Szétszedve telirakva szilikonzsírral a fogaskerék része?

Jó!

Azt is belevehetnéd, hogy újabban orvosi műszergyártásáról is híres a település. Itt gyártják, és exportálják Európába mindenhová a durmométereket, és a hortyográfokat....

Ez jó! Mindenképp beleveszem ezt a két fontos műszert a leírásba

Egyébként a pálya lassan bemutatópálya is lehetne a "változatok váltóállításra" témakörben, ugyanis van itt conrad-os állítómű polarizációforgatással - összefűzve vágányút kombcinációba (4db), van 4db szervó opto kapus kapcsolással közös jelgenerátorral szintén vágányútba rendezve, és most épül be 4 db új szervó, váltónkénti végállással...

Mindegyik jó, de egyik sem tökéletes teljesen - én meg nem tudok dönteni, így a kábelezés és a tápellátás a különböző feszültségek miatt már elég bonyolultra sikeresett (12V, 5V, 9V - és még kéne 6V a lámpákhoz is..)

próba: a szilikonozást kipróbálom!

Csináltam pár képet az "asztalról". Sajnos a vaku miatt a színek teljesen torzak lettek - a mozdonyokon látszik, hogy mennyire erősek a színek. A terep is egységesebbnek látszik szabad szemmel...

Még kettő...
És a megvalósult terv.

Le a kalappal, klassz lett nagyon, egyre szimpatikusabb a TT méretarány, már csak azért is, mert kisebb helyen elfér az asztal...

Köszi, de sajnos még csak alakulgat. Még rengeteg dolgot kell megcsinálni (ipartelepet rendesen, egy tisztességes töltő/lefejtővel, állomást és környékét, az egész asztalra fákat stb stb..)

Most azon filózom, hogy az állomásnál lévő alagút tetejére mit tegyek..

Az biztos, hogy a TT lényegesen helytakarékosabb mint a H0, de persze mindennek van előnye és hátránya is.

Hegyet. Hátha neked sikerül, nem úgy, mint az építőknek az M6-os pályánál...

Egy tanács, ha elfogadod, utólag még lehet segíteni rajta. Túl élénk a rozsdásítás a pályán. Legalábbis szerintem. A valóságban ennyire azért nem vöröses színű, halványítani kellene, meg egy kicsit eltolni a barna irányába.
Egy OFF méretű illusztráció egy professzortól a képen.

HááááááTT ...... Paksinuti most iTT magas labda volt ...

Akkor ezek szerint VMC-s sínkavics túl vöröses, és azt kellene szürkére cserélni inkább?

Valamihez - valakihez - mérni kell magunkat...

Én kevernék kutya közönséges iskolai vízfestékből valami szürkés árnyalatot, és egy darabon kipróbálnám egy ecsettel lefestve. Ha nem lesz jó, akkor simán letörölhető még nedvesen.

Sziasztok!

Távol álljon tőlem, hogy az én gyatra munkámat hasonlítsam egy Nemzetközi Nagymester munkájához, csak azért mutatom meg, mert én csak a sínszálat festem. Mivel U profilos sínből építkezem (el nem ítélhető módon) szerintem a festés - mivel a rozsda jellemzően a sínszál oldalán jelentkezik először - védi is az "igazi" rozsdától. A sínszál belseje is festve vagyon.

Nem vagy egyedül. A képen látható, hogy ez is nagyon vörösre sikeredett, hiába a mi művünk a fiúkkal. Most majd utólag mattíthatom...

Ha jól emlékszem, Bakonyszentlászló tiszta vörös volt a bauxittól ...

Megfigyeléseim szerint nincs egyen rozsdaszín. A rozsda színét nagyon sok minden befolyásolja a vas felületén, az utólag rákerült szennyeződésektől függően. Láttam már vérpiros rozsdát, de csoki barnát is.

Elfogadom a kritikát, de előbb próbálok vaku nélküli képeket csinálni a pálya több feléről (valahol barnával van ráfújva a festék utólag) és az alapján várok még véleményeket!

Igy van, és a pálya szine igen ritkán a rozsdátol festödik. Ez két esetben szokott jellemzö lenni, ha igen sok acéltuskos tehervonat szokott ott fékezni ( lényeg a fékezésen van, mert akkor van sok fémpor, figyeljétek meg a dupla vágányon csak a lejtöbe vezetö vágány rozsdás a másik nem), vagy a fö szállitott elegy vasérc vagy hasonlo szinü agresszivebb elegy volt ( az is csak egyirányban szinez - amikor a tele kocsikbol potyog le).
A sin maga ritkán rozsdásodik annak a vertikális részei inkább sötétszürke/fekete.
A pálya szinét többnyire a szállitott elegy szine határozza meg (szén, mész, cement stb.) keveredve a környék földporával ( pl balatoni felvidéken vörös még a por is. ), egyébb dolgokkal pl. baleset esetén kifolyt elegy.

Itt a fő szállított elegy a legenda szerint leginkább kőolaj lenne, de az nem hiszem, hogy jelentősen szivároghatna - legalábbis annyira, hogy az pályát megfestené. Maximum a töltés helyére, az ipartelepre gondoltam pár fekete foltot. (bár nem tudom környezetvédelmileg mennyire folyhatna ott bármi is a valóságban)

Arra emlékszem viszont, hogy amíg vácon jártak rendszeresen csörgők (veresegyház felé) akkor ott, ahol a mozdony állt teljesen fekete volt a sín és a talpfák is a gép olajától.

Pedig a köolaj az egyik legfestöbb elegy, söt a rozsda legnagyobb ellensége. Már az elemi iskolában beoltják a nebulok fejébe, hogy egy liter olaj mennyi ezer liter vizet képes megszennyezni. Ugyanez érvényes a vasutra is. Elég egy kicsit csepegö olaj, vagy jol le nem törölt beöntö csap/nyilás a vagonok ezrein bizony idövel teljesen befeketiti a pályát ( a csörgöböl is csak annyi olaj tünt el amit senki nem vett észre mégis mi lett az eredménye).
Korábban a gözvontatás idején ez még inkább érvényes, hiszen a gözösök olajos gözt egyenesen a levegöbe fujták.
Csak manapság ügyelnek fokozottan a jol zárodo vagonokra meg a szobatiszta mozdonyokra. Ezért üti fel manapság a rozsda a fejét......

Arról nem is beszélve, hogy a talpfa egy idő után és hő hatására kiengedi magából a kátrányt.

Akkor pár vaku nélküli kép. Ennek a színe már sokkal közelebb van a valósághoz.

Ez alapján mit és milyenre kellene változtatni a színeken?

Hát, ennyi kritikát végigolvasni is nehéz Nincs mibe "belekötni"?!

A következő projekt a gyártelep "becsövezése" lesz. Erre beszereztem kb 2 - 2,5 mm vastag merev drótot - terveim szerint ebből lesz a csővezeték (sima szürke színre festve) a kúttól a tartályig, aztán később a tartálytól a töltő toronyig.

Szívószálból és rézcsövekből tervezek néhány rozsdás csövet lerakva is a kút köré amik még a fúrás után maradtak ott...

Következő házifeladat keretében felírtam az állomás mind a 9 váltójára vonatkozó vágányutakat és az abban szereplő váltók számát és irányát, amiből megcsináltam a diódás kapcsolás nyáktervét... Lehet szörnyülködni

Te tüskés kis állat, ezt egy kicsit másképp kell csinálni!

Elöször egy-egy vágányut csakis egy irányba ( egy váltomezöre) vonatkozik.

Egy-egy átmenövágánynak viszont két vége van ezért 2 vágányut tartozik hozzá.
Ha a vonal V9-s végét X-l jelöljük a V2-s végét Y-nal akkor ilyen vágányutak lesznek (pl).

X-I
I-Y
X-II
II-Y

Stb.

Ha most csinálsz egy matricát ( vagy keresztrejtvényt
) pl. Igy, akkor sok minden áttekinthetöbb lesz:

Vátok: V1. V2. V3. V4. V5. V6. V7. V8. V9.
X-I: ...............E.......E............................................E.
Y-I: E.....E.
X-3: ........................I......E....................................E.


Ezt szokták vágányuttáblázatnak csufolni.

Ha ez megvan minden átmenövágány kap egy nyomogombot meg minden kimenö egyet-egyet. Ha ezt a két-két gombot egyszerre megnyomod a táblázatba beirta váltoknak kell megfelelö állásba mozdulniuk.

Remélen a web nem fogja összekuszálni a táblázatot ( de te ezt akár egy kockaks papirra is kiirhatod. A váltokhoz adhatsz egy-egy oszlopot minden jelzönek( fogalomnak ) igy azokat is szépen kidolgozhatod. ( még akkor is ha ma még nem tervezel jelzöket).

Összekuszálta,.....

Ha jól értem, az a probléma, hogy én belevettem az állomás minkét végén lévő váltókat, így egy gomb átmenő vágány esetén egyszerre biztosítja a be és kijáratot is...?

A kétgombos állítás úgy történne mint a Domino rendszernél, tehát egyszerre kell a kezdő és végpont gombját megnyomni?

Én abban gondolkodtam, hogy amennyire csak lehet leautomatizáljam, tehát ha megnyomom egy állomás egy vágányának gombját akkor azon át is söpörhessen a vonat akadály nélkül (minél kevesebb gombbal a könnyű kezelhetőség kedvéért)

Amit Te mondasz az annyiban változtatja a tervet, hogy ketté kellene szednem az állomás két végét X és Y-ra, ez két külön kezelésű csoportot alkot, + be kellene tennem még 3 plusz gombot annak kezelésére, hogy mi a kiinduló/végpont. Tehát vagy a két fővágány a két irányba, vagy a kihúzó.

Én minden vágányra egy egy gombot, a V4-V9 közös pontjára egy gombot , valamint a V2 csúcsához tennék egy gombot. Így kétgombos kezeléssel két lépésben minden váltó/irány/leállás kombináció eldönthető szerintem.A te megoldásod nem igazán tudja eldönteni jön a vonat az elsőre , és mellőle a 3.ról elmegy az állomásról.

Tehát akkor kb így kéne kinéznie a pultnak?

És azon kívül, hogy a Domino pult is ilyesmi megjelenésű (legalábbis kétgombos a vágányút beállítás) milyen működési előnnyel jár ez a megoldás??

Nem egészen. Az átmenö vágányokra untig elég 1-1 gomb, azaz 3-l kevesebb kell mint a rajzodon.
Ezt azért is igy kell csinálni, mer pl. ha 2 vonat áll az áLlomáson pl az I meg a II-s vágányon, akkor az egyik az X felé mehet a másik meg az Y felé, akár egyszerre is.

Ok, értem. És az is számít, hogy milyen sorrendben nyomom be a két gombot (tehát először a kezdő, utána a végpont)? Pl ezzel a valós pulton állít jelzőt vagy ilyesmi?

A váltok állitására nem, de ha jelzök is lesznek ( egyszer majd), akkor igen, de ez pofon egyszerü feladat. ( elektromos szempontból).

Hát, a jelző kezelését még nem igazán tudom ez alapján elképzelni... (esetleg flip-flop ic-vel vagy hasonló...?)

Egyáltalán ha már szóba került, hova kellene kötelezően jelző. A két bejáratra a nyílt vágányról az ok, de utána minden kijárathoz is egy? (tehát a 3 átmenő vágány mindkét végére, a bejárathoz 1-1 és még a kihúzó vágányhoz és a csonkákhoz is??)

Egy-egy bejárati és egy-egy kijárati a max. ami kellhet, lehet kijárati nem is igen kell.

Létezhet olyan állomás ahol nincs kijárati jelző? (ez mindig érdekelt de sosem volt hol megkérdeznem)

Az ekkora állomások 50-70%-nak nincs semilyen jelzöje. Arra van a piros sapkás.

Na, azért ez ennyire nem egyszerű.
A biztosított állomásokon, ahol a jelzők szabadra állítása egyben lehetetlenné teszi a váltók átállítását, általában van kijárati jelző. A nem biztosított állomásokon viszont soha nincs.
A bejárati jelző a fővonalakon alap. A mellékvonalakon előfordul (főként a keskeny nyomközűeknél, de ma már ott is ritka), hogy nincs bejárati jelző.
A vágánytervet elnézve a három bejáratra mindenképpen tennék bejárati jelzőket. A három, átmenő vágány mellé mind a két irányban elhelyeznék egy-egy kijárati jelzőt, míg a kihúzó és a csonkavágányok váltó felőli végéhez vagy semmit, vagy csak egy tolatásjelzőt raknék. (De, mondom, ez sem feltétlenül szükséges.)
Ha jól értem, itt a három bejáraton kívül nincs nyíltvonali csatlakozás, tehát máshová bejárati jelző nem kell. (Más lenne a helyzet, ha az állomásra becsatlakozna pl. még egy ipartelep, önálló összekötő vágánnyal, ahol pl. tolatásokat lehet végezni, vagy egy mellékvonal. Ezekhez kellene tenni egy fedező-, vagy bejárati jelzőt is.)

Igazad van, de mi csak a kijárati jelzökröl beszéltünk. A bejáratikra egy kicsit más dolgok vonatkoznak.
Viszont egy 3 vágányos állomás a nagyvasuton is a legkisebbek közé tartozik, igy csak ritkán használtak drága jelzöket ( berendezést), hacsak nem volt valamilyen fövonalon ( ami megint más kérdés). Igen gyakran ilyen állomásokon csak kulcsos biztber volt, és nem mindig volt hozzá kijárati jelzö.

Manapság meg egyre inkább gyomlálják a meglevöket is, és sok esetben rádioparancsra müködnek ilyen mellékvonalakon a vonatok.

A 3 bejárat közül az egyik egy kihúzó csonka. Ezek szerint akkor 3 bejárati jelző kell - ok. Ha viszont mindhárom kijárathoz kell mindkét irányba kijárati jelző is az már összesen 9db jelző... Az már elég húzós...

A csonkák és az ipartelep kijáratához én sem gondoltam semmit - az oda, illetve az onnan történő tolatási mozgásokat a valóságban úgyis személyzet kísérné (gondolom)

Nos, hogy pontosak legyünk:
Kiegészítettem a rajzodat néhány számmal. Ha jól értelmezem, akkor az 1-el és 3-mal jelölt helyek a vonal csatlakozásai. Ezekre mindenképpen kell bejárati jelző. A 2-vel jelölt pontot én első körben szintén nyíltvonali csatlakozásnak véltem. Ha az, akkor oda is kell egy bejárati jelző. A 10-zel jelölt helyre én egy fedezőjelzőt (esetleg tolatásjelzőt) tennék. Ez - vélelmezésem szerint - egy ipartelep bejárata. A többi helyekre (azaz az átmenő vágányok mellé) nem feltétlenül kell kijárati jelző (ezeket 4-tő 9-ig számoztam), ahogyan azt korábban is írtam. A kihúzó vágányok a fedező (tolatás-) jelzővel (a kihúzó vágányok felé jelé jelzést adó) védve vannak. Ha tehát a kijárati jelzőket nem számítom, akkor 3 bejárati jelző, és egy tolatásjelző (fedező jelző) kell.
A bejárati jelzők a legegyszerűbb esetben kétlencsések (vörös és zöld). A kijárati jelzők - ha lesznek - már más kérdést takarnak. A fedezőjelző lehet kétlencsés (vörös/zöld), ill. ha tolatásjelző, akkor kék és fehér fényű.
Ha nem akarsz ennyi kijárati jelzőt alkalmazni, akkor lehet csoport, vagy közös (itt inkább utóbbi) kijárati jelző. Ezt az utolsó kijárati váltó után el lehet helyezni, irányonként egyet-egyet. Ez szintén lehet kétlencsés (vörös/zöld).
Így le lehet redukálni akár három-négy jelzőre is, de akár lehet 5-6 is, ha egy lényegesen egyszerűbb kialakítással akarsz számolni, nem kell feltétlenül olyan sokkal számolni.
Ha eldöntötted, melyik variáns mellett maradsz, szívesen segítek kiszámolni, hogy hova, hány, milyen jelző kell.

Még annyit tennék hozzá, hogy a 2-s vágány ( iparvágány vagy mi) csatlakozása igen szerencsétlen - azt hiszem nem is felel meg az elöirásoknak. Ezt jo volna nem a fövonalbol kiágaztatni, ha még nem késö. Ha igy marad akkor mindenképpen vágányzár ( siklaszto a minimum ami oda majd kell).

Ha az ipartelepre vezet, akkor valóban nem szerencsés, de ha már az állomás területén van, semmiképp nem szabálytalan. Sőt, a 71-es (Bp-Veresegyház-Vác) vonalból is ágazik ki (lehet, hogy ma már nem használatos!) iparvágány, tehát a "nagyvasúton" sem példa nélküli a nyíltvonali iparvágány-kiágazás. De tény, hogy szerencsésebb lenne az állomásból kiágaztatni.

Direkt fővonali iparvágány kiagázásról én kettőről tudok, egy még elvileg használatban van (Ferihegy, a reptérre menő iparvágány), illetve az egykori Pakura tavakhoz (is) vezető, de ma már nem használt, és felszedett kiágazás Szemere telepnél. Pontosabban az utóbbiból a kiágazó váltók még meg vannak, a fedező jelzőkkel együtt, de az egykori iparvágányt már felszedték.

Az elöfordul, hogy van ilyen kiágazás a fövonalbol, de azért az nem egészen igy néz ki. Ahhoz mindig van vagy egy védöválto egy vágánybakkal vagy egyébb berendezés, ami kizárja, hogy a megfutamodo kocsik megközelitsék a fövonalat.
Az angolok nemes egyszerüséggel a kukoricásba küldik a mellékvágány jármüveit, ha nincs felállitva a vágányut a fövonalra.

Kb igy néz ki Középeuropában egy kiágazás. A két válto egymástol függ.
Ha jol tudom kivételt csak akkor lehet tenni, ha a kiágazás egy lejtöbe vezet (el a fövonaltol), ilyenkor elég a vágányzár ( siklaszto).
Sünöcske majd biztos kijavit!

Hú, köszönöm hogy ennyit foglalkoztok a dologgal!

A tisztánlátás kedvéért lerajzoltam újra és feliratoztam, hogy mi-micsoda akar lenni.

A bal oldalon lévő kihúzóvágány azért kellett, mert korábban a fejembe vésték, hogy a nyílt vonalat nem szokás tolatásra használni.

Az egy szem iparvágány a tartálykocsik töltésére szolgál, az körbe is van kerítéssel kerítve, van kapu stb (nem tudom vágánysorompó is kell-e)

Két hosszabb csonka tárolásra (pl a töltésre váró kocsiknak) a rövidebb csonka pedig mozdonyok tárolására van.


Az egész állomást arra a játékra találtam ki, hogy jön egy tehervonat valamelyik (pl a III.-as) átmenővágányra, onnan a töltésre váró kocsikat áttolják (a kihúzót használva) az egyik csonkára és 2-esével viszik tölteni, majd a töltötteket átteszik a másik csonkára. Miután mindegyiket feltöltötték, újra összeállítják a vonatot (persze nem csak tartályokból hanem vegyesen) az egész elegy mehet újra egy kört (akár a hurkon át megfordítva) Közben a személyvonat is belezavar és persze a teherkocsik és a gépek is cserélődnek...

A költségek miatt a jelzők mennyiségét a legkevesebb de még valóságban létező mennyiségre redukálva szeretném kiépíteni a "biztbert". A váltókat a játék megkönnyítésére szeretném váltóútba rendezni - amit ezek szerint eddig rosszul csináltam, tehát 2 gombos megoldással.

Ki volt az az elvetemült?

Ezért vannak az ilyen fövonalak mentén a táblák, amik a tolatási határokat jelzik, és ezért vannak a bejárati jelzök 500-800 m- re az elsö váltotól stb. Szoval ilyen formában a kihuzovágány felesleges. Az olyankor érdekes, ha tolatás közben a fövonal használhato. A te esetedben ez sajnos nem áll fenn, igy mindegy, hogy hova tolatnak, azaz a kihuzovágányt ki is hagyhatod, vagy valami másra használhatod az elöbbiek szerint.

Más. A jelzök.

Azok ott és ugy nem lehetnek. A bejárati jelzö a pályasebességtöl függöen féktávolságra van az elsö váltotól. ( 500-800 m). A modellben kb. 1 vonathossz.
A csoportos kijárati jelzönek meg az átmeneti vágányoknál kell lennie ( minden vágányrol egyformán láthatoan), nem okvetlenül a pálya mellett ( de biztosan nem az utolso váltonál). Ennek nézz utánna.

"Ki volt az az elvetemült?"
Ööö... Lehet, hogy Te?

A kihúzóvágány azért is kell mert a nyílt vonal kb 40 centi után egy alagútban tűnik el azon az oldalon - igy oda nem nagyon lehetne egy teljes szerelvénnyel toltani (illetve az tényleg hülyén nézne ki)

Sajnos az a helyzet, hogy mivel ez egy kis "asztal" így a szükséges távolságok (bejárati jelző előtt) illetve az ív miatt a láthatóság nem adott. Tudom, hogy így nem lehet betartani a szükséges előírásokat...

Hogy mi mindent össze nem hordok nem kell komolyan venni, mégha más is volt.

Szoval ugy nem egészen igaz, meg az sem, hogy nem lehet alagutba tolatni ( söt a modellvasuton ez komoly elönyökkel jár. - nem kell jelzö, meg csalni lehet a távolsággal).
A nagyvasuton is vigan tolatnak alagutakba ( pl. bp. Déli, de ugyanez a helyzet Pozsonyban, meg Prágában is, hogy csak a közelieket emlitsem.)

Jól is néznénk ki, ha tényleg így lenne, mert az H0 -ban 6-10 méter! Van egy 5m hosszú polcom, egyik végére rakok egy bejárati jelzőt, a másik végére egy váltót, közéjük meg egy vonatot, és mégsem nyílt vonalat modellezek, hanem állomást

A szabály az szabály, ha csalni akarsz az már a te dolgod.

De ezt már annyiszor kidumáltuk. Még a legkisebb állomás is legalább 400-500 hosszu - manapság inkább 800 m, modellben ehhez tornaterem kellene. Ezért jo praxis, ha legalább egy vonat elfér a jelzö meg a védett hely ( válto) közé.
Ezért érdemes modellben az állomást 2 alagut közé rakni, mert akkor senki sem fogja firtatni, hogy hol áll a bejárati jelzö ( az alagutban).