nem egyszerü kezelni,
1. A lendkerékben tárolt energia a sebesség és a tömeg függvénye. Igy a kis/könnyü lendkerék alacsonyfordulatszámu motornál alig segit.
2. Ha magas fordulatszámu motort raksz a modellbe 2-3x annyi fogaskerék kell vagy finomabb fogazás. Az egyikhez nincs hely a másikhoz még nagyobb gyártási precizitás kell.
3. Hogy a lendkerék hatását élvezd spéci motor kell ami áram nélkül alig fékez ( srég hornyu forgorész vagy vasmentes), és nem szabad elektromosan sem terhelni pl. párhuzamosan kötni a motorra izzot, LEDet stb.

Ha minderre találsz jo megoldást, akkor örömet fog a lendkerék okozni.

Mi kellene, illetve mi nem kellene az alábbi tervbe?
Elsősorban játszós asztal lesz!

Jó lett volna valamilyen kép formátumban is felrakni, mert nem túl sok embernek van meg ez a program, és nélküle "nézhetetlen".

Ok, felrakom ma délelőtt!

Szóval ez lenne az:

Nekem két dolog tűnt fel.
A: Jobb alsó részen elindul két vágány, 1 és 2. A jobb felső részen ezek már egymás felett vannak, az 1. a 2. alatt.
B: Itt gyakorlatilag 3 vágány van egymás felett, legalul az 1. és legfelül a 3. Egy hurok után a legalsó legfelülre kerül (piros vonal).

Biztosan megfelelőek az emelkedések?

A zöld lemegy nullára, a sárga 150mm magasan fut. (rosszul rajzolta a SCARM, a zöldet a sárga fölé vitte).
Így a zöld elfér a fehérek alatt, a sárga 150-es alatt meg elfér minden.

Pontosabban a sárga középtől jobbra 150, bal oldalon kezd el lefelé menni, de ott is elfér alatta aminek el kell férnie (felsővezeték nem lesz, de még villanymozdony sem).

És a fehér milyen szinten lesz? Konkrétan fent, az általam B-vel jelölt részen, ahol a 3 (zöld-sárga-fehér) egymás felett van.

A felső 70mm felett, az alsó 60mm ez kicsit necces, de ezen lehet még emelni, elbírja a lejtés.
Illetve a középső ferde állomási részt is feljebb hozhatom picit, akkor még többet lehet emelni.

Szia!
Ez nagyon necces, annyira, hogy kevés. A Scarm-ban a magasságot így kell érteni:
Ez annyit jelent, hogy a 60 mm magasságból lejön a vágány magassága (kb. 5-6 mm), lejön a tartószerkezet, ami azért legalább 3-4 mm fa, vagy esetleg 2 mm fém. Ekkor alig több, mint 50 mm marad. H0-nál a NEM 102 szerint a felső vezeték nélküli űrszelvény 59 mm. Valóban jó megoldás a középső állomást kicsit feljebb hozni, kb 5-8 mm-t, és az emelkedő is lehet picit meredekebb. Én úgy gondolom, hogy 70 mm az a magasságkülönbség, ahol már nyugodtan alhatsz. Esetleg tudsz színes vágányos scarm fájlt feltenni?
Üdv: Ernő

Még egy tanács. Emelkedőknél célszerű az elején és a végén átmenetet csinálni. Ennek a kialakítása függ a közlekedő járművek hosszától is. Gondolom, modern, hosszú 4 tengelyes kocsijaid is lesznek. Ha lesz egy kis időm, rajzolok neked átmeneteket a scarmban, kb. 25-28 cm hosszú járműveket feltételezve.

Szia!

Az alappal nem számoltam ... sín még belefér, ami van itthon gördülő, az mind elfér talpfa aljától mért 58mm-en belül. Emeltem az állomáson, így most van 70 mm
Fájlt mellékelem.

Hosszú négy tengelyes kocsijaim nincsenek, egyelőre tervben sem, gőzösök, kisebb dízelek szaladgálnának.
Átmenet, ahogy olvastam, a felhajtott rétegelt lemez megfelelő, remélem így lesz

Hurkot utólag tettem bele, hogy lehessen irányt váltani. Egyik irányba ok, másikba kicsit tolatni kell, de belefér.

Szerettem volna még egy nagy kört külső íven, de sokkal mélyebb asztalt nem akarnék, így a nagy kört bezavartam a sínek alá (zöld szakasz). Pár pillanatra azért feltűnik a vonat hátul is

No ha senkinek semmi egyéb észrevétele nincsen, akkor szerintem ez lesz a befutó

Szia!
Igen, így a magasságok teljesen rendben vannak. Ha még nem túl késő, néhány dolgot mondanék, de ez már a "kinek a pap, kinek a papné" kategória. Én is játékasztalt készítettem az unokáknak, most egy kisebbet, később szeretnék egy nagyobbat. Nem lelkesedek az alagútban lévő kitérőkért. Egyrészt nem látom, hogy mi történik. Bármi gond van a váltóállítással, egy ilyen relatíve kis asztalnál látszik, hogy gond van és be tudok avatkozni. A másik, ha siklás van, könnyebb a mentés. Tudom sok olyan asztal van, amin eldugott váltók vannak, de nekem ez egyelőre szempont. Másik dolog, hogy az alsó állomáson (ha ez egyáltalán állomás) én egészen kívülre is tennék egy kerülő vágányt. Esetleg ezekből kiágazva még az asztal szélei felé egy-egy raktárvágányt. Megint csak az a kérdés, hogy mit játszanátok. Nálunk a személyforgalom mellett nagyon megy a tehervagon pakolás és tili-toli, amihez jól jön a sok raktárvágány, lekapcsolási lehetőséggel.

Köszi!

Igen, alulra még akarok némi kitérős vakvágányos mókát, csak szívom a fogam a váltók miatt. Plusz még ugye váltóállító motorok ...

Üdv.! Kérdésem lenne: régi elektromos TT váltókat milyen módszerrel ajánlatos felújítani, karbantartani.
Köszönettel: dszg

Egy kérdést csak egyszer, egy helyre tegyél fel! Ha többször, több helyre teszed fel, azzal türelmetlennek, udvariatlannak fogsz tűnni.

Ok, köszi, csak nem tudtam eldönteni, melyikbe passzol jobban.

sziasztok!

Segítségeteket szeretném kérni pályaépítésben. Adott ez a YT videó, az ebben szereplő pályát én is szívesen megépíteném, de úgy gondolom nem igazán sikerült összehozni.

SCARM-ban próbálkoztam, eddig erre jutottam:

Tedd fel a scarm fájlt is, abból könnyebb tovább lépni.

oké, köszi!

Szia! Az egyik baj a bal oldali emelkedővel van. Ez használhatatlanul meredek. Itt valamit ki kell találni. Nézd meg a videót 4.40-hél, a gőzős 3 kocsival alig meg fel. Ha egyenletes emelkedést csinálsz, akkor is 5,8%. Üdv: Ernő

Talán ezt úgy lehetne orvosolni, hogy a bal oldali lejárót is körbe vinném, ekkor persze az asztal szélességét kb. 20 cm-rel kéne megnövelni. Egyébként tetszik a pálya, jól lehet vele játszani. Ha lesz egy kis időm, megcsinálom a módosítást.

azt megköszönném, mert így pillanatnyilag nem is értem mire gondolsz pontosan!

egyébként eredetileg abban kértem segítséget, hogy a videó alapján a tervet megfelelően "másoljam" le, de természetesen minden hozzászólást szívesen veszek!

Szerintem a tervet jól "másoltad" le. Ha megnézed, a legelején látszik a vezérlőpultnál a pálya rajza. Ha ott megállítod, látszik, hogy jó amit rajzoltál. Ahogy írtam, a videón is látható, hogy a feljárat túl meredek.

Köszönöm az elismerést, de én továbbra is elégedetlen vagyok.

a híd alatti vonalvezetés továbbra sem tetszik, de az asztal alatti állomáson is van két pont, ahol nem is érnek össze a vágányok, azzal már nem tudtam mit kezdeni, meghaladja a képességeimet.

Ne aggódj, rajta vagyok, valamit kifőzök. Egyébként sokszor nem lehet pontos illesztéseket csinálni, ezért egy ekkora és ilyen bonyolultságú asztalon nem ördögtől való egy-két darab "vágott", egyedi méretű sín.

nem sajnálnám kihagyni azt az emelkedős részt, mert teljesen valószerűtlen a kiképzése, viszont tetszik benne, hogy kilép a síkból

totálisan át kellene alakítani, hogy ne a pálya közepén emelkedjen az a "mineknevezzem", csak ahhoz ötlettelen vagyok

szerk.: ja igen, az összetettsége kifejezetten örömteli, ahogy mondtad egész jó játszós asztal

Ötletelés:
- A sárgával jelölt rész elmozdul balra egy kicsit (amennyi szükséges)
- A jobb oldalon lévő híd emiatt hosszabb lesz és talán arrébb is kerül (a kitérő fölé, ami nem biztos, hogy annyira jó ötlet...)
- A sárga bal oldalán lévő "1"-es méretű darab rövidebb
- Így egyrészt az emelkedő elfér még a fehér vágány mellett (a balra tolás ellenére), másrészt nem kapcsolódik az állomáshoz (magasabban lehet, elmegy mellette)
- Azt nem tudom, hogy hol és hova kapcsolódjon a sárga rész, miután balról elérte az alapszintet (ugye az állomáshoz nem tud)

Légy szíves, és használj nagy kezdőbetűket, a magyar helyesírás szabályai szerint!
Köszönjük.

Valami ilyesmire gondoltam. Ezt még lehet finomítani és variálni, de itt enyhe emelkedők vannak.

Itt a scarm fájl is.

Szia!
Kicsit tovább csiszoltam. A "mineknevezzem"-ből domboldal lett és miután a belső "iparterületet" felemeltem, így már értelme van és szerintem jól is néz ki. Nem a nyílt vonalból ágazik ki, hanem a felső állomásból. Fű, fa, virág tetszés szerint! Az emelkedők elég enyhék, az átmeneteket nem csináltam meg, de még azzal együtt is jó lesz. Ez nekem is nagyon tetszik, de sajnos ennyi helyem nincs. A képeket később csatolom

Itt a scarm fájl.

Először is nehéz a munkádról úgy nyilatkozni, hogy az még a kulturált vélemény-nyilvánítás határain belül maradjon , de mielőtt bárki félreértené ez kb. azt jelenti, hogy "állatira naggyon jól" sikerült!

Ez a csiszolt változat valami fantasztikus, nagyon tetszik! Nem is tudom eléggé megköszönni a segítségedet... A profizmus messziről látszik, van miből tanulnia az olyan amatőröknek mint én.

Egyelőre én is csak vágyakozni fogok, mert az anyagszükséglet meghaladja a készletemet. Sajnos az olyan darabokból, mint a 67mm-es és 107mm-es illesztő nekem kevesebb van és esélyét sem látom a beszerzésnek, mintha ezeket mindenki féltve őrizné... (érthető is).

Köszönöm szépen a befektetett idődet és ötleteidet, minden tekintetben meghaladja a várakozásaimat!

Köszönöm, örülök, hogy tetszik. De sajnos tévedésből nem a végleges változatot küldtem el, mert néhány helyen még a vágánytengely távolságokon igazítottam, hogy mindenütt ívben is meglegyen a min. 61 mm. A profizmus az talán túlzás, de élvezem a scarmmal való tervezést, kb olyan mint egy jó keresztrejtvény, pláne a régi vágányanyaggal. Itt többszöri próbálkozásra, meg némi tapasztalatra van szükség. Itt a javított változat. Egyébként amit én csináltam most az unokáknak, az vegyesen régi PIKO U és kalapsín, a mostani legutóbbi bővítés pedig Pilz és flexi. Egyébként régi sínanyagokat a börzéken, meg néhány modellboltban még lehet kapni, nem olyan reménytelen a beszerzése. Én így vettem 3 db váltót és 4 db szétkapcsolót, persze rendbe kellett őket szedni, de megérte. Némi felújítás után kifogástalanul működnek.

Némi ablakok meg ajtok 1:32 méretben.

Használ valaki FreeCadot? Jol jönne némi eszmecsere.....

Én az autocad-et ismerem többé-kevésbé, lehetnek talán hasonlóságok.

Én onnan lettem kénytelen FreeCadra váltani. Nem vagyok hajlando azokat pénzzel tömni. A régi meg nem megy az uj OS-n.

Megkérdezem a nagyobbik fiamat (neki van AutoCAD minősítése, és oklevele is), használja-e?