|
Terepasztal vezérlés és elektronika
|
Témaindító: nzozz, idő: Júl 14, 2010
Témakörök:
|
|
(#65995) etwg válasza sigabor hozzászólására (#65994)
|
Válasz •
|
Feb 18, 2022 |
|
Van több Arduino program ahol van lehetöség a sebesség állitására is. |
(#65996) PéTTer válasza sigabor hozzászólására (#65994)
|
Válasz •
|
Feb 18, 2022 |
|
Szia, keresd JVND kolégát! Amit készít, állítható az elfordulás szöge és a szebesség is.
PéTTer |
(#65997) sigabor válasza PéTTer hozzászólására (#65996)
|
Válasz •
|
Feb 18, 2022 |
|
Nagyon szépen köszönöm a segítséget ,lehet hogy valamit rosszul csinálok ,de nem találom akollégát |
(#65999) csíkosháTTú válasza sigabor hozzászólására (#65994)
|
Válasz •
|
Feb 19, 2022 |
|
Tudok én is segíteni. |
(#66003) sigabor válasza csíkosháTTú hozzászólására (#65999)
|
Válasz •
|
Feb 19, 2022 |
|
Nagyon szépen köszönöm a segítséget,olyan szervó vezérlőt keresek aminek lehet állítani a sebességét. |
(#66004) csíkosháTTú válasza sigabor hozzászólására (#66003)
|
Válasz •
|
Feb 19, 2022 |
|
CSM192-nek hívják, csak még nincs fent a honlapomon. |
(#66008) Antal Miklós válasza sigabor hozzászólására (#66003)
|
Válasz •
|
Feb 19, 2022 |
|
Szia!
Bocsi, csak most olvastam a kérésedet.
Ha az arduino-t ismered, használod, ott tudok segíteni.
A MOVING_TIMe = 3000 változót tudod változtatni, ez a mozgási sebesség.
Sok sikert.
Persze meg kell adnod a vezérlési, indulási paramétereket, gombra induljon, stb.
Mivel (millis) alapon vezérel, ezért a mozgás alatt is tud mást figyelni.
|
|
(#66105) CharlieFirpo hozzászólása
|
Válasz •
|
Márc 3, 2022 |
|
Sziasztok!
Váltó szívet hogyan lehet felhasználni váltó állás visszajelzésre?
Illetve az megvan, hogy hogyan, mert két led, egyik sínszál, másik sínszál és a szív összekötése menni fog, de mi van abban az esetben, ha megfordul a polaritás (analóg üzem) és 2db leddel szeretném megoldani? |
(#66107) etwg válasza CharlieFirpo hozzászólására (#66105)
|
Válasz •
|
Márc 3, 2022 |
|
Na az pontosan nem fog menni, illetve csak bizonyos esetekben müködik.
Elöször is csak akkor világit, ha van a sinben feszültség
(Analogban nem mindig).
Ehhez jön a polaritás kérdése.
Nem minden váltonak van fém szive, azaz ott nincs mihez kötni stb.
Digi pályán váltoáram van a sinekben, ami megint galibát okoz.
Ha van foglaltsági rendszer a pályán a LEDek elfoglaljàk a szakaszt.
Nem tudom honnan vetted ezt az ötletet, tudtommal soha senki ilyesmit nem publikált pontosan a fentiek miatt.
A visszajelzést ( minden hasonlo feladatot) soha ne bizzuk a sinekben jelenlevö feszültségre. Annak az a feladata, hogy a jármüveket lássa el energiával.
A válto állását mindig a váltomozgato szerkezettöl kell lekövetkeztetni és függetlenül a sinekben levö festültségtől. |
(#66134) Robi hozzászólása
|
Válasz •
|
Márc 8, 2022 |
|
Sziasztok!
Ha valakit érdekel, csináltam egy Arduino-s programot, amivel tableten vagy PC-n lehet vezérelni a váltókat. Egy ESP8266 alapú board kell és egy vagy több PCA9685 pwm vezérlő szervókhoz. Térképen vannak elhelyezve a váltók, és bökni kell egyet hogy váltson. A felület személyreszabható, minden váltóhoz egyedi értékek adhatóak meg.
Bővebben: Link |
|
(#66135) Antal Miklós válasza Robi hozzászólására (#66134)
|
Válasz •
|
Márc 8, 2022 |
|
Szia Robi!
Nagyon érdekel, és köszi.
Csak szervos vezérlésregondoltál?
Én jelfogókat használok a váltóhajtóművekben.
Scarmban kell/lehet a pályatervet megadni?
Az ESP8266 a wifi miatt szükséges?
Előre is köszi! |
(#66137) Robi válasza Antal Miklós hozzászólására (#66135)
|
Válasz •
|
Márc 8, 2022 |
|
Szia Miklós!
Igazság szerint nem magamnak csináltam, hanem egy barátnak.
Relével is működhet, de sok váltó esetén itt is kellhet port extender. Igen, az ESP a wifi miatt kell, viszont ezeknek kevesebb szabad IO portjuk van, így alapból talán 8-10 relét lehetne vezérelni. Ráadásul ha két tekercses váltómű van, ahhoz két relé kell váltónként.
Pályaterv készülhet bármivel, Scarm, WinTrack stb. Egy képernyőmentés kell, plusz szerkeszteni kell belőle két képet a váltók különböző állapotaiból.
Elvileg, ha a link alatti data mappa tartalmát letöltöd és kicsomagolod a gépeden, akkor az index.html megnyitásával ki tudod próbálni hogyan néz ki. |
(#66138) csíkosháTTú válasza Robi hozzászólására (#66137)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
Idézet: „Ráadásul ha két tekercses váltómű van, ahhoz két relé kell váltónként.”
Ezt most nem értem. Miért kell egy szimpla két tekercses váltóhajtóműhöz (Tillig, PIKO, ROCO, Fleischmann, stb.) két relé?
|
(#66139) Robi válasza csíkosháTTú hozzászólására (#66138)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
Biztos én vagyok a tudatlan, de anélkül, hogy a váltó sínjeiről vagy a "szívről" venném a vezérlőfeszültséget, nem igazán tudom elképzelni egy normál (kétállású) relével a vezérlést. Tudtommal a váltó tekercsein csak rövid ideig lehet feszültség. Ellenkező esetben elfüstöl.
Kérlek mutass rajzot, ha tudsz valami trükkös megoldást! |
(#66140) csíkosháTTú válasza Robi hozzászólására (#66139)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
Általában van bennük végállás kapcsoló, ettől függetlenül nyomógombokra találták ki őket, ami egy-egy impulzust ad a tekercsekre. A két relé azért kell, hogy kvázi "impulzus vezérlést" csinálj ezekhez?
Ennél van olcsóbb megoldás is:
például ez
vagy itt a 12. fejezettől.
Ja! Nehogy bántásnak, vagy kioktatásnak vedd! Én vagyok néha értetlen. |
(#66141) JZoli válasza csíkosháTTú hozzászólására (#66140)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
Szerintem Robi arra gondolt a leírásnál, hogy ha nem szervo van az állításnál, hanem rendes mágneses eállítómű van akkor két kimenetet kell használni váltónként az állításhoz. |
(#66142) JZoli válasza Robi hozzászólására (#66134)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
Teszik ez a megoldás, de ebben az Arduino-s témában teljesen kezdő vagyok. Hogy lehet lementeni a linkelt oldal tetején lévő táblázatbaól az első, második és negyedik sorban lévő fájlokat. Megnézni meg tudom, de lementeni sehogy nem sikerül inó- kiterjesztéssel. Nem lehetne ezeket feltenni egy tömörített zip, vagy rar fájlban? |
(#66143) etwg válasza JZoli hozzászólására (#66142)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
Egyszerüen bemásolod az Arduino programozo felületére.
|
(#66144) Robi válasza csíkosháTTú hozzászólására (#66140)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
Ezekről a végállás kapcsolókról hallottam, hogy rendszerint kontakthibásak lesznek. Bár ez lehet, csak a Zeuke váltókra értendő. Persze ha valakinek kész rendszere van, akkor érthető, hogy azt szeretné továbbfejleszteni.
Én olyan problémával szembesültem, hogy a régi nyomógombos rendszert kell lecserélni egy korszerűbb, megbízhatóra, mert a gyári gombok beragadása miatt leégett több tekercs is. Jelen esetben egyébként is időszerűvé vált az "U" profilú sín lecserélése, de Tillig esetében az új váltó hajtóművel együtt elmondás alapján 10e Ft/db körüli áron jönne ki, míg hajtómű nélkül kb. a fele.
Így jobban megéri a szervós mozgatás, mivel egy:
- szervó: ~500Ft
- Wemos D1: ~1000 Ft
- PCA9685: ~600 Ft.
24 db váltónál a szervós vezérlés kb 12.200 Ft + barkács.
A feladatból az én részem a szoftveres megoldás, és akkor már olyat gondoltam, amit modern felületen lehet vezérelni. Biztos meg lehet valahogy oldani FET-tel, Triakkal a váltók működtetését, de ehhez olyan panelt, amit logikai szintekkel, 1db IO port felhasználásával lehet vezérelni, nem találtam. A relés megoldás fent említett okok miatt nem jött szóba, Antal Miklós kérdésére próbáltam ésszerű megoldást keresni. Amúgy ehhez is kapható kész modul.
- 16 relés modul: ~4500 Ft (8db váltóhoz)
- PCF8575 IO expander: ~ 700 Ft.
24db váltóra számolva: ~15.600 Ft.
A mellékelt dokumentumokból számomra nem derült ki, hogy logikai 5V-tal vezérelhetó-e a CSM210 modul, de nem is szeretném bárki üzletét rontani a további költségszámításokkal. |
(#66145) Robi válasza JZoli hozzászólására (#66142)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
ZIP file-ba úgy tudod lementeni, hogy a zöld Code gomb alatt a Download ZIP opciót választod.
Feltölteni az ESP flash-be már kicsit trükkösebb, ahhoz a leírásban találsz segédletet angolul. |
(#66146) Antal Miklós válasza Robi hozzászólására (#66137)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
Szia Robi!
Én egy un. postai "Crossbar" jelfogót használok 24V meghúzó feszültséggel, így a meghúzó áram csak 25-30mA. A kitérő állásban a jelfogó tartósan meg van húzva. A jelfogó érintkezőjét felhasználom a szívsin polaritás átkapcsolásra és egy másik érintkezőt a visszajelzésre.
Eddig bevált, az első modulon 16 db jelfogó működik.
Minden egyes váltóállító relének van egy vezérlő panelje, ahol meg kell adnom az állást - egyenes/kitérő - és a váltást - enable . Így több váltó állításánál időshifttel nem egyszerre terhelem a 24V-os tápegységet.
Ez egy átalakított PC-táp, a 24V-n is 5A-val terhelhető.
Az még mindíg nem világos, hogy a PC képernyőn állítok, az hogyan jut el az Arduino-n keresztül a váltóhajtóműre?
De, hogy ne itt foglaljuk a T. Kollégák chat-jét, folytassuk inkább privátban? |
(#66148) csíkosháTTú válasza Robi hozzászólására (#66144)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
A CSM210 vezérelhető +5V-tal is. Attól függ, hogyan kötöd a bemenetét. Open Collectorral is megy.
Nem rontod itt senki üzletét, csak beszélgetünk, és ötletelünk. Amit meg alkottál, az jó. |
(#66149) Robi válasza Antal Miklós hozzászólására (#66146)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
Talán mást is érdekel, ezért nem gondolom, hogy privátban kellene...
Az Arduino - mint eszköz - a ki/bemeneti pontjai összevannak kötve modulokkal, amik a váltót vezérlik. Ezek a digitális áramkörök 5VDC vagy 3,3VDC-vel kommunikálnak, ezért 24V-os relét csak valami egyéb vezérlőáramkörrel lehetne kapcsolni.
Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy a PC megnyomott váltó képe hogyan változtatja a kimenet, arra ez a válasz:
Ez az Arduino panel (pl: Wemos D1) egy ESP8266 chipet tartalmaz, ami képes wifi-n keresztül csatlakozni a router-hez (tud AP módot is, de ez most nem érdekes). Kap egy belső IP címet, mint pl: 192.168.0.5 Maga a chip úgy működik mint egy webserver, ezért a rajta tárolt adatokkal ki tudja szolgálni az IP címre csatlakozott klienst. Tehát a laptopon, tableten böngészőbe beírod a címet, és látni fogod a térképet a váltókkal. Internet sem szükséges működés közben, mert a fontos javascripteket is az ESP flash tárolja. |
(#66150) Antal Miklós válasza Robi hozzászólására (#66149)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
Sza Robi!
Én azért fejlesztettem, készítettem interface-t, meghajtó panelt, hogy a különböző gyári eszközök, alakjelző, fényjelző, s váltó hajtóművek TTL szinttel vezérlehetők legyenek.
(Biztosan emlékszel, hogy a fényjelzők közös GND-vel rendelkeznek, de az alakjelzőknél pedig közös a +12V hasonlóan mint a gyári váltóhajtóművek. Ezért fejlesztettem egy egyforma bemenetre, TTL logika-ra épülő driver panelt, mely illeszti a megfelelő eszközhöz.
No így már értem a Te működési filozófiádat.
Az ESP8266-ba kell valamit feltölteni? Még nem használtam, ezért nincs még tapasztalatom ezzel az eszközzel.
akkor akár hc495-ből felépített shiftregiszter láncot is tehetnék/köthetnék rá és a megfelelő számú kimeneten megkapom a váltó állítást. Jól gondolom?
Köszi
|
(#66151) csíkosháTTú válasza Antal Miklós hozzászólására (#66150)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
Idézet: „Biztosan emlékszel, hogy a fényjelzők közös GND-vel rendelkeznek, ...”
Vigyázz! Ez csak a régi SIBA jelzőkre igaz, meg a Fuggerth-re, meg pár "házi" gyártmányra. Ma már a fényjelzők közös pólusa a pozitív tápfeszültég, hogy dekóderről is vezérelhetők legyenek. És ugye a dekóderek "kimenetei" azok egy-egy tranzisztor kollektorai. |
(#66152) Antal Miklós válasza csíkosháTTú hozzászólására (#66151)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2022 |
|
Erre is és az újakra is megcsináltam.
Jelzéskép és az enable is szerepet kapott, sőt a jelző meghaladást tilosra váltás követi.
A jelzésképbe beavatkozik - ahol kell - p. a bejárati jelzőt követő váltó állása is.
Sőt az előjelző meghajtása is biztosított.
Az alakjelzőnél pedig impulzust ad ki a driver a Viessmann jelzőknek megfelelően.
De a bemenet mindenütt egyforma TTL szint. |
(#67599) etwg hozzászólása
|
Válasz •
|
Márc 7, 2023 |
|
Aki már épitett terepasztalt meg hozzá egy vezérlö pultot, tudja, hogy mennyi és milyen drága kábel kell a pult meg a terapasztal közé.
Én is belefutottam egy ilyen gondba, pedig a pult és az asztal között már a kezdettöl 96 eres kábellel számoltam. Ez a legnagyobb aránylag könnyen elérhetö ( sajnos nem olcso ) konnektor aminek csatlakozoi kibirnak nagyobb áramokat is.
Az ujabb funkciokra már nem futotta szabad ér. Egy másik konnektort nem akartam felszerelni meg már a hajlékony szines huzalok is elfogytak.
Ezért ki kellett valamit találni.
Elöször is szét kellett válogatni a jeleket amik a kezelöpult és az asztal között mennek. Szerencsére már a tervezéskor is odafigyeltem ès amennyire csak lehetett az egyes kapcsolok a pulton vagy a közös GND jelet kapcsolták a megfelelö pontra, vagy bizinyos esetekben a +12 Voltot akár több trafobol, hogy terhelés felosztva legyen a több áramforrás között.
Hogy ne kelljen behemot nagy trafokat a pultba épiteni, valamennyi hálozati egység modern kapcsolotáp, 5V, 12V meg 24V kimenettel. ( elvben akár egy kicsit átalakitott PC tápegység is megfelel.)
Valamennyi tápnak az egyik pontja a közös GND pontra kapcsolodik. Ezt a pontot a sok polusu csatlakozon 3 érrel vezetem a terepasztalba.
Utolag a terepasztalba is beépitettem még két kisebb tápot, egy 5 meg egy 12 Voltosat, amit egy relével kapcsolok, azaz csak akkor kapnak hálozati éramot, ha a vezérlöpult be van kapcsolva.
A vezérlöpult többi kapcsoloját egy sajàt tervezésü digitális sinrendszerrel (I2C BUS) oldottam meg. A bemeneti oldalon optocsatolokkal veszem le a jeleket az egyes kacsolokrol, majd egy kis olcso Arduinoval 2 vezetékbe süritem a vezeték másik végén meg ugyanannyi kis relét müködtet, amik a asztalon helyben kapcsolják ugyanazokat a vezetékeket amiket eredetileg a kapcsolonak kellett kapcsolnia.
Az egyszerüen ( és olcson) elérhetö eszközökkel a 2 vezeték két végén 64 be illetve 64 kimenet van.
( határt a gyártok által támogatott cimtartomány szabja meg, de már megjelentek extra áramkörök amikkel meg lehet duplázni a be- és kimenetek számát).
A képen láthato relés kimeneti modulok. (8 vagy kevesebb egy lapon ) ma már elég olcson elérhetök. Amint a képen láthato én16 relés egységeket használok, mert ennyit támogat ez egyik legkönnyebben elérhetö áramkör. És miután egy meglevö vezetékezést hivatott kiváltani igy közvetlenül a meglevö sokeres kábel csatlakozási helyéhez közel van és ott kapcsolja a megszakitott vezetékeket.
Az egész rendszer tehát egy optobemenetü modul. ( maximum 8x8 bemenettel) max 4 MUX a bemeneten, egy kezelö processzor a majd a vezeték másik végén ujra max 4 MUX majd pedig megfelelö mennyiségü relés kártya.
Sem a bemeneten nem kell okvetlenül, ilyen közel lenni az egyes bemeneteknek meg reléknek elvben bárhol lehetnek ugy a vezérlöpultban mint a terepasztal alvilágában.
A kezelö processzorból jövö két vezetékre bárhol csatlakoztathatok a MUXok, amivel további kábeleket meg csatlakozokat lehet megsporolni. Ráadásul nem kell egyszerre mind a 64x64 csatlakozást megépiteni, csak annyit ami éppen kell a rendszer bármikor bövithetö.
Érdeklödés esetén teljes leirást is közzé tehetek, ha Frankye barátunk is ugy akarja.
|
|
(#67600) Antal Miklós válasza etwg hozzászólására (#67599)
|
Válasz •
|
Márc 7, 2023 |
|
Szia!
Igen ilyen problémába én is belefutottam, csak nálam egyszerűbb a rendszer, nálam minden TTL szinten történik.
Ezért egy Arduino nano-val és 5 db shiftregiszterrel a be és kimenetein készítettem egy egyszerű eszközpárt, mely egymással - az adó és vevő - csak 3 vezetéken kommunikál.
5 x 8 be és kimenet áll a rendelkezésre, a bemenetre akár optocsatolóval lehet csatlakozni, a kimeneten akármi is lehet, lámpa, jelfogó, stb.
Ha valakit érdekel szívesen megosztom.
Működése: a bemeneten 5 db 74 LS (HC) 165 shiftregiszter bemeneteit kérezi le az Arduino, és írja ki az 5db 74 LS (HC) 595 kimeneteire.
A be- és kimenetek száma bővíthető nyolcasával.
A vonal, kábel meghajtására LS14-t tettem, 3m-en kitűnően üzemel.
Ha ennél hosszabb kábel szükséges, akkor már vonal adó- és vevőpárt kell használni, és sodrott érpárat. |
(#67601) etwg válasza Antal Miklós hozzászólására (#67600)
|
Válasz •
|
Márc 7, 2023 |
|
Szia Miki,én pontosan a shiftregisztereket váltittak ki olcsobb ég egyszerübb MUXokkal ( pl PCF8575) ez egymagában és szinte késleltetés nélkük kezel 16 portot, és. 8- t ( illetve ha talál az ember más cimmel, akkor 16-t ) lehet az I2C BUSra akasztani. Söt ha megeröltetem az agytekercseimet, akkor akár mindkét irányba is lehetne kommunikálni. )
Azaz alapbol 3 alkatrésy kell 2 PCF meg egy Arduino Nano, és már van 16 vonalas átvitel. |
(#67603) diginewl válasza etwg hozzászólására (#67601)
|
Válasz •
|
Márc 8, 2023 |
|
Elnézést, hogy beleszólok ezekbe az eszmefuttatásokba.
Talán nem lenne egyszerűbb egy szabványos buszt használni az átvitelre? DCC? Tudom analógban ördögtől való, viszont két éren átvisz 1024 váltócímet, bővíthető, a kezelői minimális költségekből összerakhatók, és a dekóderek is. Ugyanúgy gombbal lehet kiadni a váltóállító parancsot, a dekóder a másik oldalon áthúzza a váltót/jelzőt. Moduláris, ha hiba van benne könnyen megtalálható. Egy pici központ kell hozzá (minimális áramkörrel: kettő PIC), erősítő nem is, hiszen csak parancsot fogad/ad.
Nincs gond a millió vezetékkel. Utólag is átszerkeszthetők a váltóutak.
Elnézést, csak hangosan gondolkodtam.
|
(#67604) Antal Miklós válasza diginewl hozzászólására (#67603)
|
Válasz •
|
Márc 8, 2023 |
|
Köszönöm mindkettőtöknek a hozzászólást.
Én nem használok DCC-t nálam minden analog üzemel.
Amit elkövettem, hogy a jelzők és váltók kaptak egy-egy interface-t, helyi okosságot, hogy TTL szinttel vezérelni lehessen.
A kezelő pult és a terepasztal közötti adatátvivő (ennek neveztem én ezt az adatmultiplexert) máshova készült, ahol 48 db TTL kimenetet kellett elvinnem 3-4 méterre és így kihagytam a kábelt.
Kedves etwg, amikor ez készült még nem gondolkodtam az I2C buszon, de tökéletesen igazad van, az említett alkatrésszel, PCF8575 ez is megoldható
Sajnos az I2C buszon még nincs tapasztalatom 3-4m- távolságon.
De igyekszem tanulni. |
(#67605) etwg válasza diginewl hozzászólására (#67603)
|
Válasz •
|
Márc 8, 2023 |
|
Ezen én is gondolkodtam, de ahhoz sajnos ki kell épiteni az egész DCC rendszert. PCvel, szoftwarrel együtt, meg rengeteg boosterrel, ha minden a DCC-keresztül jut el a fogyasztohoz ami egész más árkategoria, meg idö. ( csak orientácionak egy 16 eret kiválto kapcsolás kb 20 Euroba kerül, ha 32-t akkor meg még 30 euroba sem. ( hogy képben legyünk a 96 polusos stekker majdnem 60 euroba került, s ha mondjuk 3 méter a kábel az majdnem 300 m a 96 érhez. A drot ára kb 0,2 Euro/m azaz rovábbi 60 Euro).
És ahogy sok helyen látom a modellezök, ha a vonatjaikat DCC-vel is üzemeltetik, a váltokat, világitást, sineket stb.meg egyébb berendezéseket továbbra is hagyományos modon kezelik, mert az sok nagyságrenddel áttekinthetöbb. ( ha egy kapcsolo valamit nem kapcsol be akkor azt egy primitiv müszerrel is ki lehet nyomozni mi a gond. Sajnos a DCCben ez már nem olyan egyszerü dolog. Amit egyre inkább utálok, amikor a modellezök között egész nap arrol megy a vita melyik dekodert melyik motorhoz stb hogyan kell beállitani.
|
(#67606) etwg válasza Antal Miklós hozzászólására (#67604)
|
Válasz •
|
Márc 8, 2023 |
|
Sajnos nekünk is haladni kell a korral. Az elsö ilyen vezérlést jo 40 éve csináltam az akkor Sinclairrel meg saját épitésü portokkal ( valami nagy IC volt 8000 sorozatbol), 4 kártya volt, ha jol emlékszem 32 port volt mindegyiken). Késöbb a Sinclairt kiváltottam, mert ahhoz monitor is kellett) igy lett egy kapcsolo tábla meg egy doboz a 4 kártyával. Köztük egy 8 bites kommunikácios kábel.). Az müködött mig szét nem szedtem a terepasztalt.
Utánna meg már szégyen lett volna megint azt a matuzsálemi technikát használni.
Igy jol jött az I2C Bus, meg a sok olcso periféria.
|
(#67607) Antal Miklós válasza etwg hozzászólására (#67605)
|
Válasz •
|
Márc 8, 2023 |
|
Nem vagyok mai "csirke", csak egy öreg kakas, aki közeledik a 7. x-hez.
10 éves koromban kezdtem a vasútmodellezést, és közben gyűltek a mozdonyok és a kocsik.
Én sajnálom a mozdonyaimba a DCC dekodert és a különböző periféria kódert, dekodert.
Egy analóg mozdony 10-150,-Euroba kerül, a digi változat és különösen ha hangos már 300-350,-Euro.
Tudom és olvastam elég sok cikket, építési leírást a DCC-ről, Ha most mind az összes mozdonyomat át kellene alakítani DCC-re, hát padlót fognék az anyagiaktól, nembeszélve arról, hogy kivágna vele együtt a nejem.
És ekkor még nem is beszéltünk a különböző DCC vezérlő pultokról és a különböző perifériákról, pl: szakaszfoglaltság érzékelés, stb.
A DCC-t meghagyom a mai fiataloknak.
(a legutóbbi MIBA, Modelleisenbahner sokat foglalkozik a DCC-vel, összeszámoltam csak mozdony dekoderből 42 típust említettek.)
Inkább most megtanultam, hogyan is tudok és kell 3D-ben nyomtatni!
|
|
(#67608) etwg válasza Antal Miklós hozzászólására (#67607)
|
Válasz •
|
Márc 8, 2023 |
|
Pontosan erröl van szo. Mi is kaptunk a klubba egy uj DCC vezérlöt, mert a 30 valahány éves Märklinek már nem feleltek meg minden mai mozdonynak.
Az uj mindent tud ( van hozzá vagy 600 oldalas leirás is.) Jo nagy a display is rajta meg van egy csomo gomb is. Hát majd nagyon kiváncsi leszek ki fogja tudni kezelni. Holnap fogom beépiteni, ha minden sikerül.
.
Ràadásul a klubban csak havont egyszer jövünk össze, igy garantálom, hogy egy honap alatt mindenki elfelejti ( beleértve magamat is) mi a teendö, ha ujra hozzányul a vezérlöhöz.
Az informacios topikba rajtam egy linket az otthon épithetö DCC-EX rendszerröl. Ez eddig a legjobban kidolgozott DCC rendszer amit otthon is meg lehet épiteni. |
(#67609) diginewl válasza etwg hozzászólására (#67608)
|
Válasz •
|
Márc 8, 2023 |
|
Félreértettetek... bocs.
Csak a kiegészítőket vezérelnénk DCC-vel. A mozdonyok maradnak analógok. Egy ici-pici DCC központ bőven elég, mert nem kell jelet erősítenie. A kapcsolópultba megy egy-kettő xpressnetre fordító áramkör (TCO-xbus - egy ilyen 100 kapcsolót tud fordítani). Ami a nyomógombról átteszi az infót az xpressnetre. A terepasztalon meg ott vannak a dekóderek amik fogadják azt. Ezek a dekóderek annyira primitív eszközök, hogy tulajdonképpen egy PIC, és a kimenetein egy-egy tranyó, és egy/két ellenállás, diódahíd, és egy optocsatoló. Még nekem is sikerült belőlük építeni. Lehet szervós, mágneses, motoros, fényjelzős kimenet. Mindez FREE programmal, immár 20 éve.
Nem a mozdonyokat digitalizáljuk, csak a perifériát. Sokan nem tudják, hogy vannak egyszerű beviteli áramkörök az xpressnetre, így inkább nem azzal vezérlik az eszközöket, hanem PC, és egyéb drága cucc felé mozdulnak el. Vagy maradnak az egérzongoránál, ami talán a legrosszabb megoldás.
Mindegy, ötleteltem, ettől szép ez a vasútmodell.
|
(#67610) etwg válasza diginewl hozzászólására (#67609)
|
Válasz •
|
Márc 8, 2023 |
|
Az a gond, hogy minden eszközhöz egy PIC vagy AVR kell, söt azt programozni, meg a kimenetet erösiteni. ( Ahhoz egy további eszköz kell).
Ez sokkal bonyolultabb meg drágább megoldás. Az icipici DCC központ sincs ingyen mégha a legolcsobbat is veszed.
Persze ezt mindenki döntse el magának.
az eredeti cél az volt, hogy egy meglevö pálya bövitése extra vezetékeket igényelt - a 96-n felül. És az eszem ágában sem volt a müködö pályát alapbol átépiteni - sok helyre már elég nehéz hozzáférni, de az odavezetö kábelek mind elérhetök a fö elosztó panelen. |
(#67611) etwg válasza diginewl hozzászólására (#67609)
|
Válasz •
|
Márc 8, 2023 |
|
Bocs duplan ment el |
(#67612) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#67608)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2023 |
|
Megnéztük. Egyetlen baj van vele, és ezt a fiam mondta: informatikai végzettség kell a kezeléséhez.
A legtöbb ilyen alapon készülő DCC vezérlés ilyen, sajnos. Nem éppen egyszerű vele kezelni egy terepasztalon a vonatokat.
Idézet: „Amit egyre inkább utálok, amikor a modellezök között egész nap arrol megy a vita melyik dekodert melyik motorhoz stb hogyan kell beállitani.”
És ez általában porhintés is, tipikusan a nem látjuk a fától az erdőt effektus.
Ennél sokkal nagyobb bajba futoTTam bele egy ügyféllel. A ROCO fekete, és méregdrága Z21 vezérlője nem tudja állítani a Tillig Bettungsgleis váltók dekódereit, pedig a sínjelet közvetlenül a váltóba kötöttük, de a hajtómű tekercsére nem tud elég áramot adni a dekóder FET-je. Ha ugyanezt a váltót átkötjük a Tran ZF5 progarmozósín kimenetére, ami jó esetben max 0,8A-t képes leadni (ez ugye a programozó sín kimenet, itt nem vezetünk mozdonyt, csak állítgatjuk a CV-ket!) meg vidáman, minden baj nélkül működik, 14V-s DCC feszültség esetén is.
Most hogyan mondjam meg az Ügyfélenk, hogy majdnem 200.000Ft-ért olyan vezérlőt vett, ami hasznavehetetlen, mert a pillanatyni nagy terhelés - egy elektromágnes tekercse - hatására a rendszer összeomlik? (És ezt ajánározzák fogadott, vagy fogadatlan prókátorok az indexen nagy hanggal, kioktatva mindenkit, hogy mennyire rossz egy másik...) |
(#67614) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#67612)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2023 |
|
Na jo, természetesen a DCC-EX nem valami olyasmi, hogy bárki meg tudja épiteni, nem is az volt a cél. Csak informácionak szántam, mert aki mégis belevág rengeteg segitséget kaphat ( videok vannak, meg válaszolnak a kérdésekre stb.) |
(#67615) Antal Miklós válasza etwg hozzászólására (#67614)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2023 |
|
Sziasztok!
sajnos hasonló esetbe én is belefutottam:
"(És ezt ajánározzák fogadott, vagy fogadatlan prókátorok az indexen nagy hanggal, kioktatva mindenkit, hogy mennyire rossz egy másik...)"
Sajnos a net-en igen sok példát lehet találni, ahol okosság, de megtévesztő információt tartalmaz. Nem akarom a saját közelmúlt beli tapasztalataimmal - 3D nyomtató vásárlása - itt a fórumot elárasztani, mindenki a saját lovát dícséri, a másé meg pocsék.
Egy régi orosz vicc jutt az eszembe, melyen rendőröket toboroznak:
Kérdezi az ezredes a jelentkezőtől:
- Irni tud?-
-Igen!-
- És olvasni?-
-Igen!-
- Fel van véve!! a következőt-
- irni tud? - kérdezi az ezredes.
- Nem!-
- És olvasni?
- Nem!
- analfabéta!!! el, ki innen! - mondja az ezredes. -Jöhet a következő!-
- Irni tud? - hangzik az ismerős kérdés.
- Igen - mondja a jelentkező.
- És olvasni?-
- Nem! - Válaszolja a jelentkező.
-No itt vana mi specialistánk!!!
Sajnos nagyon sok oldalon, - most a 3D nyomtató kiválasztása ügyében keresgéltem - főleg a feltételezhetően amcsi ember, csak egy bizonyos szintig ismeri, és hajlandó a fórumon válaszolni.
Pl: sehol, senki nem mondja, hogy mit is kell csinálni a 3D nyomtatóval, ha az befejezte a nyomtatást! Tapasztalatokat szedd össze magadnak, majd megtanulod.
De nem untatlak titeket ezzel, lehet, hogy az egészet off-ra teszik.? |
(#67617) etwg válasza Antal Miklós hozzászólására (#67615)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2023 |
|
Miért nem itt kérdezted? Sajnos a nemzetközi forumok már átmentek a pénzgyártásba, onnan hiteles produkt informáciot szinte lehetetlen nyerni. |
(#67620) Antal Miklós válasza etwg hozzászólására (#67617)
|
Válasz •
|
Márc 9, 2023 |
|
Ok. Köszi.
Direkt írok Neked, van mit tanulnom!
Miklós
|
(#67622) JZoli válasza Antal Miklós hozzászólására (#67615)
|
Válasz •
|
Márc 10, 2023 |
|
Na ez a 3D nyomtató is megérne egy misét. Én is több hónapon keresztül olvasgattam utána mire beruháztam egy gépre. De azét nagyon sok dologba belefutok amiről nem volt semmilyen leírás. Na de ez nem ez a téma.
Hogy a fórumtémával is foglalkozzak, engem érdekelne ez a busz-os téma. Nálam is egyre több a vezeték. |
(#67623) etwg válasza JZoli hozzászólására (#67622)
|
Válasz •
|
Márc 10, 2023 |
|
Szerintem semmi gond nem lenne, ha nyitnánk egy 3D topikot. Ma már nem lehet hatékonyan modellt épiteni egy ilyen berendezés nélkül.
|
(#67624) etwg hozzászólása
|
Válasz •
|
Márc 10, 2023 |
|
Kábelbusz.
Ha lesz érdeklödés, akkor szivesen elkezdhetjük.
Az alap kièpitéshez 16 portra
Ez a két fö alkatrész kell hozzá.
1 darab Arduino Nano
1 pár PCF8575 modul.
A modulok a képen láthato alakban készen kaphatok.
A PCF modulok számát akár 4 párra is lehet növelni ( 64 port).
Ha valakinak sok a 16, akkor használhat párosával akár PCF8574 modulokat, amit 8 portot adnak.
A modulok között a kapcsolat mindig 2 (4) vezeték marad.
( a haladok akár kombinálhatják a két fajta elemet).
Majd jelentkezzenek az érdeklödök, lehet, hogy közben elökerül Frankye is és akkor megbeszélhetjük a modját, hogyan kerüljön a HV-ra. |
|
(#67625) asch válasza etwg hozzászólására (#67624)
|
Válasz •
|
Márc 10, 2023 |
|
Én elkezdtem egy ilyen projektet csinálni, de persze félkész. Zubehör projektnek hívom. Egyetlen vonalon kommunikál, tehát 3 drótot kell csak bekötni: közös föld, táp és kommunikáció.
5V-os UART a busz. Mindenki csak lefelé húzogatja a vonalat. Ez ugye nem ipari standard, de egyszerű megvalósítani és talán elég megbízható lesz. Úgy van megtervezve a kommunikáció, hogy minden kommunikációt a központ kezd, de folyton kérdezget, és a végpontok elég kis késleltetéssel tudnak küldeni eseményt a központnak. Ha egyszerre akarnának küldeni, akkor ütközés felismerés és feloldás algoritmus van. A központ számontartja a rádugott végpontokat, egyből jelez, ha valaki eltűnik, vagy ha új végpont kerül be.
Úgy számoltam, hogy elég sok ilyet be kell építeni majd: ezek fogják kezelni az érzékelőket, állítani a váltókat és a fényeket is. Ezért nem mindegy, hogy mibe kerül. Emiatt nem ATmega328 alapon terveztem, hanem az újabb AVR csipekre építve, például ATtiny1627-re, ezek sokkal olcsóbbak. Ennek 24 lába van 1 dollár körüli áron. Előnye még, hogy nem kell kvarcot tenni mellé, a belső órája is kellően pontos az UART-hoz. Úgy számoltam, hogy a váltó mozgó részének a polaritásváltását is ez kezelné, és akkor váltónként be kellene építeni egyet. Összességében elég sok kell belőle.
Azt terveztem, hogy úgy tervezem meg a végponti hardvert, hogy minden hibás bekötési módra csinálok rá elektronikai védelmet, és akkor akár áramtalanítás nélkül is lehet szerelni - nem mintha ilyet akarnék csinálni, de jobb ha strapabíróbb a készülék mintha nem. A NYÁK pedig olyan lenne, hogy az alap alkatrészekkel szerelve gyártatnám, a drágább alkatrészeket pedig igény szerint forrasztanám be. Például a polaritásváltást SSR (Solid State Relay) csinálná, de ezt csak ott építeném be, ahol valóban szükség van rá. Tehát egyféle NYÁK lenne mindenféle funkciókra.
A központ viszont Arduino328 alapú lenne, mert van egy rakás Arduino UNO-m, és ezekből az egyiket állítanám szolgálatba, ebből csak egy darab kell, nem számít az ára.
A központi Arduino egy Raspberry PI-re lesz dugva USB-vel, és a pálya vezérlése végül ezen a számítógépen fog futni. Ugyanezen RPI-re már rá van kötve egy másik Arduino alapú saját gyártású DCC központ, ami már működik. Tehát a Zubehörnek és a DCC-nek külön Arduinoja van, több viszont nem fog kelleni. Az RPI-n pedig van egy nagy touch screenem, erről vezérlem a mozdonyokat. Illetve ugyanez a gép szerverként is működik, telefonról vagy tabletről is rá lehet csatlakozni.
A Zubehör alprojekttel ott tartok, hogy breadboardon már összeállt a kommunikáció az Arduino és az ATtiny1624 között. Több klienssel persze még nincsen tesztelve, de mivel jól van megtervezve nyilván működni fog |
(#67626) Lazsi válasza asch hozzászólására (#67625)
|
Válasz •
|
Márc 10, 2023 |
|
Ha minden egyes "helyhez" tervezel ilyen okosságot, akkor egy ilyennek nem szükséges olyan sok kivezetés. Mint írtad, a kiválasztott uC 24 lábú. Szerintem mindenhova megfelelő lehet egy 8 lábú is, pl. ATtiny13. Föld-táp-kommunikáció mellett még marad 5 kivezetése. Talán egy bonyolult lámpa sem igényel ennél többet. De egy váltó esetén is: kettő a két irány beállítása, harmadik a polarizálás, és még marad két lába pl. foglaltságot / áthaladást vagy végállást (a váltó tényleges átállását) figyelni.
Nem tudom, hogy olcsóbb-e és mennyivel a 13-as a 1627-nél, de kevesebb láb -> kevesebb hibalehetőség. Kisebb / egyszerűbb IC -> kisebb fogyasztás.
Idézet: „mivel jól van megtervezve nyilván működni fog ”
Remek az optimista hozzáállásod... |
(#67627) etwg válasza asch hozzászólására (#67625)
|
Válasz •
|
Márc 10, 2023 |
|
Az én rendszeremben az arduinon csupán 2 portot használok az A4-t meg az A5-t. A többire alapbol nincs szükség, söt esetleg másra is használhato.
Azért ezekre az elemekre esett a választás, mert ezek az alkatrészek készen ( NYÁKkal) kaphatok, és nem kell a mechanikus kivitellel idöt vesziteni, és általában olcsobbak mint egy komplett házi épités ICkböl.
Az I2C busz csak SDA meg SCL jelet használ ( azaz két vezeték megy végig a moduloktol a modulokig és egy helyen csatlakozik az ARDUINO ugyanarra a 2 drotra. )
Természetesen a modulokhoz kell még egy GND meg egy Vcc szint is ( de az lehet helyi GND meg helyi 5 V).
Az eszközökhöz elvben kell egy magasabb szint 5-12V, de az is lokális, azaz nem az Arduinobol jön.
Szoval igyekeztem a lehetö legegyszerübbre tervezni, és a program is csupán pár soros és nem kell hozzá semmi különleges programozo berendezés.
Azokat a függöségeket amiröl te irsz a rendszer automatikusan kezeli, söt ha kell, akkor a beolvasott parancsokat meg is lehet változtatni. Pl gyakran kell egy LOW szintet HIGHnak adjon ki és forditva. De erre nyilvánvaloan a projektben nem térek ki, mert ez már komolyabb programozoi tudást igényel.
|
(#67628) asch válasza Lazsi hozzászólására (#67626)
|
Válasz •
|
Márc 10, 2023 |
|
Meglepően sok láb össze tud jönni! A polarizálás két láb, mert állítás közben ki kell kapcsolni, tehát 3 állapotot kell tudni vezérelni, nem csak kettőt. A szenzor amit terveztem érzékelőnkként két láb, és a váltó minden végéhez jó lenne tenni egyet, az már 6 láb. A jelzőnek több állapota lehet, és jó lenne egyetlen boardról vezérelni mindkét vágány jelzőjét. Nekem az jött ki, hogy megéri sok lábú processzort betenni, ami helyileg mindent megold. |
|
|
2024. Dec, 22. Vas 12:07:37 |
|
Jelenleg 9 fő olvassa az oldalt |
|
|