|
Alkatrészekről, javításokról tanácsok, tippek
|
Témaindító: cs.csaby, idő: Júl 22, 2010
Témakörök:
|
|
(#70652) Antal Miklós válasza etwg hozzászólására (#70651)
|
Válasz •
|
Nov 13, 2024 |
|
Szia Jenő. Teljesen igazad van. Azonban egyet ne feletsünk el, itt és más hasonló fórumokon nem csak a villamos szakemberek vesznek részt, pl. van egy zeneszerző barátom is, és azok nem értik, csak a vasutat szeretik.
Legalább mi használjuk a szakkifejezéseket következetesen, ne tévesszünk meg másokat. Csak ez volt a hozzászólásom mottója.
Lásd: " AC szekunder oldali trafó kábele szétjött."
Én úgy tanultam, egy trafónak kivezetése van, valamint szétjött: elszakadt, szakadt, eltörött.
MIvel a képen látható menetszabályozó a kis transzformátortól AC váltakozó feszültséget kap, ezért a trafót helyettesítendő, egy másik trafót kell oda csatlakoztatni, de lehet oda egy több szekunder feszültséget biztosító trafó valamely szekunder kivezetését csatlakoztatni.
Sajnos találkoztam valakivel, aki egy transzformátorra 5V DC-t kapcsolt és várta, hogy a másik oldalon majd magasabb lesz. Persze a trafó csak amperszagot adott. |
(#70653) csíkosháTTú válasza Matyi hozzászólására (#70643)
|
Válasz •
|
Nov 13, 2024 |
|
Szia!
Csak AC adapterről fog menni, sajnos a menetszabályzó dobozka ezt várja, DC-t adó adapterrel nem fog működni.
Azért azt szét lehet szedni. A csatlakozónál tört, vagy a készülékháznál? |
(#70676) Matyi válasza csíkosháTTú hozzászólására (#70653)
|
Válasz •
|
Nov 15, 2024 |
|
Köszönöm! |
(#70682) Matyi válasza csíkosháTTú hozzászólására (#70653)
|
Válasz •
|
Nov 17, 2024 |
|
A készülékháznál. A készülékházat 3 kisméretű, kb 4mm-es hatlapfejű csavar fogja, de be vannak süllyesztve. 4-es dugókulcs lehetne jó hozzá, de azt néztem, hogy azoknak a külső átmérője is 7mm, így nem férne be a lyukba. |
(#70894) klimas hozzászólása
|
Válasz •
|
Dec 15, 2024 |
|
Üdvözletem!
Van-e információ arról, hogy két motoros BR 44, régi kétmotoros Nohab és társainak forgórészeit javítja-e valaki? Konkrétan tekercselésre gondolok! Vagy új alkatrész vásárlása is jó lenne.
Rejtélyes ok miatt menetzárlatos vagy szakadt lett két forgórész is
A csillagponthoz és a kollektorhoz mérem, jelentős eltérések mutatkoznak egyes tekercsek között....hmmm?
|
(#70897) etwg válasza klimas hozzászólására (#70894)
|
Válasz •
|
Dec 15, 2024 |
|
Azt hiszem diginewl kollégának sikerült hasonlo Fleischman motorba a sztatort egy kinai uj motorbol beépiteni. Az valoszinüleg olcsobb megoldás mint ujra tekercselnk. |
(#70899) Gabi válasza etwg hozzászólására (#70897)
|
Válasz •
|
Hé, 10:08 |
|
Eugén vagy Jenő
Szerintem nevezzük magyar nyelvterületen és magyar nyelvű fórumon, álló és forgórésznek a motor részeit.
De ha már sztatorozunk, az az állórész, jelen esetben nincs rajta tekercselés. Rotor a forgórész, azon van tekercselés.
Tudom, tudom, nem nyelvész fórum, meg mellé ütés a tapibillenytyűzeten, meg az autocorrect, meg ne olvassam, stb.
De remélem műszaki emberek vagyunk és még tudjuk mi micsoda.
(Aztán ugrás a szomszédba, szükség van rád, mert ott megint égnek le a léptetőmotorok. |
(#70900) etwg válasza Gabi hozzászólására (#70899)
|
Válasz •
|
Hé, 10:23 |
|
Bocs, kapkodtam. Valoban a rotortol ( forgorészröl) van szo.
Nálam már nincs autokorrekt funkcio, miután teljesen meghülyült a sok használt nyelv miatt. |
(#70902) klimas hozzászólása
|
Válasz •
|
Hé, 17:01 |
|
Nos a szóban, akarom mondani, állandó mágneses térben forgó alkatrész, nevezzük póriasan rotornak , a képeken van. Ennek javítása vagy beszerzése a kihívás most nekem.: |
|
(#70903) diginewl válasza klimas hozzászólására (#70902)
|
Válasz •
|
Hé, 17:30 |
|
2 tipp:
-Csíkost kérdezd meg van-e neki.
-Társtopik (index) börze részleg. Börze
+1 valamelyik pesti börzére (ha pesti vagy nincs gond) elmész, 99%-ban lesz ilyen alkatrész.
|
(#70904) klimas válasza diginewl hozzászólására (#70903)
|
Válasz •
|
Hé, 19:37 |
|
Köszönöm, léptem a börzére is. Csíkos mestert holnap zaklatom... |
(#70905) csíkosháTTú válasza klimas hozzászólására (#70904)
|
Válasz •
|
Hé, 22:17 |
|
Forgórésznek hívják.
A kommutátor lemezek között néhányszor 10Ohm ellenállást kell mérned. Ha ilyen értékek adódnak - teljesen egyforma sosem lesz, a VEB PIKO tervezési/gyártási minősége pocsék volt, ami használható modelljük volt, azok mind a kényszerrel betagosított gyártóktól származtak: Schicht, Gützold - akkor a hiba nem itt van.
Ha 10Ohm-nál kevesebbet mérsz, akkor zárlatos, szerencsés esetben a kommutátorok közötti légrés van tele szutyokkal, azt tűvel ki kell piszkálni. Ha nem, akkor menetzárlat van, az kuka.
Ha szakadást mérsz, akkor a kommutátor lemezek közül valamelyik réz fülről le van szakadva a tekercs CuZ huzalja. Az emlegetett gyártás minőség, Sonnebergben ismeretelen fogalom volt a tisztességes forrasztópáka és ón, valamint az ezekkel bánni tudó munkaerő. Ha több is le van szakadva, akkor a kommutátor lemezeket tartó elem elforgott a tengelyen, szintén kuka.
Beszerzési források:
E44, E11, E42, BR55 donor mozdonyokból kibányászni.
Nekem sajnos nincs a műhelyben. |
(#70907) klimas válasza csíkosháTTú hozzászólására (#70905)
|
Válasz •
|
Kedd, 9:41 |
|
Köszönöm az infókat.
A kommutátor lemez és a csillagpont között 10,6 Ohm az ellenállás miután mikáztam . Ez egységesen mindhárom tekercsnél ennyi.
A kommutátor pucolást megpróbálom a többinél is, egynél most bejött
Mi az igazság, hogy a réges-régi NOHAB-ban is ugyanez a forgórész dolgozik? Persze ha dolgozik ..
Azért az elég meredek, hogy a tekercsfejeket semmi sem rögzíti , akárhogy is kicsi a tömeg , de fordulat azért van bőven |
(#70910) etwg válasza klimas hozzászólására (#70907)
|
Válasz •
|
Kedd, 13:26 |
|
Ekkora motorokban nem igen szokták rögziteni a tekercseket. |
(#70911) tumikas válasza klimas hozzászólására (#70907)
|
Válasz •
|
Kedd, 15:55 |
|
NOHAB-okban és a vele rokon CC7100-esben más a motor így a forgórész is más bennük. |
(#70912) etwg válasza tumikas hozzászólására (#70911)
|
Válasz •
|
Kedd, 16:17 |
|
Ráadásul akkoriban eléggé keresték az „üzletileg“ de müszakilag is az optimális hajtást. Igy ugyanazok a modellek sok belsö mechanizmussal kerültek a piacra a gumi hajtástol kezdve.
Anno 3 Nohabom volt, mindegyikben más mechanizmus volt. |
(#70914) Antal Miklós válasza etwg hozzászólására (#70912)
|
Válasz •
|
Kedd, 16:32 |
|
S ne felejtkezzünk el a TT, és N méretű keletnémet modellek motorjairól sem. A műanyag szerű csoda mágnesekről, a 2 óra üzem után elolvadó szénkefe tartókról sem. A H0 méretben a vége felé a cinkpestisről és az automatikusan lebomló műanyagról amit főleg a gőzmozdonyok küllős kerekeinél használtak.
Egyszer sonnebergben vásároltam egy BR106-t, kértem, hogy próbáljuk ki. Úgy biceget, bólogatot, ugye ezt nem szeretné nekem eladni? kérdeztem. Próbáltunk még 5 darabot, egyik sem volt jobb. Javasolták, hogy én tegyek bele másik tengelyt. Hm. A keréktárcsa volt a hibás...Végül egy ismerős a gyárból hozott egy jó BR106-t. S ne felejtkezzünk el a Piko gyártmányú fényjelzőkről sem, ahol horgászdamil volt a fényvezető a jelzőoszlopában...
De sokat lehetne mesélni ezekről az időkről...
Viszont a Gützold BR64-m 1963-ból mind a mai napig tökéletesen működik.
Az nem keletnémetországból származik? Ott tudtak dolgozni? |
|
(#70915) klimas válasza diginewl hozzászólására (#70913)
|
Válasz •
|
Kedd, 16:55 |
|
Annál az egy forgórésznél ezek szerint jó a tekercselés
Nem szidok semmit, csak a saját feledékenységemet, anno a középiskolában és a Kandón is éppen eleget piszkáltak kommutátor ügyben
A többi forgórészt még nem tudom, a legifjabb generáció, potenciális modellező utánpótlás, programot csinált.
A Nohabos témához! Beszereztem korábban valami őskövület mozdonyt , mondván donornak jó lesz. Nos ebből operáltam ki a forgórészt, ránézésre, pár méréses összehasonlítással egyformának tűnik.
Egyedül a tengely hossza rövidebb, a Nohabosnak 1mm-rel rövidebb.
Minden esetre van tanulság. |
(#70918) etwg válasza Antal Miklós hozzászólására (#70914)
|
Válasz •
|
Kedd, 21:18 |
|
Sajnos ez nem csak NDKs jelenség még akkor sem, ha ez minket jobban érintett. Érdekes elmenni Ausztriában a Kleinbahn privát muzeumába ( Altenmark, nem messze Bécsujhelytöl), a tulajnak sikerült összegyüjteni a modelleken kivül valamennyi selejtet ami elhagyta a gyárat. Söt ott láthato a Kleinbahn patentje a motor tengelyére tekert drot alkotta a csigát!
De nekem is van Roco meg BTTB cinkhibás modellem. És ha az ember egy kicsit figyelmesebben körülnéz a jelenlegi karácsonyi piacon, akkor olyan “csucsmodelleket” is talál (2024- ben) amit már 1980-ban sem lehetett kirakni a pultra. ( profil sineket valodi ocskavasbol - már a boltban is rozsdásodik, vagy 3 tengelyes mozdonyt egy neves europai gyártotol, ahol a hozzácsatolt kézikönyv 6 tengelyt ir ( angolul) es csak egy tengelyen levõ kerekek szedik az áramot.
Na jo a készletben nincs válto, de kizárt, hogy egy válton átmenjen. Vagy egy másik europai gyár H0-s mozdonyán ki tudja miert 1,7 mm nagy a kerékkarima. Még a 2,5 mm-s sineken sem müködik, mert az aprovas minden talpfán megemeli. Vagy jol ismerjük a méregdrága és nagyon mutatos többrészes motorvonatokat, ahol egyetlen 2 tengelyes hajtott forgováz hivatott mozgatni a dög nehéz hosszu 4 kocsis szerelvényt.
És ezeket a modelleket nem egy bolhapiacon árulják, hanem a szerencsétlen kereskedökre sózzák, hogy elérjék az éves tervezett forgalmat, aki meg ki sem meri tenni a mozdonyt, szerelvényt a polcra ( ha még az árat is kitenné, akkor lehet, hogy a vevöhöz mentöt kellene hivni).
Szoval lehetne mesélni egyes neves gyártokról meg nehány “csucstermékröl”. A különbség a régi NDK-hoz, az, hogy azok a szerencsétlenek megprobáltak a semmiböl modelleket gyártani ( és sok, ahogy látjuk, a mai napig müködik ) addig a jelenlegiek közül sokaknak az átverésen jár az esze és a rendelkezésre állo jo anyagokbol a lerosszabbakat kiválasztva készitenek valami használhatatlan vackot. De ugy látszik ez a jelenlegi gazdasági rendszer velejároja. |
(#70920) csíkosháTTú válasza Antal Miklós hozzászólására (#70914)
|
Válasz •
|
Kedd, 21:54 |
|
A Zeuke, és örökében a VEB BTTB (úgy 1986-ig) fényévekkel volt a PIKO előtt. Egyébként mindent akadályozott a pocsék alapanyag ellátás az egykori NDK-ban.
A nem állami üzemek (Zeuke& Wegwerth, Gützold, Hruschka, Schicht, SIBA stb) legalább megpróbáltak ehhez megtervezni valamit.
- Gützold, úgy 1962 körül megcsinálta a DB V200-t, motor középen, mind a négy tengely meghajtva. A VEB PIKO ezt soha nem érte be, képtelenek voltak rá, pedig '70-es évek közepétől a kezükben volt a Gützold, az összes, ebből a konstrukcióból kinőtt többi dízellel: V100, V180, BR120. A VEB PIKO meg csinálta az egy forgóvázon két tengelyt meghajtó BR130-t, műszakilag messze lemaradva. Az egy tákolás, hogy öszinte legyek.
- Zeuke TT-ben: gyakorlatilag azonos meghajtásra három különböző modellt is kihoztak: V36, BR81, BR92.65. A nagy dízelek is azonos műszaki alapokon voltak, és minden modellben ugyanaz a motor volt. Erről még az NSZK-ban is csak álmodtak.
- Schicht: Sikerült az Y kocsikat úgy lerövidíteni hosszban 1:100-ra, hogy a modellek esztétikusak maradtak. A hossztorzított modellek esetében ez a mai napig egyetlen más gyártónak sem sikerült.
Igen, azok a cégek, amíg Erich Honnecker ki nem találta 1972-ben, hogy mindent "népi tulajdonba" kell venni, és önállóak voltak, azok igen, tudtak dolgozni. És a konstrukcióik még nagyon sokáig fenn is maradtak. A hetvenes évek közepéig nem is volt jobb egyik nyugati versenytárs sem.
Visszatérve a VEB PIKO-ra: amit N méretben műveltek, arra nincsenek szavak. Amilyen mozdonyokat itt elkövettek, az szégyen! Most próbálunk meg valamit kihozni egy BR65.10-ből, de reménytelennek látszik a dolog.
A "száloptikás" fényjelzőket nem a PIKO, hanem a SIBA követte el amúgy.
Minden gyárat egyformán súlytott amúgy a rossz alapanyag, a megfelelően precíz szerszámgépek szinte teljes hiánya, és az államosítás után a nem túl fényes munkamorál.
A PIKO-nál azok a modellek, amiket a régi "maszekok" terveztek, és szerszámoztak fel (Gützold, Schicht, utóbbi N-ben is) eléggé sokáig húzták, és állták a versenyt.
Ahogy a VEB BTTB is tartotta magát, egészen a '80-as évek végéig. Akkor vezették be a műszakilag azonos BR119, és BR250 mozdonyokat, amivel megásták a saját sírjukat. Mivel a két modell 100 évet lépett vissza műszakilag az 1968-ban először megjelent Zeuke NoHAB-khoz képest. |
(#70922) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#70912)
|
Válasz •
|
Kedd, 22:02 |
|
Idézet: „...eléggé keresték az „üzletileg“ de müszakilag is az optimális hajtást.”
És a műszakit soha nem is találták meg... |
(#70923) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#70922)
|
Válasz •
|
Kedd, 23:18 |
|
Bocs “visszafelé” olvastam, ahogy Mikinek nagyon jol válaszpltál.
Nem tudom mi a te müszaki mértèked, de sok NDK modell fényévekkel járt a nyugati ( elkényeztetett ) konkurrencia elött. ( sok olyan konstrukciot - amit még néhány cég ma is gyárt, az NDKs gyárak soha ki sem engedtek volna a kapun). És erre a kedvenc méretarányunk a példa. Vesd össze a korabeli nyugati modelleket az NDKs TT modellekkel. Ég és föld a Zeuke ( stb ) javára, és nemcsak a mechanikai konstrukcio, de a racionalitás is. (Keress egy más gyárat ahol annyira egységesitették a technologiát mint amit a TT méretben jo 40 évig megéltünk. Egyforma motorok, egyforma alkatrészek egy egész korszakra ( én egyröl tudok, igaz már az a cég is a multté). |
(#70924) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#70923)
|
Válasz •
|
Sze, 7:49 |
|
A józan, paraszti, ész, meg az, amikor látom, hogy a modell tervezője gondolkodott is, amikor a konstrukció született.
Csak egy példa, a modern Szergej - némethonban Taigatrommel - modellek H0-ban. A legnagyobb vonóereje az 1996 -tól gyártott Gützold modellnek van, annak ellenére, hogy csak négy tengelyt hajt meg a hatból. Nem csak a tömege az oka. Mellesleg a nagy tömeget is úgy érték el, hogy a modell belül javarészt egy jókora öntvény, és szükséges mechanika/elektronika keveset vesz el ebből. A legfőbb oka a forgóvázak rögzítése, ami zseniális egyszerű, és hatékony.
Ehhez képest pl. az ACME MÁV V63 forgóvázainak rögzítése egy nehezen gyárható, komplikált valami, ami nem is jó mellesleg mert minden második modellben szétesik előbb-utóbb, sokszor magától. Pedig sok alkatrészből áll a Gützold-hoz képest, és a gyárban az összeszerelése sem egy egylépéses munkafolyamat.
Szóval, igen, a hajdani NDK "maszek" gyártói nagyon sokáig előrébb jártak bárkinél. A mindig is állami PIKO-ra ez nem volt igaz. A mai PIKO az más tészta, habár - nomen est omen - ma is vannak olyan PIKO modellek, amiktől hullik a hajam. De H0-ban már vannak nagyon előremutató modellek tőlük: V43, M61, Laminatka. TT-ben még nincsenek egy szinten a Tillig-gel, vagy a ROCO-vá lett Kühn-nel. |
(#70925) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#70924)
|
Válasz •
|
Sze, 8:39 |
|
Csak TT modellekröl tudok saját tapasztalattal beszámolni minden gyár termékéröl. Valoban vannak különbségek az egyes modellek között, de azt nem igen lehet megmondani melyik jobb vagy rosszabb. Csak azt, hogy NEM egyformák.
|
(#70926) klimas hozzászólása
|
Válasz •
|
Sze, 8:50 |
|
Uraim! Köszönöm a hasznos információkat forgórész/rotor ügyben.
Sikerült életre kelteni mindhárom mütyürt. Kettőnél a varrótű volt a gyógyszer, egynél pedig két tekercsvég elvált a csillagpontól. na ez volt a kihívás. Óvatosan visszafejtettem mindegyik tekercsből 1-1 menetet, szerintem ez a csökkentés nem oszt, nem szoroz. Milyen jó, hogy nincs lakkozva
Ami viszont csak most tűnt fel, az egyiknél 1 lemezzel kevesebb a vasmag. Lehet ez volt eredetileg az E44-ben.
Kisebb mozdonyban kisebb tömeget kell mozgatni a Nohab-hoz képest ???
|
(#70928) Lazsi hozzászólása
|
Válasz •
|
Sze, 9:46 |
|
Olvasva a fenti fejtegetést a jól eltalált és legyártott, valamint az egyáltalán nem működő modellekről, érdeklődnék, hogy van-e esetleg olyan oldal, ahol tapasztalatok alapján ki vannak listázva a gyakrabban előforduló példányok?
Melyik modelleknél vannak típushibák (javítható / nem javítható) és melyik számít "jó vételnek"?
Indítottam egy másik topic-ot egy ilyen adatbázis létrehozásáról:
Adatbázis (itthoni) létező / beszerezhető modellekről
|
(#70929) Antal Miklós hozzászólása
|
Válasz •
|
Sze, 10:26 |
|
sziasztok Urak! Ha már itt tartunk javítási ötletet kérek Tőletek.
VAn egy M62-230 Szergejem, örököltem. az üzemanyagtartály alján EM felirat, nem tudom ki a gyártó.
Gyünyörüen fut, de borzasztó hangos, hasonlóan a még motorcsere elötti nagy testvéréhez.
Vn valakinek ötlete, hogyan tudnám a belső motorzaját csökkenteni.
Szétszedett állapotban nem tűnik olyan zajosnak, de mikor összerakom... elmegy a kedvem a modellezéstől.
Köszönöm előre is az ötleteket, segítséget. |
|
(#70930) etwg válasza klimas hozzászólására (#70926)
|
Válasz •
|
Sze, 10:28 |
|
A lemezszám ilyen méretben nem oszt vagy szoroz. Lehet hogy vastagabbak vagy vékonyabbak vagy vastagbb/vékonyabb rajtuk a szigetelés. Ezzel nem kell foglalkozni ha forog a motor. |
(#70931) etwg válasza Lazsi hozzászólására (#70928)
|
Válasz •
|
Sze, 10:32 |
|
Ezt nem tartom tul jo ötletnek, mert akár valaki perelhet is valami lejárato irás miatt. Erre oda kell figyelni.
Ráadásul nem mindenki akarja világgá kürtölni ha rossz lora tett. |
(#70932) tumikas válasza Antal Miklós hozzászólására (#70929)
|
Válasz •
|
Sze, 11:54 |
|
Ez egy Gützold alapú de már VEB korszakbeli gép. Nem motorzaja van a gépnek, a hajtás okozza a sívitást ami a kialakításából eredendő sajátosság. Egyszerű módszerekkel a hanghatást enyhíteni nem lehet. |
(#70934) csíkosháTTú válasza Antal Miklós hozzászólására (#70929)
|
Válasz •
|
Sze, 12:47 |
|
Most digitalizálok egy ilyet, csak abba még nem nyúltak bele ennyire, az még gyári állapotban van.
Szóval, ez egy régi Gützold BR120 Taigatrommel, ami át lett festeve MÁV Szergejre.
Kár volt motort cserélni benne, mert az egész mechanikája a régi, lassú fordulatú motorokra lett kitalálva. Jellemzően a régi NDK motorok 6-8.000ford./perc üzemeltek, a mai motorok meg kivétel nélkül 12-20.000ford/perc.
Konkrétan a visító hangot a forgóvázakban található csigás tengelyek adják. Mivel ezek gyorsan forognak, és a legnagyobb mechanikai terhelésnek is ez van kitéve, és itt a legnagyobb a fordulatszám csökkenés is, ezt a hangot legfeljebb csillapoítani lehet. Ennek a csigáés tengelynek a fészkeiben van egy-egy kis acélgolyó a műanyag perselyben, itt kell valami rendes zsírral - nem szilikon, és nem vazelin!!! - megkenni.
Nagyon sok átment már a kezemen, kis odafigyeléssel jó karban lehet tartani ezeket sokáig, és érdemes a gyári állapotot megőrizni. Különösen, hogy a modellhez van alkatrész, a gyártó még működik. |
(#70936) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#70934)
|
Válasz •
|
Sze, 13:02 |
|
Azért vannak ma is lassubb motorok ( most hozott a posta 5 darabot). A fordulatszámmal nem kellene gondnak lennie, viszont a konstrukcio maga nagyon hangosra sikerült. Azért érdekes mert pl ugyanazon gyár majdnem azonos konstrukcioja a TT E499 vagy a BR E11-ben meg szinte hangtalan. ( pedig szinte azonosak a fogaskerekek meg a mechanizmus).
már irtam Mikinek a témában
|
(#70937) klimas válasza etwg hozzászólására (#70930)
|
Válasz •
|
Sze, 13:55 |
|
Milyen szigetelésre gondolsz? |
(#70938) etwg válasza klimas hozzászólására (#70937)
|
Válasz •
|
Sze, 14:09 |
|
A lemezek egyik oldala általában lakkozva van. |
(#70940) Antal Miklós válasza csíkosháTTú hozzászólására (#70934)
|
Válasz •
|
Sze, 16:50 |
|
sajnos én így örököltem, ezzel a motorral. Rengeteg érintkezési probléma volt benne: Forgóváz<> összekötő profil; Öszektötő profil<>motor.
Futásra ellenőrizve nem gyorsabb mint egy hasonló BR120-s, de zajra vetekszik a nagytestvérrel.
ellenőrzöm az acélgolyócska meglétét és a kenést.
Köszi az ötletet. |
(#70941) etwg válasza Antal Miklós hozzászólására (#70940)
|
Válasz •
|
Sze, 17:07 |
|
A motor nem rossz, illetve lehet, hogy jobb mint az eredeti. Az elég vacak volt. |
(#70943) Antal Miklós válasza csíkosháTTú hozzászólására (#70934)
|
Válasz •
|
Sze, 17:27 |
|
Szia CsikosháTTu. Szétszedtem, de a műanyag perselyben nincs golyó.
KB 1mm-es belefér. Kipróbálom.
|
(#70946) csíkosháTTú válasza Antal Miklós hozzászólására (#70943)
|
Válasz •
|
Sze, 17:51 |
|
Gyárilag kellett volna legyen. |
(#70947) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#70946)
|
Válasz •
|
Sze, 18:25 |
|
Azok az elsö javitáskor el szoktak gurulni, de a modell zajos eredeti állapotban is.
Szerencsére manapság nem nagy gond beszerezni. |
(#70948) klimas válasza Antal Miklós hozzászólására (#70943)
|
Válasz •
|
Sze, 18:49 |
|
Elnézést ha belekotty.. gondolom a Ludmilláéhoz hasonló vagy ugyanolyan a hajtás.
Az 1.6-1,8 mm is jó lehet bele , legalább is az enyémben (Ludmilla) azzal lehetett minimalizálni a tengelyirányú lógást.
Ha kell, jelezd, itt Sashalmon van egy csapágybolt , akár tizedenként lehet válogatni
|
(#70949) klimas válasza etwg hozzászólására (#70938)
|
Válasz •
|
Sze, 18:50 |
|
Az meg minek???? |
(#70950) etwg válasza klimas hozzászólására (#70949)
|
Válasz •
|
Sze, 19:06 |
|
Mert állitolag a lemezek közott is keletkezhetnek valamilyen kósza áramok, ezért a trafolemezeket is szigetelik. |
(#70951) Antal Miklós válasza klimas hozzászólására (#70948)
|
Válasz •
|
Sze, 19:20 |
|
Köszönettel.
1,6mm-s van, 1,8-t keresek még.
De köszi a segítséget. |
(#70954) HOTotya válasza Antal Miklós hozzászólására (#70951)
|
Válasz •
|
Csü, 7:33 |
|
Szia!
Ha kell alkatrész tudok adni én is... A dobozhangot csak enyhíteni tudod Amennyiben a motort ki tudod cserélni egy Bühler 5 pólusura akkor az is sokat segít. Ha kell alkatrész a motor csere miatt tudok adni kardánokat,stb alakatrészeket is(saját fröcsizett) Én két mozdonyt is átalakítottam. |
(#70959) Antal Miklós válasza HOTotya hozzászólására (#70954)
|
Válasz •
|
Csü, 13:22 |
|
Szia, nagyon köszönöm a felajánlásodat. a kardánokkal élni fogok maj ünnepek után.
Azt hiszem ez a Szergej így marad. Egy kicsit segített a perselyben való hiányzó golyó pótlása, így a tengely már nem mozog menetirány váltásonként. Grafitos zsírt kapott. |
(#70961) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#70925)
|
Válasz •
|
Csü, 22:55 |
|
No, akkor a saját szubjektív véleményem, amit a szervizes tapasztalataim azért erősen befolyásolnak. Sorrendben:
1. Tillig: Összességében a legjobb gyártó TT-ben. Úgy látom, hogy sok esetben viszont "divat" szidni. Pedig nagyon jók, habár ballépések itt is vannak. Meg lehet kövezni, de a kedvenc modellem tőlük a BR86-s. Nem a régi, még BTTB alapú, hanem az új.
2. Kühn (ma már ROCO): Picit olcsóbb volt, mint a Tillig. Most építettem át digitálisra egy BR94 gőzöst. Egész jó, de belül látszik, hogy azért törekedtek a tervezők az egyszerűségre. Ez nem azt jelenti, hogy rossz. Nincs Kühn modellem, csak javítgattam párat.
3. Gützold: Habár sajnos, amíg volt érdemi gyártás, addig is csak két gőzösük volt. A BR65.10 egy csoda, a BR24 az már kevésbé sikeredett ilyen parádésra.
4-5. Arnold: Tulajdonképpen nem rosszak. Csak valahogy kevésbé ismertek.
4-5. ROCO: (ma már a Kühn-nel kiegészülve): Meglepően jó modelleket tudnak csinálni, mármint mozdnyokat. A kocsijaik már nem ezzel a mércével lettek gyártva. Kimondottan tetszik a Ludmillájuk, a Szergejek is jók, és az aprócska BR80-ból nekem is van kettő. Amiért lemaradtak a dobogóról, az a nagy gőzösük, a BR44 és a BR38 (ex. pr. P8). Miért? Azért, mert a BR44-nek ugyanaz a szerkocsija, ami a többi nagy Einheitslok-nak, a 2'2't34. Amíg a Tillig ilyen szerkocsival felszerelt gőzösei (a korai BR01-t leszámítva!) mind a négy tengelyen kapnak meghajtást, addig a ROCO BR44-es csak két tengelyt hajt. Ahogy a BR38 esetében is ez különbség. A ROCO BR38-t viszont könnyebb hangdekóderrel felszerelni, mint a Tillig-t.
6. PIKO: Bővülő választék, kedvező árak. DE! Nem azért olcsóbbak, mert Kínában vannak gyártatva. Kevesebb a műszaki tartalom, ezért. Az új BR83.10 ebben kivétel. De a többi mozdonyuk, a nagy dízelek azért elmaradnak a Tillig gyártmányai mögött. A négytengelyes DR REKO kocsijuk az meg szerintem aránytalan valahogy, a Tillig sokkal jobban hozza az eredetit. De ez szubjektív, bocsánat.
Vannak még kisebb gyártók, de azokból nagyon kevés jut el Magyarországra, még kevesebb a szervizbe. Ezek közül - most nem írom le, hogy szégyenfolt - a legrosszabb ár/érték arányt a Busch Langenschwalbacher kocsijai képviselik. Az egyszerűen borzalmas. Ha lenne pár millió mozgatható tőke a műhelyben, csak balkézzel jobbat csinálnánk. A forgóvázak rögzítése, a belső berendezés, maga az öntények falvastagsága, az hitvány. Ehhez képest az ára meg magasabb, mint egy Tillig kocsié.
Pozitív példa a KRES, ami nálam járt VT135, az nagyon-nagyon jó. Csak az ára az ugye... szóval nem a magyar minimálbérhez van beállítva.
MTB modellem soha nem lesz. Először is nem csinálnak olyat, ami engem, mint magánembert/modellezőt érdekel. Ami meg eddig megfordult a műhelyben tőlük, akár TT, akár H0, akár N, azt köszönöm, nem. Gyakorlatilag nincs olyan modelljük, amiben nem találni legalább egy szarvashibát, vagy egyszerűen egy primitív, igénytelen megoldást. Úgy két éve, vagy talán több is, hibernálva van egy TT-s mozdony modell gyártása nálunk. A cél ugyanis legalább a Tillilg minősége. Nem én tűztem ki a célt, a modell tervezője, a nagyobbik fiam. Ettől az MTB műszakilag, gyártás kultúrában messze el van maradva.
Meglátjuk, mit hoz a 2025, a fiatalabbik fiam is beszállt a műhelybe az egyetem mellett, és pedzegeti, hogy átveszi a tervezést, és már vannak ötletei. Meglátjuk, hogy az üzleti év lezárása után minek tudunk nekifogni? |
(#70962) etwg válasza csíkosháTTú hozzászólására (#70961)
|
Válasz •
|
Pé, 5:37 |
|
Az összefoglalodbol is látszik, hogy mekkora kihivás vasuti modelleket gyártani és még nagyobb megfelelni a vásárloi igényeknek.
Már ezért is nagyon kétséges a modellek összehasonlitgatása mert abbol csak szögecsszámlálás lesz. Egy modellt az ember nem biztos, hogy azért vesz, mert jol javithato, hanem azért mert tetszik , vagy valamilyen emléke füzödik hozzá esetleg ki kell tölteni a polcon az üres helyet.
S hidd el a gyártok többségét ugyanaz a gondolat vezérli mint titeket, hogy jobbat vagy legalább olyat csináljanak mint a konkurrencia, és ez a minimálbérekhez hasonlitva gyakran annak a százszorosáért ezerszereséért sem sikerül. Vajon hol van a kutya elásva? |
(#70967) csíkosháTTú válasza etwg hozzászólására (#70962)
|
Válasz •
|
Pé, 8:57 |
|
A 70966-os hozzászólásomban (Adatbázis topic) egy hiba kapcsán utaltam egy jelenségre, ami nem pénz kérdése, mégis elkövetik, nagy gyártók is.
Egyébként persze, amikor modellvasutat veszünk, akkor nem a vállalkozásba keresünk gépet, ahol racionálisan kell döntenünk, hanem érzelmi alapon, kvázi impulzus vásárlás. De az már a gyártó felelőssége, hogy ezért az érzelmi döntésért mit ad a vevőnek? Ha a külcsín mellett a belbecs vacak, akkor a modell használhatósága az kérdéses. (Itt most a vitrinbe gyűjtőket ne vegyük számításba!) Kevésbé rossz esetben a vevő attól a gyártótól fordul el, amelyikben csalódott. Rossz esetben a vasútmodellezéstől.
Ezt nem tudom, hogy miért nem látják be felelős vezetők? Ragyogó példa erre a KATO mélyrepülése pár modelljével, mintha elfelejtettek volna modellt gyártani... |
(#70977) klimas hozzászólása
|
Válasz •
|
Pé, 12:55 |
|
Egy kicsit más téma!
Van egy FLEISCHMANN 1309-s GNF háromtengelyes szerkocsis gőzösöm. Szétszedve , kipucolva, megkenve stb. A világítása a korának megfelelő 1 szem izzó, valahol 8V környékén kezd világítani, Tervem, kicserélem LED-re. Kérdésem illik-e, a valósában van a szerkocsin hátsó piros fény ? Ha igen 1-vagy 2 ? Irányváltásnál gondolom itt nem kell a fényeket is váltani.
A másik kérdésem: a gőzösökön mivel, hogyan csináltak villanyt a világításokhoz amikor már erre lehetőség volt?
|
|
|
2024. Dec, 22. Vas 9:11:44 |
|
Jelenleg 9 fő olvassa az oldalt |
|
|