OK, a kék leszavazva - máris megérte felkelni!

Plexiből én sokkal drágábbakat találtam így mindjárt más az árfekvés.

Amit linkeltem műgyantát annak az adatlapján azt írják, hogy nem melegszik. Persze lehet, hogy ez relatív és mégis melegszik - én hiszek Nektek!
Akkor marad a homok és zöld szóróanyag.

Kötéskor melegszik.
Egy ötlet:

-Ha elvágod a tómedret vízszintesen vasfűrész lappal vagy dremmel szerű körvágókoronggal akkor a két fél közé beragaszthatod a plexilapot farigcsálás nélkül és utána kenheted rá a gyantát!
Én a helyedben közel a tervezett vízszinthez vágnám el.

Van itthon az említett féle plexi lap, 36x33 centis, ha kell a Újpestig elviszem neked most vagy a jövőhéten kiküldöm egy kollégámmal aki ott lakik, de ő csak hobbi modellező!

Vannak kimondottan öntögyanták ( az emlitettet sajnos nem ismerem) azok nem zsugorodnak meg nem is repedeznek ( ilyenbe szokták önteni pl. az orchideát). Egyszer egy virágboltban vettem. De a polyészter is ilyen, de marha büdös. Szoval ki kellene probálni, mert sajnos a gyártok fenntartják a változtatás jogát is, igy lehet, hogy a pillanatnyi keverék más, mint a régebbi.
Kémiai szempontból szerintem mindegyik melegszik a kötés folyamán, legfeljebb a melegedés foka más. A legrosszabb az amelyik nagy mennyiségben másképp köt mint vékony rétegben. Valamikor egy hajogyárto üzemböl adtak anyagot amivel üvegszövetet ragasztják, akkor az átlátszo volt mint a viz és nem is volt büdös, de amikor ebböl az anyagbol egy 2x2x2 kockát probáltam önteni bizony egy hét után belülröl kibuggyant.
A szakik szerint tul gyorsan kötött meg, de hogy miért, azt nem tudom.

Mert a szükségesnél több volt benne az edző anyag. Minél több, annál gyorsabban köt. (Ha meg kevés, akkor "soha" nem köt meg, ezrét a műgyanta-öntés külön "művészet"...)

Az biztos, hogy mezei halandónak aki nem csinált még ilyet elég "misztikus"
Gondolom azért a csomagoláson csak fel van tüntetve, hogy mennyi gyantához mennyi edzőanyag, vagy legalább a bóótos bácsi tudja.

FriTTz: Pm ment

Az nem csak a keverékarányon múlik. Számíthat a pl. keverőhelyiség páratartalma, hőmérséklete, de még változtathat a kötési sebességen a keverőtál alakja (laposabb, nagyobb felületen kötő gyorsabban köt).

Az volt a baj, hogy azok akik használták, soha nem öntöttek vele, mindig csak ecsettel vitték fel az üvegszövetre, igy nem volt különösebb gond a hö elvezetésével sem.
Egész más lett a helyzet, amikor én egy blokkban öntöttem ki a kockát.

Nyilván rajta lesz, de ha kérdezel, és nem egy eladót, hanem egy kereskedőt (ugye, érezhető az árnyalatnyi különbség a két fogalom között?) fogsz ki, akkor még szóban is fog tudni bővebb információval szolgálni.

Na igen, az egy alapvetően más "kategória". Az ecsettel felvitt réteg töredékének töredéke egy öntvényének, még akkor is, ha csak egy vékony lapot önt az ember. Hát ha még egy kockát...

Egy tipp.
Felrakod a PCLReader-t. Én ezt az öreg verziót használom:

Bővebben: Link

ORCAD- ban a nyomató legyen LaserJet,(Legal Paper 150x150) - HPLASER7.DRV
File-ba nyomtatás *.PRN kiterjesztéssel.
PCLReader-rel a *.PRN-t *.PDF-be konvertálod. (A preferencáknál a default letter helyett legal-t kell beállítani.)

Kösz!

Nem rossz, de szerintem amit én használok 1-2 lépéssel rövidebb.
Plotfile. *.dxf-be konvertál ( az Orcad csomag része)
A dxf formátumot meg rengeteg ingyenes program érti, és W alatt bámelyik nyomtatohoz ( akár pl. PDF-Creator) hozzáidomitja és egyböl nyomtathatod.

Holnap majd megnézem a PCL-t is.

Nekem már a régi Orcadhoz nincs semilyen nyomtato meghajtom, mert már évtizedek ota konfliktus volt ezen a vonalon, igy az utolso müködö verzio elkallodott a HP nyomtatoval együtt, és azota a fentiek szerint nyomtatok bármilyen gépen.

Én ismét "vizeznék" kicsit...
Plexit ha toldani kell hogy érdemesebb: simán, egyenesen összeilleszteni és reménykedni, hogy a műgyanta majd elfedi, vagy girbe-gurbán, hogy kevéssé legyen feltűnő?

Lehet hogy buta kérdés, de ha a plexire ráöntesz műgyantát az nem fogja feloldani ?

Őszinte leszek: fogalmam sincs
Korábban viszont itt említették már, hogy így kellene csinálnom úgyhogy remélem, hogy nem oldja.

De majd a hozzáértők megmondják.

Én most leginkább azon filózom, hogy a meglévő mederbe hogyan tudom minél pontosabban belevágni a plexit.

Nem, a mügyanta egyik alapjellemzöje, hogy nem támad meg majdnem semilyen anyagot, csak tapad.

Rajzlap vagy valamilyen keményebb papirbol olloval vágd ki a mintát, ha nem sikerül egyszerre, akkor oda, ahova kell utolag vágj ki egy darabot, ragaszd a másikra celluxxal (stb.) hogy megkapd a megközelitö formát - 1-2 cm-s pontosság elég.
Ezt rátéve a plexire egyszerüen lyukfürésszel vágd körül.

Háát, ki kéne próbálni előtte mert a "műgyanta" elég tág fogalom. A poliésztergyantának az aceton az oldószere, az aceton pedig oldja a plexit.

Ha mügyantában van is aceton az ott kötve van, és egészen biztosan nem támadja meg a plexit ( amiböl az igazit amugy sem oldja az aceton, csak egyik másik modern plexinek eladott anyagot oldja ).
Ami nem jelent semmi mást csupán azt, hogy az nem plexi, hanem átlátszo müanyag. ( azaz nem polimetilmetakrilat )

Jó, hát nekem mindegy, én szóltam, aztán Harcisün szaktárs majd beszámol a tapasztalatokról

Meg tudjátok nyugtatni az embert

Mindenképpen beszámolok ha kipróbáltam! Előbb még a plexit kell méretre vágnom, beillesztenem stb...

Csinálj valami kis hulladékdarabon próbát mielőtt elrontod a medret!

Nah az első plexis kísérlet nem sikerült

Sajna csak több darabból tudtam összerakni és nagyon látszik a két rész közötti határ. Ráadásul mivel x+1 helyen fekszik fel a két vagy több rész sosem fog tökéletes felszínként találkozni. Nincs mese, ez csak úgy működhet ha sikerül szerezni egy 45x50 cm db-ot és egyben kivágni.

Kérdések is felmerültek bennem:
Akármennyire is próbálom követni a "partvonal" formáját pár mm-es rés mindig lesz - ha erre én ráöntök bármilyen folyékony gyantát akkor az a széleken simán le is folyna a plexi alá... Szóval akkor ha sikerül egy darabból kivágni akkor a széleket "le kell tömíteni" homokkal vagy hasonló módon az öntés előtt?

Én a helyedben elvágnám vízszintesen a medret és oda raknék be vágás nélkül egy plexi lapot aztán felragasztanám alulra a medret!

Ez sajnos nem járható út, ugyanis az asztalba van besüllyesztve a "meder" merevítőszerkezettel együtt - azt nem vághatom el.

Gondolom nem akarsz új medret csinálni.
A széleknél ha pontosan kivágod a plexit akkor színtelen szilóval tömítheted, hogy ne csorogjon le a gyanta, de csak mértékkel kend be!

Ha tényleg ennyire bonyolult a dolog, akkor vágd ki a plexit amilyen pontosan tudod, illeszd a helyére, majd szilikon helyett szinezett gipsszel alakitsd ujra a partszegély, de ugy, hogy most már a mélyebb részeket fedi a plexi. Jo a festök által használt krepp ragasztoszalaggal lefedni azt a részt, ami már biztos viz lesz , hogy ne maszatold be. Ha kész az uj part 2-3 mm epoxi untig elég a valosághü viz ábrázolására

Az új plexi beszerzés alatt - beszéltem Wolfchild-al, kb 2 hét a nagyobb méret, addig a tó kérdés félretéve. Sebaj, addig is lesz mivel elütnöm a kevés időmet: felrajzolgatom az új nyomvonalat és kifúrom a bekötési pontokat...

No, újra feléleszteném a topic-ot mert az elmúlt időszakban végre volt egy kis szabadidőm és sikerült előremozdulnom az asztallal, ami persze egy rakás kérdést egyből felvetett...

1. Mivel hídnak egy Hack-Brücken dobozhidat néztem ki (pontosan ezt) de ennek a szállítási ideje akár 1- 1,5 hónap is lehet ki kell hagynom a helyét. Vajh mennyi lehet eme hídnak a magassága, azaz a rárakott sín talpfáját mennyire emeli meg?

2. Mindenhova EW2 és IBW váltókat terveztem, de pár darab még sajna hiányzik, azokat még be kell szereznem. Az ok, hogy az EW2 sokkal szebb, de közvetlenül a fűtőház előtt lévő két váltómnál kacérkodom az EW1-esek használatával hiszen ott komplett vonatok nem, csak mozdonyok fognak közlekedni... Vajh mennyire rontaná le az összképet? Vélemény?

3. Lehet TT-ben modernebb, MÁV-nál is használatos 2 állású fűtőházat kapni? (sehol sem találtam)

A tóhoz a plexi már megvan, méretre is van nagyjából vágva de még hátra van a "kitömítés" hogy tökéletesen illeszkedjen a szélénél. Az elmúlt napokban pedig a töltést fabrikáltam (kép később)

Köszi a figyelmet

Néhány képecske...

Amikor elmentem parafát venni megláttam ezt a fél cm vastag préselt hungarocellt amit eredetileg fal vagy álmennyezet burkolásra szánnak és 50x50-es táblákban adják. Nagyon megtetszett így mivel elég olcsó is vettem belőle két csomaggal (kb még 3 terepasztalra elég lenne)

Ebből vágtam ki előre az egyenes és az íves töltéseket az oldalukon ferdén. Kétoldalas ragasztóval leragasztottam majd lefestettem barnára.

A leendő csatlakozási helyeken már kifúrtam az asztalt a töltésekkel együtt de a vágányokat még csak próbaképp raktam fel, azok kapcsolatait előbb még rendbe kell szedni.

Persze mindenhol alapszín van még csak - nem tervezem, hogy ilyen "sáros" színű legyen végleg

S mindez az ágy alatt?
Pályaterv?

Szia!
Mind a két kérdésedre meg van a válasz ebben az öt oldalban, ezt a topikot ezért hozta létre. Szerintem nagyon szuper, érdemes végig olvasni.

TTibi

Szia
Jó, igazad van, csak már elfelejtettem mi volt az elején!

A jelenlegi pályaterv (a 14.) képét alul láthatod. Igazából csak a nagy állomás egy vágányán filózok csak, hogy az is maradjon alul 3. csonkaként vagy jobb így felül mint 1. vágány. Végül is magyarhonban gyakran látható az 1. vágány ami a rakodóhoz megy...

Az "asztal" jelenleg a garázsban van (az autó meg a garázs előtt) ott épül. Sajnos így csak az egyik feléhez férek hozzá, úgyhogy előbb a tó felőli végét építgetem.
Az ágyba csak akkor kerülhet be ha már legalább 2/3-ban kész...

Fentre is tehetnél egy rakodót szerintem!

Mármint a nagy állomás állomás épületétől balra a csonkához? Oda terveztem a rakodót, az alsó kettő csak tároló csonka. A fenti kicsi állomáshoz nem tehetek semmilyen csonkát mert az üzem közben nincs elérhető távolságban így sem fel sem leakasztani nem tudok semmit. (ezért van minden a jobb-alsó sarokba orientálva)

Na és akkor jön a nagy kérdés a vágányutak megoldásához.

Az egyik rajzon az asztalom leendő pályarajza látható a 10 állomási váltóval + a felső állomás 2 váltójával.
A kis állomás váltóinak bekötése egyszerűen párhuzamos így egyszerre vagy az egyik vagy a másik vágányút lesz beállítva. (mivel az az állomás csak a keresztek miatt van így oda ez bőven elég is)

De ott van az alsó állomás amit már eleve bal és jobb oldalra bontanék - már csak azért is hogy az F1-es trafó leadható árama elég legyen egyszerre akár 5db Conrad-os állítómű meghajtására is.

Az egyszerűsített példa ábrán látszik 3 db állítómű összesen 4db vágánnyal és az így kialakítható 4 vágányúttal, az ahhoz tartozó 4 nyomógombbal.

Mivel itt váltóáramról van szó hogyan kell bekötni ezeket, hogy működjön is a 4 állítómű? (Az állítóművek egy irányba állnak)

Előre is köszönöm az elektronikában jártasabb szakik segítségét!!

A kis állomásra gondoltam!
(elektromos kocsiszétkapcsoló ?)

Nem igen bízom az elektromos szétkapcsolóban - ráadásul Tillig Modell Gleis sínanyag régi BTTB kuplungos járművekkel... Szét is kapcsolja később hiába áll rá a mozdony lehet nem kapcsolódik össze tökéletesen... A felső állomás marad kerülőnek a játék érdekesebbé tétele végett.

Ma a korábban már tárgyalt PWM vezérlőmet építettem újra és dobozoltam be, hogy a készülő pályám pályaszakaszait le tudjam tesztelni modellel is.
A kép telefonos (borzalmas) és a talált doboz sem szép de a lényeg, hogy a szerkentyű tökéletesen működik és végre nem egy dróthalmaz, hanem egy kompakt kis egység aminek a végén krokodil csipeszek csüngenek így bárhol rácsíptethető a pályára...

Van irányváltás, ki/be kapcsolás, nagy tekerő a sebességnek és két visszajelző: az egyik a bekapcsolt állapotra a másik pedig (és ez a lényeg, amiben ETWG nagyon sokat segített) a zárlatvédelem visszajelzője. Normál esetben halványan pislákol a felvett áramtól függően de zárlat esetén erősen világít jelezve, hogy valami nincs rendben.
Kis lépés ez a modellezőknek de hatalmas ugrás egy HarciSünnek

Szia

itt van egy megoldás a kapcsolásodra.

A IV. gombbal valamennyi váltot egyenesbe váltasz (ez az alapállás. A másik 3 gombbal az egyes kitéröket állitod ívbe. Vissza mindig a IV.-es gombbal kell.

Remélem a PDF kép átmegy.

Szia!

Átjött rendesen! Ez így egyszerű és nagyszerű de nem teljesen az amit eredetileg szerettem volna.
Mindenesetre ötletnek nagyon jó - elfilózom rajta, hogy ez a teljes terven hogy nézne ki működés közben...

Gondold meg mit akarsz, akkor majd bonylithatjuk az ügyet, (habár 3 váltoért valoszinü nem fogunk Nobel dijat kapni )

A teljes vágányrajz, illetve a hozzá tartozó váltóutak így néznének ki mint a rajzon.
A nagy állomás két részre lenne bontva: bal és jobb.

Annyit szeretnék (amit BTTB-s elektromágneses állítóművekkel diódákkal egyenáramról meg tudtam az előző asztalnál csinálni), hogy egy-egy állomási vágányhoz egy gomb tartozzon és megnyomva a körzetbe tartozó összes váltó arra álljon.
Kicsit mint a Dominó rendszernél csak itt nem szükséges még egy gomb hiszen a kiinduló pont mindig a nyílt vágány lenne...

A Conrad állítóművek egyenáramról is mennek (az az alapeset), tehát itt is megoldható az, ami a régi váltókkal működött. Szerintem. Persze tévedhetek is, de a két dióda azért van az állítómű szálaira forrasztva, hogy ne okozzon gondot a váltóáram sem.

Sajnos nem működik a régi diódás megoldás... Itt egyenáramnál a polaritást kellene cserélgetni a motor miatt - elektromágnesnél ezt nem kellett - ezért volt egyszerűbb.

Itt vagy 2áramkörös kapcsoló kellene minden váltóhoz (de akkor is egyesével kellene váltogatni) vagy szintén 2áramkörös relé ami a polaritást forgatja + még egy relé ami ráadja az áramot váltáskor...
Valami olcsóbb megoldás kellene.

Csak "hangosan" gondolkodom... Ha logikai áramkörben filózok és mondjuk kis tárolók (flip-flopok) tárolnák, hogy melyik váltó melyik állásban van akkor azok kimenete húzhatná meg az állítóművekhez tartozó relét az iránynak megfelelően (tehát beállítaná a polaritást) amire aztán egy gomb megnyomásával lehetne ráadni az áramot és a beállított kombinációnak megfelelően állnának be a váltók. A kombinációkat pedig and és or kapukkal lehetne kisakkozni... de ez csak elv...

Azokra az analóg állító elektronikákra gondoltál? Valamelyik forgalmazónál mintha láttam volna.

Egy kicsit rosszul rajzoltad meg a motorok áramkörét ( nézd meg. )
Amit te akarsz, azt is meg lehet csinálni, de valoszinü, hogy 2 dioda fog kelleni minden nyomogombhoz ( külön kapcsolva a + meg a - polusokat). Majd még elfilozok, hogy mi lenne a jobb.

Azt hiszem kitaláltam valamit, csak most nem tudok csak fényképezni. Egy sereg diodával meg lehet oldani a feladatot.

Igen az állítóművek diódáinál az egyik fordítva kell, hogy legyen.
Amit rajzoltál az valóban működhet! Kérdés, hogy vajon minden kombinációt le lehet-e vezetni így. Mindenesetre nagyon bíztató, hogy bonyolult elektronika nélkül is meg lehet csinálni!