Na, jó. Tegyük most már tisztába a dolgot. Egyrészt a fordítókorong vízszintesen mozog, tehát nem hat rá olyan erő, mint a toronyóra mutatójára 9 és 3 óra állásban.

Egy hirtelen talált léptetőmotor adatlapja 0,2 fok pontosságot ad meg. Ha feltételezzük, hogy egy lépés 1,8 fok, és ez 20 centis hídon 3,14 mm hibát okozna, akkor a 0,2 fok 0,35 mm-es hibát okoz a híd peremén direkt hajtás esetén. Szerintem a valós léptetési hiba ez alatt marad, az áttétel és/vagy a mikrolépés ezt tovább tudja csökkenteni. A fix vágányok fektetési pontossága ezzel bőven összemérhető a motor javára.
(Most remélem nem kezdünk bele abba a körbe, hogy 10 lépésnél ez 3,5 mm hiba lesz, mert akkor nincs miről tovább beszélgetnünk.)

Nem csak az újakban, hanem már a 20 évvel ezelőtti nyomtatókban is ez a technikai megoldás volt. Legalábbis a tintasugarasokban, a mátrixokban léptető volt.
Olyan gépeket javítok, ahol megtalálható mindkét megoldás: DC motor enkóder tárcsával és léptető motor enkóder tárcsával.
Vajon miért bonyolították el ennyire? Többfajta motor, vezérlés egy gépen belül.
Érdekes módon, ahol gyors és nagyobb mozgásokra van szükség ott DC motor van, ahol lassabb, kisebb mozgásokra ott léptető van beépítve. Egyik erre alkalmas, a másik arra.
A nyomtatónál is a nagy sebesség igény miatt van DC motor, nem azért mert pontosabb lenne a léptetőnél, amire szintén lehet enkóder tárcsát tenni. Ha belegondolsz egy ilyen DC motor vezérlése sokkal bonyolultabb, mint egy sima léptetőjé.

Nem ěrted a dolgot csak kotyogsz. Ha a hid teljesen akadály nélkül es pehely könnyen forog akkor meg van az a 0,35 mm pontatlanság a (200 mm átmérönél), nagyobb átmérönél nagyobb lesz.
Csakhogy a hid alá is van támasztva ( peremsin 4 kerékkel) és lehet rajta egy fél kilos mozdony is, akkor a rotor pontosan akkor fog megállni amikor a mágneses tér ereje megegyezik a forgás veszteségeivel. És ez már nem biztos, hogy belefér a 0,2 fok pontosságba.
Ezzel lehet még szorakozni, megnövelni a tekercsáramot, ami akár tüzforrová is teheti a motort ezért extra beavatkozás kell, mikor kapcsolod le a motoráramot. A mikrolépést felejtsd el mert az csak akkor használhato, ha a motor szinte állandoan forgásban van a korong meg nem ilyen.


De abba is hagyom, csak épitsetek azután majd lássuk mire jutottatok.

Nos, igen, a tények makacs dolgok, nehéz velük vitatkozni, mikor valaki alá is támasztja adatokkal a kotypgását, nem csak a levegőbe beszél toronyóra hasonlatokkal.
Most már persze jön a hosszabb híd, meg az egyéb kinetikai gondok. Kifelejtetted a mágneses észak és ha valaki csúnyán néz a hídra mechanikai hatását megemlíteni.
Mindenbe be lehet magyarázni, hogy nem lesz lehetséges...
Már vártam, mikor jön az, hogy kotyogás meg hozzá nem értés, mint érv.

A tűz forró motoron, meg a mikrolépésen már csak nevetek, ezen elvek alapján már nagyon sok minden nem működné a valóságban, ami valahogy mégis működik. (Riogatásnak jó, mint a többi említett dolgod.)

Nem jon a daru, mert az már vár a sok duma helyett. Épitsd meg és szenvedd ki az eredményt..
Jo munkát.
Okoskodásaal Dunát lehet rekeszte i.

Üdvözlők mindenkit.
Mint már említettem pár héttel ez elött, saját gyártású fordító korongot csinálnék .Egyelőre analog kivitelben.
A kérdésem, ha később digitalizálni szeretném egy léptető motorral, akkor a kiállások csak egyforma szögben történhet pl. 15.fok. ,vagy lehet közötte más eltérő pl. 23.foku kiállás is. Vagyis a léptető motort belehet állitani különböző fokok megállítására?
Köszönöm a hozzáértok válaszát.

Alapbol nem. Hidd ell még az egységes kijáratokkal is gondban leszel nem meg a változokkal.

Az esetleg megoldható, hogy ne egy, hanem két, három (egész számú többszörös) kiálláshoz forgasd a korongot, de ez is felvet néhány problémát. Magyarán: ha egy kijárat pl.10°-nál van, és mindegyik között ekkora a szög, akkor az némi trükközéssel megoldható, hogy a mondjuk 30° után ne 40, hanem 50°-nál álljon meg legközelebb.

Elvben minden megoldható,ha tudnánk milyen hajtási es vezérlési változatot választott. Persze egyik sem leányálom.

Akármilyen szögben jöhetnek a kiállások. A lényeg az, hogy a motor 1 lépése, plusz a kotyogás összesen kevesebb legyen, mint amennyi hibát megenged a síngeometria.
Úgy valósítanám meg, hogy:

* Kell egy fix 0 pont. Ezt egy optikai jeladó határozza meg. Ennek a pontossága jobb kell, hogy legyen mint a motor 1 lépése, akkor mindig meg fogja találni ugyanazt a lépést. (Mivel a motor fixen van rögzítve, ezért a lépések mindig ugyanoda fognak esni.)
* Innen számoljuk, hogy hány lépést tettünk meg.
* A vezérlőnek van egy manuális módja, amikor 1 lépés pontossággal bárhová léptetheted kézzel gombokat nyomogatva. Ezzel bekalibrálod, hogy melyik lépésnél van a kijárat. Amikor pontosan a helyén van, akkor elmented (gombnyomás), hogy ez az egyik kijáratod, a processzor megjegyzi.
* Ha valóban nincsen kotyogás és kellően pontos a motor, akkor minden alkalommal teljesen pontosan ugyanoda fog beállni a rendszer, nem kell újrakalibrálni, csak ha elmászik a 0, vagy a szíjhajtás, vagy odébb teszel egy sínt. De ezek nem tudnak elmászni elvileg.

A motorra talán a múltkor is írtam, hogy én egy 3d nyomtatóból venném a motort és a meghajtó áramkört. De ha nem kell mikrolépés, akkor nem kell extra vezérlő, csak néhány H-híd. És egy Arduino (vagy hasonló) mikrokontrollerre írnám meg a vezérlőprogramot.

A programozást továbbra is vállalom ingyen, ha a határidővel nem sürgetsz durván.

Azért az nem tul modellhü, a nagyvasuton sincsenek összevissza a kijáratok. Eleve eldöntik hány kell ( mondjuk 32) akkor annyi lesz egymástol egyenletes távolságban ( ahhoz gyártatják le a zárlemezeket, legfeljebb nem használják mindet. Pl. a rotunda oldalon minden kijáratnál van sin és megy be az épületbe. Azon kivül meg ahhoz a kijárathoz vezetnek sineket amelyik kell a üzem igényeihez. ( Salakozo, homok állomás, szenezö, üzemanyagtöltök stb.)

Igen, ez jogos, a szögeket esztétikusra és valósághűre kell beállítani. Én csak úgy értettem, hogy a működőképesség szempontjából szerintem lényegtelen, mert úgyis digitálisan kell kalibrálni a rendszert végül.
Az viszont fontos, hogy ugyanabban a vízszintes síkban és egyenesben legyen, mint a sín akkor amikor a korong pont jó irányba mutat.

Na majd ha ide jut meglátjuk mi lesz. Nálam akkor kezdtek elöjönni a gondok, pedig már vagy tucat korongot épitettem. Sajnos csak 2 volt problémamentes, igaz mind a kettö DCC manuális vezérléssel a kerti vasuthoz (. 80 cm hid hossz).

Igen jól értetted, a működő képesség szempontjából kérdeztem. Elsőnek nem jól mértem ki a 15.fokos szöget körkörösen ,ezért volt ez a fura kérdésem. Most már sínen vagyok, pontosan kijött a 24 kiállási lehetőség. Analógnál fontos hogy párosan jöjjön ki a kiállás, mert igy könnyebb a 180 fokos mozdony fordítás.
Köszönöm a nagylelkű ajánlatodat ,de még nagyon szerény a digitális tudásom. Minden bizonnyal még lesznek kérdéseim.

>nagyon szerény a digitális tudásom.
Épp ezért ajánlottam, hogy segítek. Nekem a mechanikai tudásom szerény és időm sincs rá, hogy magamnak építsek egyet, de szívesen részt vennék fordítókorong projektben.

Üdvözöllek. Most egyenlőre analógba építem. Ehhez van már meg a hozzávaló 80%-a .
Jövőhétvégén majd az alkatrészekről teszek fel egy képet, amiből megépítem.
De látom te műszaki dolgok bontásában otthon vagy. Amira szükségem lenne egy olyan vezeték mikró foglalatra anya -apa, aljzatra 16-20,kiállású. Azért olyan legyen ami mutatós.( ne egy sima 1,24 mm-es tüske).
H-híd. És egy Arduino (vagy hasonló) mikrokontroller ,ezek a kifejezések mit jelentenek?

25 polusu csatit olcson kapni D-SUB 25, attol kisebbekkel már bajba kerülhetsz.

Ettöl kisebbek már általában nem forraszthatoak vagy lapos ( szalagkábel) kábelekhez valok.

Javaslom, olvass utána a társ-oldalunkon, a Hobbielekronika oldalán.
A H-híd egy elektronikus vezérlés a motorok irány szerinti forgásához, sebességéhez, az Arduino egyfajta mikroprocesszoros eszköz, amibe szabadon írhatsz programot, a mikrovezérlő pedig ennek a vezérlésnek a lelke.
(A fentiek igen nagy vonalakban, és csak pongyolán fogalmzottak, de így talán érthetőbb egy kicsit az elektronikában járatlanok számára is. Részletesebben a HE fórumában.)

Csak annyit tennék hozzá, hogy a H-hidhoz nem kell okvetlenül processzor mégis lehet pl egy mezei DC motor forgásirányát változtatni akár 2 nyomogombbal is.

Ez így van. Bocsánat, ha félreérthetően fogalmaztam. Köszönöm a kegészítést.

Én első körben megpróbálnám kontroller nélkül egy 'XY-LPWM vagy MW753 PWM modul + Mosfet modul a PWM modulhoz erősítőként + klasszikus két áramkörös két- vagy háromállású kapcsoló polaritásváltáshoz' kombóval.

A PWM modulon gombokat nyomogatva szabályozható a frekvencia 1 Hz lépésben és a kitöltési tényező 1% lépésben. Az áttétel nélküli DC motor sebessége már kb. 10-15%-nál elég lehet a koronghoz. Később pedig soros kapcsolaton vezérelhető Arduinóval is csak illeszteni kell az RX bemenetét mert az 3,3 V-os.

A Pikó Fz1 helyett használom, H-hiddal és Arduinóval. Előnye mozdonyoknál, hogy a világítás ledek 1% kitöltésnél már láthatóan világítanak, 2%-nál majdnem teljes a fényerő, 3-4%-nál meg már indul a motor gyönyörű szépen lassan. Nem tudom, hogy fordítónál analóg üzemben vannak-e olyan speciális dolgok, amik akadályoznák a használatát, majd a hozzáértők jelzik, ha igen, de talán érdemes elgondolkodni ezen a lehetőségen is.