Én magam a 70-es években rendszeresen jártam az Úttörő Áruházba, mert a játékosztályon egy pult és a mögötte lévő polc tele volt modellvasúttal, és TT is szép számmal akadt. A tömeg pedig vetekedett a Hobby boltéval. A későbbiekben (80-as évek) már nem jártam oda, arról nem tudok nyilatkozni.

Ehhez én egyet tennék hozzá:
A hajdani BTTB műanyag kerekek fényévekkel voltak jobbak, mint a startos kocsikba beszerelt fém Piko-k. Az utóbbiak szinte minden darabja tojás...

Akkor egy kis objektivitás, kiragadva a sorból a Holzroller-t, vagyis a BR211-es villanygépet.
PIKO
Előnyei:
- menetirány szerinti fehér és piros fények
- korához képest elég szép külső megjelenés, messze veri a megszokott PIKO kortársait.
Hátrányai:
- relatíve kicsi vonóerő,
- nincs vezetőállás kiképezve,
- kétmotoros, magasabb karbantartási igény, és a két motor gyakorlatilag soha nincs szinkronban, ezért a futása nem a legszebb.

Zeuke/BTTB (Gützold)*:
Előnyei:
- kortársaihoz képest jó futás,
- abban a korban előremutató konstrukció: középmotor hajtja kardánnal a forgóvázak minden tengelyét. (Figyelem, 1968-ban járunk, erről a konstrukcióról az akkori NSZK nagy gyárai legfeljebb álmodtak, a PIKO meg képtelen volt megcsinálni!)
Hátrányai:
- nem menetirányfüggő a világítása, nincs zárfénye,
- az ütközők és a pályakotró a forgóvázzal együtt fordul,
- nincs vezetőállás kiképezve.

Amúgy a TT modell a korábbi tervezésű, majd 10 évvel a PIKO előtt jelent meg először. Külcsínben a H0 méretű PIKO szebb, de műszaki tartalomban a TT modell egy korral előrébb van. Az NDK kor adta technikai, technológiai lehetőségeket a TT modell messze jobban használta ki. Ma már sokkal szebb Holzroller-ek vannak forgalomban. Ennek ellenére nekem van egy Zeuke E11-esem, és remélem nemsokára talpra áll az E42-es is. Mindkettő a klasszikus, zöld színezésű, III. korszakos modell.

*: a Zeuke-nak, és később az államosítás utáni VEB BTTB-nek is a Gützold készítette az E11/E42 (később BR211/BR242) villanymozdonyokat, és a CSD E499 villanymozdonyt is.

SziaszTTok!
Raktam fel az apróba új hirdetést,tán érdekel valakit a nagyra becsült ápolTTársak közül...
Üdv:Miki

DR emeletes rajongóknak egy kép, BR03REKO egy szép, hosszú szerelvénnyel 1977-ből:
Klikk ide!

Ennél már csak az a szebb, amikor a BR 01 -es tehervonatot húz

Tulajdonképpen a mozdony stimmel, a kocsikkal van baj (a képaláírás szerint ez egy D-Zug, azaz gyorsvonat)

Nem csak személyvonatokban futottak emeletesek a DR-nél.

Akkor meg végképp nem értem, hogy miért nem passzol össze a gép a kocsikkal

Miért ne passzolna?
A BR03-as eleve gyorsvonati gépnek épült, és az NDK-ban rekonstruált változata is erre a célra készült.
Amiért érdekes (számomra), az két dolog:
- a poggyász vagy postakocsi az elején,
- és a katalógusokban emlegetett kettő vagy négyrészes emeletes szerelvény helyett egy jóval hosszabb.

Ezek olyanok mint a KRES DGBgqe Gliederzug-ja, szemben az általunk megszokott valóban csak max négy részesként használt DB7 vagy DB13 típusúakkal. Vagy rosszul látom?

Talán egy picit nagyobb és így jobban látszik a forma:

Ezt össze is lehet rakni TT-ben!
Tillig BR03, BTTB Post-m kocsi (a régi Zeuke/BTTB Y postakocsi), KRES emeletesek. De lehet, hogy a Kühn is ezeket építti?

Az lesz az! Való igaz, a szerelvény minden egysége elérhető a piacon. Aki DR/3 vagy DR/4-ben modellezik annak szép szerelvény áll össze belőlük. (DRG/2-ben már nem játszik... )

A Kühn önálló forgóvázas kocsikat épít, a Prefo és a Kres modellek a Jakobs-forgóvázasak. Ez utóbbiak viszont nem harmonikásak, hanem a kétszárnyú tolóajtós rész van a közös forgóvázon. A képek alapján erről lehet szó.
Mindenképp költséges, ámde gyönyörű vonat állítható így össze...

Költséges az biztos 300Euro a Gliederzug 225Euro a BR03.2 és valami aprópénz egy ráncfelvarrott BTTB Postakocsi... 170-180.000HUF a végösszeg.

Szerintem ez a típus lesz

Forgóváznál van a lépcső

Lehet rosszul látok, de ez kocsinként két forgóvázas. Nem Jacobs közös forgóváz. Márpedig az eredeti képeken jól kivehető a két kocsi közti rövid, dupla ajtós szelvény, ami a Jacobs tetején csücsül.
Módosítok:
A képeden az első vagon nem olyan mint a többi. A hátul lévők már szelvényezettek.

Ez a rész látható a hátul lévő vagonoknál, de az első vagonon nem.

Az első kocsi talán a Büfékocsi, de az is lehet, hogy a posta

Meglehet! Ezek szerint egyezségre jutottunk és nem leszünk kitiltva!

Ezek már akkor ismerték az vonategységeket, tehát szerintem a TT-ben több gyártótól is elérhető egykocsis, két-, három-, négy és ötkocsis egységek mind eltérőek voltak. AZ egyiken háromtengelyes Jakobs, ezeken kéttengelyes látszik.
Emelet átjárós, vagy normál szintes.
Szerintem itt egy háromkocsis egységet látunk a végkocsikkal. Ezek rendszerint csak műhelyben voltak bonthatók. Akár a mostani RJ szerelvény.

Róbertke képén én 6"db" vagont látok 5 részes vonategység (Csak műhelyben bontható) és a középajtós plusz vagon. Rosszul látok?
Az az igazság, hogy ezek a németek fényévekkel járnak (és mindig is jártak) nem csak előttünk, de egész Európa előtt vasút terén. A 30-as években, rendszeresített 120-160km/h-val járó vonataik voltak. (80 év elteltével nálunk csak lassújelek vannak és vánszorgó, olykor a negyvenes tempót elérni is képtelen szerelvények.) Hát akkor miért pont a vonategységeket ne ismerték volna? Dosto-nál maradva a Lübeck-Büchener Eisenbahn kétrészes egységei a kis BR60 mozdonyokkal A második világháború előtt is 120km/h-val száguldottak. És itt vissza is kanyarodtunk a témaindító képhez ahol D-Zug-ként jelölték meg a vonatot. Az 52-ben konstruált DB7/DB13 vonategységek is 120km/h-ra voltak hitelesítve.

Igy van, de az adottságaik is nagyon mások. Hatalmas távolságok, sürün lakott területek stb. egészen más vasutat igényel mint mifelénk.
Angliában, Olaszországban, Franciaországban stb. is mások a feltételek.

Ha nem lett volna felszabdalva Középeuropa, akkor itt is más lett volna a fejlödés utja, de nehéz olyan vidéken szupergyorsvonatot összehozni, ahol az induláskor mozdony eleje már a szomszédos ország határát nyaldossa, és a diofánál is csak azért áll meg, hogy idöt nyerjenek az esetleges rendellenességek behozatalára meg a Mariskanéni feltudja adni az ebédet a férjének....

Az a baj, hogy a jó kis görlitzi vagongyártásról szóló (vastag) könyvem már három éve egy jóbarátomnál van, így nem tudok belemászni a témába.
Csak fejből mondtam, hogy milyen egységek létezhettek, de biztos volt ott mindenféle megoldás.
Az a lényeg, hogy tényleg nagyon korszerű volt az egységvonatos elgondolásuk, hiszen ott a csodás Henschel-vonat, a lila-bézs 61-essel, ami TT-ben több, mint álom mostanság...
És az keményen DRG...

Ebben természetesen igazad van.
Nekem csak az a bajom, hogy itt csak felépíteni tudták őseink a vasutat, aztán leépíteni a kevésbé dicső eleink és most már a maradékot megtartani sem tudják vezéreink.
Budapest-Miskolc kb. 180km. Nagy álom ezt 2 óra alatt megtenni? Lásd, nem egy órát, vagy felet kértem, de öt órát ülni a vonaton kicsit sok erre a távra. Nekünk nem a táj adottságait kell leküzdenünk mint nekik, hanem a mélyen gyökeredző ostobaságot, ami a döntéshozó fejekben tombol.
UFF
Béke!

Frissítettem az APRÓBAN a nyári ajánlatokat. Így ősz elején talán több figyelmet kap néhány kurrens, nagyon jó és közkedvelt modell a kínálatban.
Arra szeretném felhívni a gyűjtőtársak figyelmét, hogy pimaszul alacsony és egyfajta "sportértéknek", vagy "vallásgyakorlásnak" felfogott alkuajánlat nem fér bele sem a modellek árazásába, sem pedig a több éves barátság fogalmába. Főleg ez utóbbit kár veszélyeztetni a vaterán, vagy a börzén felszedett reflexekkel.

Ugye!
2900Euro Dirk Voigtländer-nél.
Nagyon szép szerelvény. De.
Én inkább az LBE Dosto-ba szerettem bele, meg a kis BR60-asba. Dikusch és Jay 347 a TT-Boardon csinált ilyen kismozdonyt, de senki sem gyártja szériában. Se a burkolt BR74-est, se... ááááh... mindegy. Jobban zavar ezek hiányánál, hogy BR62-est sem gyárt a Tillig, pedig nála a JATT szerszám...

Jut eszembe! Jó, nem nagyzolok. Tehát: emilkét megkaptad? Tender, kerekek, orrfutók?

Nem megy ez a környéken sem másképp, kivéve a sogorék méregdrága parádépályáját, ök is képesek a RJ-el 60-80km/h-val vánszorogni.

Megjött, csak még nem értem utol magam...

DR-doppelstockwagen-DBvqe Itt - ő az egyik legismertebb 2 és 4 részes

DR-doppelstockwagen-DGBgqe Itt - gyárilag ötrészes, vezérlőkocsis végű

DR-doppelstockwagen-DGBe Itt - a gyárilag ötrészes.

No, végre megtaláltam! Az első kocsi tényleg egy büfévagon.

Igen, csakhogy ez az egykori JATT modell (meg a BR91, meg a BR89, meg a BR38.10-40) is teljesen eltérő építési technoilógiára alapult, konkrétan ezek fehérfém modellek. Ergo: teljesen idegen technológia a Tilligtől. Ki is szervezte a Tillig az MMS-hez.

(A JATT most JAGO néven éldegél, de a gyártási színvonala a hajdan jpobb sorsa érdemes Deák-nál jár még most is. Hajítófát sem érnek a mozdonyai.)

Igen, tudom hogy kiszervezte, de ők sem gyártják. Pedig igen tetszetős, arányos mozdony...

Csíkos Mester! a Tillig BR86-ba lehet kulturáltan hangot varázsolni? Belefér a hangdekóder meg a hangszóró? Van hozzá hanganyag?

Hang az van. Az SL76 az belefér, a hangszóróra nem emlékszem, hogy hova lehetne beletenni. Sajna nincs jelenleg ilyen modell a műhelyben.

Lehetek őszinte?
1: A modell gyártási technológiája a legkevésbé sem barátja a sorozatban való építésnek.
2: Mivel a technológia olyan, amilyen, így a világítás beépítése is macera.
3: Ma már ennyi kézi munkával egy olyan modellt kihozni, amiben még világítás sincs, az egy üzleti katasztrófa. Én sem tenném.

Nem is veszek JAGOschinski úrtól mozdonyokat. Megvárom míg valamelyik gyár kihozza műanyag kasztnival szériában... Pont azon érvek miatt, amit Te is írtál.

Látod, ezért vagyok én szomorú...

Ugyanis egy BR93-nak, vagy BR57-nek igenis helye van egy TT pályán. Csak sajnos a JAGO modellek fotózáshoz, statikus diorámához vagy vitrinbe tökéletesek, de használni őket egy terepasztalon nem nagyon lehet. Az alaposan elba...ltázott kivitel miatt makettnek jók, modellnek már nem (lásd: JAGO BR57 teljesen merev kupplung befogója). Ráadásul ezzel a "gyártással" kvázi lelövik a poént, így a nagy gyárak már nem nagyon szívesen fognak bele pl. egy BR57 megépítésébe. Mondván: ott a kisszériás modell, vegyék azt meg. Csak szegények azt nem tudják, hogy ezek a modellek nagyrész csak makettnek jók...

TT BR55 van már??

Kisszériában Kovács Lajos úrtól. Nézd meg a filmünket!

Azért ennyire nem törnék pálcát felettük, igaz a modellek árszintje és a mellé rakott műszaki tartalom nincs pariban, de azért mégis sok gyűjtőnél ott figyelnek ezek a Jago/Jatt modellek.
Példának okáért az E18-ason olyan veszettül sokat nem is változtattak, pedig szépen átvette a Tillig.
A fehérfém mozdonyok kérdésköre meg szerintem épp a fentiek miatt dőlt el, ugyanis a piac telítve van a modellekkel és a Tillig (vagy más) nem invesztál 350-400 ezer eurót egy gőzmozdony projektbe. Mert hiszen a piac se fog rámozdulni kellő lendülettel úgy, hogy a Jago/Jatt gőzösök 250-350 euróért kaphatók, míg egy új Tillig gőzös UVP-je 280 euró.

Jön az 1. osztályú Y.
Tillig őszi újdonságok
Hurrá!

Jól látom, hogy ebben a katalógusban nincs benne?

Benne van a 14. oldalon 16665-ös cikkszámon.. Valószínűleg még nincs kész példány, így képük sincs még róla (Helyette a 16641-es 2. osztályú képét tették be).

Nagykanizsán szabadon megtekinthető.