Analógban játszok. Az egyke mozdonyos még megy (Pikó BR86), a két mozdonyos nem. El kell majd zarándokolnom újabb relékért a Mesterhez.

Nem is tud működni rendesen.

Sajnos ezek az ötletek az ütődött europai kuplungok miatt a legritkább esetben müködöképesek ( teljesen mindegy, hogy analog vagy DCC formában), mert minden esetben valaminek fel kell emelkednie a sinek közül, hogy szétkapcsolja a kuplungot. Ehhez a felemelkedéshez meg főleg a mozdonyok esetében egyszerüen nincs hely. Ha meg leröviditik a felemelkedö részt, akkor meg igen nagy pontossággal kell a szétkapcsolra állni. És itt zárul a kör.

> nem hiszem, hogy a neves modellgyár a távolkeleten egy elektronikai fejlesztö osztályt hozott volna létre a képek alapján legalább 20 emberrel.

Hol vannak azok a képek? "Pics or did not happen."

Nem értem egyébként mire kell 20 ember, de biztos jó ötlet, ha egyszer csinálják.

> Sajnos ezek az ötletek az ütődött europai kuplungok miatt a legritkább esetben müködöképesek

Melyik kuplung a jó erre a célra? Mi a "régi Piko" kuplung típus rendes neve?

Amikor ezeket tervezék, akkor szerintem még lehetetlennek tűnt az, hogy a vagonon vagy a mozdonyon lévő kuplung aktuátort kapjon, és képes legyen önmagát oldani. Ma sem olcsók ezek, ha jól látom. Azt gondolom, hogy a "régi Piko" kuplunggal kompatibilis módon is lehetne önmagától oldó változatot csinálni, de mind a kengyelt, mint a kapmót mozgatni kellene hozzá (megint nem vagyok biztos a helyes szakszó használatban). Nem láttam eddig ilyet sehol, de gondolom létezik.

Mi is egy Piko BR86-tal játszunk most ameddig a komolyabb mozdonyaim szervizelés alatt vannak, és kézzel pontosan beállva sikerült a szétkapcsolót működtetnünk. (Piko szétkapcsoló a gyári domború műanyaggal.) Automatizálni biztosan nem lesz könnyű, de csak pontosság kérdése végsősoron. Azért néhány milliméteres játéka van a dolognak, azt meg nem nehéz elérni digitális kütyükkel.

Egyik europai sem jo, mert mindegyiket emelni kell, hogy szétkapcsoljon. Erre olyan a jo amint más modon lehet szétakasztani, pl az amerikai Kadee. Ott csak egy mágnes van a sinek között, és az kapcsolja öke5 szét mechanikus mozgás nélkül.
Amikor az europai kuplungokat tervezték még a gözmozdonyok uralkodtak, amik elején vagy végén többnyire csak a magas mellgerenda volt, azaz semmi nem akadályozta a szétkapcsolo vertikális mozgását. A ma modern jármüvek eleje meg többnyire a sinkoronát surolja azaz 2 mozdony között jo ha 1-2 cm szabad hely van.
Én egy nagyon régi terepasztalon a saját gyártmányu szétkapcsolot egy körtárcsával oldottam meg aminek az átméröje kisebb volt mint a nyomtáv. (Azaz ha lent volt alig lehetett látni, mert ráadásul átlátszo plexitárcsa volt) Ez manuálisan müködött is, de automatizálni nem lenne egyszerü, mert nem igen lehet semmit viszonyalapnak tekinteni ( max. a jármüvek aljára lehetne valamit ragasztani, amire reagál a fotocella és pontosan megállitja a szétkapcsolo felett a járművet.)
A Kadee tipusu kuplunggal ilyen baj nincs, csak az meg nem passzol az europai jármüvekhez...

Kadee mágneses kuplung?
Brit és Amcsi youtube filmeken látom a működését.
Vágány alá beépítik a fix mágnest, majd a felette lassan elhaladó vonat szétkapcsolódik. Film.

Igen a KADEE lelogo karjai ( a fékvezetéket hivatottak leképezni gyakorlatilag mágnesek, amit a sinek közé épitett mágnes egymástol szétnyom, igy kiforditja a kupplung záronyelvét, azaz bontja a kapcsolatot. Ráadásul, ha a mágnes felett közeledik a két kuplung, akkor azok nem kapcsolodnak össze, csak tolatásra akadnak össze azaz, csak tolatni lehet ilyen állapotban, huzni nem.
Meglelhetösen megbizhatoan müködik. A néhai kedvenc bécsi boltomban volt egy N méretü gyári demonstrácios modul ( kb 50—60 m hosszu) egész nap ment a mozdony tologatta a vagonokat egy algoritmus szerint.

Kadee Magnetic Uncoupling

S nemcsak a grafikán müködik

Sziasztok
Egy kis segítséget szeretnék kérni Tőletek. Tillig vetronba van egy Kuehn N45-N18 dekóderem és nem tudom a cv értékét beállítani. Mindig azt jelzi a multi maus hogy nincs kapcsolat a dekóder között.
Köszönettel Attila.

Mondjuk kinematikába szerelve is ilyen tök jó?

A modell vezérelhető egyébként, reagál a parancsokra?

Természetesen nem, mert a müködési elve pontosan ellentétes...( ahogy a kinematikának sincs sok keresnivaloja egy valodi modellben, de ez egy más agymenés).

Kompromisszum eltérő megválasztása.
Élethűen zárt vonatok vs. könnyebb kocsilekapcsolás.

Mondjuk az is igaz, hogy amcsi vonatoknál sokkal kevésbé feltűnő, hogy messzebb vannak az ütközők...

Érdekes modon az itteni nagy okosok, nem arra költötték az agyzsirt, hogy az ütközöket mozgassa a kinematika, hanem a kapcsolokra koncentráltak, amivel egy orvosolhatatlan gond keletkezett a házi modellvasutak nagyrészén.
( de ennek már semmi köze a DCC-hez, esetleg máshol folytazhatjuk, ha lesz érdeklödés.)

Ha működne még itt a videó, akkor pár éve töltöttem fel egy kisfilmet. TT-ben az új Tillig kupplunghoz van egy digitális kupplung, az SD-Modellbau gyártja. Problémák nélkül tud működni. Még úgy is, hogy régi BTTB kocsiról akad le egy kinematikás PIKO mozdony. Sajnos H0-ban ez nem evidens...

Ja!
Nem kis kínlódás árán sikerült ma egy ZIMO MS500 hangdekódert beleműteni egy Tillig porosz T3-ba. A modell nagyon szép egyébként, de a Tillig rossz lóra tett az Uhlenbrock-kal. A NYÁK lemez minősége nagyon silány, ilyenkor én már küldöm is vissza az üzemnek, hogy próbálják meg újra. De olyan alapanyagból dolgozzanak, amiről a forrpad nem válik le már akkor, amikor közelít a páka feléje...

A modell nem vezérelhető.

Akkor ott van baj. Analógban működik?

Analógban működik a mozdony. Beírom a cv számot de nem rögzül a beírt szám.

Akkor csak az lehet, hogy nem jól van az aljzatban a dekóder, vagy rossz a dekóder.

Közben próbálgattam a világítás világit de nem indul el a mozdony.

Megjöttek a NYÁK-jaim. Terveztem egy elektronikusan DCC kompatibilis vezérlést, annak az első prototípusai ezek. Persze szoftver még nincsen hozzá, de ha kitart a lelkesedésem, akkor lesz az is. Leírom a tervet nagy vonalakban.

A képen a nagyobbik NYÁK nagyjából a "Booster" szerepben lesz:

* TTL UART-on keresztül lehet majd parancsokat adni neki. Belül egy optocsatolón keresztül megy a jelzés, így elvileg ha itt elektromos probléma lesz, az nem teszi tönkre a vezér gépet. Bármilyen USB-Serial átalakítóval működni fog, csak a VCC, GND, TX, TX vezetékeket kell csatlakoztatni, és 3-5V között bármivel kompatibilis lesz.
Raspberry PI "shield"-ként van megálmodva, azaz ennek rá lehet a tetejére közvetlenül dugni, a csatlakozó és a csavarok elvben passzolnak. (Bár a RPI4-hez lett tervezve, de nekem RPI1-em van, azzal tervezem használni majd, azt kábellel lehet rákötni.)
* A Command Station tehát egy Raspberry, vagy bármilyen PC lehet majd. Ezen fog a vezérlés logikáját végrehajtó szoftver futni, ami sima PC-s program lesz. Jelenleg azt gondolom, hogy Webes technológiájú lesz a felülete, és nem lesz saját képernyője, hanem mobilról, vagy tabletről is lehet irányítani a vonatokat. Persze a Raspberry-re lehet egy touchscreent dugni, és azon is futhat a vezérlő, ha valaki saját képernyőt akar neki.
* Hordó dugóval lehet rádugni egy 12V-os tápot. (Az áramkör legtöbb eleme nagyobb feszültséget is bírna, de ez az első prototípus még max 12V-os az Arduino regulátora miatt.)
* Egy Arduino Pro Mini az agya, ez fogja az UART parancsokat korrekt időzítésű DCC-re fordítani. Ebben ugye a hírhedt ATMega328p processzor van.
* A sínt két elég modern félhídon keresztül vezérli. Ezeknek van áram-diagnosztika kimenetük, amit a vezérlő komparátor bementére kötve az MCU azonnal értesül a túláramról egy szoftveresen állítható limit szerint. Hogy milyen időzítéssel kapcsol majd le, és hogyan indul újra, az már a szoftveren múlik majd. CsíkosháTTúnak mondom, hogy ezek is kifutott típusok, a kifogásom pedig az, hogy ez volt otthon
* Van benne egy vevő áramkör is, a dekóderek elvben képesek lehetnek válaszolni is majd.
* Ezen a prototípuson Shift regiszterekkel van kivezetve "végtelen sok" input/output, de ezt a megoldást el fogom vetni, és ehelyett egy UART alapú funkció-buszt tervezek, aminek segítségével az összes fixen beépített szenzorral és aktuátorral tud majd beszélgetni a központ.
* Csavaros terminálokra vezeti ki a sínre kötendő DCC-t.

CsíkosháTTútól kérdezném a hétfői hozzászólására reagálva: "a sínfeszültség stabilitását pedig a külső tápegységre bízták." Ez miért baj? Ha egyszer van egy külső táp, akkor miért kellene belül még egy tápot megvalósítani? Egy combosabb kondit el tudok képzelni, hogy kellene a táp vonalra, de miért nem elég az, ha csak a külső tápegység szabályozza a feszültséget?

A kisebbik NYÁK pedig elvileg a FuGgERth M41 mozdonyba passzol, és ellátja a DCC dekóder szerepét: egyenirányító után egy kondit tölt, ami hosszában, azaz oldalt lelógatva forrasztható be - így fér el a mozdonyban. Egy ATTiny mikrovezélrő az agya, ami képes vezérelni a motort, és vissza is tud szólni a sínen keresztül egy másik motorvezérlő segítségével.

Kérdésem: mekkora kondit szokás tenni a DCC dekóderekbe? A mozdony áramából számolható, hogy nagyjából mennyi tápkiesést tud áthidalni a mozdony, de fogalmam sincsen, hogy mire érdemes méretezni ezt?

A DCC jel vétele lehet hogy túl van bonyolítva, egy optocsatolón keresztül működik. Lehet, hogy elegendő volna egy dióda és egy ellenállás, de a bekapcsolási tranziensben nem voltam biztos, hogy azon a módon is tökéletesen működik-e.

A motor back-EMF-jét is képes lesz mérni, ha minden jól fog működni, akkor képes lesz fordulatszám-szabályzásra is a vezérlő.

A forrszemekbe kell csak beforrasztani az áramszedőket, és a motort.

A világítás kapcsolását egyelőre nem oldottam meg, mert szinte biztos vagyok benne, hogy kell még pár verzió ebből a NYÁK-ból, mire tökéletes lesz, a világítással még nagyon ráérek foglalkozni.

Köszönöm a segítséget. Kivettem a dekóder és újból vissza helyeztem és el indult a mozdony. A világítás is lehet külön külön kapcsolni. A cv-nél
én bénáztam mert nem jól rögzítettem. Mester még egyszer köszönöm.

Steve, a mai europai kuplungok alapbol nagyon rosszan müködnek. Csakis egyenesben lehet öket kapcsolni ( és csak akkor, ha jol müködik a kinematika, azaz a jármű hossztengelyében tartja a kuplungokat), tul hosszu az az ut amit a kuplungnak meg kell tennie a kapcsoláskor, ez katasztrofálisan rontja az élethüséget.
Ezt aligha lehet mindenféle büvészkedéssel kompenzálni, ahogy annak idején az europai vasutak elbaltázták a központi kapcsolok bevezetését, ugyanugy a modellvasutasok is egy katasztrofális tévutra tévedtek az uj kapcsolokkal.

Egy belépő szintű vezérlőtől ezt nem is nézném bakinak. A Märklin CS3 viszont alapból 650Euro, ez azért már nem az a szint. Mintha egy Bentley-ben egy négyhengeres Daewoo motor lenne.
Egy komolyabb központot általában külső trafó, vagy tápegység lát el árammal, és központban van egy belső, nagyáramú stabilizátor, ami a sínfeszültséget előállító IC-t, vagy H-hidat látja el. Ez általában beállítható egy potival:
- Tran ZF5, nanoX-s88,
vagy programozással
- Lenz LZV10x.
Így stabilan tudják tartani a sínjel feszültségét, a terheléstől függetlenül.
Ehhez képest egy durván drága vezérlőhöz adnak egy hálózati adaptert, amin van egy kapcsoló, hogy 14V/18V. Ilyen az ESU ECoS is. Szerintem ez igénytelen megoldás. Konkrétan a Märklin esetében nem vagyok biztos benne, hogy ez a külső tápegység stabilizált.
Egyébként ez nem olyan triviális ám, sok kis, kezdőszettben található vezérléshez egyáltalán nem adtak stabilizált tápegységet, és ez durva hibákat okoz.

> Egyébként ez nem olyan triviális ám, sok kis, kezdőszettben található vezérléshez egyáltalán nem adtak stabilizált tápegységet, és ez durva hibákat okoz.

Milyen jellegű hibákat okoz ez?

Naívan úgy képzelném, hogy a logikai áramköröknek van saját stabilizátoruk, a 12V-ról direktben pedig csak a motorok mennek. Mi baj lehet attól, ha az egy kicsit ingadozik?

Mik a konkrét hibajelenségek ha ingadozik a tápfeszültség?

Olvass vissza ezt már legalább 5x végigtárgyaltuk, és pontosan le lett irva mi a veszély, s mit vétenek még ma is - joval több mint 20 éve a DCC bevezetése ota, amikor bátran ráirják az N méretü modellre, hogy DCC Vmax 24 V. ( mert ugye ennyi van a szabványban, a beépitett motor meg 10 V -n meghal.).

Dióhéjban:
A túl nagy sínfeszültségből túl magas csúcsértékű PWM jelet állít elő a dekóder, és túlterheli a mozdonyok motorjait. Az külön hab a tortán, hogy, ha a sínből felvett áram arányában még ingadozik is a DCC sínfeszültség.

(Csak zárójelben: az igaz, hogy az NMRA azt írja, hogy a DCC feszültség értéke 10-21Veff lehet. Csakhogy a modellvasút a Z-től a kerti modellekig terjed!)

És a Veff értéknek ilyen tápfeszültség esetén semmi értelme nincs.

(Van értelme... csak nem kell gyök 2-vel osztani. És akkor már egészen másként néz ki a dolog... Mert a 14V csúcs, az nem 10V eff., hanem 14V eff.)

Pontosan ez az..ilyen müszer meg aligha van a piacon, ami igy mér. ( Ha jol néztem nyaron a kinálatot m8ndösste 3 ilyen müszer van a listákon (>300€), de Europaban csak 2 érhető el.
Az olcso müszerek nem tudnak semmit kezdeni a kb 1,5 -2 kHzes DCC jellel, igy az sem világos mit is mutatnának

Van ilyen műszer! Úgy hívják, hogy oszcilloszkóp!

És melyik szkop mutat Veff-t

Most nem tudom lefotózni, de legutóbb a Sárkánycenterben vettünk egy műszert, potom 2.500Ft-ért. A "márkáját" azt tudom, Flinke. Fiamnál van Szolnokon, de pontosan méri a DCC sínfeszültséget. Van egy Philips* laborműszerem a munkaasztalomon, ahhoz képest 0,1V-t tér el.

*: A Philips csak kommersz elektronikában gagyi, igaz ott nagyon. Az ipari műszerei azok jók.

Köszönöm a válaszokat!

Vissza is olvastam valamennyit, bár a 2600 hozzászóláson még nem értem végig

Tápnak eleve szabályzott laptop tápot gondoltam használni, úgyhogy akkor ezzel a kérdéssel jó irányba indultam el eleve.

A leírásokban látom, hogy a pályába épített elektromágneses dolgok vezérlését érdemes külön tápról hajtani, mivel teljesen más a profiljuk, mint a motoroknak. A motorok ugye jó esetben mindig átmenettel indulnak, és amit mértem, az 0.3A körül vett fel áramot. Ezzel szemben az elektromágnesek az ohmos ellenállásuk alapján akár 2A-t is felvsznek, amikor be vannak kapcsolva, de csak pillanatszerűen.

A mozdonyokhoz elegendő a 12-14V (H0 méretben), viszont az elektromágneses aktuátorokat 16V-ra tervezték.

Kezdek arra hajlani, hogy a DCC dekódert mégsem fogom megépíteni, hanem inkább egy készet veszek majd az M41-be, meg a többibe is. Csak zavar, hogy ha már megterveztem kiváncsi vagyok működne-e, másrészt pedig érzem azt is, hogy vissza kell vágnom a hobbi-projektjeimből, hogy legalább néhány elkészülhessen rendesen, ezért viaskodok magammal.

Olvastam arról is, hogy a különböző gyártók különféle megoldásokkal megolvalósították, hogy a dekóderek tudjanak válaszolni a központnak. Azonban ez nem globális szabvány, mint a másik irányú kommunikáció. Ti használtok olyan eszközt, ami DCC-n visszafelé is kommunikál? És milyen célra jó ez?

Tudtommal pillanatnyilag csak a programozo sinen van kétirányu kommunikácio. De lehet, hogy vannak még más területek is.

Hátöizé, majd jönnek okosabbak, de addig is maradjon itt: rail com.
Lokheizung, de állítólag működhet is.
Tinet rail com egyszerűen - kapcsolással
Ez csak kedvcsinálónak. Én nem építettem meg, így nem tudok róla, nyilatkozni, hogy működik-e? A dekódernek ismerni kell ezt a funkciót - a legtöbb gyári tudja.

Ezt már el is felejtettem, hogy a mozdony identifikálja magát..

Szia. Nézd meg pl. ezt a weblapot, OpenDCC
Ezzel a rendszerrel az egész pályán mindig tudja a szoftver, hogy mi hol van. Ha jól emlékszem a PC-s szoftverek tudják értelmezni a kapott adatokat. Általában a RailCom-on alapulnak. Irodalom: Lenz weblapja. Itt a mozdonycímet és sebességi adatokat (stb.) tud a dekóder küldeni a PC felé. Van még néhány amerikai weblap is ilyen rendszerrel, ha érdekel, viszont azok "zárt" rendszerek fizetős elemekkel.
Mivel megvalósítása eléggé költséges nem nagyon hallottam megvalósult terepasztalokról, de ez nem jelent semmit. Mindenesetre itt minden elképzelésedet megvalósíthatod, ha egy kis AI-vel is megfejeled a szoftvert.
(Diginewl által említett honlapon lévő dekódert, RailCom Display-t megépítettem, mindegyik rendben működik, ha érdekel megnézheted nálam.)
Jó modellezést!

Amelyiknek gyökkettővel letekered a vertikális erősítését a kalibrálthoz képest!

Sziasztok!
Megint egy kis segítség kellene. Piko 431 gőzmozdonyon melyik funkció gombbal lehet a fülkevilágítását kapcsolni? Digitools hangdekóder van benne. Előre is köszönöm az infót.
Üdv. Attila

Közben sikerült a problémát megoldani F25 kapcsolja a fülke világítást a 431-sen.

Kérdésem lenne hozzátok hogy Kühn Next18 dekóderrel lehet-e fülke világítást kapcsolni a vetron mozdonyon?

Tudomásom szerint a Tillig Vectron-ban nincs kiépített fülkevilágítás.

Köszönöm az infót. Szeretném még kérdezni hogy a Tillig M61-be hogy lehet a kialakított helyére a hangszórót berakni? Mert nem tudom hogy lehet szétszedni. Mert a DigiTools által készített képen panel mellé van berakva a hangszóró. Előre is köszönöm válaszod. Attila

A DT akkor vagy csak összehamarkodta a képet, vagy fogalmuk sincs róla, hogy a Tillig TT NoHAB-ba hogyan kell beszerelni a hangszórót. Ismeret hiánya...

Ebben a modellben kialakította a gyár a szokásos, 15*11mm-es lapos hangszórónak a helyet, ez alul van az üzemanyagtank imitációban. A beépítéshez le kell venni a modell belső cink vázáról a műanyag alvázkeretet, és a hangszórót - de csak azt, műanyag rezonancia doboz nélkül! - rögzíteni kell a modell öntvény súlyához. Maga a modell öntvénye lesz a "hangvödör". A vezetékek helye ott van az öntvény oldalán kimarva, és a nyomtatott áramkörön is pont ott van a két forrasztási pont, ahová a hangszóró vezetékeit be kell forrasztani.

Nem is értem a DT-t, ha valóban így illusztrálta a dekóder és hangszóró beépítését, normálisan el sem fér úgy a hangszóró! Vagy úgy voltak vele, hogy a "hülye tétéseknek" úgy is jó lesz?

Kiegészítés:
Megnéztem a képet! Lehet így is, ha valaki nem szeretné nagyon szétszedni a modellt. Csak így a hangszórót lezáró rezonanciadoboz kisebb lesz, mint a gyári elrendezés, és kevésbé merev. Rosszabb lesz a hangszóró viselkedése akusztikailag. Nem véletlenül alakította pont ott a helyet a Tillig, ahogyan sok ROCO gőzösben is hasonlóan van kialakítva az ilyen hangszórók helye.

Köszönöm a részletes válaszod. Sajnos TT-méretet mostohán kezelik a gyártók. Nincs annyi lehetőség mint H0-ban. Különben a Piko 431 gőzösben jól kialakította a hangszóró helyét. Nem kell vezetékeket forrasztani.

Nem hiszem. Ha megnézed a modellvasút piacát - nem a magyart, az egészet - akkor a H0 építési nagyság a legjobban elterjedt. Utána az N, majd a TT, és a többi. A ROKAL bedőlése után (az csak a nyomtávban stimmel, a járművek 1:100, nem 1:120) Zeuke, illetve utódja a VEB BTTB egyedül maradt. Inkább a hajdani "Keleti blokkban" terjedt el. Csak le kell dolgozni a 40 év "lemaradást". Egyébként egyre több gyártó lesz TT-ben.

Jogos felvetés alapján az infrás lérzékelővel kapcsolatos beszélgetést áttettem a "terepasztal vezérlés" témába, azaz ide.