Lehet hogy az ilyen régi gépeknél valóban érdemes vigyázni, viszont ami nálunk futkos azoknál nem érezzük azt hogy jobban koszolódnának vagy lekopott volna a nikkel réteg, pedig azért évente egyszer végig vannak masszírozva, mondjuk tény és való hogy ésszel. Igaz hogy nincsenek nagyon régi gépeink, a legrégebbi Rocok is max 40 évesek de még a Fuggerthekkel sincs ilyen gond.

Nagyon úgy néz ki, hogy igen!
Cipészhez elviszem a cipőm talpaltatni, előleget kér.
Szemüvegem elviszem az optikushoz, szintén előleget kér.
Szabóval megvarratnám a ruhám ..... stb. Folytassam Mester?

Attol függ milyenek a karimák. Ha rozsdamentes acélból vannak, akkor valoban smirglizheted, de ha csak sárgarézböl stb, és csak nikkelezve vannak, akkor azokkal nagyon ovatosan kell bánni.

Kérek szépen segítséget, mert nem jutok előrébb, csak helyben topogok.
Adott egy (kettő/több) H0-ás Tillig vb140 beiwagen. Az áramszedése valami miatt siralmas. Olyan diszkó van benn, amíg mozog, hogy ihaj. Ha nagyon lassan halad, vagy áll a kocsi akkor szinte folyamatosan világít, ha elkezd gyorsulni akkor pedig szinte folyamatosan sötét van.

Gyári áramszedése speciális kerekekkel van megoldva. Mindkét kerék belső peremén van egy horony, amibe fentről egy-egy pálca fekszik bele, és az viszi fel az áramot a panelra. Azaz mind a két tengely mind a 4 kereke szedi az áramot.
Amit próbáltam:
-grafitpor, kicsit javított.
-az egyik tengelyszigetelést áthidaltam lakkal, és így a tengelyvégről PEHO persellyel vezettem fel az áramot.
Minden esetben ugyanaz: ha mozog a kocsi, akkor rendkívül rossz az áramszedése.
Maga a kocsi elég nehéz. Egy ugyanilyen súlyú piko 2 tengelyes rekoWagen kettő PEHO fémpersellyel ugyanazon a pályán tökéletesen világít, minden sebességen. Egyszerűen nem értem mi lehet a hiba

Nem ismerem a kocsit, és a képen is a kevésbé érdekes oldal van.
Amennyiben az áramszedök függölegesen mennek lefelé a kerékhoronyhoz, akkor az a baj, mert akkor a kerék függöleges mozgása nem biztositja a jo áramszedést, a rugo nem követi a függóleges mozgást, csak a elöre hátra mozgást követné, ha ilyen lenne.
Az áramszedönek az egyik alapfeladata a kerék rugozásának a biztositása.
Azaz az áramszedönek a kereket függölegesen lefelé kell nyomnia, azaz a horonyban vizszintesen kell feküdni a huzalnak és lefelé nyomni a kereket.
Ehhez még az is hozzájöhet, hogy ocska - szinterezett anyagbol vannak a kerek. ( valamikor az Athearn meg a Piko is használta ezt a technologiát). Azok felülete tele van mikroszkopikus kráterrel, ami azonnal felszed minden koszt a sinröl és mozgás közben gyakoraltilag a kráterekben levö piszok emelgeti a kereket, azaz tartja szinte a levegöben mozgás közben. Gyakoraltilag a koszon fut s nem a sinen. Sajnos ez ellen nincs orvosság csak kerékcsere, vagy az áramszedés átalakitása, hogy az a futofelületet surolja és mozgás közben tisztitsa.

Itt van kép róla.
Az egyik oldalon a PEHO-zott és festett oldal, a másikon pedig a gyári.
A PEHO-t nem értem, miért nem működik.
Az tény, hogy a kereket tartó két oldali laprugó/csapágy műanyag imitáció mozog/lötyög, mert ez oldalanként cserélhető.
Lehet hogy ez a baj? A tengelyt meg kellene lefelé valami rugóval nyomni?

Kipróbáltam a rugós megoldást, attól sem lett jobb.
Sőt, kipróbáltam bele másik fémkereket is, ami egy másik vagonban tökéletesen működik. Azzal sem jó!!!

Az, hogy a rézoxid eléggé rosszul vezeti az áramot.

Nem, az grafit - írtam azt is! Attól jobb lett egy picivel.
Szóval minden előtte benzinnel lemosva, minden megpucolva.

Kémia!
Tessék nekem megmondani, hogy melyik a jobb áramvezető?
- réz
- vas
- alumínium
- rézoxid
- grafit?

Problémát szeretnék megoldani..
(A grafit is vezeti az áramot, ezt most engedjük el, mert az elektro motorban is szénkefe van, stb.).
Azt fogom még kipróbálni - amit ET felvázolt - hogy ezeket a Tillig kerekeket átteszem egy olyan vagonba, ahol jó a világítás.
Ezt a verziót még nem próbáltam, így kiderül, hogy a kerekekkel van-e gond, vagy marad a gyárilag lötyögős keréktartás megerősítése.
(azt látom videókon, hogy másnál is diszkózik a fény. Ha kettő ilyen kocsit kötök össze áramátadó kuplunggal, akkor egész jó lesz mindkét kocsiban a világítás - azaz hajszálnyira vagyok a megoldástól.)

A grafit pocsékul vezeti az áramot!
Nem, ne engedjük el!

Szóval, volt egy hibád, nem jó az áramszedés egy kocsin. Erre Te - ne haragudj, nem személyes! - de elfedted egy másikkal, hogy bekented az oxidálódott felületet grafittal, ami legalább keni a felületet, és csökkenti a súrlódást, de az oxidálódott, és rossz vezető felületet elektromos szempontból még rosszabbá teszi.

A Tillig gondolkodott - egy picit, de megtette - van egy kéttengelyes kocsija, aminek a négy kerekével eléggé bizonytalan az áramszedése ahhoz, hogy csak két ponton tegye ezt meg. Ha a kerékről szednék az áramot, akkor folyamatosan "behúzott kézifékkel" kínlódna a kocsi a pályán, és vele a mozdony is. Így megtették legalább azt, hogy a tengely közelébe vitték az áramszedést, és megpróbálták a kényszerű súrlódást úgy is csökkenteni, hogy nem egy lemez lamellát nyomtak oda, hanem egy réz, vagy bronz drótot. Sajnos ez a drót a levegőn alanyi jogon oxidálódik, vagy veszít a vezetőképességéből a felületén, ami érintkezik a kerékkel. Ezt kell lepucolni, és helyrejön a dolog.

Irány a sebbenzin, lepucolni a kerekeket, és az áramszedő drótokat, utóbbiakat mechanikusan is meg kell szabadítani a felületi oxidációtól, és összeszereléskor egy picit úgy beállítani, hogy a gyárinál erősebben nyomódjanak a kerék belső felén kialakított helyükbe!

A 3. Képen látni a hibát.
Forraszd ki az egész áramszedö drotot, az also végen hajlits egy L alakoz ugy, hogy kb 2 mm -l lejjebb legyen mint a kerék gallérja. Söt jobb lenne gitàrhurt szerezni áramszedönek a franc tudja miböl van az a vörös drot.
Azaz, ha a kereket berakod az áramszedö a sin felé nyomja.
Ha ez sem segit akkor anyagkonfliktus van.

Mérd meg milyen nehéz a kocsi. Lehet, hogy valami pehelykönnü konstrukcio, még annyira sem nyomodik a kerék a sinhez, hogy kialakuljon a biztos kontaktus.

Urak!
Szerintem a hiba ott van, hogy az áramszedő rugó rossz helyen fekszik fel.
Az áraszedő rugónak a kerék futófelületéhez kell hozzáérnie és NEM a keréktárcs belső felületéhez, ott ahol a kerék és a tengely közötti szigetelő anyag van.
Különösen a 3.jpg képen látható, hogy az áramszedő rossz helyen érintkezik.
Én az érintkező rugót a kerék futófelülete felé hajlítanám, a legvégére egy 1-1,5mm-es L alakot hajlítanék, úgy, hogy az L csúcsa a keréktárcsa belső felületéhez érjen. Valahogy így, ahogy a képeken.

Miklós!
Azokon a kerekeken van a belső oldalukon egy-egy "vályú", abba kell belesimulnia az áramszedést végző bronz, vagy réz drótnak.

Szia!
De akkor honnan van az a sok műanyag "retek" a keréktárcsa belső felületén?
És, Te is látod, hogy a rugó elszineződött, magyarul már igen nagy áram folyt rajta keresztül, amit el nem tudom képzelni, hogy egy egyszerű személykocsi világítás azt indokolná! Biztos, hogy van ott vályú az érintkező rugónak?
Én ezt a rugót kicserélném egy újra!

Az a grafit amit diginewl kolléga odamázolt.

Ez a fajte áramszedés az N világban terjedt el, igaz nem ilyen gyatrán azzal kétes eredetü vöros drottal.
Egyre inkább az az érzésem, hogy a kerék valamilyen szinterezett tákolmány mert esztergályozni meglehetösen körülményes és drága még egy CNC gépen is.

Szerintem, itt sokkal egyszerűbb a probléma:
Nehezen tudom elképzelni, hogy a keréktárcsa belső oldalán elhelyezkedő érintkező rugók egy-egy belső oldalon lévő vályúban fussanak.
Csak méréssel lehet meghatározni, hogy egyoldalon szigetelt tengellyel állunk szemben vagy kétoldalon szigetelttel.
De ez az eredményt nem módosítja, ezért szerintem ez történt:
A nem megfelelően - üzembiztosan - elhelyezett érintkező rugók, a folyamatos próbálgatások miatt, a futások alatt egész vályút alakított ki a keréktárcsa szigetelő anyagában. Mivel itt a másik oldali polarítás is jelen van, ezért az érintkező rugó, helyét keresve összevissza érintkezett, és rövididejű zárlatot is okozhatott, amitől a felhevült, megégett, ne felejtsük álltalában valamilyen bronz, vagy rugóanyagból készült. Ez a felmelegedett huzaldarab már egészen szép barázdát tudott a műanyagba olvasztani.
Réz drót, huzal azért nem lehetett, mert a réz nem annyira rugalmas, hogy ilyen feladatott ellásson. ez valamilyen foszforbronz, vagy egyszerű gitárhúr anyag is lehet, ami viszont már ellenállásként is működik.
Tisztelt Kolléga! Javaslatom, alakíts ki kérlek az érintkező végében olyan rugóvéget, mely a keréktárcsa belső felszínéhez ér, hajlítsd úgy a rugót, hogy a minél messzebb legyen a tengelyhez, csak a keréktárcsa belső felszínéhez érjen.
Kíváncsian várom a munkád végeredményéről írt tapasztalatodat.

Megvan a megoldás!!!
Való igaz sokkal egyszerűbb a megoldás, mint gondoltam. Valami gyártásközi cucc marad a kerekeken.
Piros nyíllal jelölve, ami benzines fogkefével NEM jön le. Ugyanez a szutyokszerű cucc volt a gyári, sosem használt beiwagen kerekek belső hornyában is!!! Egy lapos műszerész csavarhúzóra tett benzines papír zsebkendővel sikerült a koszt kiszedni. A rézdrót áramszedőhöz nem is kell hozzányúlni. A világítás így tökéletesé vált azonnal.

A második összeszerelt képen látszik, hogy most fényes belül mindkét horony is!

Pedig pontosan így van! A kerék mindkét oldalon szigetelt, a kerék belső oldalán pedig van ez a speckó horony. Utána zöld nyilakkal jelölve látszik a szigetelés.
A munka tökéletes volt, csak a végén elfelejtették lepucolni...

Halvány fogalmam sincs minek van ott bármilyen müanyag. Az eredeti hasonlo kerék konstrukcion ilyesmi soha nem volt. A képekröl sem lehetett kivenni, hogy ott bármilyen müanyag alkatrész van. Az eredeti ( jo 50 éves) megoldáson a kerék meg a hátso horony egy alkatrész volt, söt sok esetben a féltengely is a fémkerékbe lett préselve, majd egy müanyag csöbe lett bedugva.

Igy néz ki a jo 50 éves N kerék az áramszedö gallérral. Ez az a tipus ami müanyag kerékagyat kapott és ugy lett ráhuzva az acéltengelyre.
A másik tipus mozdonyokban van, ott a kerék acél féltengelyre van huzva majd kettö ilyen egy müanyag csöbe van dugva, amin a fogaskerék van.
Sehol nincs az áramszedö gallér körül semilyen müanyag alkatrész.
Ezért nem értem mit keres ilyesmi a TT keréken.

Pont ugyanez, csak H0-ban!

Akkor milyen müanyag izé volt ott, amit tegnap megtisztitottál, lekapartál?

Ez elsősorban Antal Miklósnak szólt:
Azért jelöltem be zöld nyíllal a két műanyag szigetelő gyűrűt, hogy jobban látszódjon, mind a két kerék szigetelt a tengelytől. Valamint a horony is így jobban látszik.

Azt még mindig nem tudom, mi az a szennyeződés ami a keréken volt gyárilag rajta. A lényeg, hogy le lehet szedni, és akkor kiváló lesz az áramszedés.

Hová kented eredetileg a grafitport? ( 67123 h.sz. )

A horonyba, és a fém pálcára kentem a grafitport. Ettől valamennyire jobb lett. Hangsúlyozom, már nem volt más tippem!
Előtte a szokásos pucolások mind megtörténtek, és nem vezettek előbbre.
A gallérban/horonyban valami fura anyag lehetett gyárilag, mert előtte is fényes volt valamennyire a gallér belseje meg utána is - ezért nem fogtam gyanút amikor nézegettem. A fogkefés tisztítás sem hozta ki, csak a célzott lapos mini csavarhúzó+benzines papírzsepi kombó)

Ami meglepett az egészben, az a PEHO sikertelensége. A fémpersely másutt szépen működik, itt nem. Ugyanúgy akkor világított rendesen, ha állt a kocsi. (annó Te ajánlottad ezt a PEHO-t, amit több kocsiban is használok jelenleg is).
Mindegy, a lényeg, hogy szépen működnek, egy dolog kipipálva

Ahogy látom mindkét keréken szedik az áramot ilyen esetben a PEHO perselyek nem igen használhatok, hiszen a tengely szigetelt a kerekektöl.
Azt lenne érdekes kideriteni mi volt az a fekete anyag a keréken, amit lekapartál, és az honnan, miért került oda.
Ahogy látod az N kerék teljesen tiszta fém és nem kell hozzá semilyen müanyag, vagy mindössze egy münyag csö, ha szigetelten kell a tengelyre felhuzni.

Sorban:
A PEHO-t úgy próbáltam ki, hogy az egyik oldali kerék/tengely szigetelést áramvezető lakkoztam. Ez után került be a fémpersely, és vártam a megoldást. Nem lett az. Ugyanaz volt: ha állt világított, ha ment sötét volt.
Mivel meglett a megoldás, nem izgat.

A kép még egyszer. Sajnos a gépem nem tud jobb fotót készíteni:
Piros nyilak az a fura szennyeződés, ami gyárilag fenn van a keréken. Ott kezdődik, ahol a kerék kezdene a horonyba átmenni. Fogkefés benzinezéssel nem jön le, de erősebb törlésre igen.
Sárga nyíllal jelöltem a hornyot, amiből a szutykot ki kellett szedni. Fémesen csillog most is, de feketés színű cucc jött ki belőle - ezután még fényesebb lett.

Zöld nyilak: műanyag szigetelő akármi izék. Ez nem befolyásol semmit, csak szigetel. Érdekes, hogy milyen vastag, de nem zavar.

Próbáld ki a féktisztító spray-t.
Bocsi a PEHO-s kerekekben alkotott véleményemért, én még ilyen hornyot nem láttam, de túl nagy műanyag keréktárcsa szigeteléssel már többször találkoztam. Nem akartalak félrevezetni, de a kép nagyon jó, érthető.

Ez a PEHO
PEHO fémpersely
Ennek semmi köze a tillig kocsikban levő hornyolt kerékhez.
Ez ott jó ahol eredetileg nincs áramszedés a kocsiban. Mivel volt ilyenem, azért próbálkoztam ezzel is, úgy hogy átfedtem a szigetelő réteget a tengely, és a kerék között. Viszont a PEHO-hoz normális kerékfelfüggesztés kell, a Tillig kocsiban ezek lötyögnek.

A PEHO egyébként nagyon jó dolog!! Nem csökkenti a futás ellenállást, de piszok jól szedi az áramot. Beépíteni, hát egy kicsit munkás, de nem annyira.

Azt a piros nyillal jelzett valamit jobban megvizsgálnám. Az honnan és hogyan került oda. Magátol biztos nem. A gyárban sem igen, ha valoban olyan a kerék konstrukcioja mint a bemutatott N-s keréken. Arra, mégha akarnának sem lehetne a kerék belsö falára odavarázsolni egy olyan kemény valamit, amit csak pengével lehet lekaparni.
Jobban meg kéne nézni azt a kereket, hogy hogyan került az a valami oda.

Csíkos Mester amikor ajánlottan a Peho márkát, még nem volt kínálatban a fémperselyezés, csak a különböző kupplung befogók. Az később jelent meg, és úgy 2 évre rá a vezetékezett változat.

Volt az már több is mint két év. Én 5 éve vettem az elsö perselyeket és már akkor is voltak huzallal.
Sajnos nagyon gyorsan megy az idö.

Ezt írtam:
Azaz lejön, csak valami bevonóanyag lehet. Préselés, vagy esztergálás után maradt rajta.
Működik rendesen ez a lényeg!

Uj volt a kocsi vagy már sok éves multtal rendelkezik?
Mert akkor az sincs kizárva, hogy valaki bátran olajozta, és igy szedte össze a koszt.

Van aminek első tulaja vagyok, van ami használtan érkezett. Mindegyik 10 éve körüli. Mindegyiknél ezt tapasztaltam, hogy a horonyban/gallérban valami cucc van, ami csak erősebb pucolásra jön le.

Gondolkodom, hogy mi a szösz lehet az a kosz ami odakerül. Elképzelhetö, hogy a kerék a müanyag csapágyban sztatikusan feltöltödik és felszivja a koszt a pályárol, az áramszedö meg odapréseli, odakeni a kerékre. Elég sok N modellem van hasonlo kerékmegoldással és eddig soha nem tapasztaltam ilyen gondot. Igaz, hogy az N kerekek nem futnak müanyag csapágyban.
Én megprobálnám az egyik tengelyt Peho perselyekbe csapágyazni (minden mást meghagynák eredeti állapotban). Egy idö után meglátnád melyik tengely koszolodik többet.

Pontosan ez van az egyik vagonnál.

Sziasztok!

Alkatrészt keresek, részletek az Apróban.

Kellene valaki, aki vissza tudna szállni a mútba.
Piko H0 vonatbefolyásolónak mi a szerepe, hol kell beépíteni, mivel van kapcsolata? Olyan mint a blokjelző, csak nincs hozzá világítás, és sín? Kellene hozzá még egy kapcsolási rajz is. 20 évi felejtés után meg szeretném mérgezni az unokáimat. Hha valaki tud, segítsen. Kössz előre is.

Itt van az alapkapcsolás.

Az egérzongorát ( kapcsolokat) ki lehet váltani sinkontaktussal is, és akkor automata üzem lesz.
( a zöld vezetékek nem a nyomogombokhiz mennek ( vagy oda is) hanem a elsö meg a második sinkontaktushoz. Az elsö a jelzö után vörösre vált, a másik meg a szakasz végén zöldre.

A jelzöhöz sindarabok is tartoznak, amiben a jelzö megszakitja az áramot ha vörösre áll.

Te írtad:
Azt úgy hívják, hogy "Piko-Relé" Lent megtalálod a kapcsolási rajzát.
Konkrét pályatervet csak egyet találni az eredeti Pálya-Tervrajzok között, aminél egy u.n. Földalatti állomást mindjárt 4db relé vezérel
"42-es Tervrajz" ezt is csatolom + a "Pálya-Tervrajzok" magyar teljes pdf változatát. Pálya-Tervrajzok

Köszönet a segítségért, és a pályatervek hozzáférhetőségéért.

Még egy kérdés.
Kétáramkörös pályát tervezek. ebből az egyik kört szeretném "automatizálni". A régi Piko U profilú analóg pályán nost hogy ismerem a relé kapcsolását, és alkalmazását, megoldható-eegy a pályaudvarra érkezés előtti lassítás, a hirtelen megállás helyett?

Analog világban nem olyan egyszerü. Vannak olyan tápok, amikkel ezt meg lehet oldani, egy mezei FZx trafoval nem. Ahhoz extra elektronika kellene (készen nem kaphato).
Ha értesz valamit az elektrinikához, akkor magad is megépitheted, esetleg egy analog ingavonat vezérlést is megbuherálhatsz. Talán volt régebben a Conradnal/Tams valami állomási idözitö, de nem tudom, hogy az lassitani tudott, csak a várakozási idöt tudta kezelni.

Szia!
Gondolom egyszerű DC vezérlésben gondolkodsz.
Néhány gondolat, de ehhez már egyszerű elektronikai tudás kell!
Ugye a szerelvény megállítani a jelző elött egy szigetelt szakasszal lehet.
Ha a jelző elött még egy szigetelt szakaszt helyezel el és azt alacsonyabb feszültséggel táplálod ott a vonat már lassabban megy mint a korábbi teljes feszültaséggewl táplált szakaszon.
ezt az alacsonyabb feszültséget előállíthatod a vontatási tápegységen egy külön tekercsleágazással, de ha egyenfeszültségű vontatásban gondolkodsz akkor elég egy-két dióda is, hiszen 1 diódán 0,7V esik. 2db sorbakötve akkor már 1,4V-al alacsonyabb feszültséged van mint a teljes szakaszt tápláló menettrafó.
a komplikációk ott jönnek, ha ezen a szakaszon ellentétes irányú menet is lesz, mert akkor oda is dióda kell.
azt áruld el, hogy milyen elektronikai képességgel rendelkezel.
segíteni azt tudunk.
Léteznek fékező automatikák is.

Nem a fityiszt nem kapható!
CSM130AN
De elektronikában picit jártasabbak meg is építhetik maguk, ezer éve fent van a Vasút&Modell honlapján (ha van még), de
elérhető ide kattintva is!

OFF
Figyelem! Az áramkör a szerző előzetes engedélye nélkül kereskedelmi
forgalomba nem hozható!
ON