Ismerös!

Egy uj eszköz készült.

Szia etwg.
HO vagy TT?
Ha HO is készítesz, 1 db-re befizetek. Ár?

Természetesen TT....
H0-ra van több jo gyári.

Tegyél a két szélére rézcsíkot és akkor elektromosan járnak le- fel rajta a mozdonyok!

Öregedő, szemüveges, vaksi modellezők hasznos segédeszköze!

Hát igen, meg az uj modellek kis jol eldugott kerekeit alig látni, oda sem férsz mindig az ujjaiddal ( a peron miatt stb), meghát valoban a fiatalság ellenkező irányban van.
És az ember még boldog, ha pápaszem nélkül szorakozhat a modellekkel.

TT-ben a Tillig is gyárt kétfélét, a sín típusának (sima-ágyazatos) megfelelően.

Csak szörnyü egy anyagbol van. Talán még a NDK müanyaghulladékábol préselik. Egyre már sikerült rálépnem, azota nem volt ujabb.

Gondolom a kocsifelrakót nem arra tervezték, hogy valaki rálépjen. Neken hosszú évek óta működik az asztalomon egy minden hiba nélkül. Egyébként ha egy vagonra vagy egy mozdonyra rálépnek, az sem bírja ki.

Elkészült az upgrade is.

Még egy kis nagyon finom 1.000 -es smirglimunka ráférne ...

Na persze. Sajnos csak tegnap jött a frissités, ami ezt automatikuson megoldja ( ha igaz).
Sajnos a PLA-t nem igen lehet smirglizni, mert elszörösödik a felület. Ki kellene valamit találni erre.

Hát, a PLA az olyan, amilyen. Könnyen nyomtatható, olcsó, cserébe a kinyomtatott minőség az az olcsóságnak meg is felel. Egyébnek meg nem...
ABS-t próbáltad? Azzal jobban lehet utólag dolgozni, cserébe nyomtatni kissé komplikáltabb. Például fűthető tárgylemez kell hozzá, és olyan nyomtató, ami az ABS-t is tudja kezelni.

A gépem elvben alkalmas ABS-re, de addig nem igen volt erre igény. Van otthon egy spulni ABS, de még meg sem kezdtem meg. Az uj slicerben van valamilyen funkcio, ami hivatott a felületet simitani, de azt csak ma reggel telepitettem..
Amugy a müködést egyáltalán nem befolyásoja a kevésbé sima felület.

Nagyon csend van.

Csak ugy unalombol valami megint készül.

És a kész kábeltarto.

Nem drága kissé ez a játék?

Mi lenne drága?
A kábel drágább ami a spulnikon van.

Nem, a drágaság az, amikor van egy géped, és nem használod, csak ott áll a polcon.

Én is valahogy igy vagyok vele...

Egy egyszerü, de hasznos szerszám olyanoknak, akik gyakran ragasztanak CA pillanatragasztoval nagyon apro alkatrészeket..
Egy nagyobb foku varrotünek leköszöröljük a végét annyira, hogy kinyíljon a foka, azaz egy kétágú villácskát kapunk. Érdemes olyan tüket keresni amiknek a lyuka hosszabb.
A tüt a hegyével beragasztjuk egy megfelelö nyélbe ( barkácsboktban kapható 5-6 mm átméröjű farúd, de lehet egy kiszolgált golyostoll stb nyele is.)
A ragasztobol kinyomunk egy nagyobb cseppet valmilyen megfelelö tégelybe, az uj szerszám belemártva felvesz éppen annyi ragasztot ami elég egy egy kis alkatrészhez. Ha odaérintjük a ragasztando felülethez, a tû fokábol a ragaszto átfolyik a munkadarabra és oda lehet helyezni a ragasztando alkatrészt, vagy egyszerüen hagyni, hogy befollyon kapillárárisan a rangasztandó felületek közé.
Aki sokat ragaszt esetleg választhat egy kisebb meg egy nagyobb varrotüt, hogy optimális mennyiségü ragasztot tudjon felvenni a cseppből.

Zseniális!

Két uj segédeszközt nyomtattam. A finom modellezéshez gyakran használok finom faanyagokat ( leceket, vékony lapokat stb) amiket kis körfürészen, szalagfürészen alulmaro gépenmindig elég körülményes megmunkálni, mert az egyik oldanon valoban oda lehet nyomni a vezetö sinhez, de a másik oldalon már elég veszélyes föleg vékony lecek stb esetén. Ennek az az eredménye, hogy a vágás, marás nem lesz szép, mert az anyag nem elég merev. ( pl ha, egy 2x2mm-s léc oldalába egy nutot kell marni, vagy mondjuk 1,6 mm vastagra marni, gyalulni).
Nos ilyesmire lettek ilyen fésük nyomtatva.
A marogépre pl 2 kell, az egyik oldalrol a másik felülröl tartja ott az anyagot, ahol lennie kell.
Az anyagot értelemszerüen csak egy irányba lehet mozgatni a fésü fogai elasztikusak azaz, ha nyomom az anyagot nem okoznak akadályt, de nem engedik, hogy az anyag más pozicioba kerüljön a fürészlaphoz viszonyitva.
A két hosszukás lyukon keresztül oda kell csavarni a gépek munkafelületeihez.
A munkadarab nem nagyon szorulva megy a fogak alá, vagy a vezetö felület meg a fésü közé.

Itt vannak már felszerelve a marogépre.

Egy ujabb egyszerü, de hasznos szerszám. Aki épületeket stb ragaszgat tudja, hogy milyen fontos az összeragasztott oldalakat egy ideig az adott helyzetben rögziteni. Akinek van 3D nyomtatoja az nyomtathat ehhez karokat, akinek nincs az 5 mm-es plexiböl vagy keményfalécböĺ készithet karokat. A karokat egy 3 mm -s karbon rudra ( Conrad) vagy ha nincs acélrúd is jo ( bicikli küllö stb) felhuzhatja. A kar végeire lehet egy kis gumigyürüt vagy idomcsövet ( ajtotömitést) huzni, hogy ne sértse meg a modellt. A karbon vagy acélrud rugalmassága adja a feszítö eröt ami elég a modellek ragasztásához. A rudak bármilyen hosszuak lehetnek azaz minden modellhez könnyü idomitani.

Nagy ötlet!

Nagy ötlet!!!
Megosztanád a x.stl file-t?

Köszi

Szia Miki, már régen jártál erre! Remélem minden rendben van.

Szivesen, semmi ördöngösség nincs benne, csak tudni kell milyen vastag a carbon- vagy acélrud és milyen hosszu legyen a kar. Már vagy 3 különbözöt rajzoltam ( olyat ami éppen kellett). Gyakran rajzolni egy ujat gyorsabb, mint kikeresni a meglevöt és azt igazitani az igényekhez.

Szia Jenő!
Valami hibám van, mert a hobbivasut hozzászólásról nem kapok email üzenetet. Már jeleztem Frankye-nek, de most is véletlenül láttam meg az üzenetedet. (Mindenki egészséges, és várjuk okt.20-ra a következő unokát: 15.-et.
M2-es és M3-as menetes orsóm van, bármeilyikkel meg tudnám valósítani, ki tudom nyomtatni.

Ahhoz sima rud kell, nem menetes. Küllö vagy carbon ( jobb mert könnyü.). A lényeg azon van, hogy a karokat könnyen lehet tologatni, ás amikor eléri a szoritando felületet a rud egy kicsit meggörbül, és ez adja a feszitő erőt.

Sztatikus fűszórókról, általában.

- Vannak ugye a gyári cuccok, a legismertebb talán a Noch terméke. Jellemzően ezek nagyobb felületek beszórására alkalmasak, elég hatékony eszközök. Ezen azt értem, hogy rövid idő alatt nagy területet lehet velük füvesíteni. Hatékonyságuk abból fakad, hogy elég nagy feszültséget gerjesztenek a szórófej, és a beszórandó felület között, általában 9V-os elemről működnek. Nagy távolságból, 10-20cm-ről is hatásosak.

- Házi készítésű eszközök. Elterjedt, hogy bütykölünk magunknak a fillérekért megvehető, kínai elektromos légycsapóból ilyet, egy fém teaszűrő felszerelésvel a cuccra. Ezekkel is lehet szépen dolgozni, sőt, kis felületekre még szebben is. Apró részenként lehet vele akár kis színes foltokat is csinálni, változatosabbá tenni vele a felületet. Jellemzően 2db ceruzaelemről működnek, ebből "csak" olyan 1500V feszültséget képesek gerjeszteni. Ez bőven elég ahhoz, hogy eredeti funkciójukat ellássák, vagyis a repülő rovarokat megsüssék. Viszont, ahogy mi használjuk ezeket az átalakított szerkentyűket, az csak - ahogy írtam - kis felületek beszórására jók, és sokkal kisebb távolságból, 1-3cm-ről.

Tehát, ezek nem alkalmasak arra, ami a Noch reklám fotóján is látható, hogy magasról, egyszerre nagy felületet füvesítsünk!

A képen egy Z építési nagyságú asztalka részlete látható.

Egy valamire szeretnék minden vállalkozó kedvű modellezőt figyelmeztetni! Talán triviális a dolog, de nem árt leírni. A házi fűszórókat nem érdemes kipróbálni magasabb feszültségről, például úgy, hogy a két ceruzaelem helyett meghekkeljük úgy, hogy 3 elemről menjen, vagy egy 9V-sról! Ugyanis a kínai elektronika, ami ezekben van, legfeljebb azt az 1500V-t bírja el, amire készítették. Ha nagyobb feszültségről működtetjük, akkor tönkre fog menni.

Kapni ilyen nagyfeszültségü generátort is. Alig kerül többe mint a légycsapo. Viszont 7-8 kV-t tud.

Ez is az lehet? Ez mindössze 1000Ft szállítással...
Az egy vastag kivezetése megy a szűrőre?
Ali ionizátor

Én inkább csináltam magamnak.
egy használhatatlan LCD TV nagyfesz háttérvilágítás inverter:
CXA-P1212B-WJL volt a kiinduló, s utána már csak sokszorozni kellett.
Ez alapból 1,5 kV-t állított elő 35-40kHz-n ketyegett.
A Kritikus csak a sokszorozóba kerülő kondenzátorok.
Mivel ez viszonylag nagyfrekin üzemel, ezért a sokszorozóba akár 1nF-os kondik is jók, csak legyen elég max feszültsége.
Így most amit építettem 15kV-t állít elő.
Eléág sok oldalon látni, hogy a hálózat 50Hz-t használják a sokszorozóban, 1-2nF-os kondikkal. Felejtős!
A kimenetre mindenképppen egy 10 MOhm ellenállás kell, hogy az érintésvédelem biztosítva legyen.

Mhhh...

Csak azért bátorkodtam beírni ezt a témát, mert most futott be egy "légycsapó" a műhelybe, hogy nem működik. Meghajtották 9V-ról, 3 helyett...

Szerintem laikusoknak is éppen elég veszélyes megcsinálnia légycsapóból. Ennél komplikáltabb, pláne nagyfrekvenciás eszközökkel barkácsolni, kellő ismeretek hiányában életveszélyes.

Azért ez egyszerűbb mint egy altató- vagy lélegeztető gép vagy mint egy defibrillátor, amiket 35 éven keresztül szervizeltem, karbantartottam.

Szerintem az ugyanaz mint az enyém.

Gyakorlatilag öreg képcsöves TV sokszorozoját is lehetne használni - azok akár 25 kV-t is tudnak .
Természetesen csak hozzáértők probálkozzanak, mert elég kellemetlen megérinteni.
Ahogy Miki is irta hogy nagy ellenállás kell a kimenetre ( természetesen nem miniatür kivitelben mert azt átugorja a feszültség ). Régen üvegcsőbe szoktuk behuzni 4-5 fizikailag is nagyobb ellenállást a 10 - 50 Mohmos tartományban. A füszoráshoz amugy is csak a feszültség kell s nem az áram, azaz az ellenállás akármilyen nagy lehet.

Szia etwg!

Tökéletesen igazad van!
Ha valakinek van egy kis elektronikai jártassága, és egy kidobásra itélt katódsugárcsöves TV sorkimenője - és azt nem dobta ki - akkor abból tökéletes elektrosztatikus fűszórót tud csinálni néhány alkatrész felhasználásával.
A trafóból egy önrezgő Bolcking oszcillátort kell csinálni, terhelés alíg lesz rajta, nem úgy mint a TV-ben, a nagyfesz-en áram nem fog folyni.
Sajnos én előbb selejteztem és dobtam ki a sorkimenőt, mint gondolkoztam. Azóta meg nem volt lomtalanítás minálunk!
A tranyós minividi TV a legjobb alkatrész lelőhely, erre a célra.

Még képcsőves PC monitorok elég gyakoriak a ocskavas telepeken meg hulladékgyüjtőkben. Azokban is van ilyen alkatrész.
Sok ilyen szokszorozo kimeneti kábelében már integrálva van a sok megaohmos ellenállás.

OK, ezt Te tudod, én tudom, meg még sokan iTT közöTTünk.

Csak azt ne felejtsétek el, hogy nem csak mi olvassuk a fórumot. És az, hogy vannak olyanok, akik pusztán tájékozatlanságból, kellő ismertek hiányában azt is megteszik, hogy két ceruzaelem helyett egy 9V-os kockát kötnek be egy nem erre tervezett áramkörbe, akkor az még nem egy katasztrófa. Legfeljebb leég a cucc, és megijed a kolléga.
De az már veszélyes lehet ilyen "felkészültség" esetén, ha 1500V-nál nagyobb feszültséget leadó, és áramot is leadni tudó, kiszerelt alkatrészekből kezdenek odahaza barkácsolni!

Azért a szerkezet nem olyan egyszerü, hogy csak egy elemmel el lehet inditani. Aki azt meg tudja csinálni az már remélhetölleg tudja mit csinál.

Ha figyelmesen megnézed, a nagyfesz. kivezetésből csak egy van diginewl kolléga fényképén. Az ionozátor mást csinál mint az egyéb nagyfeszt generáló egység.

Nem! Ez másképpen működik, ez nem tudja szatikusan feltölteni a szórandó anyagot .

Valoszinü, hogy közösitve van a GND a minusz ( fekete ) polussal. Nem ismerem pontosan annak a müködését de kétlem, hogy mást csinálna, mint ami rá van irva, azaz DC 2-6 kV-t. Másra nincs szükségünk.

Két hónap és ki fog derülni
900Ft-ot megért nekem a próba Én is látom, hoyg csak egy kivezetése van, de feszültség is csak akkor van, ha két pólus között tudok mérni. Az egyiket előállítja ő (nagyfesz) a másik meg ott a GND. Ezek autóba készült csodák, így ott a fém mindenhol a GND.
Ha nem működne, akkor még a régi kettő ceruzás megvan.

Az ismereteim szerint azzal a generátorral jó kis friss levegőt fogsz csinálni ..... valami hasonló kis "kütyük" vannak a klímákban is , már amelyikhez írják ...
Maga a dobozka a "nagyfesz " egyik pontja, a másik pontja a vastag kábel végén lévő kis pamacs-ecset szerű vég. Ennek a végén játszódik le a koronakisülés ami ionokat hoz létre. De bővebben a wikipédián sok mindnet leírnak.
Ha tévedek, mert ez is előfordulhat, olcsón lesz fűszóród (meg nekem is ) ha nem tévedek , frissített levegőd
etwg 68482 hsz-ben , na azt inkább el tudom képzelni elektrosztatikus feltöltésre !
De a legfontosabb számomra az egész történetben, megint tanultam valamit a terepasztal készítéssel kapcsolatban

Ez minden nagyfeszültség velejároja, ha hagyod kisülni.